„Magyarnak és európainak lenni” – tanári továbbképzés Brüsszelben

KAPUSI JÁNOS

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnáziuma, Debrecen

geo.bethlen@gmail.com

 

Az utóbbi években jelentősen nőtt azoknak a tanároknak a köre, akik külföldi továbbképzés keretében gyarapíthatták ismereteiket és nyelvtudásukat. Európai uniós ismereteket oktató középiskolai tanárokként és versenyfelkészítőként néhányan arra is lehetőséget kaptunk, hogy – az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének jóvoltából – mélyebben is megismerhessük az Európai Unió intézményeinek működését, az európai tisztségviselők munkáját és a szervezet mindennapjait.

Előzmények

A háromnapos brüsszeli látogatás nem valósulhatott volna meg, ha nincs a 4 For Europe országos középiskolai vetélkedő. A 4 For Europe elsősorban azoknak a diákoknak szól, akiket érdekelnek az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek és kedvelik a tudást a kreativitással kombináló megmérettetéseket. Az ősszel megrendezésre kerülő verseny három fordulóból áll. Az első (online) körben változatos kvízkérdések mellett az év aktuális témájához kapcsolódó kreatív feladat (pl. programterv, videó vagy poszter készítése) vár a diákokra. A második fordulót egy regionális döntő jelenti, ahová minden régióból az online kör tíz legtöbb pontot szerző csapata kap meghívást. A régiók legeredményesebb csapatai adják majd a döntő mezőnyét, amelynek végén külföldi tanulmányi kirándulás és különböző tárgynyeremények várnak a résztvevőkre. A 4 For Europe nagy népszerűségnek örvend, minden évben százas nagyságrendben indulnak rajta négyfős csapatok, tehát rendre igen sok diákot és felkészítő tanárt mozgat a vetélkedő.

A verseny szervezői lehetővé tették, hogy a regionális döntőbe jutott csapatok felkészítő tanárai egy brüsszeli tanulmányúton vehessenek részt. A programra 2019. február 24–26. között került sor, annak a huszonnyolc tanárnak a részvételével, akik sikeresen pályáztak a felhívásra. A csoportban földrajz és történelem szakos kollégák, nyelvtanárok és szakmai tárgyakat oktató kollégák is képviseltették magukat az ország minden szegletéből.

Csoportkép az Európai Bizottság látogatóközpontjában (Charlemagne-épület) (fotó: Kapusi János)

Programok

Mivel a tanulmányút célja az európai uniós intézmények működésének megismerése, a szakmai háttérismeretek bővítése volt, joggal nevezhetjük továbbképzésnek is. Hétfőn az Európai Bizottság, kedden pedig az Európai Parlament látogatóközpontjában jártunk, ahol szakmai előadásokon vettünk részt, amelyek egyaránt érintették a sajtóban felkapott témákat (pl. EP-választás, migráció és menekültügy), valamint a ritkábban megjelenő, de legalább ennyire hangsúlyos területeket (pl. oktatáspolitika, költségvetés, kohéziós politika).

Az Európai Parlamentben találkozhattunk Szanyi Tibor és Jávor Benedek EP-képviselőkkel, valamint Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztossal is, akiket képviselői munkájukról, mindennapjaikról, az általuk képviselt szakterületek eredményeiről és a közelgő parlamenti választásról is kérdezhettünk. Az uniós tisztségviselők beszámolóin keresztül betekinthettünk az intézményi szintű kommunikációba, a döntéshozatali mechanizmusok mögött megbújó folyamatokba.

A szorosan vett szakmai programokon túl látogatást tettünk az Európai Történelem Házában és a Parlamentáriumban, ahol interaktív kiállítások keretében tanulmányozhattuk az európai integráció történetét és a tagországokat közösséggé formáló folyamatokat. Napközben rövid sétákat tettünk az uniós negyedben, este pedig városnézés keretében ismerkedtünk Brüsszel belvárosának látnivalóival.

