Megjelent a GeoMetodika folyóirat 1. száma!

“Köszöntjük a Kedves Olvasót a GeoMetodika földrajz szakmódszertani online folyóirat első számának megjelenése alkalmából! Folyóiratunkat annak a tarthatatlan helyzetnek a feloldására hoztuk létre, hogy immáron öt éve nincs hazánkban a földrajz tanításával kapcsolatos szakmódszertani periodika.”

– kezdődik a Geometodika folyóirat 1. számának bevezetője.

 

“A Magyar Földrajzi Társaság (MFT) támogatásával létrejött GeoMetodika folyóirat évente három számmal jelentkezik majd. Alkalmanként tematikus számot jelentetünk meg, ami egy földrajzi-környezeti vagy metodikai témakör köré csoportosítja tanulmányait, cikkeit. A folyóirat küldetésének tartja a magyar földrajztanítás-tanulás módszertani színvonalának emelését a hagyományos értékek erősítése mellett a tevékenykedtető, a kooperatív-kollaboratív, a digitális alapú tanítási és tanulási módszerek megismertetésével, terjesztésével. Meggyőződésünk szerint a földrajz csak akkor marad meg a közoktatási rendszerben, ha a társadalom – a tanulókon és szüleiken keresztül is – széles körben felismeri a tantárgy képzésben, állampolgári, gazdasági és fenntarthatósági nevelésben, szemléletformálásban és gondolkodásfejlesztésben betöltött jelentőségét, ha a tanulók felismerik, hogyan segíti a földrajzi tudás a mindennapi életüket.

A folyóiratban – a hozzá kapcsolódó honlappal együtt – publikációs lehetőséget kínálunk a kárpát-medencei magyar földrajztanároknak, kutatóknak, doktori iskolai hallgatóknak, Országos Tudományos Diákköri Konferencián kiemelkedően szereplő egyetemi hallgatóknak, biztosítjuk, hogy megosszák olvasóinkkal jó gyakorlataikat, kutatásaik eredményeit, valamint a földrajz tanítására és tanulására vonatkozó tartalmi és szakmódszertani fejlesztési törekvéseiket, ötleteiket. Hisszük, hogy az utóbbi évek módszertani kutatásai, tananyag- és taneszközfejlesztései, alkotóműhelyek jó kezdemé- nyezései kreatív és megújulni szándékozó szaktanári munkával eredményre vezetnek.”

(részletek a főszerkesztő köszöntőjéből)

 

A folyóiratszám ide kattintva érhető el.

A GeoMetodika folyóirat összes megjelent számát itt találja.

Kellemes szakmai feltöltődést kívánunk!

 

A GeoMetodika 2017/1. számban megjelent tartalmai:

TANULMÁNYOK

MŰHELY

KALEIDOSZKÓP

KITEKINTŐ

Magyar Földrajzi Napok Sopronban

Magyar Földrajzi Társaság gazdag programkínálatában is kiemelt helyet foglal el az évente egy alkalommal megrendezésre kerülő Vándorgyűlés. Az idei, sorrendben 70. Vándorgyűlésnek Sopron adott otthont, a helyszín a Széchenyi István Gimnázium volt. 2016 után – idén második alkalommal – a Magyar Földrajzi Társaság rendezvényére a Magyar Földrajzi Napok keretében augusztus 25–27. között került sor. A Vándorgyűlés tudományos ülésszakának előadásait, amelyek témái a határmentiség köré szerveződtek, augusztus 26-án délelőtt hallgathatták meg az érdeklődők. Az előadásokban a határmenti térség tájváltozásairól, környezeti problémáiról és turisztikai jelentőségéről hangzottak el elemzések. Ezt követően zajlott le a Társaság 141. tisztújító Közgyűlése. A tagság meghallgatta a Magyar Földrajzi Társaság 2016. évi tevékenységéről szóló beszámolót, majd a tisztújító szavazásra és a kitüntetések táadására került sor.

A rendezvénynek helyet adó Széchenyi István Gimnázium felújított épülete. Forrás.
A Társaság tisztújító közgyűlésén (fotó: Karancsi Zoltán)

A Vándorgyűlést a hagyományoknak megfelelően tanulmányút zárta. A buszos kirándulás részvevői érintették a Károly-magaslatot, megnézték az ausztriai Ruszt városát, hajókiránduláson vettek részt a Fertő tavon, felkeresték a Fertő–Hanság Nemzeti Park több nevezetességét, a Fertőrákosi Kőfejtőt és Barlangszínházat és a fertőbozi Gloriette-kilátót.

Beszélgetés a földrajztanítás helyzetéről (fotó: Mari László)

A Magyar Földrajzi Napok keretében a Magyar Földrajzi Társaság megújult Geopolitikai Szakosztályának szervezésében geopolitikai konferenciára került sor. A konferencia aktualitását a világgazdaság és a világpolitika rendszerének napjainkban is zajló alapvető átalakulása, a kelet-közép-európai térség geopolitikai helyzetének átértékelődése adta. A plenáris előadások is elősorban Közép- és Kelet-Európa a 21. századi geopolitika helyzetének alakulásával foglalkoztak. Emellett elemzést halhattak a résztvevők a közép-ázsiai térség geopolitikai helyzetéről, világpolitikai súlyáról illetve Magyarország afrikai szerepvállalásáról. A Vándorgyűlés lehetőséget adott arra is, hogy folytatódjon az idén tavasszal megkezdődött szakmai vita a földrajzoktatás tartalmi-módszertani megújításának szükségességéről, amelynek aktualitását az új Nemzeti alaptanterv kidolgozása jelenti.

Kirándulás a gólyák és a vörös borok városaként ismert Ruszton. (fotó: Mari László)
Kirándulás a gólyák és a vörös borok városaként ismert Ruszton. (fotó: Mari László)

A Magyar Földrajz Társaság új tisztikarának és választmányi tagjainak illetve a kitüntetésben részesültek névsora a szervezet honlapján olvasható.

 

Szerző:

Ütőné Visi Judit

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

judit.uto.visi@gmail.com

Mit tehetünk az éghajlatváltozás ellen? Pályázati felhívás iskolásoknak

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS és ÚTMUTATÓ

Pest Megye Önkormányzata és a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat a KEHOP-1.2.0-15-2016-00011 azonosítószámú, „Pest Megyei Klímastratégia kidolgozása és a Pest Megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozása” című projekt keretében több kategóriába klímavédelmi ötletpályázatot hirdet a Pest megyei oktatási intézmények tanulói számára.

MIT TEHETÜNK MI AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ELLEN?

címmel.

A pályázat célja az általános és középiskolai tanulók körében az éghajlatváltozással kapcsolatos információk elterjedése, az éghajlatváltozás mérséklésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak fontosságára való figyelemfelhívás, ezáltal a diákok környezet- és klímatudatos látásmódja és életmódja is fejlődik.

Kiemelt cél, hogy az általános és középiskolás diákok által készített pályamű klímaváltozással kapcsolatos kreatív ötleteket, a klímatudatos életmód kialakítására vonatkozó és azzal kapcsolatos elképzeléseket, a klímaváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló egyéni és közösségi lehetőségeket ismertessen.

Résztvevők köre

  • Az ötletpályázatban bármely, Pest megyében működő állami, egyházi és egyéb fenntartású általános iskola, ökoiskola és középiskola diákja részt vehet, feltételként megjelölve a közösségi pályázást.
  • Csapatmunkákat várunk, minimum 3 fős csapatok részéről, de akár teljes osztály is pályázhat.

Témajavaslatok

A pályaművek elkészítésének megkönnyítéséhez pár témajavaslatot adunk:

  • Környezet és klímabarát közlekedési módok bemutatása (pl. biciklizés, rollerezés, közösségi közlekedés használata)
  • Hogyan védekezhetünk a nyári melegben a hőhullámok ellen? (pl. több ivóvízfogyasztás fontossága, megfelelő árnyékolás)
  • Részesítsük előnyben a közelben – akár otthon – megtermelt zöldségek, gyümölcsök fogyasztását!
  • Hasznosítsunk újra! Ne dobjuk ki, hanem használjuk másképp!
  • Védjük a zöldterületeket, ültessünk növényeket!
  • Csökkentsük az energiaszükségletünket – ne pazaroljuk lakó- és tanulmányi helyünkön az energiát!

Összesen 4 témakörben várunk pályaműveket az általános iskolák alsó, felső tagozatos és a középiskolás tanulóktól:

A pályázatok benyújtásának módja: a környezetvédelmi szemlélet alapján elektronikusan történik.

A pályázatok benyújtásának helye: nakfo.mbfsz.gov.hu/klimapalyazat holnapon

A pályaművek beküldési határideje: 2017. november 8. (szerda)

A pályaművekre vonatkozó formai követelmények és elektronikus benyújtási módja

rajz/kollázs/fotó

  • méret: min. A/3 – max: A/0-as papírméret
  • fotó esetében felbontás: 300 DPI
  • formátum: .jpg formátumban várjuk, rajz/kollázs esetén lefényképezve a pályaművet

mese/vers/novella/képregény méret: min. 1. – max. 10 oldal

  • formátum: WORD dokumentum .doc, .docx kiterjesztéssel, vagy .pdf vagy .jpg kiterjesztéssel

videó

  • méret: nincs korlátozva
  • időtartama: max. 2 perc
  • felbontás: full HD, HD
  • elérési információ megadása: valamilyen megosztó portálra pl. youtube oldalra feltöltött elérési link, javasolt a #klimapalyazat hashtag használata

„reart” mű

  • (pl. hulladékból, újrahasznosított anyagból készült tárgy, találmány)
  • méret: nincs korlátozás, de kiállítható mű legyen
  • formátum: 4 oldalról lefényképezett mű (elöl-, oldal-, felülnézeti és egy távlati kép)

Összesen max. 5 db állomány tölthető fel egy pályaműről és a legnagyobb fileméret: 40 MB lehet.

A pályázat érvényes feltöltéséhez a pályázók törvényes képviselőinek hozzájárulási nyilatkozataira vagy az iskola képviselője (igazgató vagy felkészítő tanár) által aláírt adatkezelési nyilatkozatra lesz szükség, amelyhez az adatlapok a nakfo.mbfsz.gov.hu/klimapalyazat honlapról letölthetők.

Pályázatok értékelése:

A pályázatokat több tagból álló zsűri értékeli és minden kategóriában és korcsoportban az első három helyezett (összesen 21 díjazott csapat) értékes tárgyjutalmat kap.

Díjazás:

A díjak átadására ünnepélyes keretek között kerül sor, tervezetten a Pest Megyei Megyeházán 2017. december elején.

A nyertes pályaművek kiállításra kerülnek a Pest Megyei Önkormányzati Hivatal épületében tartandó rendezvényen.

Segítség, bővebb információkérés

Letölthető dokumentumok:

Kutatók éjszakája 2017

Idén is megrendezésre kerül a Kutatók éjszakája programsorozat Magyarország szerte több mint 30 városban, közel 2000 programmal.

2017. szeptember 29-én pénteken délutántól késő éjszakáig számtalan, a tudományos élettel kapcsolatos program várja az érdeklődőket. A programok ingyenesek, és több korosztálynak szólnak. Az programsorozatot az Európai Unió Bizottsága kezdeményezte, hogy mindenki megismerhesse a K+F szektor fontosságát, és képet kaphasson a legújabb kutatásokról. Ezzel együtt vonzóvá is szeretné tenni a pályát.

A programok hivatalos oldala: http://www.kutatokejszakaja.hu/2017/

Néhány, a földrajzhoz kapcsolódó program a teljesség igény nélkül:

ELTE-TTK Kőzettani és Geokémiai Tanszék – játékos vulkánkísérletek

TIT Uránia Csillagvizsgáló – Távcsöves Nap-bemutató

Szegedi Tudományegyetem – Mindennapi földrajz kvíz

Debreceni Egyetem – Földrajz mindenhol

SZIE-GTK – Faluszeminárium 2017: faluföldrajzi vetélkedő középiskolásoknak

 

Szerző: Guba András

Kép forrása

A Magyar Földrajzi Múzeum, a földrajz oktatásának egy különleges helyszíne

A Magyar Földrajzi Múzeum, mint Érd városának egyetlen közgyűjteménye 34 éve várja látogatóit. Az intézményt alapító dr. Balázs Dénes elképzelésében egy a földrajztudomány kiemelkedő személyiségeinek emléket állító múzeum szerepelt. Egy olyan közgyűjteményt álmodott, amely nem csak állandó kiállításaival, de programjaival, időszakos tárlataival, a tudományos ismeretterjesztés élő központja. Szavait idézve, egy „Élő múzeumot akartam csinálni”.

Az Érd központjában lévő műemléki múzeumépület, mely 170 éves története során már sokféle funkciót ellátott (fogadó, fiúiskola, községháza), ma gyönyörű kertje miatt kedvelt a város lakóinak körében. Azonban, hogy milyen érdekességeket rejt maga az épület, sokan nem is sejtik.

A Magyar Földrajzi Múzeum épülete (Boros Sándor felvétele)

A Magyar utazók, földrajzi felfedezők című kiállításunk 70 magyar utazó, földrajzi felfedező munkásságát, élményeit tárja a látogatók elé. A kiállítás célja bemutatni, hogy hazánk szülöttei milyen sokat tettek a Föld megismerésében. Sokféle életút, sokféle munkásság áll az utazó mögött, de a megismerés vágya és a felfedezés élménye iránti vágy mindannyiukban közös. Gondoljunk csak Benyovszky Móric madagaszkári tevékenységére, Cholnoky Jenő kínai utazására, Germanus Gyula orientalista munkásságára, vagy Farkas Bertalan űrutazására. Az utazók által gyűjtött néprajzi tárgyak és preparátumok teszik igazán látványossá a kiállítást. S aki még nem látott zsugorított emberfejet (másolat) annak is érdemes ellátogatni hozzánk.

A Magyar utazók, földrajzi felfedezők című kiállítás részlete (múzeumi munkatárs felvétel)
Múzeumi óra az Ázsiában járt magyar utazókról (múzeumi munkatárs felvétele)

 A Kárpát-medence tudományos feltárói című kiállítás hazánk kutatástörténetét mutatja be. A Balaton-kutatás dokumentumai, a geológusok-geográfusok munkássága, a térképezés és a barlangkutatás története mind hazánk jobb megismerését segíti. A Balaton-kutatás során használt összehajtható bőrcsónak, a Hátszegen megtalált őshüllők maradványai, a légifotózás során használt Zeiss C5-ös légifotó kiértékelő műszer, vagy a zsombolyt idéző Barlangászok terme mind igazi különlegesség a látogatók számára.

A 3276 expedíciós nap, Balázs Dénes a múzeumalapító geográfus újraolvasva című tárlat, az intézményalapító Balázs Dénes munkásságát mutatja be. A kiállításon végigsétálva úgy érezhetik magukat a látogatók, mint egy Föld körüli utazás résztvevői. A barlangok, a sivatagok, az őserdők, a jég és a vulkánok világában tehetnek kirándulást, ezen keresztül megismerve azt a példaértékű munkát, amit Balázs Dénes végzett. Láthatják a Balázs Dénes által feltérképezett Szabadság-barlang és Mészégető-zsomboly egy-egy részletét maketten, az őserdők élővilágát diorámán, részesei lehetnek a fang népcsoport m’biri szertartásának, és akinek ez sem elég, az foghat halat az atapaszk indiánok halfogó kerekével.

 

Diákcsoport a 3276 expedíciós nap, Balázs Dénes a múzeumalapító geográfus újraolvasva című kiállításon (múzeumi munkatárs felvétele)
Diákcsoport a 3276 expedíciós nap, Balázs Dénes a múzeumalapító geográfus újraolvasva című kiállításon (múzeumi munkatárs felvétele)
Diákcsoport a 3276 expedíciós nap, Balázs Dénes a múzeumalapító geográfus újraolvasva című kiállításon (múzeumi munkatárs felvétele)

Érd város történetét mutatja be az őskortól a 20. század közepéig a Helytörténeti kiállítás. Az egykori eszközök, berendezett enteriőrök adnak bepillantást az egykori mezőváros életébe. Továbbá megismerhetik a látogatók az egykori repülőtér történetét, és megnézhetik az egykori Sina-kastély makettjét is.

A kiállításhoz kapcsolóan a múzeum rendszeresen tart múzeumi órákat, kézműves foglalkozásokat, versenyeket. Elsősorban óvodás és általános iskolás csoportok veszik igénybe ezeket a programokat. A legkisebbek számára a múzeum állandó kiállításain tett Manóséták, és a Föld születését bemutató foglalkozások a legkedveltebbek. Az alsótagozatosok körében az indiánok kultúráját és a neandervölgyi ősember életét bemutató órák a legnépszerűbbek. A felsőtagozatos korosztály az Afrikában és az Ázsiában járt utazókról szóló foglalkozásokat részesíti előnyben. Az órák nagyon fontos része a tárgyak megismerése, a drámapedagógia és a csoportos vagy egyéni munkán alapuló kutatómunka. A múzeum részletes múzeumpedagógia programkínálatát a www.foldrajzimuzeum.hu oldalon olvashatják.

Múzeumi óra óvodásoknak a neandervölgyi ősemberekről (múzeumi munkatárs felvétele)
Kézműves foglalkozásokat is rendszeresen tart a múzeum (múzeumi munkatárs felvétele)

 

Minden utazni vágyó és a világ érdekességeire nyitott embert vár a Magyar Földrajzi Múzeum.

 

Kontakt és szerző:

Mácsai Anetta

macsai@foldrajzimuzeum.hu

Magyar Földrajzi Múzeum,

2030 Érd, Budai út 4.

http://www.foldrajzimuzeum.hu/

A Magyar Földrajzi Társaság tagtoborzást hirdet!

TAGTOBORZÓ FELHÍVÁS

A 145 éve alapított Magyar Földrajzi Társaság egyike Európa legrégebbi tudományos társaságainak. Társaságunk célja a földrajz- és a többi földtudomány népszerűsítése mellett a földrajzoktatás színvonalának, a köznevelésben elfoglalt helyének javítása. E célok eléréséhez szükség van az Ön aktivitására, hatékony közreműködésére, támogatására.

Kérjük az Ön közreműködését, ha

  • fontos Önnek, hogy a földrajzoktatás és a földrajztudomány ügyét a Magyar Földrajzi Társaság hatékonyabban tudja képviselni;
  • szeretne tagja lenni a földrajztanárok, földrajztudósok, geográfusok 600 fős közösségnek;
  • szeretné földrajzoktatással kapcsolatos véleményét, tapasztalatait elmondani, megosztani másokkal;
  • szeretne rendszeresen hírlevélben tájékozódni a Magyar Földrajzi Társaság előadásairól, programjairól, tanártovábbképzéseiről, tanári fórumairól;
  • szeretné illetménylapként kézhez kapni a Földgömb magazint és a Földrajzi Közleményeket;
  • szeretne részesülni a Magyar Földrajzi Társaság tagjait illető kedvezményekben, díjakban (amelyeknek a körét a jövőben folyamatosan bővíteni szeretnénk);
  • szeretne részt venni a Magyar Földrajzi Társaság szakosztályainak munkájában, Intéző szerveinek megválasztásában, illetve munkájában.

 

VÁRJUK TAGJAINK SORÁBA!

Bővebb információ ide kattintva, a Belépési nyilatkozat pedig ide kattintva tölthető le. 

 

Tombol az Irma hurrikán

Csökkent a Floridában pusztító Irma hurrikán erőssége, de a vihar változatlanul életveszélyes.

Helyi idő szerint 2017. szeptember 10-én vasárnap estére a Floridában tomboló vihar 2-es erősségűre csökkent, de óránkénti 175 kilométeres széllökéseivel és a tenger négy-ötméteresre korbácsolt hullámaival változatlanul életveszélyes. A vihar elsősorban az állam nyugati partvidékén, Tampa környékén erős. Tampában és Miamiban este hét órától kijárási tilalmat vezettek be, Dél- és Közép-Floridában már több mint 3 milliónyian vannak áram nélkül. Komoly károk keletkeztek a miami repülőtér berendezéseiben is.

Florida déli és középső vidékein mintegy 6 és fél millió ember számára rendeltek el evakuálást és nagyon kevesen vannak, akik otthonukban maradtak. Arra szólítottak fel mindenkit, hogy ne menjen ki, mert az utcákon hömpölygő, helyenként derékig érő víz szinte bizonyosan fertőző. Tetézi a bajt, hogy Miamiban és környékén két tornádót észleltek, Florida déli részein pedig többet is. Az állam egész területén tornádóriadó van érvényben.

Három hurrikán a Mexikói-öbölben és az Atlanti-óceánban. Forrás
Az Irma hurrikán a NASA felvételén. Forrás
Az Irma hurrikán pusztítása (jobb oldali kép) a Brit Virgin-szigetek harmadik legnagyobb szigetén a Virgin Gorda szigeten. Forrás

Feladatok a téma feldolgozásához a földrajztanításban

  1. Hol és hogyan keletkeznek a hurrikánok?
  2. Miért okoznak nagy károkat?
  3. Mit kell tenniük a lakosoknak, hogy csökkentsék a hurrikánok okozta károk mértékét?
  4. Járj utána, hogy hogyan adnak nevet a hurrikánoknak!
  5. Mi a különbség a forró övezeti ciklonok és a mérsékelt övezeti ciklonok között?

Forrás: MTI, NASA. Képek forrásai a feliratokban.

Szerző: Arday István

Öt év alatt 134 ezer fővel csökkent Magyarország népessége

Öt év alatt 134 ezerrel csökkent Magyarország népességszáma a 2011-es népszámlálás és a tavaly októberi kis népszámlálás, úgynevezett mikrocenzus között. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint október 1-jén 9 millió 803 ezer 837-en éltek az országban. 

A mikrocenzus célja, hogy két népszámlálás között ugyanazzal a tematikával frissítsék az adatokat, összegző felvételt készítsenek a társadalmi változásokról a szakpolitikák alakítói és a kutatók számára. A felmérést a lakosság 10 százaléka, 440 ezer háztartás bevonásával végezték 2148 településen, 3731 összeíró segítségével. Az első mikrocenzust 1963-ban tartották, és a korábbi adatfelvételeket 2 százalékos mintán végezték. A kérdőíveket most először kizárólag elektronikusan lehetett kitölteni, kérdezőbiztosok segítségével, vagy az interneten. Utóbbi lehetőséggel az érintettek 19 százaléka élt, ezen belül a legmagasabb arányban, 28 százalék Budapesten. A KSH korábbi tájékoztatása szerint az adatfelvétel és annak feldolgozása mintegy 3,5 milliárd forintba kerül.

Az adatok szerint a népességfogyásból következően a népsűrűség tovább mérséklődött, és 2016-ban egy négyzetkilométerre már csak 105-en jutottak. A legsűrűbben lakott település 2016-ban Budapest volt, ahol átlagosan 3360-an éltek egy négyzetkilométeren. A megyék közül Pest és Komárom-Esztergom volt a legsűrűbben, Somogy, Tolna, Bács-Kiskun és Békés pedig a leggyérebben lakott. A felmérés időpontjában a népesség 15 százaléka volt gyermekkorú, 67% tartozott az aktív korúak, 19% pedig a 65 éves és annál idősebbek közé. A gyermekkorúak aránya az átlagosnál magasabb a növekvő népességű Pest, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben.

Tavaly 149 111 nem magyar állampolgár élt Magyarországon, ami 6 ezerrel több, mint öt évvel korábban. Arányuk 1,5% volt, ez alig haladta meg az öt évvel korábban mért 1,4 százalékot. Az itt élő nem magyar állampolgárok között több a férfi, mint a nő, legtöbben aktív korúak, több mint háromnegyedük a 15-64 éves csoportba tartozik. A 15 éves és annál idősebb népesség körében az általános iskolainál alacsonyabb végzettségűek aránya tovább mérséklődött, 3,2 százalékra. 2016-ban a felnőtt népesség több mint fele rendelkezett érettségivel vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel. A felsőfokú végzettségűek aránya öt év alatt 17 százalékról 20 százalékra emelkedett. A diplomások között továbbra is több a nő: a felsőfokú végzettségű nők aránya 18-ról 22 százalékra nőtt. A diplomások arányának területi különbségei azonban tovább nőttek: míg a fővárosban 41%, addig Nógrád megyében csupán 13% a felsőfokú végzettségűek aránya.

