Térkép alapú együttműködés a középfokú földrajzoktatásban – A Google Maps alkalmazásának tesztelése egy budapesti gimnáziumban

geometodika Szólj hozzá!

KISS JUDIT – REYES NUNEZ JOSÉ JESÚS

Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar

Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

judit1992@gmail.com, jesusreyes@caesar.elte.hu

 

Ez a cikk a GeoMetodika folyóirat 2018. évi 2. számában jelent meg. A GeoMetodika folyóirat összes megjelent számát itt találja.

 

Bevezetés

A 2005. évet egyes szakemberek mérföldkőnek tekintették a térképészet történetében, mert ekkor jelentek meg a nyilvános térképalapú szolgáltatások a weben. Ez volt az első alkalom, hogy bárki közvetlen költség nélkül felhasználhatott egy aránylag pontos térképet, amely viszonylag friss műholdképeket tartalmaz a Föld bármely területéről. Először a Google Maps-t és a Google Earth-öt, majd később az Open Street Map-et kezdte használni több százezer ember világszerte köznapi feladatok megoldására, például egy épület (színház, múzeum stb.) keresésére megadott cím alapján, vagy egy útvonal megtervezésére a térképen.

Néhány éven belül kutatóintézetek, egyetemek és iskolák is felfedezték ezeket az új megoldásokat. Számos tanulmány jelent meg az új térkép alapú szolgáltatásokról különböző országokban, és ezzel párhuzamosan új fogalmak gazdagították szakszókincsünket, példaként: önkéntes földrajzi információ (volunteered geographic information, VGI), felhasználó által generált tartalom (user generated content), tömegföldrajz (mass geography), neoföldrajz (neo geography), együttműködési vagy együttműködésen alapuló térképészet (collaborative cartography), földrajzi címkézés (geotagging). Ezen szolgáltatások eredményeit számos területen kezdték alkalmazni, beleértve az oktatást is. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy az együttműködésen alapuló térképészet (collaborative cartography), az együttműködésen alapuló térképezés (collaborative mapping) vagy a térkép alapú együttműködés (map-based collaboration) nem új keletű fogalmak, hiszen az internet megjelenése előtt is használták azokat.

De mi is a kollaboratív kartográfia, vagyis az együttműködésen alapuló térképészet? Röviden, egyszerűen fogalmazva: a web minden felhasználója által elérhető térképi alap tartalmának kiegészítése, gazdagítása valamely saját tartalommal. A tartalom jellege nagyon változatos, mivel ezeket a webes térképi alapokat ugyanúgy használhatja például egy turista, aki az általa készített fényképeket feltölti, vagy egy szakember, aki ilyen módon akarja széles körben ismertetni munkájának eredményét. További jellegzetessége, hogy az együttműködés nem feltételez személyes ismeretséget vagy előzetes egyeztetést, az együttműködés önkéntes, spontán jellegű és párhuzamosan történhet a másik fél megismerése nélkül. Egyetlen közös pontjuk van az együttműködőknek: maga a web alapú térképszolgáltatás, amin megosztanak egymással adatokat és információkat. Ha ez az együttműködés egy oktatási intézményen belül valósul meg, akkor a kollaboratív kartográfia új értelmet nyer: az együttműködés nem ismeretlen személyek között történik, hanem lehetőséget kínál arra, hogy a tanulók csoportokban, egymás között is munkamegosztásban dolgozzanak, egy közös cél (például egy web alapú térkép elkészítése) sikeres megvalósítása érdekében tanáruk útmutatása alapján. Ilyenkor lényeges a tanulók egymás közötti személyes kapcsolataira támaszkodni a csoportok kialakításában, ami ösztönözi önállóságuk és kreativitásuk kibontakoztatását (Orbán J.-né 2001). Együttmunkálkodásuk fontossága és fejlesztő hatása több tényezőn alapszik a webes térképkészítés során. Nemcsak megegyeznek a hagyományos értelemben vett kooperatív csoportmunka jellegzetességeivel, hanem ki is egészítik azokat a térkép megtervezése és készítése alatt végzett közös munka sajátosságaival. Példáként megemlíthetjük a felelősség megosztását és az egymást segítő kölcsönös döntéseket, amelyek a térkép jelkulcsának meghatározásakor vagy a kiegészítésként csatolandó multimédiás anyagok kiválasztásakor nyilvánulnak meg.

A kutatók számos példát találhatnak az iskolában végzett kollaboratív kartográfiai tevékenységre még a Web 2.0 elterjedése előtt. Több „hagyományos” (nem számítógépes) megoldást is alkalmaztak ezen a területen, hogy a tanulók csoportokban szervezett munkáját ösztönözzék. Az 1990-es évektől kezdve először csak számítógépes, később webes együttműködést ösztönző feladatokkal is próbálkoztak az általános és középiskolákban. Egy 2003 és 2004 között lezajlott kutatási projekt – éppen mielőtt a Google nyilvánosságra hozta a saját térképszolgáltatását – példaként szolgálhat a kollaboratív kartográfia kísérletére. E projekt David Owen (Sheffield Hallam Egyetem, Egyesült Királyság) vezetése alatt zajlott egy általános iskolában, 80 kiválasztott 3., 4. és 5. osztályos tanuló részvételével. A diákok azt a feladatot kapták, hogy párokban rajzoljanak egy térképet az angol iskolákban akkoriban használt grafikai szoftverrel az iskola környezetéről és egy útvonalról egy képzeletbeli új osztálytárs számára. A legjobb eredményeket a 9–10 évesek érték el, akik inkább képi szimbólumokat (piktogramokat) használtak, mint absztrakt jeleket, és alig írtak szövegeket a térképekre (Owen, D. 2005).

Ezek a kutatások, valamint főleg a webes térképészeti szolgáltatások iskolai használatával kapcsolatban több országban szerzett tapasztalatok motiváltak minket arra, hogy egy kutatási projektet szervezzünk azokról a lehetőségekről, amelyeket az együttműködésen alapuló térképészet kínálhat a földrajztanítás támogatására a magyar középiskolákban.

 

Kattintson ide a teljes cikk elolvasásához…

Vulkánok a Felső-Tisza-vidéken

geometodika Szólj hozzá!

ARDAY ISTVÁN

szerkesztő

EKE-OFI

 

Az Alföld északkeleti részén, a Felső-Tisza-vidék középtájhoz tartozó Beregi-sík különlegessége az asztallap simaságú felszínből éppen hogy kiemelkedő két vulkáni „hegy”. Ezek a belső-kárpáti vulkáni öv részének tekinthető romvulkánok: az egyik Tarpa mellett található (1. ábra), a másik Barabás közelében, de nagyrészt Ukrajnában, Mezőkaszony határában emelkedik ki a környezetéből (2. ábra).

1. ábra. A tarpai Nagy-hegy (154 m) (fotó: Arday I.)
2. ábra. A mezőkaszonyi Tipet-hegy (221 m). Forrás.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tarpa neve hallatán többnyire történelmi ismereteink elevenednek fel. Itt született Esze Tamás, Rákóczi Ferenc jobbágya, Bajcsy-Zsilinszky Endre pedig  1931–1935 között a terület országgyűlési képviselője volt. A település egyik látványossága a szárazmalom. De ismert a környék a szilvatermesztéséről („nemtudom” szilva), a finom szilvalekváráról és a bódító erejű szilvapálinkájáról.

