Szerkesztői megjegyzés: az írás az XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai szekciójában atermészeti környezet megismerésének pedagógiája tagozatban I. díjat nyert dolgozat alapján készült. Három írásban tesszük közzé a szemléletformáló feladatokat. Ezúttal a fejlesztési program 6–8. programelemét mutatjuk be.
Fontos lenne, hogy a földrajzórákon is nagy hangsúlyt helyezzünk a környezeti szemléletformálásra, ami éppúgy magában foglalja a fenntarthatóság pedagógiai alapelveit, mint a környezeti nevelését. Noha ehhez szükséges némi idő- és energiabefektetés, látnunk kell, hogy mindez rendkívül kifizetődő lehet bolygónk, így ezáltal az emberiség szempontjából is.
A fejlesztési programban található feladatok
programelem – Irány a szerkesztőség! – projektfeladat (A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai)
programelem – Tervezz meg! – stratégiai tervezés (A légkör földrajza)
programelem – Merülj el benne! – témanap (A vízburok földrajza)
programelem – Konferencia, konferencia… – problémaalapú tanulás (A földrajzi övezetesség)
programelem – Vállalod? – projektfeladat (Társadalmi folyamatok a 21. század elején és a világgazdaság jellemző folyamatai)
programelem – Reklámoznád? – dizájnalapú projektfeladat (Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában)
programelem – Járj utána! – kutatásalapú projektfeladat (Európa és az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői)
programelem – 10 dolog, amit szeretek benned – önálló feladat (Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei)
6. programelem – REKLÁMOZNÁD? – dizájnalapú projekt
A feladat hazánk természeti szépségeivel és a lakosság környezettudatos magatartásával kapcsolatos. Rendeződjetek 5 fős csoportokba, majd válasszatok egyet az alul található feladatok közül! Ezzel fogtok foglalkozni a következendő hetekben.
Marketinggel foglalkozó vállalatotok elnyert egy uniós pályázatot, melynek keretein belül az Európai Unió országaiban egy hétig hazánk természeti értékeit népszerűsítő sajtótermékek (óriásplakátok, televíziós- és rádióreklámok, szórólapok, beszélgetős műsorok, podcast-ok, rövidfilmek stb.) fognak megjelenni különböző helyszíneken, felületeken. Ti kaptátok a feladatot, hogy ezeket a médiatermékeket megtervezzétek!
Marketinggel foglalkozó vállalatotok elnyert egy pályázatot, melynek keretein belül a lakosság környezettudatos magatartásának kialakítását, megerősítését kell előmozdítanotok különféle sajtótermékek segítségével! Ezek különböző helyszíneken fognak megjelenni, ti kaptátok a feladatot, hogy ezeket a médiatermékeket megtervezzétek!
Feladatleírás
Rendeződjetek 5 fős csoportokba annak megfelelően, hogy milyen műfajban szeretnétek népszerűsíteni országunk természeti értékeit, vagy a környezettudatos magatartást! Gondoljátok végig, hogy milyen régiók, milyen helyszínei, illetve milyen látnivalóijöhetnek számításba, valamint azt, hogy milyen hiányosságokat tapasztaltok a lakosság környezettudatos magatartásában! Ezekhez alkalmazkodva próbáljátok meg kitalálni médiatermékeitek arculatát, hangulatát! Ügyeljetek a látványvilágra! Elkészült produktumaitok bemutatásra kerülnek majd osztálytársaitok előtt és a legjobban sikerült produkció helyszínére ellátogatunk majd.
Választható feladatok: a) rövidfilm készítése, b) podcast készítése, c) televíziós reklám készítése, d) rádióreklám készítése, e) szórólap/óriásplakát készítése, f) beszélgetős műsor készítés.
Öt fős csoportokban tervezzetek meg egy hét napig tartó kampányt valamelyik közösségi oldalon (pl. Facebook, Instagram), melynek során a környezettudatos magatartást népszerűsítitek kortársaitok körében! Készítsetek pontos tervet arról, hogy milyen módszerekkel, milyen eseményekkel, produktumokkal érnétek el ezt! Tervezzétek meg lépésről lépésre, hogy melyik napokon milyen módszereket alkalmaznátok! Készítsetek konkrét produktumokat is (pl. képeket, videókat, ábrákat stb.), amiket megosztanátok annak érdekében, hogy a fiatalok környezettudatosabban gondolkodjanak és éljenek! Produktumaitok legyenek meghökkentők, izgalmasak, és a lehető legkreatívabban próbálják meg felhívni a figyelmet a szemléletváltás szükségességére! A valóságban is próbáljátok ki az ötleteiteket!
A feladat Földünk globális környezeti problémáival kapcsolatos. Az alábbi szemelvényekből válasszatok ki egyet, amivel a témakörök kapcsán foglalkozni szeretnétek! A feladat egy írásos összefoglaló munka és egy prezentáció elkészítése a témával kapcsolatban, amiben bemutatjátok kutatásotok legfontosabb eredményeit.
Feladatleírás
Rendeződjetek 5 fős kutatócsoportokba és a kiválasztott szemelvény alapján próbáljátok meg feltárni az abban leírtak kialakulásának okait és lehetséges természeti-társadalmi-gazdasági következményeit! Ne csak az egyes ország, régió szempontjából, hanem globális léptékben is gondolkodjatok, tehát vizsgáljátok meg, hogy a Föld egy adott helyszínén bekövetkező változás milyen következményekkel járhat egy máshol élő ember életére! Ügyeljetek arra, hogy egy-egy döntés meghozatala nem fekete-fehér, tehát ami elsőre jónak tűnik valaki számára, az nem feltétlenül jó egy másik ember, társadalmi csoport, kontinens számára is (ez természetesen fordítva is igaz!). Ügyeljetek a különféle médiumokban megjelenő hírek valódiságára, próbáljátok felmérni, hogy az egyes cikkekben megjelenő tartalmak valóban igazak-e! Törekedjetek arra, hogy összefoglaló munkátokba csak megbízható forrásokból származó információk kerüljenek!
Amennyiben szívesen járnál utána más, aktuális hírnek, amik valamilyen módon globális léptékben is jelentősek, azt is nyugodtan megteheted – előzetes egyeztetést követően!
Néhány témajavaslat: Földünk legélhetőbb városai; környezeti ártalmak Oroszországban; Dél-nyugat Ázsia és a kőolajkitermelés; élet a metropolisokban; Japán és a bálnavadászat
A feladat időtartama: 12 hét
A feladattal kapcsolatos beadandók, teendők
Gondolattérkép készítése a szemelvény alapján, amiben a téma legfontosabb elemeit gyűjtitek össze (1 oldal).
A témával kapcsolatos források (könyvek, folyóiratok, internetes cikkek, filmek, sorozatok stb.) listájának összeállítása, melyekre az összefoglaló munkátokban hivatkozni szeretnétek majd (minimum 8 tétel).
A választott témával kapcsolatban egy írásos összefoglaló munka megírása, amiben tudományos igénnyel felvázoljátok annak legfontosabb tartalmi elemeit (múlt, jelen, jövő) és különféle hatásait az adott országra, régióra, valamint a Földre és az emberiségre nézve is. A munkában fejtsétek ki a témával kapcsolatos saját véleményeiteket, gondolataitokat is (minimum 8 oldal)!
Egy bemutató osztálytársaitok számára kutatásotok eredményeiről (8-10 perc).
Szemelvények
1990-től a mai napig összesen egy a Dél-afrikai Köztársaság területével megegyező nagyságú erdőterület tűnt el bolygónk felszínéről. Ez összesen 129 millió hektárnyi erdő kiirtását jelenti. Az októberben megválasztott brazil elnök felgyorsítaná az erdőirtást az Amazonasban és megszüntetné a környezetvédelmi minisztériumot is, mivel szerinte a természetvédelmi területek gátolják Brazíliát a fejlődésben. Ez azért aggasztja a tudósokat világszerte, mert a világ legnagyobb egybefüggő trópusi esőerdőjének, az Amazonasnak a kétharmada Brazíliában található. A Föld erdeinek több mint 50%-a öt országban (Brazília, USA, Oroszország, Kanada, Kína) található. (forrás: 24. hu, magro.hu)
Jelenleg ott tartunk, hogy napjainkban évente 1,1 százalékkal gyarapodik a világ népessége. Ez 83 millió embert jelent. A népességnövekedés üteme 2050-re 0,5, a század végére mindössze 0,1 százalék körüli alakulhat. A jelentés rámutat, hogy a legjelentősebb népességrobbanás az afrikai kontinensen zajlik, ahol 1950-2017 között 5,5-szeresére nőtt a népességszám, de Latin-Amerika, Ázsia és Óceánia népessége is több mint háromszorosára emelkedett ugyanezen időszak alatt. A legkisebb növekedés Európában volt, mindössze 1,4-szeres szorzót sikerült összehozni. Észak-Amerika lakossága mindeközben duplájára nőtt. (forrás: origo.hu)
1964 és 2014 között a mezőgazdaság, a haltenyésztés és a földhasználatból eredőüvegházhatású gázkibocsátás 30 százalékkal nőtt. De a fejlett országokban kisebb az agrárium részesedése az éves légszennyezésből – az USA-ban például mindössze 9 százalék –, mert az emisszió nagy része az olajpálma-ültetvények miatti erdőkivágásból ered. A pálmaültetvényeket viszont Ázsiában telepítik. A cukornádat, a gyapotot és a szóját szintén a harmadik világban termelik meg. Ettől függetlenül az európai gyapotfogyasztók felelősek például az Aral-tó apadásának 20 százalékáért. (forrás: piacesprofit.hu)
2008 óta évente 21,5 millió ember hagyja el otthonát a szélsőséges időjárás miatt. Ez naponta 59 600, vagyis percenként 41 embert jelent. Az elmúlt három évtized mind melegebb volt, mint bármelyik megelőző évtized 1850 óta, és 2015-ben a hőmérséklet emelkedése meghaladta az 1 fokot, így egyes előrejelzések szerint az időjárás változása 720 millió embert taszíthat mélyszegénységbe. Az éghajlatváltozás generálta szárazság a Közel-Keleten és Afrikában a víz- és az élelmiszer-készletek miatti konfliktusokhoz vezet és az összecsapásokig fokozza a hagyományos regionális és etnikai feszültségeket (melyek így növelni fogják a migrációt is). (forrás:ecolounge.hu)
Az AmerikaiEgyesült Államok kormánya írásban értesítette az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ) a párizsi klímaegyezményből történő kilépési szándékáról. A washingtoni hivatalos értesítés az első írásbeli jelzés az ENSZ-nek az amerikai kormány azon szándékáról, hogy kilépteti az országot a 2015-ben a francia fővárosban csaknem 200 ország által aláírt nemzetközi egyezményből. A pénteken a kora esti órákban kiadott külügyi közlemény azt is leszögezi: az Egyesült Államok innovációs és technológiai fejlesztések révén a továbbiakban is csökkenti az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását, együttműködik más országokkal, tisztább és hatékonyabb módon hasznosítja a fosszilis tüzelőanyagokat, és igénybe vesz tiszta és megújuló energiaforrásokat is. (forrás: index.hu)
Dánia évtizedek óta éllovasa a szélenergia iparnak. Az észak-európai állam volt az első, amely a 70-es évek közepén megépítette az első szélturbinát a világon, hogy az olajválság kitörésekor ezzel próbálja olajimportra szoruló iparát kimenteni a bajból és így biztosítani az energiabiztonságot az államnak. 73 év múlva, 2014-ben Dánia ismét világelső lett a szélenergiában, mivel a teljes energia kapacitásának immáron a 39.1 százalékát a szélturbináinak köszönheti. Ezzel az eredménnyel az északi államnak tényleg meg van a lehetősége arra, hogy öt éven belül, 2020-ra, a szélenergiából nyert kapacitás elérje az általuk vállalt 50 százalékot. (forrás: greenfo.hu)
A feketeúszójú szirticápák újra megjelentek a híres Maya-öbölben. A Leonardo DiCaprio főszereplésével készült film, a Part megjelenése (2000) után elárasztották a turisták a partszakaszt, kora reggeltől folyamatosan érkeztek a motorcsónakos látogatók a szigetre. A motorcsónakok által kibocsátott szennyezés és a szemét miatt elpusztult a környékbeli korallzátonyok jelentős része, és a cápák is eltűntek a környékről. Ezért úgy döntöttek, hogy négy hónapra lezárják a strandot, de mivel ez nem volt elég a természet számára a regenerálódásra, a partot jelenleg is zárva tartják, bizonytalan ideig. A feketeúszójú szirticápák jelenléte nagyon fontos az ökoszisztéma számára, mert ők segítenek megakadályozni, hogy túlzottan elszaporodjanak a halak a korallzátonyok környékén. (forrás: index.hu)
8. programelem – 10 DOLOG, AMIT SZERETEK BENNED – önálló feladat
Szinte minden nap jelennek meg az interneten újabbnál újabb ötletek, praktikák, javaslatok azzal kapcsolatban, hogy hétköznapjainkon mennyi mindent tehetünk Földük érdekében. De vajon tényleg hasznosak ezek a tanácsok?
