Felhívás a “Tűzön-vízen át” online földrajzversenyre

MAKÁDI MARIANN

ELTE TTK FFI Földrajz szakmódszertani csoport

makadim@caesar.elte.hu 

A Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézete online földrajzversenyt hirdet a 2018/19. tanév tavaszi félévére.

„Tűzön-vízen át” című online földrajzverseny egyéni, két korcsoportban kerül meghirdetésre: az általános iskolások (7–8. évfolyam) és a középiskolások (9–11. évfolyam) számára. Olyan tanulók jelentkezését várjuk, akik érdeklődnek a földrajz iránt, és szívesen elgondolkodnak egy-egy probléma okain, természeti, társadalmi és környezeti következményein, keresik a tapasztalható tények közötti összefüggéseket.

A verseny alapvetően az iskolai földrajz tananyagra épül. Az általános iskolásoknak a 7. és a 8. osztályos tananyaggal, a középiskolásoknak a 9. és a 10. osztályos tananyaggal kapcsolatos feladatokat kell megoldaniuk.

A verseny témaköre 2019. tavaszi félévében általános iskolában és középiskolában egyaránt: a földrajzi övezetesség.

A tanulók felkészüléséhez az EKE-Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet újgenerációs földrajztankönyveit ajánljuk, mert ezek mindenki számára elérhetőek az interneten (http://tankonyvkatalogus.hu).

A verseny háromfordulós.

Az 1. és a 2. forduló (elődöntők) online rendszerűek, a Socrative (https://socrative.com) alkalmazás használatával történik. Ennek során a tanulók szabadidejükben oldják meg a tesztfeladatokat egy adott időtartamon belül, és a megoldásokhoz bármely segédeszközt használhatnak.

  1. forduló: 2019. február 22–24.
  2. forduló: 2019. április 5–7.

A döntőre a legjobb teljesítményeket elért tanulókat hívjuk meg az ELTE-re.

A döntő két részből áll:

  1. A döntő első részében a tanulók írásbeli feladatlapot oldanak meg, amiben ábrát vagy képet és térképet kell elemezniük tesztszerű feladatokban (egyszeres és többszörös választás, igaz-hamis, fogalomfelismerés; párkeresés; sorba rendezés; szöveg-, ábra-, kép-, térképértelmezés; érvgyűjtés; indoklás).
  2. A döntő második része szóbeli, ahol a versenyzők a földrajzi övezetesség témakörével kapcsolatos szabadon választott témáról tartanak rövid előadást pechakucha módszerrel. Az előadásra otthon, előzetesen kell felkészülni, a választott témával kapcsolatban 10 diaképet kell összeállítani, amelyekről egyenként 20-20 másodpercig beszélhetnek.

A döntő időpontja: 2019. június 1. szombat

A verseny ingyenes.

A versenyre előzetes jelentkezést várunk 2019. február  5-ig a makadim@caesar.elte.hu címre, az alábbi adatok feltüntetésével:  jelentkező neve,  évfolyama, iskolája, földrajztanára, e-mailcím (ahová az értesítés küldhető).

Versenyfelhívás – XI. Földgömb nemzetközi középiskolai földrajzverseny

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

„Ésszel járom be a Földet!” A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány és A Földgömb magazin Vámbéry Ármin szavaival – s egyben saját mottójával – immár tizenegyszer hirdet országos vetélkedőt középiskolás diákok számára.

A verseny tematikája

  • A verseny kiemelt témaköre: Az egykori Szovjetunió földrajza.
    (Az ún. „szovjet utódállamok”, illetve a területükön elhelyezkedő természeti földrajzi egységek, tájak, amelyek akár a határokon túlra is átnyúlhatnak.)
  • A verseny alapvetően az általános és középiskolai tananyagra, aktuális hírekre, s az általános műveltségre épít.
  • Külön hangsúlyt kapnak A Földgömbben megjelent és a szervezők által kijelölt cikkek, írások.
forrás: https://pixabay.com/photo-3229740/

A verseny három fordulóból áll.

