Versenyről versenyre – Lóczy Lajos Földrajzverseny

KERESE TIBOR

Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium

loczyverseny@gmail.com

 

Folytatjuk a tavasszal megkezdett sorozatot, amelyben bemutatjuk az legismertebb földrajzversenyzeket. Ebben a számban a kaposvári Lóczy Lajos Földrajzversennyel ismerkedhetünk meg.

A verseny elindítása Lóczy István nevéhez fűződik, aki 25 évig volt a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium meghatározó igazgatója. A földrajz órák számának csökkentését újszerű módszerekkel próbálta kompenzálni és fejleszteni tanulói logikai képességét, aktivitását, ezáltal a tananyag megértését és elsajátítását. Ezek közé az alapvető készségek közé tartozik a logikai térképolvasás, aminek népszerűsítésére 1968-ban meghívásos versenyt szervezett 6 iskola részvételével. A versenyt folyamatosan alakította a résztvevők véleményei alapján, így a szívós munkának köszönhetően 1985-ben az erőpróba a hivatalosan elfogadott és meghirdetett országos versenyek rangjára emelkedett, majd 1986-tól lett két évfolyamos gimnáziumi tananyagra épülő tantárgyi verseny.

A változó világ és az összegyűlt tapasztalatok folyamatos megújításra késztették a szervezőket. Ez különösen az ezredfordulón gyorsult fel újra, amikor nemcsak a tantervi célokban, módszertani eszközökben, a verseny tárgyát jelentő nagyvilágban következtek be komoly változások, hanem a szervezőgárda is megfiatalodott.

A korábban főleg a tananyagot számon kérő, 200 pontos írásbeli első forduló felbomlott egy inkább kompetenciaalapú és egy előre megadott témákból, a tankönyvinél kissé tágabb és mélyebb ismereteket kérő feladatlapra. Az első célja az előválogatás mellett a kíváncsiság és a lelkesedés felkeltése a világ dolgai iránt, a másodiké a 2×25 fős döntős csapat kiválasztása a tárgyi tudás és a tanulási kompetenciák alapján. A tantárgy jellegéből fakadóan és a digitális technika lehetőségeinek köszönhetően a feladatokban egyre több természet és társadalomföldrajzi aktualitás, valamint internetes forrás is szerepel. A feladatlapokat a Munkácsy Mihály Gimnázium földrajz munkaközössége készíti el és küldi ki – a korábbi nyomdai sokszorosítást követő postázás helyett ma már – elektronikusan. Mindkét fordulót a tanulók saját iskolájukban írhatják meg az érettségi szabályzat betartásával. A javítás az első fordulóban kiküldött megoldókulcs alapján a szaktanárok által történik, a második fordulót azonban már a szervezők értékelik. A tanulók felkészítését a versenykiírás mellett a honlapon megtalálható korábbi feladatlapok és egyéb módszertani tanácsok is segítik.

Évfolyamonként a 25-30 legjobb tanuló kerülhet be a döntőbe, mely a verseny kezdete óta Kaposváron zajlik az írásbeli érettségi vizsgák idején. A döntő talán még nagyobb változáson esett át, mint az írásbeli fordulók, bár megmaradt benne több hagyományos elem is. Ilyenek a hagyománnyá vált tartalmas szakmai nyitóelőadás, a kilencedikesek komplex térképolvasása és a regionális földrajz témakör. Nem változott az egy-egy egyetemi oktató által elnökölt háromfős zsűrik független értékelő tevékenysége sem. A szóbeli általános témakörei azonban ma már elektronikus forrásanyagra épülnek, a versenyzőnek 5-6 diakockás képes-ábrás prezentáció alapján kell  felkészülnie, és saját maga logikája szerint sorba rendezve a diákat bemutatni egy-egy témát, majd  válaszolni a zsűrik kérdéseire.

Társadalomföldrajzi felelet a verseny döntőjében

A döntő harmadik része – immár tíz éve – egy gyakorlati forduló, mely terepi tájékozódási, mérési, valamint elsősorban gyors döntéseket igénylő ismeretalkalmazási feladatokból áll. A verseny a Zselic gyönyörű táján zajlik a Kaposvár melletti erdőben a 9. és a 10. évfolyamos diákok számára külön-külön erre a célra létrehozott pályán. Egy ideje a versenyzők elszállásolása is a gyakorlat helyszínén történik a patcai Katica Tanyán.

