A rovat naprakész válogatást nyújt a földrajztanításhoz kapcsolódó eseményekből, tájékoztat a konferenciákról és a továbbképzésekről, a tehetséggondozási pályázatokról, versenykiírásokról, versenyeredményekről, stb. Egyben tájékoztat a világban történt olyan természet- és társadalom-földrajzi, környezeti, fenntarthatósággal kapcsolatos hírekről, történésekről, eseményekről is, amelyek kapcsolódhatnak az általános és középiskolai földrajzoktatáshoz.
A 2018-as fenntarthatósági témahét április 23. és 27. között kerül megrendezésre. A környezetvédelem és a természetvédelem témáiban a diákok és a tanárok projekteket valósíthatnak meg, amiket egymással is megoszthatnak a résztvevők.
A szervezők szemléletváltozás szükségességére hívják fel a figyelmet elsősorban a globális felmelegedés, a vízhiány, a csökkenő energiakészlet és a klímaváltozás témaköreiben. A témahét hivatalos honlapján lehetőség van letölteni előre kidolgozott tematikus óraterveket is, amelyek segítségével megvalósíthatják projektjeiket az érdeklődő pedagógusok.
A témahét fő témái: a természeti- és épített környezet védelme, a tudatos vásárlás és a fogyasztóvédelem. A pedagógusokat nemcsak egyes óratervekkel segítik a szervezők, hanem 2018-tól teljes mintaprojekteket is le lehet tölteni.
A témahét három célcsoportra fókuszál: általános iskola alsó és felső tagozata, illetve középiskola. Az általános iskolások számára ezen felül meghirdettek egy 6 hetes szelektív hulladékgyűjtő versenyt is 2018. március 19.–április 29. között. A versenyről további részletei megtalálhatóak itt.
A projektekhez pedagógusképzés is kapcsolódik, amire szaktanácsadók jelentkezhetnek. A képzés során felkészítést kapnak a későbbi fentarthatósági pedagógusképzések megtartásához.
A Magyar Természetvédők Szövetsége „Túl a hulladékhegyen” címmel háromfordulós környezeti nevelési vetélkedőt hirdet budapesti és Pest megyei iskolák, 10-14 éves diákjaiból álló, 5 fős csapatai számára. A vetélkedő 2018. január 11-től 2018. március 31-ig tart. Jelentkezési határidő: 2018. január 11.
A vetélkedő témája
A vetélkedő célja, hogy a résztvevő diákok megismerjék a hulladékmegelőzés és a hulladékgazdálkodás jelentőségét, a hulladék keletkezése, a szelektív gyűjtés és az újrahasználat összefüggéseit, felismerjék saját felelősségüket és hogy ők maguk mit tehetnek.
A vetélkedő során a csapatokat változatos, kreatív feladatok várják: az első körben alapkérdéseket és összefüggéseket keresnek, iskolájuk, családjuk körében, illetve más érdekes hulladék témájú eseteket tanulmányoznak. A második körben az általuk feltárt kihívásokra csapatmunkában megoldásokat javasolnak, és eredményeiket egyedi módon be is mutatják az iskolának, közösségüknek, majd közösen elkezdhetik a megvalósítást. Így diákok, a vetélkedő és a vezető tanár segítségével maguk fedezik fel a téma kérdéseit, összefüggéseit, feltérképezik környezetüket és aktív részesei lesznek az általuk javasolt megoldások, változtatások megvalósításának és bemutatásának.
Jelentkezés feltételei, regisztráció
A vetélkedőre 10-14 éves diákokból álló 5 fős csapatok jelentkezését várjuk Budapestről és Pest megyéből (iskolánként tetszőleges számú csapattal).
Jelentkezési határidő: 2018. január 11. éjfél
A sikeres regisztráció feltétele az ezen a linken megadott jelentkezési lap hiánytalan kitöltése. A jelentkezés elfogadásáról minden csapatnak emailen megerősítést küldünk. Az első forduló anyagát a sikeres regisztrációt követően, a jelentkezési határidő letelte után kapják meg a csapatok.
