Hogyan fejlesszük a tanulói kompetenciákat a földrajzórákon?

MAKÁDI MARIANN

ELTE TTK Földrajz szakmódszertani csoport

makadim@caesar.elte.hu

 

“Fejleszteném, ha tudnám mi az – kaptam válaszként a minap a kompetenciafejlesztés gyakorlatára irányuló kérdésemre egy földrajztanár kollégától. Nem tagadom, megdöbbentett a válasz, hiszen elvileg csaknem két évtizede a kompetenciaalapú tanítási-tanulási folyamat áll az iskolai munka fókuszában, ennek szellemében készülnek a tantervek, a taneszközök, és erre képezzük a tanári pályára készülő egyetemi hallgatókat. Valószínűleg nem is a fogalom értelmezése okoz gondot, hanem a kompetenciafejlesztésre irányuló folyamat gyakorlati mintáinak és konkrét feladatainak hiánya.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajzi- és Földtudományi Intézet Földrajz szakmódszertani csoportja kiemelt fejlesztési feladatának tekinti a leendő földrajztanárok felkészítését a kompetencialapú tanítási-tanulási folyamatra. Az osztatlan tanárképzés bevezetése óta a hallgatók az elméleti felkészülés mellett sok ilyen jellegű feladatot készítenek szemináriumi, projekt- és vizsgafeladatként egyaránt. Ebben a kiadványban a 2018-ban készült kompetenciafejlesztési célú munkákból állítottunk össze egy válogatást egységes szempontok alapján, igyekezve átfogni a legtöbb területet. A 115 darab feladat a tanulási folyamat különböző és eltérő időtartamú szakaszaira vonatkozik, más-más munkaformákat igényelnek, és az egyes képességterületek megközelítése is eltérő a feladatírók személyisége és szemlélete szerint. Egy-egy feladat kompetenciaterületekbe való besorolása sokféle módon lehetséges, itt most a leginkább fejlesztendő területek szerint történt. Hangsúlyozzuk azonban, hogy semmiképpen nem cél az egyes kompetencia-területek egymástól való elhatárolása, hiszen azok a tanítási-tanulási folyamatban szorosan összefonódnak egymással éppúgy, mint az ismeretelsajátítással, a tartalommal” – olvasható a 207 oldalas Kompetenciafejlesztő feladattár a földrajz tanítás-tanuláshoz című kiadvány előszavában.

A válogatás a tanári mesterképzésben résztvevő hallgatók értékes munkáit adja közre abban a reményben, hogy ötletadók, és segíthetnek másoknak is a képességeken és magatartásmintákon alapuló tudáskoncepció megvalósításában.

A kiadvány elérhető és letölthető a Nemzeti Köznevelési Portálon: https://player.nkp.hu/play/237340/false/undefined

Játékos földrajz 1. – Kalandozás a kontinenseken makett készítésével

DOBI ADRIENN

egyetemi hallgató, ELTE TTK FFI Földrajz szakmódszertani csoport

dobiadri444@gmail.com

 

Szerkesztői megjegyzés: Ezzel a cikkel egy új sorozatot indítunk, amiben kisebb, tanulást segítő ötleteket mutatunk be. Az alábbiakban egy olyan módszert osztunk meg, amely többféleképpen beilleszthető az általános iskolások földrajztanulási folyamatába. Az itteni leírás egy az egyben is használható, de tovább is gondolható, és különböző szakmai mélységekben, ábrázolási minőségekben dolgoztatható ki a tanulókkal.

 

Évfolyam: 7. osztály

Idő: kb. 15 perc

Létszám: 25 fő

Tematikai egység: Afrika és Amerika földrajza; Ázsia földrajza;Ausztrália, a sarkvidékek és az óceánok földrajza; Európa általános földrajza / A kontinensek földrajzának összefoglalása

Tartalmi kulcsfogalmak: felszínformák, természeti képződmények (pl. gyűrthegység, táblás vidék, rögvidék, esőerdő, belföldi jégtakaró, jéghegy)

Feladat célja: a diákok képesek legyenek meghatározni, hogy melyek a legfontosabb felszínformák egy adott kontinensen, ezeket képesek legyenek elhelyezni a térképen, valamint olyan papírmodelleket (maketteket) készítsenek, amelyek formájukban és színükben hasonlítsanak a valós képződményekre, méretükben pedig érzékeltetik a kontinensen való gyakoriságukat, jellemzőségüket.

