Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny – Földrajz

BARNA KATALIN

a verseny ügyvezető elnöke

barnakatalin@gmail.com

 

A versenyekről szóló sorozatunkat a legnagyobb múlttal rendelkező földrajzversennyel az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny bemutatásával (OKTV) zárjuk.

Az OKTV az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) által meghirdetett és finanszírozott tanulmányi verseny. Az első OKTV-t 1923-ban rendezték matematikából, 1927-től indult a fizika, illetve a természettan verseny.

Minden tanév kezdete előtt az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint az Oktatási Hivatal közösen meghirdeti az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny részvételi feltételeit, követelményeit, a lebonyolítás rendjét és időpontjait. A versenyen azok a tanulók indulhatnak, akik valamely magyarországi középiskola nappali rendszerű képzésében vesznek részt, valamint a versenykiírás tanévében az adott középiskola pedagógiai programja szerint a középiskolai szakaszt lezáró évfolyam vagy az azt közvetlenül megelőző évfolyam tanulói. Bizonyos tárgyaknál, mint például az élő idegen nyelv, lehetnek kizáró okok: valamelyik szülő vagy a tanuló anyanyelve az adott idegen nyelv, 12. életévük betöltése után legalább egy tanéven át folytattak tanulmányokat az adott nyelvterületen stb. A földrajzverseny háromfordulós és egy kategóriában kerül kiírásra. A versenynek vannak olyan tantárgyai, amelyekhez pályamunka írása tartozik, a földrajzon kívül ilyen a dráma, a magyar nyelv, a mozgóképkultúra és médiaismeret, a művészettörténet, a történelem és a vizuális kultúra. A pályamunkák témáját, terjedelmét, elvárt kiegészítéseit is a versenykiírás tartalmazza.

A verseny szakmai irányítását és felügyeletét tantárgyanként szakmai elnökből, ügyvezető elnökből és legalább még egy bizottsági tagból álló versenybizottság látja el. A földrajz tantárgyi bizottságot szakmai elnök (akit az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere bíz meg 3 évre) és ügyvezető elnök vezeti, akit évente az Oktatási Hivatal bíz meg. A szakmai feladatok – feladatlap és javítókulcs készítése, a szakmaiság felügyelete és biztosítása – a szakmai elnök feladata. Az ügyvezető elnök feladata a verseny kiírás szerinti szervezése, határidők figyelemmel kísérése, egyéb ügyviteli feladatok ellátása. A bizottság tagjai magyarországi egyetemek oktatói, gyakorló középiskolai tanárok, egyéb szakmai szervezetek képviselői van közöttük geológus illetve térképész is. A tantárgyi bizottságok feladata a versenykiírás véleményezése, módosítások kezdeményezése. A tantárgyi bizottságok készítik el az egyes fordulok feladatlapjait, egyéb feladatait. Az első forduló feladatlapjainak javítása a jelentkező tanuló iskolájában történik. Innen azokat a dolgozatokat küldik tovább, melyek a tantárgyi bizottság által meghatározott pontszámot elérik. A javított dolgozatok felülvizsgálatát, valamint a további fordulók feladatainak értékelését a tantárgyi bizottságok végzik. Az utolsó forduló a döntő. Erre szinten a versenykiírás alapján meghatározott számú versenyzőt hívhatnak be a tantárgyi bizottságok. Az eredmény az Oktatási Hivatal által szervezett ünnepségen ismerhetik meg a versenyzők. Ezen az ünnepségen kategóriánként díjazzák az első három helyezettet. Minden évben díjazzák tantárgyanként a legjobb felkészítő tanárokat is.

A versennyel kapcsolatos közérdekű információkat csak az Oktatási Hivatal hozhatja nyilvánosságra, melyek a Hivatal honlapján megtalálhatók. Az OKTV eredményeivel kapcsolatos információk 1986 és 2013 közötti időszakról az OFI honlapján szerepelnek Neuwirth Gábor kutatásai alapján. Az OKTV összesített adata az Oktatási Hivatal honlapján a 2004/2005-ös tanévtől szerepelnek.

A földrajz OKTV első és második fordulós feladatlapjai a 2010/2011. tanévig csak természetföldrajzi, illetve a második fordulóban zömében társadalomföldrajzi kérdéseket tartalmaztak. 2010/2011-től változott a feladatlapok összeállításának módszere. Az első forduló feladatlapja továbbra is csak feleletválasztásos tesztkérdéseket tartalmaz. Az összesen megszerezhető 200 pontból 100 a természetföldrajzi és 100 a társadalom földrajzi kérdésekkel összegyűjthető pontok száma. A változtatások után, egy átmeneti időszakban még a természetföldrajzi kérdésekkel szerezhettek több pontot a versenyzők, hiszen az előző években csak ilyen kérdések szerepeltek az első fordulóban. Egy-két év elteltével a diákok felkészülése már igazodott az elvárásokhoz, így nem mutatkozik szignifikáns különbség a két témakör pontjai között. A versenykiírás alapján maximum 60 fő hívható be a második fordulóba. Az utóbbi években 55-57 tanuló jut tovább az első fordulóból, az elmúlt évek tapasztalata alapján minimum 170 illetve annál magasabb ponttal van reális esély a továbbjutásra. A második forduló feladatlapja is 200 pontos. A feladatok itt már jelentős arányban nyílt végűek, amelyek között problémamegoldó esszé, illetve számítási feladatokat is találunk, és ezek egy részét a feladatlapban közölt források alapján kell megoldani. Tartalmukat tekintve pedig azonos arányban tartalmaznak természetföldrajzi illetve társadalomföldrajzi témákat. Az első fordulóhoz hasonlóan itt is megfigyelhető, hogy a versenyzők közel azonos számú pontot a természetföldrajzi és társadalom földrajzi kérdésekre adott helyes válaszokkal. Örvendetes, hogy minden évben több olyan versenyző is van, aki a második fordulóban is 180 pont feletti eredményt ér el.

A második fordulóba jutott tanulóknak be kell küldeniük az önállóan elkészített pályamunkájukat is. Ezek témái a versenykiírásban szintén megtalálhatóak a formai követelményekkel együtt. Évente 4-5 különböző pályamunkatéma közül választhatnak egyet a versenyzők. A témák a természet és társadalomföldrajziak is lehetnek. Valamennyi megadott pályamunkacímhez tartozik egy rövid leírás, elvárások megfogalmazása, mely segít a pályamunkák íróinak a dolgozat elkészítésében. Minden dolgozat elkészítésénél nagyon fontos az önálló kutatómunka, illetve ennek alapján saját megállapítások közlése. Ez alapulhat terepbejáráson, dokumentumelemzésen vagy önálló megfigyelésen, kérdőíves felmérésen. A dolgozat témájának feldolgozásához a kutatómunka módszere szabadon választható, a legfontosabb kritérium a saját eredmények minél hitelesebb ismertetése. A pályamunkára maximum 100 pontot kaphatnak a diákok, ebből 70 pont a tartalomra, 20 pont az illusztrációra és 10 pont a felhasznált irodalomra adható. Minden évben több maximális pontot érő pályamunkával találkozik a bíráló bizottság.

A tantárgyi bizottság 40-45 versenyzőt hív be a szóbeli döntőre. A szóbeli döntőn a bizottságok a beküldött pályamunkák témái alapján szerveződnek. Azok a tanulók, akik ugyanabból a témából írták a pályamunkájukat, ugyanahhoz a bizottsághoz kerülnek. Esetenként előfordul, hogy egy témából több bizottság is alakul, ha sokan írnak azonos témában pályamunkát. A szóbelin 60 pont a maximálisan elérhető pontszám. A döntőn egyrészt a pályamunka tartalmával, a felhasznált irodalommal, az illusztrációkkal kapcsolatban, másrészt a pályamunka tágabb témaköréhez kapcsolódó, a közép- és emelt szintű érettségi vizsga követelményeinek megfelelő témákból kapnak kérdéseket a versenyzők. Több év tapasztalata, hogy a versenyzők a pályamunkájukat saját kutatásuk alapján készítik. Esetenként a hatékonyabb kutatási módszerek kiválasztásához kapnak segítséget felkészítőiktől. Örvendetes, hogy a pályamunka témájához kapcsolódó, bővebb ismereteket igénylő kérdésekre is szakmailag hiteles válaszokat tudnak adni és szívesen fogalmazzák meg saját véleményeiket, javaslataikat is. A minden évben tapasztalható jó eredmények, mind az írásbeli és a szóbeli fordulón is azt mutatják, hogy a versenykiírásban szereplő követelmények teljesíthetők. Bár a tantárgyi bizottságban többször felmerültek már a verseny szerkezetével kapcsolatos változtatási javaslatok, a tanárok körében végzett ilyen jellegű felmérések nem fogalmaznak meg egyértelmű változtatási igényeket. Ezért a tantárgyi bizottság a jövőben nem tervezi az eddigi versenyszervezési gyakorlat jelentős megváltoztatását.

A legjobbak díjazása – díjátadó ünnepség a Móricz Zsigmond Gimnáziumban 2018. június 1-jén (forrás)

A nagyhagyományú Teleki Pál Kárpát-medencei földrajz-földtan verseny

VÍZY ZSOLT

Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Budapest

vizsol@f.fazekas.hu

Teleki Pál Kárpát-medencei földrajz-földtan verseny az egyik legrégebbi az országos – illetve az utóbbi években már nemzetközivé vált – földrajzi témájú tanulmányi versenyek között. Keretében a tanulók földrajzi tudásának megmérettetésére a 2018-2019. tanévben immár 27. alkalommal kerül sor. A verseny néhány évvel ezelőtt Tardy János, a Magyar Természettudományi Társulat elnöke erőfeszítései eredményeként nemzetközivé szélesedett. Ennek köszönhetően versenyzők érkezhetnek a Felvidék, Kárpátalja, Erdély és a Vajdaság különböző iskoláiból is. A verseny kiírója és rendezője aMagyar Természettudományi Társulat (MTT), de számos más szervezet is segíti szakmai megvalósítását. A szakmai együttműködők között találjuk a Magyar Földrajzi Társaságot, az Eszterházy Károly Egyetemet, az ELTE Természettudományi Karát, a Bükki Nemzeti Park egri igazgatóságát, Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot (MBFSZ), a Magyarhoni Földtani Társulatot, a TIT Szövetség tagegyesületeit és a TermészetBúvár Alapítványt. A verseny szervezésében jelentős részt vállalnak az Oktatási Hivatal Pedagógiai Oktatási Központjai és a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium. A verseny megrendezését több szervezet anyagilag is támogatja.

A verseny az általános iskolás (13-14 éves) tanulóknak kínál megmérettetési lehetőséget. Célja, hogya föld- és a földrajztudomány iránt érdeklődő, tehetséges magyarországi és külhoni magyar anyanyelvű tanulók összemérhessék elméleti tudásukat és az ismeretek gyakorlati alkalmazására irányuló képességüket. A verseny egyben találkozási lehetőséget is jelent a versenyfelkészítésben aktív pedagógusok számára.

Külön kategóriában versenyeznek a 7. és a 8. osztályosok. A verseny több fordulóból áll. Az iskolai fordulóból a legjobbak a megyei illetve a budapesti kerületi döntőbe juthatnak. Ebben az évben a házi, iskolai, Budapest esetében a kerületi forduló időpontja 2019. február 18. hétfő 15.00 óra. A verseny első fordulóján az MTT által biztosított központi feladatlapot oldják meg a diákok 90 perc alatt, amivel maximum 100 pontot szerezhetnek. A verseny szervezését az iskolákban a szaktanárok koordinálják, az ő feladatuk a feladatlapok nyomtatása, a verseny lebonyolítása, a dolgozatok értékelése és az eredménylista megküldése a megyei illetve a budapesti versenyfelelősnek. Minden megyében a megyei versenyfelelős határozza meg a megyei döntőbe jutás feltételeit. A megyei fordulókkal kapcsolatban a megyei TIT Szervezetek vagy az Oktatási Hivatal Pedagógiai Oktatási Központjainak versenyfelelősei adnak tájékoztatást. Budapesten a kerületi versenyek szervezését a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium végzi. A fővárosban kerületenként és évfolyamonként 2-2 tanuló juthat tovább a budapesti döntőbe.

megyei és budapesti fordulóban – ebben az évben április 6-án – a versenyzők ugyancsak 100 pontos központi feladatsort oldanak meg 120 perc alatt. A dolgozatokat központi javítókulcsok alapján a helyi versenybizottság javítja és értékeli. A megyékből a legmagasabb pontszámot elért 7. évfolyamos és 8. évfolyamos tanuló jut a döntőbe. (A fővárosból évfolyamonként az első három-három helyzet jut tovább a Kárpát-medencei döntőbe.) Holtverseny esetén 10 kérdésből álló feladatsort kell megoldaniuk az érintetteknek. Az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági résztvevők a helyi fordulók legjobbjaiból kerülnek a döntőbe. Magyarországot a döntőben 22 hetedik és 22 nyolcadik osztályos tanuló képviseli. Hozzájuk csatlakozik Erdélyből 8, a Felvidékről 4, a Vajdaságból 4 és Kárpátaljáról 2 tanuló. Így áll össze a döntő 62 fős mezőnye.

