A Rheinfall: múlt, jelen, jövő

ARDAY ISTVÁN

EKE-OFI

arday.istvan@gmail.com

 

A vízesésekről általában távoli tájak dübörgő zuhatagjai jutnak az eszünkbe: a Kanada és az Amerikai Egyesült Államok határára turisták tömegeit vonzó, 59 méter magas, másodpercenként nagyjából 6000 m3 vizet szállító Niagara, a Kongó folyó Livingstone-vízesése, ami majdnem hatszor annyi vizet szállít mint a Niagara vagy a venezuelai, közel 1 km magas Angel-vízesés. Ezekhez képest vízhozamban és magasságban is eltörpül, ám mégis híres a svájci Schaffhausen mellett a Rajnán kialakult Rheinfall. E rövid írás Közép-Európa legnagyobb vízesésének kialakulását és turisztikai vonzerejének megkopását mutatja be.

Rheinfall névjegy

  • Első írásos emlék: Konrad I von Konstanz püspök életrajzában (12. század)
  • Első képi ábrázolás: Sebastian „Cosmographia universalis” (Münster, 1544)
  • Első helyes geológiai értelmezés: Leopold Würtenberger (1871)
  • Kora: kb. 15 000 év
  • Legkisebb vízhozam: 95 m3/s
  • Legnagyobb vízhozam: 1250 m3/s
  • Magassága: 23 méter
  • Szélessége: 150 méter
  • Vízenergia hasznosítása: a 11. század második felétől

A vízesések geológiai értelemben más felszíni formákhoz képest gyorsan változnak. Ez a változás függ a kőzet keménységétől, a kőzetrétegek dőlésszögétől és a vízeséseken aláhulló víz mennyiségétől.

1. ábra. A Rheinfall. Fotó: Arday I.

 

2. ábra. Leopold Würtenberger 1871-ben már helyesen magyarázta a Rajna medrének vándorlását és a vízesés kapcsolatát. Forrás.

A Rheinfall kialakulása a pleisztocénig nyúlik vissza. A mintegy 2,5 millió évvel ezelőtt kezdődött, és nagyjából 12 ezer évvel ezelőtt véget ért pleisztocént több, lehűléssel és felmelegedéssel járó időszak jellemezte. Az Alpokban 6 eljegesedést (glaciálist) mutattak ki, ezek sorrendben: Biber, Duna, Günz, Mindel, Riss, Würm. Ugyanakkor Észak-Amerikában csupán 4 eljegesedést azonosítottak, a Nebraska, a Kansas, az Illinois és a Wisconsin glaciálisokat.

3. ábra. Az Alpok gleccsereinek kiterjedése a pleisztocén a Riss, a Mindel és a Würm eljegesedések idején. Forrás

A Würm glaciális idején az Alpok gleccserei morénával töltötték fel a Rajna egykori völgyét. A gleccserek visszahúzódása után a folyó bevágódott a jég által itt hagyott törmelékanyagba. A vízesés ott alakult ki, ahol a jura időszakban lerakódott keményebb mészkő és a lazább szerkezetű kavicsos moréna találkozik. A folyó ugyanis nem tudott bevágódni a mészkőbe, azonban a könnyen erodálható, a jég által lerakott kavicsos anyagot elszállította, és az így kialakuló szintkülönbség miatt a Rajna zuhatagon keresztül folytatta útját. E szintkülönbség ma 23 méter.

4. ábra. A Rajna a Würm eljegesedés idején. 1 – a gleccser legnagyobb kiterjedése a Würm glaciálisban, 2 – végmorénavonulat, 3 – a Rajna fő folyásiránya, 4 – szárazra került meder, 5 – a Rajna medre a Würm-Riss interglaciálisban. Forrás.

 

5. ábra. A Rajna-völgye és a Rheinfall napjainkban. 6 – Kohlfirst, 7 – kavicsos terasz, 8 – Neuhausen, 9 – szoros Schaffhausen és Klettgau között, 10 – hordalékkúp, 11 – Lieblosental, 12 – plató, 13 – végmoréna, 14 – Lauferberg, 15 – Rheinfall (vízesés). Forrás.
6. ábra. A két különböző keménységű kőzet határán alakult ki a vízesés. Forrás: Hofman, Franz (1987): Geologie und Entstehungsgeschichte des Rheinfalls, Zürich

 A 7. ábra bal oldali térképén a Rajna mai futása látható. A jobb oldali térkép kék nyíllal jelöli az Öreg-Rajnát. A folyó először a lila nyíllal jelölt irányba folyt, később a rózsaszínű nyíllal jelölt völgyben folytatta útját. A vízesés alatt a folyó megtalálta a régi medrét, a puha hordalékot elszállította onnan, azonban a folyó nem tudott bevágódni a kemény jura mészkőbe.

7. ábra. A Rajna völgye napjainkban és a glaciálisok idején. Forrás.
8. ábra. A Rajna egykori és jelenlegi medre a Google Maps térképén. 1 – A Rajna medre a Riss glaciálisban, 2 – A Würm glaciálisban a Rajna bal oldali partja volt a jelenlegi vízesés Forrás.
9. ábra. A schaffhauseni vízesés domborzati profiljának elkészítése a Google Earth programmal

 

10. ábra. A Rajna alacsony vízállása miatt felszínre kerülő, jura mészkőben kialakult barlang 1921. április 3-án. Forrás: Hofman, Franz (1987): Geologie und Entstehungsgeschichte des Rheinfalls, Zürich

 

11. ábra. Schaffhausen gazdasága a Rajnára épül. 1 – vízerőmű, 2 – Rajna, 3 – Óváros, 4 – Erőd, 5 – szabadtéri nyilvános fürdő, 6 – vasútállomás, 7 – Breite városrész, 8 – Emmersberg városrész, 9 – ipari terület. Forrás.

12. ábra. A Rajna egy szakasza térképen és a Google Earth program műholdfelvételén

13. ábra. Drónfelvétel a vízesésről (Fotó: Bartis Barna)

Hogyan tovább?

A Neuer Zürcher Zeitung 2015. április 18-ai cikke szerint az 1960-as években évente több mint 3 millió turista látogatta Svájc egyik leghíresebb turisztikai látványosságát, a Rhainfallt, 2015-ben már csak kb. 1,2 millióan, 60%-kal kevesebben voltak kíváncsiak a vízesésre. A cikk szerint a látogatók számának csökkenését részben a nagyobb svájci szabadidőstevékenység-kínálat okozza. De a Rheinfall példája azt is megmutatja, hogy a pénzhiány, a kantonok közötti együttműködés és átfogó koncepció hiánya miatt hogyan vesztette el a vonzerejét ez a turisztikai látványosság. Probléma, hogy az idelátogatók kevés időt töltenek itt.

Az ezredfordulón új fejlesztési koncepciót dolgoztak ki Rheinfall 2000 plus néven, a megvalósításhoz 40 millió svájci frankra lett volna szükség, amit magánbefektetőktől reméltek. A megvalósítást azonban a lakosság egy része nem támogatta, ezért az átfogó tervet megrövidítették, kisebb elemekre bontották. A megvalósítás bizonytalanná vált, ezért a magánbefektetők nem jöttek, így 2002-ben sikertelenül lezárták a projektet. 2009-ben IG Rheinfall társaság újabb tervvel lépett a nyilvánosság elé, akik a meg nem valósult Rheinfall 2000 plus programot akarták megvalósítani, azonban ez a próbálkozás is sikertelenül zárult.

Ajánlott feladatok a cikk iskolai feldolgozásához

  1. Melyek a gleccserek kialakulásának éghajlati feltételei?
  2. Járj utána, hogy miről nevezték el a Würm és a Riss glaciálist!
  3. Keresd meg az atlasz térképén a Rajnát! Kövesd nyomon az útját a torkolatig! Hol ered a folyó? Melyik tengerbe ömlik a Rajna?
  4. Magyarázd el az 5., 6. és 7. ábra alapján a Rheinfall kialakulását!
  5. Azonosítsd a 12. ábra az Öreg-Rajna völgyét és a Rajna-völgy településeit!
  6. Készítsd el a Niagara-vízesés domborzati profilját a Google Earth program segítségével! Hasonlítsd össze a Rheinfall domborzati profiljával!
  7. Hogyan hasznosítják a Rajna nyújtotta lehetőségeket Schaffhausenben?
  8. Milyen okokkal magyarázható a vízesést meglátogató turisták számának csökkenése?
  9. Miért nem támogatta a lakosság egy része a fejlesztési tervek megvalósulását? Érveljetek a lakosság döntése ellen és mellett?
  10. Hogyan lehetne újra vonzóvá tenni Schaffhausen és Neuhausen környékének turisztikai látnivalóit? Írj ötleteket!

 

Források:

  1. Eberhard Czaya (1988): A Föld folyói. Gondolat Kiadó, Budapest
  2. http://luftbilder-der-schweiz.ch/images/f/f6/01_Rheinfall_PrintQuality.pdf
  3. Hofman, Franz (1987): Geologie und Entstehungsgeschichte des Rheinfalls, Zürich (http://www.e-periodica.ch/cntmng?type=pdf&pid=nsh-002:1987:39::131)
  4. https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Map_of_Alpine_Glaciations.png
  5. http://www.met.hu/eghajlat/fold_eghajlata/foldtorteneti_korok_eghajlata
  6. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1D58/a-karpat-medence-foldtortenete-1FEC/pleisztocen-schweitzer-ferenc-2247/a-pleisztocen-kronologia-kerdesei-2250
  7. https://www.nzz.ch/zuerich/region/schlendrian-am-rheinfall-1.18524817
  8. https://www.ensi.ch/de/technisches-forum/langzeitszenarien-und-tiefenerosion-im-standortgebiet-zuerich-nordost

A földrajz érettségivel és felvételivel kapcsolatos változások 2019-től

  1. Természettudományi képzési területen belül a földrajz alapszakra kötelező a (legalább) középfokú földrajz érettségi!
  2. Gazdaságtudományok képzési terület összes szakjára (pl. gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi gazdálkodási, pénzügyi számviteli, kereskedelmi és marketing, turizmus és vendéglátás stb.) az általános követelmények szerinti választható érettségi vizsgatárgyak: gazdasági ismeretek vagy egy idegen nyelv (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol) vagy informatika vagy matematika vagy történelem vagy földrajz vagy egy szakmai előkészítő tárgy vagy egy ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy
  3. Agrár képzési területen belül az agrármérnöki, erdőmérnöki, élelmiszermérnöki, földmérő és földrendező mérnöki, vidékfejlesztési agrármérnöki, kertészmérnöki, szőlész borász mérnöki, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, tájrendező és kertépítő mérnöki, természetvédelmi mérnöki, vadgazda mérnöki, mezőgazdasági mérnöki, mezőgazdasági szakoktató szakokon választható érettségi vizsgatárgyak: biológia vagy fizika vagy földrajz vagy egy idegen nyelv (angol, német, francia, olasz, orosz, román, spanyol, szerb, szlovák, ) vagy informatika vagy kémia vagy matematika vagy természettudomány vagy egy szakmai előkészítő tárgy vagy egy ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy.Erdőmérnöki szakon: az idegen nyelvek kivételével legalább az egyik vizsgatárgyat (pl. akár a földrajzot is) emelt szinten kell teljesíteni.
  4. Bölcsészettudományi képzési területen belül:
    néprajz szakra: magyar nyelv és irodalom vagy történelem vagy földrajz vagy társadalomismeret vagy angol nyelv vagy arab nyelv vagy francia nyelv vagy német nyelv vagy olasz nyelv vagy orosz nyelv vagy spanyol nyelv közül egy vizsgatárgyat emelt szinten kell teljesíteni.pedagógia szakra: angol nyelv vagy biológia vagy fizika vagy földrajz vagy kémia vagy természettudomány vagy francia nyelv vagy magyar nyelv és irodalom vagy matematika vagy német nyelv vagy orosz nyelv, vagy olasz nyelv, vagy spanyol nyelv, vagy bármely nemzetiségi nyelv (és irodalom), vagy történelem vagy oktatási alapismeretek vagy pedagógia ismeretek (az idegen nyelvek közül csak egy válaszható) egy vizsgatárgyat emelt szinten kell teljesíteni.régészetre: történelem (emelt szintű) kötelező és angol nyelv vagy földrajz vagy francia nyelv vagy latin nyelv vagy magyar nyelv és irodalom vagy német nyelv vagy olasz nyelv vagy orosz nyelv vagy spanyol nyelv.

További részleteket a Felvi honlapján talál.

Felhívás az Eötvös Természettudományos Táborba való jelentkezésre

GUBA ANDRÁS

andraas.guba@gmail.com

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

 

2018. július 23–29. között hetedik alkalommal rendezik meg az Eötvös Természettudományos Tábort Budapesten. Közreműködik az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara, az Eötvös Collegium, valamint az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont.

A tábor célcsoportja: 9–11. évfolyam (tehát akik még nem érettségiznek idén)
Választható szekciók: biológia, fizika, földrajz-földtudomány, matematika, informatika, kémia

Jelentkezés: egy esszé beküldésével. A választható témák és további információk elérhetőek a tábor honlapján.

Téli olimpiáról a földrajzórán? – Rendhagyó órák és tanulságaik

KAPUSI JÁNOS

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnáziuma

Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen

 

Mottó

„Az iskolában minket fognak tanítani.”

(Liu Shaolin Sándor, olimpiai bajnok gyorskorcsolyázó)

 

Bevezetés és célkitűzés

Ha van tantárgy, ami megerőltetés nélkül tud bárhol és bármikor aktuális lenni, az a földrajz. Földrajztanárként azt gondolom, a világ és szűkebb környezetünk eseményeiről akkor kell beszélnünk, amikor azok történnek. Sportrajongó földrajztanárként pedig teljesen egyértelmű számomra, hogy a nagyobb nemzetközi sportrendezvényeket és azok földrajzi, társadalmi, gazdasági és kulturális vonatkozásait fel kell – és fel is érdemes – dolgoznunk a tanítási órák keretein belül is. Erre jó alkalmat teremthetnek az olyan tematikus rendhagyó órák, amelyek segítségével a földrajz keretei közül indulva, majd azokat át is lépve ismerkedhetünk meg a házigazda országok természeti adottságaival, a helyszínek sajátosságaival, a résztvevő nemzetekkel és az esemény tradícióival, kulturális jelentőségével.

Az utóbbi években már-már szokássá vált, hogy nagyobb sportrendezvényeket feldolgozó rendhagyó órák bekerültek a földrajzóráim közé. Tudatosan terveztem velük a tanév kezdetén, hetekkel előre elkészítettem a szükséges segédanyagokat, a korosztályi sajátosságokhoz és az előzetes ismeretekhez igazodva akár több verzióban is. A korábbi évek óráinak visszajelzéseire alapozva úgy döntöttem, a phjongcsangi téli olimpia is „megérdemli a lehetőséget”, hogy egy-két óra keretében feldolgozzuk – noha az év legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseménye valójában inkább az oroszországi labdarúgó-világbajnokság. Az ötkarikás játékok bő két hete alatt minden általam tanított diákcsoportba bevittem az olimpia témáját részben azzal a céllal, hogy a diákok földrajzi tájékozottsága, háttérismeretei bővüljenek, részben pedig azzal, hogy sikerüljön felkelteni az érdeklődésüket a téli sportok és a nemzeteken átívelő olimpiai mozgalom iránt.

Módszerek és megvalósítás

A rendhagyó órákra február 12. (a megnyitó ünnepséget követő első tanítási nap) és február 21. között került sor, középiskolai tanulócsoportokban (14–20 év). A csoportokat jellemzően olyan két tanítási nyelvű, emelt nyelvi képzésben és nemzetközi tanrend szerint tanuló diákok alkották, akik a földrajzot és a turisztikai szakmai tárgyak egy részét célnyelven (angolul) tanulják. Többségében földrajz, kisebb mértékben szakmai idegen nyelv és angol nyelvi órák keretében került sor az órákra, hozzávetőleg 120 diák részvételével. Egész osztályos (28–32 fő), hagyományos csoportbontásos (14–18 fő) és kiscsoportos (4–6 fő) megvalósításra egyaránt volt példa. Mivel tantárgyi tematika és óraszám terén is jelentős eltérések mutatkoznak az egyes képzési formák között, ezért a tematikus óráknak több verzióját, valamint a segédanyagoknak több kombinációját alkalmaztam (1. táblázat).

1. táblázat. Foglalkozások és segédanyagok többféle adaptációban.

Az egy tanítási órára készült változat értelemszerűen csak az olimpia iránti érdeklődés játékos formában való felkeltésére volt alkalmas, míg a hosszabb, dupla órákon a mélyebb megértés, az olimpiarendezés összefüggéseinek megismerése felé is el lehetett mozdulni.

A kvíz és a tanulói munkalap összeállítása

A kvízben 27 feleletválasztós kérdést állítottam össze, kérdésenként három válaszlehetőséggel. Minden kérdés diaként jelent meg, és mindegyikhez tartozott valamilyen forrás is (pl. Fotó, térkép, szimbólum vagy ezek kombinációja). Fontos szempont volt, hogy – bár alapvetően játékos formátumról volt szó, amelyet egyes csoportokban valóban az olimpiát idéző élénk versengés kísért – a tantárgyi kapcsolódásokon túl jelenjen meg az ismeretterjesztés, a humor és a kreativitás is.

Azzal, hogy a kérdéssorban az általánosabb olimpiatörténeti ismeretek felől haladtam az idei játékokkal kapcsolatos érdekességek (és a következő olimpiák) felé, igyekeztem egyfajta időbeliséget és térbeliséget is érzékeltetni. Nem vagyok teljesen meggyőződve, hogy ez a szándék minden résztvevő diák számára nyilvánvaló vált, noha alkalmanként tettem rá utalást és több csoportban próbáltam kicsit irányítottan tematizálni is a kérdéssor egyes blokkjait. A kvízben négy témakörhöz kapcsolódtak a kérdések:

  • az olimpiai mozgalom és szimbólumrendszer;
  • a házigazdák: Dél-Korea és Phjongcsang (földrajzi adottságok);
  • a téli olimpia sportágai és érdekesebb szereplői;
  • a hazánkat képviselő sportolók.
1. kép. Kitöltött tanulói lap a kvízhez.

Egyes csoportok válaszlapon (1. kép), mások a füzetben vezették a válaszokat. A fiatalabb korcsoportokban a kvízkérdésekkel – saját szokásainknak megfelelően – pontokat lehetett szerezni, amelyek beszámítottak a soron következő dolgozat eredményébe. Ez a vártnál jobban motiválhatta a diákok egy részét, és utólag elmondható, hogy több tanulónak tényleg jól is jöttek a többletpontok a jobb érdemjegy megszerzéséhez. A több tanári magyarázatot igénylő csoportok esetében viszont a vártnál időigényesebbnek bizonyult a kvíz, ezért az ellenőrzésre már csak az utolsó pillanatban jutott idő.

Azokban a csoportokban, ahol az megoldható volt, egy videókkal, képekkel kibővített foglalkozásra került sor, amely a játékon túl már az olimpia hátterével kapcsolatos ismereteket (földrajzi adottságok, társadalmi, gazdasági vonatkozások) állította a középpontba. A rendezés mögött álló tényezőket és az olimpia várható hatásait füzetben (2. kép) vagy munkalapon (3. kép) gyűjtöttük össze közösen, interaktív formában. Az erre a célra készített kétoldalas tanulói munkalap – néhány képpel, térképpel kiegészítve – könnyen áttekinthető táblázatos megjelenést kapott. A videókat a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a phjongcsangi olimpia YouTube-csatornáján közzétett, 3-5 perces anyagok közül válogattam, míg a prezentációhoz és a munkalaphoz az olimpiával részletesen foglalkozó weboldalak, képgalériák anyagait használtam fel. A feldolgozáshoz szükséges térképek digitális formában, a munkalapon és a videókban rendelkezésre álltak, ezért atlaszt csak két csoport esetében használtunk.

2. kép. Az olimpiarendezés előnyei és hátrányai tanulói füzetben.
3. kép. Tanulói munkalap részlete az olimpiarendezést segítő tényezőkkel.

Az olimpiarendezés hátteréről szóló gyűjtés egyik legérdekesebb tapasztalata az volt, hogy bizonyos tényezőket szinte minden csoportban, egymástól függetlenül az első között említettek. A tanulók által leggyakrabban említett információk (2. táblázat) között a földrajzi, a környezeti, a társadalmi és a gazdasági dimenzió egyaránt megjelent, de néhány diák a geopolitikai és a diplomáciai vonatkozásokra (pl. Észak-Korea mint veszélyforrás) is utalást tett. Életkorukból kifolyólag nem tudhatták a diákok, hogy az ország már rendezett nyári olimpiát (1988) és futball-világbajnokságot (2002) is, ezért nagy tapasztalata van a többhetes, globális jelentőségű sportesemények lebonyolításában. Néhányan viszont megemlítették a koreai cégek (pl. Samsung) támogatását is. Ebből is látszik, hogy az olimpia nemzetközisége – bár az egyik legérdekesebb elem – önmagában nem meríti ki a földrajzi indíttatású elemzés lehetőségeit.

Érdekes volt látni, hogy a tanulók számára mennyivel könnyebb volt a pozitív hatások, előnyök összegyűjtése, miközben a várható negatív következmények beazonosítása sokszor csak némi rávezetéssel sikerült. A diákok nagy valószínűséggel még nem kerültek olyan helyzetbe, hogy mérlegelniük, értékelniük kelljen egy világesemény rendezésének körülményeit, különösen úgy, hogy az esemény hátterét illetően csak nagyon kevés információra építhettek. Ennek ellenére minden csoportban akadt példa értékes, valódi földrajzos gondolkodást mutató következtetésekre, összefüggésekre (ld. 2. táblázat). Bár a feladat új – és a vártnál talán nagyobb – kihívás elé állította a tanulókat, tapasztalataim szerint sikerült egészséges egyensúlyt találni az olimpiarendezés előnyei és hátrányai között és tenni egy lépést a kritikusabb, rendszerezőbb szemlélet felé.

2. táblázat. A tanulók által legtöbbször említett információk a gyakoriság sorrendjében.

A tanulói visszajelzések tanulságai

Meggyőződésem szerint már egy-egy rendhagyó óra is hatást gyakorol a diákok tájékozottságára, nyitottságára, így ezúttal is abban bíztam, hogy a diákok közül többen is kedvet kapnak majd az esemény hátterével, eseményeivel, szereplőivel kapcsolatos önálló ismeretszerzéshez, legyen az a fiatalok körében egyre népszerűbbé váló koreai kultúra, esetleg valamelyik téli sport vagy sportoló. A kérdőív segítségével arra szerettem volna választ kapni, hogy az órákkal kapcsolatos célkitűzéseimnek mennyire van valóságalapja.

A tanulói vélemények összegyűjtésére a rendhagyó órát követően egy héttel került sor anoním kérdőívek formájában és önkéntes alapon. Az egyes tanulócsoportokból arányosan jelentkeztek a diákok a kérdőív kitöltésére, összesen 82 fő, amely a résztvevő diákok körülbelül kb. háromnegyedét jelenti. A kérdőív kérdései elsősorban a rendhagyó óra hasznosságára, ismeretközvetítő szerepére, valamint a téli sportok és a téli olimpia tantárgyi beágyazottságára vonatkoztak. Minden állítást négyfokú skálán (1 – egyáltalán nem értek egyet, 4 – teljesen egyetértek) kellett a tanulóknak rangsorolniuk, de néhány esetben élhettek egy ötödik opcióval (’N’ – nem tudja eldönteni) is. Az órákat felvezető beszélgetés során elég hamar kiderült, hogy bár a tanulók többsége tudta ugyan, hogy zajlik az olimpia (a kérdőív ezt valamelyest igazolta: 84%), de csak nagyon korlátozott mennyiségű információval rendelkezett az eseménnyel kapcsolatban. Ezért is érdemes kideríteni, mi állhat ennek a hátterében. Bár a megkérdezettek kicsit több mint fele úgy nyilatkozott, hogy a rendhagyó óráktól függetlenül is érdeklődik az olimpia iránt, a saját korosztálya érdeklődését már jóval visszafogottabbra becsülte. A tanulók – bár saját teljesítményükkel szemben nem mindig kritikusak – elég világosan látják, mennyire nyitott és motivált az ismeretszerzésre az a környezet, amelyben mozognak, legyen szó családról, baráti körről vagy az iskoláról (1. ábra). Az érdeklődés hiányát magyarázó legfontosabb okok is inkább a szocializációs háttérből vezethetők le, mint az objektív elemekből (pl. időeltolódás, magyar részvétel).

1. ábra. Tanulói vélemények arról, hogy korosztályuk miért nem igazán követi az olimpiát.

Az olimpiát övező érdeklődéshiány átlaga messze nem lenne ilyen alacsony a nyári játékok esetében, mivel a rendezvény követhetősége jobb, a sportok ismertsége, hazai beágyazottsága nagyobb és a hazánkat képviselő csapat létszáma (és éremesélye) is többszöröse a téli olimpián résztvevőkének. A magyar küldöttség ezúttal sem volt nagy létszámú, ugyanakkor a rövidpályás gyorskorcsolyázók történelmi sikere vélhetően a diákság igen széles köréhez eljutott.

Érdekes, hogy az időeltolódást nem rangsorolták a motivációs okok magasságába, holott teljesen ésszerű magyarázat lenne, mivel az olimpiai versenyek döntően hajnalban és iskolaidőben kerültek megrendezésre. Ez indokolható a délutáni, esti összefoglalók elérhetőségével – főleg interneten, mivel ez a generáció már jellemzően nem televízió-centrikus – és a közösségi média rendkívül gyors reakcióidejével. Az információhiány sem tekinthető tehát valós problémának, jóval kritikusabb – és fenntartásokkal kezelendő – pont a szabadidő hiánya, de ennek hátterét nem ez az esettanulmány hivatott feltárni.

A kérdőívekre adott válaszokból számomra egy fura ellentmondás is visszaköszön. Bár a tanulók ingerküszöbét nem feltétlenül lépte át az olimpia, a jelentősége miatt mégis elég sokan fontosnak tartják, hogy több ismerettel rendelkezzenek róla. Ha a megfigyelést függetlenítem az olimpiától, azt látom, hogy a tanulók nagyobb hányadának lenne igénye arra, hogy a tanítási órákon saját érdeklődésétől távolabb álló, de fontosnak tartott eseményekkel, aktualitásokkal kapcsolatban is impulzusokat szerezzen. Kirajzolódik tehát valamiféle elvárás az iskola értékközvetítő szerepével kapcsolatban. A rendhagyó órákat pedig alkalmasnak tartják erre a tanulók, nyilván azért, mert azok interaktívabb, élményszerűbb, kötetlenebb ismeretszerzési módnak tűnnek, mint a hagyományos menetrendet követő, gyakran monotonná váló tanítási órák (2. ábra). Mivel ezekhez az órákhoz ritkán kapcsolódik számonkérés vagy szigorúan vett tananyag, ezért azt gondolom, a tanulók hozzáállása alapvetően nyitottabb, a csoportos feladatmegoldás pedig segíti az inaktívabb, kevésbé érdeklődő tanulók bevonódását is. Persze ez nagyban függ attól is, hogy a tanulók milyen gyakran találkoztak rendhagyó órákkal iskolaéveik során és az őket tanító kollégák mennyire tudtak vagy akartak élni a lehetőséggel. Az eredmények azt mutatják, hogy e tekintetben azért messze nem olyan jók a tanulók tapasztalatai.

2. ábra. Tanulói vélemények a rendhagyó órák sikerességével kapcsolatban.

A felmérésben megkérdezett tanulók több mint háromnegyede úgy véli, hogy az olimpiával kapcsolatos ismereteknek helye lenne az iskolában, meg kellene jelennie a tanítandó témakörök között, noha elég nehéz azonosítani, mely tantárgy vagy tantárgycsoport keretein belül lenne erre leginkább lehetőség, hol vannak a legjobb, leglogikusabb kapcsolatok. A tantárgyak és tantárgycsoportok közül azt a hetet szerepeltettem a kérdőívben, amelyek esetében egyértelmű kapcsolódási pontok voltak a rendhagyó órák anyagában, illetve amelyek a diákok képzési formáiban is megjelennek (3. ábra).