2015 februárjában új sziget emelkedett ki a Csendes-óceán habjaiból egy vulkánkitörés nyomán. A Tonga szigetek közelében levő majdnem két kilométer hosszú sziget fejlődését az utóbbi években NASA-tudósok vizsgálták. Feltételezéseik szerint a szigetet az óceán hullámai néhány év alatt mosták volna el, de mostani vizsgálatok alapján a sziget mégis létezik.
A sziget 2014. decemberi tenger alatti vulkánkitörés nyomán keletkezett a körülbelül 9 km magas hamufelhő és a visszahullott vulkáni tufa anyagából. Tulajdonképpen két korábbi kisebb szigetet összekötő földhíd. A tudósok nem hivatalosan Hunga Tonga-Hunga Ha’apai neven nevezték el az új szárazföldet. A geológusok szerint az Izland melletti Surtsey kialakulásához hasonlóan keletkezett. A kutatókat elsősorban a terület morfológiája érdekelte. Kíváncsiak voltak, hogy a tengeri erózió hogy változtatja meg az évek során a sziget alakját és méretét. Két forgatókönyvet dolgoztak ki a sziget jövőjét illetően: egy rövidebbet és egy hosszabbat. A rövid alapján 6 év alatt az abrázió széthordhatja a szigetet, a másik feltételezés alapján a sziget hosszabb ideig állna ellen az óceán hullámainak, és csak 30 év után pusztulna el. Ez gyengébb eróziót feltételez, mint a másik elképzelés. Két oka is volt az előrejelzések különbségének. Az egyik szerint nem tudták pontosan kiszámítani a tufakúp eredeti térfogatát, másrészt az erózió mértéke változott. Először gyorsabb volt, majd az utóbbi hat hónapban lelassult.
A sziget alakja eredetileg ovális volt pusztuló partfalakkal. Később a kráter délkeleti pereme leomlott, és benyomult a keletkezett öbölbe a tengervíz. Ezután nem sokkal az öblöt egy hordalékpad (rekesztőturzás) lezárta.
A tudósok szerint más oka is lehet a sziget vártnál hosszabb létezésének. A Surtsey-nél nagyobb törmelékszórás több anyagot is rakott le, amit az óceán eróziója kevésbé tud elhordani. Másrészt a meleg tengervíz kémiailag reagált a puha hamuval, így keményebb tufakőzet jött létre. Az eredeti két masszív sziget a kráter mellett is segítheti a földhíd megmaradását. A NASA tudósai az erózió vizsgálatával a Marson talált hasonló felszínformák modellezésére használják az eredményeket.
Az év vége nem múlhat el az elmúlt tizenkét hónap összegzése nélkül, legyen szó a világ meghatározó eseményeiről vagy éppen saját munkánkról. Különösen igaz ez a sajtófotókat, képriportokat szüntelenül gyártó hírügynökségekre és a fotóikat átvevő híroldalakra is. Bár még december közepén járunk, néhány képgyűjtemény már elkészült, az ünnepi időszakban pedig még több várható, hazai és nemzetközi oldalról egyaránt.
Az eddigi legátfogóbb gyűjtést a Reuters tette közzé, itt százas nagyságrendben találunk fotókat, top 100-as listán és tematikus formában is. Az év nagy nyilvánosságot kapott –sokszor igen fájdalmas – eseményei természetesen jóval nagyobb arányban jelennek meg (természeti katasztrófák, rendkívüli időjárási események, politikai viharok, terrorizmus elleni harc, migráció és persze Trump) ezeken a listákon, de azért akadnak érdekes, (el)gondolkodásra késztető, pozitív üzenettel bíró, sőt kifejezetten szórakoztató felvételek is.
Jéghegy Új-Fundland partjainál. Forrás: Reuters.
Érdemes áttekinteni ezeket a válogatásokat, mert rendre sok földrajzi vonatkozású fotó bekerül az év legbeszédesebbnek gondolt fotói közé – az idei felhozatal sem jelent kivételt. A fotók és a rajtuk keresztül megismerhető történetek változatossága sokrétű tanórai felhasználást tesz lehetővé. Kiváló alapanyag lehet egy-egy évösszegző vagy évindító földrajzórához, projekthez, de történelemből, biológiából, idegen nyelvből is jó alkalmat teremhet arra, hogy kilépjünk a megszokott keretek közül és átbeszéljük, milyen is volt a 2017. év.
A Stockholmi Ifjúsági Víz Díjat 1997-ben alapították. Egyike a legelismertebb nemzetközi ifjúsági díjaknak a szakterületen. Védnöke a svéd koronahercegnő, Viktória, ő adja át a díjat és találkozik a döntő résztvevőivel is az évente megrendezett stockholmi Víz Világhéten. A díj 15 000 dollár és egy kristályszobor.
A döntőben az egyes országok versenyének győztesei indulhatnak. A pályaművek olyan helyi, regionális, országos vagy globális témával foglalkozhatnak, amelyeknek környezetvédelmi, tudományos, társadalmi vagy műszaki jelentőségük van. A verseny nyelve angol. Évente több ezer 15–20 év közötti, középiskolai tanulmányokat folytató fiatal vesz részt világszerte ebben a szakmai vetélkedőben, ami kiváló eszköze a víz illetve a környezet védelme iránti érdeklődés felkeltésének.
A nevezés a hazai verseny honlapján http://www.ifivizdij.hu keresztül történik, egy legfeljebb egyoldalas angol nyelvű összefoglaló és a nevezési lap beküldésével. Határidő: 2018. február 4. Többszerzős dolgozat esetén ekkor még elég egy fő és a segítő tanár megjelölése a regisztrációhoz. A kiválasztott összefoglalók szerzői február 20-ig felkérést kapnak a teljes húszoldalas pályamű kidolgozására, amelyek benyújtási határideje 2018. április 15. A döntő résztvevőit (maximum 6 csapat) a verseny bíráló bizottsága 2018. május 4-ig jelöli ki. A résztvevők felkészülnek a döntőre, egy A0 méretű, álló elrendezésű posztert készítenek pályaművük bemutatására.
A hazai döntő időpontja: 2018. május 26. Ezen a résztvevők kb. 5 percben, angol nyelven bemutatják pályázatukat, majd válaszolnak a zsűri kérdéseire. Egy csapat meghallgatása kb. 15 percig tart. A pályázat értékelésébe beszámít az írásos anyag és a szóbeli bemutató is. A nyertes képviseli Magyarországot a stockholmi Víz Világhéten rendezendő nemzetközi döntőn, költségeit a versenyszervezők fedezik. A részvétel egyben a nyertes kötelezettsége is. A II. és III. helyezett díjat, a döntő többi résztvevője emléklapot kap. A hazai döntőbe jutó csapatok felkészítő tanárai (csapatonként egy fő) külön jutalmat kapnak. A nyertes csapat, iskoláján keresztül pénzjutalomban is részesül munkája további fejlesztésének támogatására.
Földrajzórákat hatékonyan lehet(ne) tartani a szabadban, hiszen a körülöttünk levő természeti és földrajzi környezettel foglalkozik. Mégis a tanórák igen jelentős része zajlik a tanteremben. A szabadban tartott órákhoz nyújthat módszertani segítséget az alábbi webinárium.
Téma: Csak bent? – Kooperatív módszerekkel a szabadban
Előadó: Kálmán Éva, az Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakgimnázium, Gimnázium és Kollégium igazgató-helyettese
Biztos, hogy minden tananyagot csak az osztályteremben, a szokásos légkörben lehet és célszerű megtanítani? Milyen előnyei vannak annak, ha a tanár egy osztálytermen kívüli helyszínt választ? Melyek lehetnek ezek a helyszínek? Melyek azok a kooperatív módszerek, melyek felhasználásával akár történelmet is lehet tanítani egy sportpályán? Mit feleljünk kifogásokra? Ezekre a kérdésekre adja meg a választ ez a webinárium.
A Földrajzverseny Alapítvány és a Debreceni Egyetem Földtudományi Intézete 25. alkalommal rendezi meg a Less Nándor Országos Földrajzversenyt. A verseny szervezésébe az Országos Meteorológiai Szolgálat is bekapcsolódott.