Versenydolgozatot írnak a tanulók a kerületi fordulóban (forrás)

Kárpát-medencei döntőt 2019. május 10–12. Egerben az Eszterházy Károly Egyetemen rendezik. A döntő a hagyományoknak megfelelően háromfordulós: írásbeli, terepgyakorlati és szóbeli fordulót foglal magában. A versenyzők először egy 100 pontos feladatlapot oldanak meg, amire 90 perc áll rendelkezésre. A második versenyrész gyakorlati jellegű. A két évfolyam versenyzői a döntő idején közösen szervezett terepbejáráson vesznek részt, az itt látottakhoz, hallottakhoz kapcsolódnak a feladatok. A harmadik rész szóbeli, ahol a versenyzők tételt húznak, és a kihúzott témákban rövid (5 perces) előadásokat tartanak, ami térképhasználati és a terepi fordulóhoz kapcsolódó kőzet-felismerési feladattal egészül ki. A szóbeli versenyen csak a szervezők által biztosított falitérképek, atlaszok használhatók.

A 2018. évi döntő megnyitója Egerben az Eszterházy Károly Egyetem dísztermében (forrás)

Terepi információgyűjtés a döntőben 2018-ban (forrás)

Az MTT a versenyzőknek és a felkészítő-tanároknak emléklapot ad. Évfolyamonként a verseny első hat helyezettje és felkészítő tanára oklevélben részesül, míg a Kárpát-medencei első helyezett tanulók a Teleki Pál érmet is megkapják. A döntő első 3-3 helyezett versenyzője és a határon túli régiók legeredményesebb diákjai 2019 nyarán részt vehetnek az egyhetes III. Kárpát-medencei Tehetségtáborban, amelyet a Magyar Természettudományi Társulat szervez. A 2017-2018. tanév tehetségtábora a Balaton-felvidéken került megrendezésre.

Mivel az oktatás szervezeti struktúrája az előző években jelentős mértékben átalakult, és eltérő mértékben működik a munkaközösség-vezetői, illetve tantárgygondozói rendszer, egyre nagyobb kihívást jelent a fővárosi és a kerületi fordulók megszervezése. A verseny eredményes működésében és fennmaradásában a lelkes földrajztanárok mellett a Magyar Természettudományi Társulat eredményes lobbi-tevékenységének köszönhető. Valamennyi érintett fontosnak tartja, hogy ez a több évtizede létező, és diákok ezreit megmozgató verseny a jövőben is megmaradjon és az eddigiekhez hasonlóan eredményesen működjön.

Kell-e tankönyv a földrajztanuláshoz? – Az újgenerációs földrajztankönyvek koncepciója

MAKÁDI MARIANN

Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK Földrajz és Földtudományi Intézet Földrajz szakmódszertani csoport

makadim@caesar.elte.hu

Gyakran jutnak eszembe mostanában a magyarosan Boetius Jánosnak nevezett 13. századi neves bölcselő szavai: „szitával merít vizet az, aki tankönyv nélkül akar tanulni”. Mert bár aziskola világában sok mindent értékelünk sokszínűen és szubjektíven, a tankönyvek szerepe bizonyosan a legvitatottabb kérdések közé tartozik. Attól kezdve, hogy nincs szükség tankönyvre, odáig, hogy a tanítási órán csak az hangzik el, ami a tankönyvben szerepel, igen sokféle sorsra ítéltetnek a tankönyvek és a többi taneszköz. S mindez akkor történik, amikor igencsak megingott általában a könyvek becsülete. A tankönyvek funkciója napjainkban szinte nem is definiálható, ahányan vagyunk, annyiféle tankönyvet szeretnénk, és a rendelkezésre állókat szívesen kritizáljuk (Karlovitz J.). Funkciói valóban erősen átalakultak összefüggésben azzal, hogy nem szövegek visszaadására épülő tudást igényel a társadalom, hanem aktívat, könnyen mobilizálhatót és alkalmazhatót (Balázs B. et al. 2017). Ehhez olyan tanulási folyamatra van szükség, amely különféle, érdekes és a társadalmi elvárások mellett a tanulói igényekhez is igazodó taneszközökre támaszkodik. De létezhet-e ilyen tankönyv? Van-e olyan tankönyv, ami mindenféle tanítási-tanulási igényhez alkalmazható? Mindannyian tudjuk a választ: ilyen nincsen. Ezért – a tankönyvek közötti választási lehetőségeket igencsak beszűkítő rendszerben – a taneszközöknek egyfelől a legszélesebb igényeket kell kielégíteniük, másfelől ki kell szolgálniuk azokat a módszertani elvárásokat, amiket a gondolkodáson alapuló tanulási folyamat igényel. Ebben a szellemben készültek az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben az újgenerációs földrajz tankönyvek.

Írásunk a továbbiakban a szerkesztő-szerző szemszögéből mutatja be az újgenerációs tankönyveket, mintegy vitát kezdeményezve a GeoMetodika honlapján. Az alábbiakban leírtak kivonatok az újgenerációs tankönyvekhez készült Tanári kézikönyv 7–8., valamint a Tanári kézikönyv 9–10. című kiadványokból (Makádi M. 2018a, 2018b).

Nem csak tankönyv

Új tankönyv segítségével tanítani mindig kihívást jelent a szaktanár számára. Különösen abban az esetben, ha a tankönyv stílusa, szellemisége és a tudásról való felfogása eltér az évtizedeken át megszokottól. A kísérleti, majd az átdolgozásával készült újgenerációs földrajztankönyvek az aktív tanulói munkára épülő tudásszerzésen alapulnak. A hagyományoktól eltérően nem leíró jellegűek, hanem gondolkodtatók; a tanulók kérdések megválaszolásával és feladatok megoldásával a tényeket oksági rendszerükben (okaikkal és következményeikkel együtt) ismerik meg. Az információkért, a tényekért meg kell dolgozniuk egyénileg, párban vagy csoportosan. Szemelvények, ábrák, térképek, képek és adatsorok elemzésével, társaikkal, tanárukkal folytatott sokféle kommunikáció során nemcsak ismereteik bővülnek, hanem készségeik is fejlődnek, miközben szélesedik a földrajzi-környezeti szemléletük, azaz fokozatosan gyarapodik a tudásuk. A tudás akkor hasznos, ha az iskolán kívül is felhasználható. Ennek érdekében a feladatok a mindennapi tapasztalatra építenek, vagy éppen a földrajzórán szerzett tudás iskolán kívüli felhasználására irányulnak. Olyan eszközök használatát szorgalmazzák, amelyek egyébként szintén ott vannak a tanulók iskolán kívüli életében, de nem szakszerűen, vagy nem a szaktudományi információ megszerzésére, feldolgozására, rögzítésére használják azokat (pl. GPS, okostelefonos applikációk).

Az újgenerációs tankönyvek egy komplett tankönyvcsalád részei. Nemcsak abban az értelemben, hogy szervesen épülnek egymásra a tankönyvek tartalmi, módszertani és tanulástechnikai szempontból, hanem abban is, hogy a tankönyvek mellett a tanulói munkához munkafüzetek, tudásellenőrző feladatlapok, a tanári munkához pedig tanmenetjavaslatok, linkeket és azokkal elérhető interaktív elemeket is tartalmazó függelék és tanári kézikönyvek készültek. Valamennyi eszköz letölthető a http://tankonyvkatalogus.hu honlapról.

A tankönyvsorozaton belüli fokozatosság

A köznevelés magyarországi rendszere alapvetően négyéves tanítási-tanulási ciklusokban gondolkodik, igazodva a gyerekek életkori sajátosságaihoz. Ezt a tankönyvek is tükrözik tartalmi, formai és módszertani tekintetben. A 7. osztályos földrajztankönyv előzményét az 5. és 6. osztályos természetismeret-tankönyvek jelentik, amelyek metodikailag kevésbé tekinthető előzménynek. Ebből a szempontból a 7–8. és a 9–10. évfolyamos földrajztankönyvek épülnek szervesen egymásra.

7–8. évfolyam földrajztankönyveiben több a leíró rész, mint a középiskolaiakban. Ennek az az oka, hogy optimális esetben 12–13 éves korban kezdhető az elemzési készség fejlesztése, aminek egyik összetevője, megalapozója a leírási algoritmusok megismerése, elsajátítása és alkalmazása. Ehhez jól illeszkedik a regionális földrajzi tananyag tartalma. Ez a tartalom a kutatásalapú és a felfedezéses tanulási elemek alkalmazására is jó lehetőséget ad. A tankönyvek törekszenek arra, hogy a tanulók megszeressék a földrajz sokféle témáját. Részben ezt szolgálják a szép képek, az érdekes feladatok és a hosszabb-rövidebb szemelvények. Mivel a földrajz tanulása 7. osztályban kezdődik, ekkor kell a legtöbb segítséget nyújtani abban, hogy hogyan lehet, érdemes tanulni az eredményesség érdekében. Ezt a könyvekben tanulási praktikák szolgálják. Gondolnunk kell arra is, hogy a tanulók jelentős része az általános iskola 8. évfolyamában befejezi a földrajz tanulását, így a tartalomhoz olyan metodikai környezet is kapcsolódik, amelyben mód van az állampolgári és a vállalkozói kompetenciák fejlesztésére is (pl. mérlegelést és érvgyűjtést segítő grafikus rendezők, ítéletalkotás, vita, disputa, empátia- és helyzetgyakorlat).

9. és 10. évfolyam tankönyvei elsősorban rendszerbe kívánják foglalni a földrajzi-környezeti ismereteket. Így sok az általános iskolai tananyagtartalomra való visszautalás (gondoljunk csak a földrajzi övezetességre, a kéregföldrajzi ismeretekre, a regionális tartalmakra!), ám más megközelítésben, más eszköztárral. Itt a lényeg a kapcsolatrendszerek értelmezése, a részfolyamatok behelyezése a folyamat egészébe, a következtetések levonása és a prognózisalkotás az oksági kapcsolatok továbbgondolása alapján (pl. rendszerező táblázatok, gondolattérképek, stratégiai tervek készítése által). A tanulók vitahelyzetekben, véleményütköztetés során ismerik meg a jelenségek, kapcsolatok, összefüggések különböző nézőpontjait, így megtanulnak érvelni, fontossági sorrendeket felállítani, rangsorolni, végső soron körültekintően gondolkodni és észszerűen cselekedni.

Az iskolai tananyag akkor szól a diákokhoz, ha folyamatosan kapcsolatot teremt a mindennapi valóságban tapasztalt jelenségek és problémák között. Ez egy állandó oda-visszautalási rendszer működését feltételezi, hiszen a tanulási folyamatot célszerű a tapasztalatokból kiindulva felépíteni, a tudásfejlesztést követően pedig vissza kell térni annak gyakorlati hasznosíthatóságához, hasznosításához. Elvileg szinte minden tanulási folyamat így épül fel, de ezt a tantervi követelmények és a tanítási gyakorlat olykor felülírják.

Dolgozzunk közösen!

Az élet, a társadalom tevékenységeinek, a munka világának, a tudományos kutatásoknak egyre nagyobb köre csapatmunkára épül, így azt az iskolának kell szakszerűen megalapoznia. Az iskolai tudásszerzés és tudásépítkezés, valamint az otthoni tanulás egyik sarkalatos kérdése, hogy a gyerekek az iskolai évek alatt éljék át a közös munka élményét és sajátítsák el annak legeredményesebb módszereit, stratégiáit. A földrajztankönyvek segítséget adnak a tanárok számára a tanulók közötti együttműködésen alapuló, csoportmunkában végezhető tanórai feladatok megtervezéséhez és megvalósításához. Ilyen célú és típusú feladatokkal minden témakör tankönyvi leckéiben találkozhatunk, a leckék megközelítőleg egyharmad részében van ilyen feladat. Ezen túl minden témakörben egy-egy óra alapvetően projektszerű munkavégzésre épül, a témakörök végén lévő összefoglaló órákat is részben ilyen feladatszervezésre javasolják építeni a tananyagfejlesztő tankönyvírók. Nyilvánvaló, hogy ezek nem mindegyike valósítható meg (időhiány, tanulói összetétel és szervezési okok miatt), azonban mindenképpen kívánatos elmozdulni ebbe az irányba. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a csoportos munkavégzésre nemcsak összefoglalások alkalmával van szükség, hanem új ismeretek szerzésekor, készségek fejlesztésekor is. A tankönyvek azt próbálják elősegíteni, hogy a tanulók már az új ismeretek megszerzése során aktív szerepet kapjanak, s szaktanáruk használja ki az ösztönző feltételeket a tevékenykedtető, a problémamegoldó óraszervezéshez, a projekttanítás-tanuláshoz (például forrásfeldolgozó óra 8. osztály „Régiók Magyarországon”; projektmunka 7. osztály „Irány a természet!”; kőzetvizsgálat, gyakorlati óra; 7. osztály „Kattanj rá a világra!” – Google Earth használata).