Magyarország népességének száma kor és nem szerint. Forrás

Az adatok szerint tavaly a teljes népesség 46 százaléka dolgozott, 2,6% volt munkanélküli, 28% az ellátásban részesülő inaktívak, és 24% az eltartottak aránya. Az aktivitási arány továbbra is Budapesten a legmagasabb, 52 százalékos, a megyék közül Győr-Moson-Sopron, Vas, Komárom-Esztergom és Fejér megyében 50%, míg Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Tolna megyében csak 45-46% az aktívak aránya. A foglalkoztatottak száma 4 millió 503 ezer, a munkanélküliek száma 250 ezer fő volt. A foglalkoztatottak száma 14 százalékkal emelkedett, a munkanélkülieké 56 százalékkal csökkent a legutóbbi népszámlálás óta.

A 4 millió 21 ezer háztartás 66 százalékában családok éltek, a háztartások további egyharmad része zömében egyedülállókból állt. Csökkent az egyedülállók száma, 2016-ban 1 millió 217 ezren voltak, ez a népesség 12 százaléka. Közülük csaknem 105 ezren 30 évnél fiatalabbak, 424 ezren 30-59 év közöttiek és 688 ezren annál idősebbek.

A családok száma 2016-ban 2 millió 743 ezer 338 volt. A családok 82 százaléka, azaz 2 millió 240 ezer család párkapcsolaton alapult. Az élettársi kapcsolatok egyre nagyobb teret hódítanak: számuk a párkapcsolatokon belül meghaladta a 483 ezret. Jelentős az egyszülős családok száma is: 2016-ban 503 ezer családban élt egy szülő a gyermekével vagy gyermekeivel. A gyermekes házaspárok száma 35,1%, a gyermekteleneké 28,9% volt tavaly.

A népesség száma családi állapot és nemek szerint. Forrás

A felmérés szerint 4405 ezer lakás van az országban, ez 14 ezerrel több, mint a 2011. évi népszámláláskor. A lakások 21 százaléka Budapesten, 52 százaléka más városokban, 28 százaléka pedig községekben található. A lakások többsége két- vagy háromszobás, átlagos alapterületük 2016-ban 84 négyzetméter volt, ez 6 négyzetméterrel több, mint 2011-ben.
A lakások csaknem kétharmada téglából épült, 14 százalékuk volt panel, 13 százalékuk vályog. A legtöbb panellakás Budapesten található, ahol a lakott lakások 25 százaléka ilyen. Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Fejér megyében a panellakások aránya 17-20 százalék között alakul.

Feladatok a téma feldolgozásához a földrajztanításban

  1. Tanulmányozd a http://www.ksh.hu/mikrocenzus2016/grafikonok/book02/index.html#!4|0 oldalon a 30-39 éves korú népesség nemek szerinti családi állapotát! Hasonlítsd össze a két nem családi állapotát! Próbáld megfejteni az okát!
  2. Elemezd ezt a diagramot! Állapítsd meg, hogy 1990 óta hogyan változott a családok száma családösszetétel szerint! Magyarázd meg a változás okait!

Forrás: (1) (2). Képek forrása a feliratokban.

Szerző: Arday István

Geotóp Nap – a földtudományi ismeretterjesztés napja!

2008-ban indította útnak a Debrecinum Hexasakk és Természetbarát Egyesület a No megállj csak! Less Nándor Emléktúra keretein belül a Geotóp Napot.

