Gyárfás Eszter, Mészáros Georgina, Szilágyi-Nagy Anna, Szpiszár Viviven, Tóth Eszter, Zöldi Anna
A kultúrAktív Egyesület évek óta kísérletezik városi témájú társasjátékok fejlesztésével. Céljuk, hogy a résztvevők játékos módon tapasztalják meg, hogyan kezdeményezhetnek lakóhelyükön pozitív változást, és hogyan vehetnek részt a városi terek alakításában. Játékokban az épített tér értékei mellett a városhoz kapcsolódó szokásokról, hagyományokról, a várost irányító szabályokról, intézményekről és infrastruktúráról is szó esik.
Előzmények
A Pop-up Pest című játék terepe Budapest belvárosa: a játékosok csapatokban tehetik élhetőbbé a területet, a zöldterületek kialakításával, a kulturális élet fellendítésével, a közlekedés ésszerűsítésével. Az együttműködésen alapuló ParticiPécs játékunk Pécs városába kalauzolja a játékosokat. A résztvevőknek lehetőségük van a városlakók szerepébe bújva együtt gondolkodni a városfejlesztésről és a közösségi életről.
Az Urbanity című legújabb játékunkban a cselekvést megelőző párbeszéden és döntéshozatalon van a hangsúly. Alapját a városi együttéléssel, közterek használatával kapcsolatos eldöntendő kérdések adják, amelyekre a játékosok igennel vagy nemmel válaszolnak. A különböző vélemények azonnal párbeszédet indítanak. A játék során a résztvevőknek lehetőségük van az érvelésre és gondolataik kifejtésére. A vita a döntést szimbolizáló pont elhelyezésével zárul, az elhangzott vélemények beépülnek a város életébe. A kérdések olyan hétköznapi szituációkat mutatnak be, amelyeket lakosként mi magunk is megtapasztalunk. Különösen izgalmasnak találjuk azokat, amelyek a mindennapok moráljára kérdeznek rá. “A te dolgod, hogy rászólj arra, aki felteszi a villamoson az ülésre a lábát?” “Van helye a városban a graffitinek?” “Bezárnád estére a játszótereket?” Igyekszünk minden alkalomra és helyzetre aktuális kérdésekkel készülni.
Az Urbanity születése
Megvalósításra az OSI támogatásával az Off-Biennále Budapest keretében volt először alkalmunk. Különböző köztereken bukkantunk fel, az éppen arra járókat hívtuk játszani. A különböző korosztályok, az egymást jól vagy kevésbé ismerő baráti társaságok, idegenek, családtagok, szülők és gyerekek sokszor meglepődve csodálkoztak rá mások véleményére. A játékosok élvezték, hogy véleményük és érveik alapján születik a döntés. A városban spontán felbukkanó játék egyik nem várt sikerét a különböző generációk együttes bevonása, a gyerekeket és a szülőket egyszerre megszólító játékmenet és az érvelés izgalma jelentette.
2015-ben 54 hazai projekt között versenyeztünk a Highlights of Hungary 2015 címért, amire Finta Sándor, a díj egyik kurátora, a következő gondolatokkal nevezte be a játékot: “A városfejlesztés alulról jövő kezdeményezéseinek feltérképezéséhez lehet kiváló eszköz, amely az egyéni szerepvállalásról, részvételről, és a döntéseink következményeiről szól.“
Az Urbanity fejlesztési irányai, lehetőségei
2016-ban iskolákban, fesztiválokon, csapatépítéseken és bemutatókon gyűjtöttük tovább a tapasztalatokat (Népszínház Karnevál, Budapest100, Múzeumok Majálisa, Bánki-tó fesztivál, Design Meetup, Járókelők, több iskolai foglalkozás stb.). A játék sokat változott ebben az intenzív időszakban. A különböző helyzetekből és helyszínekből adódóan nem volt két egyforma lefutása, a funkciók, és ennek következtében a szabályvariánsok egyre szélesebb spektruma bontakozott ki. Végül négy fejlesztési irányt jelöltünk ki, melyek mindegyke a játék valamilyen felismert erősségét emeli ki: a fesztivál verzió a figyelemfelkeltést, a csapatépítő verzió az egymás véleményének megismerését, az iskolai verzió a környezetünk alakításának szándékát, a közösségi tervezéshez használható verzió pedig az igényfelmérést helyezi előtérbe.
