A Global Slavery Index alapján 2016-ban közel 45,8 millió ember élt modern rabszolgaságban a világban.
Magyarország a 167 vizsgált ország listáján a 41. helyen áll (2014-ben 71. volt). (Minél nagyobb a szám, annál jobb az értékelés.) A menekültek egy része az emberkereskedelem révén modern rabszolgaságba kényszerül, vagyis nagyon kevés pénzért nagyon sokat kell dolgozniuk (kényszermunka, prostitúció stb.). A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint az emberkereskedelem évente 150 milliárd illegális nyereséget termel a különböző bűnszervezetek számára. Egyes számítások szerint a nemzetközi emberkereskedelem a bűnszervezetek egyik legnagyobb bevételi forrása a kábítószer-kereskedelem után.
Modern rabszolgaság
Magyarországon 22 500 áldozatról tudnak. Az érintettek legtöbbször az emberkereskedelem útján válnak áldozattá. A kényszerprostitúció céljából folytatott emberkereskedelemben Magyarország kibocsátó, tranzit és célország is egyben. Az emberkereskedők által külföldre csábított, rászorult munkaerő kényszermunkát végez (nők, férfiak egyaránt), ezért e szempontból kibocsátónak tekinthető az ország. Fokozottan veszélyeztetettek az ország keleti részén élő nők, akiket főként Budapesten vagy nyugat-európai országokban kényszerítenek prostitúcióra. Országszerte rendkívül veszélyeztettettek az állami gondozásban lévő felnőtt roma nők és lányok. Ők országon belül gyakran válnak kényszerprostitúció áldozatává.
A látencia óriási, a bejelentett esetek száma évente nem éri el a százat. A rabszolgák jelentős része a hazai vagy nemzetközi emberkereskedelem révén válik áldozattá. Az emberkereskedők azt használják ki, hogy az áldozatok többsége nagyon nehéz körülmények között él, ezért jelentős kockázatot is hajlandó vállalni a boldogulás reményében. A hazai kutatások szerint főként prostitúcióban, adósrabszolgaként és szerződéses rabszolgaként élnek az áldozatok, köztük elsősorban nők. Az áldozatok legalább negyede 18 évesnél fiatalabb.
„Az Időtlen Rabszolgaság?” c. projekt a veszélyeztetett megyékben indított átfogó szemléletformáló, rehabilitációs és a jogi szabályozást felülvizsgáló tevékenységet. Épít a civil szervezetek, valamint a gyermekvédelmi intézmények, bűnüldözői szervek, rehabilitációs szolgálatok, védőnői szolgálatok prevenciós programok és kutatások eddigi eredményeire.
Afgán gyerekek téglákat pakolnak a kabuli Sadat téglagyárban, ahol naponta 8 és 17 órát is dolgoznak.
Feladatok a téma feldolgozásához a földrajztanításban
A klímaváltozás mérséklése közös érdek, az energiahatékonyságnak globális lelkiismereti kérdéssé kellene válnia.
Különösen fontos felhívni erre a felelősségre a lakosság figyelmét: ahogy az a párizsi klímacsúcson is elhangzott, a világ energiafogyasztásának egyharmadát az épületek üzemeltetésére fordítjuk, pedig korszerű nyílászárókkal, hőszigeteléssel és fűtéskorszerűsítéssel ez az érték jelentősen csökkenthető lehetne. Magyarországon a rezsiköltség háromnegyedét a fűtés és hűtés költsége teszi ki.
Energiapazarló épületeink is hozzájárulnak a klímaváltozáshoz
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint a világ energiafogyasztása több mint 9 milliárd toe (tonna kőolajjal egyenértékű), amiből a lakossági célú energiafelhasználás több mint 2 milliárd toe-t tesz ki. A világ lakossága egy évben 4,5 millió TJ energiát fűt el, aminek 22%-át, azaz közel 1 millió TJ-t az EU 28 tagállama használja fel, ahol azonban a Föld lakosságának csupán 8%-a él. Magyarországon a lakossági fűtési energiafelhasználás 22 ezer TJ. Ennek jelentős része megtakarítható lehet, ha az utcák fűtése helyett felelősen gondolkodunk a felhasznált energiáról és ingatlanjaink energetikai korszerűsítésével csökkentjük a fűtési célú gáz- és villamosenergia-felhasználást. Magyarország ökológiai lábnyoma másfélszeres, tehát ennyivel több erőforrást használunk, mint az a fenntarthatóság elve szerint tehetnénk.
