Futuroscope – egy élménypark és ami mögötte van

KAPUSI JÁNOS

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnáziuma

geo.bethlen@gmail.com

 

Napjaink turizmusában egyre hangsúlyosabban jelennek meg a látványos és szupermodern attrakciók, legyen szó felhőkarcolókról, kilátókról vagy élményparkokról. Az utóbbi kategóriába sorolt tematikus parkok (theme park) felfutása – gondoljunk csak a Legolandra, a Terra Míticára vagy az Europa Parkra – a korábban kevésbé frekventált, a turisztikai fősodortól távolabb eső célpontokat is népszerűvé tette. A leglátogatottabb parkok milliós látogatószáma felülmúlja számos országét, az irántuk mutatott érdeklődés pedig töretlen. Ideális esetben a nagy területet benépesítő sok-sok látványelem és játék kiegészül a folytonos megújulási igénnyel, ami fenntartja a lelkesedést és újabb vizitre sarkallja a szórakozni vágyó közönséget, elsősorban a fiatalokat és a kisgyermekes családokat. A Futuroscope is ilyen.

A Franciaország nyugati részén, egyeteméről és csatájáról ismert Poitiers elővárosa, Jaunay-Clan mellett felépített Futuroscope a nevében hordozza azt, amiért 1987-ben – az ország első tudományos élményparkjaként – létrejött: felvillantja a jövőt. Meghökkentő formájú épületei már messziről látszanak, különösen az esti díszkivilágításban. 3D-s és 4D-s mozijait, szimulátorait, táncoló robotjait, forgó kilátótornyát mind ez a koncepció hívta életre. René Monory ötlete nyomán, amerikai, japán és európai parkprojektek mintájára indult be az építkezés, nem titkoltan azzal a céllal, hogy vállalkozásokat, beruházásokat teremtsen és turistákat vonzzon az ország nyugati részébe. Az 1980-as évek végén hatalmas, talán meg sem térülő vállalásnak tűnt a Futuroscope, hiszen nem voltak igazán előképei, ráadásul egy jellemzően mezőgazdasági arculatú térség, valahol Párizs, Bordeaux és az óceán között nem is igazán tűnt ideális helyszínnek egy tudományos élménypark felépítésére. A formabontó projektet aztán néhány éven belül más hasonló vidámpark-beruházás (pl. a Párizs melletti Parc Astérix és Disneyland) is követte.

A park látképe és attrakciói (forrás)

A mintegy 50 hektáron elterülő park minden épülete egy-egy sajátos multimédiás pavilonként értelmezhető: 5-10 perces animációs programokat (Arthur, Őrült nyulak, Jégkorszak), interaktív játékokat, földkörüli repülőutat és komolyabb, tudományos vetítéseket (pl. rotációban ismétlődő félórás mozik) egyaránt találunk a napi menüben. Több mint húsz helyszín közül lehet választani, egyaránt vannak állandóan látogatható és naponta csak néhányszor bemutatott programok. Szinte mindig épül vagy megújul egy-egy pavilon, a program ezért gyakran módosul, zsúfolt napok esetén pedig egy-egy slágerprogramnál kígyóznak a sorok és sokat kell várni. Tapasztalat, hogy az egyszeri látogató jellemzően hamar telítetté válik, a visszatérő vendégek már minimum félkész tervvel érkeznek, számítva a tömegre, a programváltozásra és az óhatatlanul fellépő fáradtságra.

Felvételek a parkból, 2011 és 2019 márciusából (forrás: Kapusi J.)

A park közepén tornyosuló, hegyikristály formájú épületben hatalmas moziterem működik, a mellette fekvő mesterséges tó pedig esténként víziszínpaddá változik, a lelátókról több ezren nézhetik a Cirque de Soleil előadásait és a fényshow-t. A pavilonok között sétautak, egyedi térelemek, információs táblák és a programok kezdési időpontjait mutató kijelzők segítik az eligazodást, a feltöltődéshez pedig retró hangulatú gyorséttermek járulnak hozzá. A park két pontján pedig madártávlatból is rápillanthatunk a komplexumra. Az attrakciók és kiszolgáló létesítmények üzemeltetéséhez, karbantartásához, valamint a hangulat és a biztonság fenntartásához több száz dolgozó összehangolt munkájára van szükség nap mint nap. Mivel a Futuroscope környezetében több szálloda, irodaház, valamint konferenciaközpont és bevásárlóközpont is épült, közvetetten további munkahelyek létrejöttéhez is hozzájárult. A park körül felépült technopolisz (technopôle) egyetemi tanszékei, kutatóintézetei, laboratóriumai, iskolái – többek között a Mechanikai és Aeromechanikai Főiskola (ENSMA) – révén az oktatásra gyakorolt hatása is igen jelentős.Egyes források szerint kb. 10 ezer ember munkája kapcsolódik valamilyen formában a Futuroscope-hoz.

A Futuroscope és környezete (forrás: Google Maps, 2019. május 18.)

Ezek után nem meglepő, hogy a park kiemelkedő turistacélpont: 2018-ban 1,8 millió látogatót fogadott, a nyitás óta eltelt több mint harminc évet nézve pedig már 50 millió fölött jár. Erre építve hirdeti magát Új-Akvitánia (Nouvelle-Aquitaine) régió legvonzóbb célpontjaként. Az ország legnagyobb területű, a Loire-tól az atlanti part mentén egészen a Pireneusokig húzódó régiójának a Futuroscope mellett olyan látványosságai vannak, mint Bordeaux, La Rochelle, Cognac vidéke, a Dordogne völgye, a lascaux-i barlang, Ré és Oléron szigete vagy éppen a Vendée Globe földkerülő vitorlásverseny rajt-célhelyszíne, Les Sables-d’Olonne. Nem véletlen tehát, hogy a parkba lépve szinte azonnal egy „kötelező” pavilonhoz jutunk, ahol a környező Vienne megye nevezetességei, természeti és kulturális értékei jelennek meg egy jópofa történet keretében. (Nyilván az sem véletlen, hogy a park kulisszái az országimázs-építésnek is beillő Tour de France kerékpáros körverseny egyes szakaszain is megjelentek már.) Bár a park látogatóinak kb. 80-90 %-a francia, sok spanyol és ázsiai vendéget is fogad, sőt, a britek körében is növekvő népszerűségnek örvend, hiszen egyre több brit (elsősorban az idősebb korosztály) költözik Nyugat-Franciaországba, ami repülővel és vonattal is könnyen megközelíthető. Ez egyben jelzésértékű is, hiszen Új-Akvitánia demográfiai és gazdasági szempontból is az ország dinamikusan fejlődő régiói közé tartozik.

Ez a dinamika a Futuroscope folytonos megújulásában is tetten érhető. A park fejlesztői tudatosan keresik a kapcsolatot azokkal a francia hírességekkel, akik karrierjükkel, tudásukkal, innovációikkal hozzá tudnak tenni egy-egy attrakció létrehozásához: így került a fejlesztők közé Luc Besson filmrendező, Sébastien Loeb raliversenyző, Thomas Pesquet űrhajós és Martin Solveig DJ. A legfrissebb újításhoz két svájci feltaláló-mérnök-pilóta, André Borschberg és Bertrand Piccard sikere adta az inspirációt: az általuk tervezett és irányított repülőgép volt az első, amely hagyományos üzemanyag nélkül, kizárólag a nap és a szél energiáját használva kerülte meg a Földet néhány évvel ezelőtt. Kettejük sikerét, a Solar Impulse létrejöttét dokumentumfilm és kültéri fotókiállítás keretében is megismerhetik a látogatók. (A kiállítás anyagában a napenergia vitorlázásban, hajózásban történő felhasználását bemutató fotók is szerepelnek, a francia és svájci projektek ezen a területen is úttörőnek számítanak.) Ezek a történetek a fenntarthatóságról, a technológiai fejlődésről, a korlátok leküzdéséről mesélnek, egy olyan helyszínen, ahol a számtalan modern épület ellenére mégis sok a zöld- és vízfelület, a hatékony energiafelhasználást napelemes panelek segítik, a közvetlen TGV-csatlakozás pedig lehetővé teszi, hogy a látogatók tömegközlekedéssel érkezzenek. (Párizsból mintegy másfél óra alatt elérhető a park, melyet gyaloghíd köt össze a vasútállomással.)

A Solar Impulse 2 projektet bemutató fotókiállítás 2019 márciusában (forrás: Kapusi J.)

A Futuroscope kimondott célja, hogy az oktatásnak, pontosabban a szórakoztatva oktatásnak, a természettudományos érdeklődés felkeltésének terepe legyen. Egyszerre játék és ismeretterjesztés, mérnöki és természeti csodákról, űrkutatásról, technológiáról, megújuló energiáról, ökológiáról, környezetvédelemről. A park és a környezetében felépült technológiai klaszter közötti kapcsolat része az iskolák bevonása, a képzőhelyekkel, egyetemi intézetekkel, cégekkel való együttműködés, nem utolsósorban pedig a kutatás, a tudományos pálya népszerűsítése. Ezért is fogadnak rendszeresen terepgyakorlatra, tematikus programokra érkező diákcsoportokat, akár Vienne megyén kívülről is. Egy-egy látványossághoz (pl. az energiakert) még oktatási segédanyagot is kidolgoztak.

Ma Franciaország minden régiójában vannak hasonló élményparkok, ami kisebb-nagyobb részben a Futuroscope sikerének is köszönhető. A Futuroscope úgy kombinálja az önfeledt szórakozást a tudományos ismeretterjesztéssel és a szemléletformálással, hogy közben élénk kapcsolatot ápol a környezetével, folyamatos innovációkkal jelentkezik, munkahelyeket teremt és számottevő idegenforgalmi bevételt generál.

A tanításhoz ajánljuk

1. Melyek az élménypark alapításának okai?
2. Mi az oka annak, hogy az élményparkban jellemzőek a visszatérő turisták is?
3. Melyek a Futuroscope közvetlen és közvetett gazdasági hatásai?
4. Készíts egy napos utazási tervet a környék turisztikai látnivalóinak bemutatására! Ábrázold a helyszíneket egy általad készített térképen!

Források

Környezeti szemléletformálás a földrajztanításban – fejlesztési program középiskolás tanulók részére, II. rész

SERES ZOLTÁN

egyetemi hallgató, ELTE TTK Földrajz szakmódszertani csoport

seres.zltn@gmail.com

Szerkesztői megjegyzés: az írás az XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai szekciójában a természeti környezet megismerésének pedagógiája tagozatban I. díjat nyert dolgozat alapján készült. Három írásban tesszük közzé a szemléletformáló feladatokat. Ezúttal a fejlesztési program 3–5.  programelemét mutatjuk be.

Tanárként hatalmas szerepünk van a tanulók környezettudatos szemléletének megalapozásában. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a földrajzórákon is nagy hangsúlyt helyezzünk a környezeti szemléletformálásra, ami éppúgy magában foglalja a fenntarthatóság pedagógiai alapelveit, mint a környezeti nevelését.

A fejlesztési programban található feladatok

  1. programelem – Irány a szerkesztőség! – projektfeladat (A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai)
  2. programelem – Tervezz meg! – stratégiai tervezés (A légkör földrajza)
  3. programelem – Merülj el benne! – témanap (A vízburok földrajza)
  4. programelem – Konferencia, konferencia… – problémaalapú tanulás (A földrajzi övezetesség)
  5. programelem – Vállalod? – projektfeladat (Társadalmi folyamatok a 21. század elején és a világgazdaság jellemző folyamatai)
  6. programelem – Reklámoznád? – dizájnalapú projektfeladat (Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában)
  7. programelem – Járj utána! – kutatásalapú projektfeladat (Európa és az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői)
  8. programelem – 10 dolog, amit szeretek benned – önálló feladat (Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei)

3. programelem – MERÜLJ EL BENNE! – témanap

A témanap középpontjában a vízburokkal kapcsolatos környezeti tartalmak állnak. A témanapon – a témákat előzetesen kiválasztva, 4-5 fős csoportokban dolgozva – az egész osztály részt vesz. A feladat a választott téma alapos körüljárását követően egy adott napon/napra elkészítendő kiállítás, egy azzal kapcsolatos szemléletformáló játék/feladat elkészítése, illetve egy rövid tárlatvezetés megtartása.

A témanap időtartama: 5 tanóra, melyre nagyrészt iskolán kívül kell felkészülnötök!

Feladatleírás

Rendeződjetek 4-5 fős csoportokba és válasszatok ki egyet az alább felsorolt témákból! A szakirodalom és az internet segítségével dolgozzátok fel a választott témát a témanapra! A feladat három nagyobb részből áll. Készítsetek egy „minikiállítást” (1.) a témával kapcsolatban, aminek elemeit hozzátok is magatokkal a témanapra és ott helyezzétek el azokat úgy, ahogyan azt egy kiállításon láthatjuk! A kiállítás elemeit ti határozzátok meg, lehetnek kézzel fogható produktumok (pl. tablók, képek, ábrák, makettek, egyéb tárgyak), sőt virtuális vagy online produktumok (pl. videók, animációk, hangfelvételek) is. Törekedjetek az újrahasználatra, újrahasznosításra is!

A kiállítás témájához készítsetek egy szemléletformáló játékot vagy feladatot (2.) is, amit egy minimum 12 perces tárlatvezetéssel (3.) összekötve a témanap keretein belül be is mutattok osztálytársaitoknak! Mindhárom feladat alapvető célja a szemléletformálás: a témáitokkal kapcsolatos problémák kidomborítása mellett lehetséges megoldási javaslatokon, ötleteken is gondolkozzatok el és ezek eredményeit is mutassátok be az egyes részfeladatokban!

A témanap idejére az osztálytermet egy múzeummá alakítjuk, melynek különböző pontjain az egyes témák kiállításait helyezitek majd el. A témanap öt tanórát vesz igénybe: az elsőn lehetőségetek nyílik az elkészült produktumokból berendeznetek az osztálytermet, illetve felkészülnötök a nap későbbi részére! A második, harmadik és negyedik tanórán –tematikus egységek szerint – a kiállítások közös megtekintése történik a ti tárlatvezetésetekkel forgószínpad-szerűen. Ezt követően, az utolsó tanórán közös összefoglalásra, az eredmények értékelésére kerül sor.

Beadandó feladatok

  1. A feladat/játék szövegei
  2. A tárlatvezetés szakmai szövegei. A tárlatvezetés szövege csapatonként minimum 4 oldal, ami tartalmazza a téma vázlatát, valamint megoldást kínál az azzal kapcsolatos problémákra, mind egyéni, mind az emberiség szintjén. Mindezen kívül egy rövid reflexiót is tartalmaz a csoport munkájáról.

Választható témák

  1. A víz mint természeti-gazdasági érték (pl. mezőgazdaság, ipar, vízerőművek, túlhalászat)
  2. Ésszerű, takarékos vízhasználat háztartási, lokális léptékben
  3. Ésszerű, takarékos vízhasználat globális léptékben
  4. A világ egészséges ivóvíz-ellátásának problémái, az édesvizek jelentősége
  5. Vízszennyezés: hulladékszigetek, környezeti katasztrófák, megoldások
  6. Vizes élőhelyek: az állat- és növényvilág védelme
  7. A jövő kérdőjelei – növekvő termelés és fogyasztás. Mi vár ránk 50 év múlva?
  8. A vízburok és az éghajlatváltozás

Értékelési szempontok

  • A kiállítás tárgyi berendezése: a kiállított objektumok megvalósítása (sokszínűség, kreativitás), kivitelezése, elhelyezése, a választott témához illeszkedése.
  • A tárlatvezetés megvalósítása: a választott téma és az azzal kapcsolatos problémák lehetséges megoldásainak ismertetése. Kapcsolat a kiállítás objektumai és a tárlatvezetés között.
  • A játék vagy feladat kidolgozottsága: interaktivitás (pl. mennyire mozgatja meg az osztály tagjait), kreativitás, a szemléletformálás megvalósulása.

4. programelem – KONFERENCIA, KONFERENCIA… – problémaalapú tanulás

Ebben a témakörben a konferenciáké lesz a főszerep. A témakör során négy nemzetközi találkozón kell részt vennetek, négy különböző helyszínen, négy különböző témában! A találkozókra a témakör második felében kéthetente kerül sor, minden alkalommal egy 7-8 fős delegáció készül fel és mutatja be a téma legfontosabb elemeit. A feladat középpontjában a földrajzi övezetességgel kapcsolatos környezeti tartalmak állnak.

Feladatleírás

7-8 fős csoportokba rendeződve az alábbi témák közül válasszatok magatoknak egyet, amivel az egész témakör alatt foglalkozni kívántok! Ezután minden csoport megkapja az adott csapat témájával kapcsolatos legfontosabb teendőket, eszközöket, sablonokat stb. Ezt követően a rendelkezésetekre álló idő alatt (kb. három-öt hét) készüljetek fel egy 30 perces konferencia megtartására az osztály előtt, amiben felvázoljátok választott öveteket sújtó problémákat, azok kiváltó okait, és megoldási javaslatokkal álltok elő ezek orvoslására. A projekt során segítségetekre lehet az alább olvasható értékelési szempont. Az ebben leírt pontokat mindenképpen vegyétek figyelembe a feladat elkészítése során!

A konferencia megtartása mellett egy projekttervet kell majd elkészítenetek a munkafolyamat elején, amiben leírjátok a legfontosabb lépéseket felelősökhöz, időpontokhoz kapcsolva. A konferenciát követő egy héten belül pedig le kell adnotok egy minimum 6 oldalas projektnaplót is, amelyben leírjátok, hogy mit és hogyan csináltok, milyen volt a közös munka, milyen eredményeket értetek el, illetve fényképekkel bizonyítjátok, hogy valóban közösen dolgoztatok a konferencia létrejöttén! Ügyeljetek a határidők betartására!

Értékelési szempontok

A projektre összesen 50 pontot lehet szerezni, melyből 15 pontot a diákok, 35 pontot pedig a tanár ad.

Tanár értékelési szempontjai

  1. A konferencia tartalma (15 pont) – A konferencia alaposan felépített, ismerteti a téma legfontosabb problémáit, okait, láttatja az ok-okozati összefüggéseket és megoldási javaslatokkal áll elő az egyes gondok orvoslására. Felhívja a figyelmet a környezet állapota és az emberi tevékenységek közötti kapcsolatra, ismerteti azon emberek helyzetét, akiket közvetetten vagy közvetve, de érint a probléma. Megoldást próbál találni a különféle konfliktushelyzetekre, amik a probléma körül fennállnak.
  2. Szemléltető eszközök, mellékletek (10 pont) – A szemléltető eszközök (képek, videók, prospektusok stb.) sokrétűek, relevánsan a problémához kapcsolódnak, színesen vannak összeválogatva. A szemléltető eszközök kiválasztása és használata kreatív, azok tartalma és színvonala valóban egy tudományos konferencia hangulatát idézi. A beadott mellékletek (pl. projektterv, projektnapló) alaposan átgondoltak, jól felépítettek és a valóságot tükrözik.
  3. Szaknyelv (5 pont) – A témával kapcsolatos szakszavak megfelelő helyen és időben, tényleges jelentésük szerint vannak használva. Az esetleges új szakszavak jelentésének magyarázata megtörténik, mindenki számára világos.
  4. Kreativitás, struktúra (5 pont) – A konferencia lebonyolítása kreativitásról árulkodik, jól felépített, van elég idő az egyes elemek feldolgozására, az előadás címe eredeti, a konferencia tanulsággal zárul.

Diákok értékelési szempontjai

  1. Bevonódás (6 pont) –A diákok bevonódnak a konferenciába, aktív résztvevői annak, a résztvevőket az alkotó jelenlét jellemzi a projektben, a felmerülő véleménykülönbségek és konfliktusok megfelelően vannak kezelve. A konferenciát rendezők felhívják a figyelmet az össztársadalmi érdekekre, s megmutatják az utat, hogy az egyének miként járulhatnak hozzá ezen érdekek biztosításához, jelentős szerepet kap az emberi felelősség.
  2. Élmény, új ismeretek (5 pont) – A konferencia maradandó élményeket nyújtott, új ismeretekkel járult hozzá tanulmányainkhoz.
  3. Bónusz pontok (4 pont) – Az osztály saját szempontjai, amivel jutalmazhatják az előadókat (alapos indoklás szükséges).

Helyszínek, témakörök

Segítség az elinduláshoz

  • Mit gondoltok, miért az adott kontinensen/városban rendezik meg a konferenciát?
  • Mik a témakör legfontosabb problémái? Hogyan jelentkezhetnek ezek? Mely területeket érintik közvetetten vagy közvetve ezek a problémák?
  • Mik a legfontosabb emberi tényezők, amik az egyes problémákat előidézhetik?
  • Milyen megoldások születhetnek az egyes gondok orvoslására? Mit tehetünk egyéni, országos, regionális és globális szinten a problémák elkerülése ellen?
Projektterv (sablon)

Az alábbi táblázatban összegyűjtöttem, hogy az egyes programelemek mely kompetenciaterületeket hivatottak fejleszteni és ezek miként épülnek egymásra a 10. évfolyamon.

5. programelem – VÁLLALOD? – projektfeladat

A projektfeladat a 21. század társadalmi-gazdasági folyamataival kapcsolatos. Rendeződjetek 6 fős csoportokba, majd válasszatok egy szituációt az alábbi lehetőségek közül! Ezzel fogtok foglalkozni a következő hetekben.

Tervezzétek meg saját vállalkozásotokat! Gondoljátok végig, hogy a választott szituációban milyen lehetőségeitek lennének egy saját vállalkozás beindításához! Mindenképpen vegyétek figyelembe a szövegben leírt társadalmi-gazdasági tényezőket is! Járjatok utána, hogy az adott helyszínen milyen tényezőket (pl. lehetséges célcsoport) kell mindenképpen mérlegelnetek, hogy vállalkozásotok sikeres legyen!

Tervezzétek meg lépésről lépésre, hogy miként indulnátok el az úton! Bármelyik szektorban gondolkodhattok, a lényeg, hogy vállalkozásotok környezettudatos alapokraépüljön és profilotok is ezzel kapcsolatos legyen! Gondolkodhattok cégben, boltban, gyárban, farmban, oktatásban, kutatásban, egyszóval bármiben – csak a képzelet szabhat határokat. Fontos, hogy ügyeljetek a határidők betartására!

