A Földrajz új világa – tanártovábbképzés

Ingyenes továbbképzés!

A Földrajz Új Világa – számítógép és internet alkalmazása a földrajztanításban

30 órás akkreditált ingyenes továbbképzés a középiskolai és általános iskolai földrajz szakos tanárok számára a földrajz tantárgy oktatásához szükséges számítástechnikai ismeretek bővítésén keresztül.

Időpont: 2019. szeptember 6-7. és 2019. szeptember 27-28. (két alkalommal péntek és szombaton összesen 30 óra számítógépes tanteremben)

Helyszín: Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Infromatikai Kar, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék Szeged, Egyetem utca 2.

Jelentkezési határidő: 2019. augusztus 20.

A program célja: A bemutatásra kerülő szabad felhasználású szoftverek, internetes interaktív szimulációk (animációk) segítségével az általános és középiskolás tankönyvekből vett példák alapján a számítástechnika kínálta multimédiás lehetőségek eddigieknél erőteljesebb bevonása a földrajz tanításába. A továbbképzés a középiskolai és általános iskolai földrajz szakos tanárok számára a földrajz tantárgy oktatásához szükséges számítástechnikai ismeretek bővítését ilyen irányú készségeik javítását célozza. További cél a földrajztanárok által a tanórákon alkalmazott IKT módszerek megújítása, bővítése és fejlesztése.

Bővebb információ erről a linkről letölthető!

Minimum létszám: 10 fő

A képzés díja:az SZTE nagyköveti Hálózat tagjainak, ingyenes,másoknak 30.000,- Ft

A továbbképzésre jelentkezni, az alábbi linkről letölthető jelentkezési lappal lehet, melyet a diplomamásolattal együtt Battancs Anikó tanulmányi referens részére kérünk megküldeni az SZTE TTIK Tanulmányi Osztályára postán: 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 1. (6701 Szeged, Pf. 428)

Digitális tananyagfejlesztő pályázat

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

 

A Digitális Jólét Nonprofit Kft. Digitális Pedagógiai Módszertani Központja (DPMK) digitális tananyagok és módszertani segédanyagok fejlesztésére pályázatot hirdetett tanároknak.

 

A pályázat keretében a magyar közoktatásban dolgozó pedagógusok olyan komplex, tananyagterveket és foglalkozásterveket tölthetnek fel, amelyek tükrözik a Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájában leírt célkitűzéseket. A szervezők olyan módszertani segédanyagokat várnak, amelyek innovatív módon segítik fejleszteni a diákok 21. századi kompetenciáit és kreatív módon kiaknázzák a digitális kompetencia lehetőségeit.

(kép forrása)

A pedagógusok a következő tananyagtípusokkal pályázhatnak:

a) Digitális pedagógiai módszertannal támogatott óra-/foglalkozásterv (1 × 45 perc).

b) Digitális pedagógiai módszertannal támogatott, legalább 5 tanórából álló tematikus terv és a hozzá kapcsolódó legalább 5 db óra-/foglalkozásterv (min. 5 × 45 perc).

c) Digitális pedagógiai módszertannal támogatott, legalább 10 tanórából álló tematikus terv és a hozzá kapcsolódó legalább 10 db óra-/foglalkozásterv (min. 10 × 45 perc).

d) Legalább 5 × 45 perc időtartamú, digitális pedagógiai módszertannal támogatott projektterv.

e) Legalább 10 × 45 perc időtartamú, digitális pedagógiai módszertannal támogatott projektterv.

Az elbírált pályázatok díjazásban részesülnek.

A pályázatok értékelése az alábbi szakaszokban történik:

1.    értékelési szakasz: a felhívás megjelenésétől 2019. június 15-ig.

2.    értékelési szakasz: 2019. június 16–augusztus 31-ig.

További információk és részletes pályázati leírás:

https://dpmk.hu/2019/04/18/2860/

 

„Magyarnak és európainak lenni” – tanári továbbképzés Brüsszelben

KAPUSI JÁNOS

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnáziuma, Debrecen

geo.bethlen@gmail.com

 

Az utóbbi években jelentősen nőtt azoknak a tanároknak a köre, akik külföldi továbbképzés keretében gyarapíthatták ismereteiket és nyelvtudásukat. Európai uniós ismereteket oktató középiskolai tanárokként és versenyfelkészítőként néhányan arra is lehetőséget kaptunk, hogy – az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének jóvoltából – mélyebben is megismerhessük az Európai Unió intézményeinek működését, az európai tisztségviselők munkáját és a szervezet mindennapjait.

