Virtuális földrajzórák

Magyarország legnagyobb virtuális valóság játék- és élményközpontjában, a budapesti VRMAX-ban (www.vrmax.hu) áprilisban tervezik elindítani a Google Earth VR programra épülő INGYENES VIRTUÁLIS FÖLDRAJZÓRA projektet felső tagozatos általános iskolai, illetve középiskolai osztályok részére.

A VIRTUÁLIS FÖLDRAJZÓRA során a tanulók földrajz szakos tanár, illetve hallgató által vezetett 3D virtuális túra keretében ismerkedhetnek meg Földünk domborzatával, természeti csodáival és építészeti műremekeivel. A részletek a https://docs.google.com/presentation/d/1Ojm-fxvxU-bUTeDiaSnEdYO36QSX-GmAJ0H8_E5OVbM/edit?ts=5cac50bf#slide=id.p1 linken érhetők el.

A program előkészítése során várják azon földrajz szakos tanárok és egyetemi hallgatók jelentkezését, akik „virtuális túravezetőként” szívesen részt vennének a projektben. Az érdeklődőket megtanítják a VR eszközök és a Google Earth VR program kezelésére, valamint közösen kialakítják velük a virtuális földrajzóra tematikáját.

Érdeklődés:  06-70-376-4813

A Föld napja a Bányászati és Földtani Szolgálattal

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

 

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat földtudományokkal kapcsolatos előadásokat és bemutatókat tart Föld Napja alkalmából 5-12. évfolyamos diákok számára 2019. április 25-én 9-15 óra között. Várják azok jelentkezését, akik szívesen részt vennének az eseményen.

A részvételhez előzetes regisztráció szükséges!
A regisztráció határideje: 2019. április 15. (hétfő) 16 óra

A résztvevő gyermekek száma kötetlen, de minden 10 fő mellé egy felnőtt kísérő jelenlétét kérik.
A jelentkezéskor kérik, hogy jelezzék az alábbiakat:
– iskola neve;
– az érkező gyerekek száma és korosztálya;
– kontakt személy neve és elérhetősége;
– az érkezés várható időpontja;
– a választott előadások címe időponttal megjelölve (csoportonként maximum 3 előadás választható);
– az előzetes jelentkezéshez kötött bemutatókat időponttal megjelölve (a többi bemutató szabadon látogatható).

Jelentkezés, információ: Palotás Klára palotas.klara{kukac}mbfsz.gov.hu

Hogyan fejlesszük a tanulói kompetenciákat a földrajzórákon?

MAKÁDI MARIANN

ELTE TTK Földrajz szakmódszertani csoport

makadim@caesar.elte.hu

 

“Fejleszteném, ha tudnám mi az – kaptam válaszként a minap a kompetenciafejlesztés gyakorlatára irányuló kérdésemre egy földrajztanár kollégától. Nem tagadom, megdöbbentett a válasz, hiszen elvileg csaknem két évtizede a kompetenciaalapú tanítási-tanulási folyamat áll az iskolai munka fókuszában, ennek szellemében készülnek a tantervek, a taneszközök, és erre képezzük a tanári pályára készülő egyetemi hallgatókat. Valószínűleg nem is a fogalom értelmezése okoz gondot, hanem a kompetenciafejlesztésre irányuló folyamat gyakorlati mintáinak és konkrét feladatainak hiánya.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajzi- és Földtudományi Intézet Földrajz szakmódszertani csoportja kiemelt fejlesztési feladatának tekinti a leendő földrajztanárok felkészítését a kompetencialapú tanítási-tanulási folyamatra. Az osztatlan tanárképzés bevezetése óta a hallgatók az elméleti felkészülés mellett sok ilyen jellegű feladatot készítenek szemináriumi, projekt- és vizsgafeladatként egyaránt. Ebben a kiadványban a 2018-ban készült kompetenciafejlesztési célú munkákból állítottunk össze egy válogatást egységes szempontok alapján, igyekezve átfogni a legtöbb területet. A 115 darab feladat a tanulási folyamat különböző és eltérő időtartamú szakaszaira vonatkozik, más-más munkaformákat igényelnek, és az egyes képességterületek megközelítése is eltérő a feladatírók személyisége és szemlélete szerint. Egy-egy feladat kompetenciaterületekbe való besorolása sokféle módon lehetséges, itt most a leginkább fejlesztendő területek szerint történt. Hangsúlyozzuk azonban, hogy semmiképpen nem cél az egyes kompetencia-területek egymástól való elhatárolása, hiszen azok a tanítási-tanulási folyamatban szorosan összefonódnak egymással éppúgy, mint az ismeretelsajátítással, a tartalommal” – olvasható a 207 oldalas Kompetenciafejlesztő feladattár a földrajz tanítás-tanuláshoz című kiadvány előszavában.

A válogatás a tanári mesterképzésben résztvevő hallgatók értékes munkáit adja közre abban a reményben, hogy ötletadók, és segíthetnek másoknak is a képességeken és magatartásmintákon alapuló tudáskoncepció megvalósításában.

A kiadvány elérhető és letölthető a Nemzeti Köznevelési Portálon: https://player.nkp.hu/play/237340/false/undefined

Kik képviselik hazánkat a Nemzetközi Földrajzi Olimpián?

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

 

A HunGeoContest angol nyelvű földrajzversenye során 2019. március 8–9-én tartották meg a döntőt. A döntőbe bekerült 10 tanuló közül választották ki, hogy ki képviselheti hazánkat a Nemzetközi Földrajzi Olimpián (iGeo).

A komplex földrajzi ismereteteket felmérő többfordulós verseny során először egy online tesztet kellett kitölteni, majd az írásbeli forduló keretében egy angol nyelvű írásbeli dolgozatot oldottak meg. Az írásbeli után tízen juthattak a kétnapos pécsi döntőbe. Az első napon a diákok Pécs Mecsek-oldal településrészen vettek részt egy terepgyakorlaton, amely során településfejlesztési és térképészeti feladatokat oldottak meg. A második napon egy online multimédiás feladatsort töltöttek ki, melyben képeket, térképeket kapcsoltak össze földrajzi folyamatokkal. Végül egy komplex természeti-társadalmi kérdéskörben a tanulók az internet segítségével készítettek egy 20 perces prezentációt, amit öt percben kellett előadniuk. A feladatot nehezítette, hogy a kérdésköröket előtte nem ismerték.

Trócsányi András versenyigazgató kiemelte, hogy az immáron 10. éve megrendezett HunGeoContest versenyén azt tapasztalják, hogy egyre nagyobb a verseny a diákok között: a tanulók angoltudása folyamatosan fejlődik, és a földrajzi tudásuk a nemzetközi élvonalba zárkózott fel.

A verseny döntőjében a terepgyakorlaton résztvevő diákok (Forrás)

A verseny során választották ki a nemzetközi földrajzi versenyre, az iGeo-ra kiutazó diákokat is. Az idén Hong Kongban megszervezett versenyre az első négy helyezett utazhat ki:

  1. Kaszap Kinga, ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium
  2. Sarkadi-Nagy Lili Sára, Eötvös József Gimnázium
  3. Mészáros Márton, pápai Türr István Gimnázium és Kollégium
  4. Kiszely Anna, ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium

Forrás

https://www.facebook.com/586133734768786/photos/p.1855370924511721/1855370924511721/, http://hungeocontest.org/

 

Március a barlangok hónapja

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

A Magyar Nemzeti Parkok márciusban hazánk látogatható barlangjait kívánják megismertetni a föld alatti túrák iránt érdeklődőkkel. A „Barlangoljunk!” kampány célja különleges barlangjaink bemutatása, népszerűsítése. A hónap során az érintett nemzeti park igazgatóságok különleges barlangi programokkal és jelentős kedvezményekkel várják a látogatókat.

Március folyamán mind a kiépített, így kényelmesen bejárható, világító testekkel és korlátokkal ellátott barlangjaink, mind pedig a kiépítetlen, kalandturisztikai barlangjaink megismerésére különleges lehetőségeket biztosítanak a nemzeti parkok.

(forrás: https://pixabay.com/images/id-690348/)

Az Aggteleki Nemzeti Park legnépszerűbb Baradla-barlangjában egész hónapban garantált 30%, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Pál-völgyi és Szemlő-hegyi barlangjában 10-30% kedvezmény várja a maradandó élményeket keresőket. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban kedvezményes programok sora várja a kicsiket és nagyokat a Szentgáli-kőlikben, valamint a Lóczy- és a Csodabogyós-barlangban. A Duna–Dráva Nemzeti Parkban a remek családi programok mellett minden pénteken 20% kedvezménnyel látogatható az Abaligeti-barlang. A Bükki Nemzeti Park családbarát programokkal, ősrégészeti túrákkal, barlangi kalandtúrákkal várja a vállalkozó szelleműeket. Részletes információ IDE KATTINTVA érhető el.

 

Földrajz Éjszakája 2019

Az európai földrajzi társaságokat összefogó ernyőszervezet az EUGEO 2019-ben is meghirdeti A Földrajz Éjszakája című rendezvénysorozatot. Ennek célja, hogy felhívja a figyelmet a nem földrajzos társadalom tagjai számára a geográfia fontosságára. A Földrajz Éjszakája keretében a földrajz iránt érdeklődő, elhivatott csoportok (facebook-közösségek, egyetemi tanszékek, múzeumok, egyszerű hétköznapi laikusok) szervezhetnek különböző programokat, a malacsütéstől a kvízjátékon át a fotókiállításig. 2019-ben a Földrajz Éjszakájára április 5-én (pénteken) az esti órákban kerül sor.
Az európai rendezvény magyarországi szervezésű eseményeit a Magyar Földrajzi Társaság koordinálja. A különböző hazai események szervezőinek lelkes, színvonalas és együttműködő hozzáállásának köszönhetően 2018-ban a Földrajz Éjszakája országosan kitűnően sikerült, a magyar részvétel hazai és európai szinten is elismerést váltott ki. Magyarország büszke lehet, hogy méreteihez képest 14 helyszínen – ebből 10 vidéki és 4 budapesti – szerveződtek különböző formában színes, érdekes események.


Az Magyar Földrajzi Társaság 2019-ben is felhívással fordul tagszervezetei, iskolák, egyetemi tanszékek és kutatóintézetek, múzeumok, egyszerű hétköznapi laikusok földrajzot szerető közösségeihez, hogy járuljanak hozzá az országhatárokon és kultúrákon átívelő európai rendezvénysorozatot. Ennek formája kötetlen, pl. vetélkedő, kulturális rendezvény (pl. kiállítás), baráti összejövetel, gyalogtúra, városnézés. A hangsúly a játékos, kötetlen és az utca emberét (különösen a fiatal generációkat, de az idősebbeket is) megszólítani képes programokon van. Az események kezdési időpontjára vonatkozóan nincs kötöttség. A Földrajz Éjszakája megnevezésből következik, hogy a programok a legtöbb esemény esetében késő délután, kora este kezdődnek. A programok pontos indítását azonban szabadon igazítsák úgy, ahogy Önöknek a legkedvezőbb.

Kedvcsinálónak a Földrajz Éjszakája 2018 eseményei megtekinthetők a Magyar Földrajzi Társaság honlapján, ugyanitt folyamatosan tájékoztatást adunk a 2019-es kiírás aktuális információiról: foldrajzitarsasag.hu/rendezvenyek/night-of-geography

ICA térképrajz-pályázat felhívása

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

 

A Nemzetközi Térképészeti Társulás (International Cartographic Association, ICA) 1993 óta kétévente szervezi a térképrajz-versenyt.

A 2019-es verseny témája: „Szeretjük a térképeket”.

A nevezési korhatár 15 év. A gyerekek egyénileg vagy maximum háromfős csoportokban küldhetik be munkáikat. A beküldött munkákat négy korcsoportban bírálja a zsűri: 6 évesnél fiatalabb, 7–8 éves, 9–12 éves és 13–15 éves.

(forrás: https://pixabay.com/images/id-928637/)

A térképek értékelési szempontja: a térképek üzenete, grafikai és kartográfiai minősége, eredetisége.

A rajzok maximális oldalmérete: A3 (42×29,7 cm).

A munkákat a következő címre lehet küldeni: ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A. VII. em.

Beküldési határidő: 2019. március 18.

Részletes kiírás és további információk itt érhetőek el.

Fenntarthatósági Témahét 2019

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a 2018/2019. tanév rendjéről szóló rendeletében idén negyedik alkalommal, 2019. március 18–22. között hirdette meg a Fenntarthatósági Témahetet, amelynek szervezésével a PontVelem Nonprofit Kft.-t bízta meg. A rendezvény fő támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma, fővédnöke immár hagyományosan Áder János köztársasági elnök.