A feladat időtartama: 8 hét

A feladattal kapcsolatos beadandók, teendők

  1. A vállalkozásotok logójának megtervezése és rövid leírása.
  2. A választott szöveggel kapcsolatos társadalmi-gazdasági tényezők leírása és az azokból levont következtetések bemutatása (maximum 2 oldalban).
  3. Pénzügyi és marketingterv (maximum 1 oldal).
  4. A vállalkozásotok tervezete, amiben leírjátok, hogy miért választottátok azt, miért tartjátok megfelelőnek, miben nyilvánul meg abban a környezettudatosság (konkrét példákkal!), valamint vállalkozásotok lehetséges utóéletét (pl. sikerek, kockázatok) is felvázoljátok (minimum 7 oldal).
  5. Egy rövid bemutató osztálytársaitok számára (8-10 perc).

Szituációk

  1. Megelégelted zajos, nyüzsgő New York-i életedet és úgy döntöttél, hogy hazaköltözöl Magyarországra. Fejedbe vetted, hogy egy Békés megyei, 6000 fős településen saját vállalkozást indítasz. Meglehetősen keveset tudsz az ország e részéről, de alapos informálódás után, felmérve a helyszín sajátosságait sikerül egy jó ötletet kitalálnod. Amit viszont mindenki tud a településről: a lakosság 65%-a 60 éven felüli, a településen mindössze egy 50 főt foglalkoztató cipőgyár működik, valamint a környéken sincs sok munkalehetőség.
  2. Agglomerációban élő fiatalként megelégelted, hogy napjaid jelentős része ingázással telik. Elhatároztad, hogy ezen változtatsz és egy saját vállalkozást indítasz csupa fiatalokkal. A településeden 54 000-en élnek, akik nagyrészt az elmúlt 15 éven belül költöztek ide. Városodban leginkább a középosztály képviselteti magát, a leggyakrabban 2-3 gyerekes, kertes házban élő családokkal találkozhatunk itt. A település lélekszáma a beköltözések miatt napjainkban is dinamikusan nő, az infrastrukturális fejlesztések miatt pedig egyre több a zöldövezet.
  3. Úgy gondolod, tanyasi emberként pontosan tudod, hogy mi kell egy budapestinek! Hosszas mérlegelés – és persze néhány év spórolás – után felköltözöl a fővárosba és saját vállalkozást indítasz. Sikerül az V. kerületben egy 70 m2-es helyiséget bérelned, de hosszú távú célod, hogy tovább terjeszkedsz. Az ötleted egyedülálló a fővárosban, de vannak hasonló profillal rendelkező vállalkozások, amik nehézséget okozhatnak számodra, sőt néhányan azt rebesgetik, hogy egy kartell van kialakulóban… Célod, hogy legalább 30 embert foglalkoztass.
  4. Meguntad csendes, kisalföldi életedet és Svédországba költözöl, hogy vállalatot alapíts. Magyarországon már próbálkoztál egy ökogazdasággal, csakhogy nem sok sikerrel. Svédországban van egy ismerősöd, aki képzett informatikus, ő hívott, hogy alapítsatok közös vállalatot. A településen közel 50 000-en laknak és termékeny talajjal rendelkezik. A közlekedési kapcsolatok szörnyűek, noha a legközelebbi nagyobb város mindössze 27 km-re van, és számtalan 2-3000 fős település is van a környéken.
  5. Bezárt a bánya, oda a munkád. Félretett megtakarításodból egy új vállalkozás alapításán töröd a fejed, ami a hozzád hasonló közel 100 embernek nyújtana munkalehetőséget. Településeden az iskolázottság viszonylag alacsony és a lakosok többnyire rossz körülmények között élnek, ám a volt bánya miatt a közlekedési adottságok kiválóak. Szabadidős lehetőség egyáltalán nincs a környéken, ám a szomszédos nagyvárosban dinamikusan emelkedik az oktatás színvonala. Korábbi tapasztalataidból tudod, hogy a lakosság nyitott az újdonságokra.
  6. Az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások miatt a turizmus megszűnőben van környékeden, ráadásul a helyi adók is emelkednek.  Tőkéd még csak-csak lenne, azonban a környékről folyamatosan költöznek el az emberek, mondván, hogy ott semmi lehetőség nincs. Pedig az egykor virágzó turizmus számos munkalehetőséget kínált a többnyire fiatal, középkorú lakosságnak, akiknek – a közeli iskolavárosok miatt – jelentős hányada magasan képzett. Elhatározod, hogy egy vállalat elindításával megállítod az itt zajló folyamatokat és vállalatot alapítasz.

Variációk vállalkozóknak

Amennyiben valami másban gondolkodsz, akkor alkosd meg saját társadalmi-gazdasági környezetedet és ahhoz alkalmazkodva indítsd be sikeres vállalkozásodat!

Források

Luikham, Siobhan (2010): Motivation and behavioural change. In. Kemp, Martin (szerk.) ZERO CARBON BRITAIN 2030: A New Energy Strategy. Centre for Alternative Technology. pp. 147–185.

Makádi Mariann (2015): Kompetenciafejlesztő földrajztanítás. Összefoglaló szakmódszertani tanulmány. ELTE TTK FFI. Budapest. 76 p.

Seres Zoltán (2018): Környezeti szemléletformálás – a fenntarthatóság témakörének feldolgozási módszerei és eszközei a földrajztanításban. OTDK dolgozat. Budapest. 87 p.

Teperics Károly (2015): Önálló tanulói tevékenység szerepe az oktatásban, kiselőadások. Csoportmunka, projektmunka szerepe, lehetőségei. In: Teperics K.– Sáriné – Németh G. – Sütő L. – Homoki E.: Földrajztanítás – válogatott módszertani fejezetek. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen. pp. 67–72.

Kerettanterv a gimnáziumok számára. Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest, 2012. Letöltés: http://kerettanterv.ofi.hu. (2019.05.11.)

(El)tévedni emberi dolog … avagy a téri intelligencia fejlesztési lehetőségei hagyományos és digitális eszközökkel a földrajztanításban

GERLANG VIVIEN

végzős hallgató, ELTE TTK Földrajz szakmódszertani csoport

gerlang.vivien@gmail.com

 

Szerkesztői megjegyzés: az írás az XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai szekciójában a Természettudományok tantárgypedagógiája tagozatban II. díjat nyert dolgozat alapján készült.

 

Néhány hónapja vezető hír volt a sajtóban, hogy eltévedt egy család kirándulás közben. Sajnos gyakran hallani hasonló esetekről. Téri képességeinkre életünk számos területén szükségünk van. Gondoljunk csak olyan köznapi tevékenységekre, mint a közlekedés, a kirándulás vagy a barkácsolás, amelyek során téri intelligenciánk aktivizálódik. Pedagógusként feladatunk tanulóink téri intelligenciájának fejlesztése, hiszen a jövő építészei, festői, lakberendezői, mérnökei, koreográfusai a mi kezeink közül kerülnek ki. A tantervek is célként fogalmazzák meg a fejlesztését, mégis kevés részletesen kidolgozott, átfogó segítség áll a földrajztanárok rendelkezésére. Fontos, hogy ez a hosszú fejlesztési folyamattudatosan, rendszerben történjen, ezáltal hatékonyabbá váljon.

A tudatos fejlesztőmunka támogatásához egy feladattárat készítettem, aminek létrehozását szakirodalmi megalapozás és kutatás előzte meg. A kutatás központi eleme egy közel 600 tanuló és az őket tanító földrajztanárok által kitöltött kérdőív a téri képességek fejlesztésére alkalmas eszközök használatáról, valamint a tanulók téri intelligencia szintjét vizsgáló feladatlap. A hipotézisem az volt, hogy a tanulók téri képességei nem megfelelően fejlettek, amit – sajnos – igazoltak az eredmények. A helyzetfeltárást követően a kutatás tanulságait felhasználva kidolgoztam fejlesztő feladatokat, végül pedig kipróbáltam tanulókkal a tevékenységeket és levontam a metodikai a tanulságokat.

A téri intelligencia és fejlesztésének eszközei

A téri intelligencia jelentésének megértéséhez, először az intelligencia értelmezése szükséges, ami már önmagában sem egyszerű feladat, hiszen megannyi meghatározása fellelhető a szakirodalmakban. A különböző megközelítések képviselői két csoportot alkotnak. A szingularisták szerint az intelligencia egy egységes képesség, ami részképességekből áll, melynek a legfelső szintje az általános intelligencia. Ezzel szemben a pluralista irányzat képviselői úgy gondolják, hogy különböző, egymástól független intellektuális képességek jellemzik az embereket (Dezső R. A. 2014). Ez utóbbi nézet képviselője a híres amerikai pszichológus professzor, Howard Gardner is, aki a problémák megtalálásának és megoldásának, valamint produktumok létrehozásának képességeként értelmezi az intelligenciát. Gardner nevéhez fűződik az ismert többszörös intelligenciaelmélet, melynek elemei az 1. ábrán láthatók.

1. ábra. A Gardner-féle többszörös intelligenciaelmélet elemei (saját szerk. Dezső R. A. 2014. nyomán)

A térbeli-vizuális intelligencia (egyes szakirodalmakban téri intelligenciának nevezik, a földrajz szakmódszertanban is ezt követjük) tehát a Gardner-féle intelligenciarendszer egyik összetevője. Különböző képességösszetevőkből áll, melyek egymással összefüggve tesznek képessé minket a téri információk kódolására, feldolgozására, felelevenítésére, módosítására és összevetésére (Haanstra 1994 nyomán Makádi M. 2012).A téri intelligencia fejlesztése az azt felépítő képességek erősítésén keresztül lehetséges. Ezek az összetevők pszichológiai nézőpont alapján alakultak ki, de a földrajztanítás szempontjai is felfedezhetők benne (2. ábra).

2. ábra. A téri képességösszetevők rendszere (saját szerk. Makádi M. 2012. nyomán)

A földrajztanárok eszköztára a téri készségfejlesztés téren szerencsére igen széles spektrumon mozog. A térképeken (papíralapú vagy akár online) túl térképes alkalmazások (például a Google Tour Buildervagy a GeoGuessr) is segítségünkre lehetnek, de az iránytű és a tájoló oktatásba való bevonása is hasznos lehet a tanulóknak. Egyre kedveltebb és szélesebb körben alkalmazott eszköz a GPS (Globális Helymeghatározó Rendszer), ami ma már okostelefonra letölthető applikációként is beszerezhető (ingyenes alkalmazások többek között a Google Maps vagy a Sygic). A kincskereső játékok is egyre népszerűbbnek mondhatók, azok közül is a Geocachinga legismertebb, amiben az úgynevezett geoláda keresése kirándulás közben valósul meg.

A kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) valamint a virtuális valóság (virtual reality, VR) a legmodernebb és egyben az iskolákban legkevésbé alkalmazott módszerek közé tartozik. Tanórai keretek között egyszerűbb és kevésbé eszközigényes a kiterjesztett valóság alkalmazása, melyre többek között a LandscapARnevű telefonos applikációval van lehetőségünk (3. ábra). A mások által készített kiterjesztettvalóság-tartalmak felhasználásán kívül mi magunk is gyárthatunk saját oktatási anyagokat (például egy ingyenes regisztráció után ahpRevealoldalán).

