Elérhető a Digitális Módszertár legújabb felhívása!

geometodika Szólj hozzá!

FARKAS BERTALAN PÉTER

csoportvezető

Tempus Közalapítvány, Tudásmenedzsment Csoport

modszertar@tpf.hu

 

Elérkezett az idő!

Töltse fel ötletét a Digitális Módszertárba augusztus 17-ig, hogy Öné lehessen a legjobbaknak járó Digitális Pedagógus Díj!

A Tempus Közalapítvány Digitális Módszertára azoknak a pedagógiai tervezés és tanulásszervezés tárgykörébe tartozó dokumentumoknak, módszertani ötleteknek ad helyet, melyek a digitális nemzedék interaktív tanulását, tanítását segítik az IKT-eszközök kreatív használatával. Az idei Felhívásra azok jelentkezését várjuk, akik saját ötleteiket megosztanák oly módon, hogy azok a Digitális Módszertárba feltöltve bárki számára elérhetővé, kereshetővé, adaptálhatóvá váljanak. A feltöltött ötletek közül azok, amelyek megfelelnek a felhívás szempontjainak, az értékelést követően bárki számára elérhetővé, publikussá válnak a Digitális Módszertárban. A szakértői értékelés alapján a felhívásra jelentkező, kiemelkedő ötletek feltöltőinek munkáját Digitális Pedagógus Díjjal ismerjük el, melynek átadására és a díjazott ötletek bemutatására a Digitális Konferencián kerül sor 2018 novemberében, Budapesten.

 

A Felhívás teljes szövege ide kattintva tölthető le.

 

A 2018. ÉVI FELHÍVÁS CÉLJAI

A Digitális Módszertár a gyakorlatban hasznosítható ötleteket és eszközöket kíván összegyűjteni és bemutatni, a következő átfogó célokra építve:

  • tudásmegosztás;
  • digitális kultúra és digitális írástudás erősítése, tudatosítása;
  • digitális kompetenciák fejlesztése;
  • a közösségi tanulás és a jó gyakorlatok megosztásának összekapcsolása az IKT eszközeivel;
  • új tanulási formák és csatornák kialakítása;
  • az ötletek felhasználása, adaptálása a napi gyakorlatba.

MI ÁLL A 2018-AS FELHÍVÁS FÓKUSZÁBAN?

Az idei felhívás fókuszában a mindenki számára elérhető digitális innovációk és digitális pedagógiai megoldások állnak. Emellett kifejezetten előnyben részesítjük idén a tanulói igényeket figyelembe vevő, a tanulók igényeire és előzetes ismereteire, készségeire és tudására tudatosan építő, az egyéni tanulási utakat támogató módszertani ötleteket.

KIKNEK SZÓL A FELHÍVÁS?

A Felhívásra pedagógusok, pedagógusok együttműködő csoportjai (tanárpárok vagy tanári csoportok), pedagógiai szakmai munkaközösségek, illetve pedagógusképzésben részt vevő hallgatók jelentkezését várjuk, akik számára fontos:

  • a digitális kultúra és digitális írástudás fejlesztése;
  • a 21. századi készségek fejlesztése;
  • a pedagógiai szemléletváltás előmozdítása;
  • a fejlesztő pedagógiai értékelési kultúra előmozdítása
  • a tudásmegosztás, a közösségi tanulás és az egymástól való tanulás támogatása;
  • a saját eredmények, jó gyakorlatok bemutatása;
  • a digitális nemzedék megszólítása újszerű, saját ötleten alapuló, tanórai kontextusba vagy tanórán kívüli tevékenységekbe ágyazott módszertani gyakorlatokon keresztül.

MIVEL LEHET JELENTKEZNI?

A Digitális Módszertárba jelentkezni olyan, a pedagógiai tervezés és tanulásszervezés tárgykörébe tartozó dokumentum (pl. óravázlat, tematikus terv, projektterv) bemutatásával lehet, amely

  • kapcsolódik a Felhívás fent felsorolt általános céljaihoz;
  • az IKT-eszközök kreatív, innovatív, pedagógiai célú használatát mutatja be a felhasználást segítő kidolgozottsággal, illetve az ötlet adaptálását támogató csatolmányokkal, dokumentumokkal, sablonokkal;
  • a tanórákon vagy tanórán kívüli tevékenységekben is hasznosítható.