  • Az első fordulóra 2019. február 13-án (szerdán) 14-16 óra között kerül sor.
    Minden csapat a saját iskolájában oldja meg a központilag összeállított feladatlapokat, amelyeket a verseny megkezdése előtt egy órával e-mailben küldenek el a szervezők az iskola nevezési címére.
    A tesztek kitöltésére két óra áll rendelkezésre.
    A feladatlapok kitöltéséhez semmilyen segédeszköz nem használható!
  • A legjobb 12-16 csapat jut a középdöntőbe, melyet 2019. március 22-én (pénteken) rendeznek a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban. Ez egy írásbeli fordulóból áll.
  • A legkiválóbban teljesítő 8 csapat kerül a döntőbe. A döntő érdekes, izgalmas feladatokból, szóbeli és írásbeli fordulókból áll.
    2019. március 23-án (szombaton) délelőtt, szintén Bonyhádon rendezzük.

Nevezési díj: 2500 Ft/ csapat.

A nevezési határidő és a nevezési díj befizetésének határideje: 2019. február 12.

További információ:

https://verseny.afoldgomb.hu/versenykiiras

 

Hogyan űzte a globalizáció a Lappföldre a Mikulást?

MAKÁDI MARIANN
ELTE TTK FFI Földrajz szakmódszertani csoport

makadim@caesar.elte.hu

 

Ki ne tudná, hogy december 6. Miklós nevenapja, hiszen e nap köré legendák és szokások sokasága kötődik régtől fogva. Nincs, aki valamilyen formában ne találkozott volna ezekkel vagy talán még a jóságos, nagyszakállú Mikulással is, aki a Lappföldön ajándékokkal megrakott rénszarvasszánjára pattanva száguldja át Európát, hogy megajándékozza a gyerekeket. Ám a Mikuláshoz kötődő mai szokások és azok eredete meglehetősen távol állnak egymástól a térben és szellemiségükben egyaránt.

Szent Miklós egyházi ábrázolása (forrás)
A Mikulás klasszikus romantikus ábrázolása (forrás)

Persze mint minden szokásnak, a Mikulás-kultusznak is van valóságalapja, hiszen a Mikulás alakjában a 3–4. század fordulójának Szent Miklós püspöke él tovább világszerte, nemzedékek sokasága számára. De ki is volt Szent Miklós? A gyerekek, a diákok és a tengerészek védőszentje. Élettörténete több bizonytalanságot tartalmaz, alapvetően a 13. századi Legenda Aureában (latin nyelvű legendagyűjtemény) megjelent leírások alapján élt tovább a történelem során. Eszerint Miklós egy gazdag család gyermekeként született a kis-ázsiai Patarában (ma Gelemiş, Antalya tartomány, Törökország) valószínűsíthetően Kr. sz. 270–286. között (de még a 245 év is felbukkan születési dátumaként). Csakhogy már kisgyermekként árvaságra jutott, mert szüleit elvitte egy járvány. Nagybátyjához, a patarai érsekhez került, kolostorban nőtt fel, így talán nem is csoda, hogy a papi hivatást választotta. Emberszeretetének és segítőkészségének híre messzi földre eljutott. 270-ben egy zarándokútról hazafelé tartva betért imádkozni Myra (ma Demre, Antalya tartomány, Törökország) városába. Ennek a cselekedetének püspöki cím lett a vége, melyet 52 éven át viselt. Hogyan lett az akkori anatóliai főváros püspöke? A legenda szerint komoly küzdelem folyt a város püspöki székéért, mert az könnyű gazdagságot ígért. Hatalmaskodó és korrupt önjelöltekből nem volt hiány az akkori püspökválasztáskor sem. Ezért a püspöki kar az egyik főpap jósló álma alapján úgy határozott, hogy az a felszentelt pap legyen a püspök, aki aznap elsőként lépi át a város kapuját. Nos Miklós pap volt az. A városlakók mindig hálával gondoltak vissza erre az eseményre, mert a püspök egyszerű emberként a néppel együtt élt, figyelt a gondjaikra, tanított és szeretetet hirdetett. Ebből táplálkozik a Mikulás-legenda alapja.