Feladatleírás
Keress az interneten olyan képeket, cikkeket, amik tanácsokat és iránymutatást adnak számunkra környezetünk megóvása érdekében! Ezekből válasz ki egyet, ami szerinted a leginkább lefedi az általunk tanultakat és a leghasznosabb tanácsokat nyújtja az emberek számára! Gondold végig, hogy ezek a tanácsok valóban hasznosak-e, és amennyiben találsz az egyes felsorolásokban olyat, ami nem elég pontos vagy esetleg felesleges, azokat javítsd ki, írd át, pontosítsd!
Készítsd egy A/3-as, színes plakátot a te saját 10-es listádról, amit majd osztálytársaid előtt is bemutatsz! A plakát lehet nyomtatott vagy kézzel írott, a lényeg, hogy figyelemfelkeltő legyen és a lehető legpontosabban fogalmazza meg az egyes pontokat! Mérlegelj, gondold végig, hogy megvalósíthatók-e az általad leírtak, illetve elegendők- e ahhoz, hogy komoly változást lehessen velük elérni?! Törekedj a közérthetőségre!
Amennyiben úgy gondolod, az alábbi felsorolásból is választhatsz és az itt látható szereplők, csoportok életéhez is elkészítheted 10-es listádat!
fejlettnek mondott országok középosztálya
fejlődőnek mondott országok lakosai
az Európai Unió politikusai
a BRICS országok politikusai
az USA közép- és felsőosztálya
Válaszd ki osztálytársaid munkáiból azt, amelyik szerinted a leginkább hasznosítható tanácsokat tartalmazza! Próbáld meg legalább két hétig szigorúan betartani az azon szereplő pontokat! Készíts dokumentációt erről (pl. jegyzet, fénykép, videó, blog, vlog)! A két hét letelte után összegezd a tapasztalataidat és vond le a tanulságokat!
Mit gondolsz, hasznosak voltak-e osztálytársad tanácsai?
Mennyiben tért el ez a két hét korábbi életviteledtől?
Mennyiben fog eltérni ez a két hét a jövőbeni életviteledtől?
Milyen költségekkel, megtakarításokkal járt ezt a két hét? Milyen áldozatokat hoztál ezen időszak alatt?
Mi volt a legkönnyebb ebben a két hétben?
Mi volt a legnehezebb ebben a két hétben?
Rádöbbentett-e valamire ez a két hét? Ha igen, mire?
Források
Luikham, Siobhan (2010): Motivation and behavioural change. In. Kemp, Martin (szerk.) ZERO CARBON BRITAIN 2030: A New Energy Strategy.Centre for Alternative Technology. pp. 147–185.
Seres Zoltán (2018): Környezeti szemléletformálás – a fenntarthatóság témakörének feldolgozási módszerei és eszközei a földrajztanításban. OTDK dolgozat. Budapest. 87 p.
Teperics Károly (2015): Önálló tanulói tevékenység szerepe az oktatásban, kiselőadások. Csoportmunka, projektmunka szerepe, lehetőségei. In: Teperics Károly – Sáriné Gál Erzsébet – Németh Gábor – Sütő László – Homoki Erika: Földrajztanítás – válogatott módszertani fejezetek.Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen. pp. 67–72.
Kerettanterv a gimnáziumok számára. Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest, 2012. Letöltés: http://kerettanterv.ofi.hu. (2019.05.11.)
A több évtizedes múltra visszatekintő tudományos diákköri tevékenység (TDK) a tehetséggondozás egyik hatékony eszköze a felsőoktatásban. Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia az egyetemi hallgatók számára olyan, mint az OKTV-döntő a gimnazisták körében. A saját kutatási témákból elkészített pályamunkákat először házi versenyen mutatják be a hallgatók. Ezek közül a legjobbak jutnak be a kétévente megrendezésre kerülő országos döntőbe. 2019 tavaszán 16 szekcióban zajlottak a versenyek. A XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani-Tudástechnológiai Szekciójának három napos rendezvényére 2019. április 15–17-én került sor Esztergomban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Vitéz János Tanárképző Központjának szervezésében. A szekció 22 tagozatában összesen 147 előadás hangzott el, a mi szempontunkból legérdekesebbnek a Természettudományok tantárgypedagógiája tagozat előadásai ígérkeztek.
A rendezvénynek helyet adó épület a Bazilika szomszédságában (forrás) A nyitórendezvényen dr. Gloviczki Zoltán a Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szakmai Bizottság elnöke üdvözli a résztvevőket (forrás)
A Természettudományok tantárgypedagógiája tagozatban 8 előadásra került sor, közülük 5 közvetlenül kapcsolódott a földrajzoktatáshoz. Ezeket szeretném röviden bemutatni. Izgalmas témát választott A boldogság szerepe a bhutáni és a magyar oktatásban című pályamű szerzője (Adamis Bence, Eötvös Loránd Tudományegyetem), hiszen ritkán olvashatunk a távoli ázsiai országról, és még ritkábban kaphatunk betekintést annak oktatásába. A dolgozatban összehasonlító dokumentumelemzésre vállalakozott a szerző – a különböző szintű magyar és a bhutáni földrajz és történelem tanterveket vetette össze tartalmi és szemléleti szempontból.
Ásvány- és kőzettani tudásszerzés terepen című dolgozatban a szerző (Furtner Nikolett, Eötvös Loránd Tudományegyetem) az ásvány- és kőzettani ismeretek oktatásának lehetőségeit vizsgálta az általános iskola felső tagozatán és a középiskolában. A kőzettani tudás szintjének mérésére tudásmérő feladatlapot állított össze, amelyben a feladatokat iskolában tanult ismeretek, máshol megszerezhető tudás és a kőzetek hasznosítása csoportba rendszerezte. A vizsgálat eredményeként megfogalmazott fejlesztési koncepcióban a szerző hangsúlyozta az iskolán kívüli, terepi és múzeumi lehetőségek beépítését. Ezek fontosságát a saját maga által tervezett terepi és múzeumpedagógiai foglalkozások bemutatásával támasztotta alá. A dolgozatban az egyes korcsoportok számára összeállított feladatgyűjtemény is helyet kapott.
Már a címe is figyelemfelkeltő volt a téri képességek fejlesztésének jelenlegi helyzetét és a fejlesztés további lehetőségét középpontba állító kutatásnak: (El)tévedni emberi dolog… avagy a térbeli intelligencia fejlesztési lehetőségei hagyományos és digitális eszközökkel a földrajztanításban (Gerlang Vivien, Eötvös Loránd Tudományegyetem). A szerző a szakirodalmi háttérre és a 9. évfolyamos tanulók és tanáraik körében végzett helyzetfeltáró kutatásra alapozva fejlesztést segítő módszereket és eszközöket mutatott be. A dolgozat nagy értéke az újszerű fejlesztő feladattár. A szerző a feladatok bemutatása mellett részletes segítséget ad azok tanórai felhasználására is, így a kifejlesztett feladatok azonnal beépíthetők a mindennapi tanári munkába.
Volt olyan tanulmány – A földrajzoktatás módszereinek összehasonlító vizsgálata különböző típusú iskolákban (Simonyi Sándor Rajmond, Eszterházy Károly Egyetem), – amelyben a szerző a korábbi ilyen jellegű kutatásokra építve a földrajztanárok módszertani kultúrájának vizsgálatára vállalkozott. Figyelemre méltó új eleme volt a kutatásnak, hogy az iskolában alkalmazott módszerek és a tanulói teljesítmények alakulása közötti összefüggést is vizsgálta.