Kőzetfelismerés a döntő gyakorlati részében

A díjazás is változott az idők során. A teljesítmények elismerése a döntősöknek a kezdetektől járó oklevéltől a felvételi pontokon a könyv- és tárgyjutalmakon át a nemzetközi versenyen való részvételig terjedt. Jelenleg oklevelet és a verseny logójával díszített pólót kap minden döntős. A legjobb 8-8 helyezett egyhetes külföldi szakmai tanulmányúton vehet részt. A legjobbaknak járó könyvjutalmak mellett a győztes és felkészítő tanáráé lesz a Lóczy-plakett is.

Résztvevők a Lóczy-tábor külföldi tanulmányútján 2017-ben

Az elmúlt évekre is jutott a változásokból. 2015 óta a határon túli magyar iskolák is nevezhetnek a Lóczy-versenyre. Az anyagi bázist évtizedek óta az állami pályázat, a versenyzők, illetve a küldő iskolák jelentik némi szponzori támogatással kiegészítve, mely az Eminens Alapítványon keresztül jut el hozzánk. A szervezők az anyagi támogatás bővítése érdekében megalapították a Lóczy Lajos Geográfus Tehetségpontot, melynek akkreditációja kiválóra sikerült. Később Európai Tehetségpont is lett a csapat Loczy Young Geographers Talent Point néven (LyGEO). Nemrég az egyetemek is újra bekapcsolódtak a díjazásba, és ösztöndíjakkal invitálják a Lóczy-verseny helyezettjeit a földrajz-földtan szakirányú továbbtanulásra, amellyel a munkaerőpiacon is egyre keresettebb képzettségeket  szerezhetnek.

A Lóczy Lajos Földrajzverseny és a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium továbbra is várja a Kárpát-medence földrajzot szerető középiskolásait egy „világraszóló” kalandra.

Fókuszban a kreativitás, a természetföldrajzi ismeretek alkalmazása: a Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny

SZILASSI PÉTER

Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

toto@geo.u-szeged.hu

 

Immár hét éve annak, hogy a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéke és Földrajzi Földtudományi Intézete minden évben megszervezi a Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzversenyt. A kétfős csapatokból álló csapatverseny célja egyrészt tisztelgés a névadó Jakucs László nemzetközi hírű karsztkutató emléke előtt, másrészt megmérettetési lehetőséget biztostani a földrajz iránt érdeklődő tehetséges magyarországi és határainkon túli középiskolai tanulók számára. További cél a verseny révén elősegíteni a NAT Földünk–környezetünk műveltségi területéhez kapcsolódó készségek fejlesztését. A verseny fókuszában főként a földrajz tantárgyhoz kapcsolódó természetföldrajzi és környezeti folyamatok elemzése, megértésének vizsgálata áll.

Már 2011-ben az első alkalommal megrendezett versenyen 4 ország 84 iskolájából, 97 felkészítő tanár 175 két fős csapata regisztrált. A versenyen induló magyarországi és határainkon túli középiskolás tanulók száma azóta is évente 250-350 fő között mozog. A 2017/2018. tanévben 64 középiskola 118 csapata jelentkezett a vetélkedőre.

       Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzversenyre jelentkezett csapatok és  iskolák

Alapelvünk, hogy egyedi, más földrajz versenyekre nem, vagy csak kevéssé jellemző karaktere legyen versenyünknek. E cél érdekében a feladatlapok készítésénél mindig hangsúlyosnak tartjuk és tartottuk a problémaorientált, gondolkodtató feladatok beillesztését. A helyi írásbeli iskolai forduló után a középdöntő és a döntő feladatainak megoldása a tanszéki talajtani laboratóriumban történik. A verseny szervezésében fontosnak tarjuk az átláthatóságot, ezért a korábbi évek feladatai, megoldókulcsai elérhetők a verseny folyamatosan frissülő honlapján. A középiskolai tanár kollégáktól kapott visszajelzéseket, ötleteket, javaslatokat figyelembe vettük eddig is, és a jövőben is fel fogjuk felhasználni a szervezésben. 2014-től a határainkon túli magyar iskolákból nevező tanulók számára különdíjakat biztosítunk. 2017-től iskolánként három csapatban maximáltuk a jelentkezők számát.

Az első fordulóra való felkészülés az általános és a középiskolai földrajz tankönyvekben szereplő természetföldrajzi ismereteken túl valamilyen, az adott évi versenykiírásában szereplő természetföldrajzi témakörhöz (általában Jakucs László tudományos munkásságához) kapcsolódó szakirodalmi források tanulmányozásán alapszik. A verseny kiírását, valamint a felkészüléshez szükséges szakirodalmat (könyvrészleteket, térképeket, internetes hivatkozásokat) a verseny honlapján minden évben közzétesszük. Az iskolákban lebonyolított első fordulóban a versenyzőknek írásbeli feladatlapot kell kitölteniük. Az ezt követő középdöntőre Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén és laboratóriumaiban kerül sor. A középdöntőben általában 30-32 csapata méri össze tudását. Az írásbeli ideje alatt a felkészítő tanárok számára, azt követően pedig a versenyzők számára is érdekes szakmai programot szervezünk az egyetemen.

