Debrecenben találkoztak a földrajzosok

ÜTŐNÉ VISI JUDIT

Oktatási Hivatal

judit.uto.visi@gmail.com

 

Az idén tizenegyedik alkalommal tartották meg a Magyar Földrajzi Konferenciát, a földrajztudomány egyik legrangosabb magyarországi szakmai eseményét. A konferencia a Debreceni Egyetem Földtudományi Intézete és az MTA Debreceni Területi Bizottságának Földtudományi Szakbizottsága, a Magyar Földrajzi Társaság, a Magyar Meteorológiai Társaság és a Magyarhoni Földtani Társulat Alföldi Területi Szervezete közreműködésével 2018. november 9‒11. között, a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részeként került megrendezése. A szervezők a konferencia céljai között jelölték meg a földrajz- és rokontudományai legfrissebb kutatási eredményeinek megismertetését, a földrajzoktatást érintő kérdések megvitatását és nem utolsó sorban a szakemberek közötti közvetlen eszmecsere lehetőségét.

A szervezők nevében Dr. Csorba Péter a Magyar Földrajzi Társaság elnöke köszönti a konferencia résztvevőit (fotó: Ütőné)

A konferencia a köszöntők után plenáris előadásokkal kezdődött az egyetem főépületének aulájában. Az első előadó, Mika János egyetemi tanár „Az éghajlatváltozás aktuális globális és hazai fejleményei” című előadásában különböző éghajlati modellek alapján vázolta a várható következményeket. A második előadó, Bíró Tibor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának dékánja a klímaváltozásból adódó hazai vízgazdálkodási kihívásokról beszélt. A plenáris ülés záró előadásában Kocsis Károly akadémikus, az atlasz szerkesztőbizottságának elnöke mutatta be Magyarország Nemzeti Atlaszának új kiadását, amely a közelmúltban jelent meg.

Dr. Kocsis Károly akadémikus mutatta be a Magyarország Nemzeti Atlasza új kiadását (fotó: Ütőné)

Az ebédet követően három, párhuzamosa futó, aktuális témák köré szerveződött pódiumbeszélgetésre került sor. Az egyes témák:

  • A magyar gazdasági növekedés térbeli korlátai – (Gazdaság)földrajzi reflexiók;
  • Geográfusok a diploma után – Milyen eredménye van az egyetemi képzéseinknek?;
  • Hogyan tovább? Földrajztanítás az általános és a középiskolákban.

Külön öröm, hogy nagy érdeklődés kísérte a földrajztanítás helyzetével, tartalmi-módszertani megújításának lehetőségeivel foglalkozó pódium beszélgetést. Ez bizonyára annak is köszönhető volt, hogy olyan rendkívül aktuális téma is előkerült, mint az új Nemzeti alaptanterv, illetve a földrajz tantárgy helyezte az új alapdokumentumban.

A földrajzoktatás helyzetével foglalkozó pódium szereplői (fotó: Makádi M.)

Délután pedig megkezdődtek a szekcióelőadások és a poszter bemutatók. A két nap során a 10 szekcióban (1. Földrajz oktatása, módszertan; 2. Földtani környezet, geomorfológia; 3. Gazdaságföldrajz; 4. Környezetföldrajz és megújuló energiák; 5. Népességföldrajz, szociálgeográfia; 6. Politikai és történeti földrajz; 7. Tájföldrajz, tájökológia; 8. Településföldrajz, településökológia; 9. Terület- és településfejlesztés; 10. Turizmusföldrajz) mintegy kétszáz előadás hangzott el. Az előadások között a szervezők lehetőséget teremtettek a kérdezésre, a szakmai diskurzusra is. A konferencián elhangzott előadások rövid ismertetőit az absztraktkötetben, az azokból készült tanulmányokat pedig külön online kiadványban adták közre a szervezők.

A XI. Magyar Földrajzi Konferenciát az egynapos szakmai tanulmányi kirándulás zárta, amely során a résztvevők megismerkedhettek Debrecen város régi és új látnivalóival, az egyre jelentősebb forgalmat lebonyolító nemzetközi repülőtérrel és az utóbbi időszak egyik legjelentősebb beruházásával, a trimodális logisztikai központtal. A sikeres szakmai rendezvény végén a résztvevők így búcsúztak: találkozunk 2020-ban a XII. konferencián, Pécsett!