KI NYERHETI EL A DIGITÁLIS PEDAGÓGUS DÍJAT?

A Digitális Módszertárba bekerült ötletek közül díjban csak olyan módszertani ötlet részesülhet, amely

  • a Felhívás megadott határidején belül (2018. július 09. – augusztus 17.) kerül feltöltésre;
  • pedagógusok, pedagógusok együttműködő csoportjai (tanárpárok vagy tanári csoportok), pedagógiai szakmai munkaközösségek, illetve pedagógusképzésben részt vevő hallgatók által kerül feltöltésre;
  • eleget tesz a 2018-as Felhívás fókuszának;
  • világos, innovatív pedagógiai célokat fogalmaz meg;
  • a módszertani ötletet a pedagógiai folyamatba ágyazottan mutatja be (kiemelve annak pedagógiai célját) egy téma feldolgozásán keresztül;
  • a tanulók fejlesztését, tevékenységeit támogató fejlesztő pedagógiai eszközrendszert mutat be;
  • a jelentkező(k) által önállóan kidolgozott és kipróbált, saját módszertani ötletet küld be;
  • célja a pozitív tanulási attitűd kialakítása, a tanulóközpontú megközelítés erősítése;
  • bárki számára elérhető program/szoftver/platform/alkalmazás felhasználását célozza meg;
  • felhasználóbarát (könnyen érthető, jól illusztrált, ésszerű és elegendő terjedelmű) formában teszi közzé;
  • hiteles képet nyújt a módszer használatáról, annak előnyeiről, nehézségeiről, tapasztalatairól;
  • adaptálhatósága széles körű és javaslatot tesz az alternatív felhasználás formáira, lehetőségeire;
  • továbbá előnyt jelent, ha a módszertani ötlet: korábban nem került publikálásra és nagyobb egységek (tematikus terv, projektterv) feldolgozását célozza.

 

A Digitális Módszertár közvetlenül böngészhető – az eddig feltöltött ötletekkel és a korábbi felhívásokkal együtt – a www.digitalismodszertar.tka.hu oldalon.

 

A Felhívás időszaka:

2018. JÚLIUS 9 – AUGUSZTUS 17.

www.digitalismodszertar.tka.hu > Feltöltés > Digitális Módszertár

További információ: https://www.facebook.com/Atanulasjovoje | modszertar@tpf.hu  | (+36 1) 237 1300

Kérjük, az előkészületek és a feltöltés során vegye figyelembe, hogy az augusztus 17. nap (a határidő napja) 13:00 után érkező telefon és email megkeresésekre nem áll módunkban válaszolni.  A Felhívással kapcsolatos telefonos ügyfélszolgálatunk munkanapokon 9.00-13.00 között érhető el.

 

A Felhívás teljes szövege ide kattintva tölthető le.

 

 

Forrás: tka.hu

A földtan helye a közoktatásban – Akkreditált tanártovábbképzés

geometodika Szólj hozzá!

Az akkreditált továbbképzés azokat az általános és középiskolai természetismeret és földrajz szakos tanárokat szólítja meg, akik szívesen elsajátják a komplex természettudományos gondolkodást. Mindezt a felfedezéses tanulás, gyakorlati modul és játékok segítségével tehetik meg, sőt, gyakorolhatják a távoktatásos képzést is.

Földtan az oktatásban_PR

Fókuszban a kreativitás, a természetföldrajzi ismeretek alkalmazása: a Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny

geometodika Szólj hozzá!

SZILASSI PÉTER

Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

toto@geo.u-szeged.hu

 

Immár hét éve annak, hogy a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéke és Földrajzi Földtudományi Intézete minden évben megszervezi a Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzversenyt. A kétfős csapatokból álló csapatverseny célja egyrészt tisztelgés a névadó Jakucs László nemzetközi hírű karsztkutató emléke előtt, másrészt megmérettetési lehetőséget biztostani a földrajz iránt érdeklődő tehetséges magyarországi és határainkon túli középiskolai tanulók számára. További cél a verseny révén elősegíteni a NAT Földünk–környezetünk műveltségi területéhez kapcsolódó készségek fejlesztését. A verseny fókuszában főként a földrajz tantárgyhoz kapcsolódó természetföldrajzi és környezeti folyamatok elemzése, megértésének vizsgálata áll.