3. ábra. A LandscapAR filctollal rajzolt szintvonalakból „hegyet” készít (saját felvétel)

virtuális valóság alkalmazására a természettudományokban különösen sok lehetőségünk van. Jó alternatívát jelentenek erre a Google VR szolgáltatásai (https://vr.google.com/), melyek használatához szükséges a Cardboard nevű applikáció telepítése (https://bit.ly/2UvPX7b). A földrajztanítás-tanulás szempontjából hasznos lehet még a Google Earth VR (https://vr.google.com/earth/), illetve az Expeditions (https://bit.ly/29AX8Cz). Ezek segítségével az osztályteremben ülve tarthatunk idegenvezetést tanulóink számára távoli vidékeken.

A téri készségek fejlesztésére kidolgozott fejlesztő feladatok

Az előzőekben bemutatott módszerek és eszközök felhasználásával 30 tevékenységet dolgoztam ki részletesen, amelyek mindegyikének fő célja a tanulók téri készségeinek fejlesztése. A megfelelő feladat kiválasztását egy táblázat segíti, ami a feladatok címét, az általuk leginkább fejlesztett téri képességösszetevőt, valamint a javasolt korosztályt tartalmazza (1. táblázat).

1. táblázat. Keresőtáblázat a megfelelő feladat kiválasztásához (saját szerk.)

A feladatok felépítése egységes, minden esetben ugyanazon kilenc szempont alapján történt (4. ábra). Elsőként maga a feladat meghatározása látható, mely megfogalmazása olyan, amelyet közvetlenül a tanulók kezébe is adhatunk. Ezután következik a javasolt célcsoport, és a munkaforma, vagyis az, hogy mely évfolyamokra íródott a feladat, illetve, hogy milyen munkaformában érdemes azt elvégezni. A tartalmi cél alatt az elsajátítani kívánt földrajzi információk szerepelnek, míg a feladat által erősített kompetenciák, képességek és készségek a fejlesztési célnál kerültek bemutatásra. Ezután következik azoknak a téri képességösszetevőknek a meghatározása, melyeket az adott tevékenység fejleszt. Az elvárt teljesítménynél megoldási példa látható, míg az ellenőrzés és értékelés résznél az ellenőrzés módja és az értékelési szempontok. Amennyiben van speciális eszközigénye vagy forrása a feladatnak, akkor azok is olvashatók.

4. ábra. A feladatok felépítése

Példafeladatok

Cím: Bolygósoroló

Feladat: Készítsd el a Naprendszer bolygóinak arányosan kisebbített mását (például gyurmából vagy papírmaséból)! Nevezd meg az égitesteket! Rendezd azokat méretük alapján növekvő sorrendbe!

Célcsoport: 9–10. évfolyam

Munkaforma: egyéni munka

Tartalmi cél:a Naprendszer bolygóiról tanultak elmélyítése

Fejlesztési cél: matematikai kompetencia, logikai gondolkodás fejlesztése

Fejlesztendő téri képességösszetevő: vizualizáció, téranalízis

Elvárt teljesítmény: az arányosan kicsinyített bolygók megformázás, majd a helyes sorrend megállapítása (Merkúr, Mars, Vénusz, Föld, Neptunusz, Uránusz, Szaturnusz, Jupiter).

Ellenőrzés és értékelés: az osztály közösen ellenőrzi a sorrendet.

Eszközök és források: az alkalmazott módszertől függ.

Megoldási példa: 5. ábra.

5. ábra. A „Bolygósoroló” című feladat tanulói megoldása

Cím: Nézzünk a dolgok mélyére!

Feladat: Készíts egy szemléltetőeszközt, aminek segítségével meg lehet ismerni a Föld belső szerkezeti felépítését és a gömbhéjak jellemzőit!

Célcsoport: 7–10. évfolyam

Munkaforma: egyéni vagy páros munka

Tartalmi cél: a Föld belső szerkezetéről tanultak elmélyítése

Fejlesztési cél: kreativitás, problémamegoldó készség, önálló tanulásszervezés támogatása

Fejlesztendő téri képességösszetevő: vizualizáció, térbeli tervezés

Elvárt teljesítmény: egy szemléltetőeszköz (térbeli modell vagy rendszerező plakát, a feldolgozás módja a tanulóra bízott), mely kreatív és földrajzilag helyes információkat tartalmaz.

Ellenőrzés és értékelés: a kész munkákat a tanulók megmutatják egymásnak, közösen értékelik azokat; a fő szempont a földrajzi tartalom és a kreativitás.

Eszközök és források: a feldolgozás módjától függ

Megoldási példa: 6. ábra

6. ábra. A „Nézzünk a dolgok mélyére! című feladat tanulói megoldása

Cím: Vulkanikus tárlat

Feladat: Járjátok végig az online tárlatot (https://prezi.com/p/cyzrzwvfgpoo/) és oldjátok meg a hozzá kapcsolódó feladatokat!

Célcsoport: 9–10. évfolyam

Munkaforma: csoportmunka (3 fős csoportok)

Tartalmi cél: a közeledő és a távolodó lemezszegélyek vulkanizmusának megértése

Fejlesztési cél: természettudományos, digitális, anyanyelvi, szociális kompetenciák, együttműködési készség, rendszerezés és lényegkiemelés készségének fejlesztése, kreativitás fejlesztése

Fejlesztendő téri képességösszetevő: térbeli tervezés, vizualizáció, téranalízis

Elvárt teljesítmény: a tanulók „végigjárják” a tárlatot és megoldják a feladatokat, majd megoldásaikat feltöltik egy tanár által létrehozott közös online felületre (használható például a Google Drive felülete).

Ellenőrzés és értékelés: A tárlat bejárása során feladatokat kell teljesíteniük a tanulóknak. A megoldási sorrend szabadon választható. A kész feladatokat a tanulók feltöltik a közös tárhelyre, majd a tanár ellenőrzi azokat. Fő szempontok: földrajzi tartalom helyessége, kreatív feladatmegoldás.

Eszközök és források: okostelefon vagy PC; az online tárlat elérhetősége: https://prezi.com/p/cyzrzwvfgpoo/

7. ábra. Az online tárlat nyitóképe (saját felvétel)

A többi feladat a Földrajz szakmódszertani gondolatok oldalon érhető el a következő linken keresztül: https://foldrajz-szakmodszertani-gondolatok.webnode.hu/ vagy az alábbi QR-kód leolvasásával.

Összegzés

A téri képességek szinte minden tevékenységünk meghatározó komponensei, így fontos, hogy azok szintje megfelelő legyen. A téri képességek mélyülnek és differenciálódnak a gyermekek értelmi képességeinek fejlődésével párhuzamosan, ennek ellenére tudatos fejlesztésére szükség van, mely a kutatások tanulságai szerint eredményesebb fiatalabb korban. Fontos kiemelni, hogy nem elegendő egyszer-egyszer, alkalomszerűen foglalkozni vele, hanem tanóráink szerves részét kell képeznie. Ez a tantervek részéről is elvárás, azonban kevés konkrét segítség, kidolgozott módszer áll a pedagógusok rendelkezésére. A folyamatos és megfelelő szintű fejlesztéshez nélkülözhetetlen lenne egy átfogó fejlesztési koncepció, mely az alsó tagozattól kezdve egészen a középiskola végéig, ami változatos módszerekkel és eszközökkel támogatja a téri képességek erősítését. Az eredményességhez egymásra épülő, az életkori sajátosságoknak megfelelő, részletesen kidolgozott feladatok és tevékenységeke szükségesek pontos leírásokkal és segédanyagokkal.

Források

Dezső R. A. 2014: Differenciált tanulásszervezés a többszörös intelligenciák elméletének alkalmazásával – Megvalósított és reflektált óratervek a PTE tanárképzésében. Pécs.

Farsang A. 2011: Földrajztanítás korszerűen. GeoLitera. Szeged. 196 p.

Makádi M. – Róka A. 2013: A tér- és az időszemlélet alakításának szaktudományi háttere és szemléleti kérdései. 60 p. http://ttomc.elte.hu/sites/default/files/kiadvany/5_fejezet_ter_ido.pdf(utolsó letöltés: 2019. 05. 11.)

Makádi M. 2005: Földönjáró – Módszertani kézikönyv gyakorló földrajz tanárok és hallgatók számára 1. Stiefel Eurocart Kft. Budapest. 200 p.

Makádi M. 2012: Segédanyag 2. a gyakorló iskolákban, a külső képzési helyeken a földrajztanárképzésben részt vevők számára – A téri képességek fejlesztése. http://geogo.elte.hu/images/downloads/3_Kepzeshez_kapcsolodo_anyagok/3.2_Szakmodszertani_felkeszules_segedanyagai/Segedanyag_Teri_kepesseg/Segedanyag_Teri_kepessegek.pdf(utolsó letöltés: 2019. 05. 11.) 60 p.

Környezeti szemléletformálás a földrajztanításban – fejlesztési program középiskolás tanulók részére, I. rész

SERES ZOLTÁN

egyetemi hallgató, ELTE TTK Földrajz szakmódszertani csoport

seres.zltn@gmail.com

 

Szerkesztői megjegyzés: az írás az XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai szekciójában a természeti környezet megismerésének pedagógiája tagozatban I. díjat nyert dolgozat alapján készült. Három írásban tesszük közzé a szemléletformáló feladatokat. Ezúttal a fejlesztési program lényegét és annak első két programelemét mutatjuk be.

A fejlesztési program gondolata

Ahányan vagyunk, annyiféleképpen gondolkodunk a környezetről. E gondolkodást rengeteg tényező befolyásolhatja: gyermekkori élmények, közös kirándulások, természeti katasztrófák, ügyesen megírt újságcikkek, a társadalmi környezet és persze mi, pedagógusok. Talán mondanom sem kell, hogy tanárként mekkora szerepünk lehet a tanulók környezettudatos szemléletének megalapozásában. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a földrajzórákon is nagy hangsúlyt helyezzünk a környezeti szemléletformálásra, ami éppúgy magában foglalja a fenntarthatóság pedagógiai alapelveit, mint a környezeti nevelését. Noha ehhez szükséges némi idő- és energiabefektetés, látnunk kell, hogy mindez rendkívül kifizetődő lehet bolygónk, így ezáltal az emberiség szempontjából is.

