A Magyar Földrajzi Társaság kritikai észrevételei, javaslatai az új Nemzeti alaptanterv tervezetével kapcsolatban

 

A NAT 2018. augusztus 31-én napvilágot látott tervezete, és egyben a Magyar Földrajzi Társaság véleménye szerint is, jelenlegi globális és hazai környezeti, gazdasági, társadalmi folyamatok megértése, és elemzéséhez nélkülözhetetlen tantárgy a földrajz. Egyetértünk a NAT-ban megfogalmazott alapelvekkel, melyek szerint a földrajznak egyedi, megkerülhetetlen szerepe van a jelenlegi világgazdasági, társadalmi, és pénzügyi folyamatok (pl. migráció, demográfiai folyamatok) bemutatása mellett a jövő nemzedékének hazaszeretetre nevelésében (Európa, a Kárpát-medence, a haza, a szülőföld földrajzának bemutatásában), a környezeti nevelésében(globális környezeti problémák bemutatásában).

Megdöbbenéssel vettük tudomásul, – egyben egy tantárgyunkat régóta sújtó negatív oktatáspolitikai döntéssorozat újabb állomásának látjuk, hogy – miután az 1995-ös kormányzat által készített NAT, drasztikusan csökkentette a földrajz óraszámát, miután 2014-től már nem lehet előrehozott érettségit tenni földrajzból, miután 2016-tól a szakgimnáziumok kb. 70%-ában szűnt meg önálló tantárgyként a földrajz, a NAT jelen tervezete minimális szintre kívánja zsugorítani a földrajztanítás súlyát a köznevelésben!

Érthetetlen, és teljességgel elfogadhatatlan, hogy a földrajz előírt kötelező összóraszámát, csökkenteni kívánják 7-ről 6-ra, hisz a földrajz fejlesztési és nevelési céljainak elérését, a helyesen felvázolt tantervi elvárások teljesítését, a módszertani megújulást a gyakorlatban már jelenleg is megoldhatatlanná teszi tantárgyunk európai szinten is példátlanul alacsonyra szorított órakerete!

Nem értjük, egyben elfogadhatatlannak tartjuk, hogy míg a földrajz óraszáma például Ausztriában megegyezik a történelemével (14) addig Magyarországon a tervezet szerint annak mindössze egyharmada lenne (18 vs. 6) Holott a jelenlegi világunk térbeli gazdasági, társadalmi és globális környezeti folyamatainak bemutatására hivatott földrajz legalább annyira fontos és fajsúlyos tantárgy kellene, hogy legyen a magyar köznevelésben, mint a múltunkkal foglalkozó történelem!

Meggyőződésünk, hogy a földrajz oktatási és nevelési feladatainak kiszorítása a közoktatásból hosszútávon jelentős gazdasági versenyhátrányt jelent majd a szomszédos országokkal szemben!

Mi is kellene, hogy legyen a földrajz tantárgy szerepe, küldetése a 21. századi magyar köznevelésben?

  • A földrajz lenne az a tantárgy, amely kulcsszerepet kapa hazaszeretetre nevelésben,a határainkon túli nemzeti összetartozásérzésének kialakításában. Hisz hogyan szeresse a hazáját az, aki nem is ismeri azt? A földrajz tantárgynak kulcsszerepe van a lokálpatrióta nevelésben, a helyismeretek átadásán túl a helyi közösségért kifejtett aktivitás fejlesztésében.
  • A földrajz lehetne az a tantárgy, amely a leghivatottabb bemutatni napjaink demográfiai folyamatait, többek közt a népesség kor, nemzetiség és vallás szerinti összetételének változásaival, a népességfogyással kapcsolatos ok-okozati összefüggéseket és ennek következményeit, kiemelve a társadalom legfontosabb alappillérének, a családnak, mint értéknek a szerepét, megvilágítva egyszersmind korunk migrációs folyamatainak hátterét és várható következményeit.
  • A földrajz az a tantárgy, amely tartalmilag hosszabb idő óta magában foglalja és továbbra is szeretné felvállalni napjaink pénzügyi, gazdasági folyamatainak bemutatását, hogy a jövő nemzedékei felelősségteljesen, előrelátóan tervezzék pénzügyeiket.
  • A földrajz lehetne az az egyetlen tantárgy, amely összefüggéseiben, a szintézis alkotás igényével mutatná be a globális környezeti problémákatazáltal, hogy a szintetizáló gondolkodást fejlesztve hidat képezne természet és társadalomtudományokközött.
  • A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 dokumentum a földrajz tantárgytól várná el,hogy kialakuljon az igény a jövő nemzedékeiben a belföldi turizmus helyszíneinek felkeresése iránt.
  • A jövő földtudományi, gazdaságtudományi szakemberei A földrajz tantárgy keretein belül találkoznak (illetve találkoznának) először jövőbeli szakmájuk alapjaival. A földrajz óraszámának további csökkentéseveszélyezteti a jövő geológus, hidrológus, meteorológus, közgazdász, közigazgatási, fejlesztéspolitikai és szociológiai stb. szakemberképzésének közoktatásbeli megalapozását!

Véleményünk szerint mindezeket a feladatokat és az egyébként jogos tantervi elvárásokat a földrajz csökkentett óraszámmal nem lesz képes hatékonyan teljesíteni!

Az új NAT-ban megfogalmazott, és általunk is támogatott módszertani változásokat (projektmunka, kritikai gondolkodást fejlesztő vita, szerepjáték stb.)teljesen ellehetetlenítené tantárgyunk tovább csökkenő óraszáma, hiszen a NAT által is javasolt diák-domináns munkamódszerek sokkal időigényesebbek, mint a hagyományos, a 21. század iskolájában már idegenül ható frontális osztálymunka.

Kérjük, hogy fent felsorolt indokaink módosítsák a NAT jelenlegi tervezetét, és a mellékletben csatolt javaslataink alapján! Növeljék a földrajz tantárgy előírt kötelező óraszámáta tanulói összes óraterheléseket nem növelve legalább 9 órára a közoktatásban!  A földrajz tantárgy csak így lesz képes segíteni gyorsan változó világunk társadalmi-gazdasági és környezeti folyamataiban történő eligazodást! Csakis így lesz képes megismertetni a saját hazáját, és a Kárpát-medencét a jövő nemzedékével, csakis a jelenleginél magasabb órakeretben képzelhető el földrajzoktatás tartalmi, módszertani megújulása!

 

Budapest, 2018. szeptember 7.

Prof. Dr. Csorba Péter a Magyar Földrajzi Társaság Elnöke

Melléklet

A Magyar Földrajzi Társaság NAT óraszámaira vonatkozó módosítási javaslatai

Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók összes óraterhelése ne növekedjen, ezért a földrajz tantárgy összóraszámának 9 órára történő emelését, kizárólag az átfedések, a párhuzamosságok megszüntetésével, más tantárgyak óraszám csökkentésével tartjuk megoldhatónak.

  • Az általános iskolák 7-8. évfolyamain tervezett új társadalmi ismeretek nevű tantárgy témakörei jó néhány, hagyományosan Magyarország földrajzánál is tárgyalt témakört tartalmaznak, a tartalmi átfedések, párhuzamosságok kiküszöböléséért kérjük, hogy a 8. évfolyamon a haza földrajzát tárgyaló földrajz heti egy órával növeljék meg a társadalmi ismeretek tantárgy rovására.
  • A középiskolai oktatás során a földrajztanár kollégák egyre gyakrabban használnak digitális módszereket (GPS, térinformatika, digitális térképészet, szabad felhasználású online felületek, applikációk, blogok, keresőrendszerek stb.), illetve diákokat munkáltató egyéb interaktív IKT módszereket. Számos, és igen népszerű továbbképzés is folyik e téren. Ezért úgy gondoljuk, hogy méltánylandó lenne, ha 9. évfolyamon a digitális technológia és kultúra tantárgy rovására heti egy órával emelnék a földrajz heti óraszámát. Nem vitatva a digitális technológia és kultúra tantárgy fontosságát, de figyelembe véve, hogy a módszertani megújulás jegyében minden tantárgyban megjelenik és így tulajdonképpen a digitális ismeretek a használat során kerülnek elsajátításra. Ez egyben összhangban is van a NAT tervezének azon elgondolásával, hogy “a tanulási feladatok gyakorlati és életszerű vonatkozásokkal kapcsolódnak össze.”
  • A földrajz 2 órás tantárgyként jelenjen meg a 11. évfolyamon ugyanakkor a digitális technológia és kultúra tantárgy óraszáma kettőről egyre csökkenne a 11. évfolyamon, és szintén egy órával csökkenne a szabadon választható órakeret, vagy háromról heti kettőre csökkenne a történelem óraszáma. A földrajz 11. osztályban történő megjelenését az is indokolja, hogy a középiskolai tanulók sokkal fogékonyabbak a földrajz által igényelt szintetizáló gondolkodásra a 11. évfolyamon, mint a korábbi évfolyamokon. A földrajz ennek ellenére sajnálatos módon nem eddig jelent meg mint kötelező tantárgy a 11. évfolyamos tantervekben.
  • Mivel a 9. évfolyamos fizika tananyag több helyen (például a Naprendszer, Holdfázisok, globális felmelegedés, időjárás, éghajlat, globális környezeti problémák) jelentős átfedést mutat az 9. évfolyamos földrajz tananyaggal, ezért a párhuzamosságok, felesleges ismétlések kiiktatására javasoljuk, hogy a földrajz 9. évfolyamos földrajz heti óraszáma a tervezetben szereplő egyről kettőre emelkedjen, míg a fizika óraszáma háromról kettőre csökkenjen.
  • Mivel a szabadon választható tematikájú órakeret 7-8. évfolyamon heti 2 óra, és 9-10. évfolyamon heti 3 óra, ezért lehetőség lenne a földrajz heti óraszámának heti egy órával való növelésére is a szabadon választható tárgyak rovására 9. évfolyamon.

Javasoljuk a földrajz tantárgy hagyományos témakörei közé tartozó eredménycélok esetében a más tantárgyakkal való párhuzamosságok megszüntetését. Mivel ezek a témakörök a földrajz tantervben is megjelennek, ezért kérjük, hogy kerüljenek törlésre más tantárgyak tanterveiből az új NAT-ban. 

A jelenleg más tantárgyak tananyagához kapcsolódó, de a földrajzhoz átteendő nevelési célok:

tantárgy évfolyam nevelési cél oldal
társadalmi ismeretek 8. „Ismeri településének, lakóhelyének értékeit….” 107.
“Megfogalmazza a nemzeti identitás jelentőségét az egyén és a közösség szempontjából is.” 107.
Társaival megvitatja a nemzetek, nemzetállamok helyét és szerepét a globális világban.” 107.
12. “Társaival megbeszéli a nemzeti érzület sajátosságait és a hazafiság lehetséges megnyilvánulási formáit.” 110.
“Véleményt alkot a nemzetek és a globalizáció összefüggéseiről.” 110.
“Felismeri a világ magyarsága mint nemzeti közösség összetartozásának jelentőségét.” 110.
„Értelmezi a népesedési folyamatokat.” 110.
“Ismeri a mai magyar társadalom vagyoni-jövedelmi tagolódását, értelmezi a mobilitási folyamatokat.” 110.
biológia 9–10. „Példák alapján elemzi a környezeti károk, a levegő-, a víz- és a talajszennyeződés, az ipari- és természeti katasztrófák okait, következtet ezeknek az élő rendszerekre gyakorolt hatására.” 159.
„Pozitív jövőképpel rendelkezik, a globális problémákat a „megelőzés, csökkentés, alkalmazkodás” összefüggésében szemléli.” 159.
„Érvel a Föld, mint élő bolygó egyedisége mellett.” 159.
fizika 7–8. „Ismeri az ózonpajzs elvékonyodásának és az ultraibolya sugárzás erősödésének problémáját, és ehhez érvekkel alátámasztott magyarázatot ad.” 166.
„Ismeri a globális felmelegedés problémájának összetevőit, lehetséges okait, a Föld nyersanyagkészlete kimerülésének következményeit és az emberi tevékenység természetre gyakorolt negatív hatásának lehetséges következményeit. Ezt példákkal illusztrálja és érvekkel támasztja alá.” 166.
„Egyszerű modellt készít az üvegházhatás demonstrálására, méréssel igazolja a hőmérséklet emelkedését.” 166.
„Ismeri a csillagképek szerepét a tájékozódásban, ismeri a sarkcsillagot.” 166.
9–10. „Érti a nappalok és éjszakák változásának okát, a Hold fázisainak változását, a bolygók Nap körüli keringését, a Nap szerepét a Naprendszerben.” 168.
„A Föld, a Naprendszer és a világegyetem, a Föld jövője, megóvása, az űrkutatás eredményei.” 169.
„Tájékozottak a Földünket és környezetünket fenyegető globális problémákban, ismerik az emberi tevékenység szerepét ezek kialakulásában.” 170.
„Tisztában van a globális felmelegedés kérdésével, az üvegházhatás jelenségével a természetben, a jelenség erősségének és az emberi tevékenységnek a kapcsolatával.” 171.
“El tudja helyezni lakóhelyét a Földön, a Föld helyét a Naprendszerben, a Naprendszer helyét a galaxisunkban és az univerzumban.” 171.
„A tanuló ismeri a legfontosabb természeti jelenségeket (például: időjárás és éghajlat, légköri jelenségek, az égbolt változásai, földrengés, a vízzel kapcsolatos jelenségek: áramlatok, szökőár,), azok megfelelően egyszerűsített, a fizikai mennyiségeken és törvényeken alapuló magyarázatait.” 171.
„Ismeri a légnyomás változó jellegét, a légnyomás és az időjárás kapcsolatát.” 171.
„Ismeri a Naprendszer bolygóit, azok legfontosabb jellemzőit, a Föld mozgásának legfontosabb sajátságait, a Föld és Hold kölcsönhatásait.” 175.
„Ismeri a Hold fázisait, a Hold felszínének legfontosabb jellemzőit, a holdfogyatkozás és napfogyatkozás jelenségét.” 175.