Az Európai Bizottság történetét bemutató fal a látogatóközpontban (fotó: Kapusi János)

Mit is profitáltunk a tanulmányútból?

Noha ez nem rangsor, mégis az intézményrendszer mélyebb megismerése kívánkozik az első helyre. Tapasztalataim szerint az uniós intézmények működésének tanításarészben azért nem annyira sikeres, mert a tanulók történelmi-politikai háttérismeretek híján nem feltétlenül tudják mihez kötni az egyes ismereteket, részben pedig azért, mert tanárként mi sem feltétlenül látjuk át – és így átadni sem igazán tudjuk – az intézmények közötti, igen bonyolult kapcsolatrendszert. Az intézmények jelentőségének megértésében, a kapcsolatok értelmezésében nagyon sokat segítenek a brüsszeli élmények, ismeretek, fotók, azokon keresztül a korábbinál színesebben, érdekesebben – és talán hatékonyabban – tudjuk majd megszervezni az uniós tematikájú óráinkat, különös tekintettel az idei EP-választásra (ld. This time I’m voting/ Szavazni fogokkampány). Nyilván a kollégák részéről szükség van az eleve is erős uniós elkötelezettségre, hiszen csak így tudják hitelesen motiválni tanulóikat az integráció mélyebb megismerésére – ez pedig tantárgyfüggetlen.

A csoport az Európai Parlament épülete előtt (fotó: Kapusi János)

Mind a látogatóközpontokban, mind a kiállítóhelyeken olyan szakmai anyagokhoz jutottunk hozzá, amelyek informatív, mégis közérthető módon próbálják megismertetni a diákokkal az integráció történetének fontos állomásait, a tagországokból fakadó sokszínűséget, az intézményeket és persze az európai demokrácia gyakran elfelejtett értékeit. Az Európai Történelem Házában (weboldal) például kifejezetten tanároknak szóló csomagot kaptunk, hozzáféréssel tematikus óratervekhez, módszertani ötletekhez, melyek – mivel több idegen nyelven is elkészültek – emelt nyelvi és két tanítási nyelvű képzésekben is jól felhasználhatónak tűnnek. A Parlamentáriumban (weboldal) pedig egy 360 fokos parlamenti mozi keretében élhettük át, milyen lehet európai képviselőnek lenni.

Az Európai Történelem Háza (fotó: Kapusi János)
A Parlamentárium (fotó: Kapusi János)

Tanárként fontos, hogy megfelelő rálátásunk legyen az európai oktatáspolitika sarokpontjaira, a főbb fejlesztési irányokra, legyen szó a szegregációt és a lemorzsolódást csökkentő programokról, korai iskolaelhagyásról, kompetencia-fejlesztésről, mérésekről, a szakmához jutás megerősítéséről vagy akár külföldi továbbtanulási és továbbképzési lehetőségekről. Az Európa 2020 keretrendszerében ezek az akcióterületek a korábbinál jóval nagyobb hangsúllyal jelennek meg. Az előadásokat követő beszélgetéseken mindannyiunk számára tanulságos volt látni, mit is mutatnak a – jellemzően egybevágó – tanári tapasztalataink az uniós irányok és célkitűzések tükrében. Bár a költséghatékonyság a stratégia egyik központi gondolata, fontos megemlíteni, hogy következő uniós ciklusban várhatóan jóval nagyobb forrás jut az Erasmus+ programok megvalósítására, így sokkal több tanuló és tanár számára nyílik lehetőség nemzetközi projektekben, külföldi képzéseken való részvételre, melyekből akár teljes iskolaközösségek is profitálhatnak.

Nemcsak a szakmai tartalom miatt volt igazán hasznos ez a tanulmányút, hanem programszervezési szempontból is. Szerencsések vagyunk, ha olyan intézményben dolgozhatunk, ahol prioritás a külföldi kapcsolatok ápolása, az utazásszervezés és az önképzés. Megismerve a látogatóközpontok működését, az interaktív kiállításokat és egyéb kísérő programokat, sok olyan gyakorlati információhoz jutottunk, amire szükségünk lehet, ha diák- vagy tanárcsoportokkal Brüsszelben járunk, esetleg kifejezetten oda szervezünk kirándulást. Ez az ösztönzés természetesen nem kizárólag brüsszeli vagy strasbourgi kirándulásokra vonatkozik, hanem az uniót képviselő intézmények (pl. magyarországi képviseletek, Europe Direct irodák) által szervezett programok meglátogatására (Európa-nap, vetélkedők, pályázatok) és iskolai rendezvények (pl. tematikus órák, napok) szervezésére is.

Az Európai Parlament ülésterme (fotó: Kapusi János)

A továbbképzésen való részvétel mind tanári, mind intézményi szinten elősegítheti a további kapcsolatépítést, hálózatosodást, akár hasonló profilú, de egymástól távol fekvő iskolák között is. Mivel szinte minden megye és iskolatípus képviseltette magát közöttünk, hamar találtunk közös témákat, kapcsolódási pontokat, az egyetemi évektől a versenyfelkészítésig. Mint gyakorlott felkészítők, lehetőséget kaptunk arra is, hogy észrevételeket, ötleteket fogalmazzunk meg a 4 For Europe vetélkedő szervezésével, feladattípusaival kapcsolatban, így a jövőben remélhetőleg még szórakoztatóbb és tartalmasabb vetélkedőkre készülhetünk tanulóinkkal.

Köszönetnyilvánítás

A továbbképzést nagyon jól szervezettnek, tartalmasnak és szórakoztatónak értékelem. Külön szeretném kiemelni a szervezők közvetlenségét és rugalmasságát, amivel a csoportot felkészítették a látogatásra. Köszönet az Európai Bizottság magyarországi képviseletének, illetve a 4 For Europe verseny megvalósításán dolgozó kollégáknak a lehetőségért, mindenekelőtt pedig Perger István képviseletvezető-helyettesnek a látogatás koordinálásáért és a hasznos háttérinformációkért.

Virtuális földrajzórák

Magyarország legnagyobb virtuális valóság játék- és élményközpontjában, a budapesti VRMAX-ban (www.vrmax.hu) áprilisban tervezik elindítani a Google Earth VR programra épülő INGYENES VIRTUÁLIS FÖLDRAJZÓRA projektet felső tagozatos általános iskolai, illetve középiskolai osztályok részére.

A VIRTUÁLIS FÖLDRAJZÓRA során a tanulók földrajz szakos tanár, illetve hallgató által vezetett 3D virtuális túra keretében ismerkedhetnek meg Földünk domborzatával, természeti csodáival és építészeti műremekeivel. A részletek a https://docs.google.com/presentation/d/1Ojm-fxvxU-bUTeDiaSnEdYO36QSX-GmAJ0H8_E5OVbM/edit?ts=5cac50bf#slide=id.p1 linken érhetők el.

A program előkészítése során várják azon földrajz szakos tanárok és egyetemi hallgatók jelentkezését, akik „virtuális túravezetőként” szívesen részt vennének a projektben. Az érdeklődőket megtanítják a VR eszközök és a Google Earth VR program kezelésére, valamint közösen kialakítják velük a virtuális földrajzóra tematikáját.

Érdeklődés:  06-70-376-4813

A Föld napja a Bányászati és Földtani Szolgálattal

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

 

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat földtudományokkal kapcsolatos előadásokat és bemutatókat tart Föld Napja alkalmából 5-12. évfolyamos diákok számára 2019. április 25-én 9-15 óra között. Várják azok jelentkezését, akik szívesen részt vennének az eseményen.

A részvételhez előzetes regisztráció szükséges!
A regisztráció határideje: 2019. április 15. (hétfő) 16 óra

A résztvevő gyermekek száma kötetlen, de minden 10 fő mellé egy felnőtt kísérő jelenlétét kérik.
A jelentkezéskor kérik, hogy jelezzék az alábbiakat:
– iskola neve;
– az érkező gyerekek száma és korosztálya;
– kontakt személy neve és elérhetősége;
– az érkezés várható időpontja;
– a választott előadások címe időponttal megjelölve (csoportonként maximum 3 előadás választható);
– az előzetes jelentkezéshez kötött bemutatókat időponttal megjelölve (a többi bemutató szabadon látogatható).

Jelentkezés, információ: Palotás Klára palotas.klara{kukac}mbfsz.gov.hu

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny – Földrajz

BARNA KATALIN

a verseny ügyvezető elnöke

barnakatalin@gmail.com

 

A versenyekről szóló sorozatunkat a legnagyobb múlttal rendelkező földrajzversennyel az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny bemutatásával (OKTV) zárjuk.

Az OKTV az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) által meghirdetett és finanszírozott tanulmányi verseny. Az első OKTV-t 1923-ban rendezték matematikából, 1927-től indult a fizika, illetve a természettan verseny.

Minden tanév kezdete előtt az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint az Oktatási Hivatal közösen meghirdeti az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny részvételi feltételeit, követelményeit, a lebonyolítás rendjét és időpontjait. A versenyen azok a tanulók indulhatnak, akik valamely magyarországi középiskola nappali rendszerű képzésében vesznek részt, valamint a versenykiírás tanévében az adott középiskola pedagógiai programja szerint a középiskolai szakaszt lezáró évfolyam vagy az azt közvetlenül megelőző évfolyam tanulói. Bizonyos tárgyaknál, mint például az élő idegen nyelv, lehetnek kizáró okok: valamelyik szülő vagy a tanuló anyanyelve az adott idegen nyelv, 12. életévük betöltése után legalább egy tanéven át folytattak tanulmányokat az adott nyelvterületen stb. A földrajzverseny háromfordulós és egy kategóriában kerül kiírásra. A versenynek vannak olyan tantárgyai, amelyekhez pályamunka írása tartozik, a földrajzon kívül ilyen a dráma, a magyar nyelv, a mozgóképkultúra és médiaismeret, a művészettörténet, a történelem és a vizuális kultúra. A pályamunkák témáját, terjedelmét, elvárt kiegészítéseit is a versenykiírás tartalmazza.

A verseny szakmai irányítását és felügyeletét tantárgyanként szakmai elnökből, ügyvezető elnökből és legalább még egy bizottsági tagból álló versenybizottság látja el. A földrajz tantárgyi bizottságot szakmai elnök (akit az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere bíz meg 3 évre) és ügyvezető elnök vezeti, akit évente az Oktatási Hivatal bíz meg. A szakmai feladatok – feladatlap és javítókulcs készítése, a szakmaiság felügyelete és biztosítása – a szakmai elnök feladata. Az ügyvezető elnök feladata a verseny kiírás szerinti szervezése, határidők figyelemmel kísérése, egyéb ügyviteli feladatok ellátása. A bizottság tagjai magyarországi egyetemek oktatói, gyakorló középiskolai tanárok, egyéb szakmai szervezetek képviselői van közöttük geológus illetve térképész is. A tantárgyi bizottságok feladata a versenykiírás véleményezése, módosítások kezdeményezése. A tantárgyi bizottságok készítik el az egyes fordulok feladatlapjait, egyéb feladatait. Az első forduló feladatlapjainak javítása a jelentkező tanuló iskolájában történik. Innen azokat a dolgozatokat küldik tovább, melyek a tantárgyi bizottság által meghatározott pontszámot elérik. A javított dolgozatok felülvizsgálatát, valamint a további fordulók feladatainak értékelését a tantárgyi bizottságok végzik. Az utolsó forduló a döntő. Erre szinten a versenykiírás alapján meghatározott számú versenyzőt hívhatnak be a tantárgyi bizottságok. Az eredmény az Oktatási Hivatal által szervezett ünnepségen ismerhetik meg a versenyzők. Ezen az ünnepségen kategóriánként díjazzák az első három helyezettet. Minden évben díjazzák tantárgyanként a legjobb felkészítő tanárokat is.