Napjaink egyik érdeklődésre számot tartó kutatási területe a tévképzet-kutatás. A Csak hiszed! – Csillagászati földrajzi tévképzetek az oktatásban című pályamű (Schlachter Gabriella, Debreceni Egyetem) is ilyen vizsgálódásra vállalkozott, hiszen a tévképzetek problémája az utóbbi időben a földrajzban – főként a természetföldrajzban – egyre több pedagógus és kutató érdeklődését keltette fel. A tévképzetek meglétének vizsgálatára a csillagászati földrajz valóban jó „terep”. A szerző igyekezett megragadni azokat a témákat, amelyekben különösen nagy a veszélye a téves képzetek kialakulásának. A tévképzetek létének vizsgálatára feladatsort állított össze, illetve több tanulóval interjút készített.
Néhány pályamű csak közvetve kapcsolódott ugyan a földrajzhoz, de ennek ellenére a földrajztanárok számára is fontos témákkal foglalkozott. Ezek közé tartozott egy angol nyelvű tanulmány, amely a kéttannyelvű iskolák természetismeret-oktatásának sajátosságait állította a vizsgálat középpontjába (Becoming a Science in English teacher, The shift of methodology, Révész Adrienn Ildikó, Eötvös Loránd Tudományegyetem) Három szempontból közelítette meg a témát: vizsgálta a tanítási gyakorlatot, az alkalmazott módszereket és azok hatékonyságát, valamint a kétnyelvűségből adódó sajátos lehetőségeket és problémákat, illetve körüljárta az angol nyelvű tankönyvek tanórai alkalmazhatóságának kérdését.
Sajátos színfoltja volt a tagozati előadásoknak egy olyan informatikai fejlesztés bemutatása, amely az középiskolás korosztály számára – de akár az általános iskolások körében is – érdekes lehet: Világjáró hamufelhők – Interaktív oktatási anyag középiskolásoknak a légköri szennyeződésterjedés szemléltetésére (Kiss Mária Dominika Berzsenyi Dániel Gimnázium). A fejlesztés jó példája annak, hogy bonyolult folyamatok, jelenségek – ebben az esetben a légkörben terjedő vulkáni porfelhő mozgása –, megérthetővé tehetők a tanulók számára, ha megfelelő tartalommal és eszközökkel élet közelivé tesszük azokat. A kifejlesztett eszköz jó példája a tantárgyközi kapcsolatok tudatos megjelenítésének is, így a természettudományos gondolkodás elmélyítésének, az összefüggések felismertetésének. Külön kiemelendő, hogy a 12. évfolyamos gimnazista előadó határozott fellépésével, szakmai felkészültségével megállta a helyét az egyetemisták között is.
A zsűri egyik tagjaként elmondhatom, hogy nagyon nehéz volt meghozni a döntést. Minden versenyző magas szakmai felkészültségről, a pedagóguspálya iránti elkötelezettségéről tett tanúbizonyságot. Sok érdekes és értékes kutatást és módszertani fejlesztést ismertünk meg. A pályaművek többsége akár doktori értekezésként is megállta volna a helyét.
A három napos rendezvény ünnepélyes zárására, az eredményhirdetésre a Szent Adalbert Központ dísztermében került sor. dr. Szendrő Péter, az OTDT elnöke értékelte a rendezvénysorozatot, a díjakat dr. Gloviczki Zoltán a Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szakmai Bizottság elnöke dr. Fodor György dékán adta át.
XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani- Tudástechnológiai Szekciójának rázórendezvény (forrás)
Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai szekció Természettudományok tantárgypedagógiája tagozatának díjazottjai:
1. díjat nyert:Furtner Nikolett (Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, témavezető: dr. Makádi Mariann)
A Természettudományok tantárgypedagógiája tagozat győztese, Furtner Nikolett (forrás)
2.díjat nyert:Gerlang Vivien (Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, témavezető: dr. Makádi Mariann)
3. díjat nyert: Schlachter Gabriella (Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, témavezető: dr. Teperics Károly)
A DOSZ különdíját nyerte: Furtner Nikolett (Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, témavezető: dr. Makádi Mariann)
Különdíjat kapott:Kiss Mária Dominika (Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, témavezető: dr. Haszpra Tímea)
Napjaink turizmusában egyre hangsúlyosabban jelennek meg a látványos és szupermodern attrakciók, legyen szó felhőkarcolókról, kilátókról vagy élményparkokról. Az utóbbi kategóriába sorolt tematikus parkok (theme park) felfutása – gondoljunk csak a Legolandra, a Terra Míticára vagy az Europa Parkra – a korábban kevésbé frekventált, a turisztikai fősodortól távolabb eső célpontokat is népszerűvé tette. A leglátogatottabb parkok milliós látogatószáma felülmúlja számos országét, az irántuk mutatott érdeklődés pedig töretlen. Ideális esetben a nagy területet benépesítő sok-sok látványelem és játék kiegészül a folytonos megújulási igénnyel, ami fenntartja a lelkesedést és újabb vizitre sarkallja a szórakozni vágyó közönséget, elsősorban a fiatalokat és a kisgyermekes családokat. A Futuroscope is ilyen.
A Franciaország nyugati részén, egyeteméről és csatájáról ismert Poitiers elővárosa, Jaunay-Clan mellett felépített Futuroscope a nevében hordozza azt, amiért 1987-ben – az ország első tudományos élményparkjaként – létrejött: felvillantja a jövőt. Meghökkentő formájú épületei már messziről látszanak, különösen az esti díszkivilágításban. 3D-s és 4D-s mozijait, szimulátorait, táncoló robotjait, forgó kilátótornyát mind ez a koncepció hívta életre. René Monory ötlete nyomán, amerikai, japán és európai parkprojektek mintájára indult be az építkezés, nem titkoltan azzal a céllal, hogy vállalkozásokat, beruházásokat teremtsen és turistákat vonzzon az ország nyugati részébe. Az 1980-as évek végén hatalmas, talán meg sem térülő vállalásnak tűnt a Futuroscope, hiszen nem voltak igazán előképei, ráadásul egy jellemzően mezőgazdasági arculatú térség, valahol Párizs, Bordeaux és az óceán között nem is igazán tűnt ideális helyszínnek egy tudományos élménypark felépítésére. A formabontó projektet aztán néhány éven belül más hasonló vidámpark-beruházás (pl. a Párizs melletti Parc Astérix és Disneyland) is követte.
A mintegy 50 hektáron elterülő park minden épülete egy-egy sajátos multimédiás pavilonként értelmezhető: 5-10 perces animációs programokat (Arthur, Őrült nyulak, Jégkorszak), interaktív játékokat, földkörüli repülőutat és komolyabb, tudományos vetítéseket (pl. rotációban ismétlődő félórás mozik) egyaránt találunk a napi menüben. Több mint húsz helyszín közül lehet választani, egyaránt vannak állandóan látogatható és naponta csak néhányszor bemutatott programok. Szinte mindig épül vagy megújul egy-egy pavilon, a program ezért gyakran módosul, zsúfolt napok esetén pedig egy-egy slágerprogramnál kígyóznak a sorok és sokat kell várni. Tapasztalat, hogy az egyszeri látogató jellemzően hamar telítetté válik, a visszatérő vendégek már minimum félkész tervvel érkeznek, számítva a tömegre, a programváltozásra és az óhatatlanul fellépő fáradtságra.
Felvételek a parkból, 2011 és 2019 márciusából (forrás: Kapusi J.)
A park közepén tornyosuló, hegyikristály formájú épületben hatalmas moziterem működik, a mellette fekvő mesterséges tó pedig esténként víziszínpaddá változik, a lelátókról több ezren nézhetik a Cirque de Soleil előadásait és a fényshow-t. A pavilonok között sétautak, egyedi térelemek, információs táblák és a programok kezdési időpontjait mutató kijelzők segítik az eligazodást, a feltöltődéshez pedig retró hangulatú gyorséttermek járulnak hozzá. A park két pontján pedig madártávlatból is rápillanthatunk a komplexumra. Az attrakciók és kiszolgáló létesítmények üzemeltetéséhez, karbantartásához, valamint a hangulat és a biztonság fenntartásához több száz dolgozó összehangolt munkájára van szükség nap mint nap. Mivel a Futuroscope környezetében több szálloda, irodaház, valamint konferenciaközpont és bevásárlóközpont is épült, közvetetten további munkahelyek létrejöttéhez is hozzájárult. A park körül felépült technopolisz (technopôle) egyetemi tanszékei, kutatóintézetei, laboratóriumai, iskolái – többek között a Mechanikai és Aeromechanikai Főiskola (ENSMA) – révén az oktatásra gyakorolt hatása is igen jelentős.Egyes források szerint kb. 10 ezer ember munkája kapcsolódik valamilyen formában a Futuroscope-hoz.
A Futuroscope és környezete (forrás: Google Maps, 2019. május 18.)
Ezek után nem meglepő, hogy a park kiemelkedő turistacélpont: 2018-ban 1,8 millió látogatót fogadott, a nyitás óta eltelt több mint harminc évet nézve pedig már 50 millió fölött jár. Erre építve hirdeti magát Új-Akvitánia (Nouvelle-Aquitaine) régió legvonzóbb célpontjaként. Az ország legnagyobb területű, a Loire-tól az atlanti part mentén egészen a Pireneusokig húzódó régiójának a Futuroscope mellett olyan látványosságai vannak, mint Bordeaux, La Rochelle, Cognac vidéke, a Dordogne völgye, a lascaux-i barlang, Ré és Oléron szigete vagy éppen a Vendée Globe földkerülő vitorlásverseny rajt-célhelyszíne, Les Sables-d’Olonne. Nem véletlen tehát, hogy a parkba lépve szinte azonnal egy „kötelező” pavilonhoz jutunk, ahol a környező Vienne megye nevezetességei, természeti és kulturális értékei jelennek meg egy jópofa történet keretében. (Nyilván az sem véletlen, hogy a park kulisszái az országimázs-építésnek is beillő Tour de France kerékpáros körverseny egyes szakaszain is megjelentek már.) Bár a park látogatóinak kb. 80-90 %-a francia, sok spanyol és ázsiai vendéget is fogad, sőt, a britek körében is növekvő népszerűségnek örvend, hiszen egyre több brit (elsősorban az idősebb korosztály) költözik Nyugat-Franciaországba, ami repülővel és vonattal is könnyen megközelíthető. Ez egyben jelzésértékű is, hiszen Új-Akvitánia demográfiai és gazdasági szempontból is az ország dinamikusan fejlődő régiói közé tartozik.