A 2019. évi Fenntarthatósági Témahét kiemelt témái a közösségi közlekedés, a víz és a fenntarthatóság. Mindhárom téma kapcsolódik egy-egy nemzetközi kezdeményezésű országos programhoz és olyan szervezetekhez, amelyek ezekben a témákban kiemelt tevékenységet folytatnak. A 2019. évi Fenntarthatósági Témahét témakörei a közösségi közlekedés, a víz és a Globális Célok közül a „3. Egészség és jóllét” a „11. Fenntartható városok és közösségek” és a „13. Fellépés az éghajlatváltozás ellen” témái köré szerveződnek.

(forrás: http://www.vorosmarty-iskola.hu/wp-content/uploads/2018/09/fenntarthatosagi2.jpg)

A megadott témákat három korosztály számára (alsó tagozat, felső tagozat, középiskola) kidolgozott tematikus óratervek és mintaprojektek segítségével ajánlják a szervezők feldolgozni, amelyek online letölthetők az ÓRATERVEK, MINTAPROJEKTEK menüpont alatt.

A témák elmélyítésére országos kísérő programok – pályázatok, versenyek – kerülnek megrendezésre. A pályázatok a víz, a közlekedés és a fenntarthatóság témáihoz illeszkednek. A TeSzedd! kampányban való aktív részvétel értékelésére is országos pályázat kerül meghirdetésre. A Témahetet támogató szervezetek iskolás csoportokat is fogadnak a Témahét ideje alatt, a helyszíni látogatásokra szintén pályázat keretében lehet jelentkezni. Részletek a PÁLYÁZATOK menüpontban. A tavaszi szelektív hulladékgyűjtési versenyt 2019. március-április között szervezzük, részletek a VERSENYEK menüpont és a pontvelem.hu honlapon.

További részletek elérhetőek a rendezvény hivatalos oldalán: https://www.fenntarthatosagi.temahet.hu/

SDG for kids – Versenyfelhívás

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

A világ vezetői 2015 szeptemberében New York-ban egy történelmi ENSZ-csúcstalálkozón elkötelezték magukat amellett, hogy véget vetnek a szegénységnek, megküzdenek a klímaváltozással és harcolnak az igazságtalanság ellen. A 2030-ig tartó fenntartható fejlődési keretrendszer egy jobb jövőt kínál bolygónk egészének és emberek milliárdjainak világszerte.

Az ENSZ fejlődési keretrendszerének („Világunk átalakítása”) gerincét, 17 Fenntartható Fejlődési Cél (Sustainable Development Goals – röviden SDGs) és 169 részcél alkotja. Ezekhez a pontokhoz kapcsolódóan indítjuk az SDG for kids versenyét a GWP Magyarország Alapítvány, amiben olyan alkotásokat várnak, melyek hangsúlyozzák e célok fontosságát és felhívják a figyelmet a velük kapcsolatos teendőkre.

A pályázat célja, hogy felébresszék a diákokban a környezetünk megvédésére és a fejlődési fordulat iránti fogékonyságot. Megértsék, hogy mit jelent ez a 17 Fenntartható Fejlődési Cél és mit tehetünk ezek megvalósítása érdekében.

Pályázni az alábbi témakörökben lehet:

  • fotópályázat
  • plakátverseny
  • filmpályázat

(forrás)

Egy pályázó több témakörben is indulhat.

Ajánlott forrásanyag: a www.gwpmo.huweboldalról elérhető és letölthető „A bolygó és a 17 célkitűzés” című képregény és a 2015-2016-os magyarországi helyzetkép az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai szerint.

A verseny kategóriái korcsoportok szerint:

1. kategória (7–14 éves korosztály) / fotópályázat, plakátverseny

2. kategória (14–19 éves korosztály) / fotópályázat, plakátverseny, filmpályázat

A versenyben nevezési díj nincs.

Jelentkezés és a pályamű beadás határideje: 2019. április 14.

További információk elérhetőek: http://www.gwpmo.hu/verseny/

 

 

Drasztikusan olvad a grönlandi jég

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

 

A Nature-ben frissen megjelent kutatás nyomán bebizonyosodott, hogy a Grönlandon található jégtakaró jelentősen olvad. A jégminták elemzése alapján Luke Trusel gleccserkutató kijelentette, hogy a grönlandi jég olvadása több vizet ad a tengerszinthez, mint az elmúlt 350 évben bármikor.

