Fogva tart, mint Kalypso Odüsszeuszt – Haníai benyomások

MAKÁDI MARIANN

ELTE TTK Földrajz szakmódszertani csoport

makadim@caesar.elte.hu

 

Kréta hamar elvarázsolja az oda érkezőt még akkor is, ha csupán rövid időt tölt a szigeten. Hanía a második legjelentősebb városa, amely már a mínoszi királyságok idején (Kr. e. 2700–1420 között) is gazdag volt (Homérosz Kydonia néven említi az Odüsszeiában). Későbbi sorsa meglehetősen hányattatott volt, tartozott görög, arab, bizánci, velencei és török fennhatóság alá is. Ennek emléke a sajátos hangulatú óvárosa és a velencei idők képét őrző kikötő. Az évezredes mészkőfal-maradványok, a színes házak, a szűk és girbegurba utcák, árnyas tavernák között sétálva arra a kérdésre keresem a választ, miből élnek ma a krétaiak.

Hanía nemzetközi repülőtere a kopár környezetben (fotó: szerző)

A repülőnk alatt terpeszkedő hihetetlen kékség után váratlanul ér a kopárság, amikor landolunk Kréta szigetén. Északi szélesség 35° 31′; keleti hosszúság 24° 01′– Hanía (Chania), a 260 km hosszú és 15–60 km széles Nyugat-Kréta északi partján… Felrémlik az utazás előtt látott Google Maps műholdfelvétele, ami zegzugos, nyüzsgő várost ígért. Hamarosan szembesülök vele, hogy valóban az is. Az egykori (1847–1972 között) krétai főváros 92 900 főnyi lakossága (becsült, 2018) és az évente ideérkező több mint 1 millió turista (2017) tömege hömpölyög az óváros sikátorszerű utcáiban és a velencei időkben kiépült kikötőben a mellbevágó hőségben. A görög szigetek lakói számára az 1970-es évek óta egyre meghatározóbb jelentősége van a turizmusnak. Azonban Kréta egyike azon szigeteknek, amelyek a turizmus nélkül is képesek az önellátásra. Az egy főre eső jövedelem magasabb a görögországi átlagnál (17 400 USD, 2017), és a munkanélküliség is mindössze egyhatod része az országosnak (4%). Tény azonban, hogy a krétaiak megélhetéséhez a külföldön dolgozó vendégmunkások hazautalásai is hozzájárulnak.

Hanía óvárosának színes kikötőnegyede (fotó: szerző)

A város gyomrában

Az adatok azt mutatják, hogy Európában a krétai lakosok számíthatnak a legmagasabb életkorra. Hogyan csinálják? Mondhatjuk, a magyarázat alapvetően a konyhájukban rejlik. Keressük fel hát a haníai Agorát, a fedett piacot!  Noha a belvárosban, de az óvároson kívül áll a marseille-i piac mintájára tervezett kereszt alaprajzú épület, az csak a 20. század eleje óta szolgál. A piac a turisták egyik kedvencévé vált, mert itt minden eredeti, jellegzetes krétai: helyi termékeket árulnak helybéli kereskedők. A magyar szemnek nem szokatlan a piacon a dinnye-, uborka- és paradicsomhegyek, az ínycsiklandó szőlőfürtök látványa. Ezek a zöldségfélék és gyümölcsök ott vannak minden krétai ház körül, még a tengerparti üdülőövezetben is. A narancs, a citrom, a lime, az avokádó és a kivi esetében csak a nagy mennyiség szokatlan, azonban az olajbogyó és a feldolgozott olívatermékek tömege lenyűgöző még akkor is, ha tudjuk, a sok napsütés és a magas páratartalom igen kedvező e tipikus mediterrán mezőgazdasági termények számára.