Előzmények

A háromnapos brüsszeli látogatás nem valósulhatott volna meg, ha nincs a 4 For Europe országos középiskolai vetélkedő. A 4 For Europe elsősorban azoknak a diákoknak szól, akiket érdekelnek az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek és kedvelik a tudást a kreativitással kombináló megmérettetéseket. Az ősszel megrendezésre kerülő verseny három fordulóból áll. Az első (online) körben változatos kvízkérdések mellett az év aktuális témájához kapcsolódó kreatív feladat (pl. programterv, videó vagy poszter készítése) vár a diákokra. A második fordulót egy regionális döntő jelenti, ahová minden régióból az online kör tíz legtöbb pontot szerző csapata kap meghívást. A régiók legeredményesebb csapatai adják majd a döntő mezőnyét, amelynek végén külföldi tanulmányi kirándulás és különböző tárgynyeremények várnak a résztvevőkre. A 4 For Europe nagy népszerűségnek örvend, minden évben százas nagyságrendben indulnak rajta négyfős csapatok, tehát rendre igen sok diákot és felkészítő tanárt mozgat a vetélkedő.

A verseny szervezői lehetővé tették, hogy a regionális döntőbe jutott csapatok felkészítő tanárai egy brüsszeli tanulmányúton vehessenek részt. A programra 2019. február 24–26. között került sor, annak a huszonnyolc tanárnak a részvételével, akik sikeresen pályáztak a felhívásra. A csoportban földrajz és történelem szakos kollégák, nyelvtanárok és szakmai tárgyakat oktató kollégák is képviseltették magukat az ország minden szegletéből.

Csoportkép az Európai Bizottság látogatóközpontjában (Charlemagne-épület) (fotó: Kapusi János)

Programok

Mivel a tanulmányút célja az európai uniós intézmények működésének megismerése, a szakmai háttérismeretek bővítése volt, joggal nevezhetjük továbbképzésnek is. Hétfőn az Európai Bizottság, kedden pedig az Európai Parlament látogatóközpontjában jártunk, ahol szakmai előadásokon vettünk részt, amelyek egyaránt érintették a sajtóban felkapott témákat (pl. EP-választás, migráció és menekültügy), valamint a ritkábban megjelenő, de legalább ennyire hangsúlyos területeket (pl. oktatáspolitika, költségvetés, kohéziós politika).

Az Európai Parlamentben találkozhattunk Szanyi Tibor és Jávor Benedek EP-képviselőkkel, valamint Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztossal is, akiket képviselői munkájukról, mindennapjaikról, az általuk képviselt szakterületek eredményeiről és a közelgő parlamenti választásról is kérdezhettünk. Az uniós tisztségviselők beszámolóin keresztül betekinthettünk az intézményi szintű kommunikációba, a döntéshozatali mechanizmusok mögött megbújó folyamatokba.

A szorosan vett szakmai programokon túl látogatást tettünk az Európai Történelem Házában és a Parlamentáriumban, ahol interaktív kiállítások keretében tanulmányozhattuk az európai integráció történetét és a tagországokat közösséggé formáló folyamatokat. Napközben rövid sétákat tettünk az uniós negyedben, este pedig városnézés keretében ismerkedtünk Brüsszel belvárosának látnivalóival.

Az Európai Bizottság történetét bemutató fal a látogatóközpontban (fotó: Kapusi János)

Mit is profitáltunk a tanulmányútból?

