Tér-kép, 2016

GUBA ANDRÁS

andraas.guba@gmail.com

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

 

A Központi Statisztikai Hivatal 2018 januárjában jelentette meg a magyar gazdaság területi vonatkozásait taglaló kiadványát. A kiadványban elsősorban térképek, grafikonok és infografikák kaptak helyet kiegészítve rövidebb szöveges elemzésekkel. A magyar gazdasági-társadalmi folyamatok területi változásait a földrajzoktatásban is jól felhasználható vizuális anyagokkal segítheti.

Az elemzésekhez a legfrissebb, 2016-os adatokat vették alapul, de hosszabb távú kitekintést is találhatunk a folyamatokhoz kapcsolódóan. A kiadvány öt fejezetből áll, amelyből kettő kiemelt témát veséz ki részletesen:

  1. Nemzetközi kitekintés
  2. Területi különbségek Magyarországon
  3. Területi egyenlőtlenségek időbeli alakulása
  4. Kiemelt téma: A kis- és középvállalkozások területi jellemzői
  5. Kiemelt térség: Az ipari válságterületek jellemzői

Az első fejezetben elsősorban az európai gazdasági folyamatokra helyezi a hangsúlyt a kiadvány, főleg európai uniós kapcsolatokra fókuszálva. Itt az Európai Unió adatbázisára (EUROSTAT) alapozva készítették el a fejezetet. A fejezetben kitekintést kapunk nemcsak a társadalmi-gazdasági folyamatokra, hanem az infrastrukturális és regionális különbségekre.

A következő két fejezetben a magyarországi területi különbségeket elsősorban a járási szinten ábrázolják, de egyes mutatóknál megjelenik más területi szint (megyei, települési) is. A 2. fejezetben többek között külön veszik a népességi, foglalkoztatási, társadalmi szolgáltatási, oktatási, ágazati és környezetvédelmi mutatókat.

A 3. fejezetben több mutatót vizsgálnak a területi fejlettség különbségeinek a leírására (relatív terjedelem, súlyozott relatív szórás). Ennek nyomán jól kirajzolódik a főváros-vidék és a kelet-nyugat különbség.

Az utolsó két fejezetben két speciális témát járnak körül a szerkesztők. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) számuk aránya alapján meghatározóak az összes vállalkozás közül, de gazdasági szerepük sem elhanyagolható a magyar gazdaságban. Az utolsó fejezetben pedig látleletet kaphatunk az ipari válságterületekről. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció definíciója alapján kilenc régió került az elemzett területek közé. Alapvetően így jellemezhető annak a négy észak-magyarországi (Kazincbarcikai, Miskolci, Ózdi, Salgótarjáni) és szintén négy közép-dunántúli (Ajkai, Oroszlányi, Tatabányai, Várpalotai), valamint egy dél-dunántúli (Komlói) járásnak a helyzete.

A kiadvány jól használható az általános iskolai vagy a középiskolai földrajzoktatásban elsősorban forrásként. Hasznos lehet klasszikus órai munka keretében, de projektek feldolgozására is. A térképek és grafikonok számos lehetőséget nyújthatnak a vizuális segédeszközök olvasásának és értelmezésének gyakorlására is.

 

Forrás: Tér-kép, 2016, felelős szerkesztő: Bódiné Vajda Györgyi, Központi Statisztikai Hivatal, 2018.

Földrajztanítással kapcsolatos módszertani ötletet díjazott a Tempus Közalapítvány

FARKAS BERTALAN PÉTER

Csoportvezető, Tudásmenedzsment csoport, Tempus Közalapítvány

bertalanpeter.farkas_@_tpf.hu

 

Digitális Pedagógus Díjat kapott a gödöllői Török Ignác Gimnázium földrajztanára, Guba András. A díjról, pedagógiai munkájáról és a díjazott módszertani ötletéről a GeoMetodika online szerkesztője, a díjat kezelő Tempus Közalapítvány csoportvezetője, Farkas Bertalan Péter készített interjút.

Guba András a 2017. évi Digitális Pedagógus Díjjal (b) és Tordai Péter, a díjat kezelő Tempus Közalapítvány igazgatója (j)

Az 5 éve elindított Digitális Módszertár arra hivatott, hogy az IKT eszközöket és digitális pedagógiai módszereket kreatív és innovatív módon alkalmazó tanárok ötlettára legyen. Az adatbázis használatával a pedagógusok a tanórák és a tanórán kívüli tevékenységek megújításához nyerhetnek inspirációt, illetve konkrét, a mindennapi iskolai tevékenységeik során alkalmazható módszereket tanulhatnak el másoktól. A gyakorló tanárok által feltöltött anyagok a 21. századi fiatalok, vagyis a digitális nemzedék interaktív tanulását, tanítását segítik az IKT eszközök kreatív használata által.

