SERES ZOLTÁN
egyetemi hallgató
ELTE
Az online tárlatvezetés egy olyan módszer, aminek segítségével a tanulók önállóan járhatnak be tanulási útvonalakat. A tanár egy témához kapcsolódóan felépít egy kiállítást valamely interneten elérhető felületen, amelynek az anyagát a tanulók feladatok segítségével dolgozzák fel. Jelen cikk egy konkrét példán, a latin-amerikai banánköztársaságok példáján keresztül mutatja be a módszer lényegét, lehetséges megvalósítását.
A tanulók számára feldolgozandó tananyag, azaz a tárlat Preziben érhető el.
Az online tárlatot úgy építettem fel, hogy hasonlítson egy tényleges online vagy akár valós múzeumi látogatáshoz. A banánköztársaságokkal kapcsolatos legfontosabb ismérveket külön „termekben” helyeztem el, s így kialakultak olyan helyszínek, mint
- a tárlat első része, a banán általános ismertetése;
- a banán útja a termesztéstől az üzletekbe kerülésig;
- a banánköztársaságok fogalma, főbb ismérvei;
- a banánköztársaságok ásványkincs-vagyona, élelmiszer- és könnyűipara;
- a banánköztársaságok általános gazdasági jellemzői.
A különféle „termekbe” az apró, viszonylag könnyen megválaszolható kérdések mellett nagyobb hangvételű, összetettebb, több időt igénybevevő feladatokat is becsempésztem, olyanokat, amilyeneket akár tanórán is, de inkább otthon, és főként kooperatív tevékenységek során készíthetnek el a diákok. A tárlat nem fedi le egészében a banánköztársaságok minden jellemzőjét, a későbbiekben ezt még ki lehet egészíteni, hozzá lehet tenni például olyan termeket, amik a társadalommal, az életmóddal, vagy egyéb részletekkel foglalkoznak. De emellett a már meglévő termeket is ki lehet egészíteni érdekes képekkel, diagramokkal, újságcikkekkel vagy akár videókkal is.
A tárlat eddig látogatható részein négy nagyobb lélegzetvételű feladattal, módszerrel találkozhatnak a diákok, ezek többnyire egy-egy „terem kijáratánál” helyezkednek el. Az első két feladat a banán útját követi végig, különböző szempontok alapján. Az első feladatban képek alapján, egy helyzetgyakorlatban kell bemutatniuk a banán útját, míg a másodikban egy videót kell megtekinteniük, majd azt kell narrálniuk, szinkronizálniuk. E feladatok célja, hogy láttassuk a diákokkal, hogy egy mindennaposnak számító gyümölcs esetében milyen fejlettségi szinten történik például a betakarítás, illetve milyen úton megy keresztül addig, míg az asztalunkra kerül, de azt is megvizsgálhatjuk, hogy milyen környezeti terhelést jelent a banán termesztése.
A harmadik, illetve negyedik feladat összetettebb az előző kettőnél, ezek jóval szorosabban kapcsolódnak a regionális szemléletmód fejlesztéséhez, itt megjelennek azok a tulajdonságok, amik alapján kirajzolódik a banánköztársaságok országcsoport léte. Olyan részfeladatokat találtam ki ezeken belül, amikben a diákoknak az egyes banánköztársaságokat egymással is, de egyéb országcsoportokkal, országcsoportokhoz tartozó országokkal is össze kell hasonlítaniuk.
A négy feladat mindegyike csoportmunkára épül, a diákok 5 fős csoportokban dolgozva készítik el produktumaikat virtuális vagy valós térben, és ezt kell majd bemutatniuk osztálytársaik előtt a tárlat, valamint más segédeszközök segítségével. A feladatok választhatók, tehát a diákok maguk döntik el, hogy melyikben kívánnak részt venni.
A tárlat során megjelenő feladatok
A feladatokat öt fős csapatban oldjátok meg, úgy, hogy azt majd prezentálnotok kell az osztály előtt is!
Választható feladat – 1 (szerepjáték)
Képzeljétek magatokat egy banánültetvény-ügynök helyébe! Azzal bíztak meg benneteke, hogy mutassátok be egy külföldi befektető cég előtt a banán útját, annak hozzávetőleges (beruházási, működtetési, szállítási, környezetvédelmi stb.) költségeit, és győzétek meg a befektetőket, hogy vásárolják meg az általad kínált területet.
Vázoljáok a banán útját annak termesztésétől az áruházakba kerüléséig a képek, saját ismereteitek és az internet segítségével!
Milyen képekkel egészítenétek ki a látott képsorozatot?
Milyen állomások maradtak ki? Miért fontosak ezek az állomások?
Választható feladat – 2. (szinkronizálás)
Nézzétek meg az alábbi videót, majd készítsetek hozzá narrációt, amiben bemutatjátok a banántermesztés lépéseit, jellemzitek a látott agrotechnikai eljárásokat és kitértek a fenntarthatóság kérdésére is!
Választható feladat – 3. (gondolattérkép)
A fenti térkép és az alábbi linken található adatok segítségével hasonlítsátok össze a latin-amerikai banánköztársaságok GDP-jének növekedését az alábbi régiókéval: Kelet-Európa, Kelet-Ázsia, Észak-Afrika!
Milyen különbségeket illetve hasonlóságokat fedeztek fel? Mik lehetnek ezen eltérések okai? Vázoljátok fel ezeket egy gondolattérképen az xMind.net segítségével!
Választható feladat – 4. (cselekvési terv)
- A fenti térképet nézegetve milyen kép rajzolódik ki előttetek a régióról?
- Mi mondható el a a népesség anyagi helyzetéről? A diákok átlagosan hány évet töltenek el az oktatásban? Mi lehet ennek az oka? Mi a helyzet például az USA-ban, Nyugat-Európában vagy a Visegrádi négyek országaiban?
- Hogyan változott a gyilkossági ráta az elmúlt években? Mire lehet következtetni a számokból?
Az internet segítségével válaszoljátok meg a fenti kérdéseket és készítsetek egy cselekvési tervet a régió jövőjének pozitív változása érdekében! Gyűjtsétek össze, hogy miben látjátok a legfőbb hiányosságokat, miben az előnyöket és gondoljátok végig, hogy miként lehetne ezekből erőt kovácsolni!
Források:
MAKÁDI M. – FARKAS B. P. – HORVÁTH G. (2013): Vizsgálati és bemutatási gyakorlatok a földrajztanításban. ELTE TTK, Budapest
ARDAY I. – KŐSZEGI M. – SÁRINÉ – ÜTŐNÉ (2016): Földrajz 10. Tankönyv. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest