Arday István
EKE-OFI
A fejlődő országok gazdaságának motorjává válhatnak a hátrányos helyzetű térségek, ezek jelentős növekedési potenciállal rendelkeznek az élelmiszertermelésben és az ahhoz kapcsolódó iparágakban – állítja az Egyesült Nemzetek Szervezete Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) egyik friss összegzése.
A fejlődő országokban az erőforrások jobb kiaknázásához javítani kell a gazdálkodók termelékenységét, választ kell adniuk a gyors népességszám növekedés és az urbanizáció kombinációjából adódó kihívásokra. A vidéki gazdaság javulása jelentős hatással lehet egész országok életére.
A tanulmány szerint 2020-ra a 15-24 éves korúak száma 100 millió fővel, 1,3 milliárd főre növekedhet, főleg a Szaharától délre fekvő országokban. A fejlődő országok nagy részében, (Dél-Ázsiában és a szubszaharai Afrikában) az ipar és a szolgáltató szektor növekedése lassú, ezért azok nem képesek a megjelenő új munkaerőt tömegesen felszívni, ahogyan a mezőgazdaság sem a jelenlegi formájában. Sokan ezért megélhetésüket máshol, például városokban keresik. Meg kell teremteni a jól működő élelmiszerláncokhoz és a városokhoz szervesen kapcsolódó agráriparágakat, amivel új munkahelyek létesíthetők.
A vidéki gazdaságnak a városi területek növekvő élelmiszerigénye jelentheti a megoldást. Támogató szakpolitikák és beruházások szükségesek, hogy a kisebb termelők, családi gazdálkodók piachoz jutását biztosítsák.
A tanulmány három területen javasol beavatkozást:
- olyan politikai döntések szükségesek, amelyekkel a kistermelők teljes egészében haszonélvezőivé válnak a városi élelmiszerigény növekedésének;
- meg kell erősíteni a földbirtokjogokat, ugyanis így biztosíthatók egyenlő feltételek a beszállítói szerződéseknél, de egyben javítják a hitelhez jutás esélyét is;
- biztosítani kell a szükséges infrastruktúrát a városi és vidéki területek összekötéséhez. Sok fejlődő országban a vidéki utak, a villamoshálózat, a tárolókapacitások és a hűtve szállítás lehetősége nem vagy csak hiányosan adott, ami a legfőbb kerékkötője annak, hogy a gazdálkodó családok zöldségeiket, gyümölcseiket, hús- és tejtermékeiket a városokban értékesítsék.
Továbbá azt is tanácsolja a FAO, hogy ne csak a nagyvárosokat kössék össze a falvakkal, hanem a körülöttük kialakult agglomeráció kisvárosait is vonják be ebbe a hálózatba. A kisebb városi központok olyan élelmiszer értékesítési lehetőséget jelentenek, amire idáig nem irányult figyelem.
Javasolt feladatok a cikk iskolai feldolgozásához
- Miért válhat a fejlődő országok gazdaságának motorjává a hátrányos helyzetű térségek fejlesztése?
- Miért szükséges a vidék fejlesztéséhez az infrastruktúra kiépítése?
- Hogyan kellene kialakítani a különböző típusú városok és falvak térbeli kapcsolatrendszerét? Mutasd be egy általad készített vázlatrajzon!
- Készíts logikai láncot a vidéki területek felzárkózásának lehetőségeire!
- Mik lehetnek a következményei, ha az ajánlott fejlesztések nem valósulnak meg?
Források: