Geológiai hullámvasút Dél-Angliában: Bournemouth és a Jurassic Coast

KAPUSI JÁNOS

középiskolai tanár, Debrecen

geo.bethlen@gmail.com

Az Anglia déli partjait szegélyező sziklafalak egyszerre tekintélyt parancsoló és lenyűgöző képződmények, ezt meg tudja erősíteni mindenki, aki állt már a doveri fehér szikláknál tátott szájjal és fényképezőgéppel a kezében. A dél-angliai partok változatossága már önmagában is rendkívüli: abráziós kapuk, sziklatornyok, homokos-kavicsos strandok, hófehér falak, védett öblök, széles torkolatok és kisebb-nagyobb szigetek váltogatják egymást, bejárásukhoz hetekre lenne szükség. A különösen látványos Jurassic Coast legjavát viszont akár egy villámlátogatás keretében is fel lehet fűzni, az elmélyülés itt is elsősorban érdeklődés és pénztárca függvénye.

Középidő jelen időben

 A Jurassic Coast (fordításban Jura-part, de nem szokás így használni) a La Manche északi partján, Anglia délnyugati részén fekszik, Devon és Dorset megyék területén. Az Exe folyó torkolatánál fekvő Exmouth városától keleti irányban elnyúló partvidéket a csatornába nyúló Portland-sziget egy hosszabb és egy rövidebb szakaszra bontja. Swanage település szomszédságában a part hirtelen irányváltással északnak fordul, ezt tekintjük a Jurassic Coast keleti végpontjának. Az egymástól légvonalban 100 kilométerre fekvő végpontok között közel 200 millió év története sűrűsödik össze, és szinte minden dokumentált tengerparti felszínforma megfigyelhető.

A partvidék térképe (forrás: https://whc.unesco.org/uploads/nominations/1029.pdf)

A Jurassic Coast földtörténeti jelentősége nemcsak azokban a hatalmas kőzetrétegekben rejlik, amelyek – a névből adódóan – szinte tökéletes középidei rétegsort alkotnak, hanem a belőlük kihulló és sokak által ma is lelkesen gyűjtött fosszíliákban. Az ősmaradványokban gazdag partszakasz nagyjából két évszázaddal ezelőtt vonta magára először a paleontológusok és geológusok figyelmét, több felfedezés is kötődik a területhez, de ma már az amatőrök és a terepre vitt diákcsoportok is lelkesen gyűjtögetnek. Az építészek már régebb óta ismerték e partszakasz értékeit, hiszen az itt fellelhető, jó minőségű, ellenálló kövek (jellemzően a Portland stone néven ismert jura mészkő) tömegét építették be részben a partmenti települések, részben pedig a nagy tűzvész utáni London épületeibe.

A partvidék 2001-ben a világörökségi helyszínek listájára is felkerült, ezzel pedig szintet lépett az addig is élénk turisztikai érdeklődés. Elég a part mentén vezető South West Coast Path túraútvonalat követni Google Maps-en, és a kelet felé fiatolodó kőzetekben egymás után jelennek meg a szebbnél szebb sziklaformák Exmouth vörös triászkori kőzeteitől a Golden Cap piramisán és a Durdle Door sziklakapuján át az Old Harry Rocks vakítóan fehér krétamészkő tornyaiig. A tengerpart ma már jellemzően a strandolók, természetjárók, túrázók, biciklisek és ultrafutók birodalma, mintha ez lenne az élet rendje. Amit egykor a tenger borított, ma turisták árasztják el, különösen nyáron.

A túravezetői albumban – és a távolban balra – az Old Harry Rocks sziklaformái (A legenda szerint a nagyobb magányos sziklatorony maga a kalózkapitány Harry, a kisebb pedig a felesége – az abrázió miatt azonban már nem az első feleségét fogyasztja.) (fotó: Kapusi J.)

Dinó, kagyló, turisták: Durdle Door és Lulworth Cove

A Jurassic Coast leglátogatottabb része a keleti, Weymouth és Swanage közötti rész, egyes beszámolók százezres nagyságrendűre teszik az ide érkezők számát. Földrajztanárként és turistaként egyaránt lenyűgöz, ahogy az abrázió teljes formakincse kilép a tankönyvi tömbszelvény dimenziójából és megelevenednek a partot egészen szürreálisan átalakító erők.