Életkép a Jakucs László Földrajzverseny döntő fordulóról – Tárlatvezetés (fotó: Szilassi Péter)

A döntőbe nem jutott csapatok és kísérő tanáraik részére játékos GPS-es városi vetélkedőt, szakmai városnézést, számítógépes vetélkedőt szervezünk minden évben. A középdöntőbe jutott csapatok közül a legjobb 8 csapat jut be a döntőbe. A verseny egyedülálló sajátossága, hogy a döntőbe jutott versenyzőknek laboratóriumi feladatot kell megoldaniuk.

A döntő négy fő részből áll:

1. laboratóriumi gyakorlat: természetföldrajzi kísérlet elkészítése, majd a kapott eredmények értékelése, a kísérlettel kapcsolatos kérdések megválaszolása

Életkép a Jakucs László Földrajzverseny döntő fordulóiról – Laborgyakorlat (fotó: Szilassi Péter)

2. térképészeti számításos feladat: mérések, számítások a térképen, földrajzi számításos feladat megoldása.

 

Életkép a döntőből – Számítási feladatot végző tanulók (fotó: Szilassi Péter)

3. szóbeli feladat: egy adott környezeti problémával kapcsolatos tanulói projekt, vita vagy szerepjáték bemutatása (felkészülési idő 1 óra).

4. földrajzi kvíz, amelyben természetföldrajzi és topográfiai ismereteikről adnak számot a tanulók szóbeli vetélkedő formájában.

A pályázati támogatásoknak köszönhetően az összes döntőbe jutott csapat tárgy- és könyvjutalmat, könyvutalványt kap. Mind a hét eddigi versenyen az első csapat Jakucs László emlékplakettet vehetett át. Az első három csapat és kísérőtanáraik pedig 4 napos szakmai tanulmányutakon vehettek részt.

Az első három helyezett csapat és kísérőtanáraik nyereménye szakmai tanulmányút – Iszapvulkánok a Kanyar-Kárpátokban (fotó: Szilassi Péter)

Részletes információk (eredmények, képek, a korábbi évek feladatlapjai, stb.) elérhetők a verseny honlapján.

A felsőoktatási intézmények a közoktatás és az ismeretterjesztés szolgálatában

PÁL VIKTOR

SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézet

pal.viktor@geo.u-szeged.hu

 

Ez a cikk a GeoMetodika folyóirat 2018. évi 2. számában jelent meg. A GeoMetodika folyóirat összes megjelent számát itt találja.

 

A felsőoktatási intézmények a közoktatás és az ismeretterjesztés szolgálatában

Általános és középiskolások által igénybe vehető kiállítások és programok a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetében

 

Élmény alapú, problémaorientált tanulás a tantermen kívül

Számos kutatás felismerte már, hogy az oktatás akkor lesz igazán hatékony, ha sikerül a tantermi oktatás során óhatatlanul fellépő monotóniát sokféle módon oldani. A földrajz tantárgy e tekintetben szerencsés, hiszen a földtudományok sokszínűségéből adódóan a földrajztanárnak sok és egyre bővülő lehetősége van arra, hogy ne csak az osztályteremben tanítson. Élményszerűvé tehető a tanulási folyamat a felsőoktatási intézményekben, kutatóintézetekben felhalmozott tudás és bemutatás lehetőségének felhasználásával. Erre adnak módot a különféle gyűjtemények és kiállítások, különösen akkor, ha szakszerű vezetés is társul hozzájuk, és korszerű múzeumpedagógiai módszerek kísérik, továbbá az ismeretszerzés játékosan ugyan, de irányítottan történik. Erre mutat követendő példát az ELTE TTK Természetrajzi Múzeum Ásvány- és Kőzettára (Hartman-Tóth E. 2018).