A Tempus Közalapítvány minden évben új pályázati felhívással és a legjobb ötletek beküldőinek elismerésével ösztönözi az új módszerek bemutatását, előmozdítva ezzel a pedagógusok közötti tudásmegosztást és a tanárok felzárkóztatását az IKT eszközök iskolai használata területén. A digitális pedagógiai módszerek alkalmazásának egyre nagyobb népszerűségét mutatja, hogy az idei felhívásra rekordszámú, 72 ötlet érkezett. Így jelenleg már több mint 300 szakmailag lektorált jó gyakorlat található a Digitális Módszertárban.

  • Nem először kaptad meg a Digitális Pedagógus Díjat a Tempus Közalapítványtól. Mit éreztél, amikor megtudtad, hogy idén is kiválasztottak a díjra?

Természetesen nagyon örültem neki. A pedagógusok munkájában ritka a gyors pozitív visszajelzés. Ha látom, hogy például a tanulók jól leérettségiznek, jó érzés, de ez hosszú folyamat eredménye. Itt pedig viszonylag rövid időn belül konkrét visszajelzést kaptam a munkámmal kapcsolatban.

  • Mit jelent Neked ez a díj, ez az elismerés?

Jó érzés, hogy egy külső, objektív nézőpontból kaptam pozitív visszajelzést tanári munkámmal kapcsolatban. A diákjaim vagy a kollégák ritkán adnak konkrét visszajelzéseket a munkámról. Másrészt a visszajelzésnek köszönhetően látom, hogy jó irányban haladok: a projektmódszer, a nem öncélú IKT-használat, és a differenciálás nemcsak a diákoknak tetszik, hanem módszertanilag is megalapozott. A kollégáimmal is jó volt megosztani az örömömet, mert talán így ők is láthatták, hogy a számítógépet, és más IKT-s eszközöket milyen módon lehet felhasználni a mindennapi életben.

  • Melyik beadott módszertani ötleteddel nyerted el a díjat?

A projekt magját eredetileg egy földrajzos módszertani továbbképzésre készítettem, majd később átdolgoztam a pályázatnak megfelelően. A projekt fókuszában a víz van (árvízvédelem, vízgazdálkodás, vízenergia-hasznosítás). Fontosnak találtam, hogy az általános földrajzi ismereteket regionális példákkal is alátámasszam természetesen az IKT-eszközeinek segítségével.

Fontos szempontnak tartottam, hogy a különböző IKT-eszközöket felhasználhassák a diákok a projekt során, hiszen a 21. századi kompetenciák egyik meghatározó eleme a digitális eszközhasználat. Olyan alkalmazásokat kerestem, amik ingyenesek, és segítségükkel hatékonyan fel lehessen dolgozni a tananyagot. Például a tanulók tankockákkal gyakorolták a hidrológiai alapfogalmakat; animációt elemeztek – hatástanulmányt írtak az erdők árvizekre gyakorolt hatásáról, vagy gondolattérképet szerkesztettek. Olyan komplexebb, kooperatív munkaformákat is gyakoroltunk, amik segítségével csoportok dolgozhattak együtt, például digitális posztereket szerkeszthettek, vagy történelmi térképeket hasonlítottak össze mai légifotókkal.

A hazánkban egyre népszerűbb LearningApps, azaz Tankocka felülete

Fontos volt, hogy a tanulók munkájára folyamatos visszajelzés érkezzen a projekt során. Ezek lehettek a kisebb részfolyamatok értékelései: a kiselőadásaikat értékeltem adott szempontok szerint; egymás munkáját értékelték (3D-s modellek készítésénél). Másrészt az egész projektre is történt visszajelzés, például digitális szavazórendszer segítségével.

A tantervnek megfelelő tananyagot olyan IKT-s eszközökkel sikerült feldolgozni, amik könnyen megtanulhatóak, és bárki számára felhasználhatóak. Például a diákok csoportmunkában egy földrajzi információs rendszert (ArcGis alkalmazással elkészítve) tanulmányoztak a Duna folyása mentén. A csoportok a vízgazdálkodás alfeladatai (például ivóvíz biztosítása vagy árvízvédelem) alapján voltak felosztva. Ha találtak egy megfelelő példát a feladathoz kapcsolódóan, akkor jegyzetet készítettek. A feladat végére a Duna folyása mentén különböző helyeken találkozhattak ugyanazokkal a vízgazdálkodási problémákkal. A többi csoporttal megosztották az információkat: kiválasztottak egy-egy példát, és bemutatták a többieknek.