Tanuljunk hasznosat!

A korábbi évtizedekhez képest a földrajztanításban nagyobb hangsúlyt kap a mindennapi életvitelhez szükséges ismeretek és problémamegoldások tanítása. Részben azért, mert a mindennapi életben sok minden megváltozott (pl. a navigációs és a digitális kommunikációs forradalom átalakította a térértelmezést, a nyomtatott információhordozókat kiszorították a digitális alapúak, a probléma felismerésének és megoldásának reakcióidejének szerepe felértékelődött); másrészt azért, mert a földrajzi tananyag tartalma is ebbe az irányba tolódott el (pl. az ember okozta környezeti problémák, a globalizációs hatásmechanizmusok mindennapi életben való megjelenésének értelmezése és kezelése); részben pedig azért, mert a problémamegoldási algoritmusokat meg kell tanulni – ezt kívánja elérni a tankönyvi és munkafüzeti feladatok egy része.

A problémamegoldás készségének fejlesztését a tankönyvek az alábbi eszközökkel segítik:

  • magyarázó szövegükkel, kérdéseikkel és feladataikkal a problémák felismerésére, a megoldási lehetőségeik keresésére és a következmények mérlegelésére ösztönöznek;
  • tartalmukban megjelennek a gyakorlati élet (tájékozódás papíralapú és digitális térképen, navigáció, utazási időszámítás stb.) és a tudománytörténet (földrajzi felfedezések, lemeztektonika és felszínfejlődés stb.) problémái;
  • vitás kérdésekkel, valós problémahelyzetekkel (kiszolgáltatottság a természeti jelenségeknek, ivóvízhiány, éghajlatváltozás, élelmezési problémák leküzdésének módjai, menekültkérdés stb.) is szembesítik a tanulókat;
  • mintákat adnak problémahelyzetek, nyitott kérdések hatékony elemzésére és megoldási lehetőségeik megtervezésére (pl. tényfeltáró, mérlegelő és problémamegoldási algoritmust tanítanak);
  • a tanulók megismerkednek a tudományos kutatások alapelveivel és módszereivel (érvelés, cáfolás, bizonyítás, hipotézisalkotás, megfigyelés, összehasonlítás, rendszerezés, elemzés, következtetés, általánosítás stb.);
  • feladataik egy része fejleszti a hipotetikus gondolkodást, a valószínűségi gondolkodást (pl. ha feltételezzük, hogy…, akkor…? mi lenne, ha…? típusú kérdésekkel).

A tanítási-tanulási folyamat eredményességének alapvető meghatározójává vált, hogy a tanuló látja-e az adott tartalom megtanulásának értelmét. Csak kevesek fektetnek be energiát a tanulásba akkor, ha nem találnak kapcsolatokat a tanultak és saját tapasztalataik, élményeik között. Ezért a tankönyvi leckék alapvetően azt a logikát követik, hogy a tapasztalatból indulnak ki, ahhoz teszik hozzá az új tartalmakat és készségeket, és megmutatják a tanulóknak, hogy miért is jó nekik ez a tapasztalat, tudás, képesség (erre utaltunk a tanulóközpontú tanításnál is). Ezért a tankönyvi kérdések, feladatok jelentős része sem csak az ismeretek felidézését, hanem azok továbbgondolását és alkalmazását igényli a tanulóktól.

Tanuljunk hasznosan!

Mivel a tanulás nem azonos egy adott tartalom elsajátításával, a folyamat nem nélkülözheti a tartalomhoz kapcsolódó készségfejlesztést. Az eredményes készségfejlesztés legfőbb feltétele a jól szervezett ismeretek és a fejlesztő feladatrendszerek hatékony integrálása. Éppen ezért a tankönyvi leckék nem „szöveggyűjtemények”. Senki ne várja a mai tankönyvektől, hogy kompakt szövegben megfogalmazzák a tanulóktól elvárt tudást, és a lecke végén még lecsupaszított mondatokban is „összefoglalják a lényeget”! Nemcsak azért, mert a csupán szöveges információ érdemben feldolgozhatatlan és érdektelen a diákok számára, hanem azért is, mert általa valójában nem is tudást, hanem ismerethalmazt szereznének. A készségfejlesztéshezaz intellektust mozgósító, problémafelvető, gondolkodtató vagy a meglévő tudást alkalmaztató kérdések és feladatok szükségesek. A földrajztankönyvekben nagyon sok ilyen feladat szerepel. Alapvetően kérdések-feladatok rendszerére épülnek fel a leckék, amelyek megválaszolásához a tankönyvi törzsszöveg adja az alapinformációkat, de sok esetben más információhordozót (pl. atlaszban szereplő térképet, tankönyvi térképvázlatot, ábrát, képet és sokféle tankönyvön kívüli forrást) is kell használni. Hangsúlyozzuk azonban, hogy nem kell minden kérdést, feladatot megoldani a tanítási órákon. A tanár feladata eldönteni, hogy melyeket alkalmazza a tanulók aktuális tudásszintjének ismeretében, illetve, hogy melyeket mely diákokkal, esetleg az óra melyik részében vagy otthon oldat meg.

Mint említettük, a tankönyvi tananyag egy részét a képek és az ábrák adják, amelyek nem csupán illusztrálnak. Kétségtelenül igen fontosak a tanult fogalom, jelenség, folyamat, táj valósághű elképzeltetésében, azonban ezen túlmenően szemléletformáló és fejlesztő szerepük is jelentős. A földrajzban alapvetően a térszemlélet kialakításában nélkülözhetetlenek (ide sorolhatók pl. a térképvázlatok, tematikus térképek, térbeli tendenciákat mutató diagramok, légifotók és műholdfelvételek), de az időszemléletet is hatékonyan fejleszthetik (pl. idővonal, időoszlop, folyamatmozaik ábra vagy kép, időbeli tendenciákat ábrázoló diagram). Elősegíthetik folyamatok és problémák megértését például azzal is, hogy tágabb szemléletű térmegközelítéssel (pl. légifotó, műholdfelvétel) láthatóvá válnak a felszín közeléből nem szemlélhető térbeli összefüggések, kapcsolatrendszerek, továbbá lehetőséget adnak a méretviszonyításokra (területek, magasságok, hosszúságok, időtartamok stb.) is. Kitüntetett szerepük van a gondolkodás fejlesztésében azáltal, hogy problémát vetnek fel (pl. karikatúra értelmezése), kapcsolatokat kerestetnek a tények között (pl. gondolattérképek elemzése), rendszereztetnek (pl. halmazábrákba sorolás és más grafikus rendezők használata), összehasonlítást végeztetnek (pl. hasonlóságok és különbségek keresése). Be kell látni, hogy a röviden megfogalmazott, kulcsszavakkal dolgozó, rendszerbe szedett, jól tagolt, ábrákkal kombinált kifejezési mód, az infografika az egyik legvonzóbb és könnyen értelmezhető kommunikációs forma a tanulók számára (is) a pillanatinformációkhoz szokott világban. A tankönyvi ábrák és képek sokat tehetnek az értékekre nevelés területén is, például azzal, hogy bemutatják a harmonikus természeti és épített környezetet, az igényes, esztétikus környezeteket, a tiszteletreméltó, nagyszerű emberi alkotásokat, vagy éppen a rombolásuk példáit.

A tanulás eredményességét segítő megoldások a tankönyvekben

Az iskolai tanulás eredményessége nemcsak az adott tananyagrészbe befektetett tanulói munkától függ, hanem erősen befolyásolja, hogy a tanuló mennyire birtokolja a szükséges és a lehetséges tanulási stratégiákat és technikákat.

Az újgenerációs földrajztankönyvekben az alábbi eszközök segítik az eredményes tanulást:

  • a tanulási célt meghatározó bevezetés (pl. az évfolyam anyagának feldolgozása előtti szerzői bevezető);
  • a téma lényegét bemutató bevezetések (pl. a nagy témakörök előtti oldalpáron színes, a tanulókhoz közelálló stílusú grafikát alkalmazó rajzos formában, illetve a leckék elején a cím alatti képben elhelyezett szövegablakban);
  • az előzetes ismeretek és tapasztalatok feltárását elősegítő, csoportosan megoldandó feladatok;
  • jól strukturált ismeretanyag (pl. rövid és jól áttekinthető, befogadható egységekre osztott törzsszöveg; a tartalom értelmezését segítő címek a törzsszövegrészek között; félkövér szedéssel kiemelt fogalmak, amelyek legfontosabbjai a lecke végén szószedetben kigyűjtve is megtalálhatók);
  • önálló munkát igénylő tanulói feladatok (a feladatok közel fele);
  • problémafelvető címek (pl. Miért adnak fel önállóságukból az országok? Fejlődnek-e a kontinensek?), szövegek (apróbetűs, színes alapon elkülönítve), ábrák, képek és hozzájuk kapcsolódó kérdések;
  • korábbi személyes tapasztalatokra történő utalások a szövegben, illetve ezek felidéztetése kérdésekkel, továbbá a személyes tapasztalatok bővítésére irányuló, azt motiváló feladatok; a tanulói reflektálásra, véleményalkotásra ösztönző kérdések;
  • a korábbi elképzelések és ismeretek újragondolására késztető kérdések és feladatok a szövegtömbök közötti és a leckevégi összefoglaló feladatokban; olykor olyanokkal is találkozhatunk, amelyek a más tantárgyakból tanultakra vonatkoznak, s próbálják a földrajzi tartalomhoz kapcsolni azokat;
  • a csupán leckefelmondást igénylő ellenőrző kérdések és feladatok helyett az új ismeretek tényleges megértését elősegítő feladatok, problémafelvető kérdések a leckék végén.

A digitális tanulás ösztönzése a földrajztankönyvekben

Az iskola világa hazánkban sokáig távol tartotta magát a digitális környezetektől, így a tanulás értelmezésében és a tanítás-tanulás gyakorlatában alig kapott helyet a korszerű kommunikációs technológiák alkalmazása, s még ma is különlegességként tekintünk rá. Nagy baj ez, mert közben a diákok szinte már nem is képesek másban gondolkodni, a tanulók és az iskola tudásszerzési rendszere és eszköztára jelentősen eltávolodott egymástól. Természetesen tudjuk, hogy a digitális technikai háttér nem mindenhol biztosított maradéktalanul, de szinte minden iskolában van lehetőség legalább alkalmanként vagy tanórán kívül használni. Ugyancsak megoldható a tanulók okostelefonjának differenciált használata, hacsak nem a tanári asztalra való kirakásukkal kezdődik a tanítási óra.

Az újgenerációs földrajztankönyvek és munkafüzetek elsősorban feladataikon keresztül adnak lehetőséget és ösztönzést a digitális technológiák használatához. Különböző tevékenységekhez kötődnek, például szöveges információ keresése, számadat gyűjtése (statisztikai keresés), lexikon vagy szótár használata (szó- és fogalomértelmezés stb.), térképi keresés (pl. Google Earth, Google Maps), és eltérő műveleteket igényelnek, például keresés, feldolgozás, számítás, ábrázolás, beszámoló készítése (ppt vagy Prezi stb.), útvonaltervezés, térképszerkesztés. 7–8. osztályban a tankönyvi feladatok egynegyed része kimondottan kívánja, további 20%-a lehetővé teszi, ajánlja azt. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy sok olyan feladat van, ami nem jelöli meg konkrétan a megoldáshoz szükséges forrást vagy eszközt, tehát digitális környezetben is megoldható. Így eszköze lehet a földrajztanulási-tanítási folyamat személyre szabott, differenciált támogatásának. Több lecke tartalmaz linkeket és QR-kódot, ami lehetőséget ad arra, hogy a diákok okostelefonjukkal, tabletjükkel közvetlenül is elérhessenek honlapokat vagy digitális tartalmakat. Az egyes linkekhez általában kérdések, feladatok is tartoznak.

Tanárok tanulják a digitális technikák hatékony felhasználásának lehetőségeit szakmódszertani továbbképzésen az ELTE-n (a szerző felvétele).