Ez a dinamika a Futuroscope folytonos megújulásában is tetten érhető. A park fejlesztői tudatosan keresik a kapcsolatot azokkal a francia hírességekkel, akik karrierjükkel, tudásukkal, innovációikkal hozzá tudnak tenni egy-egy attrakció létrehozásához: így került a fejlesztők közé Luc Besson filmrendező, Sébastien Loeb raliversenyző, Thomas Pesquet űrhajós és Martin Solveig DJ. A legfrissebb újításhoz két svájci feltaláló-mérnök-pilóta, André Borschberg és Bertrand Piccard sikere adta az inspirációt: az általuk tervezett és irányított repülőgép volt az első, amely hagyományos üzemanyag nélkül, kizárólag a nap és a szél energiáját használva kerülte meg a Földet néhány évvel ezelőtt. Kettejük sikerét, a Solar Impulse létrejöttét dokumentumfilm és kültéri fotókiállítás keretében is megismerhetik a látogatók. (A kiállítás anyagában a napenergia vitorlázásban, hajózásban történő felhasználását bemutató fotók is szerepelnek, a francia és svájci projektek ezen a területen is úttörőnek számítanak.) Ezek a történetek a fenntarthatóságról, a technológiai fejlődésről, a korlátok leküzdéséről mesélnek, egy olyan helyszínen, ahol a számtalan modern épület ellenére mégis sok a zöld- és vízfelület, a hatékony energiafelhasználást napelemes panelek segítik, a közvetlen TGV-csatlakozás pedig lehetővé teszi, hogy a látogatók tömegközlekedéssel érkezzenek. (Párizsból mintegy másfél óra alatt elérhető a park, melyet gyaloghíd köt össze a vasútállomással.)
A Solar Impulse 2 projektet bemutató fotókiállítás 2019 márciusában (forrás: Kapusi J.)
A Futuroscope kimondott célja, hogy az oktatásnak, pontosabban a szórakoztatva oktatásnak, a természettudományos érdeklődés felkeltésének terepe legyen. Egyszerre játék és ismeretterjesztés, mérnöki és természeti csodákról, űrkutatásról, technológiáról, megújuló energiáról, ökológiáról, környezetvédelemről. A park és a környezetében felépült technológiai klaszter közötti kapcsolat része az iskolák bevonása, a képzőhelyekkel, egyetemi intézetekkel, cégekkel való együttműködés, nem utolsósorban pedig a kutatás, a tudományos pálya népszerűsítése. Ezért is fogadnak rendszeresen terepgyakorlatra, tematikus programokra érkező diákcsoportokat, akár Vienne megyén kívülről is. Egy-egy látványossághoz (pl. az energiakert) még oktatási segédanyagot is kidolgoztak.
Ma Franciaország minden régiójában vannak hasonló élményparkok, ami kisebb-nagyobb részben a Futuroscope sikerének is köszönhető. A Futuroscope úgy kombinálja az önfeledt szórakozást a tudományos ismeretterjesztéssel és a szemléletformálással, hogy közben élénk kapcsolatot ápol a környezetével, folyamatos innovációkkal jelentkezik, munkahelyeket teremt és számottevő idegenforgalmi bevételt generál.
A tanításhoz ajánljuk
1. Melyek az élménypark alapításának okai?
2. Mi az oka annak, hogy az élményparkban jellemzőek a visszatérő turisták is?
3. Melyek a Futuroscope közvetlen és közvetett gazdasági hatásai?
4. Készíts egy napos utazási tervet a környék turisztikai látnivalóinak bemutatására! Ábrázold a helyszíneket egy általad készített térképen!
Szerkesztői megjegyzés: az írás az XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai szekciójában atermészeti környezet megismerésének pedagógiája tagozatban I. díjat nyert dolgozat alapján készült. Három írásban tesszük közzé a szemléletformáló feladatokat. Ezúttal a fejlesztési program 3–5. programelemét mutatjuk be.
Tanárként hatalmas szerepünk van a tanulók környezettudatos szemléletének megalapozásában. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a földrajzórákon is nagy hangsúlyt helyezzünk a környezeti szemléletformálásra, ami éppúgy magában foglalja a fenntarthatóság pedagógiai alapelveit, mint a környezeti nevelését.
A fejlesztési programban található feladatok
programelem – Irány a szerkesztőség! – projektfeladat (A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai)
programelem – Tervezz meg! – stratégiai tervezés (A légkör földrajza)
programelem – Merülj el benne! – témanap (A vízburok földrajza)
programelem – Konferencia, konferencia… – problémaalapú tanulás (A földrajzi övezetesség)
programelem – Vállalod? – projektfeladat (Társadalmi folyamatok a 21. század elején és a világgazdaság jellemző folyamatai)
programelem – Reklámoznád? – dizájnalapú projektfeladat (Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában)
programelem – Járj utána! – kutatásalapú projektfeladat (Európa és az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői)
programelem – 10 dolog, amit szeretek benned – önálló feladat (Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei)
3. programelem – MERÜLJ EL BENNE! – témanap
A témanap középpontjában a vízburokkal kapcsolatos környezeti tartalmak állnak. A témanapon – a témákat előzetesen kiválasztva, 4-5 fős csoportokban dolgozva – az egész osztály részt vesz. A feladat a választott téma alapos körüljárását követően egy adott napon/napra elkészítendő kiállítás, egy azzal kapcsolatos szemléletformáló játék/feladat elkészítése, illetve egy rövid tárlatvezetés megtartása.
A témanap időtartama: 5 tanóra, melyre nagyrészt iskolán kívül kell felkészülnötök!
Feladatleírás
Rendeződjetek 4-5 fős csoportokba és válasszatok ki egyet az alább felsorolt témákból! A szakirodalom és az internet segítségével dolgozzátok fel a választott témát a témanapra! A feladat három nagyobb részből áll. Készítsetek egy „minikiállítást” (1.) a témával kapcsolatban, aminek elemeit hozzátok is magatokkal a témanapra és ott helyezzétek el azokat úgy, ahogyan azt egy kiállításon láthatjuk! A kiállítás elemeit ti határozzátok meg, lehetnek kézzel fogható produktumok (pl. tablók, képek, ábrák, makettek, egyéb tárgyak), sőt virtuális vagy online produktumok (pl. videók, animációk, hangfelvételek) is. Törekedjetek az újrahasználatra, újrahasznosításra is!
A kiállítás témájához készítsetek egy szemléletformáló játékot vagy feladatot (2.) is, amit egy minimum 12 perces tárlatvezetéssel (3.) összekötve a témanap keretein belül be is mutattok osztálytársaitoknak! Mindhárom feladat alapvető célja a szemléletformálás: a témáitokkal kapcsolatos problémák kidomborítása mellett lehetséges megoldási javaslatokon, ötleteken is gondolkozzatok el és ezek eredményeit is mutassátok be az egyes részfeladatokban!
A témanap idejére az osztálytermet egy múzeummá alakítjuk, melynek különböző pontjain az egyes témák kiállításait helyezitek majd el. A témanap öt tanórát vesz igénybe: az elsőn lehetőségetek nyílik az elkészült produktumokból berendeznetek az osztálytermet, illetve felkészülnötök a nap későbbi részére! A második, harmadik és negyedik tanórán –tematikus egységek szerint – a kiállítások közös megtekintése történik a ti tárlatvezetésetekkel forgószínpad-szerűen. Ezt követően, az utolsó tanórán közös összefoglalásra, az eredmények értékelésére kerül sor.
Beadandó feladatok
A feladat/játék szövegei
A tárlatvezetés szakmai szövegei. A tárlatvezetés szövege csapatonként minimum 4 oldal, ami tartalmazza a téma vázlatát, valamint megoldást kínál az azzal kapcsolatos problémákra, mind egyéni, mind az emberiség szintjén. Mindezen kívül egy rövid reflexiót is tartalmaz a csoport munkájáról.
Választható témák
A víz mint természeti-gazdasági érték (pl. mezőgazdaság, ipar, vízerőművek, túlhalászat)
A jövő kérdőjelei – növekvő termelés és fogyasztás. Mi vár ránk 50 év múlva?
A vízburok és az éghajlatváltozás
Értékelési szempontok
A kiállítás tárgyi berendezése: a kiállított objektumok megvalósítása (sokszínűség, kreativitás), kivitelezése, elhelyezése, a választott témához illeszkedése.
A tárlatvezetés megvalósítása: a választott téma és az azzal kapcsolatos problémák lehetséges megoldásainak ismertetése. Kapcsolat a kiállítás objektumai és a tárlatvezetés között.
A játék vagy feladat kidolgozottsága: interaktivitás (pl. mennyire mozgatja meg az osztály tagjait), kreativitás, a szemléletformálás megvalósulása.
Ebben a témakörben a konferenciáké lesz a főszerep. A témakör során négy nemzetközi találkozón kell részt vennetek, négy különböző helyszínen, négy különböző témában! A találkozókra a témakör második felében kéthetente kerül sor, minden alkalommal egy 7-8 fős delegáció készül fel és mutatja be a téma legfontosabb elemeit. A feladat középpontjában a földrajzi övezetességgel kapcsolatos környezeti tartalmak állnak.
Feladatleírás
7-8 fős csoportokba rendeződve az alábbi témák közül válasszatok magatoknak egyet, amivel az egész témakör alatt foglalkozni kívántok! Ezután minden csoport megkapja az adott csapat témájával kapcsolatos legfontosabb teendőket, eszközöket, sablonokat stb. Ezt követően a rendelkezésetekre álló idő alatt (kb. három-öt hét) készüljetek fel egy 30 perces konferencia megtartására az osztály előtt, amiben felvázoljátok választott öveteket sújtó problémákat, azok kiváltó okait, és megoldási javaslatokkal álltok elő ezek orvoslására. A projekt során segítségetekre lehet az alább olvasható értékelési szempont. Az ebben leírt pontokat mindenképpen vegyétek figyelembe a feladat elkészítése során!