A magyar lakosság szén-dioxid kibocsátása megegyezik az iparéval
Az ipar energiafelhasználása Magyarországon, Ausztriában és Szlovákiában is 30%-a a teljes energiafogyasztásnak, azonban a lakossági energiafogyasztás aránya ezekben az országokban jóval alacsonyabb a miénknél. Az utóbbi másfél évtizedben Szlovákiában a lakossági energiafelhasználás aránya – az ipar stagnálása ellenére is – 26%-ról 20%-ra csökkent. Magyarországon ez az arány 30%, vagyis megegyezik az ipar energiafogyasztásával. Ennek oka az, hogy az épületállomány energiahatékonysági szempontból rendkívül elavult. A falakon, a födémeken és az ablakokon keresztül távozik a hő, ezért rezsink 75%-át fűtésre és hűtésre kell költenünk, holott korszerű hőszigetelés alkalmazásával jelenlegi energiapazarló épületeink akár 50% fűtési célú energiát is megspórolhatnak számunkra, jelentősen csökkentve CO2-kibocsátásunkat és rezsinket.
A klímavédelem tehát nem csak bolygónk megóvása miatt rendkívül égető kérdés, de rövidtávú érdekünk is, hogy épített környezetünk fenntartható módon működjön, csökkentve energiacélú kiadásainkat.
Az energiapazarlás könnyen kimutatható
Miért fontos az energiahatékonyság?
csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását
egészségesebbé válik a környezetünk
csökkenti a légszennyezést
hozzájárul az energiabiztonsághoz
csökkenti az energiaárakat
pozitív makroökonómiai hatásai vannak
hozzájárul az ipari termelékenységhez
hozzájárul a szegénység csökkenéséhez
munkahelyeket teremt
növeli az elkölthető jövedelmet
Feladatok a téma feldolgozásához a földrajztanításban
Melyik fenntarthatóbb: hatékonyabban és olcsóbban energiát előállítani vagy az energiatakarékosság, a hatékony energiafelhasználás? Vitassátok meg!
Mi lehet az oka annak, hogy Magyarországon még mindig a lakosság a fő energiafogyasztó?
Forrás: Knauf Insulation Kft., Premier Kommunikációs Iroda, International Energy Agency
Nemrég vonult el a régióból a Harvey hurrikán, mostanra három újabb hurrikán fejlődött ki a karibi térségben. A hurrikánok ebben az évben is hatalmas pusztítást vittek végbe, de az előrejelzések alapján további sűrűn lakott területeket is érintenek.
A Nemzeti Hurrikán Központ honlapja alapján a Mexikói-öbölben és a Karib-tengeren három nagy hurrikán fejlődött ki: Irma, Katia és Jose. A három hurrikán közül a legerősebb az Irma: Saffir-Simpson-féle hurrikánskála legmagasabb, pusztító, 5-ös fokozatán volt található. Szeptember 8-ra kicsit csökkent a szélsebesség a hurrikánban185 m/h-ról 150 m/h-ra, így már a 4 fokozatot kapta, de így is igen erős.
Az Irma útvonala a Kis-Antillák felől húzódott Puerto Ricon át a Dominikai Köztársaság, Haiti és Kuba felé. Barbuda szigetén vonult át a hurrikán szeme, így a szigeten kétszer pusztított a vihar. Az előrejelzések szerint Florida félszigetén fog átmenni a hurrikán, így hatóságok a legmagasabb szintű figyelmeztetést adták ki. Több százezer embert kellett evakuálni, az utak teljesen bedugultak, és a benzinkutaknál elfogytak a készletek.
Philip R. Berke, a Texas A&M Egyetem professzora szerint Houston nevezhető az Amerikai Egyesült Államok árvízi fővárosának. Cikkjében részletesen kifejti, hogy ennek milyen okai vannak. A cikkben interaktív előtte-utána jellegű térképekkel nyomon követhetjük a természeti és társadalmi változásokat is.
A Harvey hurrikán pusztításai nyomán a napokban a hírek célpontjába került város többször a víz alá került. A visszatekintés alapján gyakorlatilag évenként elöntötte a víz a város jelentős részét. A cikk szerzője említi a 2015-ös és a 2016-os nagy árvízeket. Az árvizek 16 ember halálát okozták, és több, mint 1 milliárdnyi dollárba került a helyreállítás. A nagy árvizeknek több oka is lehet, ezeket alább tanulmányozhatjuk.
A város terjeszkedése
Ma a városban és a környékén 6,8 millió ember él, az előrejelzések alapján 2040-ben akár 10 millióan is lakhatnak a régióban. A nagy népességszám-növekedés önmagában nem biztos, hogy árvizeket okoz, de a cikk szerzője szerint a lakóhelyek fejlesztése nem igazán terv szerint történt, például a városban több parkra lenne szükség.