Noha ez nem rangsor, mégis az intézményrendszer mélyebb megismerése kívánkozik az első helyre. Tapasztalataim szerint az uniós intézmények működésének tanításarészben azért nem annyira sikeres, mert a tanulók történelmi-politikai háttérismeretek híján nem feltétlenül tudják mihez kötni az egyes ismereteket, részben pedig azért, mert tanárként mi sem feltétlenül látjuk át – és így átadni sem igazán tudjuk – az intézmények közötti, igen bonyolult kapcsolatrendszert. Az intézmények jelentőségének megértésében, a kapcsolatok értelmezésében nagyon sokat segítenek a brüsszeli élmények, ismeretek, fotók, azokon keresztül a korábbinál színesebben, érdekesebben – és talán hatékonyabban – tudjuk majd megszervezni az uniós tematikájú óráinkat, különös tekintettel az idei EP-választásra (ld. This time I’m voting/ Szavazni fogokkampány). Nyilván a kollégák részéről szükség van az eleve is erős uniós elkötelezettségre, hiszen csak így tudják hitelesen motiválni tanulóikat az integráció mélyebb megismerésére – ez pedig tantárgyfüggetlen.

A csoport az Európai Parlament épülete előtt (fotó: Kapusi János)

Mind a látogatóközpontokban, mind a kiállítóhelyeken olyan szakmai anyagokhoz jutottunk hozzá, amelyek informatív, mégis közérthető módon próbálják megismertetni a diákokkal az integráció történetének fontos állomásait, a tagországokból fakadó sokszínűséget, az intézményeket és persze az európai demokrácia gyakran elfelejtett értékeit. Az Európai Történelem Házában (weboldal) például kifejezetten tanároknak szóló csomagot kaptunk, hozzáféréssel tematikus óratervekhez, módszertani ötletekhez, melyek – mivel több idegen nyelven is elkészültek – emelt nyelvi és két tanítási nyelvű képzésekben is jól felhasználhatónak tűnnek. A Parlamentáriumban (weboldal) pedig egy 360 fokos parlamenti mozi keretében élhettük át, milyen lehet európai képviselőnek lenni.

Az Európai Történelem Háza (fotó: Kapusi János)
A Parlamentárium (fotó: Kapusi János)

Tanárként fontos, hogy megfelelő rálátásunk legyen az európai oktatáspolitika sarokpontjaira, a főbb fejlesztési irányokra, legyen szó a szegregációt és a lemorzsolódást csökkentő programokról, korai iskolaelhagyásról, kompetencia-fejlesztésről, mérésekről, a szakmához jutás megerősítéséről vagy akár külföldi továbbtanulási és továbbképzési lehetőségekről. Az Európa 2020 keretrendszerében ezek az akcióterületek a korábbinál jóval nagyobb hangsúllyal jelennek meg. Az előadásokat követő beszélgetéseken mindannyiunk számára tanulságos volt látni, mit is mutatnak a – jellemzően egybevágó – tanári tapasztalataink az uniós irányok és célkitűzések tükrében. Bár a költséghatékonyság a stratégia egyik központi gondolata, fontos megemlíteni, hogy következő uniós ciklusban várhatóan jóval nagyobb forrás jut az Erasmus+ programok megvalósítására, így sokkal több tanuló és tanár számára nyílik lehetőség nemzetközi projektekben, külföldi képzéseken való részvételre, melyekből akár teljes iskolaközösségek is profitálhatnak.

Nemcsak a szakmai tartalom miatt volt igazán hasznos ez a tanulmányút, hanem programszervezési szempontból is. Szerencsések vagyunk, ha olyan intézményben dolgozhatunk, ahol prioritás a külföldi kapcsolatok ápolása, az utazásszervezés és az önképzés. Megismerve a látogatóközpontok működését, az interaktív kiállításokat és egyéb kísérő programokat, sok olyan gyakorlati információhoz jutottunk, amire szükségünk lehet, ha diák- vagy tanárcsoportokkal Brüsszelben járunk, esetleg kifejezetten oda szervezünk kirándulást. Ez az ösztönzés természetesen nem kizárólag brüsszeli vagy strasbourgi kirándulásokra vonatkozik, hanem az uniót képviselő intézmények (pl. magyarországi képviseletek, Europe Direct irodák) által szervezett programok meglátogatására (Európa-nap, vetélkedők, pályázatok) és iskolai rendezvények (pl. tematikus órák, napok) szervezésére is.