A fesztiválverzió követi legszorosabban a játék eredeti jellegét: célja, hogy rendezvényeken szólítsa meg a látogatókat. Fontos, hogy az arra járók zökkenőmentesen be tudjanak kapcsolódni a gyors és figyelemfelhívó, gondolatébresztő játékba. Általában 5-10 percet szánnak ránk az emberek, ezt kell maradandó élménnyel kitöltenünk. Különleges és izgalmas változat, mikor egymást jól ismerő emberek állnak meg játszani. Egyszer két fiatal azzal állított oda hozzánk: ők gyerekkoruk óta barátok, nem tudunk nekik olyan kérdést adni, amiben nem értenek egyet. Tudtunk. Ez logikusan vezetett a következő funkcióhoz, hogy csapatépítő programként használjuk az Urbanityt. A jellemzően beltéri, 12-15 fős társaságoknak szánt, lazább időkeretek és nyugodt körülmények között játszható verzióban nagyobb hangsúlyt fektetünk a döntések meghozatalára, a csapatok pontozására. Az ilyen helyzetekben a játék jobban kibontakozhat, bár a felnőtt társaságok elsősorban magát a vitát élvezik. A verzió fontos tapasztalata, hogy azok a kérdések, amelyek az “utca embere” számára gondolatébresztőek, egy összeszokott, gyakran a civil szférával aktív kapcsolatban álló vagy annak részét képező társaság számára túl általánosak, egyértelműek.
Iskolai tapasztalatok
A kultúrAktív Egyesület eredeti célja, hogy a fiatalok lehetőséget kapjanak a városi jelenségekkel kapcsolatos tapasztalataik megosztására és megvitatására. Szeretnénk megismerni a gyerekek számára izgalmas kérdéseket, az őket (is) érintő problémákat és véleményüket, támogatva ezzel a városi terekről való kritikus gondolkodást. Ezért vágtunk bele harmadik fő fejlesztési irányként a játék iskolai adaptációjába, amit iskolai foglalkozások keretében dolgoztunk ki. Az intenzív műhelymunka és tesztjáték sorozat a játékszabály és a kérdések átalakítására irányult. A kihívást az iskolában nemcsak a tanórával járó időkeret jelenti, hanem azt is, hogy a játék olyan környezetben is izgalmas legyen, ahol a játékosok életkori, érdeklődési vagy egyéb tulajdonságai nagy hasonlóságot mutatnak. A tesztalkalmak során kiderült, hogy a gyerekek szívesebben gondolkoznak fejlesztési ötletekben, változásokban, mint konkrét, saját tapasztalataikon. A jövőre vonatkozó kérdésekről szólva elengedik a fantáziájukat, de a feladat fontosságának tudatában egymás véleményére is nyitottan figyelnek. Ez fokozottan igaz akkor, ha olyan helyszínről van szó, amelyhez személyesen is kötődnek. Így teljesen új játéktípus alakult ki: a csapatok választhatják meg a helyszínt, amihez kártyákból húznak beavatkozási ötletet. A kérdés egyszerű: megvalósítanád-e az adott beavatkozást az általad választott helyen?