 

Új V4 a láthatáron?

KAPUSI JÁNOS

középiskolai tanár, Debrecen

geo.bethlen@gmail.com

 

Egy több forrásból megerősített hír szerint Szerbia, Románia, Bulgária és Görögország mérlegeli annak a lehetőségét, hogy közösen megpályázza a 2030-as labdarúgó-világbajnokság megrendezését. Azon túl, hogy mekkora realitása is lehet ennek a potenciális pályázatnak (pl. az argentin-uruguayi-paraguayi centenáriumi pályázattal, esetleg egy angol tervvel szemben), a hír valami másról is szól. Amikor több állam közösen pályázik egy sportrendezvény „megszerzésére”, a közös múlton, a kultúrák hasonlóságán, az évszázados szomszédságon felül gyakran meglévő gazdasági vagy informális együttműködések húzódnak a háttérben. Hogy csak a focit említsük, a 2026-os torna megrendezésére vállalkozó USA-Kanada-Mexikó trió, vagy a korábbi VB- és EB-koprodukciók (belga-holland, koreai-japán, lengyel-ukrán) esetében egyáltalán nem (volt) meglepő az együttműködés, mint ahogy az sem érne senkit váratlanul, ha a visegrádi országok nyújtanának be közösen egy pályázatot.

A fenti négy állam kezdeményezése is egy informális együttműködésen alapszik, amelynek kezdete 2017 októberére, a bolgár, a román, a szerb és a görög miniszterelnök várnai találkozójára datálható. A visegradpost.com – élve a lehetőséggel – azonnal Várnai Négyekre (Four of Varna) keresztelte az együttműködést. A pályázatról szóló hírekben pedig már a „balkáni négyek” szókapcsolat szerepel, amely nemcsak a földrajzi kontextust rögzíti, hanem előrevetíti a négy ország további együttműködését, elsősorban a V4-ekéhez hasonló területeken, mint például a gazdasági növekedés, a közös infrastruktúra-fejlesztés, a befektetések ösztönzése, az energiabiztonság, a régió stabilitásának megőrzése és természetesen a jobb európai érdekérvényesítő képesség. Ahogy az egyik miniszterelnök fogalmazott, ez a négy állam kaput nyit az Európai Unió felé, közben pedig falként védi is, utalva itt az EU külső határaira. A balkáni stabilitás kérdése az év első felében lezajlott bolgár EU-elnökség, a görög-macedón névvita, a koszovói-szerb feszültség vagy a Bosznia-Hercegovinában kiéleződő migrációs konfliktusok fényében különösen fontosnak tűnhet.

Találkozó Szalonikiben (Forrás: https://www.balkaneu.com/quadrilateral-summit-of-bulgaria-greece-romania-and-serbia-in-thessaloniki/)

A várnai egyeztetést belgrádi és bukaresti találkozó követte, 2018 júliusában pedig Szalonikiben találkoztak az állami vezetők, a hírek szerint itt fogalmazódott meg először a pályázat ötlete Ciprasz görög miniszterelnök részéről. Bár mind a négy országban kiemelt figyelem övezi a futballt, a sportág nagyon is hasonló problémákkal küzd, a pénzügyi problémáktól a létesítmények és az utánpótlás helyzetén át egészen a korrupciós ügyekig. Nem is beszélve arról, hogy – egy-két kivételtől, fellángolástól, illetve a topcsapatokig eljutó játékosaiktól eltekintve – sem válogatott, sem klubszinten nem tekinthetők az európai futballelit állandó résztvevőinek. De tudjuk, a döntéshozatal szempontjából nézve ez általában nem akadály.

Feladatötletek órai feldolgozáshoz

  1. Melyik érintett országban találkoztak először a „négyek” képviselői?
  2. Milyen közös földrajzi, kulturális és gazdasági vonásokat mutatnak a fenti országok? Milyen téren mutatkoznak jelentős különbségek közöttük? Használjatok atlaszt, weboldalakat és statisztikai adatforrásokat (pl. Indexmundi) is!
  3. Tegyük fel, hogy a pályázatuk sikeres lesz. Milyen típusú fejlesztésekre lesz majd feltétlenül szüksége a négy pályázó országnak?
  4. Az együttműködés még nagyon friss, de könnyen lehet, hogy pár éven belül már külön országcsoportként hivatkozhatunk majd a négy országra. Csoportokban dolgozva tervezzetek logót a „négyek” számára! A logó színeivel, szimbólumaival utaljon az egyes országokra és a közös együttműködésre is!

Források

Reuters, visegradpost.com, greekdiplomaticlife.com, balkaneu.com, nso.hu

Digitális Tér 2018 konferencia

MAKÁDI MARIANN

ELTE TTK FFI

makadim@caesar.elte.hu

 

2018. november 24-én kerül megrendezésre a Digitális Tér 2018 konferencia, amely ezúttal a tanítási-tanulási folyamatban való digitális együttműködések témájával foglalkozik. A szekcióüléseken földrajztanári jó gyakorlatok bemutatására is sor kerül.

Részletek a http://digitalispedagogus.hu címen olvashatók.

Mozaik tanulmányi verseny

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

 

A szegedi Mozaik Kiadó nemzetközi tanulmányi versenyt hirdetett, amire bárki jelentkezhet az 1–12. évfolyamon.

A nagy múltú versenyt – hivatalos nevén XII. Nemzetközi Internetes Tanulmányi Versenyt – a NAT műveltségi területei alapján hirdették meg. Így az Ember és természet műveltségterületen belül környezetismeret tantárgyból az 1–2. és a 3–4. évfolyamon, illetve természetismeretből az 5–6. évfolyamon lehet jelentkezni. A földrajz tantárgyból 7–8. és 9–10. évfolyamokon várják a jelentkezőket.

Nevezni több kategóriában is lehet, azonban négynél több tantárgy felvétele nem javasolt. A Mintafeladatsorok menüpont alatt találhatók tesztsorok, amelyet bárki megoldhat. Segítségével felmérhető, hogy kinek milyen tantárgyból, milyen szintű versenyre érdemes jelentkeznie. A kérdések helyes megoldása is azonnal látható.

A versenyre nevezni a pedagógus segítségével lehet, de szülői beleegyezéssel egyéni nevezésre is van lehetőség. A nevezés módja: a honlapon, regisztrációt követően.

Nevezési határidő: 2018. szeptember 30., pótnevezés: 2018. november 23-ig.

A versenyszabályzat és a részeletes kiírás megtekinthető: https://www.mozaik.suli.hu/versenyfelhivas

Európai Hulladékcsökkentési Hét

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szervezésében Magyarország idén is részt vesz az Európai Hulladékcsökkentési Hét kampányban, amely 2018. november 17–25. között kerül megrendezésre.

A hét keretében Európa szerte önkéntesek saját ötleteiket megvalósítva hívják fel a figyelmet a hulladékmennyiség csökkentésének fontosságára, a termékek újrahasználatára, valamint a már hulladékká vált anyagok újrahasznosítására, azaz a szelektív hulladékgyűjtés jelentőségére.

(forrás: http://szelektalok.hu/wp-content/uploads/2013/10/ewwr-logo-hu.jpg)

Az Európai Hulladékcsökkentési Hétnek minden évben van egy központi témája, idén a „Méregtelenítsünk” szlogennel hívják fel a figyelmet főként a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok megelőzésére. A hét kiemelt témája arra irányítja a figyelmet, hogy hogyan csökkentsük ezen termékek használatát a közvetlen környezetünkben, pl. a fürdőszobában, a konyhában, a fészerben vagy a garázsban, mivel a veszélyes hulladékok nagyobb kockázatot jelentenek az egészségünkre és környezetünkre, mint más hulladékok.

A megvalósítandó akciók fókuszálhatnak a hulladékkeletkezés megelőzésére és csökkentésére, újrahasználatra vagy szelektív hulladékgyűjtésre és újrahasznosításra. A legötletesebb, leghatékonyabb regisztrált akciókat idén is benevezik az Európai Hulladékcsökkentési Díjra, melyet a nemzetközi zsűri által kiválasztott legjobb európai kezdeményezések kapnak.

További információ a Hulladékcsökkentő Hétről és a regisztrációról:

http://szelektalok.hu/hulladekcsokkentesihet/

Energiatudatosság lemondások nélkül

NAGY BENCE

egyetemi hallgató, ELTE TTK 

nagybencelte@gmail.com

 

Az internetet böngészve, rádiót hallgatva vagy csak az utcán sétálva naponta találkozunk olyan hírekkel, amelyek a globális problémákkal foglalkoznak, legyen ez az éghajlatváltozás, a túlnépesedés vagy a biodiverzitás nagymértékű csökkenése. A diákokhoz is eljutnak ezen információk, de mivel ezekre a problémákra nincsenek megoldási képletek a kezükben, így legtöbbször úgy érezhetik, hiába cselekednek bármit is, a köznapi tetteikkel nem tudnak hozzájárulni bolygónk megóvásához. Sajnos tanárként mi sem tudunk azonnali és „világmegmentő” ötleteket adni számukra, de segíthetünk abban, hogy ebben a roppant összetett és szerteágazó rendszerben jobban tudjanak tájékozódni.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2017-ben indította el az Energiakövetek Programját, melyre olyan egyetemi hallgatók jelentkezését várták, akik otthonosan mozognak a természettudományokban világában és fontosnak tartják az energetikai témájú szemléletformálást. Az ebben a cikkben bemutatott foglalkozásterv is a díjazott pályamunkák között szerepelt, és a tanítási tapasztalatokat beépítve egy átdogozott formában kerül most ismertetésre. A Pályázat feltételei miatt az óra elsődlegesen az energiatudatosság fejlesztésére fókuszál, és ezen a szálon keresztül mutat be néhány jelentősebb globális problémát (lásd óraterv). Az óra megtervezése során igyekeztem a tudásanyagot a mindennapok szintjére hozni, kézzelfoghatóvá tenni az energiatakarékosság és energiahatékonyság kérdéskörét, szem előtt tartva azt, hogy a tanulók érezzenek a felelősséget Földünk jövőjéért, mely a foglalkozás során ösztönzőleg hathat rájuk. Ez lehet a motiváció, hogy megtapasztalják, hogy van értelme cselekedni, változni a magatartásunkon és megpróbálni változtatni a környezetünkön, hogy egy fenntarthatóbb világot tudjunk kialakítani. Kardinális fontosságú az összefogás, ezért a diákok az óra teljes ideje alatt három csoportra bontva dolgoznak, a közös ötletelés és a feladatok megoldása mind-mind segíti őket abban, hogy elhiggyék, együtt sokkal hatékonyabbak és ügyesebbek lehetnek, mint egyedül.

Az óra két nagyobb egységből áll. Az első részben a tanár magyarázatával kísért diasor (PPT-prezentáció) gyors körképet igyekszik adni a Földünkön uralkodó állapotokról és a veszélyeztető hatásokról. Három energetikai szempontból fontos tényező kerül itt bemutatásra: a Földünkön található véges és kimerülőben lévő erőforrások problémaköre; a pazarló magatartásból és a rossz hatékonyságból eredő energiaveszteségek; továbbá a növekvő népességszám, ami egyre növeli az energiarendszer felhasználóinak körét. Ezután a lehetséges forgatókönyvek kerülnek felvázolásra: mi történik, ha semmit nem változtatunk és milyen lehetőségeink vannak, hogy megőrizzük Földünket unokáink számára is. Majd az energiahatékonyság fogalma kerül bemutatásra, vele együtt a három nagy témakör: villamos energia; ivóvíz és szennyvíz; hőenergia; melyek a csoportmunka gerincét is adják.

A képen látható modell segítségével tapasztalák meg a tanulók, hogy egy csöpögő csapból éves szintre vetítve több ezer liter ivóvíz is elfolyhat. (fotó: Nagy Norbert, feol.hu)

Az óra második felében az előbb bemutatott három témát fogja részletesebben feldolgozni egy-egy csoport. Tíz perc alatt egy, a csoportra szabott feladatlapot kell megoldaniuk. Segítségükre lesznek különböző technikai eszközök, például áramfogyasztás-mérők, lézeres hőmérők és különböző fényforrások, továbbá az okostelefonjuk. Mindhárom csapatnál közös feladat, hogy meg kell tervezniük egy javaslatcsomagot, amelyben olyan egyszerű tippeket adnak társaiknak, melyekkel energiát vagy adott esetben vizet lehet megtakarítani. Ez azért kiemelt fontosságú, mert így ők maguk jöhetnek rá arra, hogy mennyi mindent tehetnek az erőforrások megtakarítása érdekében anélkül, hogy sok pénzbe kerülne vagy változtatna a megszokott életszínvonalukon.