A tankönyvek feladattípusai és funkcióik

A feladatok és a kérdések gondolkodásfejlesztési és tanulásmódszertani szempontból a tananyagfeldolgozás legfontosabb elemei, és a leckék alapvetően a kérdések-feladatok rendszerére épülnek. Feladatok a leckék elején, a leckék közben és a leckék végi összefoglalásban is találhatók, természetesen különböző funkciókkal. A leckék elején az előzetes tudást felelevenítő és a gondolkodást beindító kérdések, feladatok kaptak helyet. Igen nagy módszertani hiba, ha ezeket figyelmen kívül hagyjuk, mert feltételei az új tudás már meglévőhöz való illesztésének. Azonban az sem elég, ha felhasználjuk ugyan azokat, de nem tudatosítjuk a tanulókban, hogy az, amiről ezen az órán szó lesz, nem előzmény nélküli. A belső kérdések-feladatok a lecke tartalmi feldolgozásának pilléreiként szolgálnak, vagy segítik azt. A tanulási folyamat szinte minden eleméhez és funkciójához adnak lehetőséget. Közöttük viszonylag kevés a definíciót kívánó fogalmi kérdés. Ennek az az oka, hogy a tanulókat hozzá kell szoktatni ahhoz, hogy egy fogalomhoz értelemszerűen hozzá tartozik tartalmi jegyeinek felismerése vagy felsorolása. Sok kérdés, feladat kíván gondolkodást a tanulóktól azáltal, hogy valamely gondolati műveletet gyakoroltatja. A tények értelmezésére, megértésére irányulnak például azok, amelyek így kezdődnek: Mondd el a saját szavaiddal…!, Magyarázd meg…!, Hasonlítsd össze…!, Hogyan értelmezed…?. A tények felhasználását kívánják a Mire lehet felhasználni…?, Hová vezet ez…? kérdések. Mások a tények elemekre bontását (analízist) vagy épp összerakását (szintézist) szeretnék elérni (pl. a Mik az előzmények…?, Mik lehetnek a következményei…?, Mi lenne, ha…?). Ebben az életkori szakaszban már elvárható az ismeret, tudás felismerését és értékelését kívánó feladatok problémamentes megoldása is (pl. Hogyan ítéled meg…?, Miért gondolod így…?). Sok a problémát felvető és annak megválaszolása érdekében tevékenykedtető feladat (pl. Gyűjts érveket mellette és ellene…!, Nézz utána…! Bizonyítsd be…! Igazold…!). E feladatokat különböző szinten képesek megoldani az egyes tanulók. Az nem baj, ha nem minden elemében helyes a válaszuk, sőt a hibák mentén tulajdonképpen eredményesebben lehet továbbhaladni. Igen fontos a tanulókat szembesíteni a tévedéseikkel, nemcsak azért, mert így rádöbbennek arra, hogy nem mindenben tökéletesek, hanem azért is, mert a hibák javítása után maradandóbb lesz a tudásuk.

A lényegkiemelés gyakorlása modellezéssel szókártyák segítségével (a szerző felvétele)

A lecke eleji és közbeni kérdések, feladatok grafikailag is elkülönülnek. Alapesetben félhasábos tördeléssel, a törzsszövegtől eltérő betűtípussal általában a lappár külső részén helyezkednek el. Folyamatosan számozottak, ami segíti az órán a rájuk való hivatkozást, a szám alatti színezés következtében pedig jobban kiemelkednek más leckeelemek közül. A lehetőségekhez mérten a feladat a hozzá kapcsolódó szövegtömb, ábra vagy szemelvény mellett, közelében található. A középiskolai könyvekben a kérdések és feladatok egy része szürke és árnyékolással is kiemelt mezőben – „cselekedtető blokkban” – kapott elhelyezést, a hozzá tartozó egyéb elemekkel egybeszerkesztve. Ennek a megoldásnak az az üzenete, hogy a lecke egyes tartalmi egységei nem verbális tanulással, hanem aktív módon dolgozandók, dolgozhatók fel. A témakör összefoglalásához készültek az utolsó leckék. Feladataik átfogják az adott téma egészét, ezzel segítik a tudás rögzülését.

A leckék végén lévő összefoglaló kérdések és feladatok funkciója is erősen megváltozott. Az „elolvasom a leckét, és a kérdések alapján felmondom a tartalmat” típusú tanuláson túlhaladt az idő, hiszen az holt, csak az adott feladatkörnyezetben felhasználható tudáshoz vezet. A megismert tartalmak értelmezése, a meglévő tudásrendszerbe illesztése és a feldolgozott információk hasznosságának mérlegelése jóval fontosabbá vált. Emiatt is szükséges, hogy a tankönyvek ösztönzést adjanak ahhoz, hogy a tanulók folyamatosan reflektáljanak a tanultakra: például mondják el személyes véleményüket, tapasztalataikat, gyűjtsenek érveket mellette és ellene, vagy kérdezzenek és vitatkozzanak róla. Elő kell segíteniük annak tudatosítását, hogy mivel tudunk többet, mennyivel gondolkodunk másként, mint az óra elején.

Tanulást segítő megismerési gyakorlatok – részlet a 7. osztályos tankönyvből (forrás: https://player.nkp.hu/play/235830/false/undefined, 22–23. o.)

Összegzés

Az újgenerációs tankönyvcsalád a tanulási paradigmaváltás eszköze. A verbális, befogadó-visszadó jellegű tanulással szemben a gondolkodó, aktív tanulás munkaeszköze. A földrajztanárok feladata válogatni a benne lévő tartalmak és aktivitások közül, igazodva tanítványaik aktuális képesség- és ismeretszintjéhez, az iskolai technikai feltételekhez, mindezt a tanulási céloknak alárendelve.

Irodalom

Angol nyelvű földrajzi tanulmányi verseny (Hungarian Geographical Contest)

TRÓCSÁNYI ANDRÁS

Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet

troand@gamma.ttk.pte.hu

2001-ben érkezett először meghívás magyar csapat részére, hogy mérettesse meg magát  nemzeti együttes nemzetközi közegben a National Geographic Society világbajnokságon. A kiváló csapatnak köszönhetően rögtön az első alkalommal egy csillogó bronzéremmel és sok-sok sikerélménnyel tértünk haza, a csapat motorja, Gyuris Ferenc pedig ma már az ELTE adjunktusa. A sorozat folytatódott, Magyarország a verseny megszűnéséig (2013) delegált csapatokat, akik több-kevesebb sikerrel szerepeltek. Mindeközben munkánkat is elismerendő a világverseny 2005-ben Budapesten került megrendezésre. Nem tudtunk a legjobbak közé tartósan bekerülni, de a nemzetközi földrajzos versenyközösségnek elismert tagjává válhattunk, így 2006-ban meghívás érkezett az IGU (Nemzetközi Földrajzi Unió) égisze alatt megrendezésre kerülő iGeo történő részvételre. Ismét fejest ugrottunk az ismeretlenbe, az OKTV-ről válogatott csapat a debütáláshoz képest jól szerepelt, és ez az együttes is adott a hazai geográfiának egy mára kutatóvá érett fiatalt, Lennert József azóta már a MTA KRTK RKI Kecskeméti Osztályán dolgozik.

Ami viszonyt az iGeo-n rögtön kiderült, az az, hogy egészen más felkészültséget, kevesebb lexikális tudást, ugyanakkor sokkal több alkalmazott földrajzi képességet igényel ez a verseny, nem beszélve a magas szintű nyelvtudásról, hiszen a megmérettetés angolul történik. 2008-ban, a tunéziai verseny tapasztalatait átbeszélve jutottunk többekkel arra az elhatározásra, hogy megszervezzük – ráadásul nem a fővárosban, hanem Pécsett – az első hazai, angol nyelvű tanulmányi versenyt, a HunGeoContest-et megpróbálva leképezni az olimpia szemléletét, struktúráját, feladatait. 2009-ben Gyüre Judit és Pirisi Gábor voltak partnereim ebben. A szervezők csapata folyamatosan változott, de Gábor ma már a verseny koordinátoraként (is) tevékenykedik. A nevezett létszám fokozatosan emelkedett, 2010-től pedig már minisztériumi támogatásban is részesül a kiutazó csapat, így teljes energiánkkal koncentrálhatunk a feladatok összeállításra, a felkészítés hatékony megvalósítására.

A HunGeoContest verseny több egységből áll, folyamatosan alakul, fejlődik, próbálva igazodni a hazai lehetőségekhez és a nemzetközi követelményekhez. Pár évvel ezelőtt az otthon megírandó és beküldendő esszéfeladat helyét – ami a visszajelzések szerint nem tette éppen vonzóvá a versenyt – egy játékos, online feladatlap vette át. Ennek célja az érdeklődés felkeltése, a diákoknak a számítógépek előtt eltöltött ideje egy részének földrajzi megragadása. Olyan interdiszciplináris, mégis földrajzi feladatokat adunk, amiket az internet segítségével az érdeklődő fiatal saját időbeosztásában oldhat meg. Információkat kell fellelni a kérdésekkel kapcsolatban a világhálón, online méréseket, számításokat kell végrehajtani, de van, hogy a sporttal, zenével, történelemmel, politikával kapcsolatos köntösbe bújtatott kérdésekkel alapvető lexikális információkat mérünk, gyakoroltatunk. Több hét áll rendelkezésre a feladatlap kitöltésére, ami közben javítható, módosítható – az ismeretek ismét előhívhatók, gyakorolhatók, mélyíthetők.

Az online fordulót legjobban teljesítő első hatvan diák kap meghívót az írásbeli tesztfeladatok megoldására, amelyet az igényeknek megfelelően regionális helyszíneken – Pécs, Szombathely, Debrecen, Budapest – írnak meg a diákok decemberben. A teszt szellemisége és szerkezete az iGeo WRT (Written Response Test) nyomán épül fel, ahol az elsődleges cél a komplex földrajzi információk alkalmazásának, hasznosításának mérése. A tesztfeladatok megoldásához nem elsősorban lexikális ismeretekre van szükség, hanem a rendelkezésre bocsájtott képek, ábrák, ismeretek és források – ezt külön megkapják a versenyzők egy dokumentumban (Resource Booklet) – értő elemzésére, alkalmazására. Természetesen nem megoldhatók a feladatok az elsődleges, és általában a világ közoktatásában mindenütt megjelenő földrajzi alaptudás nélkül, de nem az szerez a legtöbb pontot, aki kívülről tudja az Alpok összes csúcsát és hágóját. A példánál maradva az lehet eredményes, aki felismeri a forrásokból a glaciális formakincset, képes összekapcsolni ennek természet-, társadalom- és gazdaságföldrajzi következményeit. A világtengerekkel kapcsolatban nem a mélység és a nevezéktan a fontos, hanem az, hogy abban tengervizet, élőhelyeket, erőforrás-tartalékot, vagy éppen potenciális környezeti és geopolitikai konfliktusokat is lásson a versenyző. A hat tematikus feladat mindegyike lépcsőzetesen épül fel, eközben a diák elmélyedhet a kérdésben, az egyszerűbb, gyorsan megválaszolható kérdésektől az egyéni megnyilvánulásig lehetőséget adó rövid esszékérdésig. Összetételét tekintve két természetföldrajzi, két társadalomföldrajzi és két komplex feladat szerepel, ezzel is erősítve az egységes látásmód igényét.

Az írásbeli feladat során legjobban szereplő tíz versenyző juthat a pécsi döntőbe. A kétnapos megmérettetés terepi feladattal kezdődik, mely során egy területet kell bejárni, megfigyelni, a megadott szempontrendszer szerint adatokat rögzíteni a látottakkal, megtapasztaltakkal kapcsolatban. A felmérési feladat vonatkozhat a területen megfigyelhető természeti adottságokra éppúgy, mint akár az épületállományra, forgalomra, környezetminőségre vagy éppen a teret használó társadalom valamilyen dimenziójára. A terepi adatfelvételt tantermi térképezési feladat követi, amit azután a diákok a megadott tervezési feladat során hasznosíthatnak. A felmért terület általában valamilyen térhasználati konfliktussal terhelt, ennek feloldására, csökkentésére kell térképi és szöveges javaslatot tenniük a diákoknak.

Készül a terepei adatfelvétel (a szerző felvétele)

A döntő következő egységében multimédiás feladatok várnak a diákokra: számítógépes laborban kell képekkel, videókkal, animációkkal, grafikonokkal, ábrákkal illusztrált feleletválasztásos kérdéseket megoldani.

Pillanatkép a multimédiás fordulóból (a szerző felvétele)

A döntő következő, szóbeli részében a nap elején kisorsolt témapár egyikében kell prezentációt készíteniük a versenyzőknek, a készüléshez internetkapcsolattal ellátott számítógépet használhatnak. A helyes forrásfeltárás, -hasznosítás és prezentálás mellet a szóbeli kifejezőképesség is értékelésre kerül. Végül a kapott témapár második elemével kapcsolatban a bizottság szóbeli kérdéseire kell válaszolni, ahol az azonnali reakcióképességet, spontaneitást és nyelvi kifejezőképességet is mérni, értékelni tudjuk.

Szóbeli forduló (a szerző felvétele)

A különböző feladattípusok, amelyek az iGeo által megadott témakörökre (az éghajlattól a tájhasznosításig, valamint az agrárföldrajztól a kulturális földrajzig) épülnek, árnyaltabb kép kialakítását teszik lehetővé, ami kiemelten fontos a nemzeti csapat kiválasztásánál. A verseny első négy helyezettje (amennyiben korukban megfelelnek az olimpia feltételeinek) képviselheti országunkat a nemzetközi versenyen, a részvétel és az utazás költségeit a minisztérium állja. Az olimpia hangulata és az azon való részvétel önmagában óriási élmény, ehhez társul még a változatos helyszín: 2018-ban Québec, idén Hongkong, 2020-ban Isztambul várja a világ legjobb földrajzos középiskolásait. A döntőbe jutottak mindegyike, illetve felkészítő tanáraik értékes tárgyjutalmakban is részesülnek, mindezek mellett a Magyar Földrajzi Társaság egyéves tagsággal is megjutalmazza a legjobban szereplőket.