A konferencia megtartása mellett egy projekttervet kell majd elkészítenetek a munkafolyamat elején, amiben leírjátok a legfontosabb lépéseket felelősökhöz, időpontokhoz kapcsolva. A konferenciát követő egy héten belül pedig le kell adnotok egy minimum 6 oldalas projektnaplót is, amelyben leírjátok, hogy mit és hogyan csináltok, milyen volt a közös munka, milyen eredményeket értetek el, illetve fényképekkel bizonyítjátok, hogy valóban közösen dolgoztatok a konferencia létrejöttén! Ügyeljetek a határidők betartására!
Értékelési szempontok
A projektre összesen 50 pontot lehet szerezni, melyből 15 pontot a diákok, 35 pontot pedig a tanár ad.
Tanár értékelési szempontjai
A konferencia tartalma (15 pont) – A konferencia alaposan felépített, ismerteti a téma legfontosabb problémáit, okait, láttatja az ok-okozati összefüggéseket és megoldási javaslatokkal áll elő az egyes gondok orvoslására. Felhívja a figyelmet a környezet állapota és az emberi tevékenységek közötti kapcsolatra, ismerteti azon emberek helyzetét, akiket közvetetten vagy közvetve, de érint a probléma. Megoldást próbál találni a különféle konfliktushelyzetekre, amik a probléma körül fennállnak.
Szemléltető eszközök, mellékletek (10 pont) – A szemléltető eszközök (képek, videók, prospektusok stb.) sokrétűek, relevánsan a problémához kapcsolódnak, színesen vannak összeválogatva. A szemléltető eszközök kiválasztása és használata kreatív, azok tartalma és színvonala valóban egy tudományos konferencia hangulatát idézi. A beadott mellékletek (pl. projektterv, projektnapló) alaposan átgondoltak, jól felépítettek és a valóságot tükrözik.
Szaknyelv (5 pont) – A témával kapcsolatos szakszavak megfelelő helyen és időben, tényleges jelentésük szerint vannak használva. Az esetleges új szakszavak jelentésének magyarázata megtörténik, mindenki számára világos.
Kreativitás, struktúra (5 pont) – A konferencia lebonyolítása kreativitásról árulkodik, jól felépített, van elég idő az egyes elemek feldolgozására, az előadás címe eredeti, a konferencia tanulsággal zárul.
Diákok értékelési szempontjai
Bevonódás (6 pont) –A diákok bevonódnak a konferenciába, aktív résztvevői annak, a résztvevőket az alkotó jelenlét jellemzi a projektben, a felmerülő véleménykülönbségek és konfliktusok megfelelően vannak kezelve. A konferenciát rendezők felhívják a figyelmet az össztársadalmi érdekekre, s megmutatják az utat, hogy az egyének miként járulhatnak hozzá ezen érdekek biztosításához, jelentős szerepet kap az emberi felelősség.
Élmény, új ismeretek (5 pont) – A konferencia maradandó élményeket nyújtott, új ismeretekkel járult hozzá tanulmányainkhoz.
Bónusz pontok (4 pont) – Az osztály saját szempontjai, amivel jutalmazhatják az előadókat (alapos indoklás szükséges).
Helyszínek, témakörök
Segítség az elinduláshoz
Mit gondoltok, miért az adott kontinensen/városban rendezik meg a konferenciát?
Mik a témakör legfontosabb problémái? Hogyan jelentkezhetnek ezek? Mely területeket érintik közvetetten vagy közvetve ezek a problémák?
Mik a legfontosabb emberi tényezők, amik az egyes problémákat előidézhetik?
Milyen megoldások születhetnek az egyes gondok orvoslására? Mit tehetünk egyéni, országos, regionális és globális szinten a problémák elkerülése ellen?
Projektterv (sablon)
Az alábbi táblázatban összegyűjtöttem, hogy az egyes programelemek mely kompetenciaterületeket hivatottak fejleszteni és ezek miként épülnek egymásra a 10. évfolyamon.
5. programelem – VÁLLALOD? – projektfeladat
A projektfeladat a 21. század társadalmi-gazdasági folyamataival kapcsolatos. Rendeződjetek 6 fős csoportokba, majd válasszatok egy szituációt az alábbi lehetőségek közül! Ezzel fogtok foglalkozni a következő hetekben.
Tervezzétek meg saját vállalkozásotokat! Gondoljátok végig, hogy a választott szituációban milyen lehetőségeitek lennének egy saját vállalkozás beindításához! Mindenképpen vegyétek figyelembe a szövegben leírt társadalmi-gazdasági tényezőket is! Járjatok utána, hogy az adott helyszínen milyen tényezőket (pl. lehetséges célcsoport) kell mindenképpen mérlegelnetek, hogy vállalkozásotok sikeres legyen!
Tervezzétek meg lépésről lépésre, hogy miként indulnátok el az úton! Bármelyik szektorban gondolkodhattok, a lényeg, hogy vállalkozásotok környezettudatos alapokraépüljön és főprofilotok is ezzel kapcsolatos legyen! Gondolkodhattok cégben, boltban, gyárban, farmban, oktatásban, kutatásban, egyszóval bármiben – csak a képzelet szabhat határokat. Fontos, hogy ügyeljetek a határidők betartására!
A feladat időtartama: 8 hét
A feladattal kapcsolatos beadandók, teendők
A vállalkozásotok logójának megtervezése és rövid leírása.
A választott szöveggel kapcsolatos társadalmi-gazdasági tényezők leírása és az azokból levont következtetések bemutatása (maximum 2 oldalban).
Pénzügyi és marketingterv (maximum 1 oldal).
A vállalkozásotok tervezete, amiben leírjátok, hogy miért választottátok azt, miért tartjátok megfelelőnek, miben nyilvánul meg abban a környezettudatosság (konkrét példákkal!), valamint vállalkozásotok lehetséges utóéletét (pl. sikerek, kockázatok) is felvázoljátok (minimum 7 oldal).
Egy rövid bemutató osztálytársaitok számára (8-10 perc).
Szituációk
Megelégelted zajos, nyüzsgő New York-i életedet és úgy döntöttél, hogy hazaköltözöl Magyarországra. Fejedbe vetted, hogy egy Békés megyei, 6000 fős településen saját vállalkozást indítasz. Meglehetősen keveset tudsz az ország e részéről, de alapos informálódás után, felmérve a helyszín sajátosságait sikerül egy jó ötletet kitalálnod. Amit viszont mindenki tud a településről: a lakosság 65%-a 60 éven felüli, a településen mindössze egy 50 főt foglalkoztató cipőgyár működik, valamint a környéken sincs sok munkalehetőség.
Agglomerációban élő fiatalként megelégelted, hogy napjaid jelentős része ingázással telik. Elhatároztad, hogy ezen változtatsz és egy saját vállalkozást indítasz csupa fiatalokkal. A településeden 54 000-en élnek, akik nagyrészt az elmúlt 15 éven belül költöztek ide. Városodban leginkább a középosztály képviselteti magát, a leggyakrabban 2-3 gyerekes, kertes házban élő családokkal találkozhatunk itt. A település lélekszáma a beköltözések miatt napjainkban is dinamikusan nő, az infrastrukturális fejlesztések miatt pedig egyre több a zöldövezet.
Úgy gondolod, tanyasi emberként pontosan tudod, hogy mi kell egy budapestinek! Hosszas mérlegelés – és persze néhány év spórolás – után felköltözöl a fővárosba és saját vállalkozást indítasz. Sikerül az V. kerületben egy 70 m2-es helyiséget bérelned, de hosszú távú célod, hogy tovább terjeszkedsz. Az ötleted egyedülálló a fővárosban, de vannak hasonló profillal rendelkező vállalkozások, amik nehézséget okozhatnak számodra, sőt néhányan azt rebesgetik, hogy egy kartell van kialakulóban… Célod, hogy legalább 30 embert foglalkoztass.
Meguntad csendes, kisalföldi életedet és Svédországba költözöl, hogy vállalatot alapíts. Magyarországon már próbálkoztál egy ökogazdasággal, csakhogy nem sok sikerrel. Svédországban van egy ismerősöd, aki képzett informatikus, ő hívott, hogy alapítsatok közös vállalatot. A településen közel 50 000-en laknak és termékeny talajjal rendelkezik. A közlekedési kapcsolatok szörnyűek, noha a legközelebbi nagyobb város mindössze 27 km-re van, és számtalan 2-3000 fős település is van a környéken.
Bezárt a bánya, oda a munkád. Félretett megtakarításodból egy új vállalkozás alapításán töröd a fejed, ami a hozzád hasonló közel 100 embernek nyújtana munkalehetőséget. Településeden az iskolázottság viszonylag alacsony és a lakosok többnyire rossz körülmények között élnek, ám a volt bánya miatt a közlekedési adottságok kiválóak. Szabadidős lehetőség egyáltalán nincs a környéken, ám a szomszédos nagyvárosban dinamikusan emelkedik az oktatás színvonala. Korábbi tapasztalataidból tudod, hogy a lakosság nyitott az újdonságokra.
Az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások miatt a turizmus megszűnőben van környékeden, ráadásul a helyi adók is emelkednek. Tőkéd még csak-csak lenne, azonban a környékről folyamatosan költöznek el az emberek, mondván, hogy ott semmi lehetőség nincs. Pedig az egykor virágzó turizmus számos munkalehetőséget kínált a többnyire fiatal, középkorú lakosságnak, akiknek – a közeli iskolavárosok miatt – jelentős hányada magasan képzett. Elhatározod, hogy egy vállalat elindításával megállítod az itt zajló folyamatokat és vállalatot alapítasz.
Variációk vállalkozóknak
Amennyiben valami másban gondolkodsz, akkor alkosd meg saját társadalmi-gazdasági környezetedet és ahhoz alkalmazkodva indítsd be sikeres vállalkozásodat!
Források
Luikham, Siobhan (2010): Motivation and behavioural change. In. Kemp, Martin (szerk.) ZERO CARBON BRITAIN 2030: A New Energy Strategy. Centre for Alternative Technology. pp. 147–185.
Seres Zoltán (2018): Környezeti szemléletformálás – a fenntarthatóság témakörének feldolgozási módszerei és eszközei a földrajztanításban. OTDK dolgozat. Budapest. 87 p.