A versenyt olyan tanulóknak ajánlják, akik a tantervi követelményeken túl többet szeretnének tudni az őket körülvevő világról, globálisan átlátják Földünk, környezetünk jelenségeit, összefüggéseit, komplexen tudják értékelni a természeti és társadalmi folyamatokat.
A kétfordulós versenyt négy kategóriában hirdetik meg a 7. évfolyam, a 8. évfolyam, a 9. évfolyam és a 10–12. évfolyam szármára. Mindkét fordulóban újszerű feladatokkal találkoznak a versenyzők: a megtanult tények visszaadása helyett döntően gondolkodásra és a megszerzett tudás alkalmazására van szükség. A földrajzi-környezeti jelenségeket egyedi példákon és modellszerűen kell értelmezniük, magyarázniuk. A verseny kiemelt célja, hogy a tanulók képesek legyenek a földrajzi jelenségeket bemutató és magyarázó egyszerű megfigyeléseket, vizsgálatokat, méréseket végezni, a mérési adatokat feldolgozni, grafikusan ábrázolni, elemezni és a tények közötti összefüggéseket bemutatni.
A verseny döntőjének írásbeli fordulója (fotó: Arday István)
A döntő írásbeli fordulójában a versenyzők tesztszerű és gondolkodtató feladatokat oldanak meg, amelyek alapján összemérik tér- és időbeli tájékozódási, tartalmi lényegkiemelési, földtudományi logikai gondolkodási képességeiket. A szóbeli fordulóban problémaközpontú feladatokat oldanak meg: rövid szemelvény és ábrák alapján, megadott szempontsor szerint kell felismerniük, bemutatniuk jelenségeket és azok társadalmi hatásait, környezeti következményeit. Az utóbbi években szerzett versenytapasztalatok visszaigazolják az új szemléletű feladatok létjogosultságát.
Felelők a verseny döntőjében (fotó: Arday István)
Az első fordulót 2018. március 5-én tartják, a szervező által összeállított 100 pontos feladatlapot a versenyzők a saját iskolájukban írják meg. A döntőt 2018. április 20–21-én – hagyományosan a Föld napjához kapcsolódva – rendezik a Debreceni Egyetemen.
A Földtudományi Diákkonferencia legfőbb célja, hogy összegyűjtse azokat a középiskolás diákokat, akik a földtudományok valamelyik ágával a tananyagon túlmenően is foglalkoznak, kutatásokat végeznek, és egy konferencia keretében lehetőséget nyújtson nekik arra, hogy az így szerzett ismereteiket egymással és az érdeklődőkkel megosszák.
A konferencián részt vehet bármely hazai középiskola tanulója, valamint a környező országok magyar nyelvű középiskolás diákjai. A konferencia a legjobb előadásoknak közvetlen bejutási lehetőséget biztosít a soron következő Országos Tudományos Diákköri Konferenciára! A regisztrált résztvevőknek ingyenes belépési lehetőséget biztosítunk a 2018. március 3–4-én a Miskolci Egyetemen megrendezésre kerülő 36. Nemzetközi Ásványfesztiválra.
A konferencia tématerületei:
Csillagászat, planetológia, meteoritok
Meteorológia, légköri fizika
Felszínalaktan, felszínformáló folyamatok
Talaj és víz
Ásványi kőzetek, ásványi nyersanyagok
Kövületek, az élővilág fejlődése
Geofizika és geoinformatika
Fosszilis és megújuló energiaforrások, környezetbarát felhasználásuk
Természeti erőforrások hasznosítása, hulladékok újrahasznosítása
A konferencián az alábbi kérdésekre keresnek választ:
Mit jelent a digitális korban a tanulás? Hogyan alakul át a tanár-diák kapcsolat, mi a pedagógus dolga és felelőssége? Mi minden segíti, és mi gátolja az eredményes oktatást?
Hogyan készíthet fel az iskola a jövőre? Mely készségek megszerzése és fejlesztése nélkülözhetetlen a munka világában való sikeres boldoguláshoz?
Mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekek biztonságosan és otthonosan mozogjanak a valamennyiünket körülvevő digitális térben, és képesek legyenek ennek lehetőségeit saját életükben kihasználni?