A múzeumpedagógia az elmúlt évtizedekben igen komoly szerepet kapott az „osztálytermen kívüli” ismeretszerzésben, különösen azért, mert az élményszerzésen túl az ismeretek irányított elsajátítását is segíti. Mindezen túl közelebb hozza a közgyűjteményeket a fiatalokhoz, és erősíti, hogy a közvetlen tapasztalat értékesebb lehet a már feldolgozott, „előre gyártott” tananyagnál. Ez azért is nagyon fontos, mert világszerte – így hazánkban is – tapasztalható, hogy a természettudományok iránti érdeklődés csökkent az utóbbi évtizedekben, és a mindennapokban is egyre nagyobb teret nyer az irracionális, ezoterikus, bizonyítékoktól mentes gondolkodás, így a földrajzban is egyre több tévképzet azonosítható (Kádár A.–Farsang A. 2018). Mindez része annak a folyamatnak, amelynek során a tudomány nehezen találja meg az utat, a közös nevezőt az átlagosan képzett emberekkel. A folyamat nyilván minden természettudományt érint. A helyzetet tovább nehezíti a földrajz népszerűségének és presztízsének csökkenése is. Erre a folyamatra válaszreakcióként egyre több olyan kezdeményezés látott napvilágot, amelynek célja, hogy a tanulók jobban érdeklődjenek a földrajz és a közoktatásban a földrajz által képviselt tudományok (pl. geológia, ásvány-kőzettan, geokémia, földtan, őslénytan, meteorológia, geoinformatika, távérzékelés, kartográfia) iránt.

Az utóbbi években a figyelem a problémaorientált ismeretszerzés felé fordult. Ennek lényege, hogy a tanulók nem készen kapott, mindenre kiterjedő információkat és magyarázatokat kapnak, hanem a mindennapjaikhoz közel álló földrajzi probléma segítségével saját maguk önállóan gyűjtenek információkat, keresnek magyarázatokat a jelenségekre és a folyamatokra. Az egyetemek szerepe ebben lényeges lehet, mert segíteni tudják a közoktatásban folyó munkát olyan módszerek bemutatásával, amelyek a mindennapi oktató- és kutatómunka nélkülözhetetlen eszközei. Használatukkal élményeket kínálnak és egyúttal az érdeklődést is felkeltik.

 

Kattintson ide a teljes cikk elolvasásához…

Az Euroscola-program és szerepe az Európai Parlament munkájának megismertetésében

CSAPÓ TAMÁS

Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium

ccsapo.tamas@egyetemi.hu

 

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

dandraas.guba@gmail.com

 

Ez a cikk a GeoMetodika folyóirat 2018. évi 2. számában jelent meg. A GeoMetodika folyóirat összes megjelent számát itt találja.

 

Mi is az Euroscola-program?

Az Euroscola-játék egy internetes kvízjáték, amelyet az Európai Parlament magyarországi Tájékoztatási Irodája szervez magyarországi oktatási intézmények középiskolás diákjai számára. A legjobban teljesítő csapatok nyereménye az Euroscola programban való részvétel, amelynek helyszíne Strasbourg, az Európai Parlament egyik székhelye.

Európa fiataljainak jövőjét meghatározza az Európai Unió világban betöltött helye és szerepe, tehát a szervezet nem maradhat távoli misztérium előttük. A részvétel az európai párbeszédben, a különbözőség és az egység megtapasztalása döntő fontosságú minden fiatal számára. E megfontolásból hirdette meg az Európai Parlament az Euroscola-programot, amely lehetővé teszi Európa fiataljai számára, hogy találkozzanak egymással, beszélgessenek és megvitassák nézeteiket Európa jövőjéről. A program keretében 28 tagállam 16–18 éves középiskolás diákjai vehetnek részt az Európai Ifjúsági Parlament formájában megrendezésre kerülő találkozókon az Európai Parlament üléstermében, Strasbourgban (1. ábra). Alkalmanként körülbelül 500 európai középiskolás látogathat el az Európai Parlamentbe, hogy ismerkedjen a Parlament munkájával, és maga is részt vegyen benne.

1. ábra. A 2017. évi legutóbbi Euroscola-találkozó diákjai az Európai Parlament üléstermében (fotó: Európai Parlament Központi Sajtószolgálat)

A program során a résztvevők bevezető előadást hallhatnak az európai integráció főbb állomásairól. Ezt követően a diákok maguk is munkacsoportokat alakítanak, és parlamenti vitákban tárgyalják meg az uniós kérdéseket. A vita lezárása után természetesen döntéshozatalra is sor kerül, hiszen így teljes a parlamenti folyamat modellezése. A programra való felkészülés segítésére az Európai Parlament strasbourgi Tájékoztatási Irodája előzetesen megküldi a résztvevőknek azokat a témaköröket, amelyekről majd beszélgetnek a diákok. Mivel az Euroscola-program találkozójának angol, illetve francia a tárgyalási nyelve (német nyelvi tolmácsolás elérhető a plenáris üléseken, de a munkacsoportok ülésein nem), ezért a programban való részvétel feltétele a fenti nyelvek egyikének magas szintű ismerete.

