Csak bent? – Kooperatív módszerekkel a szabadban

GUBA ANDRÁS

andraas.guba@gmail.com

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

 

Földrajzórákat hatékonyan lehet(ne) tartani a szabadban, hiszen a körülöttünk levő természeti és földrajzi környezettel foglalkozik. Mégis a tanórák igen jelentős része zajlik a tanteremben. A szabadban tartott órákhoz nyújthat módszertani segítséget az alábbi webinárium.

Forrás

Téma: Csak bent? – Kooperatív módszerekkel a szabadban

Előadó: Kálmán Éva, az Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakgimnázium, Gimnázium és Kollégium igazgató-helyettese

Biztos, hogy minden tananyagot csak az osztályteremben, a szokásos légkörben lehet és célszerű megtanítani? Milyen előnyei vannak annak, ha a tanár egy osztálytermen kívüli helyszínt választ? Melyek lehetnek ezek a helyszínek? Melyek azok a kooperatív módszerek, melyek felhasználásával akár történelmet is lehet tanítani egy sportpályán? Mit feleljünk kifogásokra? Ezekre a kérdésekre adja meg a választ ez a webinárium.

Regisztráció

 

Hírforrás

Negyedszázados a Less Nándor Földrajzverseny

ARDAY ISTVÁN

szerkesztő

EKE-OFI

 

A Földrajzverseny Alapítvány és a Debreceni Egyetem Földtudományi Intézete 25. alkalommal rendezi meg a Less Nándor Országos Földrajzversenyt. A verseny szervezésébe az Országos Meteorológiai Szolgálat is bekapcsolódott.

 A versenyt olyan tanulóknak ajánlják, akik a tantervi követelményeken túl többet szeretnének tudni az őket körülvevő világról, globálisan átlátják Földünk, környezetünk jelenségeit, összefüggéseit, komplexen tudják értékelni a természeti és társadalmi folyamatokat.

A kétfordulós versenyt négy kategóriában hirdetik meg a 7. évfolyam, a 8. évfolyam, a 9. évfolyam és a 10–12. évfolyam szármára. Mindkét fordulóban újszerű feladatokkal találkoznak a versenyzők: a megtanult tények visszaadása helyett döntően gondolkodásra és a megszerzett tudás alkalmazására van szükség. A földrajzi-környezeti jelenségeket egyedi példákon és modellszerűen kell értelmezniük, magyarázniuk. A verseny kiemelt célja, hogy a tanulók képesek legyenek a földrajzi jelenségeket bemutató és magyarázó egyszerű megfigyeléseket, vizsgálatokat, méréseket végezni, a mérési adatokat feldolgozni, grafikusan ábrázolni, elemezni és a tények közötti összefüggéseket bemutatni.

A verseny döntőjének írásbeli fordulója (fotó: Arday István)

A döntő írásbeli fordulójában a versenyzők tesztszerű és gondolkodtató feladatokat oldanak meg, amelyek alapján összemérik tér- és időbeli tájékozódási, tartalmi lényegkiemelési, földtudományi logikai gondolkodási képességeiket. A szóbeli fordulóban problémaközpontú feladatokat oldanak meg: rövid szemelvény és ábrák alapján, megadott szempontsor szerint kell felismerniük, bemutatniuk jelenségeket és azok társadalmi hatásait, környezeti következményeit. Az utóbbi években szerzett versenytapasztalatok visszaigazolják az új szemléletű feladatok létjogosultságát.

Felelők a verseny döntőjében (fotó: Arday István)

Az első fordulót 2018. március 5-én tartják, a szervező által összeállított 100 pontos feladatlapot a versenyzők a saját iskolájukban írják meg. A döntőt 2018. április 20–21-én – hagyományosan a Föld napjához kapcsolódva – rendezik a Debreceni Egyetemen.

A nevezési határidő: 2018. január 12.

A versenyről bővebben a less.foldrajzverseny.hu oldalon olvashatnak.

November a tudomány hónapja

ÜTŐNÉ DR. VISI JUDIT

judit.uto.visi@gamil.com

Oktatási Hivatal

 

A Magyar Tudomány Napját 1997-ben ünnepelték meg először, hivatalosan pedig 2003 óta nevezzük november 3-át a Magyar Tudomány Napjának. Azért ezt a napot, mert 1825-ben ezen a napon Széchenyi István javaslatára – aki birtokainak egy évi jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudós Társaság megalapítására – az országgyűlés határozatot hozott az 1840-től Magyar Tudományos Akadémia nevet viselő testület megalapítására.

Az országgyűlés ezért november 3-át a 2003. évi XCIII. törvényben a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította. A törvény indoklása szerint „az Országgyűlés a tudomány társadalomban betöltött szerepét kiemelkedően fontosnak, a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet elismerésre és kiemelkedő támogatásra méltónak tartja” Az elmúlt évek során a tudomány napjához ­– vagy ahogy újabban nevezzük – a tudomány ünnepéhez kapcsolódó rendezvényekre már nemcsak a nevezetes napon, hanem az egész hónapban sor kerül.