A természettudomány tantárgy témakörei közül, túl korainak tartjuk az 5-6. évfolyamos általános iskolás korosztály számára az alábbi témaköröket, ezért javasoljuk ezen mondatok törlését, vagy a tanulók korosztályi jellemzőit jobban figyelembe vevő módosítását:

tantárgy évfolyam nevelési cél oldal
termé-szettudomány 5-6. „Vizsgálatokat hajt végre a talajjal annak fizikai tulajdonságainak megismerésére.” 136.
„Kiszámítja a napi középhőmérséklet, napi és évi közepes hőingadozást.” 136.
„Leolvassa és értékeli az éghajlati diagramok és éghajlati térképek adatait.” 136.
„Megérti a méretarány és az ábrázolás részletessége közötti összefüggéseket.” 137.
„Tájékozódik a terepen térképvázlattal és GPS segítségével.” 137.
„Használni tud néhány egyszerű térinformatikai alkalmazást.” 137.
„Felismeri, összehasonlítja és modellezi a belső és a külső erők hatásait.” 138.
„Magyarázza a felszín lejtése, a folyó vízhozama, munkavégző képessége és a felszínformálás közötti összefüggéseket.” 138.
„Összehasonlítja az éghajlati övezeteket.” 139.
„Piktogramok alapján megfogalmazza a várható időjárást.” 139.

Nyilvános az új Nemzeti alaptanterv tervezete

2018. augusztus 31-én az EMMI nyilvánosságra hozta a Nemzeti alaptanterv tervezetét. A társadalmi és szakmai egyeztetés dokumentum a www.oktatas2030.hu honlapon érhető el. A tervezet 2018. szeptember 30-ig véleményezhető.

Kérjük, hogy akinek szívügye a földrajzoktatás, olvassa el a tervezetet, és juttassa el az észrevételeit a nat@nat.gov.hu e-mail címre a megadott határidőig.

Az ígéretek szerint a minisztérium a megjegyzések figyelembe vételével, további szakértők bevonásával dolgozza át az anyagot.

Függelék az újgenerációs földrajz tankönyvekhez

A 2018-19. tanévtől kezdődően 7–10. évfolyamon is újgenerációs földrajz tankönyvekből tanulhatnak a tanulók. Ezek elérhetők és letölthetők a http://tankonyvkatalogus.hu honlapról.

Ezekhez elkészült a Függelék is, amely adatsorokat, tematikus térképeket és diagramokat tartalmaz, bőséges információforrásként a tanulók gondolkodási és elemzési készségének fejlesztéséhez.

 

Versenyről versenyre – Lóczy Lajos Földrajzverseny

KERESE TIBOR

Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium

loczyverseny@gmail.com

 

Folytatjuk a tavasszal megkezdett sorozatot, amelyben bemutatjuk az legismertebb földrajzversenyzeket. Ebben a számban a kaposvári Lóczy Lajos Földrajzversennyel ismerkedhetünk meg.

A verseny elindítása Lóczy István nevéhez fűződik, aki 25 évig volt a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium meghatározó igazgatója. A földrajz órák számának csökkentését újszerű módszerekkel próbálta kompenzálni és fejleszteni tanulói logikai képességét, aktivitását, ezáltal a tananyag megértését és elsajátítását. Ezek közé az alapvető készségek közé tartozik a logikai térképolvasás, aminek népszerűsítésére 1968-ban meghívásos versenyt szervezett 6 iskola részvételével. A versenyt folyamatosan alakította a résztvevők véleményei alapján, így a szívós munkának köszönhetően 1985-ben az erőpróba a hivatalosan elfogadott és meghirdetett országos versenyek rangjára emelkedett, majd 1986-tól lett két évfolyamos gimnáziumi tananyagra épülő tantárgyi verseny.

A változó világ és az összegyűlt tapasztalatok folyamatos megújításra késztették a szervezőket. Ez különösen az ezredfordulón gyorsult fel újra, amikor nemcsak a tantervi célokban, módszertani eszközökben, a verseny tárgyát jelentő nagyvilágban következtek be komoly változások, hanem a szervezőgárda is megfiatalodott.

A korábban főleg a tananyagot számon kérő, 200 pontos írásbeli első forduló felbomlott egy inkább kompetenciaalapú és egy előre megadott témákból, a tankönyvinél kissé tágabb és mélyebb ismereteket kérő feladatlapra. Az első célja az előválogatás mellett a kíváncsiság és a lelkesedés felkeltése a világ dolgai iránt, a másodiké a 2×25 fős döntős csapat kiválasztása a tárgyi tudás és a tanulási kompetenciák alapján. A tantárgy jellegéből fakadóan és a digitális technika lehetőségeinek köszönhetően a feladatokban egyre több természet és társadalomföldrajzi aktualitás, valamint internetes forrás is szerepel. A feladatlapokat a Munkácsy Mihály Gimnázium földrajz munkaközössége készíti el és küldi ki – a korábbi nyomdai sokszorosítást követő postázás helyett ma már – elektronikusan. Mindkét fordulót a tanulók saját iskolájukban írhatják meg az érettségi szabályzat betartásával. A javítás az első fordulóban kiküldött megoldókulcs alapján a szaktanárok által történik, a második fordulót azonban már a szervezők értékelik. A tanulók felkészítését a versenykiírás mellett a honlapon megtalálható korábbi feladatlapok és egyéb módszertani tanácsok is segítik.

Évfolyamonként a 25-30 legjobb tanuló kerülhet be a döntőbe, mely a verseny kezdete óta Kaposváron zajlik az írásbeli érettségi vizsgák idején. A döntő talán még nagyobb változáson esett át, mint az írásbeli fordulók, bár megmaradt benne több hagyományos elem is. Ilyenek a hagyománnyá vált tartalmas szakmai nyitóelőadás, a kilencedikesek komplex térképolvasása és a regionális földrajz témakör. Nem változott az egy-egy egyetemi oktató által elnökölt háromfős zsűrik független értékelő tevékenysége sem. A szóbeli általános témakörei azonban ma már elektronikus forrásanyagra épülnek, a versenyzőnek 5-6 diakockás képes-ábrás prezentáció alapján kell  felkészülnie, és saját maga logikája szerint sorba rendezve a diákat bemutatni egy-egy témát, majd  válaszolni a zsűrik kérdéseire.