A természetes élethelyek eltűnése
Az eredeti élőhelyek eltűntek, helyettük autópályák és lakónegyedek foglalták el a helyüket. A füves területeket beépítették, és a mocsarakat lecsapolták, ennek eredményeképpen az esővizet nem tudja beszívni a talaj: a felszíni vízlefolyás mértéke megnövekedett.
Houston, a motorizáció városa
A városban elsősorban az autós infrastruktúra fejlesztésére koncentráltak. Az árvízvédelemre arányaiban keveset költöttek. Így inkább autópályák, magasabb rendű utak és parkolók épültek, mint árvízvédelmi töltések vagy víztározók.
Megoldás
A szerző szerint a várost több szempontból újra kell tervezni. Meg kell állítani a rendszerszintű terv nélküli építkezéseket, és többet kell költeni az árvízvédelemre. Országos szintű összefogásra van szükség, mert a helyi kormányzat nem bírja biztosítani a megfelelő anyagi támogatást.
A földrajz szakos tanárképzést szabályozó dokumentumok
A tanárképzést két fő dokumentum szabályozza Magyarországon: a 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról és a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről. A két dokumentum és a Magyar Akkreditációs Bizottság javaslatai alapján 2017. évben szükségessé vált a tanárképzési hálók felülvizsgálata minden felsőoktatási képzőhelyen.
A földrajz szakos tanárképzés helyszínei
Magyarországon a felvi.hu adatai alapján az alábbi intézményekben folyik teljes idejű földrajz szakos tanárok képzése osztatlan formában:
Intézmény
Város
Szak/osztatlan
Debreceni Egyetem
Debrecen
10,11 féléves
Evangélikus Hittudományi Egyetem*
Budapest
10 féléves
Eszterházy Károly Egyetem**
Eger
10, 11 és 12 féléves
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Budapest
10,11 féléves
Győri Hittudományi Főiskola*
Szombathely
10 féléves
Miskolci Egyetem
Miskolc
10 féléves
Nyíregyházi Egyetem
Nyíregyháza
10 féléves
Nyugat-magyarországi Egyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar***
A magyarirszági teljes idejű osztatlan földrajztanár-képzések jelenlegi (2017.06.30.) tantervi hálói az alábbi táblázatban szereplő linkek alatt találhaók meg:
*A felvi.hu még Nyugat-magyarországi Egyetemként jegyzi, de valójában 2017 óta az ELTE kara
A tantervi hálók átdolgozása jelenleg is zajlik. Az új hálók elérésére csak az adott oktatási intézmény honlapjának frissülése után lesz lehetőség. A változásokat nyomon követjük, és elérésük után közöljük. Ennek elkészültéig az olvasók szíves türelmét kérjük.
Földrajz tanárképzés gyakorlatára vonatkozó követelmények, gyakorló iskolák
A földrajztanár-képzés – mint minden más tanárszak – általános és középiskolai tanárokat képez.
Előbbi esetén 8 félév, utóbbi esetben 10 félév kontakt órákkal járó tanári szakmai képzés folyik. Erre épül 2 félév szakmai tanítási gyakorlat, amely alatt a tanárjelölt mentortanár segítsége mellett heti rendszerességgel nemcsak órákat tart, hanem bekapcsolódik mindenfajta iskolai munkába egy kijelölt iskolában. A képzés során és a gyakorlati időszakban szerzett ismeretek és elvégzett feladatok alapján ebben az időszakban kerül sor a szakdolgozat, valamint a portfólió megírására, azaz a tanárrá válás folyamatának bemutatására szakmai dokumentumokon keresztül.
Az osztatlan tanárképzésben az alapozó pedagógiai tantárgyak megjelennek a képzés elején, majd általában az 5. félévtől kezdve félévente következik a földrajz szakmódszertani tantárgyak oktatása 4 féléven keresztül. Az általános iskolai tanároknál 7-8. félévben, a középiskolai tanároknál 9-10. félévben következik az ún. összefüggő egyéni tanítási gyakorlat az adott intézményhez tartozó gyakorlóiskolák valamelyikében. Itt történik a szakmódszertani órákon elsajátított tanítási feladatok, módszerek előkészítése, gyakorlása és értékelése, vezetőtanár és az egyetemi szakmódszertanos kollégák segítségével. Ez alapozza meg az utolsó év önálló, külső iskolai tanítási gyakorlatát.
A döntő résztvevői 41 ország 160 versenyzője vett részt. Hazánkat négy diák képviselte a belgrádi megmérettetésen: Budapestről Verkmann Zsombor a Fazekas Gimnázium, Ujvári Márton az Eötvös József Gimnázium és Kliment Dávid a Veres Pálné Gimnázium tanulói valamint Kovács Eszter a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium diákja. A magyar versenyzők a HunGeoContest országos, angol nyelvű földrajzversenyen elért eredményük alapján kerültek kiválasztásra. A csapatot a Pécsi Tudományegyetem docense, Trócsányi András készítette fel, munkáját Bálint Dóra doktorandusz segítette.