A versennyel kapcsolatos közérdekű információkat csak az Oktatási Hivatal hozhatja nyilvánosságra, melyek a Hivatal honlapján megtalálhatók. Az OKTV eredményeivel kapcsolatos információk 1986 és 2013 közötti időszakról az OFI honlapján szerepelnek Neuwirth Gábor kutatásai alapján. Az OKTV összesített adata az Oktatási Hivatal honlapján a 2004/2005-ös tanévtől szerepelnek.

A földrajz OKTV első és második fordulós feladatlapjai a 2010/2011. tanévig csak természetföldrajzi, illetve a második fordulóban zömében társadalomföldrajzi kérdéseket tartalmaztak. 2010/2011-től változott a feladatlapok összeállításának módszere. Az első forduló feladatlapja továbbra is csak feleletválasztásos tesztkérdéseket tartalmaz. Az összesen megszerezhető 200 pontból 100 a természetföldrajzi és 100 a társadalom földrajzi kérdésekkel összegyűjthető pontok száma. A változtatások után, egy átmeneti időszakban még a természetföldrajzi kérdésekkel szerezhettek több pontot a versenyzők, hiszen az előző években csak ilyen kérdések szerepeltek az első fordulóban. Egy-két év elteltével a diákok felkészülése már igazodott az elvárásokhoz, így nem mutatkozik szignifikáns különbség a két témakör pontjai között. A versenykiírás alapján maximum 60 fő hívható be a második fordulóba. Az utóbbi években 55-57 tanuló jut tovább az első fordulóból, az elmúlt évek tapasztalata alapján minimum 170 illetve annál magasabb ponttal van reális esély a továbbjutásra. A második forduló feladatlapja is 200 pontos. A feladatok itt már jelentős arányban nyílt végűek, amelyek között problémamegoldó esszé, illetve számítási feladatokat is találunk, és ezek egy részét a feladatlapban közölt források alapján kell megoldani. Tartalmukat tekintve pedig azonos arányban tartalmaznak természetföldrajzi illetve társadalomföldrajzi témákat. Az első fordulóhoz hasonlóan itt is megfigyelhető, hogy a versenyzők közel azonos számú pontot a természetföldrajzi és társadalom földrajzi kérdésekre adott helyes válaszokkal. Örvendetes, hogy minden évben több olyan versenyző is van, aki a második fordulóban is 180 pont feletti eredményt ér el.

A második fordulóba jutott tanulóknak be kell küldeniük az önállóan elkészített pályamunkájukat is. Ezek témái a versenykiírásban szintén megtalálhatóak a formai követelményekkel együtt. Évente 4-5 különböző pályamunkatéma közül választhatnak egyet a versenyzők. A témák a természet és társadalomföldrajziak is lehetnek. Valamennyi megadott pályamunkacímhez tartozik egy rövid leírás, elvárások megfogalmazása, mely segít a pályamunkák íróinak a dolgozat elkészítésében. Minden dolgozat elkészítésénél nagyon fontos az önálló kutatómunka, illetve ennek alapján saját megállapítások közlése. Ez alapulhat terepbejáráson, dokumentumelemzésen vagy önálló megfigyelésen, kérdőíves felmérésen. A dolgozat témájának feldolgozásához a kutatómunka módszere szabadon választható, a legfontosabb kritérium a saját eredmények minél hitelesebb ismertetése. A pályamunkára maximum 100 pontot kaphatnak a diákok, ebből 70 pont a tartalomra, 20 pont az illusztrációra és 10 pont a felhasznált irodalomra adható. Minden évben több maximális pontot érő pályamunkával találkozik a bíráló bizottság.