Társadalomföldrajzi felelet a verseny döntőjében

A döntő harmadik része – immár tíz éve – egy gyakorlati forduló, mely terepi tájékozódási, mérési, valamint elsősorban gyors döntéseket igénylő ismeretalkalmazási feladatokból áll. A verseny a Zselic gyönyörű táján zajlik a Kaposvár melletti erdőben a 9. és a 10. évfolyamos diákok számára külön-külön erre a célra létrehozott pályán. Egy ideje a versenyzők elszállásolása is a gyakorlat helyszínén történik a patcai Katica Tanyán.

Kőzetfelismerés a döntő gyakorlati részében

A díjazás is változott az idők során. A teljesítmények elismerése a döntősöknek a kezdetektől járó oklevéltől a felvételi pontokon a könyv- és tárgyjutalmakon át a nemzetközi versenyen való részvételig terjedt. Jelenleg oklevelet és a verseny logójával díszített pólót kap minden döntős. A legjobb 8-8 helyezett egyhetes külföldi szakmai tanulmányúton vehet részt. A legjobbaknak járó könyvjutalmak mellett a győztes és felkészítő tanáráé lesz a Lóczy-plakett is.

Résztvevők a Lóczy-tábor külföldi tanulmányútján 2017-ben

Az elmúlt évekre is jutott a változásokból. 2015 óta a határon túli magyar iskolák is nevezhetnek a Lóczy-versenyre. Az anyagi bázist évtizedek óta az állami pályázat, a versenyzők, illetve a küldő iskolák jelentik némi szponzori támogatással kiegészítve, mely az Eminens Alapítványon keresztül jut el hozzánk. A szervezők az anyagi támogatás bővítése érdekében megalapították a Lóczy Lajos Geográfus Tehetségpontot, melynek akkreditációja kiválóra sikerült. Később Európai Tehetségpont is lett a csapat Loczy Young Geographers Talent Point néven (LyGEO). Nemrég az egyetemek is újra bekapcsolódtak a díjazásba, és ösztöndíjakkal invitálják a Lóczy-verseny helyezettjeit a földrajz-földtan szakirányú továbbtanulásra, amellyel a munkaerőpiacon is egyre keresettebb képzettségeket  szerezhetnek.

A Lóczy Lajos Földrajzverseny és a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium továbbra is várja a Kárpát-medence földrajzot szerető középiskolásait egy „világraszóló” kalandra.

Három hét együttlét – kerékpáros körversenyek földrajzos szemmel

KAPUSI JÁNOS

középiskolai tanár, Debrecen

geo.bethlen@gmail.com

 

Akik a kilencvenes években – tehát jóval az internetes világ kialakulása előtt – fiatal sportrajongóként a tévére tapadva töltötték az időt, bizonyára élénken emlékeznek a Tour de France kerékpáros körverseny látványos képsoraira. Meggyőződésem szerint minimum két generáció földrajzos érdeklődését táplálták és tartották ébren azok a délutáni Tour-közvetítések – még akkor is, ha nem minden versenynap hozott valódi izgalmat. A városi (rajt és befutók) szakaszok és az elképesztő szurkolással kísért hegyi etapok egyszerűen odaragasztották a nézőt a képernyő elé, a helikopteres felvételek – a kommentátorok történeteivel kiegészítve – pedig nemcsak a kerékpársportot hozták egészen közel a tévénézőkhöz, hanem az ország tájait, szokásait, kultúráját is.

A tévénézési szokások azóta jelentősen átalakultak, de a közvetítések és a hozzájuk kapcsolódó internetes tartalmak évről évre egyre komolyabb betekintést engednek a háromhetes körversenyek (Giro d’Italia, Tour de France, Vuelta a España) életébe. Profi honlapok szolgálják ki az érdeklődőket: interaktív térképek, videók, szintrajzok, részletes itinerek mellett a karaván által meglátogatott vidékekről és településekről is bőven találni információkat, olyan mennyiségben, hogy arra akár egy komplett nyaralást is fel lehetne építeni. Ha a zászlórengetegbe burkolózó hegyi hajtűkanyarok fanatikusaira vagy a versenyt lakókocsival követő családokra, baráti társaságokra gondolunk, egyértelművé válik, hogy a versenyek hatalmas turisztikai vonzerővel bírnak, ezért az élmény bővítése – a klasszikusnak számító hegyek és városok megtartása mellett –, valamint az új nézők bevonása kiemelt szempont az útvonal kijelölésekor. A szervezőknek ezért a verseny mint brand fejlesztése mellett hatalmas felelősségük van az országimázs építésében is.

Alpesi szakasz Franciaországban a tavaszi Dauphiné Libéré versenyen  (Forrás)

A huszonegy szakasz rendszerint arányosan oszlik meg a sprintereknek kedvező sík etapok, a hullámos, kisebb hegyeket felfűző, szökésekre „kitalált” szakaszok és a végső győzelemről döntő, nehéz hegyi versenynapok között. Mivel mindhárom rendező ország (Olaszország, Franciaország, Spanyolország) nagy területű, igen változatos felszínnel, eltérő arculatú tájakkal, valamint rengeteg látványos természeti és kultúrtörténeti értékkel bír, az útvonal kijelölése talán nem tűnik annyira nagy kihívásnak, bár a szervezőknek sok más szempontot is figyelembe kell venniük – nem is beszélve arról, hogy a települések fizetnek azért, hogy bekerüljenek a programba.

A Giro d’Italia 2018-as római befutója (Forrás)

A végső vonalvezetés mindhárom körverseny esetében bizonyos sarokpontokhoz illeszkedik: a kihagyhatatlan ikonikus emelkedők mellett gyakran halad az út a tengerpart közelében, sokszor érinti az országok nagyobb településeit, földrajzi és egyéb látványosságait (pl. az olasz körön az Etna vagy a monzai versenypálya), valamint a valamilyen apropó okán nagyobb publicitásra vágyó helyszíneket. A cél pedig jellemzően a főváros (vagy a Giro esetében többször is Milánó), de az utóbbi évek hagyományai szerint a rajt és az első pár szakasz gyakran más országban (pl. Anglia, Németország, Hollandia, Dánia vagy épp az idei Girón Izrael) kerül megrendezésre, még nemzetközibbé téve a bringások és csapataik révén eleve rendkívül színes versengést. Sőt, arra is van példa bőven, amikor a verseny közepén egy-két szakasz erejéig a szomszédhoz (jó példa erre Svájc és Andorra meglátogatása) is átgurul a karaván.