A döntőben a magyar versenyzők három érmet szereztek, az eredményhirdetéskor Kliment Dávid és Verkmann Zsombor ezüstérmet, Ujvári Márton pedig bronzérmet vehetett át.
A déli félteke negyedik legnagyobb selfjegéről szakadt le egy közel Pest megyével egyező nagyságú jégtábla a napokban a NASA híradásai alapján.
A műholdas felvételek és mérések nyomán bizonyítható, hogy 2017. július elején szakadt le a hatalmas jégtábla az Antarktisz Larsen C nevű selfjegéről. A terület a Weddell-tengerben található az Antarktiszi-félsziget északi részénél, a Graham-földtől keletre. A régióban már 2014 óta felgyorsult a jégmező borjadzása, szétesése, ami további nagyobb jégtáblák leválását eredményezheti.
A kutatók szerint az a fő kérdés, hogy a következő hónapok és évek során mi lesz a Larsen C jégmező sorsa. Egyrészt teljesen szétesik, mint a szomszédos Larsen A és B? Vagy csak lecsökken a területe a folyamatosan leváló táblák miatt?
A tudósok nem feltétlenül kapcsolják össze a folyamatot a globális felmelegedéssel, mert a jégtáblák leválása a selfjégről folyamatos. Ennek ellenére az ekkora nagyságú jégtáblák ritkán válnak le a jéggel fedett területeken. Douglas Fox, a National Geographic szerzője szerint „az elmúlt harminc évben az [Anktartiszi-]félsziget körül négy self töredezett jéghegyekre.”
Az A86-nak elkeresztelt jégtábla sorsáról a tudósok úgy vélekednek, hogy sok folyamat együttes eredményeképpen északra fog sodródni. Mindezt befolyásolják a tengeráramlatok és az uralkodó szelek. Az USA Nemzeti Tengeri Hajózási Jégközpont folyamatosan monitorozni fogja a jégtábla mozgását: az előrejelzések alapján az Antarktiszi-félsziget mentén északra fog sodródni, majd az Atlanti-óceán déli térségeiben fog elolvadni.
A világ válságproblémáinak tanítása 10. évfolyamon, annak is a végén kapott helyet a kerettantervben és a tankönyvekben. Fontossága ellenére a tananyagban való csúszás miatt előfordulhat, hogy ez a téma kimarad a tanítási-tanulási folyamatból. Pedig elengedhetetlen, hogy a globális problémákra felhívjuk a tanulók figyelmét és értelmezzük azokat szaktudományi szempontból. Ezt számításba véve dolgoztam ki a tananyag mozaikmódszeres feldolgozását, aminek megvalósítását a témakört záró órán javaslom összefoglalásként, rögzítésként. Szintetizáló jellegén túl új tudásra is szert tesznek a tanulók, ez a módszer egyik lényegi eleme. Az egyes részfeladatok közös feldolgozása és ezekhez IKT alapú produktumok (gondolattérkép, fotómontázs, tematikus térkép, infografika stb.) kooperatív készítése is ezt segíti elő. A tananyag egymásnak való „megtanítása” a téma újraértelmezését és magasabb szintű megértését szolgálja, miközben fejlődik a tanulók szociális kompetenciája. Elméleti alapja Vigotszkij „legközelebbi fejlődési zóna” elmélete, amely szerint a gyermek biztonságot élvezve magasabb szinten tud teljesíteni annál, mint amire egyedül képes lenne. A komfortzónát a tanárral szemben (mellett) osztálytársai jelentik, akik új aspektusban képesek megértetni vele a tananyagot, mivel mind korban, mind tudásban, mind kognitív képességekben közelebb állnak egymáshoz.
A Föld gazdasági válságproblémáit négy témacsoportra bontottam, és minden téma kapott egy színkódot: népesedési problémák (piros), élelmiszerválság (kék), urbanizációs problémák (sárga), fenntarthatóság (zöld). Minden témacsoporthoz három fejezet tartozik, ezeket római számokkal jelöltem. Minden fejezethez 3-3 tanuló tartozik, őket arab számokkal különböztetem meg (1., 2. ábra). Így a teljes osztály, azaz 36 tanuló lefedhető egyéni azonosítójával (például: zöld, II/1.). Feltételezzük, hogy az elmúlt években már végeztek a diákok mozaikmódszeres témafeldolgozást, így a módszer nem ismeretlen számukra, a csoportalakítás gördülékenyen lesz.