2018-as győztes olimpiai csapat: Kaszap Kinga, Mészáros Márton, Mészárik Márk, Bodansky Benjámin és felkészítőik: Pirisi Gábor és Trócsányi András (forrás: http://www.hungeocontest.org/galeria) 

Tisztában vagyunk azzal, hogy a versenyen történő szereplés különös adottságokat, képességeket igényel, és ezek egy része nincs teljes átfedésben a hazai köznevelési intézmények földrajzi és nyelvi képzési programjaival. A világversenyen a legjobbakat keresik, akik az IGU földrajzi felfogása szerinti geográfia kiemelkedő fiatal képviselői. Nehéz őket fellelni, de nem reménytelen, eddigi sikereink a diákok, tanáraik és talán a mi erőfeszítéseinket is visszaigazolták.

Debrecenben találkoztak a földrajzosok

ÜTŐNÉ VISI JUDIT

Oktatási Hivatal

judit.uto.visi@gmail.com

 

Az idén tizenegyedik alkalommal tartották meg a Magyar Földrajzi Konferenciát, a földrajztudomány egyik legrangosabb magyarországi szakmai eseményét. A konferencia a Debreceni Egyetem Földtudományi Intézete és az MTA Debreceni Területi Bizottságának Földtudományi Szakbizottsága, a Magyar Földrajzi Társaság, a Magyar Meteorológiai Társaság és a Magyarhoni Földtani Társulat Alföldi Területi Szervezete közreműködésével 2018. november 9‒11. között, a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részeként került megrendezése. A szervezők a konferencia céljai között jelölték meg a földrajz- és rokontudományai legfrissebb kutatási eredményeinek megismertetését, a földrajzoktatást érintő kérdések megvitatását és nem utolsó sorban a szakemberek közötti közvetlen eszmecsere lehetőségét.

A szervezők nevében Dr. Csorba Péter a Magyar Földrajzi Társaság elnöke köszönti a konferencia résztvevőit (fotó: Ütőné)

A konferencia a köszöntők után plenáris előadásokkal kezdődött az egyetem főépületének aulájában. Az első előadó, Mika János egyetemi tanár „Az éghajlatváltozás aktuális globális és hazai fejleményei” című előadásában különböző éghajlati modellek alapján vázolta a várható következményeket. A második előadó, Bíró Tibor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának dékánja a klímaváltozásból adódó hazai vízgazdálkodási kihívásokról beszélt. A plenáris ülés záró előadásában Kocsis Károly akadémikus, az atlasz szerkesztőbizottságának elnöke mutatta be Magyarország Nemzeti Atlaszának új kiadását, amely a közelmúltban jelent meg.

Dr. Kocsis Károly akadémikus mutatta be a Magyarország Nemzeti Atlasza új kiadását (fotó: Ütőné)

Az ebédet követően három, párhuzamosa futó, aktuális témák köré szerveződött pódiumbeszélgetésre került sor. Az egyes témák:

  • A magyar gazdasági növekedés térbeli korlátai – (Gazdaság)földrajzi reflexiók;
  • Geográfusok a diploma után – Milyen eredménye van az egyetemi képzéseinknek?;
  • Hogyan tovább? Földrajztanítás az általános és a középiskolákban.

Külön öröm, hogy nagy érdeklődés kísérte a földrajztanítás helyzetével, tartalmi-módszertani megújításának lehetőségeivel foglalkozó pódium beszélgetést. Ez bizonyára annak is köszönhető volt, hogy olyan rendkívül aktuális téma is előkerült, mint az új Nemzeti alaptanterv, illetve a földrajz tantárgy helyezte az új alapdokumentumban.

A földrajzoktatás helyzetével foglalkozó pódium szereplői (fotó: Makádi M.)

Délután pedig megkezdődtek a szekcióelőadások és a poszter bemutatók. A két nap során a 10 szekcióban (1. Földrajz oktatása, módszertan; 2. Földtani környezet, geomorfológia; 3. Gazdaságföldrajz; 4. Környezetföldrajz és megújuló energiák; 5. Népességföldrajz, szociálgeográfia; 6. Politikai és történeti földrajz; 7. Tájföldrajz, tájökológia; 8. Településföldrajz, településökológia; 9. Terület- és településfejlesztés; 10. Turizmusföldrajz) mintegy kétszáz előadás hangzott el. Az előadások között a szervezők lehetőséget teremtettek a kérdezésre, a szakmai diskurzusra is. A konferencián elhangzott előadások rövid ismertetőit az absztraktkötetben, az azokból készült tanulmányokat pedig külön online kiadványban adták közre a szervezők.

A XI. Magyar Földrajzi Konferenciát az egynapos szakmai tanulmányi kirándulás zárta, amely során a résztvevők megismerkedhettek Debrecen város régi és új látnivalóival, az egyre jelentősebb forgalmat lebonyolító nemzetközi repülőtérrel és az utóbbi időszak egyik legjelentősebb beruházásával, a trimodális logisztikai központtal. A sikeres szakmai rendezvény végén a résztvevők így búcsúztak: találkozunk 2020-ban a XII. konferencián, Pécsett!

 

A Földgömb Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny – Mindenről szól, s talán éppen ezért a „legföldrajzosabb” verseny?

GRUBER LÁSZLÓ

a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium tanára

lgruber@index.hu

Jól tudjuk, „minden szentnek maga felé hajlik a keze”. Ha valaki mélyebben beleássa magát egy adott tudományba (vagy elegendő „csupán” tanítani), elkezd hinni annak „mindenhatóságában”. Istennek hála, a földrajz diszciplínája iránt érdeklődőknek erre nincs igazán szüksége, hiszen ők tudják: a geográfia a legszerteágazóbb tudomány. Besorolása szinte lehetetlen, ugyanis a természet-, a társadalom-, a település-, a gazdasági- és a regionális földrajzon kívül számtalan kapcsolódási pontot találhatunk a történelemmel (pl. történeti földrajz), a közgazdaságtannal (pl. pénzföldrajz), a biológiával (pl. biogeográfia), a szociológiával (pl. társadalmi helyzet, egészségügyi ellátás), a matematikával (pl. helyi idő számítás, térképészet, csillagászat), a fizikával (pl. a hegységen átkelő légtömeg fizikai jellemzői), a kémiával (pl. karsztosodás), a környezetvédelemmel (pl. a légkör, a vízburok szennyezése és azok következményei), a globalizáció problémakörével, s még sorolhatnánk. A földrajztudomány komplexitására szerettünk volna rávilágítani akkor is, amikor először rendeztük meg versenyünket.

 „Ésszel járom be a Földet!” A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány, A Földgömb magazin, valamint a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Vámbéry Ármin szavaival – s egyben saját mottójával – hirdette meg 2008-ban első alkalommal nemzetközi, magyar nyelvű földrajzversenyét, amelyen magyarországi és határon túli középiskolák két fős csapatai indulhatnak. A verseny alapvetően az általános és középiskolai tananyagra, aktuális hírekre, valamint az általános műveltségre épít. Az eddigiek során évente 100 és 200 között mozgott a Kárpát-medence közoktatási intézményeiből jelentkező csapatok száma.

Minden évben kiemelünk egy-egy témakört, amely lehet „általánosan speciális” (pl. Csillagászat és űrkutatás, Földünk szigetvilága, Bolygónk vizei), vagy éppen egy kiemelt terület földrajza (pl. Afrika, Amerika, Ázsia földrajza − a kontinensek felfedezésének története, természeti, gazdasági, társadalmi és kulturális földrajzuk, világhírű az adott térségekhez kötődő emberek stb.). Természetesen külön hangsúlyt kapnak A Földgömb magazinban megjelent és általunk kijelölt cikkek, írások.

A feladatok az első fordulóban és a középdöntőben klasszikusnak tekinthető, 60-70%-ban a kiemelt témákra koncentráló feladványok. Igyekszünk odafigyelni arra, hogy a megoldások mindig egyértelműek legyenek, így különös figyelmet fordítunk a kérdések pontos megfogalmazására. A döntőben hasonló a helyzet, de mivel nézők előtt zajlik, izgalmassá kellett tennünk. A kvíz- és információs játékokat képek (fotók, műholdfelvételek, torzított térképek stb.) felismerése, számításos feladatok, „Hol járunk?” típusú feladványok, ún. „Virtuális utazások” és vegyes villámkérdések teszik változatossá − s a nyomógombok felhasználásával látványossá. A középdöntőbe jutott 12-18 csapatból 8 jut a döntőbe, s a középdöntő helyezéseitől függően értékes pontokat hozhatnak magukkal.

Izgalmas kvíz verseny a döntőben (forrás: Izgalmas kvíz verseny a döntőbenhttps://afoldgomb.hu/rendezvenyeink)

Versenyünk eddigi győztesei és dobogósai (felkészítő tanáraikkal együtt) eljuthattak Törökországba, a Baltikumba, olasz vulkántúrára, Andalúziába, a Dachsteinbe, Korzikára és Szardíniára, Bécsbe és Prágába, de az Alpok és a francia Riviéra tájaiban is gyönyörködhettek. Az ötödik, jubileumi verseny első három helyezett csapata Kirgizisztánba utazhatott el. Jelenleg a tizenegyedik megmérettetésre készülünk. A fődíjak felajánlásáért elsősorban az Eupolisz Utazási Irodának, versenyünk fő támogatójának tartozunk hálával. Happ Gergő a kezdetektől fogva töretlen lelkesedéssel állt mellénk „A Földgömb Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny” díjazásában.

A 10., jubileumi verseny győztesei: Gyuris Imre és Virág Nándor, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanulói, felkészítő tanáruk Szőllősy László és Szőllősyné Pálfi Melinda (forrás: https://felfedezoknapja.info/eloadasok/a-foldgomb-foldrajzverseny-dijazottainak-bemutatkozasa)

Az első hét év feladatsorait (első fordulók, középdöntők és döntők) 2016-ban könyv formájában adtuk közre a Heiling Média Kiadó Kft. gondozásában. Ez a feladatgyűjtemény kiváló lehetőséget nyújt a felkészülés során.

Versenyünkről, s az előző évtizedben elvégzett munkáról és az elért eredményekről a következő oldalon lehet részletesebben olvasni: https://verseny.afoldgomb.hu/.

 

Az egylettől a szakosztályig – A földrajztanárok szakmai szervezeteinek tevékenysége

LAKI ILONA

Földrajztanárok Egyletének alapító elnöke, lakiilona@gmail.com

KUBA GÁBOR

a Földrajztanárok Egyletének volt elnöke, az MFT Földrajztanári Szakosztályának volt titkára, kubagabor@eotvosbp18.hu

SZEKERES ZOLTÁN

az MFT Földrajztanári Szakosztályának volt elnöke, szekzoli@gmail.com

TÖMPE LÁSZLÓ

a MFT Földrajztanári Szakosztályának elnöke, tompe.laszlo@lonyayrefi.hu

 

A Földrajztanárok Egyletétől a Földrajztanárok Baráti Köréig

Egy szakma tekintélye nagyban függ attól is, hogy művelői kialakítják-e a maguk szervezeteit, és azok milyen hatékonysággal működnek, mennyire tudják képviselni a tagság érdekeit. A rendszerváltás előtt – az akkori viszonyoknak megfelelően – nem voltak tanári szakmai egyesületek. A viszonylag jól megszervezett tanfelügyeleti, munkaközösségi rendszer biztosított lehetőséget – még ha szűk keretek között is – a szakmai eszmecserékre, továbbképzésekre és a felmerülő problémák megvitatására. A földrajztudomány és benne a földrajztanítás hosszú múltra visszatekintő, meghatározó szakmai szervezete a Magyar Földrajzi Társaság volt. A Társaság tagjai között szép számban voltak tanárok is, akik rendszeresen részt vettek a szakmai programokon, az évente megrendezett vándorgyűléseken, ahol értesültek a földrajztudomány legújabb eredményeiről, a szakmai kirándulásokon pedig szakavatott vezető segítségével ismerkedhettek meg hazai és külföldi tájakkal, városokkal. Azonban a Társaság Oktatásmódszertani Szakosztálya, amelyet főiskolai és egyetemi oktatók vezettek, csak részben tudta felvállalni a köznevelésben dolgozó általános és középiskolai kollégák hatékony érdekképviseletét, a földrajztanítás sokasodó problémáinak megoldását.