Már 2011-ben az első alkalommal megrendezett versenyen 4 ország 84 iskolájából, 97 felkészítő tanár 175 két fős csapata regisztrált. A versenyen induló magyarországi és határainkon túli középiskolás tanulók száma azóta is évente 250-350 fő között mozog. A 2017/2018. tanévben 64 középiskola 118 csapata jelentkezett a vetélkedőre.

       Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzversenyre jelentkezett csapatok és  iskolák

Alapelvünk, hogy egyedi, más földrajz versenyekre nem, vagy csak kevéssé jellemző karaktere legyen versenyünknek. E cél érdekében a feladatlapok készítésénél mindig hangsúlyosnak tartjuk és tartottuk a problémaorientált, gondolkodtató feladatok beillesztését. A helyi írásbeli iskolai forduló után a középdöntő és a döntő feladatainak megoldása a tanszéki talajtani laboratóriumban történik. A verseny szervezésében fontosnak tarjuk az átláthatóságot, ezért a korábbi évek feladatai, megoldókulcsai elérhetők a verseny folyamatosan frissülő honlapján. A középiskolai tanár kollégáktól kapott visszajelzéseket, ötleteket, javaslatokat figyelembe vettük eddig is, és a jövőben is fel fogjuk felhasználni a szervezésben. 2014-től a határainkon túli magyar iskolákból nevező tanulók számára különdíjakat biztosítunk. 2017-től iskolánként három csapatban maximáltuk a jelentkezők számát.

Az első fordulóra való felkészülés az általános és a középiskolai földrajz tankönyvekben szereplő természetföldrajzi ismereteken túl valamilyen, az adott évi versenykiírásában szereplő természetföldrajzi témakörhöz (általában Jakucs László tudományos munkásságához) kapcsolódó szakirodalmi források tanulmányozásán alapszik. A verseny kiírását, valamint a felkészüléshez szükséges szakirodalmat (könyvrészleteket, térképeket, internetes hivatkozásokat) a verseny honlapján minden évben közzétesszük. Az iskolákban lebonyolított első fordulóban a versenyzőknek írásbeli feladatlapot kell kitölteniük. Az ezt követő középdöntőre Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén és laboratóriumaiban kerül sor. A középdöntőben általában 30-32 csapata méri össze tudását. Az írásbeli ideje alatt a felkészítő tanárok számára, azt követően pedig a versenyzők számára is érdekes szakmai programot szervezünk az egyetemen.

Életkép a Jakucs László Földrajzverseny döntő fordulóról – Tárlatvezetés (fotó: Szilassi Péter)

A döntőbe nem jutott csapatok és kísérő tanáraik részére játékos GPS-es városi vetélkedőt, szakmai városnézést, számítógépes vetélkedőt szervezünk minden évben. A középdöntőbe jutott csapatok közül a legjobb 8 csapat jut be a döntőbe. A verseny egyedülálló sajátossága, hogy a döntőbe jutott versenyzőknek laboratóriumi feladatot kell megoldaniuk.

A döntő négy fő részből áll:

1. laboratóriumi gyakorlat: természetföldrajzi kísérlet elkészítése, majd a kapott eredmények értékelése, a kísérlettel kapcsolatos kérdések megválaszolása

Életkép a Jakucs László Földrajzverseny döntő fordulóiról – Laborgyakorlat (fotó: Szilassi Péter)

2. térképészeti számításos feladat: mérések, számítások a térképen, földrajzi számításos feladat megoldása.

 

Életkép a döntőből – Számítási feladatot végző tanulók (fotó: Szilassi Péter)

3. szóbeli feladat: egy adott környezeti problémával kapcsolatos tanulói projekt, vita vagy szerepjáték bemutatása (felkészülési idő 1 óra).