Az Európai Parlament ülésterme (fotó: Kapusi János)

A továbbképzésen való részvétel mind tanári, mind intézményi szinten elősegítheti a további kapcsolatépítést, hálózatosodást, akár hasonló profilú, de egymástól távol fekvő iskolák között is. Mivel szinte minden megye és iskolatípus képviseltette magát közöttünk, hamar találtunk közös témákat, kapcsolódási pontokat, az egyetemi évektől a versenyfelkészítésig. Mint gyakorlott felkészítők, lehetőséget kaptunk arra is, hogy észrevételeket, ötleteket fogalmazzunk meg a 4 For Europe vetélkedő szervezésével, feladattípusaival kapcsolatban, így a jövőben remélhetőleg még szórakoztatóbb és tartalmasabb vetélkedőkre készülhetünk tanulóinkkal.

Köszönetnyilvánítás

A továbbképzést nagyon jól szervezettnek, tartalmasnak és szórakoztatónak értékelem. Külön szeretném kiemelni a szervezők közvetlenségét és rugalmasságát, amivel a csoportot felkészítették a látogatásra. Köszönet az Európai Bizottság magyarországi képviseletének, illetve a 4 For Europe verseny megvalósításán dolgozó kollégáknak a lehetőségért, mindenekelőtt pedig Perger István képviseletvezető-helyettesnek a látogatás koordinálásáért és a hasznos háttérinformációkért.

Virtuális földrajzórák

Magyarország legnagyobb virtuális valóság játék- és élményközpontjában, a budapesti VRMAX-ban (www.vrmax.hu) áprilisban tervezik elindítani a Google Earth VR programra épülő INGYENES VIRTUÁLIS FÖLDRAJZÓRA projektet felső tagozatos általános iskolai, illetve középiskolai osztályok részére.

A VIRTUÁLIS FÖLDRAJZÓRA során a tanulók földrajz szakos tanár, illetve hallgató által vezetett 3D virtuális túra keretében ismerkedhetnek meg Földünk domborzatával, természeti csodáival és építészeti műremekeivel. A részletek a https://docs.google.com/presentation/d/1Ojm-fxvxU-bUTeDiaSnEdYO36QSX-GmAJ0H8_E5OVbM/edit?ts=5cac50bf#slide=id.p1 linken érhetők el.

A program előkészítése során várják azon földrajz szakos tanárok és egyetemi hallgatók jelentkezését, akik „virtuális túravezetőként” szívesen részt vennének a projektben. Az érdeklődőket megtanítják a VR eszközök és a Google Earth VR program kezelésére, valamint közösen kialakítják velük a virtuális földrajzóra tematikáját.

Érdeklődés:  06-70-376-4813

A Föld napja a Bányászati és Földtani Szolgálattal

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

 

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat földtudományokkal kapcsolatos előadásokat és bemutatókat tart Föld Napja alkalmából 5-12. évfolyamos diákok számára 2019. április 25-én 9-15 óra között. Várják azok jelentkezését, akik szívesen részt vennének az eseményen.

A részvételhez előzetes regisztráció szükséges!
A regisztráció határideje: 2019. április 15. (hétfő) 16 óra

A résztvevő gyermekek száma kötetlen, de minden 10 fő mellé egy felnőtt kísérő jelenlétét kérik.
A jelentkezéskor kérik, hogy jelezzék az alábbiakat:
– iskola neve;
– az érkező gyerekek száma és korosztálya;
– kontakt személy neve és elérhetősége;
– az érkezés várható időpontja;
– a választott előadások címe időponttal megjelölve (csoportonként maximum 3 előadás választható);
– az előzetes jelentkezéshez kötött bemutatókat időponttal megjelölve (a többi bemutató szabadon látogatható).

Jelentkezés, információ: Palotás Klára palotas.klara{kukac}mbfsz.gov.hu

Hogyan fejlesszük a tanulói kompetenciákat a földrajzórákon?

MAKÁDI MARIANN

ELTE TTK Földrajz szakmódszertani csoport

makadim@caesar.elte.hu

 

