A Földrajz új világa – tanártovábbképzés

Ingyenes továbbképzés!

A Földrajz Új Világa – számítógép és internet alkalmazása a földrajztanításban

30 órás akkreditált ingyenes továbbképzés a középiskolai és általános iskolai földrajz szakos tanárok számára a földrajz tantárgy oktatásához szükséges számítástechnikai ismeretek bővítésén keresztül.

Időpont: 2019. szeptember 6-7. és 2019. szeptember 27-28. (két alkalommal péntek és szombaton összesen 30 óra számítógépes tanteremben)

Helyszín: Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Infromatikai Kar, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék Szeged, Egyetem utca 2.

Jelentkezési határidő: 2019. augusztus 20.

A program célja: A bemutatásra kerülő szabad felhasználású szoftverek, internetes interaktív szimulációk (animációk) segítségével az általános és középiskolás tankönyvekből vett példák alapján a számítástechnika kínálta multimédiás lehetőségek eddigieknél erőteljesebb bevonása a földrajz tanításába. A továbbképzés a középiskolai és általános iskolai földrajz szakos tanárok számára a földrajz tantárgy oktatásához szükséges számítástechnikai ismeretek bővítését ilyen irányú készségeik javítását célozza. További cél a földrajztanárok által a tanórákon alkalmazott IKT módszerek megújítása, bővítése és fejlesztése.

Bővebb információ erről a linkről letölthető!

Minimum létszám: 10 fő

A képzés díja:az SZTE nagyköveti Hálózat tagjainak, ingyenes,másoknak 30.000,- Ft

A továbbképzésre jelentkezni, az alábbi linkről letölthető jelentkezési lappal lehet, melyet a diplomamásolattal együtt Battancs Anikó tanulmányi referens részére kérünk megküldeni az SZTE TTIK Tanulmányi Osztályára postán: 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 1. (6701 Szeged, Pf. 428)

Geojátszóház a Magyar Földrajzi Múzeumban

HOMOR LILLA

egyetemi hallgató, ELTE TTK Földrajz szakmódszertani csoport

homor.lilla@gmail.com

 

Az érdi Magyar Földrajzi Múzeum 2019. május 26-án, a gyermeknap alkalmából játékra hívta az érdeklődőket. A ELTE földrajz tanárszakos negyedéves hallgatói is színesítették a programot, ugyanis a múzeum tetőterében kilencen játékos tanulásra hívtuk a kíváncsi kicsiket és nagyobbakat. Mi már hetekkel a gyermeknap előtt készültünk a nagy eseményre, saját készítésű játékainkkal igyekeztünk hozzájárulni a program eredményességéhez. Kilenc helyszínen, kilenc különböző földrajzi témájú, játékos kompetenciafejlesztő feladattal ismerkedhettek meg a vendégek. A játékok között szerepelt többek között kirakó, társasjáték, dominó, kártyajáték, valamint labirintus is. A múzeum dolgozói pecsétek gyűjtésével motiválták az érdeklődő gyerekeket. Minden játékban való részvételért járt egy pecsét, és aki az összes pecsétet összegyűjtötte, jutalomra válthatta. A beígért jutalom nagyon inspiráló volt, senki sem akart kihagyni egy játékot sem.

Geojátszóház a Magyar Földrajzi Múzeumban a gyermeknapon (fotó: Kustra Nikolett)

A fejlesztő jellegű feladatokra hatalmas volt az érdeklődés, a gyerekek sorban álltak egy-egy játékhelyszínen. Jó volt látni, hogy a szülők is együtt játszottak gyermekeikkel az egész délutáni program alatt, sőt néha még jobban is élvezték a közös játékot, mint csemetéik. A játékokat eredetileg felsősöknek, középiskolásoknak terveztük, viszont szép számmal vettek részt alsós gyerekek is a rendezvényen. Ez kihívás volt számunkra, de megtapasztalhattuk, hogy minden korosztállyal máshogy kell bánni, másként kell elmondani nekik a feladatot, és bizony van, hogy segítséget is kell nyújtanunk, hiszen azt akartuk, hogy a kicsik is jól érezzék magukat, és sikerélményük legyen a játékdélután alatt.

A népszerű „Találd ki! Igen” című játék, hangulatmester: Takács András (fotó: Kustra Nikolett)

Nagyon jó ötlet volt a gyereknap megszervezése a múzeum részéről. Példaértékű, hogy a gyerekeket játékos, interaktív módon igyekeznek közelebb vinni a természettudományokhoz. Fontos, hogy a diákok ne csak passzív szemlélői, hanem aktív részesei legyenek egy-egy múzeumlátogatásnak. Ha a gyerekeknek pozitív élményük kapcsolódik a múzeumhoz, a későbbiekben szívesebben fognak visszatérni mint múzeumlátogatók, műélvezők. Én személy szerint nagyon élveztem a gyerekekkel való együttlétet, sokat tanultam, amit később kamatoztathatok a munkám során. Köszönöm, hogy részt vehettem ezen a nagyszerű rendezvényen!

Földrajzi labirintusjátékot vezet Homor Lilla (fotó: Kustra Nikolett)

Drámapedagógiai projektek a földrajztanításban

GERLANG VIVIEN

végzős hallgató, ELTE TTK Földrajz szakmódszertani csoport

gerlang.vivien@gmail.com

 

Bevezetés

Mai dinamikusan változó és felgyorsult világunkban a társadalmi és munkaerőpiaci elvárások más kihívásokat állítanak az oktatási rendszer elé, mint korábban. Felértékelődtek bizonyos készségek, képességek, kompetenciák, mint például a hatékony kommunikáció, a kreativitás, az együttműködési képesség vagy a kritikai gondolkodás. Az oktatás akkor válhat hatékonnyá, ha reagál ezekre a kihívásokra, ami a hagyományos módszerekkel elképzelhetetlen. Olyan tanulásszervezési mód alkalmazására kell törekednünk, mely során a tanulók részei saját tanulási folyamatuknak, az ismeretszerzés folyamatában ők maguk is aktív cselekvők. A tanulók tevékenységére építő módszerek egyben a tanári szerep megváltozását is igénylik. Az ilyesfajta tanulási folyamat során a tanár sokkal inkább az előkészítő és a koordinációs feladatokat látja el, mint az információközvetítő szerepet. A téma, a megfelelő mélységű és mennyiségű feldolgozandó tananyag kiválasztása, feldolgozási alternatívák nyújtása, az esetleges hibák javítása, a folyamatos reflektálás és értékelés egyaránt a pedagógus munkájának a részét képezi.

A tanulói kompetenciafejlesztés akkor lehet igazán hatékony, ha a tanulók nem készen kapják mások nézeteit, gondolatait, a „tudást”, hanem saját tevékenységük és az abból nyert tapasztalataik, élményeik alapján jutnak el a megismerésig. Az élményszerű tanulási helyzet egyben motivációt is ad a tanulóknak. Ahhoz azonban, hogy valódi tudásra tegyenek szert a tanulók, maga a megtapasztalás élménye nem elegendő, szükséges a szerzett tapasztalatok rendszerezése és rögzítése is, hogy azok ismeretként épüljenek be. Ez teszi lehetővé, hogy később felidézhető és alkalmazható tudásra tegyünk szert. A tevékenységközpontú pedagógiák esetében a tartalomközpontúság helyett a kompetenciafejlesztés a hangsúlyosabb.

A tapasztalati tanulás gyökerei már az 1890-es években John Dewey filozófus, pedagógus, pszichológus munkásságában is megtalálhatók. Dewey szerint a nevelés céljait az élet kell, hogy meghatározza, amire az iskola csak úgy tud felkészíteni, ha felhasználja azokat a tapasztalatokat, melyeket a gyermek onnan szerezhet. Mivel a világ állandóan változik, nem az ismeretek megszerzése a legfontosabb, hanem maga az ismeretszerzés folyamatának elsajátítása. Ennek értelmében az oktatás feladata elsősorban az ismeretszerzés képességének kialakítása (Pukánszky B. és Németh A. 1997). Pedagógiájának alappillére a tanulók aktív részvétele a problémamegoldásban, minek értelmében elméleteket állítanak fel, majd tesztelik is azokat, hogy eljussanak a megoldáshoz. A tapasztalati tanulás modelljének kidolgozására csak később, az 1970-es években került sor, David Kolb amerikai pszichológus professzor nevéhez fűződik. A modellben meghatározott négy lépés ismétlése vezet a tudás kialakulásához.

Tapasztalati tanulás Kolb-féle modellje (saját szerk. Quilling, K.2015 nyomán)

Az élménypedagógia

Az élménypedagógia fogalmának számos meghatározása létezik, melyek közül a következő értelmezését veszem alapul: „Az élménypedagógia módszerként átfog minden olyan aktivitást, mely a természeten és a környezeten keresztül magatartásbefolyásoló, nevelő és személyiségfejlesztő célokkal rendelkezik, és eközben az élményeket teljes értelemben (tehát minden érzékelést, észlelést átfogóan) használja”(Kispéter A. – Sövényházy E. 2008. 58. p.).

Az élmény azonban nem elegendő. A tapasztalatok levonása, az eredmények összesítése, átértékelése, alkalmazása más problémák megoldása során az, ami lehetővé teszi az élmény belsővé válását, ami pedig ismeretszerzéshez vezet. Az élménypedagógiát a tudatosítás és a reflektálás teszi tanulási-tanítási módszerré, az élmények szerzése csupán eszköze a folyamatnak. A tananyag elsajátítása mellett sokkal fontosabb célja a személyiségfejlődés, a személyes gazdagodás. Az élménypedagógia – mint minden egyéb tanulói aktivitásra építő irányzat – szakít a hagyományos, frontális osztálymunkánál megszokott tanulói és tanári szerepekkel. A tanár a feltételek megteremtője, a foglalkozás koordinátora, a tanuló pedig az aktív cselekvő, aki tevékenységén keresztül jut a tudás birtokába.

Az élménypedagógia jellemzői. (saját szerk. Kispéter A. és Sövényházy E. 2008., Bányai S. 2009 nyomán)

Élménypedagógiai módszernek tekinthető minden olyan, ahol az ismeretszerzés aktív tanulói részvétel hatására történik és személyiségfejlesztéssel is párosul. Ehhez arra van szükség, hogy a keletkező élmények a reflexiók és a rendszerezés segítségével tapasztalatokként épüljenek be. Ennek értelmében az élménypedagógiának számos részterülete van, melyek közül most a drámapedagógiai kerül a középpontba.

 

Drámapedagógiai módszerek

Földrajzórákon a tanulók sokszor nagyon távoli és így számukra megfoghatatlan dolgokról kell, hogy ismereteket szerezzenek. A tanulást támogathatja, ha a „sajátjukévá válik” a probléma, úgy érzik, a saját életükben is szerepe van, hasznos számukra a megszerzett tudás. Ennek elérésére kiválóan alkalmasak az egyes drámapedagógiai módszerek, ahol a tanulók belehelyezkednek egy szerepbe, amivel valószerű tanulási helyzet teremtése a cél. Az élményszerű feldolgozás, a személyes probléma megoldása, az életszerű tanulási helyzet, a közös gondolkodás nemcsak ismeretszerzést, hanem a tanulói készség- és kompetenciafejlesztést is támogatja. Azonban ez nem színjátszás, hanem tanítási dráma, ahol „azok az ismeretszerzési és gondolkodási folyamatok, valamint társas kommunikációs és viselkedési formák a fontosak, amelyek lejátszódnak a tanulókban a szerepekkel, helyzetekkel való azonosulás során” (Makádi M. 2015.). Vagyis valójában nem maga az előadás, hanem az addig bejárt út a lényeges.