4. földrajzi kvíz, amelyben természetföldrajzi és topográfiai ismereteikről adnak számot a tanulók szóbeli vetélkedő formájában.

A pályázati támogatásoknak köszönhetően az összes döntőbe jutott csapat tárgy- és könyvjutalmat, könyvutalványt kap. Mind a hét eddigi versenyen az első csapat Jakucs László emlékplakettet vehetett át. Az első három csapat és kísérőtanáraik pedig 4 napos szakmai tanulmányutakon vehettek részt.

Az első három helyezett csapat és kísérőtanáraik nyereménye szakmai tanulmányút – Iszapvulkánok a Kanyar-Kárpátokban (fotó: Szilassi Péter)

Részletes információk (eredmények, képek, a korábbi évek feladatlapjai, stb.) elérhetők a verseny honlapján.

Megjelent a GeoMetodika 2018/2. száma

geometodika Szólj hozzá!

Megjelent a GeoMetodika online földrajz szakmódszertani folyóirat 2018. évi 2. száma (2. évfolyam 2. szám). A GeoMetodika folyóirat célja a magyar földrajzoktatás módszertani színvonalának emelése a korszerű tanítási és tanulási módszerek megismertetésével, terjesztésével. Az értékes hagyományos földrajztanítási módszerek megőrzése mellett kiemelten fontosnak tartjuk a földrajz tantárgy képzésben, állampolgári, gazdasági és fennarthatósági nevelésben betöltött jelentőségének felismertetését, valamint társadalmi elismertségének emelését.

 

A folyóiratszám ide kattintva érhető el.

A GeoMetodika folyóirat összes megjelent számát itt találja.

Kellemes szakmai feltöltődést kívánunk!

 

A GeoMetodika 2018/2. számban megjelent tartalmai:

TANULMÁNYOK

MŰHELY

KALEIDOSZKÓP

KITEKINTŐ

A felsőoktatási intézmények a közoktatás és az ismeretterjesztés szolgálatában

geometodika Szólj hozzá!

PÁL VIKTOR

SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet

pal.viktor@geo.u-szeged.hu

 

Ez a cikk a GeoMetodika folyóirat 2018. évi 2. számában jelent meg. A GeoMetodika folyóirat összes megjelent számát itt találja.

 

A felsőoktatási intézmények a közoktatás és az ismeretterjesztés szolgálatában

Általános és középiskolások által igénybe vehető kiállítások és programok a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetében

 

Élmény alapú, problémaorientált tanulás a tantermen kívül

Számos kutatás felismerte már, hogy az oktatás akkor lesz igazán hatékony, ha sikerül a tantermi oktatás során óhatatlanul fellépő monotóniát sokféle módon oldani. A földrajz tantárgy e tekintetben szerencsés, hiszen a földtudományok sokszínűségéből adódóan a földrajztanárnak sok és egyre bővülő lehetősége van arra, hogy ne csak az osztályteremben tanítson. Élményszerűvé tehető a tanulási folyamat a felsőoktatási intézményekben, kutatóintézetekben felhalmozott tudás és bemutatás lehetőségének felhasználásával. Erre adnak módot a különféle gyűjtemények és kiállítások, különösen akkor, ha szakszerű vezetés is társul hozzájuk, és korszerű múzeumpedagógiai módszerek kísérik, továbbá az ismeretszerzés játékosan ugyan, de irányítottan történik. Erre mutat követendő példát az ELTE TTK Természetrajzi Múzeum Ásvány- és Kőzettára (Hartman-Tóth E. 2018).