Olívabogyó, sajtok és csomagolt édességek a haníai Agorán (fotó: szerző)

A magyar tudatban a narancs és a banán összekapcsolódik mint déligyümölcsök, banán azonban itt kevés van. A trópusi eredetű gyümölcs behozatalát korlátozzák a görög hatóságok a hazai mezőgazdasági termelés védelme érdekében. A belső fogyasztópiac igényeit a sziget délnyugati és délkeleti részén (Paleochora és Ierapetra környékén) üvegházakban termesztett banánnal elégítik ki. Vegyél krétai sajtot!, Olíva minden formában, Családi termékek – kínálják az árut a feliratok. A tejtermékek, főként a speciális juh- és kecskesajtok (mizithra, anthotyros, kefalotyri stb.) szintén a kis családi gazdaságokból kerülnek a piacra, de hűtőkonténerekben hajóval a kontinens távolabbi részeire is eljutnak. A környékbeli halászok által fogott halzsákmány főként nagy hordókban, sóágyban pihen. Az Agora kis éttermeiben, kifőzdéiben megkóstolhatók a friss zöldségekből, gyümölcsökből, sajtokból, birkahúsból és halakból készült jellegzetes ételek, pl. a chaniatiko burek (cukkini-burgonya), a sült stamnagathi (hagymás-tojásos fűszerű zöldségféle hússzeletekkel), és a mézes, fűszeres édességek (pl. a baklava, az édeskömény pite), a sajttal vagy kecskehússal töltött kreatotourta és a mézes-fahéjas túróval töltött briósszerű kalitsounia).

Reggelente halászok javítják hálóikat a kikötőben (fotó: szerző)

Kréta zöld aranya

A mediterrán táj elképzelhetetlen az olajfaligetek és a párhuzamos sorokba rendezett, ezüstösen fénylő lombú olívaültetvények látványa nélkül. Csakhogy utazás közben ritkán tűnik fel, hogy inkább a tenger közelében, alacsony (300 m alatti) tengerszint feletti magasságban jellemzőek, a magasabb, belső tájakon megritkulnak. A 7–15 méter közötti magasságú olajfák a 15–20 0C-os évi átlaghőmérsékleten érzik igazán jól magukat. A nagy évi hőingást és a fagyot nem viselik, de igénylik a hosszú téli pihenési időszakot. Lombjukat azonban ekkor sem hullajtják le. Az olajfa (Olea europaea) az ókor óta ismert és kedvelt fa, amely az északi félgömb 30–45és a keleti félgömb 15–41között őshonos. Valószínűleg Kréta szigetén kezdték termeszteni Kr. e. 3500 körül. A mitológia szerint viszont Athén városa az őshazája, ahol az első fát Pallasz Athéné ültette az Akropoliszon. (Megjegyzendő, hogy sok helyen vegyül már közé az agresszíven terjeszkedő, tájidegen eukaliptusz.)

Olajfaültetvény a Fehér-hegység északi oldalán Agia Marina közelében (fotó: szerző)

A júniusban utazó turista inkább csak a girbegurba törzsű, korosabb fákra csodálkozik rá, mert ilyenkor a kicsi, halványzöld termések megbújnak a levelek között. Ám ahogy növekszik a termés, úgy változik a színe, előbb rózsaszín, majd egyre sötétebb lesz, csaknem fekete. Természetesen az érés során nem a színváltozás a lényeg, hanem az olajtartalom növekedése. Az olajbogyó elnevezés megtévesztő, hiszen az nem bogyó, hanem csonthéjas gyümölcs. Viszont gyümölcsként nem nagyon gondolunk rá, mert nem édes, hanem kesernyés, így csak sós lében való pácolás után fogyasztható. Az ősz végi-tél eleji szüretkor a gyümölcsöket hosszú fogú fésűhöz hasonló szerszámmal gereblyézik le az ágakról a fák alá terített hálókra. Ma már rázógépeket is használnak a nagyobb gazdaságokban.

Az olajfák sok száz évig is élhetnek. Egy-egy idősebb, görcsös törzsű példány a ligetek büszkesége (fotó: szerző)