Minden háromhetes körverseny egyszerre országismereti programsorozat is, ami azok számára is érdekes lehet, akiket a kerékpársport egyáltalán nem mozgat meg. (És ezt az utóbbi évtized doppingbotrányai miatt meg is lehet érteni.) Ha csak az idei francia körversenyt vesszük (lásd a térképet), a több mint 3300 kilométeres verseny szinte minden júliusi délutánra tartogatott látnivalót. A földkerülő vitorlásversenyéről ismert Vendée megyéből rajtolt a Tour. A bretagne-i szakaszokat követően az óramutató járásának megfelelő irányban előbb a legendás egynaposáról, a Párizs-Roubaix-ről ismert északkeleti régiót, majd az Alpok legendás kétezres csúcsait érintette a karaván, pazar kilátással a Mont Blanc tömbjére. Az utolsó hetet – a Rhone völgyén és a Massif Centralt övező dombvidéken átkelve – már a Pireneusok láncai között töltötték a kerekesek, egy időfutam erejéig visszatérve az Atlanti-óceán partjára. A Tourt lezáró, ünnepi hangulatú párizsi befutó pedig minden alkalommal felér egy ingyenes városnézéssel.

A Tour de France idei kiírásának útvonala (Forrás)

Természetesen három hét alatt nem lehet elvinni a versenyt az ország minden szegletébe, ezért az útvonal kijelölésénél szokássá vált az éves irányváltás (tehát valószínű, hogy az óramutató járásával ellentétes irányban teljesítik a kört) és a rotáció: az idén kihagyott vagy alig érintett vidékek – mondjuk a Vogézek vagy Marseille és Bordeaux környéke – jövőre várhatóan bekerülnek a programba. Erre nagyon jó példa a 2018-as útvonal: tavaly a düsseldorfi rajt miatt az ország északi fele akkor szinte teljesen kimaradt, idén viszont az első pihenőnapig tartó blokk rendezési jogát az északi régiók kapták meg.

A bevezetőben említett generációs hatás esetemben egyértelmű: gyerekként a Tour de France közvetítéseiben láthattam először a bretagne-i és normandiai partok sziklatornyait, az árapálysíkságból kiemelkedő Mont-Saint-Michelt, a völgyzáró gátak, tavak és síközpontok között kígyózó alpesi szerpentineket, a Mont Blanc-t, a holdkopár Mont Ventoux-t, a Loire-völgy kastélyait, a francia Riviérát, a Verdon-kanyont, a Rhone deltavidékét, Korzikát és számtalan olyan helyet, amelyek megismerésére nem feltétlenül lett volna lehetőségem más forrásokból, például órákról vagy könyvekből. (De ugyanígy említhetném a Mezeta kopárságát, Olaszország műemlékvárosait vagy épp Vallónia bányászmúltat őrző vidékeit.) Gyakran inkább a kulisszák miatt néztem a versenyt, különösen a második és harmadik héten, amikor megjöttek a hegyek.

Ligetek közt kígyózó karaván a Vuelta egyik tavalyi szakaszán Andalúziában

Ligetek közt kígyózó karaván a Vuelta egyik tavalyi szakaszán Andalúziában (Forrás)

Utólag azt mondhatom, hogy szemléletformáló volt a versenyek kontextusában „tanulni” ezeknek az országoknak földrajzáról és történelméről, nagyon sok ismeretet tudtam a kerékpárversenyeken keresztül megszerzett emlékekhez kötni. A versenyeket a mai napig követem, immár tanárszemmel is, de a tanítási órákba integrálni őket rendkívül nehéz, talán csak egy-egy fotó vagy térkép erejéig van rá lehetőség. A körversenyekkel foglalkozó internetes oldalakon, képgalériákban viszont fotók százai közül válogathatunk. Bizonyos témakörökhöz – ilyenek a felszínformák, a földrajzi övezetesség vagy a regionális földrajzi vonatkozások – könnyen találunk használható, igen látványos képanyagot, de akár a célnyelvi civilizáció tanításához is adhat némi pluszt a versenyek hátterének megismerése.

 A világbajnokság mezőnye Bergen utcáin 2017 szeptemberében (Forrás)

Természetesen a három nagy körverseny mellett számos egyéb kerékpáros program is rendszeresen képernyőre kerül, ilyenek a tavaszi egynaposok, a kisebb körversenyek (pl. lengyel, katalán, baszk, svájci), az őszi országúti világbajnokság (tavaly Bergen, idén Innsbruck és környéke), nem is beszélve az Európán kívüli világrészek, például Kalifornia, Katar vagy Ausztrália versenyeiről. Sőt, idén újra a képernyőre kerültek a Tour de Hongrie magyar kerékpáros körverseny szakaszai (az Eurosport jóvoltából a külföldi nézők számára is elérhetővé vált a verseny), a verseny weboldalára pedig számos video és képgaléria került fel nemcsak a bringásokról, hanem az érintett települések turisztikai adottságairól is. A közvetítések, az összefoglalók és a kibővített tartalmak pedig – akárcsak a nagy versenyek esetében – hozzájárulnak hazánk tájainak, értékeinek népszerűsítéséhez.

Tanárként egyik fő ellenségünk az idő, de ezeknek az eseményeknek a földrajzi aspektusait is felhasználhatjuk – ha másra nem is, saját tudásunk bővítésére.

A három nagy körverseny útvonala térképeken: Giro Tour Vuelta

Néhány érdekesebb képgaléria a Giro d’Italiáról itt és itt, a svájci körversenyről, a tavalyi norvégiai Arctic Race-ről, az Abu Dhabi és a Dubai Tourról.

Bükkszentkeresztre ér a mezőny a Tour de Hongrie 4. szakaszán 2018. augusztus 18-án (a szerző felvétele)

Mi legyen az év ásványa és ősmaradványa?

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

 

A Magyar Földtani Társulat 2015 óta szervezi az év ásványa és az év ősmaradványa programot. A projekt nagy sikernek örvend, így évről évre megszervezi a társulat a szavazást. A program elsődleges két célja az ismeretterjesztés és az ásványok illetve az ősmaradványok népszerűsítése.

2018-ban az év ásványa a fluorit, ősmaradványa pedig a Balatonites volt.


A 2019-es év ásványára és ősmaradványára már lehet szavazni az évősmaradványa honlapján. A 2019-es év ásványai szavazás jelöltjei: galenit, olivin és kőső.

A 2019-es év ősmaradványa szavazás jelöltjei: Komlosaurus (dinoszaurusz), Tympanotonus (csiga) és Hippurites (kagyló).

A jelöltekről további információk és a szavazás felülete megtalálható a honlapon.

Kiemelkedő magyar siker a Nemzetközi Földrajzi Olimpián

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

 

A Nemzetközi Földrajzi Olimpia (iGeo) versenyén a magyar csapat három érmet szerzett. A versenyt a kanadai Québec városában július 30. és augusztus 6. között szervezték. A magyar csapat a nemzetközi éremtáblázatban a jelentős 8. helyet érte el.

A versenyen 43 ország vett részt 165 versenyzővel. A magyar diákok a következő eredményeket érték el:

Kaszap Kinga – arany – budapesti Radnóti Miklós Gimnázium, felkészítő tanárai: Hencz Mátyás és Vereb Viktor; Mészáros Márton – ezüst – pápai Türr István Gimnázium és Kollégium, felkészítő tanára: Szabó Ildikó; Mészárik Márk – bronz – ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium tanulója, felkészítő tanára: Sebőné Bagdi Ágnes. A csapat negyedik tagja, Bodansky Benjámin, a budapesti V. Kerületi Eötvös József Gimnázium diákja a középmezőnyben szerzett eredményt (felkészítő tanára: Szeiman József).