Fejlesztendő kompetencia: esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőkészség, matematikai kompetencia, térbeli tájékozódás képessége

Munkaforma: egyéni munka, csoportos (kollaboratív) munka

Eszköz: a Föld körvonalas térképe (A1 méretben), fehér/színes papírok, színes ceruzák/filcek, olló, ragasztó, (hurkapálca)

A Föld körvonalas térképe (forrás) 

Feladatleírás

  1. Az asztalon a Föld térképét látjátok. Az a feladatotok, hogy minden kontinensre (Afrikára, Észak-Amerikára, Dél-Amerikára, Ausztráliára, Ázsiára, Európára) készítsetek felszínformákat, természeti képződményeket ábrázoló papírmaketteteket (földrészenként összesen 4 darabot) a megadott eszközök segítségével. (Az Antarktiszra csak egy formát kell készíteni.) A kontinensek elosztásához húzzatok egy-egy cédulát, amely tartalmazza annak a földrésznek nevét, amellyel foglalkoznotok kell!
  2. Mindenki csak egy maketten dolgozzon, azokat egyedül készítsétek el! Ugyanakkor az ugyanazon a földrészen dolgozóknak meg kell beszélniük egymással, hogy milyen formákat szeretnének bemutatni, hogy minél változatosabb legyen. A maketteket olyan felszínformákról, természeti képződményekről (pl. hegyek, folyók, növényzet stb.) készítsétek, amelyek meghatározzák az adott kontinens képét! Amennyiben lehetséges, 3D-s maketteket készítsetek (pl. origami-hajtogatással)! Segítségül használhattok internetes képeket, hogy a lehető leghitelesebben ábrázolhassátok a képződményeket!
    Ha az adott forma a földrész nagy részére jellemző, akkor ezt a makett mérete arányosan érzékeltesse!
    A formák legyenek változatosak, maximum 2 képződmény tartozhat ugyanabba a típusba egy kontinensen belül (pl. 2 hegységrendszer szerepelhet a kontinensen, ha mindkettő meghatározó jelentőségű)!
  3. Az elkészült maketteket helyezzétek el a földrésznek arra a részére, ahol azok jellemzők!
    Az elkészült formákat időtállóan ragasszátok a térképre, mert a teremben kitűzzük majd a sikeres munkákat a faliújságra! A képződmények nevét is tüntessétek fel a térképeken!

Elvárandó teljesítmény, megoldás

Egyszerű papírmakettek készítése (példaként Andok, Fekete-tenger, jéghegyek, vulkánok) és azok elhelyezése a térképen jelentőségüknek megfelelő méretben.

Vulkánok papírmakettje (fotó: Dobi Adrienn)
Jéghegyek papírmakettje (fotó: Dobi Adrienn
A makettek térképen elhelyezve (fotó: Dobi Adrienn)

Wanderlust – Tanuljunk érdekesen az iskolapadon túl!

NÉGYESI FANNI1VIDA MÓNIKA2

1egyetemi hallgató, ELTE TTK Környezettudományi Centrum – FFI Földrajz szakmódszertani csoport, fanninegyesi@gmail.com

2tanár, II. János Pál Iskolaközpont, vidam992@gmail.com

 

Bevezető

Az utóbbi évtizedekben megváltozott az iskolákkal szembeni elvárás. A tényanyag leadása (a korábbi oktatási rendszer irányultságának megfelelő tudásfa-monopólium, vagyis hogy az iskola, a tanár a tudás minden forrása) helyett a társadalmi igények alapján a kreativitást, az önfejlesztést és a készségeket helyezi a középpontba úgy, mint együttműködést, infokommunikációt és a problémamegoldás készségét (Nádasi 2006). A magyarországi iskolák ezen változás terén nagyon le vannak maradva, amit különböző mérések is bizonyít. A 2000. évi PISA felmérésen, ahol a tanulási szokásokat és készségeket térképezték fel, a magyar oktatás a szokásosnál is rosszabbul teljesített (Ostorics 2016). A diákok többsége tanulási formának a memorizálást jelölte meg, ami talán a legkevésbé hatékony tanulási forma, főleg ha a megértés szempontjából nézzük (Csapó 2015, Tóth 2015). Tanárként jól ismerjük azt a jelenséget, hogy a diákok bemagolják a tankönyvi szöveget, jobb esetben fel is tudják mondani, aztán elfelejtik a tananyagot. Erre az ideiglenes tudásra nem lehet építeni, az összefüggések és rendszerek megértése kizárt. A diákok számára tantárgyi aspektusban, eltérő időben megismert lexikális információk és gyakorlatok szintézise szokatlan és a 45 perces kereteken belül ritkán megvalósítható tevékenység (Nahalka 2006). Minden pedagógus felelőssége az adott tantárgyba tartozó ismeretek megértetése és megjegyeztetése mellett, hogy segítse a tantárgyakra lebontott teljes komplex tudás kialakulását a gyerekek fejében, emellett a tanulás megtanulása is. Ebben az összetett folyamatban a tanulók és apedagógusok szimbiózisának, közös munkájának színterén létjogosultsága lehet egy olyan vetélkedőnek, ami differenciáltan kijelölt, egyéni munkán alapuló ismeretelsajátítás ad, olyan módon, hogy a diákok korosztályának megfelelő tudásra, készségekre, illetve életkorukból eredő természetes kíváncsiságra helyezi a hangsúlyt. Ezzel szemben a hazánkban elterjedt felfelé tekintő pedagógia csak a tényanyagok elsajátítására koncentrál (Csapó 2015, Nádasi 2006). A tényanyag elsajátítása fontos része a tanulásnak, de csak az adott korosztálynak megfelelően. A felfelé tekintő pedagógia fogalmát viszont abban az esetben használjuk, amikor a tanár előre tekintve már a jövőbeli ismereteket is meg akarja tanítani (Vásárhelyi 2010).