A Durdle Door (fotó: Kapusi J.)

A Durdle Door hozzávetőleg tízezer évvel ezelőtt kialakult sziklakapuja filmek és videoklipek ismert kulisszája, Anglia egyik legtöbbet fotózott természeti csodája, de a Lulworth Cove kerekded öble is milliók fotóin szerepel – nem véletlenül. A gyűrt és dőlt rétegekből felépülő, olykor elég bonyolult szerkezetű formákon remekül tanulmányozható, hogy a jura és – itt már inkább – kréta kőzetek mennyire különböző mértékben tudtak ellenállni a külső erők kitartó munkájának. A magasabb pontokról készített fotókon rajzolódnak ki igazán azok a parttal párhuzamosan futó, összepréselődött kőzetsávok, amelyeket a hullámok eróziója a kőzetek eltérő keménysége miatt változó intenzitással pusztított le, így még pár, a víz fölé magasodó szikla erejéig kivehető az egykori partvonal. Ezért is annyira népszerű célpontja ez a hely a terepgyakorlatoknak és iskolai kirándulásoknak – noha nyilván a fürdőzők is élvezik a rendkívüli környezetet, az aprókavicsos strandot, nem is beszélve a sziklakapun átbukó hullámokkal birkózó kenusokról.

Bár a földtörténeti időszakokhoz és fosszíliákhoz kötődő elnevezések ezen a környéken adják magukat, nem kell ahhoz sok képzelőerő, hogy a sziklaboltív helyére egy, a fejét a víz alá engedő brontoszauruszt képzeljünk, de az öböl maga is inkább hasonlít kagylóra, mint bármi másra. A meggyűrődött mészkőfalak miatt a tengerparti séta valódi hullámvasút, de a zöld-fehér-kék panoráma kárpótol minden nehézségért. A látványosabb pontokon pedig a geológiai tanösvényekre jellemző ismertető táblák mutatják be a felszínformák szerkezetét és az azokat kialakító folyamatokat. A számtalan sziklába vájt lyukat, fülkét és az omlások nyomait látva izgalmas belegondolni, hogyan nézhet majd ki ez a partszakasz mondjuk öt-tízezer év múlva. (A tömegmozgások veszélyeire és a lezárt területekre jó angol szokás szerint mindenütt táblák figyelmeztetnek, bár sok turistát nem hat meg a tiltás.)

A Durdle Door környékének formakincse kelet felé pillantva (fotó: Kapusi J.)
A Durdle Door környékének formakincse nyugat felé pillantva (fotó: Kapusi J.)

A két látványosság nagyjából két kilométerre van egymástól, közöttük egy rendezett holiday park, míg West Lulworth mellett kisebb látogatóközpont épült ki a kirándulók kiszolgálására, utóbbit menetrendszerű buszjáratok is érintik. Lehetőség van rövid hajókirándulásra és kenutúrákra is. 2017 óta a parttól nem messze fekvő Lulworth Estate ad otthont a Bestival könnyűzenei fesztiválnak, amely még rátesz egy lapáttal az egyébként is kézzelfogható tömegturizmusra.

A Lulworth Cove (fotó: Kapusi J.)

Majdnem riviéra

Dél-Anglia üdülővárosait már a 19. században is nagy népszerűség övezte a kiváló klíma, a víz és a part mentén fekvő erdők miatt. A nyári középhőmérsékletek alig maradnak el a hazánkban megszokottaktól, a telek viszont enyhébbek. A Jurassic Coast nyugati kapujának számító Exmouthtól kicsivel nyugatabbra eső rész (Torquay központtal) sem véletlenül viseli az angol Riviéra elnevezést, de az elegáns épületek és a hajókikötők is a francia „névrokont” idézik. Az évi középhőmérséklet 10-12 °C fok körül mozog, a legmagasabb napi hőmérsékletek csak ritkán kúsznak 30 °C fölé. 2018 június-júliusában ez stabilan 25 és 30 °C között alakult, heteken át nem esett számottevő csapadék, ezt a britek éghajlati viszonyaik és tapasztalataik tükrében akár trópusi hőhullámnak is érezhették. (Nem véletlenül készültek képgalériák sárgára száradt parkokról, nyüzsgő mólókról – és titokban valószínűleg a katedrálisok árnyékában bikiniben pihenő helyiekről is.) A jövőben várhatóan északabbra tolódik Európa turisztikai súlypontja, ami Dél-Angliának kifejezetten előnyére válhat, hiszen táji és kulturális adottságai miatt nemcsak a strandolás céljából érkezők számára kínál tartalmas kikapcsolódási lehetőséget. A klímaváltozás következményei viszont a partok jövőjét is drámai módon meghatározhatják.

Közösségi „monitoring” oszlop egy Swanage környéki strandon: a nyílásba helyezett eszközzel készített, majd közösségi oldalakon megosztott fotókkal a látogatók egymástól függetlenül dokumentálhatják a part időbeli változásait. (fotó: Kapusi J.)

A Jurassic Coast egy-egy szelete már egynapos buszos kiruccanások keretében is felfedezhető. Több kisebb utazásszervező ajánlatait is érdemes mérlegelni, de általában tartalmasnak tűnő programok közül válogathatunk, melyek közül néhány nemcsak a sziklás partok élményét garantálják, de a környék kulturális értékeit is elérhetővé teszik az érdeklődők számára. A programokat érdemes kelet felől, a széles szállásarzenált kínáló Bournemouth irányából keresni, ahonnan kb. egy óra buszozás után már a jellegzetes sziklaformák közelébe férkőzhetünk.

Útközben érdemes megtekinteni a hangulatos Swanage-t, a látogatásom idején hangos diákcsoportok által „bevett”, gőzvasúttal is megközelíthető Corfe Castle-t, vagy éppen az Durlston Country Park területét. Az 1880-as években létrehozott birtokon stílszerűen egy földtörténeti áttekintést adó ösvény vezet a „kastélyhoz” (nem igazán tűnik annak, ma látogatóközpont, étterem és kilátó üzemel benne), ahonnan pár lépcsőfok után egy hatalmas, negyventonnás mészkőglóbuszhoz, a Great Globe-hoz érünk. A földgömb mögötti kőtáblákon a Naprendszerrel kapcsolatos információk sora olvasható. A part mellé kanyarodva, egy kőfejtő maradványai mellett egészen az Anvil Point világítótornyáig sétálhatunk.

 

A környék fontosabb nevezetességei (fotó: Kapusi J.)
A Durlston Country Park ösvényén egy-egy lépés kb. 30 millió évnek felel meg. (fotó: Kapusi J.)

Egy igazi üdülőváros: Bournemouth

A hagyományosan első számú déli üdülővárosként, a londoniak kedvenceként ismert Brightonnal szemben Bournemouth messzebb, kb. háromórás buszútnyira fekszik a fővárostól, de vonattal is közvetlenül elérhető. A körülbelül kétszázezres város Dorset megye legnagyobb települése. Turisztikai célponttá válásához a tengerparti fekvés mellett a kedvező éghajlat is hozzájárult, nyáron például nem sokban különbözik egy mediterrán üdülővárostól, de egész évben igen népszerű. A tengerpart adta nyitottság a kultúrára is átöröklődött: rengeteg szálláshely áll rendelkezésre és szórakozási lehetőségek sora adódik városszerte, de főként a mérföldeken át nyújtózó homokos strand és a központnak számító móló közelében. A játéktermek, fagyizók és a kötelező óriáskerék mellett a mólóról akár zipline-nal is visszacsúszhatunk a partra, a fáradtabb lábúak pedig strandnéző járattal gurulhatnak végig a promenádon.

Bournemouth képekben: a móló (Bournemouth Pier), a Lower Gardens parkja, a főtér és a strand a környék híres sziklaformáról mintázott mászóköveivel (fotó: Kapusi J.)

A város közepén, a névadó Bourne folyócska mentén létesített parksávba teniszpályák, büfék és szobrok ékelődnek (sőt, még egy madárröpde is!), közöttük sétálva csak arra kell figyelnünk, nehogy a patakba passzoljuk a parkban focizók labdáját. A város modern konferenciaközpontjában (BIC) egymást érik a koncertek, a kanyargós Old Christchurch Road-on a kulturális sokszínűség jegyében éttermek és gyorsbüfék sorakoznak. A dombokra felkúszó utcák pedig fogyasztásra és vásárlásra buzdítják a rengeteg járókelőt. Végignézve rajtuk, nehéz volt eldönteni, hogy az egyetemen, esetleg a városra jellemző nemzetközi nyelviskolák néhány hetes kurzusain tanuló-nyaraló, éjjelente buliból buliba zuhanó fiatalok vannak többen vagy a váratlanul beköszöntő hőség elől menekülő angolok.

A város futballcsapata pár éve már – közel évszázados története során először – a Premier League-ben szerepel, ami augusztustól májusig tovább bővíti a programlehetőségeket. A Bournemouth-szel nyugatról összenőtt kikötőváros, Poole pedig a Csatorna-szigetek és Normandia felé induló kompjáratai révén egyéb kirándulási lehetőségeket is tartogat, ha már a környéket kimerítettük.

A hátizsákos turisták szempontjából talán fontos megemlíteni, hogy Bournemouth sokkal alkalmasabb kiindulópont a tengerparti csillagtúrákhoz, mint a Jurassic Coast közepén fekvő, elegánsabb – és ebből következően drágább – Weymouth. A közöttük lévő barátságos kistelepülések jóval kisebb szálláskapacitással rendelkeznek, őket inkább megállók formájában érdemes felkeresni, hiszen már egy-egy rövidebb látogatás alkalmával is átélhető a vidéki Anglia romantikája.

Weymouth strandja, távolban a sziklás partok, jobbra lent a Jurassic Skyline körpanorámás kilátótornya (fotó: Kapusi J.)

Tanórai feldolgozáshoz ajánljuk

1.     Milyen éghajlati viszonyok között keletkezhettek a Jurassic Coast kőzetei? Azóta mely erők formálták azokat?

2.     Keressetek képeket, videókat a pusztuló kelet-angliai partokról az interneten! Hasonlítsátok össze a két partszakaszt formakincsük és jellemző felszínalakító folyamataik szempontjából!

3.     Keressetek rá Dél-Anglia néhány ismertebb településére, látnivalójára (pl. Dover sziklái, Canterbury, Hastings, Brighton, Salisbury, Stonehenge, Glastonbury, Isle of Wight, Exeter, angol Riviéra, Eden Project, Penzance, St. Michael’s Mount, Land’s End)! Válasszatok ki csoportonként egyet-egyet, és néhány kép segítségével mutassátok be azokat a többieknek!

4.     Nézzetek utána az Egyesült Királyság világörökségi helyszíneinek! Készítsetek rövid listát azokról, melyekről már hallottatok tanulmányaitok során!

 

Források

A partvidékről bővebben:

https://jurassiccoast.org/discover/things-to-do/jurassic-coast-highlights/

https://jurassiccoast.org/wp-content/uploads/2015/07/Jurassic-Coast-Miniguide.pdf

https://www.lulworth.com/visit/plan-your-visit/visitor-centre/

A földtörténeti háttér képekkel és ábrákkal illusztrálva:

https://whc.unesco.org/uploads/nominations/1029.pdf

http://www.southampton.ac.uk/~imw/durdle.htm

http://www.southampton.ac.uk/~imw/Harry-Rocks.htm

Bournemouth turisztikai weboldala: https://www.bournemouth.co.uk/

A nagyhagyományú Teleki Pál Kárpát-medencei földrajz-földtan verseny

VÍZY ZSOLT

Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Budapest

vizsol@f.fazekas.hu

Teleki Pál Kárpát-medencei földrajz-földtan verseny az egyik legrégebbi az országos – illetve az utóbbi években már nemzetközivé vált – földrajzi témájú tanulmányi versenyek között. Keretében a tanulók földrajzi tudásának megmérettetésére a 2018-2019. tanévben immár 27. alkalommal kerül sor. A verseny néhány évvel ezelőtt Tardy János, a Magyar Természettudományi Társulat elnöke erőfeszítései eredményeként nemzetközivé szélesedett. Ennek köszönhetően versenyzők érkezhetnek a Felvidék, Kárpátalja, Erdély és a Vajdaság különböző iskoláiból is. A verseny kiírója és rendezője aMagyar Természettudományi Társulat (MTT), de számos más szervezet is segíti szakmai megvalósítását. A szakmai együttműködők között találjuk a Magyar Földrajzi Társaságot, az Eszterházy Károly Egyetemet, az ELTE Természettudományi Karát, a Bükki Nemzeti Park egri igazgatóságát, Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot (MBFSZ), a Magyarhoni Földtani Társulatot, a TIT Szövetség tagegyesületeit és a TermészetBúvár Alapítványt. A verseny szervezésében jelentős részt vállalnak az Oktatási Hivatal Pedagógiai Oktatási Központjai és a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium. A verseny megrendezését több szervezet anyagilag is támogatja.

A verseny az általános iskolás (13-14 éves) tanulóknak kínál megmérettetési lehetőséget. Célja, hogya föld- és a földrajztudomány iránt érdeklődő, tehetséges magyarországi és külhoni magyar anyanyelvű tanulók összemérhessék elméleti tudásukat és az ismeretek gyakorlati alkalmazására irányuló képességüket. A verseny egyben találkozási lehetőséget is jelent a versenyfelkészítésben aktív pedagógusok számára.

Külön kategóriában versenyeznek a 7. és a 8. osztályosok. A verseny több fordulóból áll. Az iskolai fordulóból a legjobbak a megyei illetve a budapesti kerületi döntőbe juthatnak. Ebben az évben a házi, iskolai, Budapest esetében a kerületi forduló időpontja 2019. február 18. hétfő 15.00 óra. A verseny első fordulóján az MTT által biztosított központi feladatlapot oldják meg a diákok 90 perc alatt, amivel maximum 100 pontot szerezhetnek. A verseny szervezését az iskolákban a szaktanárok koordinálják, az ő feladatuk a feladatlapok nyomtatása, a verseny lebonyolítása, a dolgozatok értékelése és az eredménylista megküldése a megyei illetve a budapesti versenyfelelősnek. Minden megyében a megyei versenyfelelős határozza meg a megyei döntőbe jutás feltételeit. A megyei fordulókkal kapcsolatban a megyei TIT Szervezetek vagy az Oktatási Hivatal Pedagógiai Oktatási Központjainak versenyfelelősei adnak tájékoztatást. Budapesten a kerületi versenyek szervezését a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium végzi. A fővárosban kerületenként és évfolyamonként 2-2 tanuló juthat tovább a budapesti döntőbe.

megyei és budapesti fordulóban – ebben az évben április 6-án – a versenyzők ugyancsak 100 pontos központi feladatsort oldanak meg 120 perc alatt. A dolgozatokat központi javítókulcsok alapján a helyi versenybizottság javítja és értékeli. A megyékből a legmagasabb pontszámot elért 7. évfolyamos és 8. évfolyamos tanuló jut a döntőbe. (A fővárosból évfolyamonként az első három-három helyzet jut tovább a Kárpát-medencei döntőbe.) Holtverseny esetén 10 kérdésből álló feladatsort kell megoldaniuk az érintetteknek. Az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági résztvevők a helyi fordulók legjobbjaiból kerülnek a döntőbe. Magyarországot a döntőben 22 hetedik és 22 nyolcadik osztályos tanuló képviseli. Hozzájuk csatlakozik Erdélyből 8, a Felvidékről 4, a Vajdaságból 4 és Kárpátaljáról 2 tanuló. Így áll össze a döntő 62 fős mezőnye.