Részlet az Arcanumól

Az ötletet úgy dolgoztam fel, hogy több életkorra alkalmazva több keretben is fel lehessen használni. A foglalkozások egy tematikus terv szerint lettek felosztva úgy, hogy akár iskolai órákon vagy tágabb keretekben (tematikus hét, erdei iskola) is fel lehessen dolgozni őket. Az egyes foglalkozások modulokból lettek kialakítva, amiket esetleg ki is lehet hagyni, így jól alkalmazhatóak differenciálásra. Ha valakinek nincs kedve végigcsinálni az egész folyamatot, akkor egyes ötleteket ki is lehet belőle venni, és bármelyik kapcsolódó általános földrajzi vagy regionális témához hozzákapcsolni.  A feladatok elsősorban 9. osztályosoknak készültek, de egyszerűsítésekkel 7. osztályban is jól alkalmazhatók.

  • Sokan gondolják most, hogy persze, a Te iskolád biztosan remekül ellátott IKT eszközökkel, vezetői támogatást élvezel, bezzeg náluk se WiFi, se tanulói eszköz, talán még vezetői támogatás sincs. Mit tudnál ajánlani azoknak a pedagógusoknak, akik most vágnának bele ilyen típusú fejlesztésekbe, mi lehetne számukra az első lépés? Számodra mi volt az első lépés?

Tapasztalataim alapján ma már szinte minden otthonhonban van internet, és legalább egy ehhez kapcsolódó eszköz (PC, tablet vagy okostelefon). Amikor én is elkezdtem a komolyabb IKT-támogatással való munkát, elsősorban az otthoni saját eszközökkel való munkára alapoztam a tanulást. Például feladtam a gyerekeknek házi feladatnak, hogy hozzanak létre saját Quizlet-kártyacsomagot, és azt osszák meg velem is, például egy közösen szerkeszthető Google dokumentumban.

  • Hogyan érezték magukat a gyerekek a projekt során? Mit gondolsz, miben volt jobb / több az a típusú munkaforma / tartalomfeldolgozás számukra, mint egy hagyományos?

Ilyenkor a tanulók természetesen örülnek a módszer és az eszközök újdonságának, de ez tapasztalatom szerint gyorsan elmúlik. Viszont rájönnek, hogy ezeket az alkalmazásokat kooperatívan távolból is lehet használni, például interneten közösen szerkeszteni egy posztert. Vagy látják, hogy jól lehet gyakorolni egy-egy dolgozatra egy tankocka vagy kártyacsomag segítségével, akár mobiltelefonjukon is. Nekem az a legjobb visszajelzés, ha maguk is használják az alkalmazásokat más tantárgyakhoz vagy más dolgozatokhoz, még ha nem is kötelező.

  • Ha három tényezőt kellene mondanod, amitől sikeres lehet intézményi szinten a technológiai újítások bevezetése, mi lenne az a három?

Információmegosztás – a vezetőségnek és a kollégáknak is bemutatni a lehetőségeket: mire lehet pontosan használni az egyes alkalmazásokat és eszközöket. Megmutatni azt, hogy ezek felhasználása nem öncélú. Ez lehet egyszerű óralátogatás keretében is, de lehet úgy is, hogy a kollégáknak megmutatjuk a használatukat.

Kitartás – Sok minden nem sikerül azonnal az IKT-használat során (technikai lehetőségek hiánya, hibák, kudarcok), de ezeken felülemelkedve és szem előtt tartva a távlati célokat és lehetőségeket folyamatosan lehet fejlődni. Ezt látva a kollégák is kedvet kaphatnak a hasonló munkához.

Kis célok – nagy lehetőségek – Érdemes az IKT-vel való munkát olyan könnyen elsajátítható és látványos programokkal kezdeni, amik gyors sikerélményt adnak. Például ilyen lehet a tankockák vagy gondolattérképek alkalmazása, amik kis erőfeszítéssel hatékonyan feldolgozzák a tananyagot. Ezeket pedig érdemes megosztani a többiekkel is.

 

Az interjú emailben, 2017. decemberében készült. Köszönjük és egyben gratulálunk Guba Andrásnak.