A krétai falvakban máig megmaradtak a hagyományos olajprések. Ide hordják a betakarított termést, hogy kinyerjék belőle a zöld aranynak is nevezett olívaolajat. 5 kg bogyóból átlagosan 1 liter olajat sajtolnak ki. Amikor az üzletek polcain nézegetjük a szögletes olajosüvegeket, eltűnődünk azon, mi lehet közöttük a különbség, és miért oly eltérő az áruk. Az olaj színének különbsége feltűnő, de ha leemeljük az üvegeket és megmozgatjuk bennük az olajat, azt is érzékeljük, hogy az egyik hígabban folyik, a másik maradandóbb gyűrűt hagy a palack falán. Ez a feldolgozottságuk módjával és mértékével függ össze. A legdrágább a zöldessárga extra szűz olívaolaj, amit frissen (a szüret után 24 órán belül) hideg sajtolással nyernek. Mivel semmi adalékanyagot nem tesznek hozzá és a hőmérsékletét sem változtatják, megtartja összes vitamin- és tápértékét, megőrzi a bogyók jellegzetes, gyümölcsös illatát. A szűz olívaolaj préselését a bogyók erjedésének megindulása után (ami már másnap bekövetkezhet) végzik ugyancsak mechanikai erővel, többnyire már gépesítve, akár zárt gyártástechnológiai folyamatban. A bogyók és a levelek elválasztása során nemcsak szűrőket, hanem vizet is használnak. A még gyengébb minőségű, hígabb, savasabb, gyengébb tápértékű finomítványokat (lampante olajokat) egyszerűen olívaolajnak nevezve forgalmazzák. Aszétzúzott és kipréselt termésmaradékot (az olívatörkölyt) is hasznosítják. Kilúgozóüzemek veszik áta termelőktől, ahol vegyi eljárással nyerik ki belőle a maradék olajat, amit kis százalékban szűz olajokkal vegyítenek. Ez a termék az „olívapogácsa-olaj” (sansa). Hazánkbansokszor – megtévesztően – olívaolajként árusítják, pedig ez csak erősen meggyötört olívamaradék.

Sokan úgy tartják, hogy a krétai magas élettartam legfőbb oka a magas olívaolaj-fogyasztás (28 liter/fő/év), ami az Európában legmagasabb görög átlagot (24 liter/fő/év) is meghaladja. Eszenciális telítetlen zsírsav- és antioxidáns-tartalma csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, mérsékeli a vér koleszterinszintjét, hogy csak a legfőbb jótékony hatásait emeljük ki.

Olajfasor egy kávézó teraszán Haníaban (fotó: szerző)

A hegy leve

A tikkasztó nyári hőségben minden turista ivóvizes palackkal a kezében közlekedik. Ám a helybelieknél nem igen látható. Ők inkább beülnek a tengerparti sétányon vagy az óvárosi sikátorokban az árnyas, tradicionális tavernákba egy frissen facsart narancslére, egy pohár borra, egy kupica rakira vagy épp jeges kávéra. Itt a borfogyasztás része a mindennapoknak, a hűsölés és a beszélgetések kelléke. Meglehetősen nagy múltra tekint vissza, ahogy erről a Vathipetro környékén talált 3500 éves prés és a Kr. e. 5. századi gortyni törvénykönyv szőlőtermesztésre vonatkozó részletei is utalnak. Kréta Európa egyik legrégibb szőlőtermő vidéke. Igaz, a szőlőtermesztés és a bortermelés igazán a sziget velencei fennhatóság alá kerülésével lendült fel, ekkor fontos exportcikké vált (a 17. század második felében évente 60 000 hordó bort adtak el a városban). A török megszállás azonban évszázadokra visszavetette ezt a gazdasági ágat, csak az 1970-es évektől sikerült talpra állítani. A kiváló bortermelő területek a sziget északi részén húzódnak, az Égei-tenger felől fújó hűvösebb szelek ideális éghajlati körülményeket teremtenek a szőlő számára. A dél felé eső Líbiai-tenger meleg szeleitől a hegyvonulatok és az olajfaligetek védelmezik a tőkéket.

S amióta szőlőtermesztés van, azóta raki is van. A régészeti leletek szerint már a mínoszi kultúra idején is ismerték ezt a krétai törkölypálintát, készítési módja azóta is változatlan, apáról fiúra öröklődik.  Az október közepe és november vége közötti szüretet követően a szőlőlé kipréselése után maradt szőlőhéjat és magot hat héten át erjesztik nagy hordókban. Az erjedt cefre lepárlásából nyert színtelen ital alkoholtartalma 37–60% közötti. Ott van minden étkezőasztalon, a családi üzemeltetésű vendéglátóhelyeken pedig főként étkezés után kínálják üvegkancsóból kis poharakba.