1. ábra. A csoportalakítás elve a téma feldolgozásakor (szerkesztette: Papp B.)2. ábra. Példa a csoportalakításra (szerkesztette: Papp B.)
A fejezetek feldolgozásához minden csoport kap egy rövid ismertetőt, ami részben a korábbi tanítási órákon már megtanultakat, részben új információkat tartalmaz. Ez alapján kell közösen készíteniük egy IKT alapú produktumot, amire 15-20 perc áll rendelkezésükre. Amikor ezzel elkészültek, a csoportok felcserélődnek: a fejezetek egyes csoporttagjai a három másik témaegység újraalakított egységeibe kerülnek, ezáltal négy kilenc fős csoport jön létre: A, B, C és D csoport. Az óra második felében a diákok feladata, hogy újonnan alakított csoportjaikban megtanítsák egymásnak az általuk kidolgozott produktum tartalmát a tanár által kiadott segédanyag nélkül, csupán az elkészített produktum alapján. Erre újabb 15-20 perc áll rendelkezésükre, diákonként 2-2 perces időkerettel számolva. Az óra a világ válságproblémáiról megtanultak ellenőrzésével zárul, amit egy online teszttel valósítunk meg 5 percben. A teszt kérdései a kiadott segédanyagokra irányulnak, ezért is fontos, hogy a diákok ne ez alapján, hanem ez elkészített produktum alapján tanítsák meg ezt egymásnak. Az órai érdemjegy két részből tevődik össze: egyik felét az elkészített produktum minősége, másik felét a teszt eredménye adja.
A témacsoportok egyes fejezetei az elvárt produktum megnevezésével:
Népesedési problémák
Család a jóléti államokban és az elmaradott térségekben – fotómontázs
A népességszám növekedéséből adódó problémák – sztorivonal
Betegségek – gondolattérkép
Élelmiszerválság
Malthus elmélete – gondolattérkép
Pazarlás a fejlett világban – sztorivonal
Génmódosított élelmiszerek – infografika
Urbanizációs problémák
Hősziget a városban – grafikon
Légszennyezés – tematikus térkép
Nagyvárosi zsúfoltság – fotómontázs
A fenntarthatóság kérdései
Ökolábnyom – online kérdőív
Bevásárlólista – tematikus térkép
Megújuló energiaforrások – gondolattérkép
Konkrét feladatok leírása
1. feladat: Család a jóléti államokban és az elmaradott térségekben
Olvassátok el az alábbi szövegrészleteket (3. ábra)!
Vessétek össze az olvasottak tartalmát a képekével! Milyen következtetéseket tudtok levonni ezekből?
Gyűjtsetek hasonló családi fényképeket a Föld különböző országaiból, és készítsetek azokból fotómontázst! Ügyeljetek arra, hogy minden fénykép esetében nevezzétek meg az országokat!
3. ábra. Egy japán és egy nigériai család. (Forrás: Arday I. – Kőszegi M. – Sáriné – Ütőné: Földrajz 10. Kísérleti tankönyv. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2016. 234. p.)
2. feladat: A népességnövekedés problémái
Olvassátok el az alábbi, a Greenpeace weboldaláról származó szöveget (4. ábra)!
Vessétek össze a tartalmát az USA Statisztikai Hivatalának (census.gov) a világ népességére vonatkozó adataival (5. ábra)! Nézzétek meg, hogy mekkora a világ népességszáma a mai napon!
Gondolataitokat rendszerezzétek sztorivonalban a sutori.com weblapon találhaó alkalmazással! Összefoglalótok tartalmazzon képeket és rövid szöveges részeket is, természetesen forrásmegjelöléssel!
Az alábbi térkép a Föld egyes országainak vezető halálokait ábrázolja (6. ábra). Milyen térbeli összefüggés mutatható ki közöttük?
Melyek a világ legsúlyosabb járványai? Kutassatok az interneten, és munkátokat rendszerezzétek gondolattérképben a mindmup.com alkalmazás segítségével! Csak szakmailag hiteles weboldalakról gyűjtsetek adatokat, és ne feledkezzetek meg a forrásmegjelölésről!
6. ábra. Vezető halálokok az egyes országokban. Forrás.
Az utóbbi két évtized legsúlyosabb egészségügyi problémáinak egyike az AIDS terjedése. A betegség elsősorban nemi érintkezés útján terjed, de fertőzést okozhatnak a nem ellenőrzött vérkészítmények és a nem steril orvosi eszközök (pl. a többször felhasznált injekciós tű) is.
(Forrás: Arady I. – Kőszegi M. – Sáriné – Ütőné: Földrajz 10. Kísérleti tankönyv. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2016. 236. p.)
Olvassátok el az alábbi szöveget, és tanulmányozzátok az ábrát (8. ábra)!