A Magyar Tudomány Ünnepének nyitórendezvénye Pécsett. Forrás.

Ebben az évben a megalapításának 650. évfordulóját ünneplő Pécsi Tudományegyetem adott otthont a nyitórendezvénynek. Barnabás Beáta, az MTA főtitkár-helyettese, az Magyar Tudomány Ünnepe programtanácsának elnöke, valamint Török Ádám, az MTA főtitkára köszöntőjével kezdődött meg a 2017-es rendezvénysorozat, amelynek tudományos eseményeire országszerte és a határon túl is egészen a hónap végéig várják az érdeklődőket.

Ízelítőül íme néhány rendezvény:

2017. november 22-én 9.30–14.00 között kerül sor az Okos eszközök – digitális készségek című szakmai rendezvényre az EKE Sárospataki Comenius Campusának dísztermében. A pedagógia, szakmódszertani program célja, hogy felkészítse a korunkra jellemző gyors technikai fejlődés kihívásaiból adódó feladatok megoldására az oktatással foglalkozó szakembereket, pedagógusokat, és bevezesse őket a robotika tanórai alkalmazásának rejtelmeibe.

Comenius Campus épülete Sárospatakon. Forrás.

November végén az MTA rendezésében is számos izgalmas rendezvényre kerül sor. A földrajzosok körében külön érdeklődésre tarthat számot A fejlődéstől a fenntarthatóságig című konferencia, amit november 23-án rendeznek az Akadémia székházának dísztermében. Izgalmasnak ígérkezik a csillagászat iránt érdeklődőknek a 2017. november 24. 17.00–19.00 óra között tartandó előadás és csillagászati bemutató a Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetben.

A Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet épülete. Forrás

Földrajzi koordináta-rendszert szemléltető eszköz

TÖMPE LÁSZLÓ

történelem-földrajz szakos tanár

Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium

 

Tanítási gyakorlatomban sikerrel használtam egy a földrajzi koordináta-rendszert szemléltető eszközt a 9. osztályosok csillagászati ismereteinek segítésére. Az eszköz fejleszti a térlátás készségét, a diákokat tevékenységükkel bevonja az aktív tanulási folyamatba, továbbá egyszerű és kis költséggel könnyen elkészíthető. Az eszköz elkészítését és használatának bemutatását, további lehetőségeket és segédleteket tartalmazó leírás.

Az eszköz célja

  • A földrajzi szélesség és hosszúság eredeztetésének szemléltetése, megértetése.
  • A térlátás, tájékozódás készségének fejlesztése.
  • Tantárgyi koncentráció matematikai feladatok elvégeztetésével.

Előzmények

Az eszközt földrajzóra keretében, a 9. osztály csillagászati földrajzi ismeretek tananyaghoz kapcsolódóan “A Föld alakja és a földrajzi koordinátarendszer” című tanórához készítettem. Általános iskolai tanulmányaik során a diákok 5. osztályban természetismeretből, majd 7-ben és 8-ban földrajzból a témát már érintik, azonban mélyebb matematikai alapjait, okait nem boncolgatják. Így a koordinátarendszer rendszer jellegével tulajdonképpen először találkoznak.

Az eszköz leírása

Az eszköz két kivágott kör és egy kivágott és bevágott félkör alakú skálázott papírlap összeillesztéséből áll. A két egész kör jelképezi a gömb felezőit, a kezdő szélességi és hosszúsági köröket. A skálázott körről – a tulajdonképpeni Egyenlítőről – olvashatóak le a hosszúsági koordináták, míg a félkör egy fél-fél hosszúsági kör, aminek skálájáról a szélességi koordináták olvashatóak le.

Előkészítés

Eszközigény 1 db eszköz készítéséhez: 2 db A4 (180 g) papír, 1 db A5 (normál) papír, színes nyomtató, olló

A három kör illetve félkör alakú alkatrészt két vastagabb (150-200 g) A4-es formátumú papírra nyomtatjuk, majd kivágjuk, félig bevágjuk és összeillesztjük. A papír vastagsága az eszköz állékonyságát, könnyebb használhatóságát biztosítja. Az alkatrészek tulajdonképpen papírszögmérők (1 db 180°-os és 1 db 360°-os) és egy feliratokkal ellátott kör. A gyakorlati feladatok érdekében színes betűk kerültek elhelyezésre az alkatrészeken. Nyomtassuk ki a feladatsort is.

A munka menete

Érdemes annyi eszközt készíteni, hogy minden asztalra kerülhessen egy, így párosával használhassák. Célszerű az eszközöket összecsukott állapotban átadni, hogy ne sérüljenek, majd egy tanári példányon bemutatni az összeállítását. A mosolygós fejecskének célszerű az eszközt tartó diák felé állnia. Kiosztásra kerül a feladatlap is. A feladatlap kérdéseinek megválaszolására 5-8 perc munkaidőt lehet szánni a pároknak.