Myra különös szépségű város sziklafalba faragott épületeivel (forrás)

A kolostor szomszédságában élt egy elszegényedett nemesember, aki úgy elnyomorodott, hogy betevő falatra is alig jutott a családjának. Három eladó lánya volt. Tudták, hogy mindnyájuk boldogsága aligha teljesülhet, hiszen a férjhezmenetelhez hozomány kell. Úgy gondolták, hogy ez azzal teremthető elő, ha valamelyiküket eladják szolgának.  Egy este azon vitatkoztak, hogy ki hozza meg az áldozatot a többiekért. Az utcán ballagó püspök a család ablaka alatt meghallotta az alkudozást. Nem tétovázott, visszasietett a templomba, ahol egy marék aranyat kötött egy kendőbe, majd bedobta a család ablakán. A lányok azt hitték, csoda történt. Egy év múlva ugyanebben az időben egy újabb keszkenő aranyat dobott be a második lánynak. A lépteit meghalló lányok kiszaladtak a ház elé, s úgy látták, egy pirosruhás öregember sietett el a sötétben. A harmadik évben ezen a napon nagyon hideg volt, ezért zárva voltak az ablakok. Ekkor a püspök felmászott a sziklaoldalban épült ház tetejére, és a nyitott tűzhely kéményén dobta be az aranyat. A kincs a legkisebb lány harisnyájába pottyant, amit éppen ekkor akasztott ki száradni. Az emberek a városban egyre erősebben kezdték hinni, hogy ezen a téli napon a havas Taurus hegységből jön le a városba az ajándékot osztó tél-apó. Persze később kitudódott, hogy a püspök az ajándékozó, aki később névnapja előestéjén édességet és apró ajándékokat osztogatott a gyerekeknek. Ebből a legendából táplálkozik a 19. század óta a városokban az a szokás, hogy az ablakokba kitett zoknikba, kitisztított cipőkbe piros zacskókba csomagolt édességet és gyümölcsöt hoz a Mikulás.

Az ajándékosztó Szent Miklós-legenda ábrázolása: Fra Angelico A három szűz férjhez adása című festményén (forrás)

A püspök feltehetően 343. (vagy 350.) december 6-án hunyt el, így szentté avatása után a keresztény egyház ezt a napot választotta ünnepnapjának. Nyugat-Európában már a középkorban megjelent a mai Mikulás-ünnep elődje, amelyen a gyerekeket apró ajándékokkal lepték meg szüleik. Ünneplése hazánkban is kötelező volt 1560–1611 között (ennek emlékét őrzik településneveink, pl. Kunszentmiklós, Szigetszentmiklós, Törökszentmiklós). Azt követően december 6-át megtartható emléknappá minősítették át.Az emléknaphoz kötődő ajándékozás általános szokássá a 19. század végén, szláv közvetítéssel vált, a neve is erre utal (Mikulas = Miklós). Azonban e nap egyházi kötődése még a két világháború között is erős volt: a Mikulás a mennyben lakott, a gyerekeket az égből figyelte. Alakjának erkölcsi szerepe is volt, hiszen a jó gyerekeket ajándékozta meg finomságokkal angyalok segítségével, a rosszaknak virgácsot adatott a krampuszokkal. Sőt, egész éven át figyelte a gyerekeket, s éves cselekedeteik alapján „ítélt”.

A rénszarvasok vontatta szánon érkező Mikulás ábrázolása képeslapon (forrás)

Aztán – főleg amerikai hatásra – a Mikulás egyre inkább ajándékhozó alakká vált. Sőt, mivel a ma egyre terjedő felfogás szerint az ajándékot már nem kell kiérdemelni, az „alanyi jogon jár” minden gyereknek, az ajándékozás úgymond „kötelezővé” vált. Így hát a Mikulás erkölcsi „bíróból” lassan kívánságokat teljesítő „csomagküldő szolgálattá” vált. Kilenc repülő rénszarvas vontatta szánjával december 25-én egyetlen éjszaka alatt körbe rohanja a Földet, és szétszórja ajándékait (nem kis teljesítmény, 40 000 km 10-12 óra alatt!). Azokat az ajándékokat, amelyeket megrendeltek tőle. Hiszen a gyerekek analóg vagy elektronikus levelet írhatnak a Mikulásnak, amiben leadhatják a rendelésüket (lásd a párhuzamot az internetes vásárlással!). A városokat ellepik a Mikulás-ügynökök, joviális, kedves alakjával termékek millióit (a Coca Colától a szörfdeszkáig) és általában a vásárlást reklámozzák. A legendából táplálkozó jóságos, pocakos, öreg Mikulás képzetét felváltotta a dinamikusan száguldó „futár-Mikulás”.