A vizsgálódások során a diákok a különböző fényforrások hőkibocsátását is megfigyelték. (fotó: Nagy Norbert, feol.hu)

Az óra a tapasztalatok összegzésével zárul. Mivel minden csoport csak a saját feladatait ismeri, ezért tíz percben megismerkedhetnek a többi csoport feladataival és megoldásaival. Az összegzést a három csapat főbb kérdéseit tartalmazó kitöltendő feladatlap segíti, aminek a végén egy „Fogadalom” rész található, a diákok ide írhatják azokat a tippeket és ötleteket, amelyeket az óra során hallottak és érdemesnek találnak arra, hogy a mindennapi életükben is alkalmazzák.

A feladatok megoldása során a gyermekek az okostelefonjukat is segítségül hívták. (fotó: MEKH)

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal támogatásával elkészült három oktatási segédanyagként szolgáló videó is, amelyek abban az esetben nyújthatnak segítséget, ha az iskolában nem állnak rendelkezésre a csoportos feladathoz szükséges eszközök.

A videók bemutatják

Az Energiakövetek Programnak és az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek köszönhetően, Magyarország területén több, mint huszonöt osztálynak tarthattam meg ezt a foglalkozást, ezáltal betekinthettem a legkülönbözőbb iskolák hétköznapjaiba, megismerkedhettem rengeteg gyermek ötletével és gondolatával az energiatudatosság témaköréből. Tapasztalataim alapján a diákok a téma aktualitása és életközelisége miatt nagyon nyitottak a közös gondolkodásra és szükségük van arra, hogy a meglévő tudásukat és tapasztalataikat szintetizáljuk és rendszerezzük. Bízom abban, hogy a foglalkozásvázlatom a Kedves Olvasó számára is hasznos lesz, és lehetősége lesz a munkája során alkalmazni.

Munkafüzeti feladatok a lakóhely földrajza tanításához

GERLANG VIVIEN

egyetemi hallgató, ELTE TTK

gerlang.vivien@gmail.com

 

A földrajz tantárgy egyik legfőbb célja, hogy ismereteket szerezzünk a minket körülvevő környezetről annak érdekében, hogy megérthessük a körülöttünk zajló folyamatokat, észre tudjuk venni az összefüggéseket. Távoli kontinensek kultúráit is tanulmányozzuk, elképzelhetetlen magasságokat és mélységeket kutatunk, sokszor nagyon elvont fogalmakkal találkozunk, mindezeket azért, hogy Földünk működéséről, felépítéséről, annak helyzetéről információkat szerezhessünk. A tanulási-tanítási folyamat során sokszor megfelejtkezünk arról, hogy az iskolában tanultakon kívül is rengeteg tudással, tapasztalattal rendelkeznek a tanulók, amelyre érdemes építeni. A bonyolult és absztrakt tartalmak tanítása sok esetben elvonja a figyelmet a ténylegesen látható, érzékelhető közvetlen környezetünk megismeréséről. Mivel a legnagyobb saját tapasztalattal és ismeretanyaggal minden bizonnyal arról a területről rendelkeznek, ahol élnek, így érdemes ezzel mélyebben is foglalkozni, iskolai keretek között is bővíteni az ezzel kapcsolatos tudást.

Közvetlen környezetünk, lakóhelyünk ismerete alapvető fontosságú, hiszen ebben töltjük mindennapjainkat. Ennek megalapozása már az alsó tagozatban megkezdődik, különösképp környezetismert órákon, elsősorban a „Tájékozódás a tágabb térben” című tematikai egység keretei között. A kerettanterv erre mindösszesen 7 órát javasol, ami kevésnek mondható, hiszen a későbbiekben, a felső tagozaton, valamint a középiskolában nincs kifejezetten a lakóhely tanítására vonatkozó téma. 5–6. évfolyamon a természetismeret órákon hazánk megismerése nagyon általános, nincs is kifejezetten Magyarországgal foglalkozó tematikai egység.