A földrajztanítás során alkalmazott drámapedagógiai módszerek (saját szerk. Knausz I. 2001., Makádi M. 2006., 2015. nyomán)

Projekttanulás

pedagógiai projekt olyan tanulásszervezési forma, ami során a tanulók közösen együttműködve, egy tudományterületeken átívelő témájú gyakorlati probléma megoldásán dolgoznak, és munkájuk eredményeként egy bemutatható produktumot hoznak létre.Ezen felül nagyon fontos eleme, hogy a tanuló az egész projekt alatt és annak befejezésekor is visszajelzést, értékelést kap munkájára, ami segítheti annak megfelelő módon történő elvégzésében, irányítja a feladatmegoldás menetét vagy éppen lezárja azt (Makádi M. 2015.).

A pedagógiai projektek jellemzői (saját szerk. Farkas B. P. 2015 nyomán)

A pedagógiai projektek lebonyolításának pontos forgatókönyve van, aminek minden lépése nagyon lényeges. A munkafolyamat három nagyobb egységre osztható, ezek az előkésztés, a kivitelezés, valamint a zárás szakaszai.

A pedagógiai projektek jellemzői (saját szerk. Farkas B. P. 2015 nyomán)

Nagyon fontos momentuma a projekteknek a téma, a probléma megválasztása. A jó téma, egy valós probléma, aminek megoldása a projekt célja. Érdemes olyan problémát választani, ami a tanuló számára fontos, mert ő maga vagy a közvetlen környezete is érintett benne, de olyan konfliktus is lehet, ami mindenki életére hatással van. Aktuális folyamatok, jelenségek megismerése is kerülhet egy projekt fókuszába.

A pedagógiai projektek egyik állomása a produktumok elkészítése, majd bemutatása. A projekttermék sokféle lehet, típusát a feldolgozott tartalom is befolyásolhatja, de az is döntő lehet, hogy mely képességet, készséget, kompetenciát szeretnénk leginkább fejleszteni a megvalósítás során. A produktum lehet például prezentáció, videó, plakát, szórólap, újság, kirándulásterv, album, projektnapló, modell, vagy akár egy kísérlet levezetése és dokumentálása. Fontos, hogy a tanulók meghallgassák egymást a projekttermékek bemutatása során, így találkozzanak az eltérő nézőpontú feldolgozásokkal, ami pozitívan hat a tartalom elmélyítésére. A projektbemutató méltó, örömteli lezárása kell legyen a hosszú (néhány héttől néhány hónapig is tartó) aktív tevékenységnek. A bemutató után az értékelés következik a tanár és a tanulók részéről egyaránt (tanulói ön- és társértékelés).

A pedagógiai projektek számos elengedhetetlen készség és kompetencia fejlesztésében segíthetnek, hiszen a tanulók együttműködve oldanak meg problémákat, alkotnak, eredményeiket közzéteszik, reflektálnak saját munkájukra és értékelik mások produktumait. Többek között hozzájárul a hatékony kommunikáció, kollaboráció, kreativitás, kritikus gondolkodás, médiakompetencia, problémamegoldási képesség, rugalmasság, kezdeményezőképesség, alkalmazkodóképesség, csapatban való munkavégzés vagy az információs képesség fejlesztésében.

Drámapedagógiai módszerekre épülő pedagógiai projektek

A továbbiakban olyan pedagógiai projektek leírása látható, melyek az iskolai földrajz tananyaghoz illeszkedő témákat dolgoznak fel valamely drámapedagógiai módszerrel. Az egyik általános iskolások, a másik pedig középiskolások számára készült, de kidolgozási szempontjaik megegyeznek. A részletes leírások és a kidolgozott segédanyagok (pl. csoportbontáshoz használt, témákat tartalmazó cédulák, SWOT-analízis ábrája) lehetővé teszik a projektek iskolai keretek között történő alkalmazását.

A túlnépesedés nyomában 

Elhelyezkedése a tananyagban: Afrika és Amerika földrajza vagy Globális kihívások – A fenntarthatóság kérdőjelei

Évfolyam: 7. évfolyam

Időkeret: 4 x 45 perc

Tartalmi kulcsfogalmak: túlnépesedés, túlfogyasztás, szegénység, éhezés, munkanélküliség, adósság, háborúk, környezetszennyezés, véges készletek, fenntartható fejlődés, globális problémák

Tartalmi célok: a népesség számának alakulása, a túlnépesedés ökológiai, társadalmi és gazdasági hatásainak megismerése, az ezekkel kapcsolatos folyamatok megértése, megoldási lehetőségek keresése.

Fejlesztendő kulcskompetenciák: információhasználati készség, médiakompetencia, gondolkodási készség, hatékony tanulás, digitális kompetencia, problémakezelés készsége, kutatás készsége, természettudományos és technikai kompetencia, társadalmi részvétel és felelősségvállalás, szociális (társas kompetencia), személyes kompetenciák, kreatív alkotás és önkifejezés.

Téma feldolgozásának módszere: drámapedagógia (közös döntés)

Munkaforma: egyéni munka, páros munka, csoportmunka (4 fő)

Tanulói feladatleírás

(A részfeladatokat óráról órára kapják meg a tanulók. 1. óra: 1. feladat, 2. óra: 2. és 3. feladat, 3. óra: 4. és 5. feladat, 4. óra: 6. feladat.)

  1. Gyűjts információkat a témáddal kapcsolatban, majd jegyezd le azokat!
  2. Alakítsatok csoportot! Keresd az ugyanolyan színű cédulát birtoklókat (az egyforma színűek közül az 1–4., valamint az 5–8. számúak kerüljenek egy csoportba)!
  3. Beszéljétek meg, hogy ki milyen információkat talált! Osszátok meg egymással a témával kapcsolatos szerintetek fontos tudnivalókat! Készítsetek ezekből egy közös összefoglalót egy négyzet alakú papírra!
  4. Ismét alakítsatok csoportokat! Ezúttal azok legyenek egy csapatban, akiknek ugyanaz a szám van a korábban húzott céduláján!
  5. A „forgatókönyvnek” megfelelően osszátok meg egymással, hogy milyen információkkal gazdagodtatok az előző órákon! Minden fordulóra összesen 7 percetek lesz, minek során az első 3 percben beszél az első személy (bemutatja az adott témát), majd a következő 4 percben kérdez a második személy és arra reagál az első. A visszaszámlálót a táblán láthatjátok, az időkeret végére hangjelzés fog titeket figyelmeztetni. A beszélgetések során, ha szeretnétek, készíthettek jegyzeteket.
  6. Fogalmazzátok meg, hogy milyen problémákat okoz a túlnépesedés! Próbáljatok meg megoldási lehetőségeket keresni a problémákra! Hozzatok érveket saját javaslataitok mellett, és reagáljatok mások megoldási alternatívájára! Beszéljétek meg a megoldási javaslatok gyengeségeit is, és próbáljatok javítani azokon! Alakítsátok ki a közös megoldási javaslatotokat, amivel mindenki egyetért!

Módszertani leírás

  • Az első órán történik a téma rövid bevezetése, a csoportok beosztása (figyelmeztessük a tanulókat már a munka kezdetekor, hogy a csoportbontás alapját képező színes papírdarabokat tartsák meg, mert még szükség lesz rá), a témák kijelölése, az alkalmazott munkamódszerek ismertetése. Ezek után a tanulók elkezdik önállóan feldolgozni a témájukat.
  • A következő órán az azonos témával foglalkozókból 4 fős csoportokat alkotunk (az egyforma színű papírokat húzók közül együtt lesz az 1–4., valamint az 5–8. számú, így témánként 2 csoport alakul). A csoportok megbeszélik, hogy milyen információkat találtak korábban, illetve közösen bővítik, rendszerezik ismereteiket. Az óra végére saját témájukból elkészítenek egy összefoglalót (a papír, amire készítik, meghatározott méretű, minden csoport esetében azonos, hiszen ezt a későbbiekben még felhasználjuk). A nyolc csoport összefoglalóit 4-4 példányban sokszorosítjuk, így összesen 8 darab (csoportonként 1) kollázskocka készíthető, melyeknek minden oldalán más téma látható. A fennmaradó 2-2 oldalra a csoportok ragaszthatnak a témához illő képet, vagy megjeleníthetik rajta a túlnépesedés problémakörének legfontosabb címszavait.
  • A harmadik órán a csoportok átszerveződnek, olyanok lesznek együtt, akik más-más témákkal foglalkoztak a korábbiakban. A csoportalakítás során azok kerülnek egy csoportba, akik korábban azonos számmal jelzett lapot húztak. Ezt érdemes már előző órán jelezni az osztálynak, hogy ne a feldolgozástól vegye el az időt a szervezés, a teremberendezés, hanem már eleve mindenki a megfelelő csoportban foglaljon helyet. Az új négyfős csoporton belül párok alakulnak, majd a hatlépcsős interjú módszeréhez hasonlóan feldolgozzák a témákat. A kezdőpárok a rózsaszín–zöld, valamint a kék–sárga cédulát birtoklók. A beszélgetések során a tanulók készíthetnek jegyzetet (sőt, ezt javasolhatjuk is nekik, mert ez megkönnyíti a dolgukat a későbbiekben). Ezután a „forgatókönyv” a következő:
  1. Rózsaszín beszél a témájáról Zöldnek, közben Kék beszél a témájáról Sárgának
  2. Zöld mutatja be a témáját Rózsaszínnek, közben Sárga is bemutatja sajátját Kéknek
  3. Párcsere után Rózsaszín elmondja Kéknek, hogy mit hallott Zöld témájáról közben Zöld elmondja Sárgának, amit tud Rózsaszín témájáról
  4. Kék mondja el Rózsaszínnek Sárga témáját, miközben Sárga Zöldnek mondja el, amit megtudott Kéktől
  5. Rózsaszín bemutatja saját témáját Kéknek, közben Zöld is bemutatja saját témáját Sárgának
  6. Végül Kék beszél saját részéről Rózsaszínnek, valamint Sárga mutatja be a témáját Zöldnek

Érdemes a „forgatókönyvet” is megosztani a tanulókkal, hogy könnyebben tudják követni, mikor kivel kell beszélniük. A tanulóknak minden „fordulóra” összesen 7 percük van, minek lejártára hangjelzés figyelmeztet. Az első 3 percben a téma bemutatása zajlik, a maradék 4 percben pedig a páros másik tagja tesz fel kérdéseket a hallott témával kapcsolatban, amire az első beszélő válaszol. Hogy tartani tudjuk az időkeretet és mindenki sorra tudjon kerülni, javasolt online időmérő eszköz használata (például a https://www.online-stopwatch.com/). Az óra legyen a táblára kivetítve, így minden páros mindig tisztában lesz azzal, hogy mennyi idő áll még rendelkezésükre.

  • A negyedik órán az egész osztály részt vesz a közös döntésben, ahol az előző órákon felmerülő problémákra igyekeznek megoldási lehetőségeket találni. A téma felelevenítéséhez nyújthatnak segítséget a korábban elkészített kollázskockák.

Elvárt teljesítmény: A saját téma önálló megismerése, majd az ismeretek elmélyítése csoportban. Ezután a kollázskocka egy oldalának elkészítése és a kockák összeállítása. A hatlépcsős interjú során a saját téma bemutatása, kérdések megfogalmazása a másik fél számára, a másoktól hallott információk továbbadása. Aktív részvétel a közös döntésben, minek során megfogalmazásra kerülnek a túlnépesedéssel összefüggő problémák, valamint megoldási javaslataik.