2. ábra. A 2018. évi Euroscola-verseny csapatainak felkészítő tanárai az Európai Parlament épületében (fotó: Európai Parlament Központi Sajtószolgálat)

 

Kattintson ide a teljes cikk elolvasásához…

Ha április, akkor döntő!

ÜTŐNÉ DR. VISI JUDIT

Oktatási Hivatal

 

Ahogy azt már megszoktuk, áprilistól egymást érik a tanulmányi versenyek döntői. Az idei versenyszezonból két vidéki földrajzversenyt szeretnénk kiemelni, a Less Nándor földrajzversenyt és az Itthon otthon vagy földrajzversenyt. Azért esett ezekre a választás, mert mindkét versenyen a földrajzi ténytudás szintjének összevetése mellett nagy hangsúlyt kap a megszerzett földrajzi tudás alkalmazása, a kreatív földrajzi gondolkodás. Közös jellemző az is, hogy mindkét megmérettetésen általános és középiskolás diákok is részt vehetnek.

A fiatalon elhunyt geográfuskutató, Less Nándor nevét viselő, ebben az évben a 25. születésnapját ünneplő földrajzversenyre a 2017-18-as tanévben az ország 58 iskolájának 400 diákja nevezett be. A verseny első fordulójában mind a négy kategóriában (I/A. – 7. évfolyam, I/B. – 8. évfolyam, II. – 9. évfolyam, III. – 10–13. évfolyam) központi feladatlapot töltöttek ki a versenyzők, a döntőbe a legjobb eredményt elért 87 tanuló jutott be. A döntőnek immár negyedik alkalommal a Debreceni Egyetem adott helyet. A kétnapos döntő első napján írásbeli feladatsort oldottak meg a versenyzők, a második napon került sor a szóbeli feladatokra. A szervezők arról is gondoskodtak, hogy a két forduló között érdekes szakmai sétán vehessenek részt a versenyzők.

Bár az írásbeli feladatsorokban is szépszámmal találunk az ismeretek alkalmazását elváró feladatokat, a szóbeli részben már minden versenyzőn ilyen kérdéseket kapott. A 7–8. évfolyamos tanulók képzeletbeli földrajzi utazásra indultak. Adatok, képek rövid leírások alapján egy-egy elképzelt, a valóságban nem létező tájról kellett földrajzi jellemzőket megfogalmazni, illetve a megadott adottságokból, erőforrásokból kiindulva a társadalmi-gazdasági élet jellemző vonásaira következtetni. A gimnazistáknak szemelvények és képek alapján egy-egy természetföldrajzi, illetve társadalmi-gazdasági vagy környezeti probléma elemzését kellett elvégzeniük. A verseny jó példája annak, hogy a tanórán elsajátított földrajzi ismereteket hogyan lehet logikus gondolkodással más összefüggésben sikeresen alkalmazni, segíti azt is, hogy a tanulók megértsék a tények és a vélekedések közötti különbséget.

Bővebb információt a verseny weboldalán találhatnak az érdeklődők:

Felkészülés a szóbeli feladatra (Arday István felvétele)
Munkában a zsűri – a sok jó felelet értékelése egyáltalán nem volt könnyű (Arday István felvétele)

8 éves múltra tekint vissza, de nagyon rövid idő alatt országos versennyé vált a tatai Eötvös József Gimnázium és Kollégium földrajztanárai által 2011-ben útjára indított, 7–10. osztályos tanulók számára kiírt regionális verseny, az Itthon otthon vagy. Az első versenyen még csak negyvenen vettek részt, az idei tanévben már 198 tanuló jelentkezett az ország 13 megyéjéből. A háromfordulós verseny érdekessége, hogy a döntő feladatai mindig hazánk egyik tájának természeti, kulturális és idegenforgalmi nevezetességei köré szerveződnek. Az idén a kiválasztott táj a Balaton-felvidék volt. Az első, iskolai írásbeli fordulóban egy 90 perces tesztet töltenek ki a tanulók. A második fordulóban egy 4–10 oldalas pályamunkát készítenek, amelynek témáját a kiírásban megjelenő három, a lakóhely földrajzához kapcsolódó téma közül választhatták ki a versenyzők. Az első két fordulóban elért eredmény alapján jutnak be a legjobbak a döntőbe. A kétnapos döntő írásbeli feladatlapja alapvetően az adott évben kiválasztott táj idegenforgalmi adottságihoz kapcsolódik. A második napon itt is a szóbeli megmérettetésre kerül sor. A versenyzőknek egy háromnapos – ebben az évben a Balaton-felvidékre tervezett – osztálykirándulás programját kellett bemutatniuk egy ppt prezentációban. A verseny sajátossága, hogy nagy hangsúlyt fektet a lakóhely, illetve a kiválasztott táj idegenforgalmi értékeinek, természeti és társadalmi-kulturális erőforrásainak megismerésére és bemutatására. Külön érdekesség, hogy a kirándulásterveknek ki kell térnie az útvonal pontos megtervezésére és a költségvetésre is. Sajátos vonása a versenynek az is, hogy a döntőben az egyes kategóriákban legjobb írásbeli és szóbeli teljesítményt nyújtó diák különdíjban részesül.