Úticél: Gyula

ÜTŐNÉ DR. VISI JUDIT

Oktatási Hivatal

 

Lassan véget és a tél, és egyre többször gondolunk a tavaszi kirándulásokra, nyári vándortáborokra. Egy olyan úticélt ajánlok a kollégák figyelmébe, ahova az elmúlt év decemberében – hosszún idő után újra – eljutottam és igencsak elcsodálkoztam a város látványos fejlődésén, sokszínű, gazdag idegenforgalmi kínálatán. Ez a város a délkeleti határ mentén fekvő, mintegy 30 000 lakosú Gyula.

A Gyula településföldrajzi jellemzőinek kialakulását alapvetően befolyásolta a korábban sok pusztító áradást okozó Fehér-Körös. A várost körülölelő folyó és a kisebb mellékágak különös hangulatot teremtenek. Ahogy Békéscsaba felől autóval megérkezünk, keresztül kell szelnünk a várost, hogy elérjük a legismertebb látnivalót, a Gyulai várat. A török elleni küzdelemben hősiesen kitartó végvár több mint 600 éves épülete Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavára. A vár szépen felújított 24 kiállítótermének köszönhetően a látogatók bepillantást kaphatnak a végvári harcosok, a török és a magyar várurak életébe. A várlátogatás múzeumpedagógiai foglalkozással is összekapcsolható.

A Gyulai vár jellegzetes épületegyüttese
Az őrtorony és a várudvar

A várlátogatás után akár ki is próbálhatjuk a méltán híres Gyulai Várfürdő medencéinek vizét. Az egész évben nyitva tartó strand-, élmény- és gyógyfürdő együttes méltán vívott ki nemzetközi elismerést. A több, mint 70 °C-os hévíz 2005 méter mélyről tör a felszínre. A víz gyógyító erejét 1968-ban hivatalosan is elismerték, a fürdőt 1971-ben gyógyfürdővé, környékét pedig 1984-ben gyógyhellyé nyilvánították. Ma az AquaPalotával kibővült fürdő 21 különböző medencével várja a fürdőzni vágyókat. Fürdőzés után pedig irány az Almásy-kastély! Az impozáns épületegyüttes uniós forrásból 2016 márciusára teljesen megújult. A kastélylátogatás különleges és valóban 21. századi élményt nyújt. Bártan ajánlom mindenkinek. Az interaktív technikának köszönhetően szinte ott érezhetjük magunkat a 19-20. század vidéki fűúri kastélyában. Kipróbálhatjuk a konyhát, de akár magunkra ölthetjük a legszebb estélyi ruhát is.

Az Almásy-kastély esti fényben
Hogyan kell teríteni? – interaktív játék a múzeumban

Ha a kastélylátogatás után egy rövid sétára indulunk, ne hagyjuk ki a kastély közvetlen szomszédsásban emelkedő Szent Miklós román ortodox katedrálist. Rövid sétával hamarosan elérhetjük a városközpontot. A belváros rendezett utcái, a felújított patinás épületek, a sokféle apró üzlet, a kávézók és éttermek egy hangulatos kisváros életébe engednek bepillantást. A város rendkívül gazdag érdekes történelmi és kulturális látnivalókban, ízelítőül csak néhányat említenék meg. A város híres szülötte, Erkel Ferenc szülőházában – ami annak idején kántor és iskolaház is volt egyben – emlékszoba őrzi a zeneszerző személyes tárgyait. Az épületben megmaradt 19. századi osztályterem falai között a 21. századi digitális technikának köszönhetően korabeli feladatokat is megoldhatunk. A 19-20. század vidéki polgárságának éltébe enged bepillantást a Ladics-ház. A korabeli bútorokkal, tárgyakkal berendezett hat szobás egykori jegyzői ház, a Ladics család öt generációjának életét kíséri végig. Ha elfáradtunk a séta során, pihenjünk meg a Százéves Cukrászdában, és persze ne lepődjünk meg azon, hogy a finomabbnál finomabb sütemények a város híres szülötteinek nevét viselik!

A városból sok híres tudós és művész indult útjára. A város születte Kohán György Kossuth-díjas festőművész, aki művészi hagyatékát Gyula városának adományozta. Képeivel nemcsak a Kohán Képtárban, hanem a város több épületében is találkozhatunk. Összekapcsolódik a várossal Munkácsy Mihály neve is, akinek művészi pályája a városnak egyik iskolájából indult. A természettudósok közül a világhírű fizikus, Bay Zoltán és a kriptonlámpa feltalálója, Bródy Imre is a város szülötte volt. Szintén a városban született a mártírhalál halt győri püspök, Apor Vilmos. Arany évforduló lévén érdemes megemlíteni, hogy a városból heti rendszerességgel indul szervezett kirándulás a közeli Nagyszalontára az Arany János Emlékmúzeumba.