Értékelés: ön- és társértékelés, valamint szöveges tanári értékelés.

Tanári feladatok: motiválás, csoportalakítás, a feladatok kijelölése, a tanulói feladatmegoldás támogatása. A kollázskockák alapját képező papírkocka elkészítése, megfelelő méretű színes lapok biztosítása, a kész jegyzetek sokszorosítása, a csoportbeosztás papírjainak, valamint a hatlépcsős interjú forgatókönyvének nyomtatása. A közös kollázskocka elkészítésének, illetve a közös döntés lebonyolításának segítése.

Eszközök: 8 darab előre meghajtogatott papírkocka, négyzet alakú színes lapok (csoportonként 1 darab, a csoport színével megegyező; erre készülnek a kollázskockára írt jegyzetek), tanári számítógép, projektor, internetkapcsolat, internethasználatra alkalmas tanulói eszköz (pl. okostelefon az információkereséshez), értékelőlapok (akár online kérdőív formájában), nyomtatott „forgatókönyv” a hatlépcsős interjúhoz.

A témákat tartalmazó cédulák a csoportbeosztáshoz (saját szerk.)

Források: http://bit.ly/2VEEeU5, http://bit.ly/2GjpPaB,http://bit.ly/2v2ZXtj

 

Az utolsó szó jogán – Vádemelés a növekvő mezőgazdasági termelés ellen

Elhelyezkedése a tananyagban: Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei – A fokozódó mezőgazdasági termelés Földünkre gyakorolt hatása

Évfolyam: 10. évfolyam

Időkeret: 5 x 45 perc (+ otthoni ön- és társértékelés)

Tartalmi kulcsfogalmak: mezőgazdaság funkciói, élelmiszertermelés, foglalkoztatás, túlzott műtrágyázás hatásai, túllegeltetés hatásai, talajpusztulás, mezőgazdaság hatása a légkörre, klímaváltozás, klímaváltozás következményei

Tartalmi célok: a mezőgazdaság funkcióinak, az ember életében betöltött szerepének megismerése; a nem megfelelő mezőgazdasági termelés Földre gyakorolt hatásának tudatosítása (túlzott műtrágyázás, újabb területek mezőgazdasági termelésbe bevonása, állattenyésztés hatásai az egyes geoszférákra); annak megértése, hogy a geoszférák és az ember egy egymással összefüggő rendszert alkot.

Fejlesztendő kulcskompetenciák: hatékony nyelvi kommunikáció, információhasználati készség, gondolkodási készség, hatékony kommunikáció, digitális kompetencia, problémakezelés készsége, kutatás készsége, természettudományos és technikai kompetencia, társadalmi részvétel és felelősségvállalás, szociális és társas kompetencia, személyes kompetenciák, identitás, kreatív alkotás és önkifejezés.

Téma feldolgozásának módszere: a tananyag feldolgozása mozaikmódszerrel, majd elmélyítése bírósági tárgyalás során

Munkaforma: csoportmunka (mozaikmódszer), majd a közös feldolgozás során szereposztás szerint egyéni munka

Tanulói feladatleírás

Mivel minden órán mással és más formában kell foglalkozniuk a tanulóknak, így a teljes feladatleírást részfeladatokra bontottam.

„A Föld növekvő népességének táplálása tartós globális élelemhiánnyal fenyeget és súlyos konfliktusokat válthat ki a FAO szerint, ezért 2011-ben termelékenység növelésére szólította föl a világ vezető gazdaságait. A hozam növelése azonban világszerte feléli a természeti erőforrásokat.” (forrás: http://www.fna.hu/vilagfigyelo/tulhasznalat)

Mezőgazdaságra szükségünk van, ez kétségtelen, hiszen ez által vagyunk képesek ellátni alapvető szükségeinket. A növekvő népesség megnövekedett élelmiszerszükségletének fedezésére szükségessé vált a mezőgazdaság termelékenységének fokozása. Ennek érdekében a földeket műtrágyázzák, a mezőgazdaságot gépesítették, mind nagyobb területeket vonnak termelésbe, és még sorolhatnánk. A kérdés az, hogy ez a megnövekedett igénybevétel milyen hatással van Földünkre, arra az igen sérülékeny rendszerre, aminek mi magunk is a részei vagyunk.

  1. Alkossatok csoportokat a húzott címek alapján (az egyforma címet húzók kerülnek azonos csoportba)! Gyűjtsetek a témátokkal kapcsolatos információkat az interneten! Beszéljétek meg, hogy ki mit talált, majd készítsetek azokból egy közös vázlatot! A vázlat tartalmát, felépítését együtt alakítsátok ki, de mindenki jegyzetelje le saját magának!
  2. Alkossatok csoportot a korábban húzott lapok színe alapján (az azonos színűek kerüljenek egy csoportba)! Osszátok meg társaitokkal, hogy mire jutottatok előző csoportotokkal a témátokban, majd készítsetek egy SWOT-analízist a fokozódó mezőgazdasági termelésről! Segítség a SWOT-analízis elkészítéséhez:
SWOT-analízis a fokozódó mezőgazdasági termelés hatásainak elemzéséhez (saját szerk.)
  1. Egészítsétek ki saját SWOT-analíziseteket a többi csoport munkája alapján, ha szükségesnek látjátok!
  2. Gyűjtsetek érveket, fogalmazzátok meg, hogy szerepetek szerint mit mondanátok a következő órai bírósági tárgyaláson! Tervezzétek meg karaktereteket (keressetek pár jellemző kiegészítőt)! Tanulmányozzátok a tárgyalás lebonyolításának menetét, hogy tisztában legyetek azzal, mikor kerültök sorra, valamint figyeljetek a rendelkezésre álló időkeretre is!

Módszertani leírás

  • Az első órán történik a téma, az időkeret, valamint a feldolgozás módszerének ismertetése, a csoportok kialakítása. A csoportbeosztás címeket tartalmazó cédulák húzásával alakul ki (az azonos címet húzók kerülnek egy csoportba). A feladatuk az első órán elmélyülni saját témájukban először személyenként, majd a csoport egészének közösen kell egy jegyzetet írni a megszerzett információk alapján.
  • A következő tanórán az eddigi csoportok felbomlanak, a tanulók az általuk húzott cédula színe szerint alkotnak csoportot. Ekkor a csoportok olyan tagokból állnak, akik mind különböző témákkal foglalkoztak a korábbiakban. Minden tanuló elmondja a csapattársainak, hogy milyen témával foglalkozott, milyen információkat gyűjtött korábbi csoportjával, és ezek alapján egy nagyobb lapra vagy csomagolópapírra közös SWOT-analízist (S – erősségek, W – gyengeségek, O – lehetőségek, T – veszélyek) készítenek a mezőgazdaságról.
  • A következő órán a csoportok bemutatják SWOT-analízisüket, így mindenki ki tudja egészíteni a sajátját, ha úgy érzi, valamilyen fontos információ kimaradt. Ekkor a tanár is tisztábban átláthatja, hogyan haladtak a csoportok, lehetősége van javításra és kiegészítésre, ha szükséges. Ezt követően ismertetjük a tanulókkal a rájuk váró bírósági tárgyalás menetét, hogy az egyes szereplőkre milyen feladatok várnak. Ezután jelentkezhetnek a szerepekre, vagy kisorsolhatjuk azokat (a sorsolás talán kevesebb konfliktust szül, így azt tartom szerencsésebb megoldásnak). Megkapják a tárgyalás menetrendjének leírását és az időbeosztást, valamint megbeszéljük a terem berendezését is (ezt majd a tanulók az óra előtti szünetben kell elvégezzék).

Elvárt teljesítmény: Csoportmunka során a tanulók összegyűjtik a legfontosabb információkat saját témájukról, melyről jegyzetet is készítenek. A csoportok átalakulása után saját témájukat ismertetik új csoportjuk tagjaival, megosztják az arról szerzett ismereteket. Ezután közösen egy nagy lapra SWOT-analízist készítenek. Az összes SWOT-analízist közösen megnézi az osztály, ekkor minden csoport kiegészítheti a sajátját, változtathat rajta, ha szükségesnek érzi. A szerepek kijelölése, a forgatókönyv és az időbeosztás ismertetése után a tanulók érveket gyűjtenek, megtervezik saját beszédjüket, esetleg a karakterükhöz illő kellékeket keresnek, jelmezt készítenek (például a talajnak barna a ruhája, a bíró fején pedig paróka van), majd eljátsszák a bírósági tárgyalást.

Értékelés: ön- és társértékelés, valamint szöveges tanári értékelés.

Tanári feladatok: A téma bevezetés a korábbi ismeretek, tapasztalatok felelevenítésével, a projektre való ráhangolás, érdeklődés felkeltése, problémafelvetés, motiválás. A csoportok és a feladatok kijelölése, az időkeret ismertetése, a tanulói tervezés segítése, a feladatmegoldás támogatása. A produktum formájának és a bemutatás kereteinek meghatározása, az elhangzott információk javítása, megerősítése, rendszerezése. A bírósági tárgyalás lebonyolításának segítése. Reflektálás a tanulói munkára, értékelés.

Eszközök: tanári számítógép, projektor, internetkapcsolat, internethasználatra alkalmas tanulói eszköz (pl. okostelefon az információkereséshez), értékelőlapok

Lapok a csoportbeosztáshoz (saját szerk.)

Szereposztás a bírósági tárgyaláshoz (jó, ha a tanulók is előre kézhez kapják):

  • Vádlott: a mezőgazdaság (1 tanuló)
  • Sértett: a Föld (1 tanuló)
  • Védő: a vádlott érdekeit képviseli (1 tanuló)
  • Vádemelő: az ügyész, aki a vádiratot ismerteti (1 tanuló)
  • Tanács elnöke: megnyitja a tárgyalást, röviden ismerteti, hogy ki ellen és milyen bűncselekmény vádja miatt folyik eljárás (1 tanuló)
  • Bíró: az esküdtszék véleményét meghallgatva kimondja az ítéletet (1 tanuló)
  • Jegyzőkönyvvezető: lejegyzi, hogy ki mikor mit mond (2 tanuló)
  • Tanúk:
  1. a vádemelő tanúi (1-1 tanuló)
    1. a talaj mint a növénytermesztés színtere, ami kihasználva érzi magát;
    2. Levi Wetenschapper holland klímatudós, aki az éghajlatváltozás következményeit kutatja;
    3. a kihalás szélén álló mexikói bőgőmajom, akinek élőhelye évről évre szűkül;
  2. a vádlott tanúi (1-1 tanuló)
    1. az élelmiszertermelés mint az emberi létfenntartás alapja;
    2. John Plow, akinek hatalmas farmja van Montana államban, ami biztosítja egész családja megélhetését;
    3. Peter Agriculture, akinek kezében a világ összes műtrágyatermelésének a fele van.
  • Esküdtszék: döntenek a vádlott bűnösségéről a hallottak alapján, amennyiben bűnösnek ítélik, javaslatot tesznek, hogy szerintük mi lenne a megfelelő büntetés. (Azok a tanulók, akiknek nem jutott egyéb szerep, az esküdtszék tagjai lesznek, így számuk az osztálylétszámtól függ.)
  • Újságírók: képeket és jegyzeteket készítenek, melyeket később újságcikként közölnek (2 tanuló, közösen 1 újságcikken dolgoznak)

