Évek óta Melbourne a világ legélhetőbb városa

Arday István

EKE-OFI

arday.istvan@gmail.com

 

A stabilitás, az egészségügyi ellátás, az oktatás, a kultúra és a környezet, valamint az infrastruktúra szempontjából pontozzák a városokat.

Továbbra is Melbourne a világ legélhetőbb helye londoni elemzők szerint. Az ausztrál város sorozatban a hetedik alkalommal végzett az Economist Intelligence Unit (EIU) listájának élén Budapest a harminchatodik.

Az EIU a stabilitás, az egészségügyi ellátás, az oktatás, a kultúra és a környezet, valamint az infrastruktúra szempontjából pontozza a városokat, majd ezeket az értékeléseket foglalja különböző súlyozásokkal egy nullától százig terjedő átfogó minőségi indexbe. A zéró osztályzat „elviselhetetlen”, a 100-as „ideális” életkörülményeket jelöl.

A második helyre hajszálnyival lemaradva Bécs került, az osztrák fővárost pedig három kanadai város követi: Vancouver, Toronto és Calgary. Az ausztrál városok közül Adelaide és Perth is bekerült az első tízbe. Előbbi holtversenyben az ötödik, utóbbi a hetedik helyen. Nyolcadik az új-zélandi Auckland, a kilencedik pedig Finnország fővárosa, Helsinki. A tizedik helyet Hamburg érdemelte ki a világ egyik legnagyobb nem befektetési banki jellegű elemző és előrejelző intézetének szakértőitől.

A 140 várost vizsgáló tanulmány listájának végén továbbra is Damaszkusz áll, ami a polgárháború 2011-es kitörése előtt jóval előkelőbb helyen szerepelt a rangsorban. A szíriai főváros előtt a nigériai Lagos, Líbia fővárosa, Tripoli; Banglades fővárosa, Dakka, valamint Pápua Új-Guinea fővárosa, Port Moresby szerepel az utolsó helyeken.

Budapest nagyot lépett előre

Budapest az utóbbi években az 50. hely körül szerepelt. A magyar főváros mellett javult például Amszterdam, Reykjavík, Szingapúr és Montevideo besorolása is.

A sereghajtó városok

A sereghajtó Damaszkusznak 30,2 pontja lett, Melbourne 97,5 pontot szerzett. Száz-száz pontot kapott az egészségügyi ellátásra, az oktatásra és az infrastruktúrára, 95,1-et a kultúrára és a környezetre, 95-öt a stabilitásra.

Utóbbi kategóriában biztonsági kockázatokat is figyelembe vesznek, Sydney például ezek alapján került ki az első tízből, és végzett idén a 11. helyen, noha tavaly még a hetedik volt. Ugyanilyen okokból romlott Manchester és Stockholm besorolása. A brit városban májusban öngyilkos merénylő hajtott végre pokolgépes robbantást Ariana Grande koncertjének helyszínén, huszonkét embert ölve meg, a svéd fővárosban pedig áprilisban követtek el merényletet.

Az Economist Intelligence Unit 15. alkalommal tette közzé listáját. 

Az európai városok sorrendje

(zárójelben a világranglistán elfoglalt helyezés):

  1. Bécs (2.)
  2. Helsinki (9.)
  3. Hamburg (10.)
  4. Zürich (15.)
  5. Genf (18.)
  6. Amszterdam (18.)
  7. Frankfurt (21.)
  8. Koppenhága (21.)
  9. Berlin (21.)
  10. München (24.)
  11. Oslo (25.)
  12. Stockholm (26.)
  13. Luxembourg (27.)
  14. Brüsszel (28.)
  15. Lyon (29.)
  16. Barcelona (30.)
  17. Párizs (32.)
  18. Düsseldorf (32.)
  19. Budapest (36.)
  20. Reykjavík (37.)
  21. Madrid (40.)
  22. Dublin (43.)
  23. Milánó (43.)
  24. Róma (50.)
  25. Manchester (51.)
  26. London (53.)
  27. Lisszabon (56.)
  28. Prága (59.)
  29. Pozsony 63.)
  30. Varsó (65.)
  31. Athén (69.)
  32. Szentpétervár (76.)
  33. Moszkva (80.)
  34. Bukarest (83.)
  35. Szófia (86.)
  36. Belgrád (96.)
  37. Almati (99.)
  38. Baku (103.)
  39. Isztambul (114.)
  40. Taskent (117.)
  41. Kijev (131.)