Hazánkban a közoktatás sajátja a permanens időhiány és túlterheltség mellett, hogy a diákok egyes, a mindennapi életből vett, kiemelten fontos komplex témákat tantárgyakra darabolva, gyakran évfolyamonként külön ütemezve tanulnak. Ez a kognitív erők fejlesztését tápláló tananyagelrendezés kaleidoszkópszerű ismerethalmaz, rosszabb esetben káoszt okozhat a diákok fejében, s kiszoríthatja a gyakorlatias, a mindennapi élet színterein kamatoztatható tudást, amit az alternatív és konstruktív pedagógiai irányzatok a fókuszba helyeznek (Falus 2007). Az iskolai élet szerves részét képezik a tanórán kívüli tevékenységek (pl. szakkör, verseny, tábor). Az ezekben való részvétel önkéntes, ez motiváló tényező és így a hatékonysága összemérhetetlen a tantermi aktivitással, élmény értékével diákok és tanárok esetén egyaránt. A résztvevők demokratikusabb jelenléte mentén alakítható a csoportok összetétele, a feladatok időtartama, az alkalmak gyakorisága, az elhangzott témák tárháza is, ezzel a tanulmányi és gazdagító célú programok remekül ötvözhetők. Segítheti az életkornak megfelelő kompetenciák elsajátítását. Az iskola belső világa és a „valóság” között hidat teremtve a korai intézményelhagyás preventív programjába is beilleszthető (Imre 2018). A kortársak véleménye, értékelése és egymásnak kitalált feladatai is jó mozgatórugói a kötetlenebb tanulás folyamatának, ahogy a komplex fejlesztési célok tartománya is. Ezek a tevékenységek különböző célokat szolgálhatnak, így a tantervet meghosszabbító vagy gazdagító és készségfejlesztő tevékenység a legkiemelkedőbb ismérvei. A tanórákon kívüli foglalkozások remek terepet adnak a differenciált és a tanulók igényeihez igazodó odafigyelésre, így a felzárkóztatástól a tehetséggondozáson át az általános tájékozottság növeléséig több szerepet is betölthetnek.

Mindezek alapján egy olyan tanórán kívüli tevékenységet dolgoztunk ki, ami reményeink szerint kapcsolatot teremt a diákok fejében a tananyag és a valóság között, a tanóráknál szabadabb formában fejleszti (korosztályuknak megfelelően) a rendszerben gondolkodást, megteremtve ezzel a kapcsolatot a tantárgyaik között. A vetélkedőnk probléma- és témacentrikus felépítése elsősorban az akadémikus tananyag és az empirikus tanulási módszerek koncentrációjának eszközével segíti, hogy a különböző mélységben tanultakat az adott téma egészeként értsék meg a tanulók, és a mechanikus bevésés helyett a konstruktivista pedagógia szemlélet legyen az irányadó. Ami pedig talán a legfontosabb, hasznos és élvezhető iskolai szabadidős tevékenységet biztosít számukra, ami segít abban, hogy önállóan is olyan programokkal töltsék az idejüket, ami nemcsak érdekes, hanem hasznos is.

Anyag és módszer

A vetélkedő kidolgozását a céljaink megfogalmazásával és az időbeosztással kezdtük 2018 decemberében. Ezután került kidolgozásra a vetélkedő menete. A széles mintát adó kipróbálása a következő tanév szeptemberében történik majd, addigra kidolgozzuk a vetélkedőhöz tartozó feladatbankot. A már kész mintafeladatok példájára, több korosztályra és nehézségre nézve differenciált feladatokat tervezünk összeállítani, lehetőleg úgy, hogy minden diáknak saját feladatsora legyen. Emellett elindítottuk a feladatok kipróbálását a megfelelő korosztályokban tantárgyi keretek között, aminek eddigi eredményeiről a későbbiekben lesz szó.

