A földrajztanár-képzés helyzete, dokumentumai

A földrajz szakos tanárképzést szabályozó dokumentumok

A tanárképzést két fő dokumentum szabályozza Magyarországon: a 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról és a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről. A két dokumentum és a Magyar Akkreditációs Bizottság javaslatai alapján 2017. évben szükségessé vált a tanárképzési hálók felülvizsgálata minden felsőoktatási képzőhelyen.

A földrajz szakos tanárképzés helyszínei

Magyarországon a felvi.hu adatai alapján az alábbi intézményekben folyik teljes idejű földrajz szakos tanárok képzése osztatlan formában:

Intézmény Város Szak/osztatlan
Debreceni Egyetem Debrecen 10,11 féléves
Evangélikus Hittudományi Egyetem* Budapest 10 féléves
Eszterházy Károly Egyetem** Eger 10, 11 és 12 féléves
Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest 10,11 féléves
Győri Hittudományi Főiskola* Szombathely 10 féléves
Miskolci Egyetem Miskolc 10 féléves
Nyíregyházi Egyetem Nyíregyháza 10 féléves
Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar*** Szombathely 10,11 féléves
Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola* Pécs 10 féléves
Pécsi Tudományegyetem Pécs 10,11 féléves
Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola* Budapest 10 féléves
Szegedi Tudományegyetem Szeged 10,11 féléves

https://www.felvi.hu/felveteli/szakok_kepzesek

*Az egyháziak más egyetemmel együtt tudják ezt a képzést megvalósítani.

** Csak a 10 féléves van kiírva

***A felvi.hu még Nyugat-magyarországi Egyetemként jegyzi, de valójában 2017-től az ELTE kara Savaria Egyetemi Központként

Forrás

Földrajz tanárképzési hálók

A magyarirszági teljes idejű osztatlan földrajztanár-képzések jelenlegi (2017.06.30.) tantervi hálói az alábbi táblázatban szereplő linkek alatt találhaók meg:

Intézmény Város Tantervi hálók linkje
Debreceni Egyetem Debrecen 10,11 féléves: földrajztanár

szak, tájékoztató 61-65 oldal

Evangélikus Hittudományi Egyetem Budapest 10 féléves: ELTE honlapján
Eszterházy Károly Egyetem Eger 10 féléves
Eötvös Lóránd Tudományegyetem Budapest 10, 11 féléves
Győri Hittudományi Főiskola Szombathely 10 féléves
Miskolci Egyetem Miskolc 10 féléves
Nyíregyházi Egyetem Nyíregyháza 10 féléves
Nyugat-magyarországi Egyetem BDPK* Szombathely 10, 11 féléves

A honlap szerkesztés alatt

Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Pécs 10 féléves
Pécsi Tudományegyetem Pécs 10, 11 féléves
Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Budapest 10 féléves
Szegedi Tudományegyetem Szeged 10, 11 féléves

*A felvi.hu még Nyugat-magyarországi Egyetemként jegyzi, de valójában 2017 óta az ELTE kara

A tantervi hálók átdolgozása jelenleg is zajlik. Az új hálók elérésére csak az adott oktatási intézmény honlapjának frissülése után lesz lehetőség. A változásokat nyomon követjük, és elérésük után közöljük. Ennek elkészültéig az olvasók szíves türelmét kérjük.

Földrajz tanárképzés gyakorlatára vonatkozó követelmények, gyakorló iskolák

A földrajztanár-képzés – mint minden más tanárszak – általános és középiskolai tanárokat képez.

Előbbi esetén 8 félév, utóbbi esetben 10 félév kontakt órákkal járó tanári szakmai képzés folyik. Erre épül 2 félév szakmai tanítási gyakorlat, amely alatt a tanárjelölt mentortanár segítsége mellett heti rendszerességgel nemcsak órákat tart, hanem bekapcsolódik mindenfajta iskolai munkába egy kijelölt iskolában. A képzés során és a gyakorlati időszakban szerzett ismeretek és elvégzett feladatok alapján ebben az időszakban kerül sor a szakdolgozat, valamint a portfólió megírására, azaz a tanárrá válás folyamatának bemutatására szakmai dokumentumokon keresztül.