Étterem bejáratánál kínálják a rakit a lepárló és a szőlőprés társaságában (fotó: szerző)

Az eperfa selyme

Hanía utcáin éppúgy, mint a kisebb tengerparti üdülőfalvakban lépten-nyomon nagy koronájú eperfákra (Morus alba) leszünk figyelmesek. Igen, arról van szó, amelyik „feketén bólingat” Arany János költeményében, s ekképp egy letűnt kor emlékeként gondolunk rá. Ezt erősíti, amikor a haníai néprajzi múzeumban látjuk a selyemhernyógubókat az eperfákon, és megismerhetjük, hogyan jutott régen a parasztember a selyemszálhoz. Ám Krétán a selyemhernyótenyésztés nem csupán a múlt (mint ahogyan Franciaországban és Spanyolországban sem). Az Európai Unió támogatja, méghozzá mennyiségi korlátozás nélkül, ami melléktevékenységet és jelentős jövedelemkiegészítést jelenthet a családok számára. Legalább 20 kg hernyógubót kell a tenyésztőknek előállítaniuk ahhoz, hogy részesüljenek a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) támogatásából. Azonban ehhez eperfákat kell telepíteniük, hiszen levele a selyemlepke (Bombyx mori) hernyóinak legfőbb tápláléka. 1 kg gubó előállításához – még a magas tápértékű levelek esetében is – minimum 15 kg levél elfogyasztása szükséges. A petékből május elején kiszabaduló hernyók rövid lárvaéletük során habzsolják az eperfaleveleket, majd bebábozódnak. Miután a báb elkészítette gubóját, a tenyésztők forró gőzben elpusztítják. A gubószálakat összeragasztó anyagot forró vízben feloldják, és a finom szálakat legombolyítják a gubóról. Több selyemszál összesodrásával kapják az értékes selyemfonalat.

Selyemhernyógubók a haníai néprajzi múzeum kiállításán (fotó: szerző)

Emberek okozta földrengések

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

Ha sok ember egyszerre mozog, ugrál, akkor az is földrengéshullámokat kelthet. Természetesen csak kicsiket a veszélyes magnitúdójú pusztító földrengésekhez képest. Az utóbbi hónap során a híradások több olyan tömegeseményről és hatásáról is beszámoltak, amelyek kisebb földrengéseket okozhattak.

A futball-világbajnokság nemcsak sporteseményként szerepelt a médiában, hanem geofizikai hírként is. Ugyanis a mexikóiak gólöröme megrengette a földet Mexikóvárosban. A németek elleni csoportmeccs során a drukkerek annyira ugráltak, hogy a szeizmográf is jelezte a mozgást. Ez ugyan olvasócsalogató szalagcím is lehetett, például az Index hírportál cikkének címében „Mexikó tombolt, rengett a föld a győztes gól pillanatában”, mégis földrengésnek tekinthető. A hír mexikói geológiai és légköri intézet forrásából származik, ám egyes geológusok megkérdőjelezik a hír hitelességét. Suzan Van der Lee, az Illinoisi Északnyugati Egyetem földtudomány professzora szerint a hír nem tűnik igaznak. Szerinte csak amatőr kézi szeizmométereket használtak, és helyi földmozgásokról tudósítottak. A hivatalos mérések alapján földrengések nem történtek.

Magyarországon is történt hasonló eset, ugyan nem a futball-világbajnoksághoz kapcsolódóan, de mégis földrengést okozott sok ember együttes mozgása. A GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda tudósította közösségi oldalán az olvasókat, hogy a Balaton Sound fesztivál idején a tihanyi mérőállomáson regisztráltak miniföldrengéseket.

 

Regisztrált miniföldrengés a 2018. évi Balaton Sound fesztivál idején a tihanyi mérőállomáson

Elérhető a Digitális Módszertár legújabb felhívása!

FARKAS BERTALAN PÉTER

csoportvezető

Tempus Közalapítvány, Tudásmenedzsment Csoport

modszertar@tpf.hu

 

Elérkezett az idő!

Töltse fel ötletét a Digitális Módszertárba augusztus 17-ig, hogy Öné lehessen a legjobbaknak járó Digitális Pedagógus Díj!