Eredmények

Tervünk egy iskolai vetélkedő megvalósítása felső tagozattól egészen az érettségiig. A vetélkedő célja, hogy a diákok a tanórán kívüli iskolában töltött időt, illetve szabadidejüket kötetlen formájú tanulásra használják fel. Munkánk komplexen dolgozik természet- és társadalomtudományos témákkal, melyek részletei számos tantárgyban megtalálhatók. A komplex szemlélettel azt szeretnénk elérni, hogy a feladatokon keresztül a diákok összekapcsolják a már meglévő tudásrészleteket és kialakuljon a fejükben egy komplex szemlélet. Ez elhanyagolhatatlan a „való világban” való tájékozódás és érvényesülés szempontjából egyaránt. A vetélkedőre jelentkező diákok önállóan készítik el a korosztályunknak és egyéni ismeret-készség szintjüknek megfelelő feladatokat. A feladatok összeállításánál kiemelt szempont volt a feldolgozott tudás használhatósága, érdekességük és kreativitásuk, emellett a rendszerben gondolkodás gyakoroltatása is. A vetélkedő fél évet ölel fel, amin belül a diákok saját időbeosztásuk szerint dolgoznak. Szeptemberben lehet jelentkezni, amikor is az első feladat a számukra érdekes téma kiválasztása. Ezeket a témákat a mintafeladatokat tartalmazó táblázatban (2. táblázat) olvashatják, későbbiekben bővíthetők. Ezek a témák nem egy-egy tantárgyat jelentenek, sokkal tágabb témaköröket ölelnek fel. A feladatokat december elejéig kell kidolgozni, majd az eredmények a félév zárása előtt kihirdetésre kerülnek.

Az elvégzendő feladatok két részből tevődnek össze: részben kötelező feladatok, részben pedig plusz pontokért elvégezhető, úgynevezett akciók. A feladatok nehézségének meghatározása összetett feladat, mivel sok korosztályt ölel fel a vetélkedő ötödik osztálytól egészen a tizenkettedik osztályig, ezen belül külön lehet differenciálni a diákok egyéni tudása szerint. Nyolc nehézségi csoportot határoztunk meg (1. táblázat), ezen belül a vetélkedőt lebonyolító tanároknak van mozgástere, hiszen ők ismerik a saját diákjaik képességeit. Ez jelentheti a feladatok könnyítését és nehezítését is.

1. táblázat. A feladatok beosztása nehézség szerint

Minden korosztálynak megvannak a sajátosságai, amiket a feladatok kidolgozásánál figyelembe kell venni. Például a kisiskolások az alapkészségek fejlesztésének időszakában járva tanulásuk a tapasztalatszerzésen és a megfigyelésen alapul. Érdeklődésük a körülöttük lévő világra irányul, cselekedeteiket az érzelmek irányítják. Ezzel szemben a serdülők érdeklődésének középpontjában önmaguk vannak. Képesek elvonatkoztatásra és tizenhat éves kor körül már felismerik és megértik a komolyabb összefüggéseket is (Makádi 2005). A pedagógusok problémamegoldó rutinja nagyrészt a tanulási és fegyelmi nehézségekkel küzdőket veszi célba, de szót kell ejtenünk azokról, akiknek kiemelkedő teljesítményét nem tudja kiaknázni egy átlagos óra, s „unalmukban” az óra rendjét, fegyelmét bomlasztják. Számukra is kihívás lehet a program, és javíthatja a pedagógus-tanár kapcsolatot, ha a felületi problémákat kezelő, fegyelem helyreállításához szükséges negatív visszhangok helyett együttműködő szimbiózis alakul ki a saját tanulási ritmusa szerint alkalmazható feladatok megoldásakor. A vetélkedő folyamán nagy szerepe van a tanár-diák kapcsolatnak. Ez jelentheti a feladatok kiosztását, hiszen fontos hogy minden résztvevő a képességeinek megfelelő szintű feladatot kapja, ez pedig a saját tanára tudja meghatározni. Az önálló munkát sokszor segíti egy-egy plusz utasítás is, ami elég ahhoz, hogy tovább lendítse a gondolatmenetet. Ez azért kifejezetten fontos, mert a diákok órán sokszor csak a tényanyag sorolásával találkoznak, a rendszer egészének megértésére nem jut idő. Az első részen, a résztvevő öt feladatot kap egymás után, amelyek mindegyike más feladattípusba tartozik. A feladattípusok feladatai eltérő készségeket fejlesztenek, más módon fejlesztik a diákokat. A következőkben a feladat típusokról olvashatnak röviden.