Izgatott diákok, felkészítő tanárok és szülők a megnyitón. Forrás.

Az idei versenyről a döntőnek helyet adó Edutus Főiskola honlapján olvashatunk bővebben.

Díjátadó ünnepség a tatai versenyen. Forrás.

Úticél: Gyula

ÜTŐNÉ DR. VISI JUDIT

Oktatási Hivatal

 

Lassan véget és a tél, és egyre többször gondolunk a tavaszi kirándulásokra, nyári vándortáborokra. Egy olyan úticélt ajánlok a kollégák figyelmébe, ahova az elmúlt év decemberében – hosszún idő után újra – eljutottam és igencsak elcsodálkoztam a város látványos fejlődésén, sokszínű, gazdag idegenforgalmi kínálatán. Ez a város a délkeleti határ mentén fekvő, mintegy 30 000 lakosú Gyula.

A Gyula településföldrajzi jellemzőinek kialakulását alapvetően befolyásolta a korábban sok pusztító áradást okozó Fehér-Körös. A várost körülölelő folyó és a kisebb mellékágak különös hangulatot teremtenek. Ahogy Békéscsaba felől autóval megérkezünk, keresztül kell szelnünk a várost, hogy elérjük a legismertebb látnivalót, a Gyulai várat. A török elleni küzdelemben hősiesen kitartó végvár több mint 600 éves épülete Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavára. A vár szépen felújított 24 kiállítótermének köszönhetően a látogatók bepillantást kaphatnak a végvári harcosok, a török és a magyar várurak életébe. A várlátogatás múzeumpedagógiai foglalkozással is összekapcsolható.

A Gyulai vár jellegzetes épületegyüttese
Az őrtorony és a várudvar

A várlátogatás után akár ki is próbálhatjuk a méltán híres Gyulai Várfürdő medencéinek vizét. Az egész évben nyitva tartó strand-, élmény- és gyógyfürdő együttes méltán vívott ki nemzetközi elismerést. A több, mint 70 °C-os hévíz 2005 méter mélyről tör a felszínre. A víz gyógyító erejét 1968-ban hivatalosan is elismerték, a fürdőt 1971-ben gyógyfürdővé, környékét pedig 1984-ben gyógyhellyé nyilvánították. Ma az AquaPalotával kibővült fürdő 21 különböző medencével várja a fürdőzni vágyókat. Fürdőzés után pedig irány az Almásy-kastély! Az impozáns épületegyüttes uniós forrásból 2016 márciusára teljesen megújult. A kastélylátogatás különleges és valóban 21. századi élményt nyújt. Bártan ajánlom mindenkinek. Az interaktív technikának köszönhetően szinte ott érezhetjük magunkat a 19-20. század vidéki fűúri kastélyában. Kipróbálhatjuk a konyhát, de akár magunkra ölthetjük a legszebb estélyi ruhát is.

Az Almásy-kastély esti fényben
Hogyan kell teríteni? – interaktív játék a múzeumban

Ha a kastélylátogatás után egy rövid sétára indulunk, ne hagyjuk ki a kastély közvetlen szomszédsásban emelkedő Szent Miklós román ortodox katedrálist. Rövid sétával hamarosan elérhetjük a városközpontot. A belváros rendezett utcái, a felújított patinás épületek, a sokféle apró üzlet, a kávézók és éttermek egy hangulatos kisváros életébe engednek bepillantást. A város rendkívül gazdag érdekes történelmi és kulturális látnivalókban, ízelítőül csak néhányat említenék meg. A város híres szülötte, Erkel Ferenc szülőházában – ami annak idején kántor és iskolaház is volt egyben – emlékszoba őrzi a zeneszerző személyes tárgyait. Az épületben megmaradt 19. századi osztályterem falai között a 21. századi digitális technikának köszönhetően korabeli feladatokat is megoldhatunk. A 19-20. század vidéki polgárságának éltébe enged bepillantást a Ladics-ház. A korabeli bútorokkal, tárgyakkal berendezett hat szobás egykori jegyzői ház, a Ladics család öt generációjának életét kíséri végig. Ha elfáradtunk a séta során, pihenjünk meg a Százéves Cukrászdában, és persze ne lepődjünk meg azon, hogy a finomabbnál finomabb sütemények a város híres szülötteinek nevét viselik!