A tavalyi év elején fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy a fenntarthatóság témakörével meglehetősen keveset foglalkoznunk a földrajzórák keretein belül.Elhatároztam, hogy megvizsgálom az ehhez való viszonyulást és megnézem, hogy a tanulók és a tanárok milyen módszereket kedvelnek, alkalmaznak a tanulási-tanítási folyamatban. Az általam összeállított kérdőívekre adott válaszokból világosan kiderült, hogy mind a tanulók, mind a pedagógusok oldaláról van igény ezen ismeretek megszerzésére, elsajátítására, erre pedig a legalkalmasabb terep a földrajzóra. Mindent összevetve kidolgoztam egy két évfolyamon átívelő fejlesztési programot a középiskolai tanítási-tanulási folyamathoz, ami nyolc nagyobb volumenű feladattal tesz kísérletet a tanulók környezettudatos magatartásának előmozdítására. Az egyes programelemek illeszkednek a kerettantervek által szabályozott tematikus egységekhez, a korosztály várható igényeihez, valamint különböző kompetenciák fejlesztését is szolgálják. Fontos azonban, hogy mielőtt az egyes feladatokat alkalmazzuk, gondoljuk át, hogy azt miként tudjuk saját osztályunk sajátosságaihoz, igényeihez igazítani – nem feltétlenül jó tehát, ha egy az egyben átveszünk innen feladatokat. Ezek kiindulópontként, katalizátorként foghatók fel, melyekkel a célom a gondolkodás beindítása – mind a tanulók, mind a pedagógusok elméjében. Igyekeztem olyan feladatokat kidolgozni, amelyek egyaránt izgalmasak és érdekesek (nemcsak a tanulóknak, hanem a tanároknak is), módszertanilag változatosak, színesek, gondolkodásra ösztönöznek és az életre nevelnek.

Az e cikkben megjelenő feladatok az OTDK dolgozatomból származnak. Mivel a személyes tapasztalatszerzést elengedhetetlennek tartom – hiszen csak ezáltal kaphatok reális képet a kidolgozott módszerek hasznosságáról – így a fejlesztési program első három állomását iskolai környezetben is kipróbáltam, melyekkel kapcsolatban pozitív volt a tanulók visszajelzése. Örömmel vették ki részüket a feladatokból, elkészítettek egy újságot és néhány videofilmet, sőt vissza is jeleztek, mind direkt, mind indirekt módon. Ezeket be is építettem a fejlesztési programomba, azonban a kimaradt feladatok gyakorlati kipróbálása – ugyan nem sokáig, de – még várat magára.  Ebben nehézséget okoz, hogy az egyes programelemek egymásra épülnek és feltételezik az előző programelemekből megszerzett tudást, fejlesztett készségeket, így a program teljes kipróbálása két tanévet ölel fel. A tanulók visszajelzése mellett azonban a tanárok visszajelzése is fontos lenne, így amennyiben sort kerítenek valamelyik programelem kipróbálására, kérem, hogy tapasztalataikat, ötleteiket mindenképpen osszák meg velem.

A fejlesztési programban található feladatok:

1. programelem – Irány a szerkesztőség! – projektfeladat (A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai)

2. programelem – Tervezz meg! – stratégiai tervezés (A légkör földrajza)

3. programelem – Merülj el benne! – témanap (A vízburok földrajza)

4. programelem – Konferencia, konferencia… – problémaalapú tanulás (A földrajzi övezetesség)

5. programelem – Vállalod? – projektfeladat (Társadalmi folyamatok a 21. század elején és a világgazdaság jellemző folyamatai)

6. programelem – Reklámoznád? – dizájnalapú projektfeladat (Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában)

7. programelem – Járj utána! – kutatásalapú projektfeladat (Európa és az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői)

8. programelem – 10 dolog, amit szeretek benned – önálló feladat (Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei)

Az 1. táblázatban összegyűjtöttem, hogy az egyes programelemek mely kompetencia-területeket hivatottak fejleszteni és ezek miként épülnek egymásra a 9. évfolyamon.

1. táblázat. A programelemek egymásra épülése (szerk. Seres Z.)

1. programelemIRÁNY A SZERKESZTŐSÉG! – projektfeladat

A projekt középpontjában a kőzetburokkal kapcsolatos környezeti tartalmak állnak. A feladatban – a különféle szerepköröket, munkafolyamatokat egymás között felosztva – az egész osztály részt vesz. A feladat egy kinyomtatott (szövegeket, képeket, ábrákat, riportokat stb. tartalmazó) ismeretterjesztő újság határidőre történő elkészítése.

Feladatleírás

Rendeződjetek két csoportba! Készítsetek egy minimum 12 oldalas ismeretterjesztő újságot, aminek középpontjában a kőzetburokkal kapcsolatos környezeti tartalmak állnak! Keressetek olyan témákat, amikben valamilyen formában megjelennek a kőzetburkot érintő különféle problémák, valamint olyanokat, amik a fenntarthatóságot helyezik előtérbe!

Az általatok érdekesnek talált témákkal kapcsolatban írjatok rövid cikkeket, készítsetek interjúkat, kutatásokat, majd ezeket rendezzétek különféle rovatokba (pl. Vélemény, Aktuális, Fotó stb.) úgy, ahogyan azt a valódi újságoknál megszokhattuk! Az egyes cikkeknél legyen feltüntetve a szerző(k) neve, fényképeknél, ábráknál pedig azok készítőjének neve, illetve a forrás is!

Az újság legyen színes, legyen saját arculata, legyen figyelemfelkeltő és kreatív címe, valamint címlapja is! Az újságban legyenek ábrák (pl. diagramok), képek, valamint egyéb – tartalmilag helyes – elemek. Az újság elején legyen feltüntetve az impresszum, amely tartalmazza a kiadó, a szerkesztőség és a kiadvány legfontosabb adatait!

Osszátok fel magatok között a szerepköröket, a feladatokat! Ezek alapján pedig alakítsátok meg a „szerkesztőséget”, amiben mindenki kapjon valamilyen testhezálló pozíciót!

A munkafolyamat elején el kell készítenetek egy projekttervet, amiben leírjátok a legfontosabb lépéseket felelősökhöz, időpontokhoz kapcsolva. A projekt végén, az elkészült újság mellett le kell adnotok egy minimum 3 oldalas projektnaplót is, amelyben leírjátok, hogy mit és hogyan csináltok, milyen volt a közös munka, milyen eredményeket értetek el, illetve fényképekkel bizonyítjátok, hogy valóban közösen dolgoztatok az újság létrejöttén! Ügyeljetek a határidők betartására!

Alapforrásként a tankönyv idevágó leckéit („A Föld mint kőzetbolygó”, 56–107. oldal)javaslom. Azonban ez nem lesz elegendő, így ezen kívül érdemes a könyvtárakban és az interneten fellelhető anyagokat is használni.

Néhány példa a cikkek lehetséges témájához (A szerepkörök kiosztását követően az újságírok válasszanak maguknak egy-egy témát, amivel dolgozni szeretnének!)

  • A geotermikus energia felhasználása
  • Hulladéklerakók létesítésére alkalmas területek geológiája, kőzettani tulajdonságai
  • A savas esők hatása a talajokra, a kőzetekre; a mészkőszobrok és az épületek károsodása
  • Az ásványkincsek kitermelésének környezeti hatásai
  • Az öntözés hatása a talaj minőségére, a szikesedés
  • A monokultúrás földművelés hatása a talaj minőségére
  • A talaj eltartóképessége és az adott terület gazdasági fejlettsége közötti összefüggés

A szerkesztőség (33 fő):

  • projektmenedzser (1 fő) – ő felel a projekttervben foglalt határidők betartásáért, ő felügyeli a munkafolyamatokat;
  • főszerkesztő (1 fő) – az ő felelőssége az újságban megjelenő tartalmak ellenőrzése, valamint a kreatív igazgatóval az újság stílusának/megjelenésének kialakítása:
      • főszerkesztő-helyettes (1 fő);
      • szerkesztők;
  • kreatív igazgató (1 fő) – ő felügyeli a fotósok, képszerkesztők, grafikusok munkáját, hozzá futnak be az elkészült produktumok, amelyek közül a legjobbakat eljuttatja a szerkesztőknek/főszerkesztőnek, akivel az újság stílusát/megjelenését is alakítják.
      • fotósok;
      • képszerkesztők;
      • grafikusok.
  • rovatvezetők (min. 3 fő) – ők vezetik az egyes rovatokat, hozzájuk futnak be az újságírók és riporterek elkészült cikkei ellenőrzésre, melyeket ezt követően továbbítanak a szerkesztőknek/kreatív igazgatónak:
      • újságírók;
      • riporterek.
2. táblázat. Projektterv (sablon)

2. programelem – TERVEZZ MEG! – stratégiai tervezés

1.     A hely, ahol élünk

Terv vagy probléma

  • A városvezetés egy új autógyár létesítését szavazta meg helyszíneteken.
  • Közösségi kezdeményezésre a közeljövőben szélerőmű park épül helyszínetek közelében.
  • A városvezetés népszavazást kezdeményez az évszázadok óta a város szívében lévő park mélygarázzsá alakításáról.
  • Helyszínetek külterületein egy műtrágyagyártó üzem fog létesülni.
  • Télen helyszínetek bizonyos részeiben műanyaggal, gumival, ruhákkal és egyéb környezetszennyező dolgokkal fűtenek.
  • A tervek szerint helyszínetek közelében egy kőolaj-finomítót létesítenek.
  • Helyszíneteken az utóbbi évben drasztikusan emelkedett a tüdővel kapcsolatos megbetegedések száma.
  • A városvezetés elhatározta, hogy a helyszínen és környékén betiltja az autóval való közlekedést.

Szereplőgárda

  • a polgármester, egy helyi munkás, egy helyi termelő, egy mérnök (+2 fő opcionális)
  • egy ügyvéd, egy tisztviselő, egy helyi munkás, egy turista (+2 fő opcionális)
  • egy helyi munkás, egy autótulajdonos, egy borász, egy turista (+2 fő opcionális)
  • egy olajmágnás, egy helyi lakos, egy orvos, egy egyetemista (+2 fő opcionális)
  • egy környezetvédő, egy tanár, egy mérnök, egy turista (+2 fő opcionális)
  • egy munkás/bányász, egy természettudós, egy sportoló, a polgármester (+2 fő opcionális)
  • egy kertész, egy jogász, egy mérnök, egy nyugdíjas (+2 fő opcionális)
  • egy vállalkozó, egy építész, egy turista, egy környezetvédő (+2 fő opcionális)

Helyszínek

  • esőerdővidék
  • Peking
  • Hortobágy
  • iparvidék
  • egy német kisváros
  • kőszénbányászatból élő település
  • Budapest belvárosa
  • természetvédelmi terület stb.

Példa a kártyákra

3. táblázat. Értékelő sablon

Segítség az értékelő táblázathoz és az értékeléshez

A feladatra összesen 50 pontot lehet szerezni, melyből 25 pontot a diákok, 25 pontot pedig a tanár ad. Az egyes szempontokat 1–5-ig lehet pontozni (kivéve a 2. oszlopot), s az e szempontokra kapott számok összege teszi ki a végső pontszámot.

A karakterek kidolgozottsága, aktivitás (5 pont)

Maximális pontszám akkor adható, ha az egyes karakterek életszerűen vannak kidolgozva (hanghordozás, szókincs, gesztusok stb.), kiderül foglalkozásuk, társadalmi státuszuk és ahhoz mérten viszonyulnak az egyes problémákhoz.  Mindemellett a diákok aktívan és energikusan vesznek részt mind az előkészületekben, mind a jelenetek bemutatásában.

A probléma reális megoldása, a történet hitelessége (10 pont)

Maximális pontszám akkor adható, ha a jelenetből kiderül a helyszínt érintő probléma, annak bemutatása alapos és (a lehetőségekhez képest) árnyalt. A történet hiteles, nem tartalmaz meseszerű elemeket, nem rugaszkodik el a valóságtól. A megoldás alaposan átgondolt, abban megjelennek releváns földrajzi ismeretek. A megoldás valóban megoldás, figyelembe veszi a hosszú távú hatásokat, illetve a megoldásra adott reakciókat (pl. társadalmi, gazdasági, kulturális szempontokat is szem előtt tart).