Írj!

Az első feladat mindenkinél szövegírás. Egyszerűbb feladatoknál egyszerű fogalmazás, leírás vagy bemutatás a megadott témában. Ennél nehezebb, ha vélemény, bírálat, értelmezés az elvárás. A feladat célja, hogy a résztvevők gyakorolják a gondolataink kifejezését írásban, illetve egy összefüggő és érthető szöveg megírását, megfogalmazását.  Sok diák számára még nyolcadik osztály végén is probléma egy fogalmazás megírása. Több tantárgyban – az előírtakkal és elvártakkal szemben – a valóságban sajnos nem is elvárás ez, miközben az iskola után már kifejezetten szükséges. Felsőbb évfolyamokban és az érettségin pedig már elvárás a szövegalkotás.

Értelmezz, magyarázz!

A második feladatban a résztvevők mindig egy képet, térképet, grafikont vagy más típusú ábrát kapnak. A feladat ennek értelmezése. Ez lehet egyszerű értelmezés, amikor csak le kell olvasni a látottakat. Lehet nehezebb feladat is, amikor a leolvasott információk alapján kell összefüggéseket felfedezni az adott témában, illetve lehet szó képsorozatról, ami egy-egy folyamat bemutatását szolgálja. A feladat célja, hogy a tanulók az adott korosztály életkori szintjének megfelelően fejlődjenek az ábrák leolvasásában és értelmezésében.

Mutasd meg!

Ebben a feladatban a tanulók készítik el az ábrákat utasítások vagy szövegrészletek alapján. Ez lehet térkép, grafikon, logó, címer, folyamatábra vagy gondolattérkép. Lehet szó szimbólumról (vagyis az olvasottak egyszerűsítéséről) vagy magyarázó ábráról, amikor az olvasottakat kell ábrába foglalniuk. Ide sorolhatjuk az online szemléltetés lehetőségét is (pl. szófelhő vagy online időszalag készítése). A cél az, hogy a diákok gyakorolják a szövegértést, emellett az ábrák sokszor segíthetik az összefüggések megértését is.

Te csináld!

Ebbe a feladattípusba azok a feladatok tartoznak, ahol a diákoknak mérni, vizsgálódni, modellezni vagy bemutatni kell. Ez lehet egy tanár által vezetett kémiai laborfeladat, önálló mérés és következtetés, egy folyamat vagy képződmény modellezése. Ide tartozhatnak olyan feladatok, ahol a diák mint hírbemondó, tanár vagy narrátor mutat be egy-egy dolgot. Feladat lehet egy filmrészlet elkészítése, történelmi esemény bemutatása is. Ezeknél a feladatoknál a lényeg a diákok munkáltatása, ami általában nem fér bele a tanórába.

Gondold végig!

Ebbe a csoportba a legösszetettebb feladatok tartoznak, amik egyben kreativitást is igényelnek. A diákok minden korábbi tudásukat kombinálva összefüggéseket, folyamatokat alkotnak. Legegyszerűbb esetben ez lehet egy leírás (pl. hogyan is kerül a kenyér az asztalra), komolyabb feladatokban a résztvevők akár már egy országot is igazgatnak. A 2. táblázatban témákra osztva mintafeladatok láthatók. Láthatják a választható témákat, azokba tartozó feladat csoportokat, a feladatokhoz tartozó fejlesztési területeket, illetve nehézségüket (2_táblázat).

A 2. táblázat jelmagyarázata: Kompetenciák: K1 – anyanyelvi, K3 – matematikai, természettudományi és technológiai, K4 –digitális, K5 – a tanulás tanulása, K8 – vállalkozói; Fejlesztési területek: I. Földünk – környezetünk, II. Ember és természet, III. Ember és társadalom

A vetélkedő második feladatcsoportjának célja a résztvevő diákok motiválása. A vetélkedő innen kapta a nevét (a wanderlust angolul, szabad fordításban kalandvágyat jelent). Ebben a feladat csoportban szabadon választható úgynevezett akciók vannak, amelyeket pluszpontért végezhetnek el a diákok. Ezek a feladatok kreativitást igényelnek, mintegy kikapcsolódást jelentenek. Például: a diák az iskolarádióba bejelent egy történelmi eseményt, mint friss hírt, vetélkedőt rendez az osztálytársainak, riporterként mutat be egy számára különleges helyszínt, borítót tervez a tankönyveinek vagy megír egy korabeli újságot a választott időszaknak megfelelően. A feladatokat szabadon választják ki, fotóval vagy videóval bizonyítják az elkészítésüket.

Következtetések

A Wanderlust egy olyan iskolai tanórák utáni játékos tanulás, ahol a diákok a tanórákon tanult tudás részleteket tudják rendszerezni érdekes feladatokon keresztül. A vetélkedő egyaránt jó felső tagozatos és annál idősebb diákok számára, mert feladatbankja ötödik osztálytól tizenkettedik osztályig kerül kidolgozásra, azon belül is figyelve a diákok tudás különbségeire. Hátralévő feladatunk a mintapéldák mellé további feladatok kidolgozása és a projekt teljes egészben való kipróbálása. Terveink szerint először 2019 ősztől különböző iskolában, egy egyházi fenntartású nyolcosztályos és egy állami ének-zene általános iskolában kerül kipróbálásra, így rögtön sokféle tudású és érdeklődésű diákkal dolgozhatunk. A már tesztelt és javított vetélkedőt elérhetővé szeretnénk tenni az érdeklődőknek az interneten a feladatgyűjteménnyel együtt egy honlap vagy blog formájában, ahol akár a vetélkedő online követése (pl. megoldások feltöltése) is megoldható lesz. Hosszú távú céljaink között pedig egy hasonló beállítottságú szakkör szerepel, ahol ezzel a más szemlélettel végig lehetne kísérni és segíteni a gyerekek tanulmányait.

Szerkesztői megjegyzés: A program kipróbálása után folyóiratunkban helyt adunk a tapasztalatok megosztásának is.

Irodalom

Bognárné Kocsis J. 2016: Karácsony Sándor ideális pedagógusképe, Örökség, Módszertani Közlemények, 2016. 48. 3. 130 p. http://acta.bibl.u-szeged.hu/28907/1/modszertani_048_003_128-134.pdf

Csapó B. 2015: A magyar közoktatás problémái az adatok tükrében. Iskolakultúra, 2015. 25. pp. 7-8., 4–15. www.researchgate.net/publication/281913216_A_magyar_kozoktatas_problemai_az_adatok_tukreben_Ertekek_es_viszonyitasi_keretek

Falus I. 2007: Didaktika – Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 448 p.

Imre A. 2018: Tanórán kívüli tanulás az általános iskolában. Új Pedagógiai Szemle.  http://folyoiratok.ofi.hu/uj-pedagogiai-szemle/tanoran-kivuli-tanulas-az-altalanos-iskolaban

Makádi M. 2005: Módszertani kézikönyv 1. Gyakorló földrajztanárok és hallgatók részére. Stiefel Eurocart Kft., Budapest. 205 p.

Merényi Á. szerk. 2005: 101 ötlet innovatív tanároknak. Jedlik Oktatási Stúdió Bt., Budapest. pp. 5–17. http://jos.hu/Konyv/0013/index.html

Nahalka I. (szerk.) 2006: A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése. Hatékony tanulás. Bölcsész Konzorcium, ELTE PPK Neveléstudományi Intézet, Budapest. pp. 9–15., 28–30. http://mek.niif.hu/05400/05446/05446.pdf

Nikitscher P. 2016: Milyen a jó pedagógus? elvárások, szerepek, kompetenciák az empirikus kutatások tükrében. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. http://ofi.hu/publikacio/milyen-jo-pedagogus-elvarasok-szerepek-kompetenciak-az-empirikus-kutatasok-tukreben

Ostorics L. 2016: PISA 2015 Összefoglaló jelentés. Oktatási Hivatal, Budapest. pp. 11–22. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi_meresek/pisa/PISA2015_osszefoglalo_jelentes.pdf

Trencsényi L. (szerk.) 2006: Iskolán kívüli nevelés. In: A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése. Bölcsész Konzorcium. ELTE PPK Neveléstudományi Intézet, Budapest. pp. 9–14. http://mek.niif.hu/05400/05462/05462.pdf

Tóth Z. (szerk.) 2015: Új kutatások a neveléstudományokban. Oktatás és nevelés – gyakorlat és tudomány. Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottság és Debreceni Egyetem, Debrecen-Budapest. pp. 59–67. http://onk2015.conf.uni-obuda.hu/wp-content/uploads/2015/01/ONK_kotet2015.pdf

Vásárhelyi J. (szerk.) 2010: Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest. pp. 49–50., 220–223. http://mek.oszk.hu/13400/13463/13463.pdf

Kik képviselik hazánkat a Nemzetközi Földrajzi Olimpián?

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

 

A HunGeoContest angol nyelvű földrajzversenye során 2019. március 8–9-én tartották meg a döntőt. A döntőbe bekerült 10 tanuló közül választották ki, hogy ki képviselheti hazánkat a Nemzetközi Földrajzi Olimpián (iGeo).