3. ábra. Tanulói vélemény az olimpiai ismeretek és a tantárgyak közötti kapcsolatról.

Nem meglepő, hogy a sport révén a testneveléshez teljesen egyértelműen kötik az olimpiát (sokan valószínűleg anélkül, hogy tudnák, hogy az olimpiai mozgalom szerepel a tárgy szóbeli érettségi témakörlistáján is), holott az órákon nincs hagyományos értelemben vett elméleti tananyag – ellentétben a biológiához, amelynek keretein belül szintén megjelenik a testmozgás, a sport és az egészséges életmód. Mivel az olimpia megjelenik a történelem tananyag ókorról szóló fejezeteiben, a történelem is magasabb átlagot kapott, bár még magasabbat is kaphatott volna, ha több olyan végzős csoport is részt vett volna a rendhagyó órákon, akik már foglalkoztak a 20. század történelmével, így nagyobb valószínűséggel találkozhattak volna a modern kori olimpiákkal, még akkor is, ha az nem képezi a tananyag részét.

Mivel az órákon jellemzően hasonló profilú csoportok vettek részt, a tanár személye, valamint a foglalkozások tartalma miatt egyes tantárgyakat értelemszerűen jóval magasabban rangsoroltak az olimpiai ismeretek megjelenése szempontjából, mint például a földrajz, az idegen nyelv és turisztikához kötődő tárgyak. Az idegen nyelv magas átlaga indokolható a képzésen túl azzal is, hogy a sport és szabadidő azon témakörök egyike, amellyel a leggyakrabban találkozik a nyelvtanuló (pl. nyelvkönyvekben, nyelvvizsga és érettségi vizsgafeladatokban való megjelenése). A gazdasági tárgyakat viszont elég végletesen ítélték meg, az átlagot a gazdasági irányú továbbtanulásra készülő diákok javíthatták fel. A hét megadott tárgy(csoport)on kívül egyedül a célnyelvi civilizáció kapott még jelölést a diákoktól. Ez a tárgy a két tanítási nyelvű képzések sajátja és céljait, tematikáját illetően talán leginkább közelít ahhoz, amit a rendhagyó óra képviselt. A felmérés szempontjából akkor lett volna igazán jelentősége, ha az olimpia a célnyelvi országok egyikében került volna megrendezésre.

Értékelés és összegzés

Gyakorló tanárként meggyőződésem, hogy a tematikus rendhagyó tanítási órák nemcsak a figyelemfelkeltésre alkalmasak, de hatékony és motiváló alternatívát jelentenek az ismeretátadásra, a tájékozottság bővítésére is. Az olimpia és a hasonló nagy nemzetközi sportesemények komplexitása rengeteg feldolgozási lehetőséget és adaptációs útvonalat ad, amit időnk és érdeklődésünk függvényében a földrajzi gondolkodás elmélyítésére, képességfejlesztésre, játékalkotásra, sőt, akár a tantárgyköziség erősítésére is fordíthatunk. Meglátásom szerint több pedagógiai cél eléréséhez is közelebb kerültem: korszerű taneszközök (IKT, online anyagok) alkalmazásával sikerült megvalósítanom a tantárgyi koncentrációt (földrajz, sport, idegen nyelv), mégpedig kooperatív ismeretszerzési módszerekkel (páros és csoportmunka), több készség (érvelés, szövegalkotás, rendszerezés) együttes fejlesztésével, egy aktuális világesemény szűrőjén keresztül.

Összességében örömteli, hogy a visszajelzések igazolták a célkitűzést. A megkérdezett tanulók kétharmadának nőtt az érdeklődése, többen követték az ötkarikás játékok eseményeit, mint azt esetleg az esemény előtt gondolták volna. Ezzel együtt viszont a tanulók egy kisebb csoportját még a rendhagyó feldolgozáson keresztül sem igazán érintette meg az olimpia. A kérdőíves felmérés eredményei azt igazolják, hogy az ilyen tanóráknak nemcsak az azokat felvállaló tanár szerint van létjogosultságuk. Még az a tanuló is alapvetően pozitívan nyilatkozott, aki szerint „ezt a generációt már nem igazán érdekli az ilyesmi”. Valóban sikeresnek viszont csak akkor lehetne minősíteni ezeket az órákat, ha a fiatalok érdeklődése kitartana vagy legalábbis felerősödne a jövőben esedékes olimpiák alkalmával is – és nemcsak  a sportokkal, az egyéniségekkel, hanem a rendező országgal, a rendezés hátterével kapcsolatban is.

 

Forrás:

Liu Shaolin Sándor: “Az iskolában minket fognak tanítani” (Nemzeti Sport Online, 2018. február 23.)

Ingyenes múzeumpedagógiai továbbképzés pedagógusoknak

GUBA ANDRÁS

andraas.guba@gmail.com

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

 

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) ingyenes, akkreditált múzeumhasználati és múzeumpedagógiai módszertani továbbképzést szervez pedagógusoknak.

Forrás.

A tanfolyam célja, hogy az élménypedagógiai eszközöket alkalmazó múzeumi tanulási módszerek megismerésével a pedagógusok hatékonyabban tudják elősegíteni a gyerekek tanulás iránti pozitív attitűdjének kialakulását, képesek legyenek beépíteni a korszerű múzeumi ismeretátadási módszereket a tantárgyi oktatási és óvodai nevelési struktúrába. A képzésen szerzett ismeretek minden múzeumtípus esetében és minden tantárgyra vagy óvodai foglalkozásra vonatkozóan alkalmazhatóak.

A résztvevők az elméleti tudást  15 órás e-learning képzésen sajátítják el, a múzeumi helyszínen zajló 15 órás tantermi képzésen pedig múzeumpedagógus mentorok segítségével  dolgoznak ki múzeumlátogatást.

A kontaktórák időpontjai:

Szentendre: 2018. április 7. és április 14.

Debrecen: 2018. május 12. és június 2.

Jelentkezési határidő:

a szentendrei programra: 2018. március 19.

a debreceni programra: 2018. április 19.

 

A képzés részletei és a jelentkezési felület az alábbi linken keresztül érhető el.

 

Forrás

Hol ered a Duna?

GUBA ANDRÁS

andraas.guba@gmail.com

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

 

Még az általános iskolások is tudják, hogy a Duna a Fekete-erdőben ered és a Fekete-tengerbe torkollik. A folyó pontos forrásának a meghatározása ennek ellenére több érdekességgel szolgál.

Földrajzi háttér

Mivel a Fekete-erdő főleg kristályos kőzetekből áll, és Németország egyik legcsapadékosabb tája, sok felszíni folyással találkozunk. Ezek a felszíni vízfolyások viszont kétfelé folynak: a hegység a kontinens nagy vízválasztóján helyezkedik el. A hegység nyugati részén folyó vízfolyások vize a Rajnába kerül, míg a keletre jutó vizek a Dunába folynak. Ezek között található a Duna forrásága is.

Ókori források

Már a Rómaiak is tudták, hogy a Fekete-erdőben van a Duna forrása. Tacitus, a római történetíró is említi a Kr. u. 1. században a Germania című történeti munkájában:

„A Danuvius az Abnoba-hegység lankás és szelíden emelkedő vonulatáról tör elő és több nép földjét járja végig, míg végül hat mederben a Pontusi-tengerbe ömlik”. Az idézetben megjelenő Abnoba egy gall istennő neve volt, akit elsősorban a Fekete-erdő és környékén tiszteltek. A krónikában a hegység a nevet az istennőtől kapta.

Több forrás – egy folyó

Ha megnézzünk egy térképet a Fekete-erdő keleti oldaláról, akkor láthatjuk, hogy a Duna folyót csak két patak összefolyása után nevezik Dunának Donaueschingen településénél. Addig a két patak a Breg és a Brigach néven csörgedezik le. Más folyóknál is találhatunk hasonló furcsaságokat. Például a világ legnagyobb vízfolyása, az Amazonas a Maranón és az Ucayali találkozása után kapja meg ismert nevét. A két fekete-erdei patakot összehasonlítva a Breg hosszabb, több az átlagos vízhozama, és nagyobb méretű a vízgyűjtő területe. Így hidrológiai értelemben a Duna forrását a Breg forrásánál kell keresnünk.

A Duna forráspatakjai. Forrás

 

Átlagos vízhozam

Vízgyűjtő terület nagysága  

Hossz

 

A forrás magassága

Breg
5,95 m³/s 291,2 km² 45,9 km 1078 m
Brigach 3,37 m³/s 195,0 km² 40,2 km 940 m
A Breg és a Brigach összefolyása. Forrás.

A szimbolikus forrás

Donaueschingenben a Fürstenberg hercegek családi kastélya mellett építették ki a Duna szimbolikus forrását. A környező Baar-fennsík mészkőtömbjéből több forrás is kilép a felszínre, ez az egyik legnagyobb vízhozamú. A forrást 1828-ban kör alakban foglalták kőbe, ami jelentős turistalátványosság. A forrás fölött Adolf Heer szoborcsoportja található, melyen a Baar-fennsíkot egy anya szimbolizálja, aki a világnak átadja fiatal lányát, a Dunát. A forrás vize a kastély parkján keresztül a föld alatt folyik bele a Brigachba.