A játékszabályok, a pontozás, a játék lezárásának újragondolása szintén kihívást jelentett. Bármennyire is élvezik a gyerekek a vitát, egyértelműen megfogalmazták igényüket a játékélmény növelésére is, az egyértelmű szabályokra, a végén győztes hirdetésére, nyereménnyel. Korábbi lényeges hiányosságainkat pótoltuk ezen a téren a játéktábla újratervezésével, amely nagy előrelépést jelent a dizájn szempontjából. Az iskolai tesztelés során azt tapasztaltuk, hogy már hatodikos diákok is remekül érvelnek, és rálátnak arra, hogy ami valakinek jó ötlet, az más számára talán komoly problémát jelenthet. Elmondásuk szerint a játék üzenete éppen az, hogy minden döntés összetett, és a különböző érvek meghallgatása azért hasznos, mert új ötleteket hallhatnak, miközben saját véleményük is formálódik. Számunkra is meglepő volt, hogy a fiataloknak mekkora igényük van rá, hogy elmondhassák, mit gondolnak a városi terekben történő változásokról. A játék biztonságos légkörében szívesen osztják meg a gondolataikat. Egyik játékosunk megfogalmazta, milyen jó érzés volt a társaival vitatkozni: komolynak érezte így a játékot és magukat is.
Urbanity mint a közösségi tervezés eszköze
A Törökbálinti Köztérfejlesztési Naphoz kapcsolt játék keretében több iskolás csoportnak volt lehetősége kipróbálni a közösségi tervezést. A fiatalok a Városháza építése kapcsán kialakuló új közösségi tér fejlesztéséhez gyűjtöttek ötleteket. Új dimenziót adott a játéknak, hogy valós folyamatról, egy konkrét területnek a közeljövőben megvalósuló átalakulásáról beszélgettünk. A tervezést magát hagyományos módon (montázstechnika segítségével) végeztük, a játéknak gondolatébresztő funkciót szántunk. Azt kértük a gyerekektől, mondjanak olyan tereket, amelyeket szívesen használnak. A 4 darab 25 perces játék alatt elhangzottakból meglepően jól kirajzolódtak a törökbálinti iskolás gyerekek köztérhasználati szokásai, igényeik, problémáik, értékítéleteik. Ez a tapasztalat hozta mozgásba az Urbanity negyedik, legújabb fejlesztési irányát: a közösségi tervezési akciók előkészítését. A játék során nyert információ alkalmas arra, hogy a tervezett köztér-átalakítások a használóik igényeire jobban reflektáljanak. Legújabb projektünk ezt használja ki: a Budapesti Corvinus Egyetem közösségi tereinek fejlesztése során a Nanavízió munkájának előkészítésébe kapcsolódunk be. A konkrétan e célra adaptált Urbanity játékkal igyekszünk a hallgatói véleményeket becsatornázni, és magunk is kíváncsian várjuk az izgalmas folyamat tanulságait.
Urbanity és a jövő
Folyamatosan törekszünk az ifjú építész, tájépítész és pedagógus hallgatók bevonására. Ennek egyik módja az Urbanity projekthez kapcsolódó önkéntes program, ahol a fiatal szakemberek olyan nézőpontokat ismerhetnek meg, amelyek segítik majd a szakmai munkájukat. A játék iskolai verzióját is igyekszünk minél több helyszínre vinni, illetve elérni, hogy a pedagógusok a különböző tanórákon, projektekben és egyéb iskolai foglalkozásokon alkalmazzák. Hosszabb távú céljaink egyike, hogy az Urbanity mind az általános, mind a középiskolákban, de akár az egyetemeken is a pedagógiai eszköztár részévé váljon. A játék erőssége abban rejlik, hogy a jövő aktív generációját vonja be a környezetünkről való gondolkozás folyamataiba. A jövő városa szempontjából alapvető, hogy a fiatalok nézőpontjuk és véleményük kifejezésével részt vegyenek a várossal kapcsolatos döntésekben, és kritikus szemmel kövessék a város változásait, ezzel tudatosan hozzájárulva a közösség fejlődéséhez. A kultúrAktív Egyesület játékaival e célt igyekszik szolgálni.
Források:
- www.kulturaktiv.hu
- www.urbanity.hu
- Építész Közlöny Műhely, 2017. április, 18-20.
Képek forrása:
- Építész Közlöny Műhely, 2017. április, 18-20.
- www.kulturaktiv.hu
- www.urbanity.hu