Miként köthetők össze, szervezhetők hálózattá az országban már hatékonyan működő IKT-műhelyek?
Mi várható a Digitális Oktatási Stratégia bevezetésétől?
A konferencia időpontja: 2017. november 18.
A konferencia helyszíne: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27.
Gyárfás Eszter, Mészáros Georgina, Szilágyi-Nagy Anna, Szpiszár Viviven, Tóth Eszter, Zöldi Anna
A kultúrAktív Egyesület évek óta kísérletezik városi témájú társasjátékok fejlesztésével. Céljuk, hogy a résztvevők játékos módon tapasztalják meg, hogyan kezdeményezhetnek lakóhelyükön pozitív változást, és hogyan vehetnek részt a városi terek alakításában. Játékokban az épített tér értékei mellett a városhoz kapcsolódó szokásokról, hagyományokról, a várost irányító szabályokról, intézményekről és infrastruktúráról is szó esik.
Előzmények
A Pop-up Pest című játék terepe Budapest belvárosa: a játékosok csapatokban tehetik élhetőbbé a területet, a zöldterületek kialakításával, a kulturális élet fellendítésével, a közlekedés ésszerűsítésével. Az együttműködésen alapuló ParticiPécs játékunk Pécs városába kalauzolja a játékosokat. A résztvevőknek lehetőségük van a városlakók szerepébe bújva együtt gondolkodni a városfejlesztésről és a közösségi életről.
Az Urbanity című legújabb játékunkban a cselekvést megelőző párbeszéden és döntéshozatalon van a hangsúly. Alapját a városi együttéléssel, közterek használatával kapcsolatos eldöntendő kérdések adják, amelyekre a játékosok igennel vagy nemmel válaszolnak. A különböző vélemények azonnal párbeszédet indítanak. A játék során a résztvevőknek lehetőségük van az érvelésre és gondolataik kifejtésére. A vita a döntést szimbolizáló pont elhelyezésével zárul, az elhangzott vélemények beépülnek a város életébe. A kérdések olyan hétköznapi szituációkat mutatnak be, amelyeket lakosként mi magunk is megtapasztalunk. Különösen izgalmasnak találjuk azokat, amelyek a mindennapok moráljára kérdeznek rá. “A te dolgod, hogy rászólj arra, aki felteszi a villamoson az ülésre a lábát?” “Van helye a városban a graffitinek?” “Bezárnád estére a játszótereket?” Igyekszünk minden alkalomra és helyzetre aktuális kérdésekkel készülni.
Az Urbanity logója
Az Urbanity születése
Megvalósításra az OSI támogatásával az Off-Biennále Budapest keretében volt először alkalmunk. Különböző köztereken bukkantunk fel, az éppen arra járókat hívtuk játszani. A különböző korosztályok, az egymást jól vagy kevésbé ismerő baráti társaságok, idegenek, családtagok, szülők és gyerekek sokszor meglepődve csodálkoztak rá mások véleményére. A játékosok élvezték, hogy véleményük és érveik alapján születik a döntés. A városban spontán felbukkanó játék egyik nem várt sikerét a különböző generációk együttes bevonása, a gyerekeket és a szülőket egyszerre megszólító játékmenet és az érvelés izgalma jelentette.
Az egyesület a nagyvárosi társadalmi problémákkal foglalkozik
2015-ben 54 hazai projekt között versenyeztünk a Highlights of Hungary 2015 címért, amire Finta Sándor, a díj egyik kurátora, a következő gondolatokkal nevezte be a játékot: “A városfejlesztés alulról jövő kezdeményezéseinek feltérképezéséhez lehet kiváló eszköz, amely az egyéni szerepvállalásról, részvételről, és a döntéseink következményeiről szól.“
Az Urbanity fejlesztési irányai, lehetőségei
2016-ban iskolákban, fesztiválokon, csapatépítéseken és bemutatókon gyűjtöttük tovább a tapasztalatokat (Népszínház Karnevál, Budapest100, Múzeumok Majálisa, Bánki-tó fesztivál, Design Meetup, Járókelők, több iskolai foglalkozás stb.). A játék sokat változott ebben az intenzív időszakban. A különböző helyzetekből és helyszínekből adódóan nem volt két egyforma lefutása, a funkciók, és ennek következtében a szabályvariánsok egyre szélesebb spektruma bontakozott ki. Végül négy fejlesztési irányt jelöltünk ki, melyek mindegyke a játék valamilyen felismert erősségét emeli ki: a fesztivál verzió a figyelemfelkeltést, a csapatépítő verzió az egymás véleményének megismerését, az iskolai verzió a környezetünk alakításának szándékát, a közösségi tervezéshez használható verzió pedig az igényfelmérést helyezi előtérbe.