A rendszerváltás kínálta új lehetőségeket kihasználva az 1990-es években sorra jöttek létre a tanári szakmai szervezetek. Ezek a tömörülések lehetőséget adtak a tanárok szakmai érdeklődésének megfelelő témák, pl. az új tanterv bevezetéséből adódó kérdések megbeszélésére, valamint szakmódszertani eszmecserékre. A lehetőséget felismerve 1995-ben a Magyar Földrajzi Társaság választmányi ülésén felvetődött egy tanári tagozat létrehozásának szükségessége. Laki Ilona, a Fővárosi Pedagógiai Intézet földrajzi vezető szaktanácsadója kezdeményezésére a vele szorosan együttműködő szaktanácsadók és kerületi munkaközösség-vezetők egyetértésével megalakult az első valódi szakmai önszerveződés a földrajztanárok körében. Ez volt a Földrajztanárok Egylete. A kezdeti időszakban az Egyletet Németh Imre, a Wesselényi Közgazdasági Gimnázium fiatal tanára vezette. Őt Laki Ilona és Gyenes Csilla követte, majd Kuba Gábor állt a szakmai szervezet élén.

Az Egylet nagyon sikeresnek bizonyult. Pár év után már több mint ötszáz hivatalosan bejegyzett tagja lett, akik közül csaknem 300 fő valóban aktívan tevékenykedett, részt vett a tanári közéletben. Hamarosan a közhasznú egyesület címet is elnyerte. A szakmai mag (Szekeres Zoltán, Berkó Judit, Fazekas Attiláné, Perczel György, Kereszty Péter, Vízy Zsolt, Ütőné Visi Judit, Jáky Katalin) fáradhatatlan tevékenységének köszönhetően sok újszerű kezdeményezés, program indult el, amelyek lehetőséget adtak a tagok tevékeny közreműködésére, a korszerű tudás megosztására. Valódi tere nyílt a tanárok önszerveződésének, szakmai kibontakozásának, pezsgő közösségi életének. Kialakultak a szervezeti élet közösen meghatározott keretei (taggyűlések, konferenciák, továbbképzések, versenyek) és megszülettek a minőségi szakmai munka társadalmi elismerésének új formái (kitüntetések, díjak) is. Az Egylet működésének alapelveit az alapító okirat foglalta össze. Ez a dokumentum volt az alapja annak is, hogy a szervezet hitelesen közvetítse a földrajztanárok véleményét, és képviselje érdekeiket a szakmai területeken (pl. tantervi vitákban, tankönyvek bírálatában). Az Egylet életének kiemelten fontos eseményei voltak az évente megszervezett szakmai konferenciák. Ezek aktuális környezeti, természet- vagy társadalomföldrajzi, illetve tantárgy-pedagógiai témák köré szerveződtek. A rendezvényeken a Magyar Földrajzi Társaság országosan elismert professzorai és kutatói is rendszeresen tartottak előadásokat. Az elnökségben is képviseltette magát a Magyar Földrajzi Társaság. A szoros együttműködést mi sem bizonyítja jobban, minthogy az Egylet elnökségi tagjai általában a Társaság választmányi tagjai is voltak. A rendezvényeket „szakmai vásár” kísérte, ahol kiadók, taneszközfejlesztők mutatták be újdonságaikat. A konferenciákon általában 120–200 fő vett részt.

Perczel György előadása a nagysikerű társadalomföldrajzi konferencián

Újszerű kezdeményezés volt az egész Kárpát-medencére kiterjedő tanulmányi versenyek megszervezése. Ezen a hazai iskolák diákjain kívül határon túli magyar anyanyelvű tanulók is részt vettek. A döntő kezdetben Magyarországon volt, és a győztesek hazánk egy-egy táját ismerhették meg tanulmányút keretében. Később a verseny minden évben más határon túli területre vándorolt. 2017-től a fő szervező Magyar Természettudományi Társulat a Teleki Pál Földrajz–Földtan Versenyt is kiterjesztette a Kárpát-medence összes magyar anyanyelvű iskolája és felkészítő pedagógusai számára, emellett három tanulmányi versenyének legeredményesebb anyaországi és külhoni diákjai számára meghirdette Kárpát-medencei Tehetségtáborát. E nagyszabású rendezvények szervezésében Berkó Judit is részt vesz.

A felvidéki Kárpát-medence verseny szervezői

Több sikeres akkreditált továbbképzést is szervezett az Egylet. A legeredményesebbnek az a forma bizonyult, amikor az előadásokat helyszíni bejárások, közvetlen tapasztalatszerzés egészítette ki. Ezek szervezője, vezetője Szekeres Zoltán volt. Az ilyen „terepen” szerzett ismereteket kínáló hazai és külföldi tanulmányutak a továbbképzés fontos eszközének bizonyultak. Fontos szempont volt az adott területet jól ismerő helyi szakemberek bevonása, törekedve arra, hogy olyan helyszínekre is eljussanak résztvevők, ahova egyéni utazóként nincs módjuk. Az évek során a résztvevők voltak bánya mélyén, a rotterdami teherkikötőben, a svájci Lavina Intézetben, legkülönbözőbb üzemi helyszíneken, mélyszegénységben élő cigány településen, de híres pincészetekben is. Az utazásokkal a kollégáknak ötleteket is kívántunk adni az osztálykirándulások tartalmasabb, élménydúsabb megszervezéséhez. A külföldi tanulmányutak sorát az osztrák–német–svájci út nyitotta, de a résztvevők jártak Párizsban, Olaszországban, Dél-Tirolban, Skandináviában, Szlovéniában, Horvátországban, Lengyelországban, Németországban, többször Csehországban és Erdélyben, valamint számos alkalommal a Felvidéken. Különösen érdekesnek bizonyultak a Bódis Bertalan nógrádi tagtárs által szervezett, a Felvidék magyarlakta tájait érintő utazások, az ottani kollégákkal való találkozások.

A népszerű hazai tanulmányutak egyike: bányamúzeum-látogatás Salgótarjánban

A sokszínű szakmai munka mellett azonban gondot jelentett, hogy a tagság túlnyomó része a fővárosból és a környező településekből került ki, vidéken csak néhány megyében volt számottevő. Egyre inkább problémává vált a belépők számának csökkenése. A fiatalabb kollégákat alig sikerült megszólítani, a tagság fokozatosan elöregedett. Ez a tény számottevően csökkentette az 1%-os adófelajánlásból származó bevételeket, jelentősen beszűkültek a pályázati lehetőségek, és csökkentek, majd megszűntek a támogatások. Ezek az okok vezettek oda, hogy 2014-ben megszűnt a Földrajztanárok Egylete, és mint Földrajztanárok Baráti Köre működött tovább. A Kör tevékenysége a kevéssé költséges szakmai tanulmányutak szervezésére korlátozódott, ezzel próbálva életben tartani az egykori közösséget. Az új szervezetnek az irányítását az Egylet utolsó hivatalos vezetője, Kuba Gábor vállalta fel.

Ebben a helyzetben érkezett a felkérés a közös munkára a Magyar Földrajzi Társaság akkori elnökétől, Gábris Gyulától. Ennek köszönhetően 2015-ben létrejött a Földrajzi Társaság új szakosztálya, a Földrajztanári Szakosztály. Kezdetben a munka a baráti kör tevékenységének folytatását jelentette. A nagy változást Hevesi Attila, a Miskolci Egyetem professzora földrajzoktatásért aggódó felhívásának a megjelenése indította el. A kibontakozó szakmai vita, különösen Szilassi Péternek, a Szegedi Tudományegyetem docensének válasza ráébresztette a vezetőséget arra, hogy ismételten alkalom kínálkozik a tanári közélet felpezsdítésére. A Szakosztály vitát szervezett a földrajzoktatás jövőjével kapcsolatban, amelyen a több mint ötven kolléga mellett nagytekintélyű professzorok, elismert egyetemi oktatók is részt vettek, és ami a legfontosabb, sok fiatal is bekapcsolódott a szakmai párbeszédbe. A vita eredményeként – és annak köszönhetően is, hogy a Magyar Földrajzi Társaság elnöksége is felkarolta az ügyet – több egyeztetés után, példamutatóan demokratikus folyamatban született meg az az állásfoglalás, amelyet aztán a Társaság új tisztikara juttatott el az illetékes oktatáspolitikai döntéshozókhoz.Ez volt az a pillanat, amikor a földrajztanároknak az önszerveződésben eddig fontos szerepet játszó nemzedéke elérkezettnek látta az időt a „stafétabot” átadására. A Magyar Földrajzi Társaság Tömpe Lászlót, a Lónyai Utcai Református Gimnázium és Kollégium földrajztanárát bízta meg a Földrajztanári Szakosztály vezetésével.

 

Bemutatkozik a Magyar Földrajzi Társaság Földrajztanári Szakosztályának a megújult elnöksége

A stafétát átvéve a Szakosztály új vezetése (Tömpe László elnök és Guba András titkár) folytatni szeretné a Földrajztanárok Egylete és a Földrajztanárok Baráti Köre által megkezdett megújulást.

Elsőként a tagság bővítését, több hallgató és pályakezdő tanár csatlakozását tűztük ki célul. Fontosnak tartjuk, hogy a földrajz tantárggyal kapcsolatba kerülők teljes palettájáról minél többen legyenek a tagjaink között. Nemcsak általános iskolai és gimnáziumi, szakgimnáziumi földrajztanárokat, hanem a tantárgyat tanító nem szakos végzettségű környezet- és természetismeret tanárokat, egyetemi hallgatókat is várunk sorainkba. Itt jelentkezhet is a Földrajztanári Szakosztály hírlevelére, valamint a Magyar Földrajzi Társaság tagjainak sorába, amely tagsággal egyben postaládájában tudhatja a Földgömb és a Földrajzi Közlemények című folyóiratokat  is.

A célunk hosszú távon nemcsak elérni, megszólítani a kollégákat, hanem kapcsolatban is maradni velük, hiszen csak így ismerhetjük meg mindennapi gondjaikat, igényeiket, csak így tudjuk kialakítani a közös álláspontunkat a felmerülő kérdésekben, és csak így tudjuk hatékonyan képviselni azokat. Ehhez nyújt segítséget a szakosztály facebookcsoportja (@földrajztanárok klubja), a GeoMetodika szakfolyóirat, majd a megújulást követően a Társaság honlapja is. Célunk továbbá kapcsolatot tartani a földrajz egyéb művelőivel, amihez a Társaság megfelelő keretet biztosít. Ezen kívül cél a hatékony érdekvédelemhez és érdekérvényesítéshez fontos a kapcsolatok kiépítése és ápolása a földrajzoktatásra befolyást gyakorlókkal. Tehát szeretnénk kapocs lenni a tudományos világ, az utánpótlást biztosító intézmények és a külvilág között.

Célunk, hogy segítsük a földrajzoktatás 21. századi megújulását. Ahogyan korunk gazdaságában jobb hatékonyságuk miatt terjedőben vannak a megosztáson alapuló vállalkozások, úgy megkerülhetetlennek és jóval hatékonyabbnak tűnik a tudásmegosztás az oktatás területén is. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy ennek a szemléletnek az elterjesztésében a földrajzot tanítók az elsők között legyenek, így biztosítva a földrajz jövőbeli szerepét. Ennek megfelelően terveink között szerepel többek között egy tanórai feladat-adatbázis létrehozása, egy digitális földrajztanári díj alapítása, a földrajztanítást segítő alkalmazások kidolgozása és megismertetésük, elterjesztésük megszervezése, a tevékenykedtető pedagógiai szemlélet általános elterjedésének, tanórai alkalmazásának elősegítése, ezek által a földrajztanítás szakmai megújulásának segítése. Az elnökön kívül a megújulás motorja kíván lenni a szakosztály titkára, Guba András, a Gödöllői Török Ignác Gimnázium tanára, a GeoMetodika rovatvezetője is.Tevékenységünket csapatmunkában képzeljük el, tehát várjuk sorainkba, sőt kérjük az aktív közreműködésre a lelkes és tenni akaró kollégákat az előttünk álló feladatok megoldásához.

 

Figyelmébe ajánljuk!

 hírlevél-feliratkozás: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScZUrJM7mAsxpTr7SbV-JxzGjt40wElZjShVtpKKLJSGJmCsw/viewform?usp=sf_link

jelentkezés a Magyar Földrajzi Társaságba (egyben éves Földgömb előfizetés): https://www.foldrajzitarsasag.hu/jelentkezes

facebook-csoport: https://www.facebook.com/groups/foldrajztanarok.klubja/

szakfolyóirat:http://geometodika.elte.hu/

web:https://www.foldrajzitarsasag.hu/

A Magyar Földrajzi Társaság kritikai észrevételei, javaslatai az új Nemzeti alaptanterv tervezetével kapcsolatban

 

A NAT 2018. augusztus 31-én napvilágot látott tervezete, és egyben a Magyar Földrajzi Társaság véleménye szerint is, jelenlegi globális és hazai környezeti, gazdasági, társadalmi folyamatok megértése, és elemzéséhez nélkülözhetetlen tantárgy a földrajz. Egyetértünk a NAT-ban megfogalmazott alapelvekkel, melyek szerint a földrajznak egyedi, megkerülhetetlen szerepe van a jelenlegi világgazdasági, társadalmi, és pénzügyi folyamatok (pl. migráció, demográfiai folyamatok) bemutatása mellett a jövő nemzedékének hazaszeretetre nevelésében (Európa, a Kárpát-medence, a haza, a szülőföld földrajzának bemutatásában), a környezeti nevelésében(globális környezeti problémák bemutatásában).

Megdöbbenéssel vettük tudomásul, – egyben egy tantárgyunkat régóta sújtó negatív oktatáspolitikai döntéssorozat újabb állomásának látjuk, hogy – miután az 1995-ös kormányzat által készített NAT, drasztikusan csökkentette a földrajz óraszámát, miután 2014-től már nem lehet előrehozott érettségit tenni földrajzból, miután 2016-tól a szakgimnáziumok kb. 70%-ában szűnt meg önálló tantárgyként a földrajz, a NAT jelen tervezete minimális szintre kívánja zsugorítani a földrajztanítás súlyát a köznevelésben!

Érthetetlen, és teljességgel elfogadhatatlan, hogy a földrajz előírt kötelező összóraszámát, csökkenteni kívánják 7-ről 6-ra, hisz a földrajz fejlesztési és nevelési céljainak elérését, a helyesen felvázolt tantervi elvárások teljesítését, a módszertani megújulást a gyakorlatban már jelenleg is megoldhatatlanná teszi tantárgyunk európai szinten is példátlanul alacsonyra szorított órakerete!

Nem értjük, egyben elfogadhatatlannak tartjuk, hogy míg a földrajz óraszáma például Ausztriában megegyezik a történelemével (14) addig Magyarországon a tervezet szerint annak mindössze egyharmada lenne (18 vs. 6) Holott a jelenlegi világunk térbeli gazdasági, társadalmi és globális környezeti folyamatainak bemutatására hivatott földrajz legalább annyira fontos és fajsúlyos tantárgy kellene, hogy legyen a magyar köznevelésben, mint a múltunkkal foglalkozó történelem!

Meggyőződésünk, hogy a földrajz oktatási és nevelési feladatainak kiszorítása a közoktatásból hosszútávon jelentős gazdasági versenyhátrányt jelent majd a szomszédos országokkal szemben!

Mi is kellene, hogy legyen a földrajz tantárgy szerepe, küldetése a 21. századi magyar köznevelésben?

  • A földrajz lenne az a tantárgy, amely kulcsszerepet kapa hazaszeretetre nevelésben,a határainkon túli nemzeti összetartozásérzésének kialakításában. Hisz hogyan szeresse a hazáját az, aki nem is ismeri azt? A földrajz tantárgynak kulcsszerepe van a lokálpatrióta nevelésben, a helyismeretek átadásán túl a helyi közösségért kifejtett aktivitás fejlesztésében.
  • A földrajz lehetne az a tantárgy, amely a leghivatottabb bemutatni napjaink demográfiai folyamatait, többek közt a népesség kor, nemzetiség és vallás szerinti összetételének változásaival, a népességfogyással kapcsolatos ok-okozati összefüggéseket és ennek következményeit, kiemelve a társadalom legfontosabb alappillérének, a családnak, mint értéknek a szerepét, megvilágítva egyszersmind korunk migrációs folyamatainak hátterét és várható következményeit.
  • A földrajz az a tantárgy, amely tartalmilag hosszabb idő óta magában foglalja és továbbra is szeretné felvállalni napjaink pénzügyi, gazdasági folyamatainak bemutatását, hogy a jövő nemzedékei felelősségteljesen, előrelátóan tervezzék pénzügyeiket.
  • A földrajz lehetne az az egyetlen tantárgy, amely összefüggéseiben, a szintézis alkotás igényével mutatná be a globális környezeti problémákatazáltal, hogy a szintetizáló gondolkodást fejlesztve hidat képezne természet és társadalomtudományokközött.
  • A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 dokumentum a földrajz tantárgytól várná el,hogy kialakuljon az igény a jövő nemzedékeiben a belföldi turizmus helyszíneinek felkeresése iránt.
  • A jövő földtudományi, gazdaságtudományi szakemberei A földrajz tantárgy keretein belül találkoznak (illetve találkoznának) először jövőbeli szakmájuk alapjaival. A földrajz óraszámának további csökkentéseveszélyezteti a jövő geológus, hidrológus, meteorológus, közgazdász, közigazgatási, fejlesztéspolitikai és szociológiai stb. szakemberképzésének közoktatásbeli megalapozását!

Véleményünk szerint mindezeket a feladatokat és az egyébként jogos tantervi elvárásokat a földrajz csökkentett óraszámmal nem lesz képes hatékonyan teljesíteni!

Az új NAT-ban megfogalmazott, és általunk is támogatott módszertani változásokat (projektmunka, kritikai gondolkodást fejlesztő vita, szerepjáték stb.)teljesen ellehetetlenítené tantárgyunk tovább csökkenő óraszáma, hiszen a NAT által is javasolt diák-domináns munkamódszerek sokkal időigényesebbek, mint a hagyományos, a 21. század iskolájában már idegenül ható frontális osztálymunka.

Kérjük, hogy fent felsorolt indokaink módosítsák a NAT jelenlegi tervezetét, és a mellékletben csatolt javaslataink alapján! Növeljék a földrajz tantárgy előírt kötelező óraszámáta tanulói összes óraterheléseket nem növelve legalább 9 órára a közoktatásban!  A földrajz tantárgy csak így lesz képes segíteni gyorsan változó világunk társadalmi-gazdasági és környezeti folyamataiban történő eligazodást! Csakis így lesz képes megismertetni a saját hazáját, és a Kárpát-medencét a jövő nemzedékével, csakis a jelenleginél magasabb órakeretben képzelhető el földrajzoktatás tartalmi, módszertani megújulása!

 

Budapest, 2018. szeptember 7.

Prof. Dr. Csorba Péter a Magyar Földrajzi Társaság Elnöke

Melléklet

A Magyar Földrajzi Társaság NAT óraszámaira vonatkozó módosítási javaslatai

Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók összes óraterhelése ne növekedjen, ezért a földrajz tantárgy összóraszámának 9 órára történő emelését, kizárólag az átfedések, a párhuzamosságok megszüntetésével, más tantárgyak óraszám csökkentésével tartjuk megoldhatónak.

  • Az általános iskolák 7-8. évfolyamain tervezett új társadalmi ismeretek nevű tantárgy témakörei jó néhány, hagyományosan Magyarország földrajzánál is tárgyalt témakört tartalmaznak, a tartalmi átfedések, párhuzamosságok kiküszöböléséért kérjük, hogy a 8. évfolyamon a haza földrajzát tárgyaló földrajz heti egy órával növeljék meg a társadalmi ismeretek tantárgy rovására.
  • A középiskolai oktatás során a földrajztanár kollégák egyre gyakrabban használnak digitális módszereket (GPS, térinformatika, digitális térképészet, szabad felhasználású online felületek, applikációk, blogok, keresőrendszerek stb.), illetve diákokat munkáltató egyéb interaktív IKT módszereket. Számos, és igen népszerű továbbképzés is folyik e téren. Ezért úgy gondoljuk, hogy méltánylandó lenne, ha 9. évfolyamon a digitális technológia és kultúra tantárgy rovására heti egy órával emelnék a földrajz heti óraszámát. Nem vitatva a digitális technológia és kultúra tantárgy fontosságát, de figyelembe véve, hogy a módszertani megújulás jegyében minden tantárgyban megjelenik és így tulajdonképpen a digitális ismeretek a használat során kerülnek elsajátításra. Ez egyben összhangban is van a NAT tervezének azon elgondolásával, hogy “a tanulási feladatok gyakorlati és életszerű vonatkozásokkal kapcsolódnak össze.”
  • A földrajz 2 órás tantárgyként jelenjen meg a 11. évfolyamon ugyanakkor a digitális technológia és kultúra tantárgy óraszáma kettőről egyre csökkenne a 11. évfolyamon, és szintén egy órával csökkenne a szabadon választható órakeret, vagy háromról heti kettőre csökkenne a történelem óraszáma. A földrajz 11. osztályban történő megjelenését az is indokolja, hogy a középiskolai tanulók sokkal fogékonyabbak a földrajz által igényelt szintetizáló gondolkodásra a 11. évfolyamon, mint a korábbi évfolyamokon. A földrajz ennek ellenére sajnálatos módon nem eddig jelent meg mint kötelező tantárgy a 11. évfolyamos tantervekben.
  • Mivel a 9. évfolyamos fizika tananyag több helyen (például a Naprendszer, Holdfázisok, globális felmelegedés, időjárás, éghajlat, globális környezeti problémák) jelentős átfedést mutat az 9. évfolyamos földrajz tananyaggal, ezért a párhuzamosságok, felesleges ismétlések kiiktatására javasoljuk, hogy a földrajz 9. évfolyamos földrajz heti óraszáma a tervezetben szereplő egyről kettőre emelkedjen, míg a fizika óraszáma háromról kettőre csökkenjen.
  • Mivel a szabadon választható tematikájú órakeret 7-8. évfolyamon heti 2 óra, és 9-10. évfolyamon heti 3 óra, ezért lehetőség lenne a földrajz heti óraszámának heti egy órával való növelésére is a szabadon választható tárgyak rovására 9. évfolyamon.

Javasoljuk a földrajz tantárgy hagyományos témakörei közé tartozó eredménycélok esetében a más tantárgyakkal való párhuzamosságok megszüntetését. Mivel ezek a témakörök a földrajz tantervben is megjelennek, ezért kérjük, hogy kerüljenek törlésre más tantárgyak tanterveiből az új NAT-ban. 

A jelenleg más tantárgyak tananyagához kapcsolódó, de a földrajzhoz átteendő nevelési célok:

tantárgy évfolyam nevelési cél oldal
társadalmi ismeretek 8. „Ismeri településének, lakóhelyének értékeit….” 107.
“Megfogalmazza a nemzeti identitás jelentőségét az egyén és a közösség szempontjából is.” 107.
Társaival megvitatja a nemzetek, nemzetállamok helyét és szerepét a globális világban.” 107.
12. “Társaival megbeszéli a nemzeti érzület sajátosságait és a hazafiság lehetséges megnyilvánulási formáit.” 110.
“Véleményt alkot a nemzetek és a globalizáció összefüggéseiről.” 110.
“Felismeri a világ magyarsága mint nemzeti közösség összetartozásának jelentőségét.” 110.
„Értelmezi a népesedési folyamatokat.” 110.
“Ismeri a mai magyar társadalom vagyoni-jövedelmi tagolódását, értelmezi a mobilitási folyamatokat.” 110.
biológia 9–10. „Példák alapján elemzi a környezeti károk, a levegő-, a víz- és a talajszennyeződés, az ipari- és természeti katasztrófák okait, következtet ezeknek az élő rendszerekre gyakorolt hatására.” 159.
„Pozitív jövőképpel rendelkezik, a globális problémákat a „megelőzés, csökkentés, alkalmazkodás” összefüggésében szemléli.” 159.
„Érvel a Föld, mint élő bolygó egyedisége mellett.” 159.
fizika 7–8. „Ismeri az ózonpajzs elvékonyodásának és az ultraibolya sugárzás erősödésének problémáját, és ehhez érvekkel alátámasztott magyarázatot ad.” 166.
„Ismeri a globális felmelegedés problémájának összetevőit, lehetséges okait, a Föld nyersanyagkészlete kimerülésének következményeit és az emberi tevékenység természetre gyakorolt negatív hatásának lehetséges következményeit. Ezt példákkal illusztrálja és érvekkel támasztja alá.” 166.
„Egyszerű modellt készít az üvegházhatás demonstrálására, méréssel igazolja a hőmérséklet emelkedését.” 166.
„Ismeri a csillagképek szerepét a tájékozódásban, ismeri a sarkcsillagot.” 166.
9–10. „Érti a nappalok és éjszakák változásának okát, a Hold fázisainak változását, a bolygók Nap körüli keringését, a Nap szerepét a Naprendszerben.” 168.
„A Föld, a Naprendszer és a világegyetem, a Föld jövője, megóvása, az űrkutatás eredményei.” 169.
„Tájékozottak a Földünket és környezetünket fenyegető globális problémákban, ismerik az emberi tevékenység szerepét ezek kialakulásában.” 170.
„Tisztában van a globális felmelegedés kérdésével, az üvegházhatás jelenségével a természetben, a jelenség erősségének és az emberi tevékenységnek a kapcsolatával.” 171.
“El tudja helyezni lakóhelyét a Földön, a Föld helyét a Naprendszerben, a Naprendszer helyét a galaxisunkban és az univerzumban.” 171.
„A tanuló ismeri a legfontosabb természeti jelenségeket (például: időjárás és éghajlat, légköri jelenségek, az égbolt változásai, földrengés, a vízzel kapcsolatos jelenségek: áramlatok, szökőár,), azok megfelelően egyszerűsített, a fizikai mennyiségeken és törvényeken alapuló magyarázatait.” 171.
„Ismeri a légnyomás változó jellegét, a légnyomás és az időjárás kapcsolatát.” 171.
„Ismeri a Naprendszer bolygóit, azok legfontosabb jellemzőit, a Föld mozgásának legfontosabb sajátságait, a Föld és Hold kölcsönhatásait.” 175.
„Ismeri a Hold fázisait, a Hold felszínének legfontosabb jellemzőit, a holdfogyatkozás és napfogyatkozás jelenségét.” 175.