A múzeumpedagógia az elmúlt évtizedekben igen komoly szerepet kapott az „osztálytermen kívüli” ismeretszerzésben, különösen azért, mert az élményszerzésen túl az ismeretek irányított elsajátítását is segíti. Mindezen túl közelebb hozza a közgyűjteményeket a fiatalokhoz, és erősíti, hogy a közvetlen tapasztalat értékesebb lehet a már feldolgozott, „előre gyártott” tananyagnál. Ez azért is nagyon fontos, mert világszerte – így hazánkban is – tapasztalható, hogy a természettudományok iránti érdeklődés csökkent az utóbbi évtizedekben, és a mindennapokban is egyre nagyobb teret nyer az irracionális, ezoterikus, bizonyítékoktól mentes gondolkodás, így a földrajzban is egyre több tévképzet azonosítható (Kádár A.–Farsang A. 2018). Mindez része annak a folyamatnak, amelynek során a tudomány nehezen találja meg az utat, a közös nevezőt az átlagosan képzett emberekkel. A folyamat nyilván minden természettudományt érint. A helyzetet tovább nehezíti a földrajz népszerűségének és presztízsének csökkenése is. Erre a folyamatra válaszreakcióként egyre több olyan kezdeményezés látott napvilágot, amelynek célja, hogy a tanulók jobban érdeklődjenek a földrajz és a közoktatásban a földrajz által képviselt tudományok (pl. geológia, ásvány-kőzettan, geokémia, földtan, őslénytan, meteorológia, geoinformatika, távérzékelés, kartográfia) iránt.

Az utóbbi években a figyelem a problémaorientált ismeretszerzés felé fordult. Ennek lényege, hogy a tanulók nem készen kapott, mindenre kiterjedő információkat és magyarázatokat kapnak, hanem a mindennapjaikhoz közel álló földrajzi probléma segítségével saját maguk önállóan gyűjtenek információkat, keresnek magyarázatokat a jelenségekre és a folyamatokra. Az egyetemek szerepe ebben lényeges lehet, mert segíteni tudják a közoktatásban folyó munkát olyan módszerek bemutatásával, amelyek a mindennapi oktató- és kutatómunka nélkülözhetetlen eszközei. Használatukkal élményeket kínálnak és egyúttal az érdeklődést is felkeltik.

 

Kattintson ide a teljes cikk elolvasásához…

Az Euroscola-program és szerepe az Európai Parlament munkájának megismertetésében

geometodika Szólj hozzá!

CSAPÓ TAMÁS

Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium

ccsapo.tamas@egyetemi.hu

 

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

dandraas.guba@gmail.com

 

Ez a cikk a GeoMetodika folyóirat 2018. évi 2. számában jelent meg. A GeoMetodika folyóirat összes megjelent számát itt találja.

 

Mi is az Euroscola-program?

Az Euroscola-játék egy internetes kvízjáték, amelyet az Európai Parlament magyarországi Tájékoztatási Irodája szervez magyarországi oktatási intézmények középiskolás diákjai számára. A legjobban teljesítő csapatok nyereménye az Euroscola programban való részvétel, amelynek helyszíne Strasbourg, az Európai Parlament egyik székhelye.

Európa fiataljainak jövőjét meghatározza az Európai Unió világban betöltött helye és szerepe, tehát a szervezet nem maradhat távoli misztérium előttük. A részvétel az európai párbeszédben, a különbözőség és az egység megtapasztalása döntő fontosságú minden fiatal számára. E megfontolásból hirdette meg az Európai Parlament az Euroscola-programot, amely lehetővé teszi Európa fiataljai számára, hogy találkozzanak egymással, beszélgessenek és megvitassák nézeteiket Európa jövőjéről. A program keretében 28 tagállam 16–18 éves középiskolás diákjai vehetnek részt az Európai Ifjúsági Parlament formájában megrendezésre kerülő találkozókon az Európai Parlament üléstermében, Strasbourgban (1. ábra). Alkalmanként körülbelül 500 európai középiskolás látogathat el az Európai Parlamentbe, hogy ismerkedjen a Parlament munkájával, és maga is részt vegyen benne.

1. ábra. A 2017. évi legutóbbi Euroscola-találkozó diákjai az Európai Parlament üléstermében (fotó: Európai Parlament Központi Sajtószolgálat)

A program során a résztvevők bevezető előadást hallhatnak az európai integráció főbb állomásairól. Ezt követően a diákok maguk is munkacsoportokat alakítanak, és parlamenti vitákban tárgyalják meg az uniós kérdéseket. A vita lezárása után természetesen döntéshozatalra is sor kerül, hiszen így teljes a parlamenti folyamat modellezése. A programra való felkészülés segítésére az Európai Parlament strasbourgi Tájékoztatási Irodája előzetesen megküldi a résztvevőknek azokat a témaköröket, amelyekről majd beszélgetnek a diákok. Mivel az Euroscola-program találkozójának angol, illetve francia a tárgyalási nyelve (német nyelvi tolmácsolás elérhető a plenáris üléseken, de a munkacsoportok ülésein nem), ezért a programban való részvétel feltétele a fenti nyelvek egyikének magas szintű ismerete.