Tarpától északra, az út mentén jobbra találunk az Alföldön egyáltalán nem jellemző, nem túl magas kiemelkedést. Magassága és neve hallatán talán mindenki elmosolyodik. A dácit kőzetből felépülő 154 méter magas Nagy-hegyet ma szőlők és gyümölcsöskertek, valamint présházak uralják. A Második Katonai Felmérés (1806–1869) térképe szerint a 19. század előtt a hegyet két hosszabb és egy rövidebb, egymással nagyjából azonos szöget bezáró, az emberi beavatkozástól érintetlen sziklafalak alkották (3. ábra).

3. ábra. A tarpai Nagy-hegy a Második Katonai Felmérés térképén

Az építőkövekben szegény Beregi-síkon nagy kincsnek számított a hegy alapanyaga, ezért egy keskeny járaton keresztül kőbányát nyitottak a hegy belsejében. A bányában 1860-tól 1986-ig termelték ki a kőzetet, amit útalapként, a falubeli építkezések, illetve a Tisza mederrendezési munkákhoz (pl. partvédelem) használtak fel (4. ábra).

4. ábra. A Tisza kövekkel védett partja (fotó: Arday I.)

A bezárt bánya üzemi épületeinek nagy részét lebontották, a területet természetvédelem alá helyezték a növény- és állatvilága, valamint földtani, ásványtani értéke miatt. A hegy ásványtani különlegessége az utóvulkáni működések során keletkezett ásványtani ritkaságként számon tartott osumilit. 

A tarpai Nagy-hegyen cseresznye, meggy, alma, körte, ribizli és szőlő terem. A szőlő termesztésénél a helybeliek sokáig előnyben részesítették az őshonos, magántermő fajokat (Izabella, Nova, Feri). Ezek azért válhattak népszerűvé, mert kevésbé igényeltek gondozást, szinte maguktól teremtek.

 

5. ábra. A híres szatmári szilvapálinka és a szilvalekvár alapanyaga (fotó: Arday I.)
6. ábra. A Nagy-hegy a Google Earth felvételén (forrás: Google Earth)
7. ábra. A tarpai Nagy-hegy „belülről”, az egykori kőbányából szemlélve (fotó: Arday I.)
8. ábra. Agyagos piroklasztit kisebb-nagyobb dácittömbökkel, a fedőben limonitos breccsa (fotó: Arday I.)

Az ukrán határ közeli Barabás mellett emelkedő, többségében riolit kőzetből álló Kaszonyi-hegy (Tipet-hegy) legmagasabb pontja (221 m) már Ukrajnában található. A Tipet-hegy magyarországi savanyú lávakőzet előfordulások legkeletibb tagja. A hegy kövét elsősorban a Tisza partvédelmére használták, a köveket Tiszaadonynál rakták hajókra. A Tipet-hegy ma már természetvédelmi terület.

9.  ábra. Versenytárgyalási hirdetmény a Tisza egy szakaszának partbiztosítási munkáihoz (1929) (forrás: Szatmár és Bereg)

De hogyan kerültek ide? Az Északi-középhegységgel (az Észak-magyarországi-középhegységgel) párhuzamosan, Dunaújváros–Szolnok–Nyíregyháza–Tarpa irányában helyezkedik el a mélyben vastag üledékkel fedve az a miocénben képződött vulkáni hegység, amelynek két kis darabja a Beregi-síkon felszínre bukkan. A beregi vulkánok a középső miocénben kezdtek kialakulni tekintélyes méretű árkos beszakadásokkal. Ekkor 10–20 km átmérőjű kalderák képződtek és a feltörő dácitos, riodácitos, riolitos, gyorsan mozgó izzó vulkáni törmelék (ártufa) az árkok kitöltése után az azokhoz közeli területet is befedte. E két vulkán egy törésvonal mentén helyezkedik el. A vulkáni működések fő szakasza 16,4–5,5 millió évvel ezelőttre tehető, azaz a Tokaj–Zempléni-hegyvidékkel egyidőben keletkeztek.

10. ábra. Vasas kéreg barna dáciton. Forrás. 

14 millió éve a megsüllyedt Pannon-medencét a Pannon-tenger vize öntötte el, majd a medencét övező hegységekből lefutó folyók ebbe a tengerbe ömlöttek. A lassan zsugorodó tenger vizének sótartalma folyamatosan csökkent a beletorkolló folyóknak köszönhetően, majd tóvá (Pannon-beltó) záródott és később feltöltődött. A Pannon-beltó medencéjének intenzív süllyedése a tokaji–zempléni-hegyvidéki szarmata korú riolitvulkanizmus befejeztével kezdődött, és e szerkezeti mozgás következtében a medencében vastag (2–6 km) üledéktömeg halmozódott fel.  Mindkét kiemelkedést változó vastagságú (1–4 m), jégkori eredetű lösztakaró fedi.

11. ábra. Magyarország földtani térképe (forrás: Földrajzi atlasz középiskolásoknak, OFI)

Mintegy 2,5 millió éve már a Duna és a Tisza őse valamint mellékfolyói szállítottak üledéket a tovább süllyedő Kárpát-medencébe. Ekkor sem a Duna, sem a Tisza még nem a mai irányba folyt. A Tisza Csongrádnál érte el a Dunát, a Duna pedig a mai Szeged környékén egy tóban ömlött. A Duna és a Tisza valamint mellékfolyói sok üledéket raktak le az Alföldön, s miután kialakult a mai futásirányuk, a szél formálta tovább a szárazulattá vált Alföld felszínét. A folyók által korábban lerakott homokot az északias szél felkapta, elszállította majd felhalmozta azt, így homokbuckák tették enyhén hullámossá az Alföld egy részének (Nyírség, Kiskunság) felszínét.

 A Felső-Tisza-vidék bővelkedik természeti és kulturális értékekben, gasztronómiai különlegességekben. A nyár remek időszak arra, hogy akár vízi-, akár kerékpártúrán megismerkedjünk e rendkívül sokszínű vidékkel.

Feladatok a cikk feldolgozásához

  1. Tanulmányozd a hegy szerkezetét a Google Térkép (Maps) műholdképe alapján!
  2. Állapítsd meg a bánya egykori helyét!
  3. A hegy melyik oldalán nyitottak járatot a bánya felé?
  4. Hogyan változott a tarpai Nagy-hegy területhasznosítása? Hasonlítsd össze a Második Katonai Felmérés térképe és a Google Térkép alapján!
  5. Rendszerezd keletkezésük szerint a szövegben olvasható kőzeteket!
  6. Helyezd el a két hegy keletkezésének idejét a földtörténeti skálán! (http://www.stratigraphy.org/ICSchart/ChronostratChart2017-02.jpg)
  7. a) Miért volt szükség a Tisza partvédelmére?
  8. Helyenként sarkantyút (a folyó folyására merőleges, kb. a meder közepéig nyúló kősáncot) építettek. Mi a szerepe a sarkantyúnak?

Ha érdekelnek a Nagy-hegy ásványai, akkor látogasd meg ezt az oldalt!

Izland megismerése zenei klip segítségével

geometodika Szólj hozzá!

GUBA ANDRÁS

andraas.guba@gmail.com

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

 

Hogyan lehetne egy könnyűzenei klipet földrajztanításra használni? Mivel a tanulók sok könnyűzenét hallgatnak és klipet néznek, így akár közelebb is hozhatók még elvont földrajzi fogalmak és folyamatok is popzenei klipek segítségével. A földrajzórán nem megszokott módszer segítheti a motivációt, de a tudatosságot is adhat: nemcsak a zenére, hanem a klipek tájaira, helyeire is odafigyelhetnek a diákok.