A komplex földrajzi ismereteteket felmérő többfordulós verseny során először egy online tesztet kellett kitölteni, majd az írásbeli forduló keretében egy angol nyelvű írásbeli dolgozatot oldottak meg. Az írásbeli után tízen juthattak a kétnapos pécsi döntőbe. Az első napon a diákok Pécs Mecsek-oldal településrészen vettek részt egy terepgyakorlaton, amely során településfejlesztési és térképészeti feladatokat oldottak meg. A második napon egy online multimédiás feladatsort töltöttek ki, melyben képeket, térképeket kapcsoltak össze földrajzi folyamatokkal. Végül egy komplex természeti-társadalmi kérdéskörben a tanulók az internet segítségével készítettek egy 20 perces prezentációt, amit öt percben kellett előadniuk. A feladatot nehezítette, hogy a kérdésköröket előtte nem ismerték.

Trócsányi András versenyigazgató kiemelte, hogy az immáron 10. éve megrendezett HunGeoContest versenyén azt tapasztalják, hogy egyre nagyobb a verseny a diákok között: a tanulók angoltudása folyamatosan fejlődik, és a földrajzi tudásuk a nemzetközi élvonalba zárkózott fel.

A verseny döntőjében a terepgyakorlaton résztvevő diákok (Forrás)

A verseny során választották ki a nemzetközi földrajzi versenyre, az iGeo-ra kiutazó diákokat is. Az idén Hong Kongban megszervezett versenyre az első négy helyezett utazhat ki:

  1. Kaszap Kinga, ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium
  2. Sarkadi-Nagy Lili Sára, Eötvös József Gimnázium
  3. Mészáros Márton, pápai Türr István Gimnázium és Kollégium
  4. Kiszely Anna, ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium

Forrás

https://www.facebook.com/586133734768786/photos/p.1855370924511721/1855370924511721/, http://hungeocontest.org/

 

Március a barlangok hónapja

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

A Magyar Nemzeti Parkok márciusban hazánk látogatható barlangjait kívánják megismertetni a föld alatti túrák iránt érdeklődőkkel. A „Barlangoljunk!” kampány célja különleges barlangjaink bemutatása, népszerűsítése. A hónap során az érintett nemzeti park igazgatóságok különleges barlangi programokkal és jelentős kedvezményekkel várják a látogatókat.

Március folyamán mind a kiépített, így kényelmesen bejárható, világító testekkel és korlátokkal ellátott barlangjaink, mind pedig a kiépítetlen, kalandturisztikai barlangjaink megismerésére különleges lehetőségeket biztosítanak a nemzeti parkok.

(forrás: https://pixabay.com/images/id-690348/)

Az Aggteleki Nemzeti Park legnépszerűbb Baradla-barlangjában egész hónapban garantált 30%, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Pál-völgyi és Szemlő-hegyi barlangjában 10-30% kedvezmény várja a maradandó élményeket keresőket. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban kedvezményes programok sora várja a kicsiket és nagyokat a Szentgáli-kőlikben, valamint a Lóczy- és a Csodabogyós-barlangban. A Duna–Dráva Nemzeti Parkban a remek családi programok mellett minden pénteken 20% kedvezménnyel látogatható az Abaligeti-barlang. A Bükki Nemzeti Park családbarát programokkal, ősrégészeti túrákkal, barlangi kalandtúrákkal várja a vállalkozó szelleműeket. Részletes információ IDE KATTINTVA érhető el.

 

Földrajz Éjszakája 2019

Az európai földrajzi társaságokat összefogó ernyőszervezet az EUGEO 2019-ben is meghirdeti A Földrajz Éjszakája című rendezvénysorozatot. Ennek célja, hogy felhívja a figyelmet a nem földrajzos társadalom tagjai számára a geográfia fontosságára. A Földrajz Éjszakája keretében a földrajz iránt érdeklődő, elhivatott csoportok (facebook-közösségek, egyetemi tanszékek, múzeumok, egyszerű hétköznapi laikusok) szervezhetnek különböző programokat, a malacsütéstől a kvízjátékon át a fotókiállításig. 2019-ben a Földrajz Éjszakájára április 5-én (pénteken) az esti órákban kerül sor.
Az európai rendezvény magyarországi szervezésű eseményeit a Magyar Földrajzi Társaság koordinálja. A különböző hazai események szervezőinek lelkes, színvonalas és együttműködő hozzáállásának köszönhetően 2018-ban a Földrajz Éjszakája országosan kitűnően sikerült, a magyar részvétel hazai és európai szinten is elismerést váltott ki. Magyarország büszke lehet, hogy méreteihez képest 14 helyszínen – ebből 10 vidéki és 4 budapesti – szerveződtek különböző formában színes, érdekes események.