Milyen megfigyeléseket tett Malthus a népesedés kapcsán? Megvalósult az elmélete? Milyen hatása volt tanulmányának a későbbiekben?
Kutassatok az interneten, és munkátok eredményeit rendszerezzétek sztorivonalban a sutori.com weboldalon találhaó alkalmazás segítségével! Csak szakmailag hiteles weboldalakról gyűjtsetek adatokat, és ne feledkezzetek meg a forrásmegjelölésről!
8. ábra. A Malthus-féle népesedési modell vázlata. Forrás: Forrás: Farkas György: Népesség és településföldrajz, egyetemi előadás anyaga
Thomas Robert Malthus 1798-ban írott, Tanulmány a népesedés törvényéről című munkájában Benjamin Franklin amerikai polihisztor megfigyeléseire hivatkozva megállapította, hogy amíg az élelmiszertermelés legfeljebb számtani sor szerint tud növekedni (tehát például 1, 2, 3, 4, 5, …), addig a népesség mértani sor szerint nő (1, 2, 4, 8, 16, …). Ennek megfelelően egységnyi élelmiszerre egyre több és több ember jut. Ahelyett tehát, hogy a gazdasági növekedés következtében a jólét kiterjedne a társadalom valamennyi csoportjára, ahogy azt korának jelentős gondolkodói hitték, Malthus szerint a nyomor ölt majd egyre nagyobb és nagyobb méreteket. De, hogy ez a tendencia ne váljon végzetessé, arról maga a természet gondoskodik a háborúk, a betegségek és a bűn segítségével. Malthus többféle módját is felsorolta a népességnövekedés féken tartásának: későn kötött házasság, szexuális tartózkodás, fogamzásgátlás, abortusz. (Az utóbbi kettőt erkölcsileg nem tartotta elfogadhatónak.) Ellenezte a szegényeknek juttatott szociális támogatásokat is, mondván, hogy azok közvetve a népesség gyorsabb növekedését eredményezik, fenntartva a szegénységet. Helyette a kiemelést a szegénységből, az erkölcsi nevelést, és az oktatást ajánlotta. A segélyekről szóló érvelését a 19. század során gyakran visszhangozták a segélyezés ellenfelei. Az elmélet pesszimista képét még komorabbá tette azzal, hogy valószínűsítette: a népességkorlátozó eszközök csak időben kitolják, de nem akadályozzák meg a jövőbeli katasztrófát.
Olvassátok el az alábbi szöveget, és értelmezzétek a hozzá kapcsolódó két ábrát (9., 10. ábra)!
Mi a különbség a fejlett és a fejlődő országok élelmiszertermelésének hatékonysága között? Hol dobják a legtöbb, és hol a legkevesebb élelmiszert a szemétbe?
Kutassatok az interneten, és munkátokat rendszerezzétek sztorivonalban a sutori.com oldalon található alkalmazás segítségével! Csak szakmailag hiteles weboldalakról gyűjtsetek adatokat, és ne feledkezzetek meg a forrásmegjelölésről!
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a Föld élelmiszertermelése gyorsabban nőtt, mint a népesség száma. Csakhogy az élelmiszertermelésben és az előállított élelmiszerek mennyiségében hatalmas területi különbségek vannak. Ráadásul nem ott állítják elő a legtöbb élelmiszert, ahol erre a legnagyobb az igény. A fejlett országok korszerű mezőgazdasága hatalmas mennyiségű élelmiszert termel, az élelmiszer túltermelés, a felesleg értékesítése okoz problémát. A világon termelt élelmiszerek fele veszendőbe megy! A lakosság szinte dúskál a különböző kiváló minőségű élelmiszerekben. A fogyasztás sokszor pazarló, a népesség jelentős részére a túlfogyasztás jellemző. Kényelmes, mozgásszegény életmód mellett sok fölösleges szénhidrátot, zsírt és fehérjét fogyasztanak.
Forrás: Arday I. – Kőszegi M. – Sáriné – Ütőné: Földrajz 10. Kísérleti tankönyv. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2016. pp. 238–239.
9. ábra. Évi élelmiszerveszteség Európában (2010). Forrás: Arday I. – Kőszegi M. – Sáriné – Ütőné: Földrajz 10. Kísérleti tankönyv. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2016. 239. p.10. ábra. Élelmiszerpazarlás. Forrás: Arday I. – Kőszegi M. – Sáriné – Ütőné: Földrajz 10. Kísérleti tankönyv. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2016. 239. p.
6. feladat: Génmódosított élelmiszerek
Olvassátok el az alábbi szövegeket!