A grönlandi belföldi jég olvadása jelentősen hozzájárul a világtenger szintjének növekedéséhez. Az utóbbi időkben jelentősen csökkent a felszíni jég mennyisége, ami elsősorban az olvadékvíz lefolyásának vizsgálatával követhető. A műholdas megfigyelések alapján kiderült, hogy manapság nagymértékű olvadás észlelhető a szigeten, de sem az olvadás mennyiségéről, sem erősségéről nem tudtunk pontos adatokat. Ráadásul azt sem ismertük pontosan, hogy az olvadékvízből mennyi marad a szigeten, és mennyi kerül a környező tengerekbe. A műholdas megfigyelések óta sokat tudtunk meg a jégmezők dinamikájáról, de előtte csak hiányos adatsorokkal rendelkeztünk. A jelen vizsgálat egy több évszázadra kiterjedő, adatsorokon alapuló mérés alapján próbálja összefoglalni a grönlandi jég olvadásának mechanizmusát. Kiderült, hogy a 350 éves időintervallumban a mai olvadás extrém nagynak mutatkozik.

Olvadó grönlandi gleccser az űrből fotózva (AFP PHOTO/NASA Goddard/Jeremy HARBECK) (Forrás)

A vizsgálathoz felhasznált adatokat Közép-Nyugat-Grönlandon elvégzett fúrásmintákból nyerték. A jégfuratmagokat rétegtani vizsgálat alá vették. E furatokban találhatók olyan rétegek is, amelyek olvadás után fagytak meg. Ezek a rétegek jól mutatják az olvadás mennyiségét és ismétlődését, ami alapján rekonstruálni tudták a régebbi olvadási fázisokat. A jégminták adataival összehasonlítva a kutatók szignifikáns kapcsolatot találtak az olvadás számítógépes modelljeivel és a műholdas mérésekkel is. Ezek az adatok nemcsak időben, hanem térben is kapcsolódnak egymással.

Az elemzés során azt tapasztalták, hogy az olvadás első fázisa az ipari korszak első szakaszával volt kapcsolatban az 1800-as évek közepén, de az olvadás erőssége csak mostanság lett nagyobb az eddig megfigyelt természetes változásoknál. A 2012. év különösen erős volt az olvadás tekintetében. Ennek oka olyan légköri jelenségek dominanciájának tudható be, mint az anticiklonok, a meleg és száraz levegőtömegek vízszintes mozgása és a tiszta, felhőmentes ég. Ez a különlegesen nagy olvadás pontosan követhető volt a csúcsállomáson vett mintákon is. Az adatokat elemezve a mintákban egymással is összefüggve egy 13 éves olvadási periodicitást vettek észre a kutatók.

A belföldi jég olvadása 1600-as évektől napjainkig (kék vonal – A nyári (június–augusztus) léghőmérséklet változása. narancssárga vonal – A Közép-Nyugat-Grönland területen mérhető olvadás, lila vonal – A Nuussuaq-félszigeten mérhető olvadás, szaggatott vonal – a 1994-2013 közötti évek átlagait láthatjuk, vastagított vonal – 5 évre vetített kiegyenlített átlagok) (Forrás: i. m. 105. o. Fig2.)

A minták egy jelentős olvadási fázis elindulását is jelezték az utóbbi két évtizedben. A 18. századi – ipari forradalom kezdetéhez kapcsolódó – adatokhoz képest a mintákban 250% és 575%-os növekedést tapasztaltak az olvadás tekintetében. Az olvadási fázisok szignifikánsan kapcsolódtak a nyári hőmérsékleti mutatókhoz, megmutatva azt, hogy a jégtakaró olvadása elsősorban a nyári magas hőmérsékletekhez kapcsolódik. A grafikonon jól látszik, hogy az utóbbi évtizedekben mennyire megnőtt az olvadás mennyisége az előző adatsorokhoz képest.

A felszíni olvadás trendje – Vízmagassággal egyenértékű milliméteres változás. A térképen jól látható, hogy a partoknál mennyi volt az olvadás mennyisége. A Közép-Nyugat-Grönlandon található pontok a mintavételezési helyeket mutatják
(Forrás: i. m. 105. o. Fig.1.)

Források

Trusel, L. D., Das, S. B., Osman, M. B., Evans, M. J., Smith, B. E., Fettweis, X., … & van den Broeke, M. R. (2018): Nonlinear rise in Greenland runoff in response to post-industrial Arctic warming. Nature, 564 (7734), 104 https://www.nature.com/articles/s41586-018-0752-4

https://index.hu/techtud/2018/12/06/350_eve_nem_futott_be_ennyire_gronlandnak_a_globalis_klima/