A Duna szimbolikus forrása Donaueschingenben (fotó: Guba András)

Magyar vonatkozású kapcsolódás, hogy Donaueschingen testvérvárosa a magyarországi Vác. A 25 éves testvérvárosi kapcsolat jubileumát ünneplik, így a városban több magyar vonatkozású hirdetéssel találkozhatunk.

Magyar vonatkozású hirdetés Donaueschingenben (fotó: Guba András)

A hidrológiai forrás

A Breg patakja Donaueschingentől egy órányi buszúttal érhető el Furtwangen településétől északnyugatra. A völgyfőnél találhatjuk meg a pici forrást, amit egy 2017-ben emelt Danuvius szobor díszít. A forrástól nem messze egy középkori, 900 körül épített kápolna, a Szent Márton kápolna vigyázza a völgy nyugalmát.

A Breg forrása (fotó: Guba András)

 

Források

A gondolkodási készség fejlesztési lehetőségei földrajzi feladatokkal

VÖRÖS MIKLÓS

földrajz-történelem szakos tanár

 

A modern földrajztanítás során nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gyermekeket az élet több területén is használható tudással és képességgel vértezzük fel. Az erre való igény magukban a diákokban és a tanárokban is egyre határozottabban fogalmazódik meg. Az intellektuális kompetencia egy olyan terület, ami a kreatív, a kritikai és a problémamegoldó gondolkodást foglalja magában. A gondolkodás ezen szintjeinek elsajátítása és magabiztos használata elengedhetetlen fontosságú és szükséges előfeltétele az életben való sikeres boldogulásnak. E gondolkodásmód elsajátítását segíti elő az alábbi kis feladattár, amely az intellektuális kompetencia fejlesztési lehetőségeit mutatja be. A feladatok az Európán kívüli kontinensek témaköréhez kapcsolódnak, mivel itt számos lehetőségünk nyílik a gondolkodási képességek fejlesztésére. Az egyéni munkaformára épülő feladatok 10. évfolyamon ajánlottak, elsősorban Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői témakörben.

Rejtély a térképen

A feladat céljai

Tartalmi célja – Érdekes helyismereti információkra tehet szert a diák. Mivel a feladat jellegénél fogva szórakoztató, így könnyen felkeltheti a gyerekek érdeklődését a térképhasználat iránt, illetve segítséget kíván nyújtani abban, hogy megbarátkozzanak annak használatával, elősegítse, hogy saját megfontolásból is szívesen használjanak térképeket.

Fejlesztési célja –  A Google Térkép használatának segítségével hozzájárulni az információhasználati készségek fejlesztéséhez, a rejtvények megoldásával pedig javítani a problémamegoldó képességet és a kreatív gondolkodást.

A feladat leírása

Oldd meg a rejtvényeket a Google Térkép segítségével!

  1. Az északi félgömb 14° szélességén létezik egy sziget, amiben van egy tó, amiben van egy sziget, amiben van egy tó, amiben van egy sziget. – Melyik ez a sziget?
  2. A legnagyobb ember a legnagyobb kontinens legnagyobb tavának legnagyobb lagúnájának legnagyobb szigetén él. – Hol lakik a legnagyobb ember?
  3. A Nagy-tavak között keleten fekszik, vize gyorsabb, mint a folyó, mégsem folyik.
  4. Az Atacama-sivatag óriását akkor leled, ha Huarától 15 km-t haladva a 15-ösön egy hegyben keresed! – Mi az óriás neve?
  5. Borneó partjánál fekszik három sziget, / E hármat Sabah városa mellett leled. / A titkot pedig most fejen állva keresd, / Aztán meglásd, rád mosolyog a szerencse! – Melyik ez a három sziget?

Megoldás

  1. Az alkalmazás mindig mutatja a pontos koordinátáit annak a helynek, amelyikre ráközelítünk. Így csupán meg kell keresni megközelítőleges pontossággal a 14° szélességén az Egyenlítőtől északra, és meg kell vizsgálni közelebbről azt a néhány szigetet, melyek e szélességen fekszenek. A Fülöp-szigetek Luzon nevű főszigetének déli részén található a Taal-tó, ami egy kalderát tölt ki. E tóból emelkedik ki a Taal-vulkán, aminek van egy vízzel teli krátere. Ebben helyezkedik el egy aprócska sziget, a Vulcan Point Island (1. ábra).
1. ábra. Vulcan Point Island. Forrás
  1. A legnagyobb kontinens Ázsia, legnagyobb tava a Kaszpi-tenger, annak legnagyobb lagúnája a Garabogazköl Aylagy, aminek a legnagyobb szigete az Ostrov Taraba (2. ábra).
2. ábra. Ostrov Tabara. Forrás
  1. A Niagara-vízesés az Amerikai Egyesült Államokban az Erie-tó és az Ontario-tó között helyezkedik el (3. ábra).
3. ábra. A Niagara-vízesés. Forrás
  1. Chile Huara nevű településén a 15-ös úton 15 km-t haladva észak felé le lehet térni, ahol egy magányos hegy található a sivatagban, melyben egy óriás alakja látható. A neve The Atacama Giant (4. ábra).
4. ábra. The Atacama Giant. Forrás.
  1. Indonézia Borneó nevű szigetének északi részén fekszik Sabah. Tőle nyugatra található három kis sziget, melyeket ha északról dél felé nézünk, egy mosolyt formálnak. A szigetek nevei: Manukan-, Sulug- és Mamutik-sziget (5. ábra).
5. ábra. A Manukan-, a Sulug- és a Mamutik-sziget. Forrás.

Kincskereső

A feladat céljai

Tartalmi célja – A tanulók fogalmi tudásának szélesítse, és érdekes információk birtokába juttatásuk a megoldásig vezető út során.

Fejlesztési célja – A már meglévő vagy szerzett tudás alkalmazási, az információhasználati készség fejlesztése, a kreativitási és a problémamegoldó készség fejlesztése.

A feladat leírása

Az alábbi rövid leírások egy-egy kincs rejtekhelyét jelölik. Fejtsd meg a kincs pontos helyét!

  1. Vigyázó szemedet most egy szigetországra vesd! Mássz az ország legnagyobb tava legnagyobb szigetének csúcsára, s ha 2028. július 22-én fényes nappal borul sötétbe a Nap, áss a talpad alatt!
  2. Héraklész oszlopai között van a titok, mélyen a víz alatt.
  3. A kincsemet Gaia hátán rejtettem el, távolabb a magtól nem is lehetne.
  4. Afrika legnagyobb aranybányavidékén van a kincs. Keresd e gazdag ország enklávéját, majd tarts keletre, a hegyekbe. Leld meg a magas vízzuhatagot, mely mögött eléred a célod.

Megoldások

  1. július 22-én napfogyatkozás lesz Új-Zélandon, ez interneten történő kereséssel, vagy szakkönyv használatával deríthető ki. A szigetország legnagyobb tava a Taupo-tó, legnagyobb szigete pedig a Motutaiko-sziget, melynek csúcsa rejti a kincset.
  2. Héraklész oszlopai a görög mitológiában a Gibraltári-szoros elnevezése, amit interneten vagy lexikonban történő utánanézéssel lehet kideríteni. A kincs tehát a Gibraltári-szoros alján van.
  3. Gaia a görög mitológia szerint a földanya, a Földet jelképezi, melynek a belső magjától legtávolabb eső pontja az Andok legmagasabb csúcsa, a Chimborazo. Ez azért van távolabb a középponttól, mint a Csomolungma csúcsa, a Mount Everest, mert az Egyenlítőnél nagyobb a Föld átmérője. Így annak ellenére van távolabb kb. 2 km-el a Chimborazo a magtól, mint az Everest, hogy utóbbi a tengerszinthez képest, 2,5 km-rel magasabbra nyúlik.
  4. Afrika legnagyobb aranylelőhelyével a Dél-afrikai Köztársaság bír. Az ország enklávéja Lesotho (Szváziföld nem az!), melytől keletre a Sárkány-hegység húzódik. A hegység nagy zuhataga a Tugela-vízesés, amely a második legmagasabb vízesés a Földön.

Utazási tanácsadás

A feladat céljai

Tartalmi célja – Tartalmi tudást adni az Európán kívüli főbb országok alapvető adatairól (lásd 1. táblázat), továbbá lehetőséget biztosítson azok összehasonlítására, a hasonlóságok és az eltérések felfedezésére, átlátására.

Fejlesztési célja – A nagymennyiségű adatban való eligazodás segítése, és kialakítsa a tanulókban azt a képességet, hogy több kritériumnak is megfelelve meg tudják hozni a legideálisabb döntést elemzés és mérlegelés útján. A feladat hatékonyan hozzájárul a problémamegoldó képesség javításához és a matematikai kompetencia fejlesztéséhez is.

A feladat leírása

Utazási tanácsadóként dolgozol egy cégnél. Az emberek hozzád fordulnak segítségért, hogy az igényeiknek legmegfelelőbb helyre juthassanak el. Feladatod kiválasztani az utasok számára legideálisabb célországot a felsoroltak közül a táblázat adatai segítségével (1. táblázat).