Mit tudtok a GMO-ról? Mik a technológia előnyei és hátrányai? Kutassatok az interneten, és munkátokról készítsetek infografikát a pictochart.com weboldalon található alkalmazás segítségével! Csak szakmailag hiteles weboldalakról gyűjtsetek adatokat, és ne feledkezzetek meg a forrásmegjelölésről!
A nagyobb terméshozam, a biztonságosabb növénytermesztés, a betegségekkel szembeni ellenállóképesség növelése céljából a rohamosan fejlődő géntechnológia tudományos eredményeit hívták segítségül. Az élőlények genetikai örökítő anyagát (DNS-t) mesterségesen átalakították és létrehozták a genetikailag módosított szervezeteket (röviden: GMO). A géntechnológia gyors fejlődése során nem volt elég idő a veszélyek és a hosszú távú hatások kivizsgálására. Alig ismerjük a genetikailag módosított szervezetek környezeti, egészségügyi, társadalmi hatásait. Az emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatásai vizsgálatát biotechnológiai óriáscégek végzik vagy finanszírozzák. Független hatásvizsgálati eredmények sajnos alig állnak rendelkezésünkre. A tudomány és a társadalom véleménye erősen megosztott a GMO-k biztonságáról. A legnagyobb veszély, hogy a környezetbe jutott módosított gének már soha többé nem vonhatók ki onnan.
Forrás: Arday I. – Kőszegi M. – Sáriné – Ütőné: Földrajz 10. Kísérleti tankönyv. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2016. 240. p.
A grafikon egy átlagos város hőszigetének szerkezét és annak kapcsolatát ábrázolja a városszerkezettel (12. ábra). A térkép Budapest 2017. március 31. 21 órai hőtérképét mutatja (13. ábra).
Készítsétek el Budapest hőszigetének grafikonját a példák alapján a mai napra vonatkozó hőmérsékleti adatok alapján! Hőmérsékleti adatokat a https://www.idokep.hu/hoterkep/budapest oldalról szerezhettek. A grafikon a főváros tetszőlegesen választott keresztmetszetén készülhet, amin tüntessétek fel az érintett városrészek nevét! A grafikon rajzolásához tetszőleges szerkesztőprogram választható.
Kína nagyvárosaiban hatalmas problémát okoz a levegő szennyezettsége. De valóban csak Kína problémája ez?
Olvassátok ez a kis szemelvényeket, és kutassatok az interneten! Derítsétek ki, melyek a Föld különböző régióinak legszennyezettebb levegőjű városai! Kontinensenként legalább két várost gyűjtsetek!
Munkátokat ábrázoljátok tematikus térképen!
Napközben a levegőminőségi index sok helyütt 600 és 900 között mozgott. Az egy köbméter levegőben mért apró porszemcsék (pm 2,5) koncentrációját kifejező mutatók szerint Peking több pontján az Egészségügyi Világszervezet ajánlásában szereplő egészségügyi határértéknek még a 35-szörösét is kimutatták.
A Hszinmin magazin adatai szerint a dél-kínai Kuangcsouban szabad levegőn töltött nap 25, Pekingben 21, míg a kelet-kínai Sanghajban vagy Nankingban 9 szál magas kátránytartalmú cigaretta elszívásával egyenlő hatással van az emberi szervezetre.
A Nanjing egyetem kutatói 74 kínai nagyváros halálozási adatait, összesen 3 millió elhunyt statisztikáját elemezték ki, és arra jutottak, hogy a halálesetek 31%-ában szerepet játszik a levegő szennyezettsége.
Hétköznap reggelenként a munkába és iskolába tartó utazók sokasága miatt zsúfoltság alakul ki a közlekedésben. Amit mi tapasztalunk az valóban nagyvárosi zsúfoltág?
Kutassatok az interneten, és térképezzétek fel, melyek bolygónk legzsúfoltabb városai! Keresésetek során törekedjetek minél sokszínűbb képek gyűjtésére, amelyek a köznapi élet minél több részét lefedik!
Munkátokat összegezzétek fotómontázsban a képeken ábrázolt városok nevének feltűntetésével!
15. ábra. Tömeg egy újdelhi metróállomáson. Forrás. 16. ábra. Zsúfoltság egy kínai uszodában. Forrás.
10. feladat: Ökolábnyom
Kinek mekkora az ökológiai lábnyoma? Számítsátok ki csoporttagonként az ökológiai lábnyomotokat a http://www.labnyom.wwf.hu/hu/index weboldal segítségével!
Mennyi a csoport átlaga?
Mi okozza az eltérést az egyes eredményekben?
Hogyan lehet csökkenteni az ökológiai lábnyomotok méretét? A kérdőív kitöltésének eredményeit összegezzétek adattáblázatban(1. táblázat)!