2. ábra. A 2018. évi Euroscola-verseny csapatainak felkészítő tanárai az Európai Parlament épületében (fotó: Európai Parlament Központi Sajtószolgálat)

 

Kattintson ide a teljes cikk elolvasásához…

Óriás-hegység – a név kötelez?

geometodika Szólj hozzá!

KAPUSI JÁNOS – BODÓ TAMÁS

Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen

kapusijanos@totharpadgimnazium.com, bodotamas@totharpadgimnazium.com

 

Ez a cikk a GeoMetodika folyóirat 2018. évi 2. számában jelent meg. A GeoMetodika folyóirat összes megjelent számát itt találja.

 

Iskolai tanulmányaink közös élménye lehet, amikor egy-egy ország, város vagy terület nevét ízlelgetve rádöbbenünk a névadás apropójára, a nevekben rejtőző információkra. Az igazi földrajzosok kapásból sorolják a híres helyeket és a nevek hátterét – vagy legalábbis megpróbálják –, de az Óriás-hegység felé tartó hosszú autóbuszút utolsó szakaszán már nyilvánvalóvá vált, hogy a kézenfekvőnek tetsző névmagyarázattal tévúton járunk. Túracélpontunk területe nagyjából a Börzsönyével vethető össze. Legmagasabb pontjára, az 1603 méter magas Snežka csúcsára pillantva pedig elmondhatjuk, hogy minden szomszédunknál találnánk ennél magasabb pontokat. Az alapvető földrajzi paraméterekre tehát ezúttal nem számíthattunk.

A hely és a szelleme

Az Óriás-hegység (csehül Krkonoše, lengyelül Karkonosze, németül Riesengebirge) a csehek legendáriuma szerint a hegyek szelleméről (Krkonoš) kaphatta a nevét, aki védi a jót, bünteti a rosszat, közben pedig őrzi az erdők és a völgyek békéjét. Kirándulásunk során ugyan több helyen is láttunk utalást mesebeli, szakállas figurákra, a mi benyomásainkban jóval kevesebb a transzcendens elem: ahogy régen ez az óriás adta a vidék lelkét, úgy most a turisták adják – vagy épp veszik el azt, olvasattól függően.

A cseh–lengyel határon északnyugat–délkeleti irányban húzódó Szudéták legmagasabb tagja, az Óriás-hegység gránitos tömbje az egyik legmagasabbra emelkedett rögösödött hegység Közép-Európában. Prágától mintegy kétórányi autózással érkezünk meg a hegység lábánál fekvő városkák egyikébe, de csak a szűk, kanyargós, észak–déli irányú folyóvölgyeken áthaladva férkőzhetünk igazán közel a hegység legnépszerűbb túracélpontjaihoz. Mivel az Óriás-hegység a fővárostól északkeleti irányban nyújtózik, több megközelítési lehetőség is kínálkozik, de talán Vrchlabí és Trutnov felől tűnik legközvetlenebbnek az elérés, ezekről a településekről érhetjük el a fenti két túra kiindulópontjait, Malá Úpát és Špindlerův Mlýnt. A hegység nyugati kapuját Harrachov jelenti, középső részén pedig Pec pod Sněžkou síközpontja említhető. A gerinctúra a cseh–lengyel barátságtúra vonalán, gyakorlatilag végig a határon halad. A lengyel oldalon a hegység meredeken lejt, a csillagtúrázáshoz kinézett települések – mint az általunk kiválasztott, közvetlenül a határ mellett elterülő Horní Malá Úpa – a hegyek lábához simulnak (1. és 2. ábra).