A zenei klipek és a térábrázolás

A zenei klipek jelentős része nem rendelkezik földrajzi szempontból érdekes képi világgal. Ez érthető, mivel a filmek elsősorban a zenét és a szöveget próbálják mozgóképpel hangsúlyozni. Viszont vannak olyan klipek, ahol a háttér földrajzi tartalommal is rendelkezik. Ez a képi háttér lehet egy természeti táj vagy városkép is, minek segítségével felerősítheti a rendező a zenei mondanivalót. Ezek a terek kapcsolódhatnak konkrétan a szöveghez vagy az alkotóhoz, de jellemzően metaforikusak vagy szimbolikusak. Elsősorban érzések és hangulatok segítségével követik a zenei világot. Sokszor csak epikus történetek háttéréül szolgálnak. Wim Wenders, a híres rendező azt nyilatkozta egyik riportjában, hogy „minden táj egy történetet mesél el.”

Izland klipben elmesélve

A következőkben egy Izlandon forgatott kliphez kapcsolódó feladatsorról lesz szó. Az előadó Bon Iver, a szám címe: Holocene. A dal stílusa folk-indie. A rendező az ausztrál származású Nabil Elderkin, a klipet 2011-ben mutatták be először a National Geographic honlapján. A film egy utazást mutat be az Izland déli részén található Vik közelében. Az utazás során egy szőke kisfiú tipikus izlandi természeti tájakat fedez fel. Mivel a tájak és a geomorfológiai formák nagyon jellemzőek Izlandra, és jól láthatóak a klip során, jól felhasználhatók egy összefoglaló feladathoz Izland vagy egy hasonló adottságú táj tanításához.

Holocén

Már a szám címe is egy geológiai időszak, mely a jelenkor eseményit foglalja magában az utolsó 10 200 évben. (A szerző szerint a név egyben egy általa látogatott oregoni bár neve is – de ez földrajzi szempontból kevésbé fontos). A szám szövege konkrétan ugyan nem utal sem Izlandra, sem a földrajzi változásokra. Ennek ellenére a dalszerző szerint az (élet)korszakok, az emberek és helyek összekapcsolódnak. Mind lehetnek különbözőek és hasonlóak ugyanabban az időben. Az emberi élet korszakait a geológiai korszakokhoz hasonlítja, amik egyszerre nagyon fontos időtartamokat ölelnek fel, de a folyamatos változást is jelképezik. Ezt erősíti a dal refrénje is: „Once I knew I was not magnificent.” (Egyszercsak tudtam, hogy nem vagyok nagyszerű).

A feladatsor felhasználása

A feladatokat elsősorban gimnázium 9. év végén vagy 10. évfolyamon lehet jól felhasználni. Az időkeret lehet egy egész tanóra is, de a feladatokat fel lehet adni házi feladatként is. Egy részük konkrétan kapcsolódik a kliphez, mások inkább a klipből kiindulva létrejött fejlesztő feladatok. Az első feladat elsősorban geomorfológiai-hidrológiai formák felismerését gyakoroltatja. A tanulók által már megtanult felszínformákat úgy mutatja be a klip, mintha sétálnának együtt a kisfiúval. Ezáltal élményszerű lehet a felismerés. Másrészt felszínformák nagy része nem található meg Magyaroroszágon, ezáltal könnyebben nem csak tankönyvi vagy tanári magyarázat során ismerhetik fel a formákat. A második feladat a felszínformák folyamatos változására hívja fel a figyelmet. A harmadik feladat kérdései nagyobb perspektívába helyezik az izlandi felszínformákat. Végül az utolsó feladat a konkrét helyek leírását tűzi ki célul.

A feladatok elkészítése

A tapasztalatok alapján a diákok nagy része sikeresen megoldotta a feladatok jelentős részét. Érdemes az első feladat elkészítése előtt átismételni az adott formákat, megbeszélni kinézetüket, utalni keletkezésükre. A klipet lehet kivetítőn egész osztály előtt lejátszani, de ha adott a lehetőség, a tanulók saját mobileszközüket használva is (fülhallgatóval) megnézhetik a filmet egyedül. Ha közösen nézik meg a klipet, nehézség lehet az is, hogy a zene lassú, a képek lassan változnak. Ezért egyes tanulók unalmasnak tarthatják a feladatot. A második-harmadik-negyedik feladat fejlesztő feladatként adható ki diákoknak. A negyedik feladathoz megjegyzendő, hogy elsősorban angol nyelvű forrásokat lehet találni az interneten. A tanulók előképzettségétől, motivációjától függőn jól alkalmazható differenciációhoz vagy extra feladatként is.

A feladatsor letölthető itt.

Izland filmen

Ugyan az észak-európai országok, és ezen belül Izland földrajza nem tartozik a hangsúlyos tananyagok közé, ennek ellenére érdekessége folytán jól motiválhatja a diákok munkáját. Az érdeklődőnek további ismeretek szerzésére jó szívvel ajánlható a szegedi filmkészítők díjnyertes filmje Izlandról.

Ha április, akkor döntő!

geometodika Szólj hozzá!

ÜTŐNÉ DR. VISI JUDIT

Oktatási Hivatal

 

Ahogy azt már megszoktuk, áprilistól egymást érik a tanulmányi versenyek döntői. Az idei versenyszezonból két vidéki földrajzversenyt szeretnénk kiemelni, a Less Nándor földrajzversenyt és az Itthon otthon vagy földrajzversenyt. Azért esett ezekre a választás, mert mindkét versenyen a földrajzi ténytudás szintjének összevetése mellett nagy hangsúlyt kap a megszerzett földrajzi tudás alkalmazása, a kreatív földrajzi gondolkodás. Közös jellemző az is, hogy mindkét megmérettetésen általános és középiskolás diákok is részt vehetnek.

A fiatalon elhunyt geográfuskutató, Less Nándor nevét viselő, ebben az évben a 25. születésnapját ünneplő földrajzversenyre a 2017-18-as tanévben az ország 58 iskolájának 400 diákja nevezett be. A verseny első fordulójában mind a négy kategóriában (I/A. – 7. évfolyam, I/B. – 8. évfolyam, II. – 9. évfolyam, III. – 10–13. évfolyam) központi feladatlapot töltöttek ki a versenyzők, a döntőbe a legjobb eredményt elért 87 tanuló jutott be. A döntőnek immár negyedik alkalommal a Debreceni Egyetem adott helyet. A kétnapos döntő első napján írásbeli feladatsort oldottak meg a versenyzők, a második napon került sor a szóbeli feladatokra. A szervezők arról is gondoskodtak, hogy a két forduló között érdekes szakmai sétán vehessenek részt a versenyzők.

Bár az írásbeli feladatsorokban is szépszámmal találunk az ismeretek alkalmazását elváró feladatokat, a szóbeli részben már minden versenyzőn ilyen kérdéseket kapott. A 7–8. évfolyamos tanulók képzeletbeli földrajzi utazásra indultak. Adatok, képek rövid leírások alapján egy-egy elképzelt, a valóságban nem létező tájról kellett földrajzi jellemzőket megfogalmazni, illetve a megadott adottságokból, erőforrásokból kiindulva a társadalmi-gazdasági élet jellemző vonásaira következtetni. A gimnazistáknak szemelvények és képek alapján egy-egy természetföldrajzi, illetve társadalmi-gazdasági vagy környezeti probléma elemzését kellett elvégzeniük. A verseny jó példája annak, hogy a tanórán elsajátított földrajzi ismereteket hogyan lehet logikus gondolkodással más összefüggésben sikeresen alkalmazni, segíti azt is, hogy a tanulók megértsék a tények és a vélekedések közötti különbséget.

Bővebb információt a verseny weboldalán találhatnak az érdeklődők:

Felkészülés a szóbeli feladatra (Arday István felvétele)
Munkában a zsűri – a sok jó felelet értékelése egyáltalán nem volt könnyű (Arday István felvétele)

8 éves múltra tekint vissza, de nagyon rövid idő alatt országos versennyé vált a tatai Eötvös József Gimnázium és Kollégium földrajztanárai által 2011-ben útjára indított, 7–10. osztályos tanulók számára kiírt regionális verseny, az Itthon otthon vagy. Az első versenyen még csak negyvenen vettek részt, az idei tanévben már 198 tanuló jelentkezett az ország 13 megyéjéből. A háromfordulós verseny érdekessége, hogy a döntő feladatai mindig hazánk egyik tájának természeti, kulturális és idegenforgalmi nevezetességei köré szerveződnek. Az idén a kiválasztott táj a Balaton-felvidék volt. Az első, iskolai írásbeli fordulóban egy 90 perces tesztet töltenek ki a tanulók. A második fordulóban egy 4–10 oldalas pályamunkát készítenek, amelynek témáját a kiírásban megjelenő három, a lakóhely földrajzához kapcsolódó téma közül választhatták ki a versenyzők. Az első két fordulóban elért eredmény alapján jutnak be a legjobbak a döntőbe. A kétnapos döntő írásbeli feladatlapja alapvetően az adott évben kiválasztott táj idegenforgalmi adottságihoz kapcsolódik. A második napon itt is a szóbeli megmérettetésre kerül sor. A versenyzőknek egy háromnapos – ebben az évben a Balaton-felvidékre tervezett – osztálykirándulás programját kellett bemutatniuk egy ppt prezentációban. A verseny sajátossága, hogy nagy hangsúlyt fektet a lakóhely, illetve a kiválasztott táj idegenforgalmi értékeinek, természeti és társadalmi-kulturális erőforrásainak megismerésére és bemutatására. Külön érdekesség, hogy a kirándulásterveknek ki kell térnie az útvonal pontos megtervezésére és a költségvetésre is. Sajátos vonása a versenynek az is, hogy a döntőben az egyes kategóriákban legjobb írásbeli és szóbeli teljesítményt nyújtó diák különdíjban részesül.

Izgatott diákok, felkészítő tanárok és szülők a megnyitón. Forrás.

Az idei versenyről a döntőnek helyet adó Edutus Főiskola honlapján olvashatunk bővebben.

Díjátadó ünnepség a tatai versenyen. Forrás.

Magyar Science on Stage Fesztivál 2018

geometodika Szólj hozzá!

GUBA ANDRÁS

andraas.guba@gmail.com

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

 

A Science on Stage Magyarország szervező bizottsága 2018. október 5–7. között újabb fesztivált rendez az újító kedvű és szívesen kísérletező matematika-, fizika-, kémia-, biológia- és informatikatanároknak, továbbá az általános iskolákban természetismeret (vagy környezetismeret) keretében természettudományt magyar nyelven tanító pedagógusok számára határainkon innen és túl.

A Fesztivál elsődleges célja a természettudományos tárgyakat tanító pedagógusok eszmecseréjének előmozdítása, a jó oktatási gyakorlatok bemutatása és megosztása. Másodlagos cél a magyar nemzeti csapat kiválasztása Cascais-ba, a 2019-es portugáliai nemzetközi Science on Stage Fesztiválra. A magyar fesztivál helyszíne: Szeged, Szent-Györgyi Albert Agóra.  A fesztivál szórólapja letölthető innen.

A 2018. évi Magyar Science on Stage Fesztiválra a kitöltött Jelentkezési Lap visszaküldésével lehet jelentkezni.

A visszaküldés címe sukosd(kukac)reak.bme.hu.

A visszaküldés határideje: 2018. május 20. (vasárnap éjfél).

A jelentkezés elfogadásáról a zsűri 2018. június 10-ig elektronikus értesítést küld a jelentkezőknek.

 

Forrás

Egy turisztikai kampány tanórai feldolgozása

geometodika Szólj hozzá!

KAPUSI JÁNOS

középiskolai tanár, Debrecen

geo.bethlen@gmail.com

 

Hazánk idegenforgalma az utóbbi években folyamatosan bővül. Egyre többször láthatunk példát az ország látnivalóit, turisztikai célpontjait és hagyományait népszerűsítő plakátokra, imázsfilmekre. A 2017-ben indított Magyarország rád vár! című kampány – amelynek filmje az idei berlini idegenforgalmi seregszemle egyik díjazottja lett – is egy ezek közül. A kampányhoz kötődő források segítségével összerakható egy könnyedebb, lazább szerkezetű tanítási óra, akár Magyarország földrajzának tanításához, akár az év végi összefoglaláshoz, sőt, nyelvórákhoz is alapanyag lehet. 

A tanítási óra fontosabb elemei

  • A turisztikai imázsfilm (30 mp, Youtube-on elérhető, figyelemfelkeltéshez)
  • Az Itt kell lenned, hogy elhidd! és az Át kell élned, hogy elhidd! mottóval ellátott poszterek képformátumban – Google-kereséssel könnyen összegyűjthető kb. 15 kép (a mémeket kerüljük!).
  • A kampány weboldala
  • A kampány céljairól, megvalósításáról és sikeréről szóló cikk
  • Magyarország turisztikai régióinak térképe (itt is)
  • Magyarország kontúrtérkép, falitérkép vagy Google Maps, megvalósítástól függően
A kampányhoz tartozó plakátok egyike. Forrás.

A feldolgozást segítő főbb kérdések

  1. Mit lehet tudni a videóban bemutatott négy helyszín kialakulásáról, földrajzi jelentőségéről?
  2. Milyen újdonságai, sajátosságai voltak ennek a kampánynak? (pl. Instagram-arculat, ismert személyiségek)
  3. Milyen típusú úti célok, látnivalók kerültek be a kampányba? Miért? (pl. kevésbé ismert, frekventált helyek, kisebb városok, természeti kincsek)
  4. Kiknek szólt a kampány? Ki volt a célközönség? Mennyire tükrözi ezt a szándékot a videó és a mottó?
  5. Mi tette/teszi sikeressé ezt a kampányt? Mi a siker fokmérője?
  6. Miért lehet szükség ilyen kampányokra, ha hazánk idegenforgalma évről évre bővül?
A kampány őszi-téli plakátjainak egyike. Forrás.

Térképes feladat

  1. Jelöljétek kontúrtérképben a kampányban bemutatott helyeket! (atlasz, Google Maps)
  2. Vessétek össze a bejelölt helyeket a hazánk turisztikai régióit bemutató térképpel!
  3. Nevezzetek meg hasonló, a kampány arculatába illeszkedő úti célokat a térképen „üresen maradt” országrészekből, régiókból!
  4. Mutassatok be képpel, néhány mondatban egy-egy olyan helyszínt, ami bekerülhetett volna a kampányba! (páros vagy csoportmunka)

Kreatív továbbgondolás: készítsetek a kampányban látottakhoz hasonló képet vagy plakátot lakóhelyetekről vagy az iskola közelében található nevezetességek egyikéről! A képen minél többen szerepeljetek!

 

Források

  • http://fedezdfel.itthon.hu/
  • https://hellomagyarorszag.hu/
  • http://www.ma.hu/uzlet/312433/Aranyermes_lett_a_Magyarorszag_rad_var_a_berlini_ITBn
  • http://turizmusonline.hu/belfold/cikk/magyarorszag_rad_var____elindult_az_mtu_uj_kampanya

Kooperatív módszerre épülő, IKT-alapú földrajzóra – Felszínfejlődés egy magashegységi táj példáján

geometodika Szólj hozzá!

PUSZTAI RÉKA ALEXANDRA

egyetemi hallgató

ELTE TTK

 

Az alábbi kooperatív módszerre épülő, IKT-alapú földrajzórát egy 45 perces tanóra keretében 7. osztályos diákok számára terveztem meg. A feladatlapot a felszínfejlődés egy magashegységi táj példájára állítottam össze, amelynek megoldásához a tanulóknak az internetkapcsolat mellett az alábbi eszközök valamelyikére lesz szüksége: táblagép, személyi számítógép, laptop. A tanulási-tanítási folyamat a tanulók közötti együttműködésekre épít, a diákok egész órán át team-munkában dolgoznak, összehangoltan, munkamegosztásban, egymás eredményeit felhasználva oldják meg a feladatokat.

A tanóra tematikai felépítése

Az első feladat elkezdése előtt a tanár 4 fős csoportokra osztja az osztály tanulóit. Minden csoport számára elküldi e-mailben az online elérhető Google Docs linket, amely a csoportok számára megoldandó feladatlapot és a forrásokhoz tartozó linkeket tartalmazza.

1. feladat

A feladat első részében (a.) minden csoportnak négy szövegrészletet kell feldogoznia, azaz minden diák egy-egy szöveggel foglalkozik. Az első szöveg általános ismertetést nyújt a jellegzetes felszínformákról, amíg a többi három egy-egy magashegységi tájat mutat be. Az olvasott információk alapján a diákoknak válaszolniuk kell a feladatban szereplő kérdésekre, valamint ki kell tölteniük a kérdések alatt található táblázatot. A tanulók megoldásaikat egy közös, online is elérhető word dokumentumban összegzik.

A b.) feladatrészben található táblázat utolsó oszlopába az adott hegységre vonatkozó legmagasabb csúcsok nevét és magassági értékét kell rögzíteniük, amit az interneten való keresés során határoznak meg.

A c.) feladatrészben az olvasott szövegrészletek és a kitöltött táblázat felhasználásával, közös megbeszélés és együttműködés révén kollaboratív információcsere történik: a tanulócsoportoknak igaz állításokat kell megfogalmazniuk úgy, hogy azok valóságtartalma az Andokra, a Tien-San-ra és az Alpokra egyaránt igaz legyen.

A d.) feladatrészben a diákok a Google Earth program használatával ismerkedhetnek meg. A feladatlapon szereplő térképen bejelölik a b.) feladatrészben megkeresett legmagasabb csúcsok nevét és magassági értékét.

Az e.) feladatrészben a tanulócsoportok két YouTube-on elérhető videót néznek meg. Az első videó egy kontinentális és egy óceáni kőzetlemez ütközését demonstrálja, amíg a második videó két kontinentális kőzetlemez ütközését mutatja be. A tanulóknak közös megbeszélést követően el kell dönteniük, hogy a videók melyik három hegység (Alpok, Andok, Tien-san) keletkezését szemlélteti, valamint válaszaikat indoklással is alá kell támasztaniuk.

A feladat f.) részében a tanulócsoportoknak a videóban megfigyelt jelenségek és a már korábban, az a.) feladatrészben elolvasott információk alapján 4 db sematikus ábrát kell készíteniük Paint program segítségével, melyek az alábbi folyamatokat szemléltetik: kontinentális és óceáni lemez ütközése, két kontinentális kőzetlemez ütközése, álló redő keletkezése, fekvő redő keletkezése. A rajzokat a diákok közös megbeszélést követően munkamegosztással készítik el.

2. feladat

A feladat első lépéseként a tanulócsoportoknak a külső erők felszínformáló tevékenységét bemutató videót figyelmesen meg kell nézniük. A videó elérhető a MozaWeb és a Youtube oldal videótárában is.

A továbbiakban a csoportoknak meg kell nyitniuk a Learningapps.org weboldalán szereplő feladatot, amiben a tanulók együttműködve, közös megbeszélés (indoklás, érvelés) során párosítják az egyes külső erőket az általuk átformált felszíneket bemutató fotókkal. A feladatban szereplő képeket a diákok bal kattintással tudják nagyítani. A párok kialakítását követően a csoportok egy gombnyomással ellenőrizhetik munkájuk helyességét, illetve kijavíthatják a hibáikat is.

3. feladat

A tanulóknak a feladat megoldása során kollaboratív módszer alkalmazásával kell megismerniük és egyben felismerniük a Himaláját és a Mount Everestet. A tanár a hegységről 4 különböző információforrást biztost a tanulócsoportok számára: YouTube videót a Himalája keletkezéséről, szövegrészletet a Mount Everestről, Himalája felszínét bemutató 6 db fényképet és a Himalája állatvilágát szemléltető 6 db fotót. Fenti források Google Docs linken történő megosztását követően a diákoknak csoportonként fel kell dolgozniuk a kiadott anyagokat, valamint a legfontosabb információkat egy közös, online is elérhető word dokumentumban kell rögzíteniük, amiben nemcsak a számukra levont kulcsfontosságú jellemzőket és jellegzetességeket kell leírniuk, hanem még a kiadott anyagokhoz kapcsolódó kérdésekre is válaszolniuk kell. Az egyes alfeladatrészek feldolgozását követően a tanulók megosztják egymással a munkáikat, és elmondják az elsajátított új ismereteket és következtetésiket a többiek számára. Az összes információforrás feldolgozása és kiértékelése után a tanulóknak tudásuk megosztásával, érvek és ellenérvek összegzésével el kell dönteniük, hogy az általuk megismert hegység, valamint melyik lehet az a csúcs, melyről a kiadott szövegrészlet is szól.

Felszínfejlődés egy magashegységi táj példáján – tanulói feladatlap

1. feladat

A csoport minden tagja a böngészőjében nyisson meg egy-egy megadott linket! Olvassátok el az adott weboldalakon található szövegrészleteket! A szövegek elolvasását követően válaszoljatok a kérdésekre, és töltsétek ki az alábbi táblázatot! Munkáitokat egy közös, online is elérhető word dokumentumban összegezzétek!

Online szövegek elérhetősége:

1. Válaszoljatok a kérdésekre!

  • Mely alapvető felszínformákat különböztetjük meg tengerszint feleti magasságuk alapján?
  • Milyen színnel jelölik ezeket a felszínformákat a domborzati térképeken?
  • Mit nevezünk magashegységnek?

2. Töltsétek ki az alábbi táblázatot az elolvasott szövegrészletek alapján! Keressetek rá az interneten az adott hegységek legmagasabb pontjára, és rögzítsétek a táblázatban a csúcsok nevét a magassági értékek feltüntetésével!