1. táblázat. Ökológiai lábnyom-kérdőív adatfeldolgozó táblázata. Szerk. Papp B.17. ábra. Az ökolábnyom összetevői. Forrás. Forrás: Arday I. – Kőszegi M. – Sáriné – Ütőné: Földrajz 10. Kísérleti tankönyv. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2016
11. feladat: Bevásárlólista
Honnan származnak az élelmiszerek, amiket megvásárolunk? Nézzetek körül nagyáruházak online bevásárló oldalain, és készítsetek bevásárlólistát különféle termékekből, amelyek a Föld különböző országaiból származnak!
Készítsetek tematikus térképet az árucikkek származási országainak bejelölésével!
Van-e olyan élelmiszer ezek között, melyeket hazai termelők is készítenek?
Milyen hátrányai vannak annak, hogy távoli országokból importálunk olyan termékeket, amelyeket itthon is előállítanak?
Minél távolabbról érkezik egy termék, annál több járulékos költség rakódik rá, és míg eljut rendeltetési helyére, nagymértékű környezetterhelést is okoz. Kamionok ezrei szelik világszerte az utakat, szennyezve ezzel a levegőt, millió literszám emésztve fel az üzemanyagot. A többszáz vagy többezer kilométerről érkező áru egyedi, speciális csomagolást és termékkezelést igényel, élelmiszer-ipari termékeknél gondoskodni kell a minőség-megőrzésről, egyes áruféleségeknél a hűtőlánc fenntartásáról. Ez mind-mind jelentős költségnövelő és környezetterhelő tétel. A szállítás során az áru elkerülhetetlenül törődik, sérül, minősége romlik, s mire célhoz ér, bizonyos veszteséggel mindig kalkulálni kell. Ez természetesen mind-mind beépül a fogyasztói árba, hiszen sem a gyártó-előállító, sem a szállítmányozó, sem a kereskedő nem dolgozik ráfizetéssel.
Ezzel szemben, ha hazai, ezen belül is helyi terméket vásárolunk, azt nem feltétlen szükséges ellátni csomagolással, és jó esetben szállítási költségtől mentesen szerezhetjük be. A termék általában tartósítószer- és adalékanyagmentes, és például a fejlődő országokból származó zöldséggel-gyümölccsel ellentétben, a hazai – bízzunk benne – szermaradványt vagy tiltott növényvédőszert sem tartalmaz.
Készítsetek gondolattérképet, amin bemutatjátok a megújuló energiaforrások különböző felhasználási módját, használatuk előnyeit és hátrányait, valamint a hazai és európai energiagazdaságban betöltött szerepüket!
„Azt is le kell szögeznünk, hogy az, hogy egy energiaforrást megújulónak tekintünk, önmagában még nem jelenti azt, hogy ennek alkalmazása minden körülmények között fenntarthatónak tekinthető. Egyfelől probléma lehet a pazarló, hatékonytalan megoldások alkalmazása, másfelől gondot okozhat a felelőtlen, környezeti szempontokat nélkülöző alkalmazás.”
A Közép-Floridai Egyetem kutatói számítógépes szimuláció segítségével előjelezték, hogy a part menti területek extrém magas tengerszintje gyakoribb lesz, mint várták.
A kutatások alapján a globális léptékű előrejelzések korábbi méréseken és számítógépes modellezésen alapulnak, és azt jelzik, hogy az általános tengervízszint-emelkedés mellett a szélsőségesen magas vízszintek gyakorisága magasabb lesz. A mai előrejelzések alapján a kiemelten magas vízszintek átlagban száz évenként veszélyeztetik a partokat, de ezek az események tíz évenként vagy évenként is várható lesznek sok helyen 2050-re.
A fellépő vihardagályok pusztítása elsősorban USA nyugati partját, Ausztrália és Európa nagy részét érintheti. Thomas Wahl, a kutatás vezetője kiemelte, hogy az extrém magas vízszintek nemcsak természeti katasztrófákkal fenyegetnek, hanem negatív gazdasági hatásai is lesznek.
Eredeti cikk forrása: T. Wahl, I. D. Haigh, R. J. Nicholls, A. Arns, S. Dangendorf, J. Hinkel, A. B. A. Slangen. Understanding extreme sea levels for broad-scale coastal impact and adaptation analysis. Nature Communications, 2017; https://www.nature.com/articles/ncomms16075
Az ország 1867-ben függetlenedett az Egyesült Királyságtól, amikor a négy gyarmati provincia, Ontario, Quebec, Új-Skócia és Új-Brunswick egyesült egy konföderációs szövetségi államban.
Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke angol és francia nyelven elhangzott ünnepi beszédében kiemelte, hogy az ünnepség okot ad a múltba való visszatekintésre, az ünneplésre a jelenben, és a jövő tervezésére.