A bírósági tárgyalás lebonyolítása

  1. Az óra kezdetére a terem már be van rendezve (előre megbeszéljük a tanulókkal a terem kialakítását), és mindenki a szerepének megfelelő helyen tartózkodik.
  2. A tanács elnöke ismerteti a vádlott adatait és magát a vádat. (1 perc)
  3. A vádemelő ismerteti a vádiratot. (2 perc)
  4. A védő elmondja a védőbeszédet. (2 perc)
  5. A tanúkat kikérdezi az ügyész és a védő. (2-2 perc tanúnként, vagyis összesen 24 perc)
  6. A vádlott beszél. (2 perc)
  7. Az ügyész és a védő kérdéseket intéz a vádlotthoz. (2-2 perc)
  8. Az utolsó szó jogán beszél a vádlott. (1 perc)
  9. Az esküdtszék a hallottak alapján közösen döntést hoz. (7 perc)
  10. A bíró kimondja az ítéletet. (1 perc)
  11. A tárgyalás lezárása, kivonulás a tárgyalóteremből. (1 perc)

Források: http://bit.ly/2VG11Pt,http://bit.ly/2UVKr0E,http://bit.ly/2GkPyj2,http://bit.ly/2Z7Dppa,http://bit.ly/2UT3etE,http://bit.ly/2X43ByX,http://bit.ly/2uZ9pOh

 

Felhasznált irodalom

Bányai S. (2009): Élménypedagógia – 12 p. (http://kozeletre.mediacenter6.hu/wp-content/uploads/2009/06/elmenypedagogia_doku.pdf)

Baráth Á. (2011): A probléma-alapú tanulás esélyei a szociális felsőoktatásban – In: Szociális Szemle 2011/1-2. pp. 19–35. (http://parbeszed.lib.unideb.hu/file/2/58d8d84f34308/szerzo/Barath_arpad_A_problema_alapu_tanulas_eselyei_a_szocialis_felsooktatasban.pdf)

Dewey, J. (2001): Mein pädagogisches Credo – In Helmut Schreier (Hrsg.): Rekonstruktion der Schule – J. G. Cotta Verlag, Stuttgart, 346 p.

Hegedűs G. és tsai (2002): Projektpedagógia – Kecskeméti Főiskola, Tanítóképző Főiskolai Kar, Kecskemét, 7–53., 60–163., 180–223. p.

Horváth A. (2009): Alternatív élménypedagógia – In: Tudásmenedzsment 10. évf. (2009) 2. pp. 90–94.

Knausz I. (2001): A tanítás mestersége – Egyetemi jegyzet, Miskolc, 142 p.(http://mek.niif.hu/01800/01817/01817.pdf)

Nádasi M. (2003): Projektoktatás – Budapest, Gondolat Kiadói Kör, 92 p.

Makádi M. (2005): Földönjáró 1. – Módszertani kézikönyv gyakorló földrajz tanárok és hallgatók számára – Steifel Eurocart Kft., Budapest, 200 p.

Makádi M. (2015): Tevékenykedtető módszerek a földrajztanításban – Egyetemi szakmódszertani e-tankönyv – ELTE TTK, Budapest, 183 p. (http://geogo.elte.hu/segedanyagok/tankonyvek/50-tevekenykedteto-modszerek-a-foldrajztanitasban)

Quilling K. (2015): Lernstile und Lerntypen, Bonn (https://www.die-bonn.de/wb/2015-lernstile-01.pdf)

Sövényházy E. – Kispéter A. (2008): Élménypedagógia. Csapatépítő játékok – Bába Kiadó, Szeged, 244 p.

Környezeti szemléletformálás a földrajztanításban – fejlesztési program középiskolás tanulók részére, III. rész

SERES ZOLTÁN

egyetemi hallgató, ELTE TTK Földrajz szakmódszertani csoport

seres.zltn@gmail.com

 

Szerkesztői megjegyzés: az írás az XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai szekciójában a természeti környezet megismerésének pedagógiája tagozatban I. díjat nyert dolgozat alapján készült. Három írásban tesszük közzé a szemléletformáló feladatokat. Ezúttal a fejlesztési program 6–8.  programelemét mutatjuk be.

 

Fontos lenne, hogy a földrajzórákon is nagy hangsúlyt helyezzünk a környezeti szemléletformálásra, ami éppúgy magában foglalja a fenntarthatóság pedagógiai alapelveit, mint a környezeti nevelését. Noha ehhez szükséges némi idő- és energiabefektetés, látnunk kell, hogy mindez rendkívül kifizetődő lehet bolygónk, így ezáltal az emberiség szempontjából is.

A fejlesztési programban található feladatok

  1. programelem – Irány a szerkesztőség! – projektfeladat (A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai)
  2. programelem – Tervezz meg! – stratégiai tervezés (A légkör földrajza)
  3. programelem – Merülj el benne! – témanap (A vízburok földrajza)
  4. programelem – Konferencia, konferencia… – problémaalapú tanulás (A földrajzi övezetesség)
  5. programelem – Vállalod? – projektfeladat (Társadalmi folyamatok a 21. század elején és a világgazdaság jellemző folyamatai)
  6. programelem – Reklámoznád? – dizájnalapú projektfeladat (Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában)
  7. programelem – Járj utána! – kutatásalapú projektfeladat (Európa és az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői)
  8. programelem – 10 dolog, amit szeretek benned – önálló feladat (Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei)

6. programelem – REKLÁMOZNÁD? – dizájnalapú projekt

A feladat hazánk természeti szépségeivel és a lakosság környezettudatos magatartásával kapcsolatos. Rendeződjetek 5 fős csoportokba, majd válasszatok egyet az alul található feladatok közül! Ezzel fogtok foglalkozni a következendő hetekben.

  1. Marketinggel foglalkozó vállalatotok elnyert egy uniós pályázatot, melynek keretein belül az Európai Unió országaiban egy hétig hazánk természeti értékeit népszerűsítő sajtótermékek (óriásplakátok, televíziós- és rádióreklámok, szórólapok, beszélgetős műsorok, podcast-ok, rövidfilmek stb.) fognak megjelenni különböző helyszíneken, felületeken. Ti kaptátok a feladatot, hogy ezeket a médiatermékeket megtervezzétek!
  2. Marketinggel foglalkozó vállalatotok elnyert egy pályázatot, melynek keretein belül a lakosság környezettudatos magatartásának kialakítását, megerősítését kell előmozdítanotok különféle sajtótermékek segítségével! Ezek különböző helyszíneken fognak megjelenni, ti kaptátok a feladatot, hogy ezeket a médiatermékeket megtervezzétek!

Feladatleírás

Rendeződjetek 5 fős csoportokba annak megfelelően, hogy milyen műfajban szeretnétek népszerűsíteni országunk természeti értékeit, vagy a környezettudatos magatartást! Gondoljátok végig, hogy milyen régiók, milyen helyszínei, illetve milyen látnivalóijöhetnek számításba, valamint azt, hogy milyen hiányosságokat tapasztaltok a lakosság környezettudatos magatartásában! Ezekhez alkalmazkodva próbáljátok meg kitalálni médiatermékeitek arculatát, hangulatát! Ügyeljetek a látványvilágra! Elkészült produktumaitok bemutatásra kerülnek majd osztálytársaitok előtt és a legjobban sikerült produkció helyszínére ellátogatunk majd.

Választható feladatok: a) rövidfilm készítése, b) podcast készítése, c) televíziós reklám készítése, d) rádióreklám készítése, e) szórólap/óriásplakát készítése, f) beszélgetős műsor készítés.

Öt fős csoportokban tervezzetek meg egy hét napig tartó kampányt valamelyik közösségi oldalon (pl. Facebook, Instagram), melynek során a környezettudatos magatartást népszerűsítitek kortársaitok körében! Készítsetek pontos tervet arról, hogy milyen módszerekkel, milyen eseményekkel, produktumokkal érnétek el ezt! Tervezzétek meg lépésről lépésre, hogy melyik napokon milyen módszereket alkalmaznátok! Készítsetek konkrét produktumokat is (pl. képeket, videókat, ábrákat stb.), amiket megosztanátok annak érdekében, hogy a fiatalok környezettudatosabban gondolkodjanak és éljenek! Produktumaitok legyenek meghökkentők, izgalmasak, és a lehető legkreatívabban próbálják meg felhívni a figyelmet a szemléletváltás szükségességére! A valóságban is próbáljátok ki az ötleteiteket!

A feladat időtartama: 5 hét

7. programelem – JÁRJ UTÁNA! – kutatásalapú projektfeladat

A feladat Földünk globális környezeti problémáival kapcsolatos. Az alábbi szemelvényekből válasszatok ki egyet, amivel a témakörök kapcsán foglalkozni szeretnétek! A feladat egy írásos összefoglaló munka és egy prezentáció elkészítése a témával kapcsolatban, amiben bemutatjátok kutatásotok legfontosabb eredményeit.

Feladatleírás

Rendeződjetek 5 fős kutatócsoportokba és a kiválasztott szemelvény alapján próbáljátok meg feltárni az abban leírtak kialakulásának okait és lehetséges természeti-társadalmi-gazdasági következményeit! Ne csak az egyes ország, régió szempontjából, hanem globális léptékben is gondolkodjatok, tehát vizsgáljátok meg, hogy a Föld egy adott helyszínén bekövetkező változás milyen következményekkel járhat egy máshol élő ember életére! Ügyeljetek arra, hogy egy-egy döntés meghozatala nem fekete-fehér, tehát ami elsőre jónak tűnik valaki számára, az nem feltétlenül jó egy másik ember, társadalmi csoport, kontinens számára is (ez természetesen fordítva is igaz!). Ügyeljetek a különféle médiumokban megjelenő hírek valódiságára, próbáljátok felmérni, hogy az egyes cikkekben megjelenő tartalmak valóban igazak-e! Törekedjetek arra, hogy összefoglaló munkátokba csak megbízható forrásokból származó információk kerüljenek!

Amennyiben szívesen járnál utána más, aktuális hírnek, amik valamilyen módon globális léptékben is jelentősek, azt is nyugodtan megteheted – előzetes egyeztetést követően!

Néhány témajavaslat: Földünk legélhetőbb városai; környezeti ártalmak Oroszországban; Dél-nyugat Ázsia és a kőolajkitermelés; élet a metropolisokban; Japán és a bálnavadászat

A feladat időtartama: 12 hét

A feladattal kapcsolatos beadandók, teendők

  1. Gondolattérkép készítése a szemelvény alapján, amiben a téma legfontosabb elemeit gyűjtitek össze (1 oldal).
  2. A témával kapcsolatos források (könyvek, folyóiratok, internetes cikkek, filmek, sorozatok stb.) listájának összeállítása, melyekre az összefoglaló munkátokban hivatkozni szeretnétek majd (minimum 8 tétel).
  3. A választott témával kapcsolatban egy írásos összefoglaló munka megírása, amiben tudományos igénnyel felvázoljátok annak legfontosabb tartalmi elemeit (múlt, jelen, jövő) és különféle hatásait az adott országra, régióra, valamint a Földre és az emberiségre nézve is.  A munkában fejtsétek ki a témával kapcsolatos saját véleményeiteket, gondolataitokat is (minimum 8 oldal)!
  4. Egy bemutató osztálytársaitok számára kutatásotok eredményeiről (8-10 perc).