A 7–8. osztályos kerettanterv témái között szerepel Magyarország természeti és kulturális értékei, valamint Magyarország társadalomföldrajza. Így a lakóhely tanítására e témakörök adnak lehetőséget. Hazánk társadalomföldrajzának feldolgozásakor érdemes erre kitérni, főleg azért, mert így könnyebben találhatnak a tanulók összefüggéseket a természetföldrajzi adottságok és a társadalomföldrajzi jellemzők között, már fel tudják használni a korábban tanultakat, könnyebb nekik rendszerben látni, egészként kezelni a témát a maga komplexségében. 9–10. évfolyamon „Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában” témakör tanítása a kerettanterv szerint összesen 12 óránk van, aminek célja Magyarország földrajzi-környezeti jellemzőinek átfogó megismerése. Ennek során nyílik lehetőségünk foglalkozni a lakóhely földrajzával, amire – a középiskolai óraszámokat és a kerettanterv által meghatározott tananyagmennyiséget tekintve – nincs túl sok időnk.

Összességében tehát, a tanulók az alsó tagozatban mindenképp szereznek ismereteket közvetlen környezetükről, azonban a későbbiekben már nem biztos, hogy iskolai keretek között találkoznak a témakörrel. A tananyag elosztása és az időkeretek miatt talán a legszerencsésebb, ha ezzel a 7–8. évfolyam képzési szakaszában foglalkozunk. Nyilván nem egyszerű a téma tankönyvi és munkafüzeti feldolgozása sem, hiszen a lakóhely mindenki esetében más és más. Így amennyiben a pedagógus mégis fontosnak találja, hogy ez szerepeljen az órán, maga kell, hogy olyan tevékenységeket és eszközöket találjon ki, amelyek segítségével a lakóhely ismerete elmélyíthető.

A következőkben olyan feladatokat mutatok be, amelyek Budapest, azon belül pedig a Belváros egyes részeinek megismerését célozzák. Ez az összeállítás voltaképpen egy munkafüzeti kiegészítés, olyan feladatok csoportja, amelyek segíthetik a mélyebb elsajátítást. Mivel a téma Budapest, így nemcsak a lakóhely földrajzának tanításakor lehet hasznos a gyűjtemény, hanem akár fővárosunk tárgyalásakor is.

A feladatok két részre oszthatók. Az első néhány Budapest egészéről, annak természet- és társadalomföldrajzi adottságairól, gazdasági szerepéről szól, a többi pedig a sokszínű belvárosi részre koncentrál. A feladatok mennyisége lehetővé teszi, hogy a feldolgozás két órán történjen, és ehhez illeszkedik az általánosabb, Budapest egészét feldolgozó, valamint a belvárosi részt kiemelő témafelosztás is. A feladatok összeállítása során fontos szempont volt, hogy ne csak ismereteket szerezzenek és adjanak vissza a tanulók, hanem kompetencia- és készségfejlesztés is történjen a megoldások során. A komplex tudásszerzés alapja, hogy a tanulók a témát a lehető legtöbb szempontból megvizsgálják, összefüggéseket keresnek, következtetéseket vonnak le. Ennek megfelelően a feladatok témája is igen változatos, megoldásukhoz egyes esetekben a korábbi tapasztalataikat vagy más tantárgyak tanulásakor megszerzett ismereteiket is mozgósítani szükséges. A tevékenységek során a tanulóknak adatsorokat kell értelmezniük és ábrázolniuk; térképvázlatokat kell kiegészíteniük szövegrészlet alapján, vagy azokról információkat leolvasniuk; képeket kell párosítaniuk leírásokhoz; egyszerű vizsgálódások tapasztalatait kell megfogalmazniuk.

Az alábbiakban a kompetenciafejlesztés szempontjából hasznos feladatok kerülnek részletesebb bemutatásra.

Az első feladatban egy szövegrészlet alapján kell a tanulóknak egy térképrészlet névrajzát elkészíteniük. Ez igen összetett tevékenység lehet számukra, hiszen egyrészt értelmezni kell a szövegrészletet, kiemelni abból a feladat szempontjából meghatározó információkat, másrészt ezeket el is kell helyezni a térképvázlaton. Ezen túl meg kell nevezni a Duna által kialakított budapesti szigeteket is, melyeket szintén fel kell tüntetni a mellékelt térképen. Vagyis egyszerre szöveges forrás elemzése és térképpel kapcsolatos feladat. Ez alkalmas a lényegkiemelési képesség fejlesztésére, valamint a tanulók gyakorolhatják a topográfiai elemek térképen történő elhelyezését. A névrajz, mint korábban megtanult földrajzi fogalom gyakorlati alkalmazása szükséges, amely támogatja a megtanult ismeretek elsajátítását.