Teperics Károly (2015): Önálló tanulói tevékenység szerepe az oktatásban, kiselőadások. Csoportmunka, projektmunka szerepe, lehetőségei. In: Teperics K.– Sáriné – Németh G. – Sütő L. – Homoki E.: Földrajztanítás – válogatott módszertani fejezetek. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen. pp. 67–72.
Kerettanterv a gimnáziumok számára. Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest, 2012. Letöltés: http://kerettanterv.ofi.hu. (2019.05.11.)
Szerkesztői megjegyzés: az írás az XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai szekciójában a Természettudományok tantárgypedagógiája tagozatban II. díjat nyert dolgozat alapján készült.
Néhány hónapja vezető hír volt a sajtóban, hogy eltévedt egy család kirándulás közben. Sajnos gyakran hallani hasonló esetekről. Téri képességeinkre életünk számos területén szükségünk van. Gondoljunk csak olyan köznapi tevékenységekre, mint a közlekedés, a kirándulás vagy a barkácsolás, amelyek során téri intelligenciánk aktivizálódik. Pedagógusként feladatunk tanulóink téri intelligenciájának fejlesztése, hiszen a jövő építészei, festői, lakberendezői, mérnökei, koreográfusai a mi kezeink közül kerülnek ki. A tantervek is célként fogalmazzák meg a fejlesztését, mégis kevés részletesen kidolgozott, átfogó segítség áll a földrajztanárok rendelkezésére. Fontos, hogy ez a hosszú fejlesztési folyamattudatosan, rendszerben történjen, ezáltal hatékonyabbá váljon.
A tudatos fejlesztőmunka támogatásához egy feladattárat készítettem, aminek létrehozását szakirodalmi megalapozás és kutatás előzte meg. A kutatás központi eleme egy közel 600 tanuló és az őket tanító földrajztanárok által kitöltött kérdőív a téri képességek fejlesztésére alkalmas eszközök használatáról, valamint a tanulók téri intelligencia szintjét vizsgáló feladatlap. A hipotézisem az volt, hogy a tanulók téri képességei nem megfelelően fejlettek, amit – sajnos – igazoltak az eredmények. A helyzetfeltárást követően a kutatás tanulságait felhasználva kidolgoztam fejlesztő feladatokat, végül pedig kipróbáltam tanulókkal a tevékenységeket és levontam a metodikai a tanulságokat.
A téri intelligencia és fejlesztésének eszközei
A téri intelligencia jelentésének megértéséhez, először az intelligencia értelmezése szükséges, ami már önmagában sem egyszerű feladat, hiszen megannyi meghatározása fellelhető a szakirodalmakban. A különböző megközelítések képviselői két csoportot alkotnak. A szingularisták szerint az intelligencia egy egységes képesség, ami részképességekből áll, melynek a legfelső szintje az általános intelligencia. Ezzel szemben a pluralista irányzat képviselői úgy gondolják, hogy különböző, egymástól független intellektuális képességek jellemzik az embereket (Dezső R. A. 2014). Ez utóbbi nézet képviselője a híres amerikai pszichológus professzor, Howard Gardner is, aki a problémák megtalálásának és megoldásának, valamint produktumok létrehozásának képességeként értelmezi az intelligenciát. Gardner nevéhez fűződik az ismert többszörös intelligenciaelmélet, melynek elemei az 1. ábrán láthatók.
1. ábra. A Gardner-féle többszörös intelligenciaelmélet elemei (saját szerk. Dezső R. A. 2014. nyomán)
A térbeli-vizuális intelligencia (egyes szakirodalmakban téri intelligenciának nevezik, a földrajz szakmódszertanban is ezt követjük) tehát a Gardner-féle intelligenciarendszer egyik összetevője. Különböző képességösszetevőkből áll, melyek egymással összefüggve tesznek képessé minket a téri információk kódolására, feldolgozására, felelevenítésére, módosítására és összevetésére (Haanstra 1994 nyomán Makádi M. 2012).A téri intelligencia fejlesztése az azt felépítő képességek erősítésén keresztül lehetséges. Ezek az összetevők pszichológiai nézőpont alapján alakultak ki, de a földrajztanítás szempontjai is felfedezhetők benne (2. ábra).
2. ábra. A téri képességösszetevők rendszere (saját szerk. Makádi M. 2012. nyomán)
A földrajztanárok eszköztára a téri készségfejlesztés téren szerencsére igen széles spektrumon mozog. A térképeken (papíralapú vagy akár online) túl térképes alkalmazások (például a Google Tour Buildervagy a GeoGuessr) is segítségünkre lehetnek, de az iránytű és a tájoló oktatásba való bevonása is hasznos lehet a tanulóknak. Egyre kedveltebb és szélesebb körben alkalmazott eszköz a GPS (Globális Helymeghatározó Rendszer), ami ma már okostelefonra letölthető applikációként is beszerezhető (ingyenes alkalmazások többek között a Google Maps vagy a Sygic). A kincskereső játékok is egyre népszerűbbnek mondhatók, azok közül is a Geocachinga legismertebb, amiben az úgynevezett geoláda keresése kirándulás közben valósul meg.
A kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) valamint a virtuális valóság (virtual reality, VR) a legmodernebb és egyben az iskolákban legkevésbé alkalmazott módszerek közé tartozik. Tanórai keretek között egyszerűbb és kevésbé eszközigényes a kiterjesztett valóság alkalmazása, melyre többek között a LandscapARnevű telefonos applikációval van lehetőségünk (3. ábra). A mások által készített kiterjesztettvalóság-tartalmak felhasználásán kívül mi magunk is gyárthatunk saját oktatási anyagokat (például egy ingyenes regisztráció után ahpRevealoldalán).
A virtuális valóság alkalmazására a természettudományokban különösen sok lehetőségünk van. Jó alternatívát jelentenek erre a Google VR szolgáltatásai (https://vr.google.com/), melyek használatához szükséges a Cardboard nevű applikáció telepítése (https://bit.ly/2UvPX7b). A földrajztanítás-tanulás szempontjából hasznos lehet még a Google Earth VR (https://vr.google.com/earth/), illetve az Expeditions (https://bit.ly/29AX8Cz). Ezek segítségével az osztályteremben ülve tarthatunk idegenvezetést tanulóink számára távoli vidékeken.
A téri készségek fejlesztésére kidolgozott fejlesztő feladatok
Az előzőekben bemutatott módszerek és eszközök felhasználásával 30 tevékenységet dolgoztam ki részletesen, amelyek mindegyikének fő célja a tanulók téri készségeinek fejlesztése. A megfelelő feladat kiválasztását egy táblázat segíti, ami a feladatok címét, az általuk leginkább fejlesztett téri képességösszetevőt, valamint a javasolt korosztályt tartalmazza (1. táblázat).
1. táblázat. Keresőtáblázat a megfelelő feladat kiválasztásához (saját szerk.)
A feladatok felépítése egységes, minden esetben ugyanazon kilenc szempont alapján történt (4. ábra). Elsőként maga a feladat meghatározása látható, mely megfogalmazása olyan, amelyet közvetlenül a tanulók kezébe is adhatunk. Ezután következik a javasolt célcsoport, és a munkaforma, vagyis az, hogy mely évfolyamokra íródott a feladat, illetve, hogy milyen munkaformában érdemes azt elvégezni. A tartalmi cél alatt az elsajátítani kívánt földrajzi információk szerepelnek, míg a feladat által erősített kompetenciák, képességek és készségek a fejlesztési célnál kerültek bemutatásra. Ezután következik azoknak a téri képességösszetevőknek a meghatározása, melyeket az adott tevékenység fejleszt. Az elvárt teljesítménynél megoldási példa látható, míg az ellenőrzés és értékelés résznél az ellenőrzés módja és az értékelési szempontok. Amennyiben van speciális eszközigénye vagy forrása a feladatnak, akkor azok is olvashatók.
4. ábra. A feladatok felépítése
Példafeladatok
Cím: Bolygósoroló
Feladat: Készítsd el a Naprendszer bolygóinak arányosan kisebbített mását (például gyurmából vagy papírmaséból)! Nevezd meg az égitesteket! Rendezd azokat méretük alapján növekvő sorrendbe!
Célcsoport: 9–10. évfolyam
Munkaforma: egyéni munka
Tartalmi cél:a Naprendszer bolygóiról tanultak elmélyítése
Fejlesztési cél: matematikai kompetencia, logikai gondolkodás fejlesztése
Elvárt teljesítmény: egy szemléltetőeszköz (térbeli modell vagy rendszerező plakát, a feldolgozás módja a tanulóra bízott), mely kreatív és földrajzilag helyes információkat tartalmaz.
Ellenőrzés és értékelés: a kész munkákat a tanulók megmutatják egymásnak, közösen értékelik azokat; a fő szempont a földrajzi tartalom és a kreativitás.
Eszközök és források: a feldolgozás módjától függ
Megoldási példa: 6. ábra
6. ábra. A „Nézzünk a dolgok mélyére! című feladat tanulói megoldása
Elvárt teljesítmény: a tanulók „végigjárják” a tárlatot és megoldják a feladatokat, majd megoldásaikat feltöltik egy tanár által létrehozott közös online felületre (használható például a Google Drive felülete).
Ellenőrzés és értékelés: A tárlat bejárása során feladatokat kell teljesíteniük a tanulóknak. A megoldási sorrend szabadon választható. A kész feladatokat a tanulók feltöltik a közös tárhelyre, majd a tanár ellenőrzi azokat. Fő szempontok: földrajzi tartalom helyessége, kreatív feladatmegoldás.
A téri képességek szinte minden tevékenységünk meghatározó komponensei, így fontos, hogy azok szintje megfelelő legyen. A téri képességek mélyülnek és differenciálódnak a gyermekek értelmi képességeinek fejlődésével párhuzamosan, ennek ellenére tudatos fejlesztésére szükség van, mely a kutatások tanulságai szerint eredményesebb fiatalabb korban. Fontos kiemelni, hogy nem elegendő egyszer-egyszer, alkalomszerűen foglalkozni vele, hanem tanóráink szerves részét kell képeznie. Ez a tantervek részéről is elvárás, azonban kevés konkrét segítség, kidolgozott módszer áll a pedagógusok rendelkezésére. A folyamatos és megfelelő szintű fejlesztéshez nélkülözhetetlen lenne egy átfogó fejlesztési koncepció, mely az alsó tagozattól kezdve egészen a középiskola végéig, ami változatos módszerekkel és eszközökkel támogatja a téri képességek erősítését. Az eredményességhez egymásra épülő, az életkori sajátosságoknak megfelelő, részletesen kidolgozott feladatok és tevékenységeke szükségesek pontos leírásokkal és segédanyagokkal.