A magyar olimpiai csapat és felkészítő tanáraik (forrás: https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/38686050_1791251044257043_5395957358893465600_o.jpg?_nc_cat=0&oh=b4bee2be47996651433f3254399c4dd7&oe=5BF6BB7A)

A diákokat az angol nyelvű HunGeoContest földrajzversenyen választották ki. A versenyt a Modern Geográfus Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi és Földtudományi Intézete szervezi dr. Trócsányi András tanszékvezető egyetemi docens, versenyigazgató vezetésével. A döntő során kiválasztott négy diákot is a két intézmény kollégái készítették fel a nemzetközi megmérettetésre.

A HunGeoContest jövő tanévi versenyére a vetélkedő oldalán lehet jelentkezni, az első online forduló októberben lesz.

Légy része TE is az energiaforradalomnak! – Szemléletformáló tanítási óra

CSONTOS CSABA PÉTER

Ph.D. hallgató, ELTE TTK, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék

csontos.csaba@ttk.elte.hu

 

A 2017-es Energiakövet program céljairól már írtunk. A folyóirat 2018. évi 3. számában pedig olvashatók lesznek a program metodikai tapasztalatai. Ezúttal az egyik foglalkozás, tanítási óra anyagát tesszük közzé.

 

Az óra célja a diákok energetikával kapcsolatos szemléletformálása, valamint az energiatudatos életstílusra való nevelése. A napenergia példáján keresztül lehetőség nyílik az energiaforradalom termelési és fogyasztási oldalának bemutatására, továbbá a különböző természettudományos ismeretek szintetizálására és az energiaföldrajzi összefüggések felvázolására. A tanulók motiváltságát és figyelmét a 21. századi ötletek, megoldások interaktív bemutatásával és a kötetlenebb hangulat kialakításával lehet fenntartani.

Az óra három nagy egységből áll, amelyek között szoros logikai kapcsolat van. A legfontosabb üzenetekre alapozó vetélkedő, a látványos, de ugyanakkor egyszerű „energiahatékony lámpák” bemutatása, valamint a napelemes mobiltelefontöltő teszt dinamikát és változatosságot adhat a foglalkozásnak. Az információk élményszerű átadását egy színes és célratörő prezentáció segíti, a gyerekek kreativitását pedig az óra végén egy asszociációs játék teszi próbára.

Az óra első harmadában az energiagazdálkodással összefüggő, globális környezeti problémák kerülnek fókuszba. Az egyéni felelőségvállalás iránti igény kialakítását ez a szakasz alapozza meg. Logikai láncok segítségével a diákok egy komplex képet kaphatnak arról, hogy a népesedési válság, a túlfogyasztás, valamint a nem megújuló és nem fenntartható energiaforrások használata mekkora kihívás elé állítja az emberiséget.

Tapasztalatszerzés energiahatékony lámpákkal (fotó: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal)

 

A második harmadban a fent említett környezeti válságok kezelésének egyik leghatékonyabb eszköze, az energiaforradalom kerül fókuszba. A napjainkban zajló dinamikus energiaátmenet termelési oldalának, azaz a megújuló és a fenntartható energiaforrások (ennek az órának a keretében főként a napenergia) hétköznapi hasznosításának bemutatása a cél. Az óra ezen szakaszában a kritikus hozzáállás és a rendszerben való gondolkodás elmélyítése is fontos szerepet kap.

A foglalkozás utolsó részében bemutatásra kerül az energiaforradalom termelési oldala, amelynek legfontosabb eleme a hatékonyság és a takarékosság közötti különbség megértetése. E harmadnak az egyéni felelősségérzet kialakítása, a tudatos energiafelhasználás és fogyasztói magatartás csírájának elvetése a célja. Ehhez nagy segítséget jelentenek: az „energiahatékony lámpák” bemutató, a Jevons-paradoxonra épülő gondolatkísérlet, valamint az energiatakarékossági tippek és praktikák megbeszélése.

A 45 perces tanítási óra az asszociációs játékkal, a vetélkedő eredményhirdetésével, a napelemes mobiltöltő teszt eredmények értékelésével, valamint az energiaforradalommal kapcsolatos legfontosabb információk rövid összegzésével zárul.

A foglalkozás tanítási vázlata, annak indoklása és prezentációja itt érhető el.

Fogva tart, mint Kalypso Odüsszeuszt – Haníai benyomások

MAKÁDI MARIANN

ELTE TTK Földrajz szakmódszertani csoport

makadim@caesar.elte.hu

 

Kréta hamar elvarázsolja az oda érkezőt még akkor is, ha csupán rövid időt tölt a szigeten. Hanía a második legjelentősebb városa, amely már a mínoszi királyságok idején (Kr. e. 2700–1420 között) is gazdag volt (Homérosz Kydonia néven említi az Odüsszeiában). Későbbi sorsa meglehetősen hányattatott volt, tartozott görög, arab, bizánci, velencei és török fennhatóság alá is. Ennek emléke a sajátos hangulatú óvárosa és a velencei idők képét őrző kikötő. Az évezredes mészkőfal-maradványok, a színes házak, a szűk és girbegurba utcák, árnyas tavernák között sétálva arra a kérdésre keresem a választ, miből élnek ma a krétaiak.

Hanía nemzetközi repülőtere a kopár környezetben (fotó: szerző)

A repülőnk alatt terpeszkedő hihetetlen kékség után váratlanul ér a kopárság, amikor landolunk Kréta szigetén. Északi szélesség 35° 31′; keleti hosszúság 24° 01′– Hanía (Chania), a 260 km hosszú és 15–60 km széles Nyugat-Kréta északi partján… Felrémlik az utazás előtt látott Google Maps műholdfelvétele, ami zegzugos, nyüzsgő várost ígért. Hamarosan szembesülök vele, hogy valóban az is. Az egykori (1847–1972 között) krétai főváros 92 900 főnyi lakossága (becsült, 2018) és az évente ideérkező több mint 1 millió turista (2017) tömege hömpölyög az óváros sikátorszerű utcáiban és a velencei időkben kiépült kikötőben a mellbevágó hőségben. A görög szigetek lakói számára az 1970-es évek óta egyre meghatározóbb jelentősége van a turizmusnak. Azonban Kréta egyike azon szigeteknek, amelyek a turizmus nélkül is képesek az önellátásra. Az egy főre eső jövedelem magasabb a görögországi átlagnál (17 400 USD, 2017), és a munkanélküliség is mindössze egyhatod része az országosnak (4%). Tény azonban, hogy a krétaiak megélhetéséhez a külföldön dolgozó vendégmunkások hazautalásai is hozzájárulnak.