A városból sok híres tudós és művész indult útjára. A város születte Kohán György Kossuth-díjas festőművész, aki művészi hagyatékát Gyula városának adományozta. Képeivel nemcsak a Kohán Képtárban, hanem a város több épületében is találkozhatunk. Összekapcsolódik a várossal Munkácsy Mihály neve is, akinek művészi pályája a városnak egyik iskolájából indult. A természettudósok közül a világhírű fizikus, Bay Zoltán és a kriptonlámpa feltalálója, Bródy Imre is a város szülötte volt. Szintén a városban született a mártírhalál halt győri püspök, Apor Vilmos. Arany évforduló lévén érdemes megemlíteni, hogy a városból heti rendszerességgel indul szervezett kirándulás a közeli Nagyszalontára az Arany János Emlékmúzeumba.

Ha Gyula, akkor mindenkinek eszébe jut a hungarikumok közé tartozó gyulai kolbász. A városlátogatásból semmiképp ne hagyjuk ki a gyulai húsipar történetét bemutató, mai formájában 2008-ban megnyitott ipartörténeti kiállítást. Lelkes szakemberek vezetésével megismerhetjük, hogyan indult világhódító útjára a gyulai kolbász. Sőt, olyan kérdésre is választ kaphatunk, hogy mi a különbség a csabai és a gyulai kolbász között. A látogatás végén pedig megkóstolhatjuk az eredeti recept alapján, a hagyományőrző hentesmesterek által készített kolbászt is.

Egy kis gyulai

Természetesen felmerül a kérdés: hogyan kapcsolható mindez a földrajztanításhoz. Magyarország idegenforgalmi földrajza kötelező témaként jelenik meg mind az általános, mind a középiskolai tananyagban. Gyula jó példa lehet a helyi hagyományokra, adottságokra épülő, a modern kor elvárásainak megfelelni képes, sikeres idegenforgalmi fejlesztésnek. Egy esetleges kirándulásra történő felkészülés – akár egy virtuális kirándulás megtervezése – számtalan önálló adatgyűjtésre, beszámoló elkészítésére vagy akár projektben megvalósuló „Gyulai témanap” megtervezésére is lehetőséget ad. Egy ilyen témanap vagy tematikus óra a tanulók aktív közreműködésre építve hatékonyan mutatja be az idegenforgalom nyújtotta fejlődési lehetőség megismerést vagy akár a tágabb földrajzi környezet, Délkelet-Magyarország átalakuló társadalmi-gazdasági életét.

 

Képek forrása:

1 kép: A Gyulai vár 

2–5. kép: a szerző felvétele

Élményalapú iránytű az ásványok és kőzetek világába – Az ELTE TTK Természetrajzi Múzeum Ásvány- és Kőzettára

HARMAN-TÓTH ERZSÉBET

ELTE TTK Természetrajzi Múzeum

celadonite@gmail.com

Ez a cikk a GeoMetodika folyóirat 2018. évi 1. számában (2. évf. 1. szám) jelent meg. A GeoMetodika folyóirat összes megjelent számát itt találja.

 

A tanárokat nehéz helyzetbe hozó órakeret

Óvatos becslés szerint a földrajztanulás négy tanéve alatt a 8+13 órányi földtani tartalmú órakeret[1] kevesebb mint egynegyed része jut azoknak az anyagoknak a megismerésére, amelyek ott találhatók a környezetünkben, körül vesznek bennünket télen-nyáron, „nem szaladnak el” előlünk, hanem viszonylag könnyen hozzáférhetőek. Ebből kb. 5-6 tanórányi jut – két részletben – ásványokra és kőzetekre (sokszor kézbe vehető szemléltetőanyag nélkül), úgy, hogy a bevezetett új fogalmakra a későbbiekben semmi sem épül. Legfeljebb néhány gazdaságföldrajzi vagy kémiai tananyagelem (például az ásványkicsek felhasználása, az elemek forrásai) utal az ismeretanyag bizonyos részeire. A köznevelésben alárendelt szerepű tananyagot sokáig a tanárképzésében is elhanyagolták, így számíthatunk arra, hogy a földrajztanárok egy része ingoványos területnek érzi az ásványok és kőzetek világát.