Szemelvények

  1. 1990-től a mai napig összesen egy a Dél-afrikai Köztársaság területével megegyező nagyságú erdőterület tűnt el bolygónk felszínéről. Ez összesen 129 millió hektárnyi erdő kiirtását jelenti. Az októberben megválasztott brazil elnök felgyorsítaná az erdőirtást az Amazonasban és megszüntetné a környezetvédelmi minisztériumot is, mivel szerinte a természetvédelmi területek gátolják Brazíliát a fejlődésben. Ez azért aggasztja a tudósokat világszerte, mert a világ legnagyobb egybefüggő trópusi esőerdőjének, az Amazonasnak a kétharmada Brazíliában található. A Föld erdeinek több mint 50%-a öt országban (Brazília, USA, Oroszország, Kanada, Kína) található.  (forrás: 24. hu, magro.hu)
  2. Jelenleg ott tartunk, hogy napjainkban évente 1,1 százalékkal gyarapodik a világ népessége. Ez 83 millió embert jelent. A népességnövekedés üteme 2050-re 0,5, a század végére mindössze 0,1 százalék körüli alakulhat. A jelentés rámutat, hogy a legjelentősebb népességrobbanás az afrikai kontinensen zajlik, ahol 1950-2017 között 5,5-szeresére nőtt a népességszám, de Latin-Amerika, Ázsia és Óceánia népessége is több mint háromszorosára emelkedett ugyanezen időszak alatt. A legkisebb növekedés Európában volt, mindössze 1,4-szeres szorzót sikerült összehozni. Észak-Amerika lakossága mindeközben duplájára nőtt. (forrás: origo.hu)
  3. 1964 és 2014 között a mezőgazdaság, a haltenyésztés és a földhasználatból eredő üvegházhatású gázkibocsátás 30 százalékkal nőtt. De a fejlett országokban kisebb az agrárium részesedése az éves légszennyezésből – az USA-ban például mindössze 9 százalék –, mert az emisszió nagy része az olajpálma-ültetvények miatti erdőkivágásból ered. A pálmaültetvényeket viszont Ázsiában telepítik. A cukornádat, a gyapotot és a szóját szintén a harmadik világban termelik meg. Ettől függetlenül az európai gyapotfogyasztók felelősek például az Aral-tó apadásának 20 százalékáért. (forrás: piacesprofit.hu)
  4. 2008 óta évente 21,5 millió ember hagyja el otthonát a szélsőséges időjárás miatt. Ez naponta 59 600, vagyis percenként 41 embert jelent. Az elmúlt három évtized mind melegebb volt, mint bármelyik megelőző évtized 1850 óta, és 2015-ben a hőmérséklet emelkedése meghaladta az 1 fokot, így egyes előrejelzések szerint az időjárás változása 720 millió embert taszíthat mélyszegénységbe. Az éghajlatváltozás generálta szárazság a Közel-Keleten és Afrikában a víz- és az élelmiszer-készletek miatti konfliktusokhoz vezet és az összecsapásokig fokozza a hagyományos regionális és etnikai feszültségeket (melyek így növelni fogják a migrációt is). (forrás: ecolounge.hu)
  5. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya írásban értesítette az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ) a párizsi klímaegyezményből történő kilépési szándékáról. A washingtoni hivatalos értesítés az első írásbeli jelzés az ENSZ-nek az amerikai kormány azon szándékáról, hogy kilépteti az országot a 2015-ben a francia fővárosban csaknem 200 ország által aláírt nemzetközi egyezményből. A pénteken a kora esti órákban kiadott külügyi közlemény azt is leszögezi: az Egyesült Államok innovációs és technológiai fejlesztések révén a továbbiakban is csökkenti az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását, együttműködik más országokkal, tisztább és hatékonyabb módon hasznosítja a fosszilis tüzelőanyagokat, és igénybe vesz tiszta és megújuló energiaforrásokat is. (forrás: index.hu)
  6. Dánia évtizedek óta éllovasa a szélenergia iparnak. Az észak-európai állam volt az első, amely a 70-es évek közepén megépítette az első szélturbinát a világon, hogy az olajválság kitörésekor ezzel próbálja olajimportra szoruló iparát kimenteni a bajból és így biztosítani az energiabiztonságot az államnak. 73 év múlva, 2014-ben Dánia ismét világelső lett a szélenergiában, mivel a teljes energia kapacitásának immáron a 39.1 százalékát a szélturbináinak köszönheti. Ezzel az eredménnyel az északi államnak tényleg meg van a lehetősége arra, hogy öt éven belül, 2020-ra, a szélenergiából nyert kapacitás elérje az általuk vállalt 50 százalékot. (forrás: greenfo.hu)
  7. A feketeúszójú szirticápák újra megjelentek a híres Maya-öbölben. A Leonardo DiCaprio főszereplésével készült film, a Part megjelenése (2000) után elárasztották a turisták a partszakaszt, kora reggeltől folyamatosan érkeztek a motorcsónakos látogatók a szigetre. A motorcsónakok által kibocsátott szennyezés és a szemét miatt elpusztult a környékbeli korallzátonyok jelentős része, és a cápák is eltűntek a környékről. Ezért úgy döntöttek, hogy négy hónapra lezárják a strandot, de mivel ez nem volt elég a természet számára a regenerálódásra, a partot jelenleg is zárva tartják, bizonytalan ideig. A feketeúszójú szirticápák jelenléte nagyon fontos az ökoszisztéma számára, mert ők segítenek megakadályozni, hogy túlzottan elszaporodjanak a halak a korallzátonyok környékén. (forrás: index.hu)

8. programelem10 DOLOG, AMIT SZERETEK BENNED – önálló feladat         

Szinte minden nap jelennek meg az interneten újabbnál újabb ötletek, praktikák, javaslatok azzal kapcsolatban, hogy hétköznapjainkon mennyi mindent tehetünk Földük érdekében. De vajon tényleg hasznosak ezek a tanácsok?

Feladatleírás

Keress az interneten olyan képeket, cikkeket, amik tanácsokat és iránymutatást adnak számunkra környezetünk megóvása érdekében! Ezekből válasz ki egyet, ami szerinted a leginkább lefedi az általunk tanultakat és a leghasznosabb tanácsokat nyújtja az emberek számára! Gondold végig, hogy ezek a tanácsok valóban hasznosak-e, és amennyiben találsz az egyes felsorolásokban olyat, ami nem elég pontos vagy esetleg felesleges, azokat javítsd ki, írd át, pontosítsd!

Készítsd egy A/3-as, színes plakátot a te saját 10-es listádról, amit majd osztálytársaid előtt is bemutatsz! A plakát lehet nyomtatott vagy kézzel írott, a lényeg, hogy figyelemfelkeltő legyen és a lehető legpontosabban fogalmazza meg az egyes pontokat! Mérlegelj, gondold végig, hogy megvalósíthatók-e az általad leírtak, illetve elegendők- e ahhoz, hogy komoly változást lehessen velük elérni?! Törekedj a közérthetőségre!

Amennyiben úgy gondolod, az alábbi felsorolásból is választhatsz és az itt látható szereplők, csoportok életéhez is elkészítheted 10-es listádat!

  • fejlettnek mondott országok középosztálya
  • fejlődőnek mondott országok lakosai
  • az Európai Unió politikusai
  • a BRICS országok politikusai
  • az USA közép- és felsőosztálya

Válaszd ki osztálytársaid munkáiból azt, amelyik szerinted a leginkább hasznosítható tanácsokat tartalmazza! Próbáld meg legalább két hétig szigorúan betartani az azon szereplő pontokat! Készíts dokumentációt erről (pl. jegyzet, fénykép, videó, blog, vlog)! A két hét letelte után összegezd a tapasztalataidat és vond le a tanulságokat!

  • Mit gondolsz, hasznosak voltak-e osztálytársad tanácsai?
  • Mennyiben tért el ez a két hét korábbi életviteledtől?
  • Mennyiben fog eltérni ez a két hét a jövőbeni életviteledtől?
  • Milyen költségekkel, megtakarításokkal járt ezt a két hét? Milyen áldozatokat hoztál ezen időszak alatt?
  • Mi volt a legkönnyebb ebben a két hétben?
  • Mi volt a legnehezebb ebben a két hétben?
  • Rádöbbentett-e valamire ez a két hét? Ha igen, mire?

 

Források

  • Luikham, Siobhan (2010): Motivation and behavioural change. In. Kemp, Martin (szerk.) ZERO CARBON BRITAIN 2030: A New Energy Strategy.Centre for Alternative Technology. pp. 147–185.
  • Makádi Mariann (2015): Kompetenciafejlesztő földrajztanítás. Összefoglaló szakmódszertani tanulmány. ELTE TTK FFI. Budapest. 76 p.
  • Seres Zoltán (2018): Környezeti szemléletformálás – a fenntarthatóság témakörének feldolgozási módszerei és eszközei a földrajztanításban. OTDK dolgozat. Budapest. 87 p.
  • Teperics Károly (2015): Önálló tanulói tevékenység szerepe az oktatásban, kiselőadások. Csoportmunka, projektmunka szerepe, lehetőségei. In: Teperics Károly – Sáriné Gál Erzsébet – Németh Gábor – Sütő László – Homoki Erika: Földrajztanítás – válogatott módszertani fejezetek.Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen. pp. 67–72.
  • Kerettanterv a gimnáziumok számára. Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest, 2012. Letöltés: http://kerettanterv.ofi.hu. (2019.05.11.)

Ahol jó volt földrajzosnak lenni

Földrajztanárnak készülő hallgatók magas színvonalú, érdekes előadásai a XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekciójában

 

ÜTŐNÉ VISI JUDIT

Oktatási Hivatal

judit.uto.visi@gmail.com

 

A több évtizedes múltra visszatekintő tudományos diákköri tevékenység (TDK) a tehetséggondozás egyik hatékony eszköze a felsőoktatásban. Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia az egyetemi hallgatók számára olyan, mint az OKTV-döntő a gimnazisták körében. A saját kutatási témákból elkészített pályamunkákat először házi versenyen mutatják be a hallgatók. Ezek közül a legjobbak jutnak be a kétévente megrendezésre kerülő országos döntőbe. 2019 tavaszán 16 szekcióban zajlottak a versenyek. A XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani-Tudástechnológiai Szekciójának három napos rendezvényére 2019. április 15–17-én került sor Esztergomban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Vitéz János Tanárképző Központjának szervezésében. A szekció 22 tagozatában összesen 147 előadás hangzott el, a mi szempontunkból legérdekesebbnek a Természettudományok tantárgypedagógiája tagozat előadásai ígérkeztek.

A rendezvénynek helyet adó épület a Bazilika szomszédságában (forrás)  
A nyitórendezvényen dr. Gloviczki Zoltán a Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szakmai Bizottság elnöke üdvözli a résztvevőket (forrás

A Természettudományok tantárgypedagógiája tagozatban 8 előadásra került sor, közülük 5 közvetlenül kapcsolódott a földrajzoktatáshoz. Ezeket szeretném röviden bemutatni. Izgalmas témát választott A boldogság szerepe a bhutáni és a magyar oktatásban című pályamű szerzője (Adamis Bence, Eötvös Loránd Tudományegyetem), hiszen ritkán olvashatunk a távoli ázsiai országról, és még ritkábban kaphatunk betekintést annak oktatásába. A dolgozatban összehasonlító dokumentumelemzésre vállalakozott a szerző – a különböző szintű magyar és a bhutáni földrajz és történelem tanterveket vetette össze tartalmi és szemléleti szempontból.