“Fejleszteném, ha tudnám mi az – kaptam válaszként a minap a kompetenciafejlesztés gyakorlatára irányuló kérdésemre egy földrajztanár kollégától. Nem tagadom, megdöbbentett a válasz, hiszen elvileg csaknem két évtizede a kompetenciaalapú tanítási-tanulási folyamat áll az iskolai munka fókuszában, ennek szellemében készülnek a tantervek, a taneszközök, és erre képezzük a tanári pályára készülő egyetemi hallgatókat. Valószínűleg nem is a fogalom értelmezése okoz gondot, hanem a kompetenciafejlesztésre irányuló folyamat gyakorlati mintáinak és konkrét feladatainak hiánya.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajzi- és Földtudományi Intézet Földrajz szakmódszertani csoportja kiemelt fejlesztési feladatának tekinti a leendő földrajztanárok felkészítését a kompetencialapú tanítási-tanulási folyamatra. Az osztatlan tanárképzés bevezetése óta a hallgatók az elméleti felkészülés mellett sok ilyen jellegű feladatot készítenek szemináriumi, projekt- és vizsgafeladatként egyaránt. Ebben a kiadványban a 2018-ban készült kompetenciafejlesztési célú munkákból állítottunk össze egy válogatást egységes szempontok alapján, igyekezve átfogni a legtöbb területet. A 115 darab feladat a tanulási folyamat különböző és eltérő időtartamú szakaszaira vonatkozik, más-más munkaformákat igényelnek, és az egyes képességterületek megközelítése is eltérő a feladatírók személyisége és szemlélete szerint. Egy-egy feladat kompetenciaterületekbe való besorolása sokféle módon lehetséges, itt most a leginkább fejlesztendő területek szerint történt. Hangsúlyozzuk azonban, hogy semmiképpen nem cél az egyes kompetencia-területek egymástól való elhatárolása, hiszen azok a tanítási-tanulási folyamatban szorosan összefonódnak egymással éppúgy, mint az ismeretelsajátítással, a tartalommal” – olvasható a 207 oldalas Kompetenciafejlesztő feladattár a földrajz tanítás-tanuláshoz című kiadvány előszavában.

A válogatás a tanári mesterképzésben résztvevő hallgatók értékes munkáit adja közre abban a reményben, hogy ötletadók, és segíthetnek másoknak is a képességeken és magatartásmintákon alapuló tudáskoncepció megvalósításában.

A kiadvány elérhető és letölthető a Nemzeti Köznevelési Portálon: https://player.nkp.hu/play/237340/false/undefined

Kik képviselik hazánkat a Nemzetközi Földrajzi Olimpián?

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

 

A HunGeoContest angol nyelvű földrajzversenye során 2019. március 8–9-én tartották meg a döntőt. A döntőbe bekerült 10 tanuló közül választották ki, hogy ki képviselheti hazánkat a Nemzetközi Földrajzi Olimpián (iGeo).

A komplex földrajzi ismereteteket felmérő többfordulós verseny során először egy online tesztet kellett kitölteni, majd az írásbeli forduló keretében egy angol nyelvű írásbeli dolgozatot oldottak meg. Az írásbeli után tízen juthattak a kétnapos pécsi döntőbe. Az első napon a diákok Pécs Mecsek-oldal településrészen vettek részt egy terepgyakorlaton, amely során településfejlesztési és térképészeti feladatokat oldottak meg. A második napon egy online multimédiás feladatsort töltöttek ki, melyben képeket, térképeket kapcsoltak össze földrajzi folyamatokkal. Végül egy komplex természeti-társadalmi kérdéskörben a tanulók az internet segítségével készítettek egy 20 perces prezentációt, amit öt percben kellett előadniuk. A feladatot nehezítette, hogy a kérdésköröket előtte nem ismerték.

Trócsányi András versenyigazgató kiemelte, hogy az immáron 10. éve megrendezett HunGeoContest versenyén azt tapasztalják, hogy egyre nagyobb a verseny a diákok között: a tanulók angoltudása folyamatosan fejlődik, és a földrajzi tudásuk a nemzetközi élvonalba zárkózott fel.

A verseny döntőjében a terepgyakorlaton résztvevő diákok (Forrás)

A verseny során választották ki a nemzetközi földrajzi versenyre, az iGeo-ra kiutazó diákokat is. Az idén Hong Kongban megszervezett versenyre az első négy helyezett utazhat ki:

  1. Kaszap Kinga, ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium
  2. Sarkadi-Nagy Lili Sára, Eötvös József Gimnázium
  3. Mészáros Márton, pápai Türr István Gimnázium és Kollégium
  4. Kiszely Anna, ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium

Forrás

https://www.facebook.com/586133734768786/photos/p.1855370924511721/1855370924511721/, http://hungeocontest.org/