Kreativitás (5 pont)

Maximális pontszám akkor adható, ha a diákok kreatívan oldják meg a felmerülő probléma mellett magát a jelenet előadását is. A jelenet során kiderül a helyszín (az erre utaló mondatok, eszközök, gesztusok kreatívan tükrözik azt), illetve a szereplők egymáshoz való viszonya. Az alaphelyzet és szituáció világos, érdekes, eredeti. A jelenetben egyéb teátrális elemek is előfordulnak, kiderül annak műfaja (dráma, komédia stb.) is.

A földrajzi tényezők, fogalmak szakszerű használata (5 pont)

Maximális pontszám akkor adható, ha a felmerülő problémával kapcsolatban elhangzanak olyan (szak)szavak, fogalmak, amik a téma alapos ismeréséről tesznek tanúbizonyságot. A jelenetben az egyes fogalmak pontosan szerepelnek, az egyes problémákra adott válaszok illeszkednek a földrajztudomány által elfogadott nézetekhez.

2/1. Reklámfilm

Készítsetek egy reklámfilmet az előző órán látott szituációk témáiból választva! A film elkészítéséhez használjátok az eddig tanultakat: segítségetekre lehetnek az előző órán készített szituációk is! Nézelődjetek az interneten; a különféle videós portálokon számtalan reklámfilmet találhattok, amik a segítségetekre lehetnek!

Térjetek ki arra, hogy milyen előnyökkel/veszélyekkel járhat a szituációkban megjelenített probléma/terv, és hívjátok fel a figyelmet a légkör károsításával kapcsolatos emberi tevékenységekre és azok következményeire is!

Használjatok minél több filmes eszközt, ügyeljetek arra, hogy filmetek minél hitelesebb legyen, és az valóban megfeleljen a reklámfilm elvárásainak!

A reklámfilm maximum egy perces legyen és összességében a környezettudatos életmódra hívja fel a figyelmet!

Az egyes reklámfilmek elkészítésében maximum hat fő vehet részt.

Készüljetek legalább két kérdéssel a filmetekkel kapcsolatban, amit majd feltesztek osztálytársaitoknak a vetítést követően!

2/2. Videófilm

Készítsetek egy rövid videófilmet azzal kapcsolatban, hogy egy általatok választott településen (pl. polgármesterként, civilként, turistaként stb.) miket tennétek annak érdekében, hogy a levegő minősége javuljon! Ne csak azt gondoljátok végig, hogy milyen intézkedésekkel lehetne elérni a javulást, hanem azt is, hogy ezek milyen érzéseket váltanának ki az emberekből és ezeknek milyen rövid- illetve hosszútávú következményei lennének.

A videófilm maximum két perces legyen és összességében a környezettudatos életmódra és az ehhez szükséges változásokra hívja fel a figyelmet!

Az egyes videófilmek elkészítésében maximum hat fő vehet részt.

Készüljetek legalább két kérdéssel a filmetekkel kapcsolatban, amit majd feltesztek osztálytársaitoknak a vetítést követően!

A filmek bemutatását követően feltehető kérdések (példák):

  •  Mik voltak a filmek legjobb, leghatásosabb elemei, s mik voltak azok, amiken szerintetek változtatni kellene?
  • Hiányzik-e valamilyen (akár a korábbi órákon elhangzott) fontos érv a reklámból? Mi(k) az(ok)? Hogyan lehetett volna az(oka)t is megjeleníteni?
  • Milyen érzéseitek voltak a filmek nézése közben?

Források

Luikham, Siobhan (2010): Motivation and behavioural change. In. Kemp, Martin (szerk.) ZERO CARBON BRITAIN 2030: A New Energy Strategy. Centre for Alternative Technology. pp. 147–185.

Makádi Mariann (2015): Kompetenciafejlesztő földrajztanítás. Összefoglaló szakmódszertani tanulmány. ELTE TTK FFI. Budapest. 76 p.

Seres Zoltán (2018): Környezeti szemléletformálás – a fenntarthatóság témakörének feldolgozási módszerei és eszközei a földrajztanításban. OTDK dolgozat. Budapest. 87 p.

Teperics Károly (2015): Önálló tanulói tevékenység szerepe az oktatásban, kiselőadások. Csoportmunka, projektmunka szerepe, lehetőségei. In: Teperics Károly – Sáriné Gál Erzsébet – Németh Gábor – Sütő László – Homoki Erika: Földrajztanítás – válogatott módszertani fejezetek. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen. pp. 67–72.

Kerettanterv a gimnáziumok számára. Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest, 2012. Letöltés: http://kerettanterv.ofi.hu. (2019.05.11.)

 

Digitális tananyagfejlesztő pályázat

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

 

A Digitális Jólét Nonprofit Kft. Digitális Pedagógiai Módszertani Központja (DPMK) digitális tananyagok és módszertani segédanyagok fejlesztésére pályázatot hirdetett tanároknak.

 

A pályázat keretében a magyar közoktatásban dolgozó pedagógusok olyan komplex, tananyagterveket és foglalkozásterveket tölthetnek fel, amelyek tükrözik a Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájában leírt célkitűzéseket. A szervezők olyan módszertani segédanyagokat várnak, amelyek innovatív módon segítik fejleszteni a diákok 21. századi kompetenciáit és kreatív módon kiaknázzák a digitális kompetencia lehetőségeit.

(kép forrása)

A pedagógusok a következő tananyagtípusokkal pályázhatnak:

a) Digitális pedagógiai módszertannal támogatott óra-/foglalkozásterv (1 × 45 perc).

b) Digitális pedagógiai módszertannal támogatott, legalább 5 tanórából álló tematikus terv és a hozzá kapcsolódó legalább 5 db óra-/foglalkozásterv (min. 5 × 45 perc).

c) Digitális pedagógiai módszertannal támogatott, legalább 10 tanórából álló tematikus terv és a hozzá kapcsolódó legalább 10 db óra-/foglalkozásterv (min. 10 × 45 perc).

d) Legalább 5 × 45 perc időtartamú, digitális pedagógiai módszertannal támogatott projektterv.

e) Legalább 10 × 45 perc időtartamú, digitális pedagógiai módszertannal támogatott projektterv.

Az elbírált pályázatok díjazásban részesülnek.

A pályázatok értékelése az alábbi szakaszokban történik:

1.    értékelési szakasz: a felhívás megjelenésétől 2019. június 15-ig.

2.    értékelési szakasz: 2019. június 16–augusztus 31-ig.

További információk és részletes pályázati leírás:

https://dpmk.hu/2019/04/18/2860/

 

„Magyarnak és európainak lenni” – tanári továbbképzés Brüsszelben

KAPUSI JÁNOS

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnáziuma, Debrecen

geo.bethlen@gmail.com

 

Az utóbbi években jelentősen nőtt azoknak a tanároknak a köre, akik külföldi továbbképzés keretében gyarapíthatták ismereteiket és nyelvtudásukat. Európai uniós ismereteket oktató középiskolai tanárokként és versenyfelkészítőként néhányan arra is lehetőséget kaptunk, hogy – az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének jóvoltából – mélyebben is megismerhessük az Európai Unió intézményeinek működését, az európai tisztségviselők munkáját és a szervezet mindennapjait.

Előzmények

A háromnapos brüsszeli látogatás nem valósulhatott volna meg, ha nincs a 4 For Europe országos középiskolai vetélkedő. A 4 For Europe elsősorban azoknak a diákoknak szól, akiket érdekelnek az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek és kedvelik a tudást a kreativitással kombináló megmérettetéseket. Az ősszel megrendezésre kerülő verseny három fordulóból áll. Az első (online) körben változatos kvízkérdések mellett az év aktuális témájához kapcsolódó kreatív feladat (pl. programterv, videó vagy poszter készítése) vár a diákokra. A második fordulót egy regionális döntő jelenti, ahová minden régióból az online kör tíz legtöbb pontot szerző csapata kap meghívást. A régiók legeredményesebb csapatai adják majd a döntő mezőnyét, amelynek végén külföldi tanulmányi kirándulás és különböző tárgynyeremények várnak a résztvevőkre. A 4 For Europe nagy népszerűségnek örvend, minden évben százas nagyságrendben indulnak rajta négyfős csapatok, tehát rendre igen sok diákot és felkészítő tanárt mozgat a vetélkedő.

A verseny szervezői lehetővé tették, hogy a regionális döntőbe jutott csapatok felkészítő tanárai egy brüsszeli tanulmányúton vehessenek részt. A programra 2019. február 24–26. között került sor, annak a huszonnyolc tanárnak a részvételével, akik sikeresen pályáztak a felhívásra. A csoportban földrajz és történelem szakos kollégák, nyelvtanárok és szakmai tárgyakat oktató kollégák is képviseltették magukat az ország minden szegletéből.

Csoportkép az Európai Bizottság látogatóközpontjában (Charlemagne-épület) (fotó: Kapusi János)

Programok

Mivel a tanulmányút célja az európai uniós intézmények működésének megismerése, a szakmai háttérismeretek bővítése volt, joggal nevezhetjük továbbképzésnek is. Hétfőn az Európai Bizottság, kedden pedig az Európai Parlament látogatóközpontjában jártunk, ahol szakmai előadásokon vettünk részt, amelyek egyaránt érintették a sajtóban felkapott témákat (pl. EP-választás, migráció és menekültügy), valamint a ritkábban megjelenő, de legalább ennyire hangsúlyos területeket (pl. oktatáspolitika, költségvetés, kohéziós politika).

Az Európai Parlamentben találkozhattunk Szanyi Tibor és Jávor Benedek EP-képviselőkkel, valamint Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztossal is, akiket képviselői munkájukról, mindennapjaikról, az általuk képviselt szakterületek eredményeiről és a közelgő parlamenti választásról is kérdezhettünk. Az uniós tisztségviselők beszámolóin keresztül betekinthettünk az intézményi szintű kommunikációba, a döntéshozatali mechanizmusok mögött megbújó folyamatokba.

A szorosan vett szakmai programokon túl látogatást tettünk az Európai Történelem Házában és a Parlamentáriumban, ahol interaktív kiállítások keretében tanulmányozhattuk az európai integráció történetét és a tagországokat közösséggé formáló folyamatokat. Napközben rövid sétákat tettünk az uniós negyedben, este pedig városnézés keretében ismerkedtünk Brüsszel belvárosának látnivalóival.

Az Európai Bizottság történetét bemutató fal a látogatóközpontban (fotó: Kapusi János)

Mit is profitáltunk a tanulmányútból?

Noha ez nem rangsor, mégis az intézményrendszer mélyebb megismerése kívánkozik az első helyre. Tapasztalataim szerint az uniós intézmények működésének tanításarészben azért nem annyira sikeres, mert a tanulók történelmi-politikai háttérismeretek híján nem feltétlenül tudják mihez kötni az egyes ismereteket, részben pedig azért, mert tanárként mi sem feltétlenül látjuk át – és így átadni sem igazán tudjuk – az intézmények közötti, igen bonyolult kapcsolatrendszert. Az intézmények jelentőségének megértésében, a kapcsolatok értelmezésében nagyon sokat segítenek a brüsszeli élmények, ismeretek, fotók, azokon keresztül a korábbinál színesebben, érdekesebben – és talán hatékonyabban – tudjuk majd megszervezni az uniós tematikájú óráinkat, különös tekintettel az idei EP-választásra (ld. This time I’m voting/ Szavazni fogokkampány). Nyilván a kollégák részéről szükség van az eleve is erős uniós elkötelezettségre, hiszen csak így tudják hitelesen motiválni tanulóikat az integráció mélyebb megismerésére – ez pedig tantárgyfüggetlen.

A csoport az Európai Parlament épülete előtt (fotó: Kapusi János)

Mind a látogatóközpontokban, mind a kiállítóhelyeken olyan szakmai anyagokhoz jutottunk hozzá, amelyek informatív, mégis közérthető módon próbálják megismertetni a diákokkal az integráció történetének fontos állomásait, a tagországokból fakadó sokszínűséget, az intézményeket és persze az európai demokrácia gyakran elfelejtett értékeit. Az Európai Történelem Házában (weboldal) például kifejezetten tanároknak szóló csomagot kaptunk, hozzáféréssel tematikus óratervekhez, módszertani ötletekhez, melyek – mivel több idegen nyelven is elkészültek – emelt nyelvi és két tanítási nyelvű képzésekben is jól felhasználhatónak tűnnek. A Parlamentáriumban (weboldal) pedig egy 360 fokos parlamenti mozi keretében élhettük át, milyen lehet európai képviselőnek lenni.

Az Európai Történelem Háza (fotó: Kapusi János)
A Parlamentárium (fotó: Kapusi János)

Tanárként fontos, hogy megfelelő rálátásunk legyen az európai oktatáspolitika sarokpontjaira, a főbb fejlesztési irányokra, legyen szó a szegregációt és a lemorzsolódást csökkentő programokról, korai iskolaelhagyásról, kompetencia-fejlesztésről, mérésekről, a szakmához jutás megerősítéséről vagy akár külföldi továbbtanulási és továbbképzési lehetőségekről. Az Európa 2020 keretrendszerében ezek az akcióterületek a korábbinál jóval nagyobb hangsúllyal jelennek meg. Az előadásokat követő beszélgetéseken mindannyiunk számára tanulságos volt látni, mit is mutatnak a – jellemzően egybevágó – tanári tapasztalataink az uniós irányok és célkitűzések tükrében. Bár a költséghatékonyság a stratégia egyik központi gondolata, fontos megemlíteni, hogy következő uniós ciklusban várhatóan jóval nagyobb forrás jut az Erasmus+ programok megvalósítására, így sokkal több tanuló és tanár számára nyílik lehetőség nemzetközi projektekben, külföldi képzéseken való részvételre, melyekből akár teljes iskolaközösségek is profitálhatnak.

Nemcsak a szakmai tartalom miatt volt igazán hasznos ez a tanulmányút, hanem programszervezési szempontból is. Szerencsések vagyunk, ha olyan intézményben dolgozhatunk, ahol prioritás a külföldi kapcsolatok ápolása, az utazásszervezés és az önképzés. Megismerve a látogatóközpontok működését, az interaktív kiállításokat és egyéb kísérő programokat, sok olyan gyakorlati információhoz jutottunk, amire szükségünk lehet, ha diák- vagy tanárcsoportokkal Brüsszelben járunk, esetleg kifejezetten oda szervezünk kirándulást. Ez az ösztönzés természetesen nem kizárólag brüsszeli vagy strasbourgi kirándulásokra vonatkozik, hanem az uniót képviselő intézmények (pl. magyarországi képviseletek, Europe Direct irodák) által szervezett programok meglátogatására (Európa-nap, vetélkedők, pályázatok) és iskolai rendezvények (pl. tematikus órák, napok) szervezésére is.

Az Európai Parlament ülésterme (fotó: Kapusi János)

A továbbképzésen való részvétel mind tanári, mind intézményi szinten elősegítheti a további kapcsolatépítést, hálózatosodást, akár hasonló profilú, de egymástól távol fekvő iskolák között is. Mivel szinte minden megye és iskolatípus képviseltette magát közöttünk, hamar találtunk közös témákat, kapcsolódási pontokat, az egyetemi évektől a versenyfelkészítésig. Mint gyakorlott felkészítők, lehetőséget kaptunk arra is, hogy észrevételeket, ötleteket fogalmazzunk meg a 4 For Europe vetélkedő szervezésével, feladattípusaival kapcsolatban, így a jövőben remélhetőleg még szórakoztatóbb és tartalmasabb vetélkedőkre készülhetünk tanulóinkkal.

Köszönetnyilvánítás

A továbbképzést nagyon jól szervezettnek, tartalmasnak és szórakoztatónak értékelem. Külön szeretném kiemelni a szervezők közvetlenségét és rugalmasságát, amivel a csoportot felkészítették a látogatásra. Köszönet az Európai Bizottság magyarországi képviseletének, illetve a 4 For Europe verseny megvalósításán dolgozó kollégáknak a lehetőségért, mindenekelőtt pedig Perger István képviseletvezető-helyettesnek a látogatás koordinálásáért és a hasznos háttérinformációkért.

Virtuális földrajzórák

Magyarország legnagyobb virtuális valóság játék- és élményközpontjában, a budapesti VRMAX-ban (www.vrmax.hu) áprilisban tervezik elindítani a Google Earth VR programra épülő INGYENES VIRTUÁLIS FÖLDRAJZÓRA projektet felső tagozatos általános iskolai, illetve középiskolai osztályok részére.

A VIRTUÁLIS FÖLDRAJZÓRA során a tanulók földrajz szakos tanár, illetve hallgató által vezetett 3D virtuális túra keretében ismerkedhetnek meg Földünk domborzatával, természeti csodáival és építészeti műremekeivel. A részletek a https://docs.google.com/presentation/d/1Ojm-fxvxU-bUTeDiaSnEdYO36QSX-GmAJ0H8_E5OVbM/edit?ts=5cac50bf#slide=id.p1 linken érhetők el.

A program előkészítése során várják azon földrajz szakos tanárok és egyetemi hallgatók jelentkezését, akik „virtuális túravezetőként” szívesen részt vennének a projektben. Az érdeklődőket megtanítják a VR eszközök és a Google Earth VR program kezelésére, valamint közösen kialakítják velük a virtuális földrajzóra tematikáját.

Érdeklődés:  06-70-376-4813

A Föld napja a Bányászati és Földtani Szolgálattal

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

 

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat földtudományokkal kapcsolatos előadásokat és bemutatókat tart Föld Napja alkalmából 5-12. évfolyamos diákok számára 2019. április 25-én 9-15 óra között. Várják azok jelentkezését, akik szívesen részt vennének az eseményen.

A részvételhez előzetes regisztráció szükséges!
A regisztráció határideje: 2019. április 15. (hétfő) 16 óra

A résztvevő gyermekek száma kötetlen, de minden 10 fő mellé egy felnőtt kísérő jelenlétét kérik.
A jelentkezéskor kérik, hogy jelezzék az alábbiakat:
– iskola neve;
– az érkező gyerekek száma és korosztálya;
– kontakt személy neve és elérhetősége;
– az érkezés várható időpontja;
– a választott előadások címe időponttal megjelölve (csoportonként maximum 3 előadás választható);
– az előzetes jelentkezéshez kötött bemutatókat időponttal megjelölve (a többi bemutató szabadon látogatható).

Jelentkezés, információ: Palotás Klára palotas.klara{kukac}mbfsz.gov.hu

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny – Földrajz

BARNA KATALIN

a verseny ügyvezető elnöke

barnakatalin@gmail.com

 

A versenyekről szóló sorozatunkat a legnagyobb múlttal rendelkező földrajzversennyel az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny bemutatásával (OKTV) zárjuk.

Az OKTV az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) által meghirdetett és finanszírozott tanulmányi verseny. Az első OKTV-t 1923-ban rendezték matematikából, 1927-től indult a fizika, illetve a természettan verseny.

Minden tanév kezdete előtt az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint az Oktatási Hivatal közösen meghirdeti az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny részvételi feltételeit, követelményeit, a lebonyolítás rendjét és időpontjait. A versenyen azok a tanulók indulhatnak, akik valamely magyarországi középiskola nappali rendszerű képzésében vesznek részt, valamint a versenykiírás tanévében az adott középiskola pedagógiai programja szerint a középiskolai szakaszt lezáró évfolyam vagy az azt közvetlenül megelőző évfolyam tanulói. Bizonyos tárgyaknál, mint például az élő idegen nyelv, lehetnek kizáró okok: valamelyik szülő vagy a tanuló anyanyelve az adott idegen nyelv, 12. életévük betöltése után legalább egy tanéven át folytattak tanulmányokat az adott nyelvterületen stb. A földrajzverseny háromfordulós és egy kategóriában kerül kiírásra. A versenynek vannak olyan tantárgyai, amelyekhez pályamunka írása tartozik, a földrajzon kívül ilyen a dráma, a magyar nyelv, a mozgóképkultúra és médiaismeret, a művészettörténet, a történelem és a vizuális kultúra. A pályamunkák témáját, terjedelmét, elvárt kiegészítéseit is a versenykiírás tartalmazza.

A verseny szakmai irányítását és felügyeletét tantárgyanként szakmai elnökből, ügyvezető elnökből és legalább még egy bizottsági tagból álló versenybizottság látja el. A földrajz tantárgyi bizottságot szakmai elnök (akit az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere bíz meg 3 évre) és ügyvezető elnök vezeti, akit évente az Oktatási Hivatal bíz meg. A szakmai feladatok – feladatlap és javítókulcs készítése, a szakmaiság felügyelete és biztosítása – a szakmai elnök feladata. Az ügyvezető elnök feladata a verseny kiírás szerinti szervezése, határidők figyelemmel kísérése, egyéb ügyviteli feladatok ellátása. A bizottság tagjai magyarországi egyetemek oktatói, gyakorló középiskolai tanárok, egyéb szakmai szervezetek képviselői van közöttük geológus illetve térképész is. A tantárgyi bizottságok feladata a versenykiírás véleményezése, módosítások kezdeményezése. A tantárgyi bizottságok készítik el az egyes fordulok feladatlapjait, egyéb feladatait. Az első forduló feladatlapjainak javítása a jelentkező tanuló iskolájában történik. Innen azokat a dolgozatokat küldik tovább, melyek a tantárgyi bizottság által meghatározott pontszámot elérik. A javított dolgozatok felülvizsgálatát, valamint a további fordulók feladatainak értékelését a tantárgyi bizottságok végzik. Az utolsó forduló a döntő. Erre szinten a versenykiírás alapján meghatározott számú versenyzőt hívhatnak be a tantárgyi bizottságok. Az eredmény az Oktatási Hivatal által szervezett ünnepségen ismerhetik meg a versenyzők. Ezen az ünnepségen kategóriánként díjazzák az első három helyezettet. Minden évben díjazzák tantárgyanként a legjobb felkészítő tanárokat is.