Az Magyar Földrajzi Társaság 2019-ben is felhívással fordul tagszervezetei, iskolák, egyetemi tanszékek és kutatóintézetek, múzeumok, egyszerű hétköznapi laikusok földrajzot szerető közösségeihez, hogy járuljanak hozzá az országhatárokon és kultúrákon átívelő európai rendezvénysorozatot. Ennek formája kötetlen, pl. vetélkedő, kulturális rendezvény (pl. kiállítás), baráti összejövetel, gyalogtúra, városnézés. A hangsúly a játékos, kötetlen és az utca emberét (különösen a fiatal generációkat, de az idősebbeket is) megszólítani képes programokon van. Az események kezdési időpontjára vonatkozóan nincs kötöttség. A Földrajz Éjszakája megnevezésből következik, hogy a programok a legtöbb esemény esetében késő délután, kora este kezdődnek. A programok pontos indítását azonban szabadon igazítsák úgy, ahogy Önöknek a legkedvezőbb.

Kedvcsinálónak a Földrajz Éjszakája 2018 eseményei megtekinthetők a Magyar Földrajzi Társaság honlapján, ugyanitt folyamatosan tájékoztatást adunk a 2019-es kiírás aktuális információiról: foldrajzitarsasag.hu/rendezvenyek/night-of-geography

ICA térképrajz-pályázat felhívása

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

 

A Nemzetközi Térképészeti Társulás (International Cartographic Association, ICA) 1993 óta kétévente szervezi a térképrajz-versenyt.

A 2019-es verseny témája: „Szeretjük a térképeket”.

A nevezési korhatár 15 év. A gyerekek egyénileg vagy maximum háromfős csoportokban küldhetik be munkáikat. A beküldött munkákat négy korcsoportban bírálja a zsűri: 6 évesnél fiatalabb, 7–8 éves, 9–12 éves és 13–15 éves.

(forrás: https://pixabay.com/images/id-928637/)

A térképek értékelési szempontja: a térképek üzenete, grafikai és kartográfiai minősége, eredetisége.

A rajzok maximális oldalmérete: A3 (42×29,7 cm).

A munkákat a következő címre lehet küldeni: ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A. VII. em.

Beküldési határidő: 2019. március 18.

Részletes kiírás és további információk itt érhetőek el.

Fenntarthatósági Témahét 2019

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a 2018/2019. tanév rendjéről szóló rendeletében idén negyedik alkalommal, 2019. március 18–22. között hirdette meg a Fenntarthatósági Témahetet, amelynek szervezésével a PontVelem Nonprofit Kft.-t bízta meg. A rendezvény fő támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma, fővédnöke immár hagyományosan Áder János köztársasági elnök.

A 2019. évi Fenntarthatósági Témahét kiemelt témái a közösségi közlekedés, a víz és a fenntarthatóság. Mindhárom téma kapcsolódik egy-egy nemzetközi kezdeményezésű országos programhoz és olyan szervezetekhez, amelyek ezekben a témákban kiemelt tevékenységet folytatnak. A 2019. évi Fenntarthatósági Témahét témakörei a közösségi közlekedés, a víz és a Globális Célok közül a „3. Egészség és jóllét” a „11. Fenntartható városok és közösségek” és a „13. Fellépés az éghajlatváltozás ellen” témái köré szerveződnek.

(forrás: http://www.vorosmarty-iskola.hu/wp-content/uploads/2018/09/fenntarthatosagi2.jpg)

A megadott témákat három korosztály számára (alsó tagozat, felső tagozat, középiskola) kidolgozott tematikus óratervek és mintaprojektek segítségével ajánlják a szervezők feldolgozni, amelyek online letölthetők az ÓRATERVEK, MINTAPROJEKTEK menüpont alatt.

A témák elmélyítésére országos kísérő programok – pályázatok, versenyek – kerülnek megrendezésre. A pályázatok a víz, a közlekedés és a fenntarthatóság témáihoz illeszkednek. A TeSzedd! kampányban való aktív részvétel értékelésére is országos pályázat kerül meghirdetésre. A Témahetet támogató szervezetek iskolás csoportokat is fogadnak a Témahét ideje alatt, a helyszíni látogatásokra szintén pályázat keretében lehet jelentkezni. Részletek a PÁLYÁZATOK menüpontban. A tavaszi szelektív hulladékgyűjtési versenyt 2019. március-április között szervezzük, részletek a VERSENYEK menüpont és a pontvelem.hu honlapon.

További részletek elérhetőek a rendezvény hivatalos oldalán: https://www.fenntarthatosagi.temahet.hu/