1_tablazat

  1. Egy magyar orvosokból álló csapat elhatározza, hogy egy hónapos külföldi expedícióra indulnak, és a szegény körülmények között élő emberek körében nyújtanak egészségügyi szolgálatot. Úgy döntenek, hogy abba az országba mennek, ahol a legalacsonyabb az egy főre jutó GNI. Azonban állami támogatást csak akkor kapnak, ha az adott országban 70 év alatt van a várható átlagos élettartam. Az anyagi támogatás pedig nélkülözhetetlen számukra. Melyik országba vegyék a csoportos repülőjegyet?
  2. Magyarországról szeretne repülőjegyet vásárolni egy rabbi, ahol a legnagyobb vele azonos vallású közösség él. Hová utazzon?
  3. Egy nyugdíjas házaspár úgy dönt, időskori éveiket Amerikában szeretnék tölteni. Nyugodt, zavartalan környéket keresnek, olyan országot, ahol a népsűrűség nem haladja meg az 50 fő/km2-t, hogy könnyedén találjanak egy csendes vidéket. Mivel életük hátralevő részét már ebben az országban szeretnék leélni, ezért előnyben részesítik azt a helyet, ahol magasabb az átlagéletkor. Melyik ez az ország?
  4. Egy jezsuita misszionárius hittérítő útra indul. A hatékony munka érdekében olyan országot keres, ahol a katolikusok aránya nem éri el a 10%-ot. Hogy saját vallását közben megfelelő módon tudja gyakorolni, ezért szüksége lesz az adott országban templomra is, így csak olyan helyre megy, ahol a keresztény populáció eléri a 3 000 000 főt. A pap úgy látja, hogy olyan országban tudna hatékonyan tevékenykedni, ahol az iszlám még kevésbé hódított teret. Melyik ez az ország?
  5. Egy szerény keresettel bíró magyar férfinak kedve támad világot látni. Ha tehetné, be is járná a világot, ám ennek komoly anyagi akadályai vannak, ezért úgy dönt, nem utazik 6000 km-nél messzebb (légvonalban). Mivel szeretné pénztárcáját megkímélni, ezért azt az országot választaná, amelyikben kevesebbet keresnek az emberek, abban a reményben, hogy ott gazdaságosabban jön ki anyagilag. Melyik ország számára az ideális választás?
  6. Egy zsémbes, összeférhetetlen ember szeretné elhagyni az országot, ám maga sem tudja, hová kérje a repülőjegyet. Iskoláskorában több európai nyelvet is próbált elsajátítani nem sok sikerrel, ezért elhatározta, hogy semmilyen újlatin nyelvet nem szeretne hallani többé, így nem megy olyan országba, ahol az a hivatalos nyelv. Mivel a volt felesége, akitől elvált, mélyen vallásos volt, ezért nem utazik olyan országba, ahol a népesség legkevesebb 90%-a egyetlen vallás híve. A fennmaradó országok közül olyan szempontok szerint fog választani, hogy minél alacsonyabb legyen a népsűrűség, mivel nem kedveli az embereket, magas legyen az átlagéletkor, mert sokáig szeretne élni és magas legyen a GNI/fő, mert sokat is szeretne keresni. A kiemelt szempontok azonos súllyal nyomnak a latba. Melyik számára a legideálisabb választás?

Megoldás

  1. Az átlagéletkor 3 országban van 70 év alatt: Dél-afrikai Köztársaság, India, Thaiföld. Az egy főre jutó GNI-t, úgy tudjuk ezeknél kiszámítani, hogy a megadott GNI-t elosztjuk a szintén megadott népességszámmal. Így megkapjuk, hogy az egy főre jutó GNI Dél-Afrika esetében 6100 USD, Indiában 1340 USD, Thaiföldön pedig 4210 USD. A legalacsonyabb Indiáé, így oda szól a jegyük.
  2. Izraelita vallású nagyobb közösség Izraelen kívül az USÁ-ban él. A táblázat alapján százalékszámítással állapítható meg, hogy melyikben hány fő él. Izrael 7 600 000 fős lakosságának a 76%-a zsidó, azaz kb. 5 776 000. Az USA 313 000 000 fős népességének az 1,7%-a izraelita, ami kb. 5 334 600 főt tesz ki. A rabbinak tehát Izraelbe kell mennie.
  3. Három amerikai ország jöhet számításba: Brazília, Mexikó, USA. Ezek népsűrűsége kiszámítható: 24,2 fő/km2; 58,5 fő/km2; 31,9 fő/km2. Mexikóé túl magas, a várható átlagos élettartam pedig Brazília és USA közül az utóbbiban a magasabb, így ez a megoldás.
  4. Azok az országok, ahol a katolikusok aránya nem éri el a 10%-ot, de meghaladja számuk a 3 000 000 főt, azok Dél-afrikai Köztársaság és India. Ez hol egyszerű leolvasással, hol pedig százalékszámítással megállapítható. Mivel Indiában a muszlimok arányszáma és a népességszám is nagyobb, így számítás nélkül is kijelenthető, hogy a pap célországa a Dél-afrikai Köztársaság.
  5. A megoldáshoz szükség van atlaszra és körzőre, utóbbira fel kell venni a méretarány segítségével a helyes mértéket. Ha Magyarország helyére szúrjuk az eszközt és körívezünk vele, láthatjuk, hogy Izrael, Szaúd-Arábia és Törökország esik a körön belül. Az egy főre jutó kereset újfent az adott ország népességszámát a GNI számával történő elosztással kapjuk, ami 27 340 USD, 17 200 USD, 9500 USD. A legalacsonyabb tehát Törökországé, ide érdemes elutaznia az embernek.
  6. Az újlatin nyelvű országok, vagyis ahol hivatalos az angol, spanyol vagy a portugál, azaz Brazília, Dél-afrikai Köztársaság, India, Mexikó, USA kiesnek. Ugyancsak nem vehetjük számításba azokat az országokat, ahol valamelyik vallás hívei eléri a népesség 90%-át. Ezek Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország. A maradék Izrael, Japán és Kína. A népsűrűség, a GNI/fő és az átlagéletkor ezekben az országokban a következő: Izrael: 365,5 fő/km2, 27 340 GNI/fő, 82 év. Japán: 337 fő/km2, 42 150 GNI/fő, 83 év. Kína 140 fő/km2, 4260 GNI/fő, 75 év. Mivel e szempontok azonos prioritásúak, és Japán két szempont szerint is a legideálisabb választás (GNI/fő, élettartam), így Japán a legideálisabb választás az utazásra.

Mértékváltó

A feladat céljai

Tartalmi célok – Használható tudást biztosítása a diákoknak a földrajzhoz kötődő mértékegységekkel kapcsolatban. A táblázatban (lásd 2. táblázat) olyan mértékegységek kerülnek elő, amelyekkel jó eséllyel már találkoztak vagy hallottak róluk, mivel azonban a közbeszéd nem, vagy csak ritkán használja őket, így valószínűleg nem ismerik nagyságrendjüket, alkalmazási lehetőségeiket. E hiány pótlását szolgálja az alábbi feladat.

Fejlesztési célok – A földrajzban ritkábban alkalmazott mértékegységek használati képességének fejlesztése, a matematikai kompetencia számítások és átváltások révén történő fejlesztése, valamint a természettudományos kompetencia fejlesztése.

A feladat leírása

A legtöbb bizonyított olajkészlettel rendelkező ország jelenleg Venezuela, ahol az aktuális mérések szerint 298 milliárd hordó kitermelhető kőolaj található. Emellett Venezuela az egyik legnagyobb kőolajexportőr is a világon.

Oldd meg a megadott mértékegységek segítségével a feladatokat (2. táblázat)!

2. táblázat. Mértékegységek (forrás: Miehle J. – Szalamonidesz S. – Szigeti B.: Földrajzi Világatlasz. Cartographia Kft. Budapest, 2012)
  • a) Hány km3 lehet a térfogata ennek a kőolajkészletnek?
  • b) Hány gallont tesz ki ez a mennyiség billióra kerekítve?
  • c) Véleményed szerint milyen hatással lenne a környezetre, ha ezt a mennyiségű kőolajat néhány évtizeden belül felhasználnák?

Egy Caracasból útnak induló olajszállító hajó hossza 320 méter, rakománya 200 millió liter.

  • d) Hány fonál a hajó hossza (egész számra kerekítve) és ez hány rőfnek felel meg? (A maradékot fejezd ki lábban és hüvelykben!)
  • e) Mekkora a rakomány súlya tonnában kifejezve, és ez egész számra kerekítve hány millió fontnak felel meg, ha a kőolaj átlagos sűrűsége 0,88 g/cm3?
  • f) Hány hordó kőolaj van a hajón?
  • g) Milyen veszélyekkel járhat a tengeri úton történő olajszállítás?

Az olajszállítónak egy pontosan 3000 km-es utat kell megtennie, hogy eljusson az USA mexikói-öböli célállomására.

  • h) Hány tengeri mérföldre van a hajó végállomása (egész számra kerekítve)?
  • i) Átlagosan hány csomóval halad a szállítóhajó, ha 5 teljes nap elteltével érkezik meg? Ez hány km/h-s átlagsebességet jelent?