Hanía óvárosának színes kikötőnegyede (fotó: szerző)

A város gyomrában

Az adatok azt mutatják, hogy Európában a krétai lakosok számíthatnak a legmagasabb életkorra. Hogyan csinálják? Mondhatjuk, a magyarázat alapvetően a konyhájukban rejlik. Keressük fel hát a haníai Agorát, a fedett piacot!  Noha a belvárosban, de az óvároson kívül áll a marseille-i piac mintájára tervezett kereszt alaprajzú épület, az csak a 20. század eleje óta szolgál. A piac a turisták egyik kedvencévé vált, mert itt minden eredeti, jellegzetes krétai: helyi termékeket árulnak helybéli kereskedők. A magyar szemnek nem szokatlan a piacon a dinnye-, uborka- és paradicsomhegyek, az ínycsiklandó szőlőfürtök látványa. Ezek a zöldségfélék és gyümölcsök ott vannak minden krétai ház körül, még a tengerparti üdülőövezetben is. A narancs, a citrom, a lime, az avokádó és a kivi esetében csak a nagy mennyiség szokatlan, azonban az olajbogyó és a feldolgozott olívatermékek tömege lenyűgöző még akkor is, ha tudjuk, a sok napsütés és a magas páratartalom igen kedvező e tipikus mediterrán mezőgazdasági termények számára.

Olívabogyó, sajtok és csomagolt édességek a haníai Agorán (fotó: szerző)

 

A magyar tudatban a narancs és a banán összekapcsolódik mint déligyümölcsök, banán azonban itt kevés van. A trópusi eredetű gyümölcs behozatalát korlátozzák a görög hatóságok a hazai mezőgazdasági termelés védelme érdekében. A belső fogyasztópiac igényeit a sziget délnyugati és délkeleti részén (Paleochora és Ierapetra környékén) üvegházakban termesztett banánnal elégítik ki. Vegyél krétai sajtot!, Olíva minden formában, Családi termékek – kínálják az árut a feliratok. A tejtermékek, főként a speciális juh- és kecskesajtok (mizithra, anthotyros, kefalotyri stb.) szintén a kis családi gazdaságokból kerülnek a piacra, de hűtőkonténerekben hajóval a kontinens távolabbi részeire is eljutnak. A környékbeli halászok által fogott halzsákmány főként nagy hordókban, sóágyban pihen. Az Agora kis éttermeiben, kifőzdéiben megkóstolhatók a friss zöldségekből, gyümölcsökből, sajtokból, birkahúsból és halakból készült jellegzetes ételek, pl. a chaniatiko burek (cukkini-burgonya), a sült stamnagathi (hagymás-tojásos fűszerű zöldségféle hússzeletekkel), és a mézes, fűszeres édességek (pl. a baklava, az édeskömény pite), a sajttal vagy kecskehússal töltött kreatotourta és a mézes-fahéjas túróval töltött briósszerű kalitsounia).

Reggelente halászok javítják hálóikat a kikötőben (fotó: szerző)

Kréta zöld aranya

A mediterrán táj elképzelhetetlen az olajfaligetek és a párhuzamos sorokba rendezett, ezüstösen fénylő lombú olívaültetvények látványa nélkül. Csakhogy utazás közben ritkán tűnik fel, hogy inkább a tenger közelében, alacsony (300 m alatti) tengerszint feletti magasságban jellemzőek, a magasabb, belső tájakon megritkulnak. A 7–15 méter közötti magasságú olajfák a 15–20 0C-os évi átlaghőmérsékleten érzik igazán jól magukat. A nagy évi hőingást és a fagyot nem viselik, de igénylik a hosszú téli pihenési időszakot. Lombjukat azonban ekkor sem hullajtják le. Az olajfa (Olea europaea) az ókor óta ismert és kedvelt fa, amely az északi félgömb 30–45és a keleti félgömb 15–41között őshonos. Valószínűleg Kréta szigetén kezdték termeszteni Kr. e. 3500 körül. A mitológia szerint viszont Athén városa az őshazája, ahol az első fát Pallasz Athéné ültette az Akropoliszon. (Megjegyzendő, hogy sok helyen vegyül már közé az agresszíven terjeszkedő, tájidegen eukaliptusz.)

Olajfaültetvény a Fehér-hegység északi oldalán Agia Marina közelében (fotó: szerző)

A júniusban utazó turista inkább csak a girbegurba törzsű, korosabb fákra csodálkozik rá, mert ilyenkor a kicsi, halványzöld termések megbújnak a levelek között. Ám ahogy növekszik a termés, úgy változik a színe, előbb rózsaszín, majd egyre sötétebb lesz, csaknem fekete. Természetesen az érés során nem a színváltozás a lényeg, hanem az olajtartalom növekedése. Az olajbogyó elnevezés megtévesztő, hiszen az nem bogyó, hanem csonthéjas gyümölcs. Viszont gyümölcsként nem nagyon gondolunk rá, mert nem édes, hanem kesernyés, így csak sós lében való pácolás után fogyasztható. Az ősz végi-tél eleji szüretkor a gyümölcsöket hosszú fogú fésűhöz hasonló szerszámmal gereblyézik le az ágakróla fák alá terített hálókra. Ma már rázógépeket is használnak a nagyobb gazdaságokban.

Az olajfák sok száz évig is élhetnek. Egy-egy idősebb, görcsös törzsű példány a ligetek büszkesége (fotó: szerző)

A krétai falvakban máig megmaradtak a hagyományos olajprések. Ide hordják a betakarított termést, hogy kinyerjék belőle a zöld aranynak is nevezett olívaolajat. 5 kg bogyóból átlagosan 1 liter olajat sajtolnak ki. Amikor az üzletek polcain nézegetjük a szögletes olajosüvegeket, eltűnődünk azon, mi lehet közöttük a különbség, és miért oly eltérő az áruk. Az olaj színének különbsége feltűnő, de ha leemeljük az üvegeket és megmozgatjuk bennük az olajat, azt is érzékeljük, hogy az egyik hígabban folyik, a másik maradandóbb gyűrűt hagy a palack falán. Ez a feldolgozottságuk módjával és mértékével függ össze. A legdrágább a zöldessárga extra szűz olívaolaj, amit frissen (a szüret után 24 órán belül) hideg sajtolással nyernek. Mivel semmi adalékanyagot nem tesznek hozzá és a hőmérsékletét sem változtatják, megtartja összes vitamin- és tápértékét, megőrzi a bogyók jellegzetes, gyümölcsös illatát. A szűz olívaolaj préselését a bogyók erjedésének megindulása után (ami már másnap bekövetkezhet) végzik ugyancsak mechanikai erővel, többnyire már gépesítve, akár zárt gyártástechnológiai folyamatban. A bogyók és a levelek elválasztása során nemcsak szűrőket, hanem vizet is használnak. A még gyengébb minőségű, hígabb, savasabb, gyengébb tápértékű finomítványokat (lampante olajokat) egyszerűen olívaolajnak nevezve forgalmazzák. Aszétzúzott és kipréselt termésmaradékot (az olívatörkölyt) is hasznosítják. Kilúgozóüzemek veszik áta termelőktől, ahol vegyi eljárással nyerik ki belőle a maradék olajat, amit kis százalékban szűz olajokkal vegyítenek. Ez a termék az „olívapogácsa-olaj” (sansa). Hazánkbansokszor – megtévesztően – olívaolajként árusítják, pedig ez csak erősen meggyötört olívamaradék.