  1. Melyik betű jelöl szélességi kört?
  2. Melyik betű jelöl hosszúság kört?
  3. Melyik félgömbökön fekszik az A betű?
  4. Melyik félgömbökön fekszik a B betű?
  5. Melyik szélességi kör hosszabb az é. sz. (északi szélesség) 40° vagy az é. sz. 53°?
  6. Melyik hosszúsági kör hosszabb a k. h. (keleti hosszúság) 23,5° vagy az ny. h. 66,5°?
  7. Keresd meg az atlaszodban, hogy melyik nagyváros található a D, C koordinátákkal jelölt helyen!
  8. Hová lyukadnánk ki, ha átfúrnánk a Földet (ellenlábas pontnak nevezik)?

A kérdések összeállítása azt a célt szolgálja, hogy a megválaszolásukkal segítség nélkül a megfigyeléseik alapján értik meg és tanulják meg használni a földrajzi koordináta-rendszer működési elvét.

Az ellenlábas pont kiszámításával a diákok térlátása is fejlődik, egyben ellenőrizhető, hogy valóban megértette a koordináta-rendszer logikáját. Érdemes a feladat végén közösen ellenőrizni azokat és rögzíteni a helyes megoldásokat.

Tapasztalataim

Az eszköz kiosztása után annak összeállítás a bemutató ellenére kicsit nehézkes a tanulók számára, éppen a térlátásbeli hiányosságaik miatt. A sikeres összeállítást követően viszont különösebb probléma nélkül képesek megoldani a feladatokat.

Fejlesztési lehetőségek

Lehetséges bonyolultabb feladatok készítése is az eszközhöz. Ezen kívül az eszköz alkalmazható esetleg a Nap égi pályájának bemutatásához is.

Forrás

Az eszköz saját fejlesztésű. Az első darabok készítéséhez kollégám, Simkó Krisztián segítségét vettem igénybe, kinek ezúton is köszönetet mondok.

Képek: saját felvételek.

Mellékletek

Felhívás a XI. Országos Középiskolai Földtudományi Diákkonferenciára

GUBA ANDRÁS

andraas.guba@gmail.com

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

 

A Földtudományi Diákkonferencia legfőbb célja, hogy összegyűjtse azokat a középiskolás diákokat, akik a földtudományok valamelyik ágával a tananyagon túlmenően is foglalkoznak, kutatásokat végeznek, és egy konferencia keretében lehetőséget nyújtson nekik arra, hogy az így szerzett ismereteiket egymással és az érdeklődőkkel megosszák.

A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara együttműködésben a Magyarhoni Földtani Társulat Oktatási és Közművelődési Szakosztályával 2007-ben indította útjára az Országos Középiskolai Földtudományi Diákkonferenciát, amely 2018-ben már tizenegyedik alkalommal kerül megrendezésre. A résztvevők száma alkalmanként (kísérő tanárokkal együtt) 40-80 fő, a résztvevő iskolák száma 10-20. A kezdetek óta több mint 200 előadást nevezek be a konferenciára.

A konferencián részt vehet bármely hazai középiskola tanulója, valamint a környező országok magyar nyelvű középiskolás diákjai. A konferencia a legjobb előadásoknak közvetlen bejutási lehetőséget biztosít a soron következő Országos Tudományos Diákköri Konferenciára! A regisztrált résztvevőknek ingyenes belépési lehetőséget biztosítunk a 2018. március 3–4-én a Miskolci Egyetemen megrendezésre kerülő 36. Nemzetközi Ásványfesztiválra.

A konferencia tématerületei:

  1. Csillagászat, planetológia, meteoritok
  2. Meteorológia, légköri fizika
  3. Felszínalaktan, felszínformáló folyamatok
  4. Talaj és víz
  5. Ásványi kőzetek, ásványi nyersanyagok
  6. Kövületek, az élővilág fejlődése
  7. Geofizika és geoinformatika
  8. Fosszilis és megújuló energiaforrások, környezetbarát felhasználásuk
  9. Természeti erőforrások hasznosítása, hulladékok újrahasznosítása
  10. Földtani környezetvédelem és természetvédelem

További információk: http://mfk.uni-miskolc.hu/?page_id=4137

Jelentkezési lap

 

Forrás, Kép forrása

Montenegró – valahol útban az Unió felé

KAPUSI JÁNOS

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnáziuma

geo.bethlen@gmail.com 

 

Bár az Európai Unió irányítóit manapság nem a bővítés kérdése foglalkoztatja a leginkább, reális esélye van annak, hogy néhány éven belül újabb tagországok csatlakoznak a közösséghez. Ezek egyike szinte biztosan Montenegró lesz.

A hazánk területének alig hatodát kitevő, 620 ezres népességű nyugat-balkáni köztársaság elég jelentős változásokon keresztül jutott el az EU-csatlakozás előszobájáig. A második világháborút követően Jugoszlávia részévé vált, majd annak szétesése után Szerbiával közös államszövetségben folytatta, ahonnan a 2006. májusi népszavazást követően kilépve függetlenné vált. Előbb az ENSZ tagja lett, majd 2010-ben az EU hivatalosan is a felvette a tagjelöltek közé, idén pedig – nem kis belpolitikai feszültség árán – a NATO 29. tagállamává vált (1. kép), magára haragítva ezzel az országot sokáig patronáló oroszokat.

Montenegró zászlaját felvonják a NATO brüsszeli központjában. Forrás

Az ország EU- és NATO-csatlakozásának támogatói – közöttük a magyar kormány – a mielőbbi belépést sürgetik. Idén a magyar államfő és a kormányfő is találkozott montenegrói kollégájával. Áder János szerint jelenleg a csatlakozásra váró országok közül Montenegró áll a legközelebb a teljes jogú tagsághoz, Orbán Viktor pedig a nyugat-balkáni régió (lásd 2. kép) stabilitásának megteremtésével érvelt az ország euro-atlanti integrációja mellett.

A nyugat-balkáni országok uniós integrációja. Forrás

Hazánk gazdasága szempontjából Montenegró stabil partnernek tekinthető: a magyar cégek és befektetők jelenléte, valamint a Budapest–Podgorica repülőjárat beindítása mellett a legfontosabb hidat a turizmus teremti meg a két ország között. Egyre több magyar turista látogat Montenegróba, hiszen az ország – méretei ellenére – rendkívül változatos természeti adottságokkal rendelkezik és hivatalos fizetőeszközként az eurót használja. A növekvő turizmus árnyoldala (túlzsúfoltság, rohamosan emelkedő árszínvonal) viszont még nem érzékelhető annyira, mint az egyre csak dráguló horvát tengerparton. Az ország egyik legszebb városát, Kotort például a Lonely Planet a világ legjobb turistacélpontjai közé emelte 2016-ban.

A csatlakozási folyamat első fejezeteit 2012-ben nyitották meg. Bár egyre több fejezet nyílt meg az évek során, Montenegró integrációs folyamata a közelmúltban kicsit lelassult, így a belépés dátuma bizonytalanná vált. Az Unió bővítési biztosa ezért óvatosan fogalmaz a csatlakozás időpontját illetően, így elképzelhető, hogy arra csak a 2020-as évek első felében kerül sor, bár végső dátum vagy határidő nem került megállapításra. Nincs kizárva az sem, hogy Montenegró Szerbiával egyszerre csatlakozhat majd az Unióhoz, bár ehhez az kell, hogy a brüsszeli szemszögből nézve az oroszok felé sodródó, a koszovói kapcsolatok ügyében is vonakodó szerbekkel felgyorsuljanak a tárgyalások.

Bármilyen forgatókönyv felé haladjon is az együttműködés, Montenegró vágyott integrációjának eléréséhez a belpolitikai és gazdasági stabilitás megőrzése, valamint a feketegazdaság és a szervezett bűnözés visszaszorítása alapvető feltétel lesz.

Ajánlott kérdések és feladatok tanórai feldolgozáshoz:

  1. Milyen kilátásai vannak Montenegrónak az uniós csatlakozást illetően?
  2. Milyen előnyökkel járna Montenegró számára az uniós integráció?
  3. Mi történik az EU és a tagjelölt ország között a csatlakozási folyamat során?
  4. Mi lehet a magyarázata annak, hogy a csatlakozási folyamat egyes országok esetében akár 10-15 évig is eltarthat? Fogalmazzatok meg két lehetséges magyarázatot!
  5. Montenegró mely szomszédja tagja már az EU-nak és mióta?
  6. A nyugat-balkáni régió államain kívül mely országok tárgyalhatnak még az Unióhoz való csatlakozásról? Milyen esélyeik lehetnek a csatlakozásra?
  7. Milyen típusú együttműködést takar a NATO-tagság?

A cikkek, a videó és az itt letölthető térkép segítségével gyűjtsétek össze az ország legfontosabb, illetve számotokra legérdekesebb turisztikai célpontjait! Nézzetek utána, milyen módon lehetne eljutni Montenegróba a lakhelyetekről!

 

Források: MNO, Index, Origo, 24.hu, Politico

Milyen a 21. századi digitális pedagógus?

GUBA ANDRÁS

andraas.guba@gmail.com

TIG

 

Az ELTE Neveléstudományi Intézete, a Tempus Közalapítvány és az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete pedagógiai konferenciát szervez a digitális kompetencia és a digitális műveltség témakörében.

A konferencián az alábbi kérdésekre keresnek választ:

  • Mit jelent a digitális korban a tanulás? Hogyan alakul át a tanár-diák kapcsolat, mi a pedagógus dolga és felelőssége? Mi minden segíti, és mi gátolja az eredményes oktatást?
  • Hogyan készíthet fel az iskola a jövőre? Mely készségek megszerzése és fejlesztése nélkülözhetetlen a munka világában való sikeres boldoguláshoz?
  • Mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekek biztonságosan és otthonosan mozogjanak a valamennyiünket körülvevő digitális térben, és képesek legyenek ennek lehetőségeit saját életükben kihasználni?
  • Miként köthetők össze, szervezhetők hálózattá az országban már hatékonyan működő IKT-műhelyek?
  • Mi várható a Digitális Oktatási Stratégia bevezetésétől?

A konferencia időpontja: 2017. november 18.

A konferencia helyszíne: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27.

A konferencia részletes programja és további információk letölthető: http://digitalispedagogus.hu/

 

ForrásKép forrása

Urbanity – A város, ahol te hozod a döntéseket

Gyárfás Eszter, Mészáros Georgina, Szilágyi-Nagy Anna, Szpiszár Viviven, Tóth Eszter, Zöldi Anna

 

A kultúrAktív Egyesület évek óta kísérletezik városi témájú társasjátékok fejlesztésével. Céljuk, hogy a résztvevők játékos módon tapasztalják meg, hogyan kezdeményezhetnek lakóhelyükön pozitív változást, és hogyan vehetnek részt a városi terek alakításában. Játékokban az épített tér értékei mellett a városhoz kapcsolódó szokásokról, hagyományokról, a várost irányító szabályokról, intézményekről és infrastruktúráról is szó esik.

Előzmények

A Pop-up Pest című játék terepe Budapest belvárosa: a játékosok csapatokban tehetik élhetőbbé a területet, a zöldterületek kialakításával, a kulturális élet fellendítésével, a közlekedés ésszerűsítésével. Az együttműködésen alapuló ParticiPécs játékunk Pécs városába kalauzolja a játékosokat. A résztvevőknek lehetőségük van a városlakók szerepébe bújva együtt gondolkodni a városfejlesztésről és a közösségi életről.

Az Urbanity című legújabb játékunkban a cselekvést megelőző párbeszéden és döntéshozatalon van a hangsúly. Alapját a városi együttéléssel, közterek használatával kapcsolatos eldöntendő kérdések adják, amelyekre a játékosok igennel vagy nemmel válaszolnak. A különböző vélemények azonnal párbeszédet indítanak. A játék során a résztvevőknek lehetőségük van az érvelésre és gondolataik kifejtésére. A vita a döntést szimbolizáló pont elhelyezésével zárul, az elhangzott vélemények beépülnek a város életébe. A kérdések olyan hétköznapi szituációkat mutatnak be, amelyeket lakosként mi magunk is megtapasztalunk. Különösen izgalmasnak találjuk azokat, amelyek a mindennapok moráljára kérdeznek rá. “A te dolgod, hogy rászólj arra, aki felteszi a villamoson az ülésre a lábát?” “Van helye a városban a graffitinek?” “Bezárnád estére a játszótereket?” Igyekszünk minden alkalomra és helyzetre aktuális kérdésekkel készülni.

Az Urbanity logója

Az Urbanity születése

Megvalósításra az OSI támogatásával az Off-Biennále Budapest keretében volt először alkalmunk. Különböző köztereken bukkantunk fel, az éppen arra járókat hívtuk játszani. A különböző korosztályok, az egymást jól vagy kevésbé ismerő baráti társaságok, idegenek, családtagok, szülők és gyerekek sokszor meglepődve csodálkoztak rá mások véleményére. A játékosok élvezték, hogy véleményük és érveik alapján születik a döntés. A városban spontán felbukkanó játék egyik nem várt sikerét a különböző generációk együttes bevonása, a gyerekeket és a szülőket egyszerre megszólító játékmenet és az érvelés izgalma jelentette.

Az egyesület a nagyvárosi társadalmi problémákkal foglalkozik

2015-ben 54 hazai projekt között versenyeztünk a Highlights of Hungary 2015 címért, amire Finta Sándor, a díj egyik kurátora, a következő gondolatokkal nevezte be a játékot: “A városfejlesztés alulról jövő kezdeményezéseinek feltérképezéséhez lehet kiváló eszköz, amely az egyéni szerepvállalásról, részvételről, és a döntéseink következményeiről szól.“

Az Urbanity fejlesztési irányai, lehetőségei

2016-ban iskolákban, fesztiválokon, csapatépítéseken és bemutatókon gyűjtöttük tovább a tapasztalatokat (Népszínház Karnevál, Budapest100, Múzeumok Majálisa, Bánki-tó fesztivál, Design Meetup, Járókelők, több iskolai foglalkozás stb.). A játék sokat változott ebben az intenzív időszakban. A különböző helyzetekből és helyszínekből adódóan nem volt két egyforma lefutása, a funkciók, és ennek következtében a szabályvariánsok egyre szélesebb spektruma bontakozott ki. Végül négy fejlesztési irányt jelöltünk ki, melyek mindegyke a játék valamilyen felismert erősségét emeli ki: a fesztivál verzió a figyelemfelkeltést, a csapatépítő verzió az egymás véleményének megismerését, az iskolai verzió a környezetünk alakításának szándékát, a közösségi tervezéshez használható verzió pedig az igényfelmérést helyezi előtérbe.

A társasjáték új lehetőségeket ad az épített környezettel kapcsolatos környezeti nevelésben

A fesztiválverzió követi legszorosabban a játék eredeti jellegét: célja, hogy rendezvényeken szólítsa meg a látogatókat. Fontos, hogy az arra járók zökkenőmentesen be tudjanak kapcsolódni a gyors és figyelemfelhívó, gondolatébresztő játékba. Általában 5-10 percet szánnak ránk az emberek, ezt kell maradandó élménnyel kitöltenünk. Különleges és izgalmas változat, mikor egymást jól ismerő emberek állnak meg játszani. Egyszer két fiatal azzal állított oda hozzánk: ők gyerekkoruk óta barátok, nem tudunk nekik olyan kérdést adni, amiben nem értenek egyet. Tudtunk. Ez logikusan vezetett a következő funkcióhoz, hogy csapatépítő programként használjuk az Urbanityt. A jellemzően beltéri, 12-15 fős társaságoknak szánt, lazább időkeretek és nyugodt körülmények között játszható verzióban nagyobb hangsúlyt fektetünk a döntések meghozatalára, a csapatok pontozására. Az ilyen helyzetekben a játék jobban kibontakozhat, bár a felnőtt társaságok elsősorban magát a vitát élvezik. A verzió fontos tapasztalata, hogy azok a kérdések, amelyek az “utca embere” számára gondolatébresztőek, egy összeszokott, gyakran a civil szférával aktív kapcsolatban álló vagy annak részét képező társaság számára túl általánosak, egyértelműek.

Iskolai tapasztalatok

A kultúrAktív Egyesület eredeti célja, hogy a fiatalok lehetőséget kapjanak a városi jelenségekkel kapcsolatos tapasztalataik megosztására és megvitatására. Szeretnénk megismerni a gyerekek számára izgalmas kérdéseket, az őket (is) érintő problémákat és véleményüket, támogatva ezzel a városi terekről való kritikus gondolkodást. Ezért vágtunk bele harmadik fő fejlesztési irányként a játék iskolai adaptációjába, amit iskolai foglalkozások keretében dolgoztunk ki. Az intenzív műhelymunka és tesztjáték sorozat a játékszabály és a kérdések átalakítására irányult. A kihívást az iskolában nemcsak a tanórával járó időkeret jelenti, hanem azt is, hogy a játék olyan környezetben is izgalmas legyen, ahol a játékosok életkori, érdeklődési vagy egyéb tulajdonságai nagy hasonlóságot mutatnak. A tesztalkalmak során kiderült, hogy a gyerekek szívesebben gondolkoznak fejlesztési ötletekben, változásokban, mint konkrét, saját tapasztalataikon. A jövőre vonatkozó kérdésekről szólva elengedik a fantáziájukat, de a feladat fontosságának tudatában egymás véleményére is nyitottan figyelnek. Ez fokozottan igaz akkor, ha olyan helyszínről van szó, amelyhez személyesen is kötődnek. Így teljesen új játéktípus alakult ki: a csapatok választhatják meg a helyszínt, amihez kártyákból húznak beavatkozási ötletet. A kérdés egyszerű: megvalósítanád-e az adott beavatkozást az általad választott helyen?

Az Urbanityt jól lehet iskolákban és felnőttcsoportokban is felhasználni

A játékszabályok, a pontozás, a játék lezárásának újragondolása szintén kihívást jelentett. Bármennyire is élvezik a gyerekek a vitát, egyértelműen megfogalmazták igényüket a játékélmény növelésére is, az egyértelmű szabályokra, a végén győztes hirdetésére, nyereménnyel. Korábbi lényeges hiányosságainkat pótoltuk ezen a téren a játéktábla újratervezésével, amely nagy előrelépést jelent a dizájn szempontjából. Az iskolai tesztelés során azt tapasztaltuk, hogy már hatodikos diákok is remekül érvelnek, és rálátnak arra, hogy ami valakinek jó ötlet, az más számára talán komoly problémát jelenthet. Elmondásuk szerint a játék üzenete éppen az, hogy minden döntés összetett, és a különböző érvek meghallgatása azért hasznos, mert új ötleteket hallhatnak, miközben saját véleményük is formálódik. Számunkra is meglepő volt, hogy a fiataloknak mekkora igényük van rá, hogy elmondhassák, mit gondolnak a városi terekben történő változásokról. A játék biztonságos légkörében szívesen osztják meg a gondolataikat. Egyik játékosunk megfogalmazta, milyen jó érzés volt a társaival vitatkozni: komolynak érezte így a játékot és magukat is.

A játék a tudatosságot növeli

Urbanity mint a közösségi tervezés eszköze

A Törökbálinti Köztérfejlesztési Naphoz kapcsolt játék keretében több iskolás csoportnak volt lehetősége kipróbálni a közösségi tervezést. A fiatalok a Városháza építése kapcsán kialakuló új közösségi tér fejlesztéséhez gyűjtöttek ötleteket. Új dimenziót adott a játéknak, hogy valós folyamatról, egy konkrét területnek a közeljövőben megvalósuló átalakulásáról beszélgettünk. A tervezést magát hagyományos módon (montázstechnika segítségével) végeztük, a játéknak gondolatébresztő funkciót szántunk. Azt kértük a gyerekektől, mondjanak olyan tereket, amelyeket szívesen használnak. A 4 darab 25 perces játék alatt elhangzottakból meglepően jól kirajzolódtak a törökbálinti iskolás gyerekek köztérhasználati szokásai, igényeik, problémáik, értékítéleteik. Ez a tapasztalat hozta mozgásba az Urbanity negyedik, legújabb fejlesztési irányát: a közösségi tervezési akciók előkészítését. A játék során nyert információ alkalmas arra, hogy a tervezett köztér-átalakítások a használóik igényeire jobban reflektáljanak. Legújabb projektünk ezt használja ki: a Budapesti Corvinus Egyetem közösségi tereinek fejlesztése során a Nanavízió munkájának előkészítésébe kapcsolódunk be. A konkrétan e célra adaptált Urbanity játékkal igyekszünk a hallgatói véleményeket becsatornázni, és magunk is kíváncsian várjuk az izgalmas folyamat tanulságait.

Urbanity és a jövő

Folyamatosan törekszünk az ifjú építész, tájépítész és pedagógus hallgatók bevonására. Ennek egyik módja az Urbanity projekthez kapcsolódó önkéntes program, ahol a fiatal szakemberek olyan nézőpontokat ismerhetnek meg, amelyek segítik majd a szakmai munkájukat. A játék iskolai verzióját is igyekszünk minél több helyszínre vinni, illetve elérni, hogy a pedagógusok a különböző tanórákon, projektekben és egyéb iskolai foglalkozásokon alkalmazzák. Hosszabb távú céljaink egyike, hogy az Urbanity mind az általános, mind a középiskolákban, de akár az egyetemeken is a pedagógiai eszköztár részévé váljon. A játék erőssége abban rejlik, hogy a jövő aktív generációját vonja be a környezetünkről való gondolkozás folyamataiba. A jövő városa szempontjából alapvető, hogy a fiatalok nézőpontjuk és véleményük kifejezésével részt vegyenek a várossal kapcsolatos döntésekben, és kritikus szemmel kövessék a város változásait, ezzel tudatosan hozzájárulva a közösség fejlődéséhez. A kultúrAktív Egyesület játékaival e célt igyekszik szolgálni.

 

Források:

Képek forrása:

  • Építész Közlöny Műhely, 2017. április, 18-20.
  • www.kulturaktiv.hu
  • www.urbanity.hu

Tipp mindenkinek – 2018 legjobb úti céljai

KAPUSI JÁNOS

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnáziuma

geo.bethlen@gmail.com

 

A világszerte ismert és népszerű Lonely Planet útikönyvkiadó minden év végén top 10-es listákat készít azokról a turisztikai célpontokról, amelyeket – a szerkesztők szerint – jövőre érdemes meglátogatni vagy felvenni a bakancslistára.

Ha nincs is arra lehetőségünk, hogy beszerezzük a Best in Travel sorozat legújabb kiadványát, a Lonely Planet weboldalára is nyugodtan hagyatkozhatunk, mert elég sok anyagot kínál az érdeklődők számára, így rövid videókat, látványos képgalériákat és útleírásokat is találunk az egyes helyszínekről. A szerkesztőség a világ minden sarkából válogat a toplistákhoz, amelyek közül néggyel – legjobb ország, város, régió és jó ár/érték arányú (az eredeti összeállításban value) úti cél – kiemelten is foglalkozik.

A Lonely Planet 2018-as kiadása. Forrás

Minden évben vannak slágercélpontok, amelyek valamely aktualitás (pl. évforduló, esemény, programsorozat, Európa Kulturális Fővárosa stb.) miatt kerülnek fel a listára, és akadnak igencsak meglepő helyszínek is. A 2018. évi listákat október végén tették elérhetővé. Ahogyan arra számítani lehetett, vannak egészen váratlan célpontok, mint például a talán legismeretlenebb kelet-afrikai állam, Dzsibuti vagy a Maria hurrikán pusztításából éledező Puerto Rico központja, San Juan. Érdemes végigböngészni a listákat és megtekinteni a honlapon közzétett videókat is.