Mikulásfalva (Santa Claus Village) Rovaniemi mellett a sarkkör közelében, azaz finnül, Napapiirinél (forrás)

Ha a Mikulás megrendelést teljesít, akkor valahol telephelyének is kell lennie. Ezt előbb a finnországi Korvatunturira (Fül-hegy; é. sz. 68004’25”; k. h. 29004’25”), majd a lappföldi Rovaniemi (é. sz. 66030’05”; k. h. 25044’05”) közelébe, az Északi sarkkörre találták ki. (Igaz, ma már nem teljesen a sarkkörön van Mikulásfalva, mert a planetáris precesszió következtében a sarkkör évi 20 métert vándorol, jelenleg észak felé.) Azt hihetnénk, hogy a nagy hó és a titokzatos északi fény romantikája helyezi ide „Télapó” lakhelyét. Valójában részben csillagászati, részben vallási alapja van. Ugyanis az északi népeknek (főképp a vikingeknek) volt egy kereszténység előtti szokásuk, miszerint a téli napforduló idején megajándékozták egymást. A legősibb skandináv isten, Odin éppúgy ajándékokkal megrakott szekéren száguldozott az északi égbolton, mint a finn Mikulás, azaz Joulupukki. Ma repülővel érkezik a világ bármely részére édességet osztogatni, s szelfik milliói készülnek látogatásakor. Amúgy is, a Mikulás kétlaki, hiszen postacíme is kettő van: az Északi sarkkör (96930 Artic Cicle, Finnland) és az attól még 300 km-re északra fekvő Korvatunturi. (Újabban a sarkkörit  irodája helyeként, Korvatunturit pedig szülőhelyeként tüntetik fel.) A két hely közötti hatórányi autóút persze repülő szánnal mindössze 4-5 perc. A Mikulás hivatalos honlapja pedig minden földlakó számára elérhetővé teszi bármikor (magyarul itt). Így kebelezte be a globális üzleti világ egy szentéletű ember emlékét.

A Mikulás két otthona (Google térkép)

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Mikulás

http://tortenelemcikkek.hu/node/310

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/343_december_6_szent_miklos_puspok_halala/

Debrecenben találkoztak a földrajzosok

ÜTŐNÉ VISI JUDIT

Oktatási Hivatal

judit.uto.visi@gmail.com

 

Az idén tizenegyedik alkalommal tartották meg a Magyar Földrajzi Konferenciát, a földrajztudomány egyik legrangosabb magyarországi szakmai eseményét. A konferencia a Debreceni Egyetem Földtudományi Intézete és az MTA Debreceni Területi Bizottságának Földtudományi Szakbizottsága, a Magyar Földrajzi Társaság, a Magyar Meteorológiai Társaság és a Magyarhoni Földtani Társulat Alföldi Területi Szervezete közreműködésével 2018. november 9‒11. között, a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részeként került megrendezése. A szervezők a konferencia céljai között jelölték meg a földrajz- és rokontudományai legfrissebb kutatási eredményeinek megismertetését, a földrajzoktatást érintő kérdések megvitatását és nem utolsó sorban a szakemberek közötti közvetlen eszmecsere lehetőségét.

A szervezők nevében Dr. Csorba Péter a Magyar Földrajzi Társaság elnöke köszönti a konferencia résztvevőit (fotó: Ütőné)

A konferencia a köszöntők után plenáris előadásokkal kezdődött az egyetem főépületének aulájában. Az első előadó, Mika János egyetemi tanár „Az éghajlatváltozás aktuális globális és hazai fejleményei” című előadásában különböző éghajlati modellek alapján vázolta a várható következményeket. A második előadó, Bíró Tibor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának dékánja a klímaváltozásból adódó hazai vízgazdálkodási kihívásokról beszélt. A plenáris ülés záró előadásában Kocsis Károly akadémikus, az atlasz szerkesztőbizottságának elnöke mutatta be Magyarország Nemzeti Atlaszának új kiadását, amely a közelmúltban jelent meg.

Dr. Kocsis Károly akadémikus mutatta be a Magyarország Nemzeti Atlasza új kiadását (fotó: Ütőné)

Az ebédet követően három, párhuzamosa futó, aktuális témák köré szerveződött pódiumbeszélgetésre került sor. Az egyes témák:

  • A magyar gazdasági növekedés térbeli korlátai – (Gazdaság)földrajzi reflexiók;
  • Geográfusok a diploma után – Milyen eredménye van az egyetemi képzéseinknek?;
  • Hogyan tovább? Földrajztanítás az általános és a középiskolákban.

Külön öröm, hogy nagy érdeklődés kísérte a földrajztanítás helyzetével, tartalmi-módszertani megújításának lehetőségeivel foglalkozó pódium beszélgetést. Ez bizonyára annak is köszönhető volt, hogy olyan rendkívül aktuális téma is előkerült, mint az új Nemzeti alaptanterv, illetve a földrajz tantárgy helyezte az új alapdokumentumban.

A földrajzoktatás helyzetével foglalkozó pódium szereplői (fotó: Makádi M.)

Délután pedig megkezdődtek a szekcióelőadások és a poszter bemutatók. A két nap során a 10 szekcióban (1. Földrajz oktatása, módszertan; 2. Földtani környezet, geomorfológia; 3. Gazdaságföldrajz; 4. Környezetföldrajz és megújuló energiák; 5. Népességföldrajz, szociálgeográfia; 6. Politikai és történeti földrajz; 7. Tájföldrajz, tájökológia; 8. Településföldrajz, településökológia; 9. Terület- és településfejlesztés; 10. Turizmusföldrajz) mintegy kétszáz előadás hangzott el. Az előadások között a szervezők lehetőséget teremtettek a kérdezésre, a szakmai diskurzusra is. A konferencián elhangzott előadások rövid ismertetőit az absztraktkötetben, az azokból készült tanulmányokat pedig külön online kiadványban adták közre a szervezők.

A XI. Magyar Földrajzi Konferenciát az egynapos szakmai tanulmányi kirándulás zárta, amely során a résztvevők megismerkedhettek Debrecen város régi és új látnivalóival, az egyre jelentősebb forgalmat lebonyolító nemzetközi repülőtérrel és az utóbbi időszak egyik legjelentősebb beruházásával, a trimodális logisztikai központtal. A sikeres szakmai rendezvény végén a résztvevők így búcsúztak: találkozunk 2020-ban a XII. konferencián, Pécsett!

 

Új V4 a láthatáron?

KAPUSI JÁNOS

középiskolai tanár, Debrecen

geo.bethlen@gmail.com

 

Egy több forrásból megerősített hír szerint Szerbia, Románia, Bulgária és Görögország mérlegeli annak a lehetőségét, hogy közösen megpályázza a 2030-as labdarúgó-világbajnokság megrendezését. Azon túl, hogy mekkora realitása is lehet ennek a potenciális pályázatnak (pl. az argentin-uruguayi-paraguayi centenáriumi pályázattal, esetleg egy angol tervvel szemben), a hír valami másról is szól. Amikor több állam közösen pályázik egy sportrendezvény „megszerzésére”, a közös múlton, a kultúrák hasonlóságán, az évszázados szomszédságon felül gyakran meglévő gazdasági vagy informális együttműködések húzódnak a háttérben. Hogy csak a focit említsük, a 2026-os torna megrendezésére vállalkozó USA-Kanada-Mexikó trió, vagy a korábbi VB- és EB-koprodukciók (belga-holland, koreai-japán, lengyel-ukrán) esetében egyáltalán nem (volt) meglepő az együttműködés, mint ahogy az sem érne senkit váratlanul, ha a visegrádi országok nyújtanának be közösen egy pályázatot.

A fenti négy állam kezdeményezése is egy informális együttműködésen alapszik, amelynek kezdete 2017 októberére, a bolgár, a román, a szerb és a görög miniszterelnök várnai találkozójára datálható. A visegradpost.com – élve a lehetőséggel – azonnal Várnai Négyekre (Four of Varna) keresztelte az együttműködést. A pályázatról szóló hírekben pedig már a „balkáni négyek” szókapcsolat szerepel, amely nemcsak a földrajzi kontextust rögzíti, hanem előrevetíti a négy ország további együttműködését, elsősorban a V4-ekéhez hasonló területeken, mint például a gazdasági növekedés, a közös infrastruktúra-fejlesztés, a befektetések ösztönzése, az energiabiztonság, a régió stabilitásának megőrzése és természetesen a jobb európai érdekérvényesítő képesség. Ahogy az egyik miniszterelnök fogalmazott, ez a négy állam kaput nyit az Európai Unió felé, közben pedig falként védi is, utalva itt az EU külső határaira. A balkáni stabilitás kérdése az év első felében lezajlott bolgár EU-elnökség, a görög-macedón névvita, a koszovói-szerb feszültség vagy a Bosznia-Hercegovinában kiéleződő migrációs konfliktusok fényében különösen fontosnak tűnhet.

Találkozó Szalonikiben (Forrás: https://www.balkaneu.com/quadrilateral-summit-of-bulgaria-greece-romania-and-serbia-in-thessaloniki/)

A várnai egyeztetést belgrádi és bukaresti találkozó követte, 2018 júliusában pedig Szalonikiben találkoztak az állami vezetők, a hírek szerint itt fogalmazódott meg először a pályázat ötlete Ciprasz görög miniszterelnök részéről. Bár mind a négy országban kiemelt figyelem övezi a futballt, a sportág nagyon is hasonló problémákkal küzd, a pénzügyi problémáktól a létesítmények és az utánpótlás helyzetén át egészen a korrupciós ügyekig. Nem is beszélve arról, hogy – egy-két kivételtől, fellángolástól, illetve a topcsapatokig eljutó játékosaiktól eltekintve – sem válogatott, sem klubszinten nem tekinthetők az európai futballelit állandó résztvevőinek. De tudjuk, a döntéshozatal szempontjából nézve ez általában nem akadály.

Feladatötletek órai feldolgozáshoz

  1. Melyik érintett országban találkoztak először a „négyek” képviselői?
  2. Milyen közös földrajzi, kulturális és gazdasági vonásokat mutatnak a fenti országok? Milyen téren mutatkoznak jelentős különbségek közöttük? Használjatok atlaszt, weboldalakat és statisztikai adatforrásokat (pl. Indexmundi) is!
  3. Tegyük fel, hogy a pályázatuk sikeres lesz. Milyen típusú fejlesztésekre lesz majd feltétlenül szüksége a négy pályázó országnak?
  4. Az együttműködés még nagyon friss, de könnyen lehet, hogy pár éven belül már külön országcsoportként hivatkozhatunk majd a négy országra. Csoportokban dolgozva tervezzetek logót a „négyek” számára! A logó színeivel, szimbólumaival utaljon az egyes országokra és a közös együttműködésre is!

Források

Reuters, visegradpost.com, greekdiplomaticlife.com, balkaneu.com, nso.hu

Digitális Tér 2018 konferencia

MAKÁDI MARIANN

ELTE TTK FFI

makadim@caesar.elte.hu

 

2018. november 24-én kerül megrendezésre a Digitális Tér 2018 konferencia, amely ezúttal a tanítási-tanulási folyamatban való digitális együttműködések témájával foglalkozik. A szekcióüléseken földrajztanári jó gyakorlatok bemutatására is sor kerül.

Részletek a http://digitalispedagogus.hu címen olvashatók.

Mozaik tanulmányi verseny

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

 

A szegedi Mozaik Kiadó nemzetközi tanulmányi versenyt hirdetett, amire bárki jelentkezhet az 1–12. évfolyamon.

A nagy múltú versenyt – hivatalos nevén XII. Nemzetközi Internetes Tanulmányi Versenyt – a NAT műveltségi területei alapján hirdették meg. Így az Ember és természet műveltségterületen belül környezetismeret tantárgyból az 1–2. és a 3–4. évfolyamon, illetve természetismeretből az 5–6. évfolyamon lehet jelentkezni. A földrajz tantárgyból 7–8. és 9–10. évfolyamokon várják a jelentkezőket.

Nevezni több kategóriában is lehet, azonban négynél több tantárgy felvétele nem javasolt. A Mintafeladatsorok menüpont alatt találhatók tesztsorok, amelyet bárki megoldhat. Segítségével felmérhető, hogy kinek milyen tantárgyból, milyen szintű versenyre érdemes jelentkeznie. A kérdések helyes megoldása is azonnal látható.

A versenyre nevezni a pedagógus segítségével lehet, de szülői beleegyezéssel egyéni nevezésre is van lehetőség. A nevezés módja: a honlapon, regisztrációt követően.

Nevezési határidő: 2018. szeptember 30., pótnevezés: 2018. november 23-ig.

A versenyszabályzat és a részeletes kiírás megtekinthető: https://www.mozaik.suli.hu/versenyfelhivas

Európai Hulladékcsökkentési Hét

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium szervezésében Magyarország idén is részt vesz az Európai Hulladékcsökkentési Hét kampányban, amely 2018. november 17–25. között kerül megrendezésre.

A hét keretében Európa szerte önkéntesek saját ötleteiket megvalósítva hívják fel a figyelmet a hulladékmennyiség csökkentésének fontosságára, a termékek újrahasználatára, valamint a már hulladékká vált anyagok újrahasznosítására, azaz a szelektív hulladékgyűjtés jelentőségére.

(forrás: http://szelektalok.hu/wp-content/uploads/2013/10/ewwr-logo-hu.jpg)

Az Európai Hulladékcsökkentési Hétnek minden évben van egy központi témája, idén a „Méregtelenítsünk” szlogennel hívják fel a figyelmet főként a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok megelőzésére. A hét kiemelt témája arra irányítja a figyelmet, hogy hogyan csökkentsük ezen termékek használatát a közvetlen környezetünkben, pl. a fürdőszobában, a konyhában, a fészerben vagy a garázsban, mivel a veszélyes hulladékok nagyobb kockázatot jelentenek az egészségünkre és környezetünkre, mint más hulladékok.

A megvalósítandó akciók fókuszálhatnak a hulladékkeletkezés megelőzésére és csökkentésére, újrahasználatra vagy szelektív hulladékgyűjtésre és újrahasznosításra. A legötletesebb, leghatékonyabb regisztrált akciókat idén is benevezik az Európai Hulladékcsökkentési Díjra, melyet a nemzetközi zsűri által kiválasztott legjobb európai kezdeményezések kapnak.

További információ a Hulladékcsökkentő Hétről és a regisztrációról:

http://szelektalok.hu/hulladekcsokkentesihet/

Energiatudatosság lemondások nélkül

NAGY BENCE

egyetemi hallgató, ELTE TTK 

nagybencelte@gmail.com

 

Az internetet böngészve, rádiót hallgatva vagy csak az utcán sétálva naponta találkozunk olyan hírekkel, amelyek a globális problémákkal foglalkoznak, legyen ez az éghajlatváltozás, a túlnépesedés vagy a biodiverzitás nagymértékű csökkenése. A diákokhoz is eljutnak ezen információk, de mivel ezekre a problémákra nincsenek megoldási képletek a kezükben, így legtöbbször úgy érezhetik, hiába cselekednek bármit is, a köznapi tetteikkel nem tudnak hozzájárulni bolygónk megóvásához. Sajnos tanárként mi sem tudunk azonnali és „világmegmentő” ötleteket adni számukra, de segíthetünk abban, hogy ebben a roppant összetett és szerteágazó rendszerben jobban tudjanak tájékozódni.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2017-ben indította el az Energiakövetek Programját, melyre olyan egyetemi hallgatók jelentkezését várták, akik otthonosan mozognak a természettudományokban világában és fontosnak tartják az energetikai témájú szemléletformálást. Az ebben a cikkben bemutatott foglalkozásterv is a díjazott pályamunkák között szerepelt, és a tanítási tapasztalatokat beépítve egy átdogozott formában kerül most ismertetésre. A Pályázat feltételei miatt az óra elsődlegesen az energiatudatosság fejlesztésére fókuszál, és ezen a szálon keresztül mutat be néhány jelentősebb globális problémát (lásd óraterv). Az óra megtervezése során igyekeztem a tudásanyagot a mindennapok szintjére hozni, kézzelfoghatóvá tenni az energiatakarékosság és energiahatékonyság kérdéskörét, szem előtt tartva azt, hogy a tanulók érezzenek a felelősséget Földünk jövőjéért, mely a foglalkozás során ösztönzőleg hathat rájuk. Ez lehet a motiváció, hogy megtapasztalják, hogy van értelme cselekedni, változni a magatartásunkon és megpróbálni változtatni a környezetünkön, hogy egy fenntarthatóbb világot tudjunk kialakítani. Kardinális fontosságú az összefogás, ezért a diákok az óra teljes ideje alatt három csoportra bontva dolgoznak, a közös ötletelés és a feladatok megoldása mind-mind segíti őket abban, hogy elhiggyék, együtt sokkal hatékonyabbak és ügyesebbek lehetnek, mint egyedül.