Az osztatlan tanárképzésben az alapozó pedagógiai tantárgyak megjelennek a képzés elején, majd általában az 5. félévtől kezdve félévente következik a földrajz szakmódszertani tantárgyak oktatása 4 féléven keresztül. Az általános iskolai tanároknál 7-8. félévben, a középiskolai tanároknál 9-10. félévben következik az ún. összefüggő egyéni tanítási gyakorlat az adott intézményhez tartozó gyakorlóiskolák valamelyikében. Itt történik a szakmódszertani órákon elsajátított tanítási feladatok, módszerek előkészítése, gyakorlása és értékelése, vezetőtanár és az egyetemi szakmódszertanos kollégák segítségével. Ez alapozza meg az utolsó év önálló, külső iskolai tanítási gyakorlatát.

Két ezüst és egy bronzérem a Nemzetközi Földrajzi Olimpián!

2017-ben Belgrád adott otthont az évente megrendezésre kerülő Nemzetközi Földrajzi Olimpiának (iGeo).

A döntő résztvevői 41 ország 160 versenyzője vett részt. Hazánkat négy diák képviselte a belgrádi megmérettetésen: Budapestről Verkmann Zsombor a Fazekas Gimnázium, Ujvári Márton az Eötvös József Gimnázium és Kliment Dávid a Veres Pálné Gimnázium tanulói valamint Kovács Eszter a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium diákja. A magyar versenyzők a HunGeoContest országos, angol nyelvű földrajzversenyen elért eredményük alapján kerültek kiválasztásra. A csapatot a Pécsi Tudományegyetem docense, Trócsányi András készítette fel, munkáját Bálint Dóra doktorandusz segítette.

A döntőben a magyar versenyzők három érmet szereztek, az eredményhirdetéskor Kliment Dávid és Verkmann Zsombor ezüstérmet, Ujvári Márton pedig bronzérmet vehetett át.

Kép és szöveg forrása: Eduline

Szerző: Ütőné Visi Judit (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal)

Hatalmas jégtábla szakadt le az Antarktiszról

A déli félteke negyedik legnagyobb selfjegéről szakadt le egy közel Pest megyével egyező nagyságú jégtábla a napokban a NASA híradásai alapján.

A műholdas felvételek és mérések nyomán bizonyítható, hogy 2017. július elején szakadt le a hatalmas jégtábla az Antarktisz Larsen C nevű selfjegéről. A terület a Weddell-tengerben található az Antarktiszi-félsziget északi részénél, a Graham-földtől keletre. A régióban már 2014 óta felgyorsult a jégmező borjadzása, szétesése, ami további nagyobb jégtáblák leválását eredményezheti.

A kutatók szerint az a fő kérdés, hogy a következő hónapok és évek során mi lesz a Larsen C jégmező sorsa. Egyrészt teljesen szétesik, mint a szomszédos Larsen A és B? Vagy csak lecsökken a területe a folyamatosan leváló táblák miatt?

A tudósok nem feltétlenül kapcsolják össze a folyamatot a globális felmelegedéssel, mert a jégtáblák leválása a selfjégről folyamatos. Ennek ellenére az ekkora nagyságú jégtáblák ritkán válnak le a jéggel fedett területeken. Douglas Fox, a National Geographic szerzője szerint „az elmúlt harminc évben az [Anktartiszi-]félsziget körül négy self töredezett jéghegyekre.”

Az A86-nak elkeresztelt jégtábla sorsáról a tudósok úgy vélekednek, hogy sok folyamat együttes eredményeképpen északra fog sodródni. Mindezt befolyásolják a tengeráramlatok és az uralkodó szelek. Az USA Nemzeti Tengeri Hajózási Jégközpont folyamatosan monitorozni fogja a jégtábla mozgását: az előrejelzések alapján az Antarktiszi-félsziget mentén északra fog sodródni, majd az Atlanti-óceán déli térségeiben fog elolvadni.

Képek forrása: #1, #2

Cikk forrásai: #1 #2

Douglas Fox: Olvadóban – Mi vár a déli jégtakaróra? National Geographic, 2017. július, 78–93.

Szerző: Guba András