Miután kellően színes, változatos összeállításról van szó, éljünk a lehetőséggel, és áldozzunk egy órát a feldolgozására! A földrajzórákon túl angol nyelv órákon (B1-B2 szintű nyelvtudás szükséges), turisztikai képzésekben és szakmai nyelvi képzésekben egyaránt lehet rá építeni.

Vágókép a videóból, a link lejjebb. Forrás.

Egy tanórai felhasználási lehetőség

 Földrajztanárként a Lonely Planet toplistáit évek óta feldolgozom a csoportjaimmal. Az alábbi vázlat egy tömörebb, rövidebb változata az óravázlatomnak (ami alapvetően két tanítási nyelvű oktatásban tanuló diákok számára készült).

  1. Rövid bevezető beszélgetés a Lonely Planetről, az útikönyvek szerepéről, a válogatás céljairól.

Hallottak-e már a Lonely Planetről? Van-e esetleg bárkinél otthon az általuk kiadott útikönyvekből? Mik lehetnek a szerkesztők válogatási elvei?

  1. Képek vagy prezentáció segítségével annak bemutatása, hogy mely városok, országok, régiók végeztek a lista élén az utóbbi öt évben.

Kirajzolódik-e bármilyen minta a fölrajzi elhelyezkedésükben? Vannak-e olyan kontinensek, ahonnan több célpont is „nyert”? (Ideális esetben fel fog tűnni a diákoknak, hogy a válogatás valóban szinte teljesen lefedi a világot, bár Észak-Amerika és Európa felülreprezentált a többi kontinenshez képest.)

  1. Kivetített kép segítségével a diákok motiválása, hogy következtessenek, találgassanak az idei nyertesekre. (A világ melyik részére helyeznéd a képeken látható helyeket? Miért?)
A négy nyertes – de merre vannak a világban? Forrás
  1. A Lonely Planet honlapján a négy nyertes desztinációt együtt bemutató videó megtekintése (kb. 2 perc), hogy kiderüljön, mennyit tévedtek a diákok.
  2. Táblázat készítése a füzetben – esetleg előre kinyomtatott formában – a négy kiemelt célponttal, majd a honlapon szintén elérhető videók (egyenként kb. 2 perc) segítségével néhány fontosabb kulcsszó, információ gyűjtése az egyes helyekről, hogy aztán összehasonlíthassuk azokat.
  3. Miért érdemes elutazni ezekre a helyekre? Milyen látványosságok, élmények várják a látogatókat? Milyen hasonlóságot mutatnak egymással ezek a videoajánlók?
  4. Játsszunk el a gondolattal, hogy a diákok felkérést kapnak a Lonely Planet stábjától, hogy mind a négy kategóriába jelöljenek egy magyarországi (vagy magyarlakta területhez kötődő) helyszínt! (Nyilván az ország hazánk lenne, de város, régió és jó ár/érték arányú kategóriában elég sok célpont felmerülhet.) Mely célpontokat ajánlanátok? Indokoljátok!
  5. Itt érdemes lehet megemlíteni, hogy az utóbbi években két, magyar érintettségű célpont került a top 10-be: a 2016-os listán Erdély a régiók között 1. lett, Debrecen pedig a 2017-es jó ár/érték arányú célpontok listáján az 5. helyen szerepelt.
  6. Véleménycsere, összegzés; ötletek házi és szorgalmi feladatra:
  7. Keress országhatáros kontúrtérképet az interneten, és helyezd el rajta a negyven kiemelt célpontot! Az egyes kategóriákhoz alkalmazz külön szín- és jelkulcsot! Bármilyen formátumban elkészítheted a feladatot (akár digitálisan is), de mindenképpen törekedj az igényes, kreatív megvalósításra!
  8. Válassz egyet a kevésbé ismert célpontok közül, és ismertesd meg a társaiddal ezt a helyet egy rövid prezentáció keretében!

Kiegészítéshez:

Források: Lonely Planet, Best in Travel Cities

Jelentkezés a Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzversenyre

GUBA ANDRÁS

andraas.guba@gmail.com

Török Ignác Gimnázium

 

A Szegedi Tudományegyetem TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéke immár 7. alkalommal hirdeti meg a Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzversenyt a magyarországi és határon túli, 9-12. osztályos középiskolai tanulók részére.

A versenyre kétfős középiskolás csapatok jelentkezését várják, egy iskolából maximum 3 csapat jelentkezhet! A versenyen a részvétel ingyenes!

A tanulmányi verseny az általános és középiskolai természetföldrajzi tananyagra épít, ezen túlmenően a 2017/2018-as tanévben a verseny kiemelt témája:

Magyarország barlangjai, különös tekintettel a Béke-barlangra

A felkészüléshez ajánlott szakirodalom INNEN letölthető, illetve felkészüléshez a szervezők javasolják még a korábbi versenyek honlapról letölthető megoldókulcsait.

 

JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2017. DECEMBER 31.

Jelentkezni ITT online kitölthető lapon lehet! További információk a verseny hivatalos honlapján

 

ForrásKép forrása.