A társasjáték új lehetőségeket ad az épített környezettel kapcsolatos környezeti nevelésben
A fesztiválverzió követi legszorosabban a játék eredeti jellegét: célja, hogy rendezvényeken szólítsa meg a látogatókat. Fontos, hogy az arra járók zökkenőmentesen be tudjanak kapcsolódni a gyors és figyelemfelhívó, gondolatébresztő játékba. Általában 5-10 percet szánnak ránk az emberek, ezt kell maradandó élménnyel kitöltenünk. Különleges és izgalmas változat, mikor egymást jól ismerő emberek állnak meg játszani. Egyszer két fiatal azzal állított oda hozzánk: ők gyerekkoruk óta barátok, nem tudunk nekik olyan kérdést adni, amiben nem értenek egyet. Tudtunk. Ez logikusan vezetett a következő funkcióhoz, hogy csapatépítő programként használjuk az Urbanityt. A jellemzően beltéri, 12-15 fős társaságoknak szánt, lazább időkeretek és nyugodt körülmények között játszható verzióban nagyobb hangsúlyt fektetünk a döntések meghozatalára, a csapatok pontozására. Az ilyen helyzetekben a játék jobban kibontakozhat, bár a felnőtt társaságok elsősorban magát a vitát élvezik. A verzió fontos tapasztalata, hogy azok a kérdések, amelyek az “utca embere” számára gondolatébresztőek, egy összeszokott, gyakran a civil szférával aktív kapcsolatban álló vagy annak részét képező társaság számára túl általánosak, egyértelműek.
Iskolai tapasztalatok
A kultúrAktív Egyesület eredeti célja, hogy a fiatalok lehetőséget kapjanak a városi jelenségekkel kapcsolatos tapasztalataik megosztására és megvitatására. Szeretnénk megismerni a gyerekek számára izgalmas kérdéseket, az őket (is) érintő problémákat és véleményüket, támogatva ezzel a városi terekről való kritikus gondolkodást. Ezért vágtunk bele harmadik fő fejlesztési irányként a játék iskolai adaptációjába, amit iskolai foglalkozások keretében dolgoztunk ki. Az intenzív műhelymunka és tesztjáték sorozat a játékszabály és a kérdések átalakítására irányult. A kihívást az iskolában nemcsak a tanórával járó időkeret jelenti, hanem azt is, hogy a játék olyan környezetben is izgalmas legyen, ahol a játékosok életkori, érdeklődési vagy egyéb tulajdonságai nagy hasonlóságot mutatnak. A tesztalkalmak során kiderült, hogy a gyerekek szívesebben gondolkoznak fejlesztési ötletekben, változásokban, mint konkrét, saját tapasztalataikon. A jövőre vonatkozó kérdésekről szólva elengedik a fantáziájukat, de a feladat fontosságának tudatában egymás véleményére is nyitottan figyelnek. Ez fokozottan igaz akkor, ha olyan helyszínről van szó, amelyhez személyesen is kötődnek. Így teljesen új játéktípus alakult ki: a csapatok választhatják meg a helyszínt, amihez kártyákból húznak beavatkozási ötletet. A kérdés egyszerű: megvalósítanád-e az adott beavatkozást az általad választott helyen?