A természettudomány tantárgy témakörei közül, túl korainak tartjuk az 5-6. évfolyamos általános iskolás korosztály számára az alábbi témaköröket, ezért javasoljuk ezen mondatok törlését, vagy a tanulók korosztályi jellemzőit jobban figyelembe vevő módosítását:

tantárgy évfolyam nevelési cél oldal
termé-szettudomány 5-6. „Vizsgálatokat hajt végre a talajjal annak fizikai tulajdonságainak megismerésére.” 136.
„Kiszámítja a napi középhőmérséklet, napi és évi közepes hőingadozást.” 136.
„Leolvassa és értékeli az éghajlati diagramok és éghajlati térképek adatait.” 136.
„Megérti a méretarány és az ábrázolás részletessége közötti összefüggéseket.” 137.
„Tájékozódik a terepen térképvázlattal és GPS segítségével.” 137.
„Használni tud néhány egyszerű térinformatikai alkalmazást.” 137.
„Felismeri, összehasonlítja és modellezi a belső és a külső erők hatásait.” 138.
„Magyarázza a felszín lejtése, a folyó vízhozama, munkavégző képessége és a felszínformálás közötti összefüggéseket.” 138.
„Összehasonlítja az éghajlati övezeteket.” 139.
„Piktogramok alapján megfogalmazza a várható időjárást.” 139.

Versenyről versenyre – Lóczy Lajos Földrajzverseny

KERESE TIBOR

Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium

loczyverseny@gmail.com

 

Folytatjuk a tavasszal megkezdett sorozatot, amelyben bemutatjuk az legismertebb földrajzversenyzeket. Ebben a számban a kaposvári Lóczy Lajos Földrajzversennyel ismerkedhetünk meg.

A verseny elindítása Lóczy István nevéhez fűződik, aki 25 évig volt a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium meghatározó igazgatója. A földrajz órák számának csökkentését újszerű módszerekkel próbálta kompenzálni és fejleszteni tanulói logikai képességét, aktivitását, ezáltal a tananyag megértését és elsajátítását. Ezek közé az alapvető készségek közé tartozik a logikai térképolvasás, aminek népszerűsítésére 1968-ban meghívásos versenyt szervezett 6 iskola részvételével. A versenyt folyamatosan alakította a résztvevők véleményei alapján, így a szívós munkának köszönhetően 1985-ben az erőpróba a hivatalosan elfogadott és meghirdetett országos versenyek rangjára emelkedett, majd 1986-tól lett két évfolyamos gimnáziumi tananyagra épülő tantárgyi verseny.

A változó világ és az összegyűlt tapasztalatok folyamatos megújításra késztették a szervezőket. Ez különösen az ezredfordulón gyorsult fel újra, amikor nemcsak a tantervi célokban, módszertani eszközökben, a verseny tárgyát jelentő nagyvilágban következtek be komoly változások, hanem a szervezőgárda is megfiatalodott.

A korábban főleg a tananyagot számon kérő, 200 pontos írásbeli első forduló felbomlott egy inkább kompetenciaalapú és egy előre megadott témákból, a tankönyvinél kissé tágabb és mélyebb ismereteket kérő feladatlapra. Az első célja az előválogatás mellett a kíváncsiság és a lelkesedés felkeltése a világ dolgai iránt, a másodiké a 2×25 fős döntős csapat kiválasztása a tárgyi tudás és a tanulási kompetenciák alapján. A tantárgy jellegéből fakadóan és a digitális technika lehetőségeinek köszönhetően a feladatokban egyre több természet és társadalomföldrajzi aktualitás, valamint internetes forrás is szerepel. A feladatlapokat a Munkácsy Mihály Gimnázium földrajz munkaközössége készíti el és küldi ki – a korábbi nyomdai sokszorosítást követő postázás helyett ma már – elektronikusan. Mindkét fordulót a tanulók saját iskolájukban írhatják meg az érettségi szabályzat betartásával. A javítás az első fordulóban kiküldött megoldókulcs alapján a szaktanárok által történik, a második fordulót azonban már a szervezők értékelik. A tanulók felkészítését a versenykiírás mellett a honlapon megtalálható korábbi feladatlapok és egyéb módszertani tanácsok is segítik.

Évfolyamonként a 25-30 legjobb tanuló kerülhet be a döntőbe, mely a verseny kezdete óta Kaposváron zajlik az írásbeli érettségi vizsgák idején. A döntő talán még nagyobb változáson esett át, mint az írásbeli fordulók, bár megmaradt benne több hagyományos elem is. Ilyenek a hagyománnyá vált tartalmas szakmai nyitóelőadás, a kilencedikesek komplex térképolvasása és a regionális földrajz témakör. Nem változott az egy-egy egyetemi oktató által elnökölt háromfős zsűrik független értékelő tevékenysége sem. A szóbeli általános témakörei azonban ma már elektronikus forrásanyagra épülnek, a versenyzőnek 5-6 diakockás képes-ábrás prezentáció alapján kell  felkészülnie, és saját maga logikája szerint sorba rendezve a diákat bemutatni egy-egy témát, majd  válaszolni a zsűrik kérdéseire.

Társadalomföldrajzi felelet a verseny döntőjében

A döntő harmadik része – immár tíz éve – egy gyakorlati forduló, mely terepi tájékozódási, mérési, valamint elsősorban gyors döntéseket igénylő ismeretalkalmazási feladatokból áll. A verseny a Zselic gyönyörű táján zajlik a Kaposvár melletti erdőben a 9. és a 10. évfolyamos diákok számára külön-külön erre a célra létrehozott pályán. Egy ideje a versenyzők elszállásolása is a gyakorlat helyszínén történik a patcai Katica Tanyán.

Kőzetfelismerés a döntő gyakorlati részében

A díjazás is változott az idők során. A teljesítmények elismerése a döntősöknek a kezdetektől járó oklevéltől a felvételi pontokon a könyv- és tárgyjutalmakon át a nemzetközi versenyen való részvételig terjedt. Jelenleg oklevelet és a verseny logójával díszített pólót kap minden döntős. A legjobb 8-8 helyezett egyhetes külföldi szakmai tanulmányúton vehet részt. A legjobbaknak járó könyvjutalmak mellett a győztes és felkészítő tanáráé lesz a Lóczy-plakett is.

Résztvevők a Lóczy-tábor külföldi tanulmányútján 2017-ben

Az elmúlt évekre is jutott a változásokból. 2015 óta a határon túli magyar iskolák is nevezhetnek a Lóczy-versenyre. Az anyagi bázist évtizedek óta az állami pályázat, a versenyzők, illetve a küldő iskolák jelentik némi szponzori támogatással kiegészítve, mely az Eminens Alapítványon keresztül jut el hozzánk. A szervezők az anyagi támogatás bővítése érdekében megalapították a Lóczy Lajos Geográfus Tehetségpontot, melynek akkreditációja kiválóra sikerült. Később Európai Tehetségpont is lett a csapat Loczy Young Geographers Talent Point néven (LyGEO). Nemrég az egyetemek is újra bekapcsolódtak a díjazásba, és ösztöndíjakkal invitálják a Lóczy-verseny helyezettjeit a földrajz-földtan szakirányú továbbtanulásra, amellyel a munkaerőpiacon is egyre keresettebb képzettségeket  szerezhetnek.

A Lóczy Lajos Földrajzverseny és a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium továbbra is várja a Kárpát-medence földrajzot szerető középiskolásait egy „világraszóló” kalandra.

Fókuszban a kreativitás, a természetföldrajzi ismeretek alkalmazása: a Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny

SZILASSI PÉTER

Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

toto@geo.u-szeged.hu

 

Immár hét éve annak, hogy a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéke és Földrajzi Földtudományi Intézete minden évben megszervezi a Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzversenyt. A kétfős csapatokból álló csapatverseny célja egyrészt tisztelgés a névadó Jakucs László nemzetközi hírű karsztkutató emléke előtt, másrészt megmérettetési lehetőséget biztostani a földrajz iránt érdeklődő tehetséges magyarországi és határainkon túli középiskolai tanulók számára. További cél a verseny révén elősegíteni a NAT Földünk–környezetünk műveltségi területéhez kapcsolódó készségek fejlesztését. A verseny fókuszában főként a földrajz tantárgyhoz kapcsolódó természetföldrajzi és környezeti folyamatok elemzése, megértésének vizsgálata áll.

Már 2011-ben az első alkalommal megrendezett versenyen 4 ország 84 iskolájából, 97 felkészítő tanár 175 két fős csapata regisztrált. A versenyen induló magyarországi és határainkon túli középiskolás tanulók száma azóta is évente 250-350 fő között mozog. A 2017/2018. tanévben 64 középiskola 118 csapata jelentkezett a vetélkedőre.

       Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzversenyre jelentkezett csapatok és  iskolák

Alapelvünk, hogy egyedi, más földrajz versenyekre nem, vagy csak kevéssé jellemző karaktere legyen versenyünknek. E cél érdekében a feladatlapok készítésénél mindig hangsúlyosnak tartjuk és tartottuk a problémaorientált, gondolkodtató feladatok beillesztését. A helyi írásbeli iskolai forduló után a középdöntő és a döntő feladatainak megoldása a tanszéki talajtani laboratóriumban történik. A verseny szervezésében fontosnak tarjuk az átláthatóságot, ezért a korábbi évek feladatai, megoldókulcsai elérhetők a verseny folyamatosan frissülő honlapján. A középiskolai tanár kollégáktól kapott visszajelzéseket, ötleteket, javaslatokat figyelembe vettük eddig is, és a jövőben is fel fogjuk felhasználni a szervezésben. 2014-től a határainkon túli magyar iskolákból nevező tanulók számára különdíjakat biztosítunk. 2017-től iskolánként három csapatban maximáltuk a jelentkezők számát.

Az első fordulóra való felkészülés az általános és a középiskolai földrajz tankönyvekben szereplő természetföldrajzi ismereteken túl valamilyen, az adott évi versenykiírásában szereplő természetföldrajzi témakörhöz (általában Jakucs László tudományos munkásságához) kapcsolódó szakirodalmi források tanulmányozásán alapszik. A verseny kiírását, valamint a felkészüléshez szükséges szakirodalmat (könyvrészleteket, térképeket, internetes hivatkozásokat) a verseny honlapján minden évben közzétesszük. Az iskolákban lebonyolított első fordulóban a versenyzőknek írásbeli feladatlapot kell kitölteniük. Az ezt követő középdöntőre Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén és laboratóriumaiban kerül sor. A középdöntőben általában 30-32 csapata méri össze tudását. Az írásbeli ideje alatt a felkészítő tanárok számára, azt követően pedig a versenyzők számára is érdekes szakmai programot szervezünk az egyetemen.

Életkép a Jakucs László Földrajzverseny döntő fordulóról – Tárlatvezetés (fotó: Szilassi Péter)

A döntőbe nem jutott csapatok és kísérő tanáraik részére játékos GPS-es városi vetélkedőt, szakmai városnézést, számítógépes vetélkedőt szervezünk minden évben. A középdöntőbe jutott csapatok közül a legjobb 8 csapat jut be a döntőbe. A verseny egyedülálló sajátossága, hogy a döntőbe jutott versenyzőknek laboratóriumi feladatot kell megoldaniuk.

A döntő négy fő részből áll:

1. laboratóriumi gyakorlat: természetföldrajzi kísérlet elkészítése, majd a kapott eredmények értékelése, a kísérlettel kapcsolatos kérdések megválaszolása

Életkép a Jakucs László Földrajzverseny döntő fordulóiról – Laborgyakorlat (fotó: Szilassi Péter)

2. térképészeti számításos feladat: mérések, számítások a térképen, földrajzi számításos feladat megoldása.

 

Életkép a döntőből – Számítási feladatot végző tanulók (fotó: Szilassi Péter)

3. szóbeli feladat: egy adott környezeti problémával kapcsolatos tanulói projekt, vita vagy szerepjáték bemutatása (felkészülési idő 1 óra).

4. földrajzi kvíz, amelyben természetföldrajzi és topográfiai ismereteikről adnak számot a tanulók szóbeli vetélkedő formájában.

A pályázati támogatásoknak köszönhetően az összes döntőbe jutott csapat tárgy- és könyvjutalmat, könyvutalványt kap. Mind a hét eddigi versenyen az első csapat Jakucs László emlékplakettet vehetett át. Az első három csapat és kísérőtanáraik pedig 4 napos szakmai tanulmányutakon vehettek részt.

Az első három helyezett csapat és kísérőtanáraik nyereménye szakmai tanulmányút – Iszapvulkánok a Kanyar-Kárpátokban (fotó: Szilassi Péter)

Részletes információk (eredmények, képek, a korábbi évek feladatlapjai, stb.) elérhetők a verseny honlapján.