A Tempus Közalapítvány Digitális Módszertára azoknak a pedagógiai tervezés és tanulásszervezés tárgykörébe tartozó dokumentumoknak, módszertani ötleteknek ad helyet, melyek a digitális nemzedék interaktív tanulását, tanítását segítik az IKT-eszközök kreatív használatával. Az idei Felhívásra azok jelentkezését várjuk, akik saját ötleteiket megosztanák oly módon, hogy azok a Digitális Módszertárba feltöltve bárki számára elérhetővé, kereshetővé, adaptálhatóvá váljanak. A feltöltött ötletek közül azok, amelyek megfelelnek a felhívás szempontjainak, az értékelést követően bárki számára elérhetővé, publikussá válnak a Digitális Módszertárban. A szakértői értékelés alapján a felhívásra jelentkező, kiemelkedő ötletek feltöltőinek munkáját Digitális Pedagógus Díjjal ismerjük el, melynek átadására és a díjazott ötletek bemutatására a Digitális Konferencián kerül sor 2018 novemberében, Budapesten.

 

A Felhívás teljes szövege ide kattintva tölthető le.

 

A 2018. ÉVI FELHÍVÁS CÉLJAI

A Digitális Módszertár a gyakorlatban hasznosítható ötleteket és eszközöket kíván összegyűjteni és bemutatni, a következő átfogó célokra építve:

  • tudásmegosztás;
  • digitális kultúra és digitális írástudás erősítése, tudatosítása;
  • digitális kompetenciák fejlesztése;
  • a közösségi tanulás és a jó gyakorlatok megosztásának összekapcsolása az IKT eszközeivel;
  • új tanulási formák és csatornák kialakítása;
  • az ötletek felhasználása, adaptálása a napi gyakorlatba.

MI ÁLL A 2018-AS FELHÍVÁS FÓKUSZÁBAN?

Az idei felhívás fókuszában a mindenki számára elérhető digitális innovációk és digitális pedagógiai megoldások állnak. Emellett kifejezetten előnyben részesítjük idén a tanulói igényeket figyelembe vevő, a tanulók igényeire és előzetes ismereteire, készségeire és tudására tudatosan építő, az egyéni tanulási utakat támogató módszertani ötleteket.

KIKNEK SZÓL A FELHÍVÁS?

A Felhívásra pedagógusok, pedagógusok együttműködő csoportjai (tanárpárok vagy tanári csoportok), pedagógiai szakmai munkaközösségek, illetve pedagógusképzésben részt vevő hallgatók jelentkezését várjuk, akik számára fontos:

  • a digitális kultúra és digitális írástudás fejlesztése;
  • a 21. századi készségek fejlesztése;
  • a pedagógiai szemléletváltás előmozdítása;
  • a fejlesztő pedagógiai értékelési kultúra előmozdítása
  • a tudásmegosztás, a közösségi tanulás és az egymástól való tanulás támogatása;
  • a saját eredmények, jó gyakorlatok bemutatása;
  • a digitális nemzedék megszólítása újszerű, saját ötleten alapuló, tanórai kontextusba vagy tanórán kívüli tevékenységekbe ágyazott módszertani gyakorlatokon keresztül.

MIVEL LEHET JELENTKEZNI?

A Digitális Módszertárba jelentkezni olyan, a pedagógiai tervezés és tanulásszervezés tárgykörébe tartozó dokumentum (pl. óravázlat, tematikus terv, projektterv) bemutatásával lehet, amely

  • kapcsolódik a Felhívás fent felsorolt általános céljaihoz;
  • az IKT-eszközök kreatív, innovatív, pedagógiai célú használatát mutatja be a felhasználást segítő kidolgozottsággal, illetve az ötlet adaptálását támogató csatolmányokkal, dokumentumokkal, sablonokkal;
  • a tanórákon vagy tanórán kívüli tevékenységekben is hasznosítható.

KI NYERHETI EL A DIGITÁLIS PEDAGÓGUS DÍJAT?

A Digitális Módszertárba bekerült ötletek közül díjban csak olyan módszertani ötlet részesülhet, amely

  • a Felhívás megadott határidején belül (2018. július 09. – augusztus 17.) kerül feltöltésre;
  • pedagógusok, pedagógusok együttműködő csoportjai (tanárpárok vagy tanári csoportok), pedagógiai szakmai munkaközösségek, illetve pedagógusképzésben részt vevő hallgatók által kerül feltöltésre;
  • eleget tesz a 2018-as Felhívás fókuszának;
  • világos, innovatív pedagógiai célokat fogalmaz meg;
  • a módszertani ötletet a pedagógiai folyamatba ágyazottan mutatja be (kiemelve annak pedagógiai célját) egy téma feldolgozásán keresztül;
  • a tanulók fejlesztését, tevékenységeit támogató fejlesztő pedagógiai eszközrendszert mutat be;
  • a jelentkező(k) által önállóan kidolgozott és kipróbált, saját módszertani ötletet küld be;
  • célja a pozitív tanulási attitűd kialakítása, a tanulóközpontú megközelítés erősítése;
  • bárki számára elérhető program/szoftver/platform/alkalmazás felhasználását célozza meg;
  • felhasználóbarát (könnyen érthető, jól illusztrált, ésszerű és elegendő terjedelmű) formában teszi közzé;
  • hiteles képet nyújt a módszer használatáról, annak előnyeiről, nehézségeiről, tapasztalatairól;
  • adaptálhatósága széles körű és javaslatot tesz az alternatív felhasználás formáira, lehetőségeire;
  • továbbá előnyt jelent, ha a módszertani ötlet: korábban nem került publikálásra és nagyobb egységek (tematikus terv, projektterv) feldolgozását célozza.

 

A Digitális Módszertár közvetlenül böngészhető – az eddig feltöltött ötletekkel és a korábbi felhívásokkal együtt – a www.digitalismodszertar.tka.hu oldalon.

 

A Felhívás időszaka:

2018. JÚLIUS 9 – AUGUSZTUS 17.

www.digitalismodszertar.tka.hu > Feltöltés > Digitális Módszertár

További információ: https://www.facebook.com/Atanulasjovoje | modszertar@tpf.hu  | (+36 1) 237 1300

Kérjük, az előkészületek és a feltöltés során vegye figyelembe, hogy az augusztus 17. nap (a határidő napja) 13:00 után érkező telefon és email megkeresésekre nem áll módunkban válaszolni.  A Felhívással kapcsolatos telefonos ügyfélszolgálatunk munkanapokon 9.00-13.00 között érhető el.

 

A Felhívás teljes szövege ide kattintva tölthető le.

 

 

Forrás: tka.hu

A földtan helye a közoktatásban – Akkreditált tanártovábbképzés

Az akkreditált továbbképzés azokat az általános és középiskolai természetismeret és földrajz szakos tanárokat szólítja meg, akik szívesen elsajátják a komplex természettudományos gondolkodást. Mindezt a felfedezéses tanulás, gyakorlati modul és játékok segítségével tehetik meg, sőt, gyakorolhatják a távoktatásos képzést is.

Földtan az oktatásban_PR

Fókuszban a kreativitás, a természetföldrajzi ismeretek alkalmazása: a Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny

SZILASSI PÉTER

Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

toto@geo.u-szeged.hu

 

Immár hét éve annak, hogy a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéke és Földrajzi Földtudományi Intézete minden évben megszervezi a Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzversenyt. A kétfős csapatokból álló csapatverseny célja egyrészt tisztelgés a névadó Jakucs László nemzetközi hírű karsztkutató emléke előtt, másrészt megmérettetési lehetőséget biztostani a földrajz iránt érdeklődő tehetséges magyarországi és határainkon túli középiskolai tanulók számára. További cél a verseny révén elősegíteni a NAT Földünk–környezetünk műveltségi területéhez kapcsolódó készségek fejlesztését. A verseny fókuszában főként a földrajz tantárgyhoz kapcsolódó természetföldrajzi és környezeti folyamatok elemzése, megértésének vizsgálata áll.

Már 2011-ben az első alkalommal megrendezett versenyen 4 ország 84 iskolájából, 97 felkészítő tanár 175 két fős csapata regisztrált. A versenyen induló magyarországi és határainkon túli középiskolás tanulók száma azóta is évente 250-350 fő között mozog. A 2017/2018. tanévben 64 középiskola 118 csapata jelentkezett a vetélkedőre.

       Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzversenyre jelentkezett csapatok és  iskolák

Alapelvünk, hogy egyedi, más földrajz versenyekre nem, vagy csak kevéssé jellemző karaktere legyen versenyünknek. E cél érdekében a feladatlapok készítésénél mindig hangsúlyosnak tartjuk és tartottuk a problémaorientált, gondolkodtató feladatok beillesztését. A helyi írásbeli iskolai forduló után a középdöntő és a döntő feladatainak megoldása a tanszéki talajtani laboratóriumban történik. A verseny szervezésében fontosnak tarjuk az átláthatóságot, ezért a korábbi évek feladatai, megoldókulcsai elérhetők a verseny folyamatosan frissülő honlapján. A középiskolai tanár kollégáktól kapott visszajelzéseket, ötleteket, javaslatokat figyelembe vettük eddig is, és a jövőben is fel fogjuk felhasználni a szervezésben. 2014-től a határainkon túli magyar iskolákból nevező tanulók számára különdíjakat biztosítunk. 2017-től iskolánként három csapatban maximáltuk a jelentkezők számát.

Az első fordulóra való felkészülés az általános és a középiskolai földrajz tankönyvekben szereplő természetföldrajzi ismereteken túl valamilyen, az adott évi versenykiírásában szereplő természetföldrajzi témakörhöz (általában Jakucs László tudományos munkásságához) kapcsolódó szakirodalmi források tanulmányozásán alapszik. A verseny kiírását, valamint a felkészüléshez szükséges szakirodalmat (könyvrészleteket, térképeket, internetes hivatkozásokat) a verseny honlapján minden évben közzétesszük. Az iskolákban lebonyolított első fordulóban a versenyzőknek írásbeli feladatlapot kell kitölteniük. Az ezt követő középdöntőre Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén és laboratóriumaiban kerül sor. A középdöntőben általában 30-32 csapata méri össze tudását. Az írásbeli ideje alatt a felkészítő tanárok számára, azt követően pedig a versenyzők számára is érdekes szakmai programot szervezünk az egyetemen.

Életkép a Jakucs László Földrajzverseny döntő fordulóról – Tárlatvezetés (fotó: Szilassi Péter)

A döntőbe nem jutott csapatok és kísérő tanáraik részére játékos GPS-es városi vetélkedőt, szakmai városnézést, számítógépes vetélkedőt szervezünk minden évben. A középdöntőbe jutott csapatok közül a legjobb 8 csapat jut be a döntőbe. A verseny egyedülálló sajátossága, hogy a döntőbe jutott versenyzőknek laboratóriumi feladatot kell megoldaniuk.

A döntő négy fő részből áll:

1. laboratóriumi gyakorlat: természetföldrajzi kísérlet elkészítése, majd a kapott eredmények értékelése, a kísérlettel kapcsolatos kérdések megválaszolása

Életkép a Jakucs László Földrajzverseny döntő fordulóiról – Laborgyakorlat (fotó: Szilassi Péter)

2. térképészeti számításos feladat: mérések, számítások a térképen, földrajzi számításos feladat megoldása.

 

Életkép a döntőből – Számítási feladatot végző tanulók (fotó: Szilassi Péter)

3. szóbeli feladat: egy adott környezeti problémával kapcsolatos tanulói projekt, vita vagy szerepjáték bemutatása (felkészülési idő 1 óra).

4. földrajzi kvíz, amelyben természetföldrajzi és topográfiai ismereteikről adnak számot a tanulók szóbeli vetélkedő formájában.

A pályázati támogatásoknak köszönhetően az összes döntőbe jutott csapat tárgy- és könyvjutalmat, könyvutalványt kap. Mind a hét eddigi versenyen az első csapat Jakucs László emlékplakettet vehetett át. Az első három csapat és kísérőtanáraik pedig 4 napos szakmai tanulmányutakon vehettek részt.

Az első három helyezett csapat és kísérőtanáraik nyereménye szakmai tanulmányút – Iszapvulkánok a Kanyar-Kárpátokban (fotó: Szilassi Péter)

Részletes információk (eredmények, képek, a korábbi évek feladatlapjai, stb.) elérhetők a verseny honlapján.