 

Megoldások

a)

  • 298 000 000 000 (hordó) X 158,99 (liter) = 47 379 020 000 000 (liter)
  • 47 379 020 000 000 liter vagy dm3 = 47 379 020 000 m3 = 47 379 020 km3
  • Vagyis 47 379 020 km3 a térfogata Venezuela feltételezett olajkészletének.

b)

  • 47 379 020 000 000 (liter) / 3,7854 = 12 516 251 915 253,34 ~ 13 billió
  • Tehát kb. 13 billió gallon kőolajat tesz ki ez a mennyiség.

c) Hatalmas környezetszennyezéssel járna. Megnőne a levegő szennyezettsége, erősödne az üvegházhatás, fokozódna a globális klímaváltozás, élőlények pusztulnának el, csökkenne a biodiverzitás, leromlana az emberiség egészségügyi állapota.

d)

  • 320 (m) / 1,829 (m) = 174,96 ~ 175 (fonál)
  • 91,44 cm = 0,9144 m
  • 320 (m) / 0,9144 (m) = 349,956 (rőf) = 349 rőf, 2,869 láb = 349 rőf, 2 láb, 10,425 hüvelyk
  • Azaz a hajó hossza 175 fonál, másképpen kifejezve 349 rőf, 2 láb és 10,425 hüvelyk.

e)

  • g/cm3 = kg/dm3 = kg/l
  • 200 000 000 (l) X 0,88 (kg/l) = 176 000 000 (kg) = 176 000 (t)
  • 176 000 000 kg = 176 000 000 000 g / 453,592 = 388 013 897,95 font
  • Tehát a rakomány súlya 176 000 tonna, ami 388 millió fontnak felel meg.

f)

  • 200 000 000 (l) / 158,99 = 1 257 940,75 ~ 1 257 941
  • Vagyis 1 257 941 hordó van a szállítón.

g) Környezeti katasztrófa veszélyét hordozza magában, ha ekkora mennyiségű kőolajrakomány a tengerbe jut, óriási pusztítást tud okozni az élővilágban.

h)

  • 3000 km = 3 000 000 m
  • 3 000 000 (m) / 1853,184 = 1618,835 ~ 1619
  • Azaz 1619 tengeri mérföldre található a célállomás.

i)

  • v = s / t
  • s = 1619 (tengeri mérföld)
  • t = 5 nap = 120 h
  • 1619, 835 (tengeri mérföld) / 120 (h) = 13,49 ~ 13,5 (csomó)
  • 3000 (km) / 120 (h) = 25 (km/h)
  • Tehát átlagosan 13,5 csomóval halad az olajszállító hajó, ami 25 km/h-s átlagsebességet jelent.

Lítium-háromszög

A feladat céljai

Tartalmi célok – Tartalmi célkitűzése, hogy a diákok az újonnan értékessé vált természeti erőforrással, a lítiummal kapcsolatban tegyenek szert minél több tudásra, ezáltal jóval többet fognak tudni az általuk vagy mások által használt informatikai vagy gépi eszközökről. Az idézett tartalmi ismereteket nyújt a lítium kitermeléséről és annak felhasználásáról.

Fejlesztési célok – A földrajzi-környezeti információk használati készségének fejlesztése, a folyamatokban történő gondolkodás segítése, az írott szöveg képekkel való párosítási készségének fejlesztése.

A feladat leírása

„A dél-amerikai „lítium-háromszög” országai lehetnek a jövő energia-nagyhatalmai, olyan gazdagodásra számíthatnak, mint az Perzsa-öböl országai. A lítium a periódusos rendszer harmadik eleme, a legkönnyebb fém. Chile Argentínával és Bolíviával alkotja az úgynevezett lítium-háromszöget – ebben a térségben található ugyanis a világ ismert tartalékainak 85 százaléka. A lítiumot sci-fibe illő dél-amerikai helyszíneken bányászat útján vagy sós tavakból nyerik ki. A világon a legtöbb lítiumot Chilében, az ország északi részén fekvő Atacama-sivatagban, a föld egyik legszárazabb vidékén termelik ki. A sivatagot a nedvességtől az egyik felén az Andok, a másik felén a parti hegység védi. Egyes helyeken 5-20 évente esik 1 milliméter csapadék, a fennsíknak emiatt nincs vízelvezetése, és a talajvíz hosszan megmarad. A magas ásványianyag-tartalmú sós talajvizet lepárló tavakba pumpálják. A lepárlások eredménye a kellő koncentrátumú lítium-karbonát. Az elektromos autók elterjedése miatt a lítium iránti kereslet robbanásszerűen nőhet a jövőben, ezek az akkumulátorok ugyanis jelenleg 4-7 kg lítiummal működnek, sokszorosával egy mobiltelefon vagy laptop igényének. A lítium kitermelése a föld egyik legérintetlenebb régiójában folyik. A növekvő kitermelés egyre erősebben terheli az itt található ökológiai rendszereket. Az elpárologtatott talajvíz pótlására egyik kitermelő sem tesz kísérletet, felborítva ezzel a terület működési egyensúlyát.” (forrás: http://index.hu/nagykep/2013/04/14/litium_a_jovo_olaja/, utolsó letöltés: 2017.10.15.)

Párosítsd a képeket a szövegekkel, majd készíts folyamatábrát!

  • a) Talajvíz kiszivattyúzása
  • b) Talajvíz eltűnése, egyensúly megbomlása
  • c) A lítium lelőhelyeinek meghatározása, terület megjelölése
  • d) Akkumulátoros elektronikai eszközök megjelenése
  • e) Egy konkrét lítiumban gazdag sósivatag kiválasztása
  • f) Lítium-ion akkumulátorok gyártása üzemekben
  • g) Sós talajvíz feldolgozása óriási lepárlómezőkön

 

  1. táblázat. A lítium

4. táblázat. Páralkotás
6. ábra. A folyamatábra váza
7. ábra. A folyamatábra megoldása

Ok és okozat

A feladat céljai

Tartalmi célok – A diákok képesek legyenek ok-okozati összefüggések mentén meglátni, mely ország milyen erős lehet a különböző gazdaságföldrajzi szempontok szerint. A feladat szintetizálja a korábban megszerzett földrajzi ismereteket a tananyag ide kapcsolódó új ismereteivel.

Fejlesztési célok – Az összefüggésekben való gondolkodás elősegítése, valamint az információhasználat, a logikai és kritikai gondolkodás fejlesztése.

A feladat leírása

Az atlaszodban található térképek segítségével következtess a Föld különböző természetföldrajzi sajátosságaiból arra, hogy a felsorolt országok közül melyik állhat legelőrébb az adott rangsorban! Húzd alá a helyes országot!

  • a) Rizstermelés: Argentína, Banglades, Ausztrália, Niger, Oroszország
  • b) Kávétermelés: Japán, Egyiptom, Paraguay, Brazília, Kanada
  • c) Szőlőtermelés: Chile, Koreai Köztársaság, Elefántcsontpart, Kanada, Mexikó
  • d) Banántermelés: Új-Zéland, Dél-afrikai Köztársaság, Irán, Kuba, Ecuador
  • e) Természetes gumitermelés (kaucsukfából): Japán, Indonézia, Chile, Csád, USA
  • f) Teveállomány: Oroszország, Mexikó, Szomália, Izrael, Kongói Demokratikus Köztársaság
  • g) Lóállomány: Egyiptom, Uruguay, Indonézia, Ausztrália, Mongólia
  • h) Kőolajexportőrök: Nigéria, Kína, India, Brazília, Törökország
  • i) Kőolajimportőrök: Szaúd-Arábia, Japán, Venezuela, Kolumbia, Algéria
  • j) Vízerőmű-kapacitás: Mexikó, Ausztrália, Etiópia, Argentína, Kanada
  • k) Hőerőmű-kapacitás: Kína, Brazília, Peru, Szudán, Ausztrália
  • l) Tengervíz-sótalanítás: USA, Kína, Japán, Dél-Afrikai Köztársaság, Arab Emírségek
  • m) Papírtermelés: Törökország, Kanada, Mongólia, Mali, India
  • n) Halászat: Kazahsztán, Elefántcsontpart, Uruguay, Chile, Kenya
  • o) Hajógyártás (regisztertonna): Új-Zéland, Zöld-foki Köztársaság, Fidzsi-szigetek, Srí Lanka, Tajvan
  • p) Közutak sűrűsége: Nepál, USA, Japán, Vietnam, Kína
  • q) Idegenforgalmi bevételek: Brazília, Oroszország, India, USA, Kína

Megoldások

a) Banglades, b) Brazília, c) Chile, d) Ecuador, e) Indonézia, f) Szomália, g) Mongólia, h) Nigéria, i) Japán, j) Kanada, k) Kína, l) Arab Emírségek, m) Kanada, n) Chile, o) Tajvan, p) Japán, q) USA

Sorakozó!

A feladat céljai

Tartalmi célok – A különböző kontinensek, országok és városok közötti különbségek tudatosítása, az ezekre történő rávilágítás.

Fejlesztési célok – A feladatok elvonatkozatott gondolkodást kívánnak, logikai gondolatmenettel és kritikai szemlélettel. Bizonyos pontoknál összetett szempontok szerint kell döntést hozni. A megoldásokra a már meglévő tudásunk felhasználásával, logikai következtetések útján juthatunk el. A fejlesztési cél tehát e gondolkodási módok gyakorlása.

A feladat leírása

Tedd sorrendbe az alábbi földrajzi egységeket a megadott szempontok alapján úgy, hogy a megoldásig logikus megfontolás útján juss el, mindenféle segédeszköz használata nélkül!

1) Állítsd sorrendbe a földrészeket a megadott szempontok alapján!

  • Népesség (növekvő): Dél-Amerika, Óceánia, Ázsia, Afrika
  • Népsűrűség (csökkenő): Antarktisz, Észak-Amerika, Európa, Ausztrália
  • Országok száma (csökkenő): Európa, Közép-Amerika, Afrika, Észak-Amerika, Dél-Amerika
  • Időzónák száma szigetek nélkül (csökkenő): Afrika, Észak-Amerika, Ausztrália, Ázsia
  • Édesvízkészlet (növekvő): Ausztrália, Afrika, Ázsia, Dél-Amerika

2) Állítsd sorrendbe az alábbi országokat a megadott szempontok alapján!