Ásvány- és kőzettani tudásszerzés terepen című dolgozatban a szerző (Furtner Nikolett, Eötvös Loránd Tudományegyetem) az ásvány- és kőzettani ismeretek oktatásának lehetőségeit vizsgálta az általános iskola felső tagozatán és a középiskolában. A kőzettani tudás szintjének mérésére tudásmérő feladatlapot állított össze, amelyben a feladatokat iskolában tanult ismeretek, máshol megszerezhető tudás és a kőzetek hasznosítása csoportba rendszerezte. A vizsgálat eredményeként megfogalmazott fejlesztési koncepcióban a szerző hangsúlyozta az iskolán kívüli, terepi és múzeumi lehetőségek beépítését. Ezek fontosságát a saját maga által tervezett terepi és múzeumpedagógiai foglalkozások bemutatásával támasztotta alá. A dolgozatban az egyes korcsoportok számára összeállított feladatgyűjtemény is helyet kapott.

Már a címe is figyelemfelkeltő volt a téri képességek fejlesztésének jelenlegi helyzetét és a fejlesztés további lehetőségét középpontba állító kutatásnak: (El)tévedni emberi dolog… avagy a térbeli intelligencia fejlesztési lehetőségei hagyományos és digitális eszközökkel a földrajztanításban (Gerlang Vivien, Eötvös Loránd Tudományegyetem). A szerző a szakirodalmi háttérre és a 9. évfolyamos tanulók és tanáraik körében végzett helyzetfeltáró kutatásra alapozva fejlesztést segítő módszereket és eszközöket mutatott be. A dolgozat nagy értéke az újszerű fejlesztő feladattár. A szerző a feladatok bemutatása mellett részletes segítséget ad azok tanórai felhasználására is, így a kifejlesztett feladatok azonnal beépíthetők a mindennapi tanári munkába.

Volt olyan tanulmány – A földrajzoktatás módszereinek összehasonlító vizsgálata különböző típusú iskolákban (Simonyi Sándor Rajmond, Eszterházy Károly Egyetem), – amelyben a szerző a korábbi ilyen jellegű kutatásokra építve a földrajztanárok módszertani kultúrájának vizsgálatára vállalkozott. Figyelemre méltó új eleme volt a kutatásnak, hogy az iskolában alkalmazott módszerek és a tanulói teljesítmények alakulása közötti összefüggést is vizsgálta.

Napjaink egyik érdeklődésre számot tartó kutatási területe a tévképzet-kutatás. A Csak hiszed! – Csillagászati földrajzi tévképzetek az oktatásban című pályamű (Schlachter Gabriella, Debreceni Egyetem) is ilyen vizsgálódásra vállalkozott, hiszen a tévképzetek problémája az utóbbi időben a földrajzban – főként a természetföldrajzban – egyre több pedagógus és kutató érdeklődését keltette fel. A tévképzetek meglétének vizsgálatára a csillagászati földrajz valóban jó „terep”. A szerző igyekezett megragadni azokat a témákat, amelyekben különösen nagy a veszélye a téves képzetek kialakulásának. A tévképzetek létének vizsgálatára feladatsort állított össze, illetve több tanulóval interjút készített.

Néhány pályamű csak közvetve kapcsolódott ugyan a földrajzhoz, de ennek ellenére a földrajztanárok számára is fontos témákkal foglalkozott. Ezek közé tartozott egy angol nyelvű tanulmány, amely a kéttannyelvű iskolák természetismeret-oktatásának sajátosságait állította a vizsgálat középpontjába (Becoming a Science in English teacher, The shift of methodology, Révész Adrienn Ildikó, Eötvös Loránd Tudományegyetem) Három szempontból közelítette meg a témát: vizsgálta a tanítási gyakorlatot, az alkalmazott módszereket és azok hatékonyságát, valamint a kétnyelvűségből adódó sajátos lehetőségeket és problémákat, illetve körüljárta az angol nyelvű tankönyvek tanórai alkalmazhatóságának kérdését.

Sajátos színfoltja volt a tagozati előadásoknak egy olyan informatikai fejlesztés bemutatása, amely az középiskolás korosztály számára – de akár az általános iskolások körében is – érdekes lehet: Világjáró hamufelhők – Interaktív oktatási anyag középiskolásoknak a légköri szennyeződésterjedés szemléltetésére (Kiss Mária Dominika Berzsenyi Dániel Gimnázium). A fejlesztés jó példája annak, hogy bonyolult folyamatok, jelenségek – ebben az esetben a légkörben terjedő vulkáni porfelhő mozgása –, megérthetővé tehetők a tanulók számára, ha megfelelő tartalommal és eszközökkel élet közelivé tesszük azokat. A kifejlesztett eszköz jó példája a tantárgyközi kapcsolatok tudatos megjelenítésének is, így a természettudományos gondolkodás elmélyítésének, az összefüggések felismertetésének. Külön kiemelendő, hogy a 12. évfolyamos gimnazista előadó határozott fellépésével, szakmai felkészültségével megállta a helyét az egyetemisták között is.

A zsűri egyik tagjaként elmondhatom, hogy nagyon nehéz volt meghozni a döntést. Minden versenyző magas szakmai felkészültségről, a pedagóguspálya iránti elkötelezettségéről tett tanúbizonyságot. Sok érdekes és értékes kutatást és módszertani fejlesztést ismertünk meg. A pályaművek többsége akár doktori értekezésként is megállta volna a helyét.

A három napos rendezvény ünnepélyes zárására, az eredményhirdetésre a Szent Adalbert Központ dísztermében került sor. dr. Szendrő Péter, az OTDT elnöke értékelte a rendezvénysorozatot, a díjakat dr. Gloviczki Zoltán a Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szakmai Bizottság elnöke dr. Fodor György dékán adta át.

XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani- Tudástechnológiai Szekciójának rázórendezvény (forrás)  

Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai szekció Természettudományok tantárgypedagógiája tagozatának díjazottjai:

1. díjat nyert: Furtner Nikolett (Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, témavezető: dr. Makádi Mariann)

A Természettudományok tantárgypedagógiája tagozat győztese, Furtner Nikolett (forrás

2. díjat nyert: Gerlang Vivien (Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, témavezető: dr. Makádi Mariann)

3. díjat nyert: Schlachter Gabriella (Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, témavezető: dr. Teperics Károly)

A DOSZ különdíját nyerte: Furtner Nikolett (Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, témavezető: dr. Makádi Mariann)

Különdíjat kapott: Kiss Mária Dominika (Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, témavezető: dr. Haszpra Tímea)

Gratulálunk a díjazottaknak és témavezetőiknek!

Futuroscope – egy élménypark és ami mögötte van

KAPUSI JÁNOS

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnáziuma

geo.bethlen@gmail.com

 

Napjaink turizmusában egyre hangsúlyosabban jelennek meg a látványos és szupermodern attrakciók, legyen szó felhőkarcolókról, kilátókról vagy élményparkokról. Az utóbbi kategóriába sorolt tematikus parkok (theme park) felfutása – gondoljunk csak a Legolandra, a Terra Míticára vagy az Europa Parkra – a korábban kevésbé frekventált, a turisztikai fősodortól távolabb eső célpontokat is népszerűvé tette. A leglátogatottabb parkok milliós látogatószáma felülmúlja számos országét, az irántuk mutatott érdeklődés pedig töretlen. Ideális esetben a nagy területet benépesítő sok-sok látványelem és játék kiegészül a folytonos megújulási igénnyel, ami fenntartja a lelkesedést és újabb vizitre sarkallja a szórakozni vágyó közönséget, elsősorban a fiatalokat és a kisgyermekes családokat. A Futuroscope is ilyen.

A Franciaország nyugati részén, egyeteméről és csatájáról ismert Poitiers elővárosa, Jaunay-Clan mellett felépített Futuroscope a nevében hordozza azt, amiért 1987-ben – az ország első tudományos élményparkjaként – létrejött: felvillantja a jövőt. Meghökkentő formájú épületei már messziről látszanak, különösen az esti díszkivilágításban. 3D-s és 4D-s mozijait, szimulátorait, táncoló robotjait, forgó kilátótornyát mind ez a koncepció hívta életre. René Monory ötlete nyomán, amerikai, japán és európai parkprojektek mintájára indult be az építkezés, nem titkoltan azzal a céllal, hogy vállalkozásokat, beruházásokat teremtsen és turistákat vonzzon az ország nyugati részébe. Az 1980-as évek végén hatalmas, talán meg sem térülő vállalásnak tűnt a Futuroscope, hiszen nem voltak igazán előképei, ráadásul egy jellemzően mezőgazdasági arculatú térség, valahol Párizs, Bordeaux és az óceán között nem is igazán tűnt ideális helyszínnek egy tudományos élménypark felépítésére. A formabontó projektet aztán néhány éven belül más hasonló vidámpark-beruházás (pl. a Párizs melletti Parc Astérix és Disneyland) is követte.

A park látképe és attrakciói (forrás)

A mintegy 50 hektáron elterülő park minden épülete egy-egy sajátos multimédiás pavilonként értelmezhető: 5-10 perces animációs programokat (Arthur, Őrült nyulak, Jégkorszak), interaktív játékokat, földkörüli repülőutat és komolyabb, tudományos vetítéseket (pl. rotációban ismétlődő félórás mozik) egyaránt találunk a napi menüben. Több mint húsz helyszín közül lehet választani, egyaránt vannak állandóan látogatható és naponta csak néhányszor bemutatott programok. Szinte mindig épül vagy megújul egy-egy pavilon, a program ezért gyakran módosul, zsúfolt napok esetén pedig egy-egy slágerprogramnál kígyóznak a sorok és sokat kell várni. Tapasztalat, hogy az egyszeri látogató jellemzően hamar telítetté válik, a visszatérő vendégek már minimum félkész tervvel érkeznek, számítva a tömegre, a programváltozásra és az óhatatlanul fellépő fáradtságra.

Felvételek a parkból, 2011 és 2019 márciusából (forrás: Kapusi J.)

A park közepén tornyosuló, hegyikristály formájú épületben hatalmas moziterem működik, a mellette fekvő mesterséges tó pedig esténként víziszínpaddá változik, a lelátókról több ezren nézhetik a Cirque de Soleil előadásait és a fényshow-t. A pavilonok között sétautak, egyedi térelemek, információs táblák és a programok kezdési időpontjait mutató kijelzők segítik az eligazodást, a feltöltődéshez pedig retró hangulatú gyorséttermek járulnak hozzá. A park két pontján pedig madártávlatból is rápillanthatunk a komplexumra. Az attrakciók és kiszolgáló létesítmények üzemeltetéséhez, karbantartásához, valamint a hangulat és a biztonság fenntartásához több száz dolgozó összehangolt munkájára van szükség nap mint nap. Mivel a Futuroscope környezetében több szálloda, irodaház, valamint konferenciaközpont és bevásárlóközpont is épült, közvetetten további munkahelyek létrejöttéhez is hozzájárult. A park körül felépült technopolisz (technopôle) egyetemi tanszékei, kutatóintézetei, laboratóriumai, iskolái – többek között a Mechanikai és Aeromechanikai Főiskola (ENSMA) – révén az oktatásra gyakorolt hatása is igen jelentős.Egyes források szerint kb. 10 ezer ember munkája kapcsolódik valamilyen formában a Futuroscope-hoz.

A Futuroscope és környezete (forrás: Google Maps, 2019. május 18.)