1. és 2. ábra. Malá Úpa hangulatos fogadói (a szerzők felvételei)
1. és 2. ábra. Malá Úpa hangulatos fogadói (a szerzők felvételei)

Kattintson ide a teljes cikk elolvasásához…

Huszonegy feladat a 21. században – terv a társadalmi kompetenciák fejlesztésére

geometodika Szólj hozzá!

VARJAS JÁNOS

egyetemi hallgató, Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézet

varjas031@freemail.hu

 

Ez a cikk a GeoMetodika folyóirat 2018. évi 2. számában jelent meg. A GeoMetodika folyóirat összes megjelent számát itt találja.

 

Bevezetés 

A modern társadalom változásai hatására az ezredfordulón fontos oktatáspolitikai célkitűzéssé vált a kulcskompetenciák és a kompetenciafejlesztés beépítése a fejlett országok oktatási rendszerébe (Vargáné Engler Á. 2004). Az állampolgárok számára a sikeres élet (For a Successful Life), az államok számára a jól működő társadalom (Well-Functioning Society) elérése lett a cél a közoktatás segítségével. Ezen tanulmány célja a társadalmi kompetenciák fejlesztésére összpontosító fejlesztési terv bemutatása, hiszen e képességek nélkül nehezen képzelhető el jól működő társadalom, benne sikeres és boldog egyénekkel.

A diákok a 21. században egyre sokszínűbbé váló társadalmakban fognak felnőni. Nagyon fontos, hogy megismerjék más közösségekből jött emberek életét, és képesek legyenek megérteni a problémáikat, az élethelyzetüket. Ebben segíthet, ha az iskolában megismerhetik az európai kontinens egyik legkomolyabb társadalmi átalakulását kiváltó jelenséget, az európai migrációs válságot. E válság értelmezése mellett a társadalomföldrajz tanítási-tanulási folyamata még számos lehetőséget adhat a társadalmi kompetenciák fejlesztésére, az előzetes tanulói tudás felhasználására.

Az eddigi eredmények

A társadalmi kompetenciák Makádi M. (2015) meghatározása szerint minden olyan képességet magukban foglalnak, amelyekkel az egyén beilleszkedhet a társadalomba, és annak sikeres, építő tagjává válhat. A fogalmat a Nemzeti alaptantervben a szociális és állampolgári kompetencia, illetve a hozzá kapcsolódó kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia összevonásával alkotta meg (Makádi M. 2009). Mellette a hazai kutatók közül komoly eredményeket ért el Bagdy E., aki pszichológusként a személyiségfejlesztés fontosságát sürgeti már az 1980-as évek óta, az annak módszereivel foglalkozó könyvében (Bagdy E.–Telkes J. 2002) pedig gyakorlati ötletek is megjelennek. A társadalmi kompetenciák fontos része az aktív állampolgárrá nevelés. Az általam felhasznált aktív állampolgár fogalmát Gáti A. (2009) fejti ki. A társadalmi kompetenciák meghatározásának fontos forrása lehet maga a Nemzeti alaptanterv (2012) is.

Jelen tanulmány gyakorlati szempontból közelíti meg a társadalmi kompetenciákat, így az elméleti háttér mellett fontos, hogy a nemzetközi és magyar szakirodalmak által már az oktatás szintjére tervezett gyakorlati feladatokat is bemutassuk. Ginnis, P. (2007) írt hasonló, tanítási és tanulási receptekkel foglalkozó művet, emellett Makádi M. (2009) készített a kompetenciaalapú pedagógia lehetőségeivel foglalkozó feladatgyűjteményt. Érdemes még kiemelni Nichols, A.–Kinninment, D. (2011) gondolkodtatásra épülő munkáját is. Mindkét kötet részletesen mutat be mintafeladatokat és segédanyagokat.

 

Kattintson ide a teljes cikk elolvasásához…

Földrajztanárok földrajz kerettantervekről alkotott véleménye online kérdőíves felmérés alapján

geometodika Szólj hozzá!

SZILASSI PÉTER 

Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

toto@geo.u-szeged.hu 

 

SZŐLLŐSY LÁSZLÓ

Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Szeged

szollosyl@gmail.com

 

Ez a cikk a GeoMetodika folyóirat 2018. évi 2. számában jelent meg. A GeoMetodika folyóirat összes megjelent számát itt találja.

 

Bevezetés

Számos korábbi tanulmány foglalkozott a földrajz tantárgy közoktatásbeli súlyának, szerepének és az ezt megjelenítő óraszámoknak az alakulásával, folyamatos csökkenésével, megállapítva, hogy a körülöttünk levő, a mindennapokban megtapasztalt világ megértését szolgáló, a természeti és a társadalmi környezetet komplexen vizsgáló tantárgy súlyosan alulreprezentált (Probáld F. 2017). A földrajz legutóbb a szakközépiskolákban (újabb nevükön szakgimnáziumokban) szenvedett súlyos veszteséget: ebben az iskolatípusban csupán az iskolák kb. 30%-ában maradt meg önálló tantárgyként (EMMI 2016). Így a diákok alig egyharmad része tudhatja, hogy milyen változást hoz egy hidegfront, vagy hogy egy londoni tanulmányútra még nyáron is érdemes az utazótáskába egy kiskabátot és egy esernyőt is csomagolni…

A földrajz tantárgy látványos visszaszorulásának számos oka van. Jelen tanulmányunkban nem ezek összegyűjtését tűztük célul. Feltételezésünk szerint a jelenlegi kiszorított, meglehetősen mostoha helyzet és a fent említett negatív tendenciák hátterében – többek között – az áll, hogy a tantárgy hasznossága nem kellő súllyal jelenik meg a tantervekben, tankönyvekben. A tanulók, a tanárok (és feltehetően korábbi iskolai tapasztalataikra alapozva a szülők és a döntéshozók is) meglehetősen alacsony szintűre értékelik a földrajz hasznosságát, a földrajzi ismeretek mindennapi életben történő alkalmazhatóságát (Ütőné Visi J. 2011). Mivel magyarázható ez? Hogyan lehetne változtatni? Ennek próbáltunk utánajárni.

Meggyőződésünk, hogy a korszerű, modern szemléletű földrajztanítás záloga csakis egy megújult „sorvezető” lehet. Ennek a tantervnek a jelenleginél sokkal jobban figyelembe kell vennie a tanulók korosztályos jellemzőit. Nem elsősorban fogalmakban célszerű megadni a tudást, nem a száraz lexikális ismeretekbe bújtatva kell megfogalmazni a követelményeket, hanem – a németországi és más külföldi tantervekhez hasonlóan – a tantárgyi kereteken túlmutató, a hétköznapok során is hasznosítható kompetenciák, képességek elsajátítására, készségek fejlesztésére kell fektetni a hangsúlyt. Nem kis tudósokat, hanem a szűkebb és a tágabb környezetüket érdeklődve figyelő, azt érteni akaró fiatalokat kell nevelni. A tantervi előírások ilyen irányú változása szükséges, de nem elégséges záloga a földrajztanítás megújulásának. Sürgős és elengedhetetlen a szemléletváltás a tanárképzés, a pedagógus-továbbképzés rendszerében és a tankönyvírók esetében is. E formai és tartalmi megújulás járulhat hozzá a földrajzi ismeretek hasznosságáról alkotott kép javulásához.

Ahhoz, hogy az első lépést – a tantervi szabályozók átalakítását – az illetékesek megtehessék, célszerűnek láttuk felmérni a földrajz szakos tanároknak a jelenlegi kerettantervről alkotott képét. Bár vizsgálatunk nem reprezentatív, úgy gondoljuk, fontos és tanulságos adalékokkal szolgálhat az új tanterveket kidolgozó szakmai munkacsoportok számára, hiszen tükrözi a gyakorló földrajztanárok kritikai észrevételeit. Kérdőívünkkel arra voltunk kíváncsiak, hogy a 7–8. és a 9–10. osztályos földrajz kerettanterv mely témakörei azok, amelyek óraszámát növelnék vagy csökkentenék, esetleg változatlanul hagynák, illetve mely fogalmakat hagynák ki vagy emelnék be a tantervbe.

Kattintson ide a teljes cikk elolvasásához…