A tantárgyi bizottság 40-45 versenyzőt hív be a szóbeli döntőre. A szóbeli döntőn a bizottságok a beküldött pályamunkák témái alapján szerveződnek. Azok a tanulók, akik ugyanabból a témából írták a pályamunkájukat, ugyanahhoz a bizottsághoz kerülnek. Esetenként előfordul, hogy egy témából több bizottság is alakul, ha sokan írnak azonos témában pályamunkát. A szóbelin 60 pont a maximálisan elérhető pontszám. A döntőn egyrészt a pályamunka tartalmával, a felhasznált irodalommal, az illusztrációkkal kapcsolatban, másrészt a pályamunka tágabb témaköréhez kapcsolódó, a közép- és emelt szintű érettségi vizsga követelményeinek megfelelő témákból kapnak kérdéseket a versenyzők. Több év tapasztalata, hogy a versenyzők a pályamunkájukat saját kutatásuk alapján készítik. Esetenként a hatékonyabb kutatási módszerek kiválasztásához kapnak segítséget felkészítőiktől. Örvendetes, hogy a pályamunka témájához kapcsolódó, bővebb ismereteket igénylő kérdésekre is szakmailag hiteles válaszokat tudnak adni és szívesen fogalmazzák meg saját véleményeiket, javaslataikat is. A minden évben tapasztalható jó eredmények, mind az írásbeli és a szóbeli fordulón is azt mutatják, hogy a versenykiírásban szereplő követelmények teljesíthetők. Bár a tantárgyi bizottságban többször felmerültek már a verseny szerkezetével kapcsolatos változtatási javaslatok, a tanárok körében végzett ilyen jellegű felmérések nem fogalmaznak meg egyértelmű változtatási igényeket. Ezért a tantárgyi bizottság a jövőben nem tervezi az eddigi versenyszervezési gyakorlat jelentős megváltoztatását.

A legjobbak díjazása – díjátadó ünnepség a Móricz Zsigmond Gimnáziumban 2018. június 1-jén (forrás)

Játékos földrajz 2. – Rendezd sorba adatok szerint!

FARKAS MARGIT

egyetemi hallgató, ELTE TTK FFI Földrajz szakmódszertani csoport

gittamedi@gmail.com

 

A következőben egy a térbeli tájékozódási készséget és matematikai kompetenciát fejlesztő játékot mutatunk be, amely a földrajzi tudás rögzülését, mélyítését segíti elő.

Korosztály: 7-8. évfolyam

Játékidő: körönként 7-10 perc

Játékosok száma: 2-4 fő

A játék célja: a topográfiai vonatkozású adatok térbeli és/vagy időbeli rendszerben való megtanulásának elősegítése.

Fejlesztendő kompetenciák, készségek: térbeli tájékozódási készség; földtörténeti léptékű időképzet; matematikai kompetencia; gondolkodási készség.

A játék tartozékai: kártyalapok (alföld, dombság, hegység, folyó, ország kategória), fejenként 5 db pontjelző (lehet korongok, gyufaszálak vagy más kisebb tárgyak, amikkel a diákok jelezni tudják, hogy kinek hány pontja van, és pontszerzés esetén át tudják adni egymásnak).

A játék alapötlete: a „Miért éppen Uppsala?” társasjáték, amiben európai városokat kell földrajzi szélesség és hosszúság szerint egymáshoz viszonyítva elhelyezni.

A játék előkészítése

Minden játékos elé helyezzetek az asztalra 3 db kártyalapot úgy, hogy a földrajzi nevet lássátok! Ezen kívül minden játékos kap 5 db pontjelzőt is. Húzzatok egy kártyalapot a pakli tetejéről, és tegyétek középre a földrajzi névvel felfelé! Ez lesz a kezdő viszonyítási pontotok. A játékot a legfiatalabb játékos kezdi.

A játék menete

A játékosok az óramutató járása szerint következnek egymás után. A soron következő játékos választ egy lapot az előtte lévőkből és beilleszti a középen lévő lapok közé, majd húz egyet az előző helyére, ha van még a húzópakliban. Az új kártyalap beillesztésének szabálya attól függ, hogy melyik paklival játszotok.