Ha Gyula, akkor mindenkinek eszébe jut a hungarikumok közé tartozó gyulai kolbász. A városlátogatásból semmiképp ne hagyjuk ki a gyulai húsipar történetét bemutató, mai formájában 2008-ban megnyitott ipartörténeti kiállítást. Lelkes szakemberek vezetésével megismerhetjük, hogyan indult világhódító útjára a gyulai kolbász. Sőt, olyan kérdésre is választ kaphatunk, hogy mi a különbség a csabai és a gyulai kolbász között. A látogatás végén pedig megkóstolhatjuk az eredeti recept alapján, a hagyományőrző hentesmesterek által készített kolbászt is.

Egy kis gyulai

Természetesen felmerül a kérdés: hogyan kapcsolható mindez a földrajztanításhoz. Magyarország idegenforgalmi földrajza kötelező témaként jelenik meg mind az általános, mind a középiskolai tananyagban. Gyula jó példa lehet a helyi hagyományokra, adottságokra épülő, a modern kor elvárásainak megfelelni képes, sikeres idegenforgalmi fejlesztésnek. Egy esetleges kirándulásra történő felkészülés – akár egy virtuális kirándulás megtervezése – számtalan önálló adatgyűjtésre, beszámoló elkészítésére vagy akár projektben megvalósuló „Gyulai témanap” megtervezésére is lehetőséget ad. Egy ilyen témanap vagy tematikus óra a tanulók aktív közreműködésre építve hatékonyan mutatja be az idegenforgalom nyújtotta fejlődési lehetőség megismerést vagy akár a tágabb földrajzi környezet, Délkelet-Magyarország átalakuló társadalmi-gazdasági életét.

 

Képek forrása:

1 kép: A Gyulai vár 

2–5. kép: a szerző felvétele

Okostelefonnal való kooperatív tanulás a térbeli tájékozódási készség fejlesztése érdekében – Avagy térképismereti séta a Ferencvárosban

TÖMPE LÁSZLÓ – SIMKÓ KRISZTIÁN

történelem-földrajz, illetve földrajz-biológia szakos tanár

Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium

 

Egy a térképészeti ismeretek elsajátítását szolgáló gyakorlatot adunk közre, amely a középiskolák 9. osztályosai számára készült. A gyakorlat a diákokat tevékenységükkel bevonja az aktív tanulási folyamatba, együttműködésre készteti őket, ezen kívül a digitális és a nyomtatott térképek megismerését, valamint a térbeli tájékozódási készség fejlesztését szolgálja. Lebonyolításához a tanulók saját mobileszközére is szükség van.

Előzmények

Térképészettel a diákok előzetes tanulmányaik során – alapszinten ugyan, de – már 5. osztályban foglalkoztak természetismeret órán.

A gyakorlat leírása

A gyakorlat során a tanulók a Sighter mobilalkalmazást, a Google Maps segítségével készített nyomtatott térképet és a Google Earth programot használják. A tanóra során a tanulók csoportokra osztva egy kb. 2 km hosszú sétát tesznek, aminek fix állomásait a Sighter segítségével érintik, az applikáció navigálja őket. A séta során a tanulócsoportoknak különböző feladatuk van, mindössze a bejárandó útvonal közös. A feladat keretében különböző terepi elemek helyét kell rögzíteni a nyomtatott térképeken. Az útvonal bejárását követően otthoni feladat a tanulók számára, hogy az általuk megfigyelt terepi elemeket online, egy közösen szerkeszthető Google Earth/Maps felületen is rögzítsék.