Munkafüzeti feladat-Budapest természetföldrajzi képe

Másodjára a Budai-hegység leggyakoribb kőzetei, a mészkő és a dolomit közelebbi megismerése a cél. Ehhez először egyszerű megfigyelés és vizsgálódás szükséges, ahol szintén a korábban elméletben megszerzett tudás alkalmazása szükséges. A megfigyelés, a látottak értelmezése, a tapasztalatok megfogalmazása segítheti a tartósabb ismeretszerzést. Ráadásul a korábbiakban már találkozhattak a tanulók a mészkő és a dolomit megkülönböztetésére szolgáló módszerrel, így sikerélményt is jelenthet, ha fel tudják idézni, hogy mit kellene látniuk, és valóban azt is tapasztalják. Ezen kívül budapesti előfordulási helyeket is fel kell sorolniuk, ami némi kutatómunkát igényelhet. A feladat továbbfejleszthető azzal, hogy olyan térképrészletet viszünk a tanulóknak, melyen a környék kőzettani felépítése látható, és arról leolvasva kell megválaszolni a kérdést. Ez már sokkal nehezebb, így véleményem szerint ebben a korban nem is javasolt, csak a későbbiekben, amikor már komplexebb tudással rendelkeznek. Nagyon fontos, hogy a természet, társadalom, gazdaság hármasa ne külön-külön létezzen a gyerekek fejében, hanem meglássák az összefüggéseket, egy sok elemből álló, együttműködő, összetartozó egészként tekintsenek rá. Az utolsó feladatrész erre hivatott, hiszen a két kőzet gazdasági hasznosítására kérdez rá. Az a) feladatrésztől eltérően a másik kettő szövegalkotási feladatokon belül az úgynevezett szabad válaszalkotási feladatok körébe tartozik, melyek fő jellemzője, hogy úgy kell megoldani, hogy a válaszadás nem irányított.

Ezután gondolattérképet kell elkészíteniük a tanulóknak, mely segítségével rendszerezni tudják az eddig tanultakat és tapasztaltakat Budapest hazánkban betöltött szerepéről. A gondolattérkép hatékonysága abban rejlik, hogy a grafikus ábrázolás segíti a későbbi felidézést, mivel egy logikai hálóról van szó, mely nem csupán az egyes ismereti elemeket tartalmazza, hanem az elrendezésből, színekből, formákból kifolyólag a köztük lévő kapcsolatot, az alá-fölé rendeltséget is képes érzékeltetni. Szerencsés, ha a tanulók maguk alkotják ezt meg, hiszen ekkor tevékenyen részt vesznek benne, így muszáj átgondolniuk a tartalmi elemeket és azok kapcsolatrendszerét. Ezzel fejlődik a lényegkiemelési és a rendszerezési képességük, a grafikus megjelenítés a kreativitást is támogathatja, valamint a gondolatok másfajta megjelenítése, kifejezése a kommunikációs készségek fejlődésére is hat. Ezen felül saját tevékenységüket is meg kell tervezniük, mely a problémamegoldási képesség megszerzéséhez nyújthat segítséget. A gondolattérkép készítésének elsajátítása más probléma megoldásakor is hasznos lehet a tanulók számára, különösen, ha az összefüggéseket és kapcsolatokat szeretnék felderíteni, átláthatóbbá tenni. Így nem csupán a jelenlegi tartalmi elemeinek megtanulása a feladat célja, hanem egy általánosan alkalmazható feladatmegoldási stratégia elsajátítása is, mely a tanulási kompetenciájukra van jótékony hatással.

A negyedik feladat kapcsolatot teremt a földrajz és egyéb tantárgyak, kiemelten a matematika között. Az adatsorok elemzése után egyszerű számítási feladatokat kell elvégezni, melyhez bizonyos földrajzban használt mutatók fogalmát is ismerni szükséges. A kötött adatelemzési feladat célja tehát a korábban elméletben elsajátított fogalmak (népsűrűség, korösszetétel) gyakorlati alkalmazása, így a már meglévő tudás elmélyítése, a tematikus térkép készítésének elsajátítása, a diagramkészítés gyakorlása. Mivel adatsorok értelmezése, majd egyszerű számolási feladatok elvégzése útján tudják ezeket megoldani a tanulók, így matematikai kompetenciájuk is fejleszthető. A tematikus térkép elkészítésekor maguk kell, hogy meghatározzák, mely értékeket válasszák az egyes kategóriák határainak, hogyan lesz a leginkább informatív az ábrázolásuk, így a rendszerezési képességük is fejleszthető.