Ezek után nem meglepő, hogy a park kiemelkedő turistacélpont: 2018-ban 1,8 millió látogatót fogadott, a nyitás óta eltelt több mint harminc évet nézve pedig már 50 millió fölött jár. Erre építve hirdeti magát Új-Akvitánia (Nouvelle-Aquitaine) régió legvonzóbb célpontjaként. Az ország legnagyobb területű, a Loire-tól az atlanti part mentén egészen a Pireneusokig húzódó régiójának a Futuroscope mellett olyan látványosságai vannak, mint Bordeaux, La Rochelle, Cognac vidéke, a Dordogne völgye, a lascaux-i barlang, Ré és Oléron szigete vagy éppen a Vendée Globe földkerülő vitorlásverseny rajt-célhelyszíne, Les Sables-d’Olonne. Nem véletlen tehát, hogy a parkba lépve szinte azonnal egy „kötelező” pavilonhoz jutunk, ahol a környező Vienne megye nevezetességei, természeti és kulturális értékei jelennek meg egy jópofa történet keretében. (Nyilván az sem véletlen, hogy a park kulisszái az országimázs-építésnek is beillő Tour de France kerékpáros körverseny egyes szakaszain is megjelentek már.) Bár a park látogatóinak kb. 80-90 %-a francia, sok spanyol és ázsiai vendéget is fogad, sőt, a britek körében is növekvő népszerűségnek örvend, hiszen egyre több brit (elsősorban az idősebb korosztály) költözik Nyugat-Franciaországba, ami repülővel és vonattal is könnyen megközelíthető. Ez egyben jelzésértékű is, hiszen Új-Akvitánia demográfiai és gazdasági szempontból is az ország dinamikusan fejlődő régiói közé tartozik.

Ez a dinamika a Futuroscope folytonos megújulásában is tetten érhető. A park fejlesztői tudatosan keresik a kapcsolatot azokkal a francia hírességekkel, akik karrierjükkel, tudásukkal, innovációikkal hozzá tudnak tenni egy-egy attrakció létrehozásához: így került a fejlesztők közé Luc Besson filmrendező, Sébastien Loeb raliversenyző, Thomas Pesquet űrhajós és Martin Solveig DJ. A legfrissebb újításhoz két svájci feltaláló-mérnök-pilóta, André Borschberg és Bertrand Piccard sikere adta az inspirációt: az általuk tervezett és irányított repülőgép volt az első, amely hagyományos üzemanyag nélkül, kizárólag a nap és a szél energiáját használva kerülte meg a Földet néhány évvel ezelőtt. Kettejük sikerét, a Solar Impulse létrejöttét dokumentumfilm és kültéri fotókiállítás keretében is megismerhetik a látogatók. (A kiállítás anyagában a napenergia vitorlázásban, hajózásban történő felhasználását bemutató fotók is szerepelnek, a francia és svájci projektek ezen a területen is úttörőnek számítanak.) Ezek a történetek a fenntarthatóságról, a technológiai fejlődésről, a korlátok leküzdéséről mesélnek, egy olyan helyszínen, ahol a számtalan modern épület ellenére mégis sok a zöld- és vízfelület, a hatékony energiafelhasználást napelemes panelek segítik, a közvetlen TGV-csatlakozás pedig lehetővé teszi, hogy a látogatók tömegközlekedéssel érkezzenek. (Párizsból mintegy másfél óra alatt elérhető a park, melyet gyaloghíd köt össze a vasútállomással.)

A Solar Impulse 2 projektet bemutató fotókiállítás 2019 márciusában (forrás: Kapusi J.)

A Futuroscope kimondott célja, hogy az oktatásnak, pontosabban a szórakoztatva oktatásnak, a természettudományos érdeklődés felkeltésének terepe legyen. Egyszerre játék és ismeretterjesztés, mérnöki és természeti csodákról, űrkutatásról, technológiáról, megújuló energiáról, ökológiáról, környezetvédelemről. A park és a környezetében felépült technológiai klaszter közötti kapcsolat része az iskolák bevonása, a képzőhelyekkel, egyetemi intézetekkel, cégekkel való együttműködés, nem utolsósorban pedig a kutatás, a tudományos pálya népszerűsítése. Ezért is fogadnak rendszeresen terepgyakorlatra, tematikus programokra érkező diákcsoportokat, akár Vienne megyén kívülről is. Egy-egy látványossághoz (pl. az energiakert) még oktatási segédanyagot is kidolgoztak.

Ma Franciaország minden régiójában vannak hasonló élményparkok, ami kisebb-nagyobb részben a Futuroscope sikerének is köszönhető. A Futuroscope úgy kombinálja az önfeledt szórakozást a tudományos ismeretterjesztéssel és a szemléletformálással, hogy közben élénk kapcsolatot ápol a környezetével, folyamatos innovációkkal jelentkezik, munkahelyeket teremt és számottevő idegenforgalmi bevételt generál.

A tanításhoz ajánljuk

1. Melyek az élménypark alapításának okai?
2. Mi az oka annak, hogy az élményparkban jellemzőek a visszatérő turisták is?
3. Melyek a Futuroscope közvetlen és közvetett gazdasági hatásai?
4. Készíts egy napos utazási tervet a környék turisztikai látnivalóinak bemutatására! Ábrázold a helyszíneket egy általad készített térképen!

Források

Környezeti szemléletformálás a földrajztanításban – fejlesztési program középiskolás tanulók részére, II. rész

SERES ZOLTÁN

egyetemi hallgató, ELTE TTK Földrajz szakmódszertani csoport

seres.zltn@gmail.com

Szerkesztői megjegyzés: az írás az XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai szekciójában a természeti környezet megismerésének pedagógiája tagozatban I. díjat nyert dolgozat alapján készült. Három írásban tesszük közzé a szemléletformáló feladatokat. Ezúttal a fejlesztési program 3–5.  programelemét mutatjuk be.

Tanárként hatalmas szerepünk van a tanulók környezettudatos szemléletének megalapozásában. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a földrajzórákon is nagy hangsúlyt helyezzünk a környezeti szemléletformálásra, ami éppúgy magában foglalja a fenntarthatóság pedagógiai alapelveit, mint a környezeti nevelését.

A fejlesztési programban található feladatok

  1. programelem – Irány a szerkesztőség! – projektfeladat (A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai)
  2. programelem – Tervezz meg! – stratégiai tervezés (A légkör földrajza)
  3. programelem – Merülj el benne! – témanap (A vízburok földrajza)
  4. programelem – Konferencia, konferencia… – problémaalapú tanulás (A földrajzi övezetesség)
  5. programelem – Vállalod? – projektfeladat (Társadalmi folyamatok a 21. század elején és a világgazdaság jellemző folyamatai)
  6. programelem – Reklámoznád? – dizájnalapú projektfeladat (Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában)
  7. programelem – Járj utána! – kutatásalapú projektfeladat (Európa és az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői)
  8. programelem – 10 dolog, amit szeretek benned – önálló feladat (Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei)

3. programelem – MERÜLJ EL BENNE! – témanap

A témanap középpontjában a vízburokkal kapcsolatos környezeti tartalmak állnak. A témanapon – a témákat előzetesen kiválasztva, 4-5 fős csoportokban dolgozva – az egész osztály részt vesz. A feladat a választott téma alapos körüljárását követően egy adott napon/napra elkészítendő kiállítás, egy azzal kapcsolatos szemléletformáló játék/feladat elkészítése, illetve egy rövid tárlatvezetés megtartása.

A témanap időtartama: 5 tanóra, melyre nagyrészt iskolán kívül kell felkészülnötök!

Feladatleírás

Rendeződjetek 4-5 fős csoportokba és válasszatok ki egyet az alább felsorolt témákból! A szakirodalom és az internet segítségével dolgozzátok fel a választott témát a témanapra! A feladat három nagyobb részből áll. Készítsetek egy „minikiállítást” (1.) a témával kapcsolatban, aminek elemeit hozzátok is magatokkal a témanapra és ott helyezzétek el azokat úgy, ahogyan azt egy kiállításon láthatjuk! A kiállítás elemeit ti határozzátok meg, lehetnek kézzel fogható produktumok (pl. tablók, képek, ábrák, makettek, egyéb tárgyak), sőt virtuális vagy online produktumok (pl. videók, animációk, hangfelvételek) is. Törekedjetek az újrahasználatra, újrahasznosításra is!

A kiállítás témájához készítsetek egy szemléletformáló játékot vagy feladatot (2.) is, amit egy minimum 12 perces tárlatvezetéssel (3.) összekötve a témanap keretein belül be is mutattok osztálytársaitoknak! Mindhárom feladat alapvető célja a szemléletformálás: a témáitokkal kapcsolatos problémák kidomborítása mellett lehetséges megoldási javaslatokon, ötleteken is gondolkozzatok el és ezek eredményeit is mutassátok be az egyes részfeladatokban!

A témanap idejére az osztálytermet egy múzeummá alakítjuk, melynek különböző pontjain az egyes témák kiállításait helyezitek majd el. A témanap öt tanórát vesz igénybe: az elsőn lehetőségetek nyílik az elkészült produktumokból berendeznetek az osztálytermet, illetve felkészülnötök a nap későbbi részére! A második, harmadik és negyedik tanórán –tematikus egységek szerint – a kiállítások közös megtekintése történik a ti tárlatvezetésetekkel forgószínpad-szerűen. Ezt követően, az utolsó tanórán közös összefoglalásra, az eredmények értékelésére kerül sor.

Beadandó feladatok

  1. A feladat/játék szövegei
  2. A tárlatvezetés szakmai szövegei. A tárlatvezetés szövege csapatonként minimum 4 oldal, ami tartalmazza a téma vázlatát, valamint megoldást kínál az azzal kapcsolatos problémákra, mind egyéni, mind az emberiség szintjén. Mindezen kívül egy rövid reflexiót is tartalmaz a csoport munkájáról.

Választható témák

  1. A víz mint természeti-gazdasági érték (pl. mezőgazdaság, ipar, vízerőművek, túlhalászat)
  2. Ésszerű, takarékos vízhasználat háztartási, lokális léptékben
  3. Ésszerű, takarékos vízhasználat globális léptékben
  4. A világ egészséges ivóvíz-ellátásának problémái, az édesvizek jelentősége
  5. Vízszennyezés: hulladékszigetek, környezeti katasztrófák, megoldások
  6. Vizes élőhelyek: az állat- és növényvilág védelme
  7. A jövő kérdőjelei – növekvő termelés és fogyasztás. Mi vár ránk 50 év múlva?
  8. A vízburok és az éghajlatváltozás

Értékelési szempontok

  • A kiállítás tárgyi berendezése: a kiállított objektumok megvalósítása (sokszínűség, kreativitás), kivitelezése, elhelyezése, a választott témához illeszkedése.
  • A tárlatvezetés megvalósítása: a választott téma és az azzal kapcsolatos problémák lehetséges megoldásainak ismertetése. Kapcsolat a kiállítás objektumai és a tárlatvezetés között.
  • A játék vagy feladat kidolgozottsága: interaktivitás (pl. mennyire mozgatja meg az osztály tagjait), kreativitás, a szemléletformálás megvalósulása.

4. programelem – KONFERENCIA, KONFERENCIA… – problémaalapú tanulás

Ebben a témakörben a konferenciáké lesz a főszerep. A témakör során négy nemzetközi találkozón kell részt vennetek, négy különböző helyszínen, négy különböző témában! A találkozókra a témakör második felében kéthetente kerül sor, minden alkalommal egy 7-8 fős delegáció készül fel és mutatja be a téma legfontosabb elemeit. A feladat középpontjában a földrajzi övezetességgel kapcsolatos környezeti tartalmak állnak.

Feladatleírás

7-8 fős csoportokba rendeződve az alábbi témák közül válasszatok magatoknak egyet, amivel az egész témakör alatt foglalkozni kívántok! Ezután minden csoport megkapja az adott csapat témájával kapcsolatos legfontosabb teendőket, eszközöket, sablonokat stb. Ezt követően a rendelkezésetekre álló idő alatt (kb. három-öt hét) készüljetek fel egy 30 perces konferencia megtartására az osztály előtt, amiben felvázoljátok választott öveteket sújtó problémákat, azok kiváltó okait, és megoldási javaslatokkal álltok elő ezek orvoslására. A projekt során segítségetekre lehet az alább olvasható értékelési szempont. Az ebben leírt pontokat mindenképpen vegyétek figyelembe a feladat elkészítése során!

A konferencia megtartása mellett egy projekttervet kell majd elkészítenetek a munkafolyamat elején, amiben leírjátok a legfontosabb lépéseket felelősökhöz, időpontokhoz kapcsolva. A konferenciát követő egy héten belül pedig le kell adnotok egy minimum 6 oldalas projektnaplót is, amelyben leírjátok, hogy mit és hogyan csináltok, milyen volt a közös munka, milyen eredményeket értetek el, illetve fényképekkel bizonyítjátok, hogy valóban közösen dolgoztatok a konferencia létrejöttén! Ügyeljetek a határidők betartására!

Értékelési szempontok

A projektre összesen 50 pontot lehet szerezni, melyből 15 pontot a diákok, 35 pontot pedig a tanár ad.

Tanár értékelési szempontjai

  1. A konferencia tartalma (15 pont) – A konferencia alaposan felépített, ismerteti a téma legfontosabb problémáit, okait, láttatja az ok-okozati összefüggéseket és megoldási javaslatokkal áll elő az egyes gondok orvoslására. Felhívja a figyelmet a környezet állapota és az emberi tevékenységek közötti kapcsolatra, ismerteti azon emberek helyzetét, akiket közvetetten vagy közvetve, de érint a probléma. Megoldást próbál találni a különféle konfliktushelyzetekre, amik a probléma körül fennállnak.
  2. Szemléltető eszközök, mellékletek (10 pont) – A szemléltető eszközök (képek, videók, prospektusok stb.) sokrétűek, relevánsan a problémához kapcsolódnak, színesen vannak összeválogatva. A szemléltető eszközök kiválasztása és használata kreatív, azok tartalma és színvonala valóban egy tudományos konferencia hangulatát idézi. A beadott mellékletek (pl. projektterv, projektnapló) alaposan átgondoltak, jól felépítettek és a valóságot tükrözik.
  3. Szaknyelv (5 pont) – A témával kapcsolatos szakszavak megfelelő helyen és időben, tényleges jelentésük szerint vannak használva. Az esetleges új szakszavak jelentésének magyarázata megtörténik, mindenki számára világos.
  4. Kreativitás, struktúra (5 pont) – A konferencia lebonyolítása kreativitásról árulkodik, jól felépített, van elég idő az egyes elemek feldolgozására, az előadás címe eredeti, a konferencia tanulsággal zárul.

Diákok értékelési szempontjai

  1. Bevonódás (6 pont) –A diákok bevonódnak a konferenciába, aktív résztvevői annak, a résztvevőket az alkotó jelenlét jellemzi a projektben, a felmerülő véleménykülönbségek és konfliktusok megfelelően vannak kezelve. A konferenciát rendezők felhívják a figyelmet az össztársadalmi érdekekre, s megmutatják az utat, hogy az egyének miként járulhatnak hozzá ezen érdekek biztosításához, jelentős szerepet kap az emberi felelősség.
  2. Élmény, új ismeretek (5 pont) – A konferencia maradandó élményeket nyújtott, új ismeretekkel járult hozzá tanulmányainkhoz.
  3. Bónusz pontok (4 pont) – Az osztály saját szempontjai, amivel jutalmazhatják az előadókat (alapos indoklás szükséges).

Helyszínek, témakörök

Segítség az elinduláshoz

  • Mit gondoltok, miért az adott kontinensen/városban rendezik meg a konferenciát?
  • Mik a témakör legfontosabb problémái? Hogyan jelentkezhetnek ezek? Mely területeket érintik közvetetten vagy közvetve ezek a problémák?
  • Mik a legfontosabb emberi tényezők, amik az egyes problémákat előidézhetik?
  • Milyen megoldások születhetnek az egyes gondok orvoslására? Mit tehetünk egyéni, országos, regionális és globális szinten a problémák elkerülése ellen?
Projektterv (sablon)

Az alábbi táblázatban összegyűjtöttem, hogy az egyes programelemek mely kompetenciaterületeket hivatottak fejleszteni és ezek miként épülnek egymásra a 10. évfolyamon.

5. programelem – VÁLLALOD? – projektfeladat

A projektfeladat a 21. század társadalmi-gazdasági folyamataival kapcsolatos. Rendeződjetek 6 fős csoportokba, majd válasszatok egy szituációt az alábbi lehetőségek közül! Ezzel fogtok foglalkozni a következő hetekben.

Tervezzétek meg saját vállalkozásotokat! Gondoljátok végig, hogy a választott szituációban milyen lehetőségeitek lennének egy saját vállalkozás beindításához! Mindenképpen vegyétek figyelembe a szövegben leírt társadalmi-gazdasági tényezőket is! Járjatok utána, hogy az adott helyszínen milyen tényezőket (pl. lehetséges célcsoport) kell mindenképpen mérlegelnetek, hogy vállalkozásotok sikeres legyen!

Tervezzétek meg lépésről lépésre, hogy miként indulnátok el az úton! Bármelyik szektorban gondolkodhattok, a lényeg, hogy vállalkozásotok környezettudatos alapokraépüljön és profilotok is ezzel kapcsolatos legyen! Gondolkodhattok cégben, boltban, gyárban, farmban, oktatásban, kutatásban, egyszóval bármiben – csak a képzelet szabhat határokat. Fontos, hogy ügyeljetek a határidők betartására!

A feladat időtartama: 8 hét

A feladattal kapcsolatos beadandók, teendők

  1. A vállalkozásotok logójának megtervezése és rövid leírása.
  2. A választott szöveggel kapcsolatos társadalmi-gazdasági tényezők leírása és az azokból levont következtetések bemutatása (maximum 2 oldalban).
  3. Pénzügyi és marketingterv (maximum 1 oldal).
  4. A vállalkozásotok tervezete, amiben leírjátok, hogy miért választottátok azt, miért tartjátok megfelelőnek, miben nyilvánul meg abban a környezettudatosság (konkrét példákkal!), valamint vállalkozásotok lehetséges utóéletét (pl. sikerek, kockázatok) is felvázoljátok (minimum 7 oldal).
  5. Egy rövid bemutató osztálytársaitok számára (8-10 perc).

Szituációk

  1. Megelégelted zajos, nyüzsgő New York-i életedet és úgy döntöttél, hogy hazaköltözöl Magyarországra. Fejedbe vetted, hogy egy Békés megyei, 6000 fős településen saját vállalkozást indítasz. Meglehetősen keveset tudsz az ország e részéről, de alapos informálódás után, felmérve a helyszín sajátosságait sikerül egy jó ötletet kitalálnod. Amit viszont mindenki tud a településről: a lakosság 65%-a 60 éven felüli, a településen mindössze egy 50 főt foglalkoztató cipőgyár működik, valamint a környéken sincs sok munkalehetőség.
  2. Agglomerációban élő fiatalként megelégelted, hogy napjaid jelentős része ingázással telik. Elhatároztad, hogy ezen változtatsz és egy saját vállalkozást indítasz csupa fiatalokkal. A településeden 54 000-en élnek, akik nagyrészt az elmúlt 15 éven belül költöztek ide. Városodban leginkább a középosztály képviselteti magát, a leggyakrabban 2-3 gyerekes, kertes házban élő családokkal találkozhatunk itt. A település lélekszáma a beköltözések miatt napjainkban is dinamikusan nő, az infrastrukturális fejlesztések miatt pedig egyre több a zöldövezet.
  3. Úgy gondolod, tanyasi emberként pontosan tudod, hogy mi kell egy budapestinek! Hosszas mérlegelés – és persze néhány év spórolás – után felköltözöl a fővárosba és saját vállalkozást indítasz. Sikerül az V. kerületben egy 70 m2-es helyiséget bérelned, de hosszú távú célod, hogy tovább terjeszkedsz. Az ötleted egyedülálló a fővárosban, de vannak hasonló profillal rendelkező vállalkozások, amik nehézséget okozhatnak számodra, sőt néhányan azt rebesgetik, hogy egy kartell van kialakulóban… Célod, hogy legalább 30 embert foglalkoztass.
  4. Meguntad csendes, kisalföldi életedet és Svédországba költözöl, hogy vállalatot alapíts. Magyarországon már próbálkoztál egy ökogazdasággal, csakhogy nem sok sikerrel. Svédországban van egy ismerősöd, aki képzett informatikus, ő hívott, hogy alapítsatok közös vállalatot. A településen közel 50 000-en laknak és termékeny talajjal rendelkezik. A közlekedési kapcsolatok szörnyűek, noha a legközelebbi nagyobb város mindössze 27 km-re van, és számtalan 2-3000 fős település is van a környéken.
  5. Bezárt a bánya, oda a munkád. Félretett megtakarításodból egy új vállalkozás alapításán töröd a fejed, ami a hozzád hasonló közel 100 embernek nyújtana munkalehetőséget. Településeden az iskolázottság viszonylag alacsony és a lakosok többnyire rossz körülmények között élnek, ám a volt bánya miatt a közlekedési adottságok kiválóak. Szabadidős lehetőség egyáltalán nincs a környéken, ám a szomszédos nagyvárosban dinamikusan emelkedik az oktatás színvonala. Korábbi tapasztalataidból tudod, hogy a lakosság nyitott az újdonságokra.
  6. Az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások miatt a turizmus megszűnőben van környékeden, ráadásul a helyi adók is emelkednek.  Tőkéd még csak-csak lenne, azonban a környékről folyamatosan költöznek el az emberek, mondván, hogy ott semmi lehetőség nincs. Pedig az egykor virágzó turizmus számos munkalehetőséget kínált a többnyire fiatal, középkorú lakosságnak, akiknek – a közeli iskolavárosok miatt – jelentős hányada magasan képzett. Elhatározod, hogy egy vállalat elindításával megállítod az itt zajló folyamatokat és vállalatot alapítasz.

Variációk vállalkozóknak

Amennyiben valami másban gondolkodsz, akkor alkosd meg saját társadalmi-gazdasági környezetedet és ahhoz alkalmazkodva indítsd be sikeres vállalkozásodat!

Források

Luikham, Siobhan (2010): Motivation and behavioural change. In. Kemp, Martin (szerk.) ZERO CARBON BRITAIN 2030: A New Energy Strategy. Centre for Alternative Technology. pp. 147–185.

Makádi Mariann (2015): Kompetenciafejlesztő földrajztanítás. Összefoglaló szakmódszertani tanulmány. ELTE TTK FFI. Budapest. 76 p.

Seres Zoltán (2018): Környezeti szemléletformálás – a fenntarthatóság témakörének feldolgozási módszerei és eszközei a földrajztanításban. OTDK dolgozat. Budapest. 87 p.

Teperics Károly (2015): Önálló tanulói tevékenység szerepe az oktatásban, kiselőadások. Csoportmunka, projektmunka szerepe, lehetőségei. In: Teperics K.– Sáriné – Németh G. – Sütő L. – Homoki E.: Földrajztanítás – válogatott módszertani fejezetek. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen. pp. 67–72.

Kerettanterv a gimnáziumok számára. Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest, 2012. Letöltés: http://kerettanterv.ofi.hu. (2019.05.11.)