Előkészítés

Eszközigény: csoportonként 1 db okostelefon, csoportonként és személyenként nyomtatott feladatok és térképek, toll; a terepi munka után: Google Earth, vagy Google Maps

A munka menete

1. Előzetes felkészülés az óra megtartása előtt

2. Előzetes feladatok a gyakorlati óra előtti tanóra végén és a séta elején

  • 4-7 fős csoportok kialakítása.
  • A Sighter mobilapplikáció letöltése és telepítése a csoport minimum egy tagjának okostelefonjára.
  • Az első Sight megadása (kezdőpont).
  • Papír alapú nyomtatott térképek kiosztása (személyenként 1 db), valamint a személyes feladatok kiosztásal:
  • Rajzold föl a bejárt útvonalat, és jelöld be a SIGHTER állomásait!
  • Rajzold föl a bejárt útvonalat, és jelöld be utatok során újságosbódékat!
  • Rajzold föl a bejárt útvonalat, és jelöld be utatok során a köztéri szemeteseket!
  • Rajzold föl a bejárt útvonalat, és jelöld be utatok során a parkolójegy-automatákat!
  • Rajzold föl a bejárt útvonalat, és jelöld be utatok során a buszmegállókat!
  • Rajzold föl a bejárt útvonalat, és jelöld be utatok során a zöldfelületeket és a fákat!
  • Rajzold föl a bejárt útvonalat, és jelöld be utatok során a troli és villamos felsővezetéket!

Annak érdekében, hogy a tanulók megfelelő módon tudják használni a terepi munka után a Google Earth/Maps programot, a feladat kiadása előtt a diákokkal együtt ki kell próbálni annak különböző funkcióit.

3. Feladat lebonyolítása

Minden csoport más útvonalon halad.

A terepi gyakorlat időkerete: 45 perc

Az útvonal a Sighter alkalmazásban, a felfedezett pontok felugró menüjében derül ki.

A túra végén a csoport összes tagja leadja a megrajzolt térképeket.

4. Terepi munka utáni feladat

A séta alapján a Google Earth/Maps program segítségével a csoportok készítenek egy közös térképet (kmz fájl formájában), amelyen ábrázolják a csoport tagjai által rögzített terepi elemeket (1. ábra). Fontos, hogy az egyes terepi elemek jelölése legyen jól megkülönböztethető a térképen! Ennek érdekében a Google Earth programban található alapértelmezett helyjelzők mellett sajátok használata célszerű. A helyjelző leírásában szöveges információk mellett linkek és képek is elhelyezhetők.

A bejárt útvonal térképe

Értékelés

A beadott feladatok értékelése csoportonként közösen történik. Mi négy párhuzamos osztályból kettőben szövegesen és pontszámmal gamifikációs rendszerben (Prievara Tibor-féle földrajzra alkalmazva), míg két osztályban szövegesen és hagyományos érdemjeggyel értékeltünk.

Értékelési szempontok:

  • a megadott teljes útvonal bejárása;
  • az időkeret betartása;
  • az elkészített papíralapú térképek, a digitális térképek és a valóság egyezése;
  • a térképek megfelelő részletgazdagsága;
  • a digitális térképek megfelelő részletgazdagsága.

Tapasztalataink

A feladatmegoldások során két típushibával találkoztunk, amelyre érdemes odafigyelni a tanulási-tanítási folyamat egésze során, mivel nem az adott tanóra keretei között oldhatóak föl. Az egyik az üres lap, illetve fél feladat beadása volt (2. ábra), amiből a feladatmegértés hiányára, szövegértési problémákra következtettünk. A másik típushiba, mely szerint a tanulók a házakba, a Dunába rajzoltak (3. ábra). Ez az elnagyolás, a részletekre figyelés hiányával magyarázható.

Hiányosan megoldott feladatlap
Hibás helyre való rajzolás a feladatlapon

A másik igen lényeges megfigyelés, amelyet az értékelések után készített diagram (4. ábra) jól szemléltet, hogy a tanári kommunikáció milyen mértékben befolyásolja a feladatok megoldását, közvetve pedig az eredményeket. A 9. c osztály esetében egyszeri feladatismertetés történt a gyakorlatot megelőző órán, a terepgyakorlaton már csak írott formában találkoztak a feladattal. A 9. e osztály számára viszont az indulás előtt mégegyszer szóban ismertettük a csoportos és az egyéni feladatokat is. A 9. a és 9. b osztály esetében az előzetes feladatismétlésen túl, a feladatlap beszedésekor ismételten rákérdeztünk, hogy mindkét kérdésre válaszoltak-e (útvonal, tereptárgyak). Az eredmények láthatóan erőteljesen tükrözik a tanári kommunikáció változtatását.

Az osztályok teljesítményének összehasonlítása

Fejlesztési lehetőségek

A tanórai kereteken kívül használható a gyakorlat tanulmányi kiránduláson, helyismereti séta, terepbejárás, művészettörténet oktatása során. Haszna lehet a részletekre fókuszálás tanításában. Nagy előnye az alkalmazás nehézkessége ellenére, hogy bármilyen helyszínre adaptálható.

Mellékletek: feladatlap itt