A következőkben Budapest légszennyezettségével foglalkozunk. A tevékenység első része egy topográfiai feladat, ahol egy térképrészlet értelmezése után kell a megadott szempontnak megfelelő terület megnevezésével válaszolni.

Munkafüzeti feladat-Budapest légszennyezettsége

tematikus térképek értelmezésének gyakorlásán túl az is cél, hogy érzékenyebbé tegyük a tanulókat az egyes környezeti problémák észrevételére, annak érdekében, hogy lássák az okokat, a következményeket, saját szerepüket, felelősségüket, valamint lehetőségeiket a változtatásra. Fontos, hogy tudatosuljon bennük, hogy ők is részei a rendszernek, annak érdekében, hogy tudatos és felelősségteljes tagjai lehessenek a társadalomnak. Ezen feladatban szintén nem csak a földrajzi tartalom elsajátítása a cél, hanem a kompetenciafejlesztés is, jelen esetben leginkább a szociális kompetenciájukra tudunk pozitívan hatni.

A 8. feladat szabad válaszalkotás, amely elsősorban a történelemből tanultak felidézését igényli, ami elsőre furcsa lehet a tanulók számára földrajzórán. Ezzel azt erősíthetjük bennük, hogy az elsajátított tudás átfogó, az egyes tudományterületek egymással összefüggenek, kapcsolat van közöttük. Történelmi örökségeink megismerése alapvető lenne. Erre rengeteg lehetőségünk van, különösen Budapest belvárosi részein, ahol szinte minden épületnek történelmi szempontból érdekes története van. Mégis sokszor észre sem vesszük ezeket, nem is tudjuk mi vesz körül minket, így jó arra bíztatni tanulóinkat, hogy nyitott szemmel járjanak a világban, felismerjék fővárosunk történelmi jelentőségét.

Munkafüzeti feladat-Az 1848-as forradalom és szabadságharc belvárosi helyszínei

További lehetőségek is rejlenek a feladatban, ha például az említett helyeket megkerestetjük a diákokkal a térképen, vagy arra kérjük őket, hogy járjanak utána, hogy ma mi található ezek helyén. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése szempontjából lehet hasznos a feladat, hiszen a magyarság egyik jelentős történelmi eseményével kapcsolatos.

Az utolsó feladat fővárosunk kedvelt turistalátványosságaiból emel ki néhányat. A képeken megörökített híres helyszíneket kellett a szókészletben felsoroltakkal azonosítani, majd a rövid ismertetők szövegének értelmezése után kitalálni, hogy miről írhatták. Végül az a) feladatrészben felsorolt látványosságokat kell a térképen elhelyezni.

Részlet a 9. munkafüzeti feladatból – Híres épületek és helyszínek a) feladatrész
Részlet a 9. munkafüzeti feladatból-Híres épületek és helyszínek b) feladatrész

Így kétféle asszociációs, valamint egy térképpel kapcsolatos tevékenységet kell megoldani. Szintén a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztésére alkalmas, hiszen hazánk nevezetességeiről tudhatnak meg többet a tanulók, még inkább megismerhetik fővárosunkat.

A munkafüzeti lapok itt, a feladatok megoldása pedig itt érhető el.

 

Felhasznált irodalom

Makádi M. (2006): A földrajztanításban leggyakrabban használt feladattípusok (http://geogo.elte.hu/images/Feladattip_rendszerezese.pdf)

Makádi M. (2015): Tevékenykedtető módszerek a földrajztanításban (http://ttomc.elte.hu/sites/default/files/kiadvany/ffi_makadi_m_tevekenykedteto_foldrajztanitas_jav.pdf)

Makádi M. – Farkas B. P. – Horváth G. (2013): Tanulási-tanítási technikák a földrajztanításban

2012-es kerettantervek http://kerettanterv.ofi.hu/