3. Az olvasott szövegrészletek és a kitöltött táblázat segítségével írjatok igaz állításokat, amelyek egyaránt igazak az Andokra, a Tien-sanra és az Alpokra is!

4. Táblagépeiteken nyissátok meg a Google Earth programot! Elérhetősége: https://earth.google.com/web/

Ábrázoljátok a Google Earth program segítségével az alábbi térképen a b.) feladatrészben megkeresett, adott hegységekhez tartozó legmagasabb csúcsokat a magassági értékük feltüntetésével!

5. Tekintsétek meg az alábbi két videót! Döntsétek el, hogy az olvasott információk alapján melyik hegység(ek) képződését demonstrálja az adott folyamat! Válaszaitokat indokoljátok!

Videók elérhetősége:

6. Paint program használatával készítsetek sematikus ábrákat, mely az alábbi folyamatokat vagy szerkezeti formák keletkezését bemutatják! A rajzokat munkamegosztás alapján készítsétek el!

Folyamatok:

  • kontinentális és óceáni lemez ütközése
  • kontinentális és kontinentális lemez ütközése
  • álló redő
  • fekvő redő

2. feladat

Nyissátok meg az alábbi linket, és figyelmesen tekintsétek meg a külső erők felszínformáló tevékenységét bemutató videót! Amennyiben a MozaWeb weboldalát nem tudjátok megnyitni, az alábbi YouTube-linkkel is elérhetitek a videót.

Mozaweb, YouTube

Nyissátok meg az alábbi Learningapps.org weboldalon elérhető feladatot! A feladat során az egyes külső erőket és az általuk átformált felszíneket bemutató fotókat kell összepárosítanotok. A feladatban szereplő képeket bal kattintással tudjátok kinagyítani.

A párok kialakítását követően egy gombnyomással ellenőrizhetitek munkátok helyességét, illetve kijavíthatjátok az esetleges hibáitokat is.

3. feladat

Nyissátok meg az online elérhető Google Docs linket! A link „információcsokrot” tartalmaz egy számotokra még ismeretlen hegységről és annak legmagasabb csúcsáról. Első feladatotok, hogy csoportonként a legfontosabb olvasott és látott információkat egy Google Docs fájlban rögzítsétek, az adott témakörhöz kapcsolódó kérdéseket megválaszoljátok. Majd az egyes információforrások feldolgozását követően a megszerzett tudást társaitokkal meg kell osztanotok. Az elemzést és információátadást követően közös megbeszélés során, érvek és ellenérvek gyűjtése mellett döntsétek el, hogy melyik lehet az általatok megismert hegység és csúcs, amelyről a kiadott szövegrészlet is szól!

Az „információcsokor” tartalma:

  1. Hegység keletkezését szemléltető Youtube videó
  2. Hegységről és annak egyik csúcsáról szóló szövegrészlet
  3. Hegység jellegzetes állatvilágát bemutató 6 db fotó
  4. Hegység jellegzetes felszínformáit bemutató 6 db fotó

Kiadott szövegrészlet:

„A hegység minden hegymászó álma, de kétségtelenül ez a Föld legveszélyesebb kihívása és a leghalálosabb hegye. Ez a bolygónk egyik leghíresebb hegycsúcsa, amelyet minden ország minden gyereke ismer, azonban a felfedezésének története és azok az emberek, akik megpróbálták meghódítani, gyakran ismeretlenek a publikumnak. A gleccser szétdarabolódások miatt piramishoz hasonló alakú, mely két ázsiai ország határán fekszik, Kínáén és Nepálén. Ezt a csúcsot a világ egyik legcsodálatosabbjának és mégis a legtragikusabbjának, legveszélyesebb helyének tartják. Sziklás sziluettjei számos bátor és vakmerő embert csábítottak a csúcs elérésére. Sajnálatos módon azonban sokuk a havas és sziklás szirtek örök fogságában rekedtek.Több mint 235 hegymászó és helyi ember halt meg, miközben megpróbálta meghódítani a bolygó legmagasabb pontját, azonban a pontos számadat még ma is ismeretlen. A hegy magassága 8848 méter a tengerszint felett, és a lemezmozgások miatt évente 4 millimétert nő. További a nepáli földrengések megmozgathatják a hegyet és akár a magasságát is megváltoztathatják. A  világ tetejére való feljutás nem pár napi sétát jelent a csodaszép hófödte lejtőkön. A tapasztalatlan hegymászók, a bármilyen betegség minimum kockázatával rendelkező emberek számára az akklimatizációs időszak átlagos magasságban (az alaptáborban, 5100 méteren) néhány esetben 30-40 nap lehet, amíg az emberi test hozzá nem szokik a légnyomáshoz és az oxigénhiányhoz. Átlagosan, amikor turista úticélokról van szó, az egész mászás, a Kathmaduba való megérkezéstől a világ legmasabb pontjára való lépésig nagyjából 60 napot ölel fel. Amikor minden kész, nagyjából 7 napot vesz igénybe, hogy az alaptáborból a csúcsra érjünk. Ezután nagyjából 5 napig tart, amíg leérünk az alaptáborukba.1953-ban, mikor ez az emberiség számára kiemelkedő esemény történt, Kína lezárta a hegység látogatását és a világközösségnek csak évi egyetlen expedíciót engedélyezett. Együtt, az erős szelek által állandóan tépázva, mivel gyakran napokig egy helyen kellett maradniuk, Norgay és Hillary meghódította a világ csúcsát. Az eredményét Edmund Hillary II. Erzsébet királynő megkoronázásának dedikálta és ez a tökéletes ajándék volt ennek az egyesült királyságbeli eseménynek. Habár Hillary és Norgay csupán 15 percet töltött a hegy tetején, ez a 15 perc napjainkban csupán az első Holdbéli lépésekhez hasonlítható.”

Kiértékelendő kérdések és feladatok:

  1. Hogyan, mikor és milyen folyamat által keletkezett a hegység?
  2. Hol található a hegység? Milyen magas a legmagasabb pontja?
  3. Milyen állatokat szemléltetnek a bemutatott fotók? Melyik földrajzi övben élhetnek?

  1. Mely jellegzetes jég által alakított formákat szemléltetik a képek? Mely erők által keletkezhettek?

Megoldások

1. feladat

1.

alföld, dombság, középhegység és magashegység

alföld – zöld, dombság – sárga, barnássárga, középhegység – barna világosabb árnyalatai, magashegység – sötétbarna

1500 m-nél nagyobb tengerszint feletti magasságban fekvő terület.

2.

3. Igaz állítások például:

  • Mindhárom hegység magashegység.
  • A hegységképződés folyamata a kőzetlemezmozgásokra vezethetőek vissza, melyeket a belső erők hozzák létre.
  • A kőzetburok anyagát és szerkezetét a külső erők módosítják.
  • Mindhárom hegységben találkozhatunk üledékes kőzetekkel.
  • Mindhárom hegység lánchegység.
  • Az Andok, a Tien-san és az Alpok területén is láthatunk gleccsereket.
  • A fagyaprózódás mindhárom hegység területén jelentős.
  • A hegységképződés folyamata a harmadidőszakban is megfigyelhető volt.
  • Az oldalirányú nyomóerők mindhárom hegység szerkezetének a kialakulásában meghatározó szerepet játszottak.
  • A nagyszerkezeti egység anyaga redőkbe és takarókba préselődött.
  • Mindhárom hegység más-más kontinensen helyezkedik el.

4. 

5. 

6. 

 

2. feladat

3. feladat

  1. Az eurázsiai és az indiai kontinentális lemezek ütközésekor keletkezett az újidőben szubdukció során
  2. Kína és Nepál határán, 8848 m
  3. állatok: himalájai fényfácán, örvös medve, vörös macskamedve, pézsmaszarvas, vadkecske, hópárduc; éghajlatok: tundra, magashegységi és hideg mérsékelt övi éghajlat
  4. kárfülke, kárpiramis, kártó, moréna, végmoréna, U-alakú völgy, jégkarc, firn, hófolyás, geliszoliflukció, talajkúszás, kőfolyás, fagyaprózódás, törmelékkúp; felszínformáló erők: belső erők, külső erők

 

Források

  • http://lazarus.elte.hu/hun/dolgozo/jesus/gyerterk/princ/alapism/alap5/alap5-1.htm
  • http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/alpok-takarok-gleccserek-csucsok
  • http://tudasbazis.sulinet.hu/HU/termeszettudomanyok/foldrajz/regionalis-foldrajz/azsia-foldrajzi-kepe/azsiai-tajakon-magasabb-teruletek
  • http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/regionalis-foldrajz/az-amerikai-kontinens-foldrajzi-kepe/del-amerika-tajai-szoveggyujtemeny
  • https://earth.google.com/web/
  • https://pixabay.com/hu/vil%C3%A1g-t%C3%A9rk%C3%A9p-f%C3%B6ldgoly%C3%B3-38033/
  • https://youtu.be/VXSQCVsvBQ8
  • https://youtu.be/LUVZ65h8J4Ihttps://
  • www.mozaweb.hu/lexikon.php?cmd=getlist&let=VIDEO&sid=FOL
  • https://www.youtube.com/watch?v=j0C5Xj_CrTs
  • https://learningapps.org/4809495https://www.peakadventuretour.com/blog/top-10-magnificent-himalayan-animals/http://www.everestian.com/mount-everest-hu.html

Sivatagi por Magyarország felett

geometodika Szólj hozzá!

GUBA ANDRÁS

andraas.guba@gmail.com

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

 

Ritkán Magyarországra is kerülhet természetes úton szaharai eredetű sivatagi por. Az április közepén történt időjárási esemény egy ciklon miatt jött létre.

Az április 12-én Marokkó felett kialakult ciklon hatalmas mennyiségű port kavart fel, és vitt fel a magasba. A ciklon felhőzete az elkövetkező napokban északabbra mozdult, és elérte a Balkán-félszigetet és Közép-kelet-Európát. A ciklonban jelenlevő por kondenzációs magként sárgás színű felhőket hozott létre, majd 23-án Magyarországon több helyen sáros eső hullott. Így a por leülepedett a felszín tárgyaira, és szabad szemmel is lehetett észlelni, például az autók tetején. Az országos meteorológiai szolgálat animációs videóján is jól látszik, ahogyan az afrikai eredetű por eléri hazánkat.

Forrás.

A sáros eső pozitív hatásokat is okozhat a természetben, a talajba bekerülve különböző ásványi anyagokkal, például kalciummal gazdagíthatja a felső talajrétegeket. Az esővíz pH-ját növelheti, ami közömbösítheti is a savas esőt.

A szerző saját felvétele

Források:

Országcsoportok, régiók tanítása az online tárlatvezetés módszerével – A latin-amerikai banánköztársaságok

geometodika Szólj hozzá!

SERES ZOLTÁN

egyetemi hallgató

ELTE

 

Az online tárlatvezetés egy olyan módszer, aminek segítségével a tanulók önállóan járhatnak be tanulási útvonalakat. A tanár egy témához kapcsolódóan felépít egy kiállítást valamely interneten elérhető felületen, amelynek az anyagát a tanulók feladatok segítségével dolgozzák fel. Jelen cikk egy konkrét példán, a latin-amerikai banánköztársaságok példáján keresztül mutatja be a módszer lényegét, lehetséges megvalósítását.

A tanulók számára feldolgozandó tananyag, azaz a tárlat Preziben érhető el.

Az online tárlatot úgy építettem fel, hogy hasonlítson egy tényleges online vagy akár valós múzeumi látogatáshoz. A banánköztársaságokkal kapcsolatos legfontosabb ismérveket külön „termekben” helyeztem el, s így kialakultak olyan helyszínek, mint

  • a tárlat első része, a banán általános ismertetése;
  • a banán útja a termesztéstől az üzletekbe kerülésig;
  • a banánköztársaságok fogalma, főbb ismérvei;
  • a banánköztársaságok ásványkincs-vagyona, élelmiszer- és könnyűipara;
  • a banánköztársaságok általános gazdasági jellemzői.

A különféle „termekbe” az apró, viszonylag könnyen megválaszolható kérdések mellett nagyobb hangvételű, összetettebb, több időt igénybevevő feladatokat is becsempésztem, olyanokat, amilyeneket akár tanórán is, de inkább otthon, és főként kooperatív tevékenységek során készíthetnek el a diákok. A tárlat nem fedi le egészében a banánköztársaságok minden jellemzőjét, a későbbiekben ezt még ki lehet egészíteni, hozzá lehet tenni például olyan termeket, amik a társadalommal, az életmóddal, vagy egyéb részletekkel foglalkoznak. De emellett a már meglévő termeket is ki lehet egészíteni érdekes képekkel, diagramokkal, újságcikkekkel vagy akár videókkal is.

A tárlat eddig látogatható részein négy nagyobb lélegzetvételű feladattal, módszerrel találkozhatnak a diákok, ezek többnyire egy-egy „terem kijáratánál” helyezkednek el. Az első két feladat a banán útját követi végig, különböző szempontok alapján. Az első feladatban képek alapján, egy helyzetgyakorlatban kell bemutatniuk a banán útját, míg a másodikban egy videót kell megtekinteniük, majd azt kell narrálniuk, szinkronizálniuk. E feladatok célja, hogy láttassuk a diákokkal, hogy egy mindennaposnak számító gyümölcs esetében milyen fejlettségi szinten történik például a betakarítás, illetve milyen úton megy keresztül addig, míg az asztalunkra kerül, de azt is megvizsgálhatjuk, hogy milyen környezeti terhelést jelent a banán termesztése.

A harmadik, illetve negyedik feladat összetettebb az előző kettőnél, ezek jóval szorosabban kapcsolódnak a regionális szemléletmód fejlesztéséhez, itt megjelennek azok a tulajdonságok, amik alapján kirajzolódik a banánköztársaságok országcsoport léte. Olyan részfeladatokat találtam ki ezeken belül, amikben a diákoknak az egyes banánköztársaságokat egymással is, de egyéb országcsoportokkal, országcsoportokhoz tartozó országokkal is össze kell hasonlítaniuk.

A négy feladat mindegyike csoportmunkára épül, a diákok 5 fős csoportokban dolgozva készítik el produktumaikat virtuális vagy valós térben, és ezt kell majd bemutatniuk osztálytársaik előtt a tárlat, valamint más segédeszközök segítségével. A feladatok választhatók, tehát a diákok maguk döntik el, hogy melyikben kívánnak részt venni.