Az Urbanityt jól lehet iskolákban és felnőttcsoportokban is felhasználni
A játékszabályok, a pontozás, a játék lezárásának újragondolása szintén kihívást jelentett. Bármennyire is élvezik a gyerekek a vitát, egyértelműen megfogalmazták igényüket a játékélmény növelésére is, az egyértelmű szabályokra, a végén győztes hirdetésére, nyereménnyel. Korábbi lényeges hiányosságainkat pótoltuk ezen a téren a játéktábla újratervezésével, amely nagy előrelépést jelent a dizájn szempontjából. Az iskolai tesztelés során azt tapasztaltuk, hogy már hatodikos diákok is remekül érvelnek, és rálátnak arra, hogy ami valakinek jó ötlet, az más számára talán komoly problémát jelenthet. Elmondásuk szerint a játék üzenete éppen az, hogy minden döntés összetett, és a különböző érvek meghallgatása azért hasznos, mert új ötleteket hallhatnak, miközben saját véleményük is formálódik. Számunkra is meglepő volt, hogy a fiataloknak mekkora igényük van rá, hogy elmondhassák, mit gondolnak a városi terekben történő változásokról. A játék biztonságos légkörében szívesen osztják meg a gondolataikat. Egyik játékosunk megfogalmazta, milyen jó érzés volt a társaival vitatkozni: komolynak érezte így a játékot és magukat is.
A játék a tudatosságot növeli
Urbanity mint a közösségi tervezés eszköze
A Törökbálinti Köztérfejlesztési Naphoz kapcsolt játék keretében több iskolás csoportnak volt lehetősége kipróbálni a közösségi tervezést. A fiatalok a Városháza építése kapcsán kialakuló új közösségi tér fejlesztéséhez gyűjtöttek ötleteket. Új dimenziót adott a játéknak, hogy valós folyamatról, egy konkrét területnek a közeljövőben megvalósuló átalakulásáról beszélgettünk. A tervezést magát hagyományos módon (montázstechnika segítségével) végeztük, a játéknak gondolatébresztő funkciót szántunk. Azt kértük a gyerekektől, mondjanak olyan tereket, amelyeket szívesen használnak. A 4 darab 25 perces játék alatt elhangzottakból meglepően jól kirajzolódtak a törökbálinti iskolás gyerekek köztérhasználati szokásai, igényeik, problémáik, értékítéleteik. Ez a tapasztalat hozta mozgásba az Urbanity negyedik, legújabb fejlesztési irányát: a közösségi tervezési akciók előkészítését. A játék során nyert információ alkalmas arra, hogy a tervezett köztér-átalakítások a használóik igényeire jobban reflektáljanak. Legújabb projektünk ezt használja ki: a Budapesti Corvinus Egyetem közösségi tereinek fejlesztése során a Nanavízió munkájának előkészítésébe kapcsolódunk be. A konkrétan e célra adaptált Urbanity játékkal igyekszünk a hallgatói véleményeket becsatornázni, és magunk is kíváncsian várjuk az izgalmas folyamat tanulságait.
Urbanity és a jövő
Folyamatosan törekszünk az ifjú építész, tájépítész és pedagógus hallgatók bevonására. Ennek egyik módja az Urbanity projekthez kapcsolódó önkéntes program, ahol a fiatal szakemberek olyan nézőpontokat ismerhetnek meg, amelyek segítik majd a szakmai munkájukat. A játék iskolai verzióját is igyekszünk minél több helyszínre vinni, illetve elérni, hogy a pedagógusok a különböző tanórákon, projektekben és egyéb iskolai foglalkozásokon alkalmazzák. Hosszabb távú céljaink egyike, hogy az Urbanity mind az általános, mind a középiskolákban, de akár az egyetemeken is a pedagógiai eszköztár részévé váljon. A játék erőssége abban rejlik, hogy a jövő aktív generációját vonja be a környezetünkről való gondolkozás folyamataiba. A jövő városa szempontjából alapvető, hogy a fiatalok nézőpontjuk és véleményük kifejezésével részt vegyenek a várossal kapcsolatos döntésekben, és kritikus szemmel kövessék a város változásait, ezzel tudatosan hozzájárulva a közösség fejlődéséhez. A kultúrAktív Egyesület játékaival e célt igyekszik szolgálni.