A versennyel kapcsolatos közérdekű információkat csak az Oktatási Hivatal hozhatja nyilvánosságra, melyek a Hivatal honlapján megtalálhatók. Az OKTV eredményeivel kapcsolatos információk 1986 és 2013 közötti időszakról az OFI honlapján szerepelnek Neuwirth Gábor kutatásai alapján. Az OKTV összesített adata az Oktatási Hivatal honlapján a 2004/2005-ös tanévtől szerepelnek.

A földrajz OKTV első és második fordulós feladatlapjai a 2010/2011. tanévig csak természetföldrajzi, illetve a második fordulóban zömében társadalomföldrajzi kérdéseket tartalmaztak. 2010/2011-től változott a feladatlapok összeállításának módszere. Az első forduló feladatlapja továbbra is csak feleletválasztásos tesztkérdéseket tartalmaz. Az összesen megszerezhető 200 pontból 100 a természetföldrajzi és 100 a társadalom földrajzi kérdésekkel összegyűjthető pontok száma. A változtatások után, egy átmeneti időszakban még a természetföldrajzi kérdésekkel szerezhettek több pontot a versenyzők, hiszen az előző években csak ilyen kérdések szerepeltek az első fordulóban. Egy-két év elteltével a diákok felkészülése már igazodott az elvárásokhoz, így nem mutatkozik szignifikáns különbség a két témakör pontjai között. A versenykiírás alapján maximum 60 fő hívható be a második fordulóba. Az utóbbi években 55-57 tanuló jut tovább az első fordulóból, az elmúlt évek tapasztalata alapján minimum 170 illetve annál magasabb ponttal van reális esély a továbbjutásra. A második forduló feladatlapja is 200 pontos. A feladatok itt már jelentős arányban nyílt végűek, amelyek között problémamegoldó esszé, illetve számítási feladatokat is találunk, és ezek egy részét a feladatlapban közölt források alapján kell megoldani. Tartalmukat tekintve pedig azonos arányban tartalmaznak természetföldrajzi illetve társadalomföldrajzi témákat. Az első fordulóhoz hasonlóan itt is megfigyelhető, hogy a versenyzők közel azonos számú pontot a természetföldrajzi és társadalom földrajzi kérdésekre adott helyes válaszokkal. Örvendetes, hogy minden évben több olyan versenyző is van, aki a második fordulóban is 180 pont feletti eredményt ér el.

A második fordulóba jutott tanulóknak be kell küldeniük az önállóan elkészített pályamunkájukat is. Ezek témái a versenykiírásban szintén megtalálhatóak a formai követelményekkel együtt. Évente 4-5 különböző pályamunkatéma közül választhatnak egyet a versenyzők. A témák a természet és társadalomföldrajziak is lehetnek. Valamennyi megadott pályamunkacímhez tartozik egy rövid leírás, elvárások megfogalmazása, mely segít a pályamunkák íróinak a dolgozat elkészítésében. Minden dolgozat elkészítésénél nagyon fontos az önálló kutatómunka, illetve ennek alapján saját megállapítások közlése. Ez alapulhat terepbejáráson, dokumentumelemzésen vagy önálló megfigyelésen, kérdőíves felmérésen. A dolgozat témájának feldolgozásához a kutatómunka módszere szabadon választható, a legfontosabb kritérium a saját eredmények minél hitelesebb ismertetése. A pályamunkára maximum 100 pontot kaphatnak a diákok, ebből 70 pont a tartalomra, 20 pont az illusztrációra és 10 pont a felhasznált irodalomra adható. Minden évben több maximális pontot érő pályamunkával találkozik a bíráló bizottság.

A tantárgyi bizottság 40-45 versenyzőt hív be a szóbeli döntőre. A szóbeli döntőn a bizottságok a beküldött pályamunkák témái alapján szerveződnek. Azok a tanulók, akik ugyanabból a témából írták a pályamunkájukat, ugyanahhoz a bizottsághoz kerülnek. Esetenként előfordul, hogy egy témából több bizottság is alakul, ha sokan írnak azonos témában pályamunkát. A szóbelin 60 pont a maximálisan elérhető pontszám. A döntőn egyrészt a pályamunka tartalmával, a felhasznált irodalommal, az illusztrációkkal kapcsolatban, másrészt a pályamunka tágabb témaköréhez kapcsolódó, a közép- és emelt szintű érettségi vizsga követelményeinek megfelelő témákból kapnak kérdéseket a versenyzők. Több év tapasztalata, hogy a versenyzők a pályamunkájukat saját kutatásuk alapján készítik. Esetenként a hatékonyabb kutatási módszerek kiválasztásához kapnak segítséget felkészítőiktől. Örvendetes, hogy a pályamunka témájához kapcsolódó, bővebb ismereteket igénylő kérdésekre is szakmailag hiteles válaszokat tudnak adni és szívesen fogalmazzák meg saját véleményeiket, javaslataikat is. A minden évben tapasztalható jó eredmények, mind az írásbeli és a szóbeli fordulón is azt mutatják, hogy a versenykiírásban szereplő követelmények teljesíthetők. Bár a tantárgyi bizottságban többször felmerültek már a verseny szerkezetével kapcsolatos változtatási javaslatok, a tanárok körében végzett ilyen jellegű felmérések nem fogalmaznak meg egyértelmű változtatási igényeket. Ezért a tantárgyi bizottság a jövőben nem tervezi az eddigi versenyszervezési gyakorlat jelentős megváltoztatását.

A legjobbak díjazása – díjátadó ünnepség a Móricz Zsigmond Gimnáziumban 2018. június 1-jén (forrás)

Játékos földrajz 2. – Rendezd sorba adatok szerint!

FARKAS MARGIT

egyetemi hallgató, ELTE TTK FFI Földrajz szakmódszertani csoport

gittamedi@gmail.com

 

A következőben egy a térbeli tájékozódási készséget és matematikai kompetenciát fejlesztő játékot mutatunk be, amely a földrajzi tudás rögzülését, mélyítését segíti elő.

Korosztály: 7-8. évfolyam

Játékidő: körönként 7-10 perc

Játékosok száma: 2-4 fő

A játék célja: a topográfiai vonatkozású adatok térbeli és/vagy időbeli rendszerben való megtanulásának elősegítése.

Fejlesztendő kompetenciák, készségek: térbeli tájékozódási készség; földtörténeti léptékű időképzet; matematikai kompetencia; gondolkodási készség.

A játék tartozékai: kártyalapok (alföld, dombság, hegység, folyó, ország kategória), fejenként 5 db pontjelző (lehet korongok, gyufaszálak vagy más kisebb tárgyak, amikkel a diákok jelezni tudják, hogy kinek hány pontja van, és pontszerzés esetén át tudják adni egymásnak).

A játék alapötlete: a „Miért éppen Uppsala?” társasjáték, amiben európai városokat kell földrajzi szélesség és hosszúság szerint egymáshoz viszonyítva elhelyezni.

A játék előkészítése

Minden játékos elé helyezzetek az asztalra 3 db kártyalapot úgy, hogy a földrajzi nevet lássátok! Ezen kívül minden játékos kap 5 db pontjelzőt is. Húzzatok egy kártyalapot a pakli tetejéről, és tegyétek középre a földrajzi névvel felfelé! Ez lesz a kezdő viszonyítási pontotok. A játékot a legfiatalabb játékos kezdi.

A játék menete

A játékosok az óramutató járása szerint következnek egymás után. A soron következő játékos választ egy lapot az előtte lévőkből és beilleszti a középen lévő lapok közé, majd húz egyet az előző helyére, ha van még a húzópakliban. Az új kártyalap beillesztésének szabálya attól függ, hogy melyik paklival játszotok.

Alföldek, dombságok, hegységek: a kezdő laptól balra elhelyezett lapokon lévőtájak egyre idősödnek, a jobbra elhelyezettek egyre fiatalodnak; felfelé egyre magasabbak a tengerszinthez képest, lefelé egyre alacsonyabbak következnek.

Folyók: a kezdő laptól balra elhelyezett lapok folyói egyre hosszabbak, a jobbra elhelyezettek egyre rövidebbek; a torkolati vízhozamuk felfelé egyre nagyobb, lefelé egyre kisebb.

Országok: a kezdő laptól balra elhelyezett országok területe egyre nagyobb, a jobbra elhelyezetteké egyre kisebb; felfelé egyre népesebbek, lefelé egyre alacsonyabb népességszámúak. (Ebben a verzióban a terület nagysága kicserélhető népsűrűségre vagy GDP/fő-re is, a népességszám pedig átlagéletkorra vagy természetes szaporodásra.)

Tehát az új lapot valamelyik sorba (függőlegesen vagy vízszintesen) kell beilleszteni, de csak az egyikbe. A beillesztésnél fontos, hogy a viszonyítási szempont szerint a két szomszédja között helyezkedjen el, tehát például a tőle balra lévőnél fiatalabb, a jobbra lévőnél pedig idősebb legyen. Ha csak egy szomszédja van, akkor csak ahhoz kell viszonyítani. Ha a két lap értéke megegyezik, akkor mindegy, hogy melyik melyik oldalon van.

Értékelés (pontozás)

Pontot akkor nyerhettek, ha sikerül lefülelni valaki tévesztését vagy a ti választásotokat alaptalanul kérdőjelezték meg. Miután egy játékos elhelyezte a lapját, a többi játékos jelezheti, ha szerinte rossz helyre került (mindaddig, amíg a következő játékos le nem tette a lapját). Ezt úgy kell jelezni, hogy megmondod, a letett lap melyik szomszédjához képest van rossz helyen. Ekkor nézzétek meg a hátlapon lévő adatokat, és döntsétek el, hogy kinek van igaza! Ha a lap valóban rossz helyen van, akkor a hibát jelző játékos kap egy pontjelzőt a lap tulajdonosától, ha pedig jó helyen van, akkor fordítva. Ha valaki elveszti az összes pontjelzőjét, akkor az adott körből kiesik.

A játék vége

A játék addig tart, amíg van lerakható kártyalap, vagy valaki be nem gyűjtötte az összes pontjelzőt. Az győzött, akinél a legtöbb pontjelző van.

Mintakártyák

A kártyák eleje a bal oldalon, a hátoldala jobbra látható.

Javasolt kártyák

  • Alföldek, dombságok, hegységek:Andok, Appalache, Sziklás-hegység, Atlasz, Brazil-felföld, Kanadai-ősföld, Kelet-afrikai-magasföld, Paraná-alföld, Dekkán-fennsík, Himalája, Pamír, Fuji, Urál, Tien-san, Hindusztáni-alföld, Nagy-Artézi-medence, Nagy-Vízválasztó-hegység.
  • Folyók:Amazonas, Mississippi, Kongó, Nílus, Orinoco, Paraná, Indus, Jangce, Sárga-folyó, Urál-folyó, Tigris, Gangesz, Brahmaputra, Ob, La Plata, Szent Lőrinc-folyó, Niger, Murray.
  • Országok:Egyiptom, Amerikai Egyesült Államok, Brazília, Mexikó, Venezuela, Dél-Korea, India, Japán, Kína, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország, Szingapúr, Indonézia, Laosz, Bhután, Fülöp-szigetek, Afganisztán, Irán, Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, Argentína, Chile, Uruguay, Kolumbia, Algéria, Tunézia, Csád, Elefántcsontpart, Etiópia, Kenya, Madagaszkár.