Sokan úgy tartják, hogy a krétai magas élettartam legfőbb oka a magas olívaolaj-fogyasztás (28 liter/fő/év), ami az Európában legmagasabb görög átlagot (24 liter/fő/év) is meghaladja. Eszenciális telítetlen zsírsav- és antioxidáns-tartalma csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, mérsékeli a vér koleszterinszintjét, hogy csak a legfőbb jótékony hatásait emeljük ki.

Olívabogyó és csomagolt olajtermékek a haníai Agorán (fotó: szerző)

A hegy leve

A tikkasztó nyári hőségben minden turista ivóvizes palackkal a kezében közlekedik. Ám a helybelieknél nem igen látható. Ők inkább beülnek a tengerparti sétányon vagy az óvárosi sikátorokban az árnyas, tradicionális tavernákba egy frissen facsart narancslére, egy pohár borra, egy kupica rakira vagy épp jeges kávéra. Itt a borfogyasztás része a mindennapoknak, a hűsölés és a beszélgetések kelléke. Meglehetősen nagy múltra tekint vissza, ahogy erről a Vathipetro környékén talált 3500 éves prés és a Kr. e. 5. századi gortyni törvénykönyv szőlőtermesztésre vonatkozó részletei is utalnak. Kréta Európa egyik legrégibb szőlőtermő vidéke. Igaz, a szőlőtermesztés és a bortermelés igazán a sziget velencei fennhatóság alá kerülésével lendült fel, ekkor fontos exportcikké vált (a 17. század második felében évente 60 000 hordó bort adtak el a városban). A török megszállás azonban évszázadokra visszavetette ezt a gazdasági ágat, csak az 1970-es évektől sikerült talpra állítani. A kiváló bortermelő területek a sziget északi részén húzódnak, az Égei-tenger felől fújó hűvösebb szelek ideális éghajlati körülményeket teremtenek a szőlő számára. A dél felé eső Líbiai-tenger meleg szeleitől a hegyvonulatok és az olajfaligetek védelmezik a tőkéket.

S amióta szőlőtermesztés van, azóta raki is van. A régészeti leletek szerint már a mínoszi kultúra idején is ismerték ezt a krétai törkölypálintát, készítési módja azóta is változatlan, apáról fiúra öröklődik.  Az október közepe és november vége közötti szüretet követően a szőlőlé kipréselése után maradt szőlőhéjat és magot hat héten át erjesztik nagy hordókban. Az erjedt cefre lepárlásából nyert színtelen ital alkoholtartalma 37–60% közötti. Ott van minden étkezőasztalon, acsaládi üzemeltetésű vendéglátóhelyeken pedig főként étkezés után kínálják üvegkancsóból kis poharakba.

Étterem bejáratánál kínálják a rakit a lepárló és a szőlőprés társaságában (fotó: szerző)

Az eperfa selyme

Hanía utcáin éppúgy, mint a kisebb tengerparti üdülőfalvakban lépten-nyomon nagy koronájú eperfákra (Morus alba) leszünk figyelmesek. Igen, arról van szó, amelyik „feketén bólingat” Arany János költeményében, s ekképp egy letűnt kor emlékeként gondolunk rá. Ezt erősíti, amikor a haníai néprajzi múzeumban látjuk a selyemhernyógubókat az eperfákon, és megismerhetjük, hogyan jutott régen a parasztember a selyemszálhoz. Ám Krétán a selyemhernyótenyésztés nem csupán a múlt (mint ahogyan Franciaországban és Spanyolországban sem). Az Európai Unió támogatja, méghozzá mennyiségi korlátozás nélkül, ami melléktevékenységet és jelentős jövedelemkiegészítést jelenthet a családok számára. Legalább 20 kg hernyógubót kell a tenyésztőknek előállítaniuk ahhoz, hogy részesüljenek a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) támogatásából. Azonban ehhez eperfákat kell telepíteniük, hiszen levele a selyemlepke (Bombyx mori) hernyóinak legfőbb tápláléka. 1 kg gubó előállításához – még a magas tápértékű levelek esetében is – minimum 15 kg levél elfogyasztása szükséges. A petékből május elején kiszabaduló hernyók rövid lárvaéletük során habzsolják az eperfaleveleket, majd bebábozódnak. Miután a báb elkészítette gubóját, a tenyésztők forró gőzben elpusztítják. A gubószálakat összeragasztó anyagot forró vízben feloldják, és a finom szálakat legombolyítják a gubóról. Több selyemszál összesodrásával kapják az értékes selyemfonalat.

Selyemhernyógubók a haníai néprajzi múzeum kiállításán (fotó: szerző)

Emberek okozta földrengések

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

Ha sok ember egyszerre mozog, ugrál, akkor az is földrengéshullámokat kelthet. Természetesen csak kicsiket a veszélyes magnitúdójú pusztító földrengésekhez képest. Az utóbbi hónap során a híradások több olyan tömegeseményről és hatásáról is beszámoltak, amelyek kisebb földrengéseket okozhattak.

A futball-világbajnokság nemcsak sporteseményként szerepelt a médiában, hanem geofizikai hírként is. Ugyanis a mexikóiak gólöröme megrengette a földet Mexikóvárosban. A németek elleni csoportmeccs során a drukkerek annyira ugráltak, hogy a szeizmográf is jelezte a mozgást. Ez ugyan olvasócsalogató szalagcím is lehetett, például az Index hírportál cikkének címében „Mexikó tombolt, rengett a föld a győztes gól pillanatában”, mégis földrengésnek tekinthető. A hír mexikói geológiai és légköri intézet forrásából származik, ám egyes geológusok megkérdőjelezik a hír hitelességét. Suzan Van der Lee, az Illinoisi Északnyugati Egyetem földtudomány professzora szerint a hír nem tűnik igaznak. Szerinte csak amatőr kézi szeizmométereket használtak, és helyi földmozgásokról tudósítottak. A hivatalos mérések alapján földrengések nem történtek.

Magyarországon is történt hasonló eset, ugyan nem a futball-világbajnoksághoz kapcsolódóan, de mégis földrengést okozott sok ember együttes mozgása. A GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda tudósította közösségi oldalán az olvasókat, hogy a Balaton Sound fesztivál idején a tihanyi mérőállomáson regisztráltak miniföldrengéseket.

 

Regisztrált miniföldrengés a 2018. évi Balaton Sound fesztivál idején a tihanyi mérőállomáson