Versenydolgozatot írnak a tanulók a kerületi fordulóban (forrás)

Kárpát-medencei döntőt 2019. május 10–12. Egerben az Eszterházy Károly Egyetemen rendezik. A döntő a hagyományoknak megfelelően háromfordulós: írásbeli, terepgyakorlati és szóbeli fordulót foglal magában. A versenyzők először egy 100 pontos feladatlapot oldanak meg, amire 90 perc áll rendelkezésre. A második versenyrész gyakorlati jellegű. A két évfolyam versenyzői a döntő idején közösen szervezett terepbejáráson vesznek részt, az itt látottakhoz, hallottakhoz kapcsolódnak a feladatok. A harmadik rész szóbeli, ahol a versenyzők tételt húznak, és a kihúzott témákban rövid (5 perces) előadásokat tartanak, ami térképhasználati és a terepi fordulóhoz kapcsolódó kőzet-felismerési feladattal egészül ki. A szóbeli versenyen csak a szervezők által biztosított falitérképek, atlaszok használhatók.

A 2018. évi döntő megnyitója Egerben az Eszterházy Károly Egyetem dísztermében (forrás)

Terepi információgyűjtés a döntőben 2018-ban (forrás)

Az MTT a versenyzőknek és a felkészítő-tanároknak emléklapot ad. Évfolyamonként a verseny első hat helyezettje és felkészítő tanára oklevélben részesül, míg a Kárpát-medencei első helyezett tanulók a Teleki Pál érmet is megkapják. A döntő első 3-3 helyezett versenyzője és a határon túli régiók legeredményesebb diákjai 2019 nyarán részt vehetnek az egyhetes III. Kárpát-medencei Tehetségtáborban, amelyet a Magyar Természettudományi Társulat szervez. A 2017-2018. tanév tehetségtábora a Balaton-felvidéken került megrendezésre.

Mivel az oktatás szervezeti struktúrája az előző években jelentős mértékben átalakult, és eltérő mértékben működik a munkaközösség-vezetői, illetve tantárgygondozói rendszer, egyre nagyobb kihívást jelent a fővárosi és a kerületi fordulók megszervezése. A verseny eredményes működésében és fennmaradásában a lelkes földrajztanárok mellett a Magyar Természettudományi Társulat eredményes lobbi-tevékenységének köszönhető. Valamennyi érintett fontosnak tartja, hogy ez a több évtizede létező, és diákok ezreit megmozgató verseny a jövőben is megmaradjon és az eddigiekhez hasonlóan eredményesen működjön.

SDG for kids – Versenyfelhívás

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

A világ vezetői 2015 szeptemberében New York-ban egy történelmi ENSZ-csúcstalálkozón elkötelezték magukat amellett, hogy véget vetnek a szegénységnek, megküzdenek a klímaváltozással és harcolnak az igazságtalanság ellen. A 2030-ig tartó fenntartható fejlődési keretrendszer egy jobb jövőt kínál bolygónk egészének és emberek milliárdjainak világszerte.

Az ENSZ fejlődési keretrendszerének („Világunk átalakítása”) gerincét, 17 Fenntartható Fejlődési Cél (Sustainable Development Goals – röviden SDGs) és 169 részcél alkotja. Ezekhez a pontokhoz kapcsolódóan indítjuk az SDG for kids versenyét a GWP Magyarország Alapítvány, amiben olyan alkotásokat várnak, melyek hangsúlyozzák e célok fontosságát és felhívják a figyelmet a velük kapcsolatos teendőkre.

A pályázat célja, hogy felébresszék a diákokban a környezetünk megvédésére és a fejlődési fordulat iránti fogékonyságot. Megértsék, hogy mit jelent ez a 17 Fenntartható Fejlődési Cél és mit tehetünk ezek megvalósítása érdekében.

Pályázni az alábbi témakörökben lehet:

  • fotópályázat
  • plakátverseny
  • filmpályázat

(forrás)

Egy pályázó több témakörben is indulhat.

Ajánlott forrásanyag: a www.gwpmo.huweboldalról elérhető és letölthető „A bolygó és a 17 célkitűzés” című képregény és a 2015-2016-os magyarországi helyzetkép az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai szerint.

A verseny kategóriái korcsoportok szerint:

1. kategória (7–14 éves korosztály) / fotópályázat, plakátverseny

2. kategória (14–19 éves korosztály) / fotópályázat, plakátverseny, filmpályázat

A versenyben nevezési díj nincs.

Jelentkezés és a pályamű beadás határideje: 2019. április 14.

További információk elérhetőek: http://www.gwpmo.hu/verseny/