  • Népsűrűség (növekvő): Oroszország, Japán, Törökország, Tajvan, Brazília
  • Népsűrűség (csökkenő): Ausztrália, Ecuador, Koreai Köztársaság, Új-Zéland,
  • Városi lakosság aránya (növekvő): Egyiptom, Szingapúr, Mexikó, Niger
  • Születéskor várható élettartam (növekvő): Chile, Közép-afrikai Köztársaság, Japán, India
  • Népességnövekedési ráta (csökkenő): Kanada, Szíria, Brazília, Uganda
  • GDP/fő (növekvő): Vietnam, Madagaszkár, Venezuela, USA, Koreai Köztársaság
  • GDP/fő (csökkenő): Pakisztán, Egyesült Arab Emírségek, Kongói Demokratikus Köztársaság, Peru
  • CO2-kibocsátás (csökkenő): Csád, Oroszország, Kína, Ausztrália, Új-Zéland

3) Állítsd sorrendbe a következő városokat az alábbi szempontok alapján!

  • Népesség (növekvő): Jeruzsálem, Sanghaj, Sydney, Isztambul
  • Népesség agglomerációval együtt (csökkenő): Kalkutta, Ankara, Tokió, Atlanta
  • Évi csapadékmennyiség (csökkenő): Bangkok, Szingapúr, Bagdad, Peking
  • Évi csapadékmennyiség (növekvő): Kairó, Los Angeles, Brazíliaváros, Isztambul
  • Évi átlaghőmérséklet (csökkenő): Novoszibirszk, Jeruzsálem, Phenjan, Bangkok
  • Évi napsütéses órák száma (növekvő): Tunisz, Las Vegas, Nuuk (Grönland), Buenos Aires

Megoldások

1) 

  • Óceánia, Dél-Amerika, Afrika, Ázsia
  • Európa, Észak-Amerika, Ausztrália, Antarktisz
  • Afrika, Európa, Közép-Amerika, Dél-Amerika, Észak-Amerika
  • Ázsia, Észak-Amerika, Afrika, Ausztrália
  • Ausztrália, Afrika, Dél-Amerika, Ázsia

2) 

  • Oroszország, Brazília, Törökország, Japán, Tajvan
  • Koreai Köztársaság, Ecuador, Új-Zéland, Ausztrália
  • Niger, Egyiptom, Mexikó, Szingapúr
  • Közép-afrikai Köztársaság, India, Chile, Japán
  • Uganda, Szíria, Brazília, Kanada
  • Madagaszkár, Vietnam, Venezuela, Koreai Köztársaság, USA
  • Egyesült Arab Emírségek, Peru, Pakisztán, Kongói Demokratikus Köztársaság
  • Kína, Oroszország, Ausztrália, Új-Zéland, Csád

3) 

  • Jeruzsálem, Sydney, Isztambul, Sanghaj
  • Tokió, Kalkutta, Ankara, Atlanta
  • Szingapúr, Bangkok, Peking, Bagdad
  • Kairó, Los Angeles, Isztambul, Brazíliaváros
  • Bangkok, Jeruzsálem, Phenjan, Novoszibirszk
  • Nuuk (Grönland), Buenos Aires, Tunisz, Las Vegas

Várostájoló

A feladat céljai

Tartalmi célok – A topográfiai tudás megszilárdítása és bővítése.

Fejlesztési célok – A térben történő gondolkodás készségének a fejlesztése.

A feladat leírása

Helyezd el térben a következő városokat a képzeleted segítségével térkép vagy más segédeszköz használata nélkül, és válaszolj a feltett kérdésekre!

1) Húzd alá a kakukktojást a megadott szempontok alapján!

  • Félgömb: Abuja, Újdelhi, Lima, Caracas, Panama
  • Sziget: Havanna, Dzsakarta, Wellington, Szingapúr, Kuala Lumpur
  • Félsziget: Szöul, Dallas, Miami, Bombay, Phenjan
  • Időzóna: Fokváros, Johannesburg, Isztambul, Teherán, Kairó
  • Időzóna: Rio de Janeiro, Ottawa, New York, Washington, Lima
  • Időzóna: Peking, Ulánbátor, Sanghaj, Sydney, Dzsakarta
  • Szeizmikus aktivitás: Tokió, Los Angeles, San Francisco, Rio de Janeiro
  • Szeizmikus aktivitás: Perth, Fokváros, Luanda, Dzsakarta, Washington
  • Nílus: Asszuán, Tripoli, Kairó, Alexandria
  • Nagy-Vízválasztó-hegység: Perth, Sydney, Canberra, Brisbane, Melbourne
  • Arab-félsziget: Rijád, Teherán, Abu-Dzabi, Mekka

2) Állítsd sorrendbe a következő városokat az alábbi szempontok alapján!

  • Egyenlítőtől való távolság (növekvő): Brazíliaváros, Peking, Ulánbátor, Kairó, Quito
  • Egyenlítőtől való távolság (csökkenő): Szingapúr, Ottawa, Bangkok, Fokváros
  • Greenwichi meridiántól való távolság (növekvő): Johannesburg, Caracas, Bagdad, Sydney, Chicago
  • Greenwichi meridiántól való távolság (csökkenő): Abuja, Houston, Wellington, Teherán, Pretoria
  • Tengerszint feletti magasság (csökkenő): Mexikóváros, La Paz, Tel Aviv-Jaffa, Atlanta
  • Óceántól való távolság (növekvő): Jekatyerinburg, São Paulo, Újdelhi, Peking
  • Szárazföldi államhatártól való távolság (csökkenő): Brazíliaváros, Kairó, Cseljabinszk, Szingapúr, Szöul

3) Karikázd be a helyes választ!

Az Egyenlítő és a Ráktérítő között helyezkedik el.

  • Pretoria, Brazíliaváros, Mexikóváros, New Orleans, Bagdad

A Nagy-tavak partján fekszik.

  • Chicago, Montréal, Ottawa, Atlanta

Folyó szeli át.

  • Rijád, Kairó, New Orleans, Montréal

Nem a Közel-Keleten található.

  • Ammán, Damaszkusz, Dubaj, Ürümcsi

Az USA városa

  • Québec, Winnipeg, Seattle, Vancouver, Toronto

Megoldások

1) 

  • a) Lima,
  • b) Kuala Lumpur,
  • c) Dallas,
  • d) Teherán,
  • e) Rio de Janeiro,
  • f) Sydney,
  • g) Rio de Janeiro,
  • h) Dzsakarta,
  • i) Tripoli,
  • j) Perth,
  • k) Teherán

2) 

  • Quito, Brazíliaváros, Kairó, Peking, Ulánbátor
  • Ottawa, Fokváros, Bangkok, Szingapúr
  • Johannesburg, Bagdad, Caracas, Chicago, Sydney
  • Wellington, Houston, Teherán, Pretoria, Abuja
  • La Paz, Mexikóváros, Atlanta, Tel Aviv-Jaffa
  • São Paulo, Peking, Újdelhi, Jekatyerinburg
  • Cseljabinszk, Brazíliaváros, Kairó, Szöul, Szingapúr

3) 

  • Az Egyenlítő és a Ráktérítő között helyezkedik el. Mexikóváros
  • A Nagy-tavak partján fekszik. Chicago
  • Folyó szeli át. Rijád
  • Nem a Közel-Keleten található. Ürümcsi
  • Az USA városa. Seattle

Reláció

A feladat céljai

Tartalmi célok – A természetföldrajzi és topográfiai egységekkel kapcsolatos ismeretek bővítése.

Fejlesztési célok – A térbeni érzékelés készségének kialakítása, valamint a kritikai gondolkodás készségének fejlesztése.

A feladat leírása

Tégy relációs- vagy egyenlőségjelet a természetföldrajzi egységek, fogalmak közé! (</=/>)

A válaszokat segédeszköz használata nélkül add meg!

Megoldások

Találós kérdések

A feladat céljai

Tartalmi célok – A fontosabb topográfiai egységek ismeretének elmélyítése, az élményszerű tanulás.

Fejlesztési célok – A kreatív és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.

A feladat leírása

Fejtsd meg a találós kérdéseket!

  • a) Színe, mint a salak, de nem szilárd, / Sivatagok között hosszan képez határt.
  • b) Ragadozó állat, mely ha éhes, ugrik, / A Közel-Keleten viszont csak folyik.
  • c) Két földrész között tengerszoros, / Régi neve Hellészpontosz.
  • d) Észak-Amerika ennek a tájnak a helye, / Másutt sztyepp vagy pampa az efféle tájnak neve.
  • e) Óriási hegyég, szomszédjai tengerek, / Közülük az egyik mégis inkább tó lehet.
  • f) Szigetország a Föld túlsó felén, / A Tűzgyűrű végén keresd meg a helyét!
  • g) Átjáró az óceánok és akadály a kontinensek között, / Megtalálod a kilencedik és tizedik szélességi fok között.
  • h) A legforróbb kontinens legmagasabb pontja, / Tetejének lassan elolvad a hója.

 

Megoldások

a) Vörös-tenger, b) Tigris, c) Dardanellák, d) Préri, e) Kaukázus, f) Új-Zéland, g) Panama-csatorna, h) Kilimandzsáró

 

Jegyzetek

A tanulmány tanári szakdolgozat részlete, ami az ELTE TTK-n készült 2017-ben (témavezető: dr. Makádi Mariann).

További források:

http://m.portfolio.hu/gazdasag/energia/10-orszag-mely-valosaggal-uszik-az-olajban.218281.html (utolsó letöltés: 2017-10-01)

http://index.hu/nagykep/2013/04/14/litium_a_jovo_olaja/ (utolsó letöltés: 2017-10-15)