Források
Dezső R. A. 2014: Differenciált tanulásszervezés a többszörös intelligenciák elméletének alkalmazásával – Megvalósított és reflektált óratervek a PTE tanárképzésében. Pécs.
Farsang A. 2011: Földrajztanítás korszerűen. GeoLitera. Szeged. 196 p.
Makádi M. – Róka A. 2013: A tér- és az időszemlélet alakításának szaktudományi háttere és szemléleti kérdései. 60 p. http://ttomc.elte.hu/sites/default/files/kiadvany/5_fejezet_ter_ido.pdf(utolsó letöltés: 2019. 05. 11.)
Makádi M. 2005: Földönjáró – Módszertani kézikönyv gyakorló földrajz tanárok és hallgatók számára 1. Stiefel Eurocart Kft. Budapest. 200 p.
egyetemi hallgató, ELTE TTK Földrajz szakmódszertani csoport
seres.zltn@gmail.com
Szerkesztői megjegyzés: az írás az XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai szekciójában atermészeti környezet megismerésének pedagógiája tagozatban I. díjat nyert dolgozat alapján készült. Három írásban tesszük közzé a szemléletformáló feladatokat. Ezúttal a fejlesztési program lényegét és annak első két programelemét mutatjuk be.
A fejlesztési program gondolata
Ahányan vagyunk, annyiféleképpen gondolkodunk a környezetről. E gondolkodást rengeteg tényező befolyásolhatja: gyermekkori élmények, közös kirándulások, természeti katasztrófák, ügyesen megírt újságcikkek, a társadalmi környezet és persze mi, pedagógusok. Talán mondanom sem kell, hogy tanárként mekkora szerepünk lehet a tanulók környezettudatos szemléletének megalapozásában. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a földrajzórákon is nagy hangsúlyt helyezzünk a környezeti szemléletformálásra, ami éppúgy magában foglalja a fenntarthatóság pedagógiai alapelveit, mint a környezeti nevelését. Noha ehhez szükséges némi idő- és energiabefektetés, látnunk kell, hogy mindez rendkívül kifizetődő lehet bolygónk, így ezáltal az emberiség szempontjából is.
A tavalyi év elején fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy a fenntarthatóság témakörével meglehetősen keveset foglalkoznunk a földrajzórák keretein belül.Elhatároztam, hogy megvizsgálom az ehhez való viszonyulást és megnézem, hogy a tanulók és a tanárok milyen módszereket kedvelnek, alkalmaznak a tanulási-tanítási folyamatban. Az általam összeállított kérdőívekre adott válaszokból világosan kiderült, hogy mind a tanulók, mind a pedagógusok oldaláról van igény ezen ismeretek megszerzésére, elsajátítására, erre pedig a legalkalmasabb terep a földrajzóra. Mindent összevetve kidolgoztam egy két évfolyamon átívelő fejlesztési programot a középiskolai tanítási-tanulási folyamathoz, ami nyolc nagyobb volumenű feladattal tesz kísérletet a tanulók környezettudatos magatartásának előmozdítására. Az egyes programelemek illeszkednek a kerettantervek által szabályozott tematikus egységekhez, a korosztály várható igényeihez, valamint különböző kompetenciák fejlesztését is szolgálják. Fontos azonban, hogy mielőtt az egyes feladatokat alkalmazzuk, gondoljuk át, hogy azt miként tudjuk saját osztályunk sajátosságaihoz, igényeihez igazítani – nem feltétlenül jó tehát, ha egy az egyben átveszünk innen feladatokat. Ezek kiindulópontként, katalizátorként foghatók fel, melyekkel a célom a gondolkodás beindítása – mind a tanulók, mind a pedagógusok elméjében. Igyekeztem olyan feladatokat kidolgozni, amelyek egyaránt izgalmasak és érdekesek (nemcsak a tanulóknak, hanem a tanároknak is), módszertanilag változatosak, színesek, gondolkodásra ösztönöznek és az életre nevelnek.
Az e cikkben megjelenő feladatok az OTDK dolgozatomból származnak. Mivel a személyes tapasztalatszerzést elengedhetetlennek tartom – hiszen csak ezáltal kaphatok reális képet a kidolgozott módszerek hasznosságáról – így a fejlesztési program első három állomását iskolai környezetben is kipróbáltam, melyekkel kapcsolatban pozitív volt a tanulók visszajelzése. Örömmel vették ki részüket a feladatokból, elkészítettek egy újságot és néhány videofilmet, sőt vissza is jeleztek, mind direkt, mind indirekt módon. Ezeket be is építettem a fejlesztési programomba, azonban a kimaradt feladatok gyakorlati kipróbálása – ugyan nem sokáig, de – még várat magára. Ebben nehézséget okoz, hogy az egyes programelemek egymásra épülnek és feltételezik az előző programelemekből megszerzett tudást, fejlesztett készségeket, így a program teljes kipróbálása két tanévet ölel fel. A tanulók visszajelzése mellett azonban a tanárok visszajelzése is fontos lenne, így amennyiben sort kerítenek valamelyik programelem kipróbálására, kérem, hogy tapasztalataikat, ötleteiket mindenképpen osszák meg velem.
A fejlesztési programban található feladatok:
1. programelem – Irány a szerkesztőség! – projektfeladat (A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai)
3. programelem – Merülj el benne! – témanap (A vízburok földrajza)
4. programelem – Konferencia, konferencia… – problémaalapú tanulás (A földrajzi övezetesség)
5. programelem – Vállalod? – projektfeladat (Társadalmi folyamatok a 21. század elején és a világgazdaság jellemző folyamatai)
6. programelem – Reklámoznád? – dizájnalapú projektfeladat (Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában)
7. programelem – Járj utána! – kutatásalapú projektfeladat (Európa és az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői)
8. programelem – 10 dolog, amit szeretek benned – önálló feladat (Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei)
Az 1. táblázatban összegyűjtöttem, hogy az egyes programelemek mely kompetencia-területeket hivatottak fejleszteni és ezek miként épülnek egymásra a 9. évfolyamon.
1. táblázat. A programelemek egymásra épülése (szerk. Seres Z.)
1. programelem – IRÁNY A SZERKESZTŐSÉG! – projektfeladat
A projekt középpontjában a kőzetburokkal kapcsolatos környezeti tartalmak állnak. A feladatban – a különféle szerepköröket, munkafolyamatokat egymás között felosztva – az egész osztály részt vesz. A feladat egy kinyomtatott (szövegeket, képeket, ábrákat, riportokat stb. tartalmazó) ismeretterjesztő újság határidőre történő elkészítése.
Feladatleírás
Rendeződjetek két csoportba! Készítsetek egy minimum 12 oldalas ismeretterjesztő újságot, aminek középpontjában a kőzetburokkal kapcsolatos környezeti tartalmak állnak! Keressetek olyan témákat, amikben valamilyen formában megjelennek a kőzetburkot érintő különféle problémák, valamint olyanokat, amik a fenntarthatóságot helyezik előtérbe!
Az általatok érdekesnek talált témákkal kapcsolatban írjatok rövid cikkeket, készítsetek interjúkat, kutatásokat, majd ezeket rendezzétek különféle rovatokba (pl. Vélemény, Aktuális, Fotó stb.) úgy, ahogyan azt a valódi újságoknál megszokhattuk! Az egyes cikkeknél legyen feltüntetve a szerző(k) neve, fényképeknél, ábráknál pedig azok készítőjének neve, illetve a forrás is!
Az újság legyen színes, legyen saját arculata, legyen figyelemfelkeltő és kreatív címe, valamint címlapja is! Az újságban legyenek ábrák (pl. diagramok), képek, valamint egyéb – tartalmilag helyes – elemek. Az újság elején legyen feltüntetve az impresszum, amely tartalmazza a kiadó, a szerkesztőség és a kiadvány legfontosabb adatait!
Osszátok fel magatok között a szerepköröket, a feladatokat! Ezek alapján pedig alakítsátok meg a „szerkesztőséget”, amiben mindenki kapjon valamilyen testhezálló pozíciót!
A munkafolyamat elején el kell készítenetek egy projekttervet, amiben leírjátok a legfontosabb lépéseket felelősökhöz, időpontokhoz kapcsolva. A projekt végén, az elkészült újság mellett le kell adnotok egy minimum 3 oldalas projektnaplót is, amelyben leírjátok, hogy mit és hogyan csináltok, milyen volt a közös munka, milyen eredményeket értetek el, illetve fényképekkel bizonyítjátok, hogy valóban közösen dolgoztatok az újság létrejöttén! Ügyeljetek a határidők betartására!
Alapforrásként a tankönyv idevágó leckéit („A Föld mint kőzetbolygó”, 56–107. oldal)javaslom. Azonban ez nem lesz elegendő, így ezen kívül érdemes a könyvtárakban és az interneten fellelhető anyagokat is használni.
Néhány példa a cikkek lehetséges témájához (A szerepkörök kiosztását követően az újságírok válasszanak maguknak egy-egy témát, amivel dolgozni szeretnének!)
A geotermikus energia felhasználása
Hulladéklerakók létesítésére alkalmas területek geológiája, kőzettani tulajdonságai
A savas esők hatása a talajokra, a kőzetekre; a mészkőszobrok és az épületek károsodása
Az ásványkincsek kitermelésének környezeti hatásai
Az öntözés hatása a talaj minőségére, a szikesedés
A monokultúrás földművelés hatása a talaj minőségére
A talaj eltartóképessége és az adott terület gazdasági fejlettsége közötti összefüggés
A szerkesztőség (33 fő):
projektmenedzser (1 fő) – ő felel a projekttervben foglalt határidők betartásáért, ő felügyeli a munkafolyamatokat;
főszerkesztő (1 fő) – az ő felelőssége az újságban megjelenő tartalmak ellenőrzése, valamint a kreatív igazgatóval az újság stílusának/megjelenésének kialakítása:
főszerkesztő-helyettes (1 fő);
szerkesztők;
kreatív igazgató (1 fő) – ő felügyeli a fotósok, képszerkesztők, grafikusok munkáját, hozzá futnak be az elkészült produktumok, amelyek közül a legjobbakat eljuttatja a szerkesztőknek/főszerkesztőnek, akivel az újság stílusát/megjelenését is alakítják.
fotósok;
képszerkesztők;
grafikusok.
rovatvezetők (min. 3 fő) – ők vezetik az egyes rovatokat, hozzájuk futnak be az újságírók és riporterek elkészült cikkei ellenőrzésre, melyeket ezt követően továbbítanak a szerkesztőknek/kreatív igazgatónak:
A városvezetés egy új autógyár létesítését szavazta meg helyszíneteken.