Az óra két nagyobb egységből áll. Az első részben a tanár magyarázatával kísért diasor (PPT-prezentáció) gyors körképet igyekszik adni a Földünkön uralkodó állapotokról és a veszélyeztető hatásokról. Három energetikai szempontból fontos tényező kerül itt bemutatásra: a Földünkön található véges és kimerülőben lévő erőforrások problémaköre; a pazarló magatartásból és a rossz hatékonyságból eredő energiaveszteségek; továbbá a növekvő népességszám, ami egyre növeli az energiarendszer felhasználóinak körét. Ezután a lehetséges forgatókönyvek kerülnek felvázolásra: mi történik, ha semmit nem változtatunk és milyen lehetőségeink vannak, hogy megőrizzük Földünket unokáink számára is. Majd az energiahatékonyság fogalma kerül bemutatásra, vele együtt a három nagy témakör: villamos energia; ivóvíz és szennyvíz; hőenergia; melyek a csoportmunka gerincét is adják.

A képen látható modell segítségével tapasztalák meg a tanulók, hogy egy csöpögő csapból éves szintre vetítve több ezer liter ivóvíz is elfolyhat. (fotó: Nagy Norbert, feol.hu)

Az óra második felében az előbb bemutatott három témát fogja részletesebben feldolgozni egy-egy csoport. Tíz perc alatt egy, a csoportra szabott feladatlapot kell megoldaniuk. Segítségükre lesznek különböző technikai eszközök, például áramfogyasztás-mérők, lézeres hőmérők és különböző fényforrások, továbbá az okostelefonjuk. Mindhárom csapatnál közös feladat, hogy meg kell tervezniük egy javaslatcsomagot, amelyben olyan egyszerű tippeket adnak társaiknak, melyekkel energiát vagy adott esetben vizet lehet megtakarítani. Ez azért kiemelt fontosságú, mert így ők maguk jöhetnek rá arra, hogy mennyi mindent tehetnek az erőforrások megtakarítása érdekében anélkül, hogy sok pénzbe kerülne vagy változtatna a megszokott életszínvonalukon.

A vizsgálódások során a diákok a különböző fényforrások hőkibocsátását is megfigyelték. (fotó: Nagy Norbert, feol.hu)

Az óra a tapasztalatok összegzésével zárul. Mivel minden csoport csak a saját feladatait ismeri, ezért tíz percben megismerkedhetnek a többi csoport feladataival és megoldásaival. Az összegzést a három csapat főbb kérdéseit tartalmazó kitöltendő feladatlap segíti, aminek a végén egy „Fogadalom” rész található, a diákok ide írhatják azokat a tippeket és ötleteket, amelyeket az óra során hallottak és érdemesnek találnak arra, hogy a mindennapi életükben is alkalmazzák.

A feladatok megoldása során a gyermekek az okostelefonjukat is segítségül hívták. (fotó: MEKH)

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal támogatásával elkészült három oktatási segédanyagként szolgáló videó is, amelyek abban az esetben nyújthatnak segítséget, ha az iskolában nem állnak rendelkezésre a csoportos feladathoz szükséges eszközök.

A videók bemutatják

Az Energiakövetek Programnak és az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek köszönhetően, Magyarország területén több, mint huszonöt osztálynak tarthattam meg ezt a foglalkozást, ezáltal betekinthettem a legkülönbözőbb iskolák hétköznapjaiba, megismerkedhettem rengeteg gyermek ötletével és gondolatával az energiatudatosság témaköréből. Tapasztalataim alapján a diákok a téma aktualitása és életközelisége miatt nagyon nyitottak a közös gondolkodásra és szükségük van arra, hogy a meglévő tudásukat és tapasztalataikat szintetizáljuk és rendszerezzük. Bízom abban, hogy a foglalkozásvázlatom a Kedves Olvasó számára is hasznos lesz, és lehetősége lesz a munkája során alkalmazni.