Philip R. Berke, a Texas A&M Egyetem professzora szerint Houston nevezhető az Amerikai Egyesült Államok árvízi fővárosának. Cikkjében részletesen kifejti, hogy ennek milyen okai vannak. A cikkben interaktív előtte-utána jellegű térképekkel nyomon követhetjük a természeti és társadalmi változásokat is.
A Harvey hurrikán pusztításai nyomán a napokban a hírek célpontjába került város többször a víz alá került. A visszatekintés alapján gyakorlatilag évenként elöntötte a víz a város jelentős részét. A cikk szerzője említi a 2015-ös és a 2016-os nagy árvízeket. Az árvizek 16 ember halálát okozták, és több, mint 1 milliárdnyi dollárba került a helyreállítás. A nagy árvizeknek több oka is lehet, ezeket alább tanulmányozhatjuk.
A város terjeszkedése
Ma a városban és a környékén 6,8 millió ember él, az előrejelzések alapján 2040-ben akár 10 millióan is lakhatnak a régióban. A nagy népességszám-növekedés önmagában nem biztos, hogy árvizeket okoz, de a cikk szerzője szerint a lakóhelyek fejlesztése nem igazán terv szerint történt, például a városban több parkra lenne szükség.
A természetes élethelyek eltűnése
Az eredeti élőhelyek eltűntek, helyettük autópályák és lakónegyedek foglalták el a helyüket. A füves területeket beépítették, és a mocsarakat lecsapolták, ennek eredményeképpen az esővizet nem tudja beszívni a talaj: a felszíni vízlefolyás mértéke megnövekedett.
Houston, a motorizáció városa
A városban elsősorban az autós infrastruktúra fejlesztésére koncentráltak. Az árvízvédelemre arányaiban keveset költöttek. Így inkább autópályák, magasabb rendű utak és parkolók épültek, mint árvízvédelmi töltések vagy víztározók.
Megoldás
A szerző szerint a várost több szempontból újra kell tervezni. Meg kell állítani a rendszerszintű terv nélküli építkezéseket, és többet kell költeni az árvízvédelemre. Országos szintű összefogásra van szükség, mert a helyi kormányzat nem bírja biztosítani a megfelelő anyagi támogatást.
Szerző: Guba András
Források: Philip R Berke: Why is Houston so vulnerable to devastating floods?