Javasolt feladatok a cikk tanórai feldolgozásához

  1. Miért ezeket a szempontokat veszik figyelembe a városok élhetőségének elemzésekor?
  2. Gyűjtsd össze Budapest jellemzőit a használt szempontok alapján!
  3. Mely szempontok fontosak számodra egy város élhetőségének megállapításához? Indokold a válaszodat!
  4. Színezd be egy európai országok kontúrjait tartalmazó kontúrtérképen azt az öt országot, amelyiknek legtöbb városa szerepel az európai rangsor 1-25. helyének valamelyikén! Írd a beszínezett országok területére a listán megtalálható városok számát is!
  5. Mely városok megítélésén ronthat a terrorizmus?
  6. Adj rá magyarázatot: miért ezek a legélhetetlenebb városok (1. ábra)!

Forrás: MTI, portfolio.hu

A fejlődő országok gazdasági fejlődésének lendületet adhat a vidéki térségek fejlesztése

Arday István

EKE-OFI

arday.istvan@gmail.com

 

A fejlődő országok gazdaságának motorjává válhatnak a hátrányos helyzetű térségek, ezek jelentős növekedési potenciállal rendelkeznek az élelmiszertermelésben és az ahhoz kapcsolódó iparágakban – állítja az Egyesült Nemzetek Szervezete Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) egyik friss összegzése.

A fejlődő országokban az erőforrások jobb kiaknázásához javítani kell a gazdálkodók termelékenységét, választ kell adniuk a gyors népességszám növekedés és az urbanizáció kombinációjából adódó kihívásokra. A vidéki gazdaság javulása jelentős hatással lehet egész országok életére.

A tanulmány szerint 2020-ra a 15-24 éves korúak száma 100 millió fővel, 1,3 milliárd főre növekedhet, főleg a Szaharától délre fekvő országokban. A fejlődő országok nagy részében, (Dél-Ázsiában és a szubszaharai Afrikában) az ipar és a szolgáltató szektor növekedése lassú, ezért azok nem képesek a megjelenő új munkaerőt tömegesen felszívni, ahogyan a mezőgazdaság sem a jelenlegi formájában. Sokan ezért megélhetésüket máshol, például városokban keresik. Meg kell teremteni a jól működő élelmiszerláncokhoz és a városokhoz szervesen kapcsolódó agráriparágakat, amivel új munkahelyek létesíthetők.

A vidéki gazdaságnak a városi területek növekvő élelmiszerigénye jelentheti a megoldást. Támogató szakpolitikák és beruházások szükségesek, hogy a kisebb termelők, családi gazdálkodók piachoz jutását biztosítsák.

Afrikai kistermelő. Forrás.

A tanulmány három területen javasol beavatkozást:

  • olyan politikai döntések szükségesek, amelyekkel a kistermelők teljes egészében haszonélvezőivé válnak a városi élelmiszerigény növekedésének;
  • meg kell erősíteni a földbirtokjogokat, ugyanis így biztosíthatók egyenlő feltételek a beszállítói szerződéseknél, de egyben javítják a hitelhez jutás esélyét is;
  • biztosítani kell a szükséges infrastruktúrát a városi és vidéki területek összekötéséhez. Sok fejlődő országban a vidéki utak, a villamoshálózat, a tárolókapacitások és a hűtve szállítás lehetősége nem vagy csak hiányosan adott, ami a legfőbb kerékkötője annak, hogy a gazdálkodó családok zöldségeiket, gyümölcseiket, hús- és tejtermékeiket a városokban értékesítsék.

Továbbá azt is tanácsolja a FAO, hogy ne csak a nagyvárosokat kössék össze a falvakkal, hanem a körülöttük kialakult agglomeráció kisvárosait is vonják be ebbe a hálózatba. A kisebb városi központok olyan élelmiszer értékesítési lehetőséget jelentenek, amire idáig nem irányult figyelem.

A Föld lakosságának eloszlása régiónként. Forrás.

Javasolt feladatok a cikk iskolai feldolgozásához 

  1. Miért válhat a fejlődő országok gazdaságának motorjává a hátrányos helyzetű térségek fejlesztése?
  2. Miért szükséges a vidék fejlesztéséhez az infrastruktúra kiépítése?
  3. Hogyan kellene kialakítani a különböző típusú városok és falvak térbeli kapcsolatrendszerét? Mutasd be egy általad készített vázlatrajzon!
  4. Készíts logikai láncot a vidéki területek felzárkózásának lehetőségeire!
  5. Mik lehetnek a következményei, ha az ajánlott fejlesztések nem valósulnak meg?

 

Források:

http://www.fao.org/3/a-I7658e.pdf

http://www.fao.org/state-of-food-agriculture/en, MTI)

Ilyen kanyon is van Európában

ARDAY ISTVÁN

szerkesztő, EKE-OFI

arday.istvan@gmail.com

Ez a cikk a GeoMetodika folyóirat 2017. évi 1. számában jelent meg. A GeoMetodika folyóirat összes megjelent számát itt találja.

 

Hármas céllal indultunk Görögország legnagyobb nemzeti parkjába és egyben a magyar turisták által legkevésbé ismert részébe, az Északnyugat-Görögországban található Pindoszi Nemzeti Parkba. Feljutni a Pindosz-hegység Szmólikasz Orosz csúcsára – amely egyben Görögország második legmagasabb pontja, – megcsodálni az Aoosz-folyó szurdokvölgyét és végiggyalogolni a Vikosz-kanyonon.

A Pindosz-hegység Görögország északnyugati részén húzódik észak-déli irányban, közel az albán határhoz. Az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó harmadidőszaki gyűrthegység, a Dinaridáktól délre húzódó Hellenidák tagja. Végső soron a földtörténeti középidőben az Eurázsiai- és az Afrikai-kőzetlemez közé ékelődött a Tethys-tenger medencéjek emléke. Miután Afrika lemeze fokozatosan közeledett Eurázsiáéhoz, a két kőzetlemez összeütközésével a Tethys medencéje összezáródott. A két nagy lemez és több mikrolemez találkozásának sebhelye az újidő harmadidőszakában feltornyosult hegységrendszer, így tagjaként a Pindosz-hegység is. Az apró hegyközi medencékkel tagolt északi Pindosz hullámos, 1500-2000 méter magas felszínéből (ezt itt Zagóriának nevezik), néhány magasabb hegytömeg emelkedik ki, mint amilyen a Szmólikasz Orosz (2637 m) és a Timfi (Gamila, 2497 m) sziklaerődje (1. ábra).

1. ábra. A Timfi (Szabó Ödön felvétele)

Az örökzöld, mediterrán tölgyesekkel borított medencékben és a hegyoldalakon elszórtan apró falvak találhatók. E vidék valóságos néprajzi és etnikai múzeum. Két érdekes néptöredék él itt, az albán és az aromun (vagy vlach, ami gótul „idegent” jelent). Különösen a román nyelvű aromunok érdekesek, mert bár vitán felül a románok legközelebbi rokonai, de rejtély, hogy hogyan kerültek erre a vidékre.

A ritka buszjáratok és a vasúti hálózat hiánya miatt a tervezettnél egy nappal később érkeztünk a Szmólikasz lábánál fekvő kis hegyi faluba, Paraszkevibe (Ag. Paraskevi). A Vurkopotamosz-folyó völgyén – vize a Szarantoporosszal egyesülve Albánián keresztül éri el az Adriai-tengert , fölfelé jó 10 km-es gyaloglás után értük el az albánok lakta települést. A néhány fős falu elöregedő lakói nagyon barátságosak voltak. Szóba elegyedtünk a falu főterén éppen sziesztázó idős férfiakkal, meglepetésünkre közülük ketten is jól beszéltek magyarul. Érthető, hiszen a görög polgárháború elől menekülve az 1950-es évek végéig Magyarországon éltek.

 

Kattintson ide a teljes cikk elolvasásához…

Bemutatkozik a Kaleidoszkóp rovat

Rovatvezető: Arday István (főszerkesztő, Eszterházy Károly Egyetem – Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet)

A rovat olyan ismeretterjesztő cikkeket, útleírásokat, érdekességeket közöl, amelyek kapcsolódnak az általános iskolai és a középiskolai kerettanterv tartalmi és módszertani elemeihez. A szerkesztőség elve szerint a rovat írásai a földrajztanárok munkájához kívánnak segítséget nyújtani. A cikkeknek lehet motiváló és problémafelvető szerepük, de felhasználhatók a tanárok által elkészített feladatokban az anyanyelvi, a természettudományos, a digitális, a hatékony és önálló tanulás kulcskompetenciák fejlesztéséhez.