Alföldek, dombságok, hegységek: a kezdő laptól balra elhelyezett lapokon lévőtájak egyre idősödnek, a jobbra elhelyezettek egyre fiatalodnak; felfelé egyre magasabbak a tengerszinthez képest, lefelé egyre alacsonyabbak következnek.

Folyók: a kezdő laptól balra elhelyezett lapok folyói egyre hosszabbak, a jobbra elhelyezettek egyre rövidebbek; a torkolati vízhozamuk felfelé egyre nagyobb, lefelé egyre kisebb.

Országok: a kezdő laptól balra elhelyezett országok területe egyre nagyobb, a jobbra elhelyezetteké egyre kisebb; felfelé egyre népesebbek, lefelé egyre alacsonyabb népességszámúak. (Ebben a verzióban a terület nagysága kicserélhető népsűrűségre vagy GDP/fő-re is, a népességszám pedig átlagéletkorra vagy természetes szaporodásra.)

Tehát az új lapot valamelyik sorba (függőlegesen vagy vízszintesen) kell beilleszteni, de csak az egyikbe. A beillesztésnél fontos, hogy a viszonyítási szempont szerint a két szomszédja között helyezkedjen el, tehát például a tőle balra lévőnél fiatalabb, a jobbra lévőnél pedig idősebb legyen. Ha csak egy szomszédja van, akkor csak ahhoz kell viszonyítani. Ha a két lap értéke megegyezik, akkor mindegy, hogy melyik melyik oldalon van.

Értékelés (pontozás)

Pontot akkor nyerhettek, ha sikerül lefülelni valaki tévesztését vagy a ti választásotokat alaptalanul kérdőjelezték meg. Miután egy játékos elhelyezte a lapját, a többi játékos jelezheti, ha szerinte rossz helyre került (mindaddig, amíg a következő játékos le nem tette a lapját). Ezt úgy kell jelezni, hogy megmondod, a letett lap melyik szomszédjához képest van rossz helyen. Ekkor nézzétek meg a hátlapon lévő adatokat, és döntsétek el, hogy kinek van igaza! Ha a lap valóban rossz helyen van, akkor a hibát jelző játékos kap egy pontjelzőt a lap tulajdonosától, ha pedig jó helyen van, akkor fordítva. Ha valaki elveszti az összes pontjelzőjét, akkor az adott körből kiesik.

A játék vége

A játék addig tart, amíg van lerakható kártyalap, vagy valaki be nem gyűjtötte az összes pontjelzőt. Az győzött, akinél a legtöbb pontjelző van.

Mintakártyák

A kártyák eleje a bal oldalon, a hátoldala jobbra látható.

Javasolt kártyák

  • Alföldek, dombságok, hegységek:Andok, Appalache, Sziklás-hegység, Atlasz, Brazil-felföld, Kanadai-ősföld, Kelet-afrikai-magasföld, Paraná-alföld, Dekkán-fennsík, Himalája, Pamír, Fuji, Urál, Tien-san, Hindusztáni-alföld, Nagy-Artézi-medence, Nagy-Vízválasztó-hegység.
  • Folyók:Amazonas, Mississippi, Kongó, Nílus, Orinoco, Paraná, Indus, Jangce, Sárga-folyó, Urál-folyó, Tigris, Gangesz, Brahmaputra, Ob, La Plata, Szent Lőrinc-folyó, Niger, Murray.
  • Országok:Egyiptom, Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Mexikó, Venezuela, Dél-Korea, India, Japán, Kína, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország, Szingapúr, Indonézia, Laosz, Bhután, Fülöp-szigetek, Afganisztán, Irán, Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, Argentína, Chile, Uruguay, Kolumbia, Algéria, Tunézia, Csád, Elefántcsontpart, Etiópia, Kenya, Madagaszkár.