A német mintára szerveződött földtudományi ismeretterjesztő nap, a Magyarhoni Földtani Társulat segítségével, mára országos eseménnyé vált. Idén két hétvégén, október 7-én és október 14-én kiváló szakemberek várják a földtani, felszínalaktani, valamint az ezekhez kapcsolódó kultúrtörténeti értékek iránt érdeklődő kirándulókat. A tíznél több helyszínen változatos interaktív játékok, vezetett túrák segítségével ismerhetik meg a résztvevők a környezet kialakulását. Kiváló alkalom nemcsak iskoláknak, hanem családoknak, gyerekeknek, felnőtteknek is a földtan-földrajz megszerettetésére! A programok helyszíneiről a http://www.geotopnap.hu/ honlapon kaphatnak információt.

Forrás

Szerző: Sütő László

A modern rabszolgaság

A Global Slavery Index alapján 2016-ban közel 45,8 millió ember élt modern rabszolgaságban a világban.

Magyarország a 167 vizsgált ország listáján a 41. helyen áll (2014-ben 71. volt). (Minél nagyobb a szám, annál jobb az értékelés.) A menekültek egy része az emberkereskedelem révén modern rabszolgaságba kényszerül, vagyis nagyon kevés pénzért nagyon sokat kell dolgozniuk (kényszermunka, prostitúció stb.). A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint az emberkereskedelem évente 150 milliárd illegális nyereséget termel a különböző bűnszervezetek számára. Egyes számítások szerint a nemzetközi emberkereskedelem a bűnszervezetek egyik legnagyobb bevételi forrása a kábítószer-kereskedelem után.

Modern rabszolgaság

Magyarországon 22 500 áldozatról tudnak. Az érintettek legtöbbször az emberkereskedelem útján válnak áldozattá. A kényszerprostitúció céljából folytatott emberkereskedelemben Magyarország kibocsátó, tranzit és célország is egyben. Az emberkereskedők által külföldre csábított, rászorult munkaerő kényszermunkát végez (nők, férfiak egyaránt), ezért e szempontból kibocsátónak tekinthető az ország. Fokozottan veszélyeztetettek az ország keleti részén élő nők, akiket főként Budapesten vagy nyugat-európai országokban kényszerítenek prostitúcióra. Országszerte rendkívül veszélyeztettettek az állami gondozásban lévő felnőtt roma nők és lányok. Ők országon belül gyakran válnak kényszerprostitúció áldozatává.

A látencia óriási, a bejelentett esetek száma évente nem éri el a százat. A rabszolgák jelentős része a hazai vagy nemzetközi emberkereskedelem révén válik áldozattá. Az emberkereskedők azt használják ki, hogy az áldozatok többsége nagyon nehéz körülmények között él, ezért jelentős kockázatot is hajlandó vállalni a boldogulás reményében. A hazai kutatások szerint főként prostitúcióban, adósrabszolgaként és szerződéses rabszolgaként élnek az áldozatok, köztük elsősorban nők. Az áldozatok legalább negyede 18 évesnél fiatalabb.

„Az Időtlen Rabszolgaság?” c. projekt a veszélyeztetett megyékben indított átfogó szemléletformáló, rehabilitációs és a jogi szabályozást felülvizsgáló tevékenységet. Épít a civil szervezetek, valamint a gyermekvédelmi intézmények, bűnüldözői szervek, rehabilitációs szolgálatok, védőnői szolgálatok prevenciós programok és kutatások eddigi eredményeire.

Afgán gyerekek téglákat pakolnak a kabuli Sadat téglagyárban, ahol naponta 8 és 17 órát is dolgoznak.

Feladatok a téma feldolgozásához a földrajztanításban

  1. Állapítsd meg a https://www.globalslaveryindex.org/index oldal alapján, hogy melyek modern rabszolgaság szempontjából a legveszélyeztetettebb országok!
  2. Hasonlítsd össze Magyarország adatait az európai országokéval!
  3. Hogyan lehet csökkenteni az áldozatok számát?
  4. Miért a keleti, északkeleti országrész a legveszélyeztetettebb Magyarországon?
  5. Miért kevés a bejelentett eset?
  6. Fogalmazd meg a modern rabszolgaság lényegét! Melyek a fő okai a kialakulásának?

Forrás: (1) (2) 

Képek forrása 

Szerző: Arday István