Közösségi kezdeményezésre a közeljövőben szélerőmű park épül helyszínetek közelében.
A városvezetés népszavazást kezdeményez az évszázadok óta a város szívében lévő park mélygarázzsá alakításáról.
Helyszínetek külterületein egy műtrágyagyártó üzem fog létesülni.
Télen helyszínetek bizonyos részeiben műanyaggal, gumival, ruhákkal és egyéb környezetszennyező dolgokkal fűtenek.
A tervek szerint helyszínetek közelében egy kőolaj-finomítót létesítenek.
Helyszíneteken az utóbbi évben drasztikusan emelkedett a tüdővel kapcsolatos megbetegedések száma.
A városvezetés elhatározta, hogy a helyszínen és környékén betiltja az autóval való közlekedést.
Szereplőgárda
a polgármester, egy helyi munkás, egy helyi termelő, egy mérnök (+2 fő opcionális)
egy ügyvéd, egy tisztviselő, egy helyi munkás, egy turista (+2 fő opcionális)
egy helyi munkás, egy autótulajdonos, egy borász, egy turista (+2 fő opcionális)
egy olajmágnás, egy helyi lakos, egy orvos, egy egyetemista (+2 fő opcionális)
egy környezetvédő, egy tanár, egy mérnök, egy turista (+2 fő opcionális)
egy munkás/bányász, egy természettudós, egy sportoló, a polgármester (+2 fő opcionális)
egy kertész, egy jogász, egy mérnök, egy nyugdíjas (+2 fő opcionális)
egy vállalkozó, egy építész, egy turista, egy környezetvédő (+2 fő opcionális)
Helyszínek
esőerdővidék
Peking
Hortobágy
iparvidék
egy német kisváros
kőszénbányászatból élő település
Budapest belvárosa
természetvédelmi terület stb.
Példa a kártyákra
3. táblázat. Értékelő sablon
Segítség az értékelő táblázathoz és az értékeléshez
A feladatra összesen 50 pontot lehet szerezni, melyből 25 pontot a diákok, 25 pontot pedig a tanár ad. Az egyes szempontokat 1–5-ig lehet pontozni (kivéve a 2. oszlopot), s az e szempontokra kapott számok összege teszi ki a végső pontszámot.
A karakterek kidolgozottsága, aktivitás (5 pont)
Maximális pontszám akkor adható, ha az egyes karakterek életszerűen vannak kidolgozva (hanghordozás, szókincs, gesztusok stb.), kiderül foglalkozásuk, társadalmi státuszuk és ahhoz mérten viszonyulnak az egyes problémákhoz. Mindemellett a diákok aktívan és energikusan vesznek részt mind az előkészületekben, mind a jelenetek bemutatásában.
A probléma reális megoldása, a történet hitelessége (10 pont)
Maximális pontszám akkor adható, ha a jelenetből kiderül a helyszínt érintő probléma, annak bemutatása alapos és (a lehetőségekhez képest) árnyalt. A történet hiteles, nem tartalmaz meseszerű elemeket, nem rugaszkodik el a valóságtól. A megoldás alaposan átgondolt, abban megjelennek releváns földrajzi ismeretek. A megoldás valóban megoldás, figyelembe veszi a hosszú távú hatásokat, illetve a megoldásra adott reakciókat (pl. társadalmi, gazdasági, kulturális szempontokat is szem előtt tart).
Kreativitás (5 pont)
Maximális pontszám akkor adható, ha a diákok kreatívan oldják meg a felmerülő probléma mellett magát a jelenet előadását is. A jelenet során kiderül a helyszín (az erre utaló mondatok, eszközök, gesztusok kreatívan tükrözik azt), illetve a szereplők egymáshoz való viszonya. Az alaphelyzet és szituáció világos, érdekes, eredeti. A jelenetben egyéb teátrális elemek is előfordulnak, kiderül annak műfaja (dráma, komédia stb.) is.
A földrajzi tényezők, fogalmak szakszerű használata (5 pont)
Maximális pontszám akkor adható, ha a felmerülő problémával kapcsolatban elhangzanak olyan (szak)szavak, fogalmak, amik a téma alapos ismeréséről tesznek tanúbizonyságot. A jelenetben az egyes fogalmak pontosan szerepelnek, az egyes problémákra adott válaszok illeszkednek a földrajztudomány által elfogadott nézetekhez.
2/1. Reklámfilm
Készítsetek egy reklámfilmet az előző órán látott szituációk témáiból választva! A film elkészítéséhez használjátok az eddig tanultakat: segítségetekre lehetnek az előző órán készített szituációk is! Nézelődjetek az interneten; a különféle videós portálokon számtalan reklámfilmet találhattok, amik a segítségetekre lehetnek!
Térjetek ki arra, hogy milyen előnyökkel/veszélyekkel járhat a szituációkban megjelenített probléma/terv, és hívjátok fel a figyelmet a légkör károsításával kapcsolatos emberi tevékenységekre és azok következményeire is!
Használjatok minél több filmes eszközt, ügyeljetek arra, hogy filmetek minél hitelesebb legyen, és az valóban megfeleljen a reklámfilm elvárásainak!
A reklámfilm maximum egy perces legyen és összességében a környezettudatos életmódra hívja fel a figyelmet!
Az egyes reklámfilmek elkészítésében maximum hat fő vehet részt.
Készüljetek legalább két kérdéssel a filmetekkel kapcsolatban, amit majd feltesztek osztálytársaitoknak a vetítést követően!
2/2. Videófilm
Készítsetek egy rövid videófilmet azzal kapcsolatban, hogy egy általatok választott településen (pl. polgármesterként, civilként, turistaként stb.) miket tennétek annak érdekében, hogy a levegő minősége javuljon! Ne csak azt gondoljátok végig, hogy milyen intézkedésekkel lehetne elérni a javulást, hanem azt is, hogy ezek milyen érzéseket váltanának ki az emberekből és ezeknek milyen rövid- illetve hosszútávú következményei lennének.
A videófilm maximum két perces legyen és összességében a környezettudatos életmódra és az ehhez szükséges változásokra hívja fel a figyelmet!
Az egyes videófilmek elkészítésében maximum hat fő vehet részt.
Készüljetek legalább két kérdéssel a filmetekkel kapcsolatban, amit majd feltesztek osztálytársaitoknak a vetítést követően!
A filmek bemutatását követően feltehető kérdések (példák):
Mik voltak a filmek legjobb,leghatásosabb elemei, s mik voltak azok, amiken szerintetek változtatni kellene?
Hiányzik-e valamilyen (akár a korábbi órákon elhangzott) fontos érv a reklámból? Mi(k) az(ok)? Hogyan lehetett volna az(oka)t is megjeleníteni?
Milyen érzéseitek voltak a filmek nézése közben?
Források
Luikham, Siobhan (2010): Motivation and behavioural change. In. Kemp, Martin (szerk.) ZERO CARBON BRITAIN 2030: A New Energy Strategy. Centre for Alternative Technology. pp. 147–185.
Seres Zoltán (2018): Környezeti szemléletformálás – a fenntarthatóság témakörének feldolgozási módszerei és eszközei a földrajztanításban. OTDK dolgozat. Budapest. 87 p.
Teperics Károly (2015): Önálló tanulói tevékenység szerepe az oktatásban, kiselőadások. Csoportmunka, projektmunka szerepe, lehetőségei. In: Teperics Károly – Sáriné Gál Erzsébet – Németh Gábor – Sütő László – Homoki Erika: Földrajztanítás – válogatott módszertani fejezetek. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen. pp. 67–72.
Kerettanterv a gimnáziumok számára. Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest, 2012. Letöltés: http://kerettanterv.ofi.hu. (2019.05.11.)
A Digitális Jólét Nonprofit Kft. Digitális Pedagógiai Módszertani Központja (DPMK) digitális tananyagok és módszertani segédanyagok fejlesztésére pályázatot hirdetett tanároknak.
A pályázat keretében a magyar közoktatásban dolgozó pedagógusok olyan komplex, tananyagterveket és foglalkozásterveket tölthetnek fel, amelyek tükrözik a Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájában leírt célkitűzéseket. A szervezők olyan módszertani segédanyagokat várnak, amelyek innovatív módon segítik fejleszteni a diákok 21. századi kompetenciáit és kreatív módon kiaknázzák a digitális kompetencia lehetőségeit.
A pedagógusok a következő tananyagtípusokkal pályázhatnak:
a) Digitális pedagógiai módszertannal támogatott óra-/foglalkozásterv (1 × 45 perc).
b) Digitális pedagógiai módszertannal támogatott, legalább 5 tanórából álló tematikus terv és a hozzá kapcsolódó legalább 5 db óra-/foglalkozásterv (min. 5 × 45 perc).
c) Digitális pedagógiai módszertannal támogatott, legalább 10 tanórából álló tematikus terv és a hozzá kapcsolódó legalább 10 db óra-/foglalkozásterv (min. 10 × 45 perc).
d) Legalább 5 × 45 perc időtartamú, digitális pedagógiai módszertannal támogatott projektterv.
e) Legalább 10 × 45 perc időtartamú, digitális pedagógiai módszertannal támogatott projektterv.
Az elbírált pályázatok díjazásban részesülnek.
A pályázatok értékelése az alábbi szakaszokban történik:
1. értékelési szakasz: a felhívás megjelenésétől 2019. június 15-ig.
2. értékelési szakasz: 2019. június 16–augusztus 31-ig.
További információk és részletes pályázati leírás:
A Futuroscope és környezete (forrás: Google Maps, 2019. május 18.)
A Solar Impulse 2 projektet bemutató fotókiállítás 2019 márciusában (forrás: Kapusi J.)