A tárlat során megjelenő feladatok

A feladatokat öt fős csapatban oldjátok meg, úgy, hogy azt majd prezentálnotok kell az osztály előtt is!

Választható feladat – 1 (szerepjáték)

Képzeljétek magatokat egy banánültetvény-ügynök helyébe! Azzal bíztak meg benneteke, hogy mutassátok be egy külföldi befektető cég előtt a banán útját, annak hozzávetőleges (beruházási, működtetési, szállítási, környezetvédelmi stb.) költségeit, és győzétek meg a befektetőket, hogy vásárolják meg az általad kínált területet.

Vázoljáok a banán útját annak termesztésétől az áruházakba kerüléséig a képek, saját ismereteitek és az internet segítségével!

Milyen képekkel egészítenétek ki a látott képsorozatot?

Milyen állomások maradtak ki? Miért fontosak ezek az állomások?

Választható feladat – 2. (szinkronizálás)

Nézzétek meg az alábbi videót, majd készítsetek hozzá narrációt, amiben bemutatjátok a banántermesztés lépéseit, jellemzitek a látott agrotechnikai eljárásokat és kitértek a fenntarthatóság kérdésére is!

Választható feladat – 3. (gondolattérkép)

A fenti térkép és az alábbi linken található adatok segítségével hasonlítsátok össze a latin-amerikai banánköztársaságok GDP-jének növekedését az alábbi régiókéval: Kelet-Európa, Kelet-Ázsia, Észak-Afrika!

Milyen különbségeket illetve hasonlóságokat fedeztek fel? Mik lehetnek ezen eltérések okai? Vázoljátok fel ezeket egy gondolattérképen az xMind.net segítségével!

Választható feladat – 4. (cselekvési terv)

  • A fenti térképet nézegetve milyen kép rajzolódik ki előttetek a régióról?
  • Mi mondható el a a népesség anyagi helyzetéről? A diákok átlagosan hány évet töltenek el az oktatásban? Mi lehet ennek az oka? Mi a helyzet például az USA-ban, Nyugat-Európában vagy a Visegrádi négyek országaiban?
  • Hogyan változott a gyilkossági ráta az elmúlt években? Mire lehet következtetni a számokból?

Az internet segítségével válaszoljátok meg a fenti kérdéseket és készítsetek egy cselekvési tervet a régió jövőjének pozitív változása érdekében! Gyűjtsétek össze, hogy miben látjátok a legfőbb hiányosságokat, miben az előnyöket és gondoljátok végig, hogy miként lehetne ezekből erőt kovácsolni!

 

Források:

MAKÁDI M. – FARKAS B. P. – HORVÁTH G. (2013): Vizsgálati és bemutatási gyakorlatok a földrajztanításban. ELTE TTK, Budapest

ARDAY I. – KŐSZEGI M. – SÁRINÉ – ÜTŐNÉ (2016): Földrajz 10. Tankönyv. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest

http://tudasbazis.sulinet.hu

https://www.youtube.com/watch?v=_l7sak6Vlq8&t=206s

http://www.imf.org

Tavaszi programhullám

geometodika Szólj hozzá!

ÜTŐNÉ DR. VISI JUDIT

Oktatási Hivatal

 

A tavaszi hónapok több, a fölrajztanárok számára is érdekesnek ígérkező programot kínálnak. Közülük néhányra szeretnénk felhívni a figyelmet.

19. Lurdy-házi Ásványbörze és Geo Napok – április 6-8.

Az ásványbörzéhez kapcsolódó Geo Napok nem titkolt célja, hogy közelebb hozza a geológiát és a földtant a gyerekekhez és a felnőttekhez egyaránt. A rendezvényen izgalmas szakmai programok várják a látogatókat. A résztvevők kísérletezhetnek, vulkánt „építhetnek”, mikroszkópos ásványvizsgálatokat végezhetnek, geo-totót, geo-kvízt oldhatnak meg, „zseb talajszelvényt” készíthetnek, próbára kőzetfelismerési tudásukat. A kisebbek kristályformát hajtogathatnak, ősmaradványokat készíthetnek. Emellett földtudományi témájú előadások, filmvetítések is várják a téma iránt érdeklődőket, sőt akár talajfizikai, talajkémiai és talajbiológiai bemutatón is részt vehetnek a rendezvényre ellátogatók. A gyermekek látványos előadáson ismerkedhetnek meg a barlangok titokzatos világával.

Az év ásványának választott fluorit központi szerepet kap a kiállításon. Forrás.

SPACES CROSSING BORDERS 2018 nemzetközi konferencia – április 23-24.

A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Intézete (GEO Intézet), a területi dimenziójú tervezés nemzeti szakmai szervezeteit tömörítő European Council of Spatial Planners (ECTP) szervezettel, illetve a Magyar Urbanisztikai Társasággal (MUT) együttműködésben nemzetközi konferenciát szervez „SPACES CROSSING BORDERS 2018. The First Central and Eastern European Planning Conference” címmel Budapesten. A konferencia nyelve angol. A plenáris ülések mellett terepi szekciókat is terveznek a Magdolna negyedbe és Törökbálintra. A rendezvény támogatónak köszönhetően az esemény részvételi díj fizetése nélkül is látogatható, csak a választható programokon való részvétel esetében kell díjat fizetni. A konferencián való részvétel regisztrációhoz kötött, erre lehetőség van a Geo Intézet angol nyelvű honlapjának „SCB CONFERENCE” menüpontjában. További információkat a konferencia honlapján olvashatnak.

HERA konferencia Székesfehérváron – május 24-25.

A Magyar Nevelés és Oktatáskutatók Egyesülete (HERA) szokásos évi konferenciája a HuCER idén Székesfehérváron, a Kodolányi János Főiskolán kerül megrendezésre 2018. május 24-25-én. A konferencia idei központi témáját jól tükrözi a rendezvény címe Oktatás – gazdaság – társadalom. A rendezők külön környezetpedagógiai szekciót is szerveznek. Részletes információk a konferencia honlapján olvashatók.

A rendezvénynek helyt adó Kodolányi János Főiskola. Forrás.

Nemzetközi Környezeti Nevelési Konferencia (International Environmental Education Conference – IEEC) Egerben – május 30-31.

2016. évi első rendezvény után második alkalommal kerül megrendezésre az IEEC Nemzetközi Környezeti Nevelési Konferencia, amelynek két érdekes, külön szekciója is lesz az idén: a FAO Európai Erdő Bizottság hegyvidéki vízgyűjtő területek kezelésével  foglalkozó munkacsoportja (FAO EFC WG1) Forest and water in mountain catchments: education, citizen science, and mountain partnership témában szervez előadóülést a konferencia folyamán. Ezen kívül az MTA Jövőkutatás Csoportja Our Future in Focus Of Education to Motivate Present Activities címmel tart szekcióülést. Eddig regisztrált résztvevők 7 országot (Finnország, Egyesült Királyság, India, Japán, Lengyelország, Ukrajna Csehország) képviselnek. A konferencia angol nyelvű honlapja ad tájékoztatást a részletes programokról. A korábbi konferencia hét tanulmánya az EDU Szakképzési és Környezetpedagógiai Folyóirat angol nyelvű tematikus számában olvasható. A konferencia az Európai Fenntarthatósági Hét hivatalos, regisztrált programja is. A konferencia tervezett részvételi díja 80 EUR.

Az Eszterházy Károly Egyetem lesz a helyszíne az IEEC konferenciának. Forrás.