Az élményalapú iránytű

Mit tehetnek a tanárok ebben a halmozottan hátrányos helyzetben? Például azt, hogy tanítványaik ismeretében annyit tanítanak meg, amennyit jónak látnak, és arról a területről, amelyben biztosan mozognak, továbbá „átengednek” egy órát (akár 7. és 9. osztályban is) a múzeumnak, élményközvetítésre. Egy könnyen elérhető és megfizethető lehetőség Budapesten, a Petőfi híd budai hídfőjénél az ELTE TTK Természetrajzi Múzeum Ásvány- és Kőzettára, ahol egy 35 x 8 m-es, kétszintes galériás teremben, viszonylag kis területen, sok bemutatni való csoportosul. A múzeum a modern, 21. századi épületből a 19. század végére, a klasszikus rendszertani kiállítások világába röpíti vissza a látogatót. Ezt az érzést az impozáns, védett műemlékbútorzat az első pillanatban megteremti, és már belépéskor lenyűgöz (1. ábra). A vitrinekben látható, változatos színű és formájú ásványok pedig nem engedik lankadni a figyelmet. Ehhez a vizuális élményhez már könnyen lehet információkat kapcsolni, amelyek az érdeklődés felkeltése után szinte észrevétlenül mélyítik a látogatók ismereteit.

1. ábra. Az ELTE TTK Természetrajzi Múzeum Ásvány- és Kőzettára (fotó: Palotás Árpád)

A kiállítás gerincét a földszinti ásványrendszertani kiállítás adja, amely kémiai alapon osztályozva mutatja be a ma ismert mintegy 5000 ásványfajból a leggyakoribb 500 fajt. Az ásványpéldányok mellett olvasható a nevük, kémiai összetételük, kristályrendszerük és a lelőhelyük. Ezen kívül még más kiállítás is található a földszinten. A tártörténeti kiállítás tárgyvilága változatos, régi katalógusok, gyűjteményi cédulák, mikroszkóp stb. is láthatók, nem csupán szigorúan sorba rendezett ásványok. A láva fotó- és kőzetkiállítás egyénileg is felfedezhető, a tárgyak megfelelő, de nem túl bő magyarázattal és illusztrációs anyaggal vannak ellátva. A kicsi, de szép drágakőkiállítás mindössze egy vitrinre korlátozódik. Itt a felfedezés leginkább szakvezetéssel hatásos, mert a tárgyakon és az alapinformációkon túl nem nagyon fért el más a tárlóban. Ennek ellenére esztétikai megjelenésének köszönhetően általában ez a vitrin kelti fel leginkább a látogatók érdeklődését. A három vitrines meteoritkiállítás a meteoritpéldányok bemutatásán túl a kráterekkel és a becsapódási eseményekkel is foglalkozik Föld- és Hold-térképekkel, elgondolkodtató adatokkal kiegészítve.

Az első emeleten az archeometria kiállítás látható, amely az ásványok, a kőzetek és az ércek szerepét mutatja be az emberiség, a civilizáció történetében, így akár történelemóra keretében is látogatható. A második emeleten magángyűjtemények, régi oktatási eszközök és speciális lelőhelyekkel foglalkozó kiállítások kaptak helyet. Itt külön vitrin foglalkozik a gránáttal, ami 2016-ban volt az „Év ásványa”, a földszinten pedig a 2017-ben e címet viselő kvarc kapott kiemelt figyelmet. Sok a látnivaló, és nem várható el, hogy mindent azonos alapossággal nézzenek meg a látogatók. Az egyes kiállításrészek befogadhatósága változó, van, ami önállóan is felfedezhető, és van, ami szakvezetés nélkül „csak” vizuális, esztétikai élményt ad. Ezért javasoljuk a szakvezetést a múzeumlátogatáshoz.

 

Kattintson ide a teljes cikk elolvasásához…

Megjelent az újgenerációs hetedik osztályos tankönyvhöz készült tanári kézikönyv

MOLNÁRNÉ KÖVÉR IBOLYA

Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium

monarneki@gmail.com

Ez a cikk a GeoMetodika folyóirat 2018. évi 1. számában (2. évf. 1. szám) jelent meg. A GeoMetodika folyóirat összes megjelent számát itt találja.

 

Az újgenerációs tankönyvcsalád 7. osztályos tananyagának értelmezéséhez és tanításához kaphatnak segítséget a földrajzot tanító kollégák a tanári kézikönyv által (1. ábra). A Makádi Mariann által írt kézikönyv jóval több, mint ahogy azt a címe alapján gondoljuk.

1. ábra. A tanári kézikönyv. Forrás.

A földrajztanításban a legutóbbi évtizedben jelentős paradigmaváltás ment végbe. Az új megközelítés, amely a leíró jellegű, főként lexikális tudást adó földrajztanítást kimozdította a megmerevedett tantárgyi keretek közül, új szemlélet és új módszertani kultúra elsajátításának igényét is megfogalmazza. Mennyiben több a pedagógusok számára készült tanári kézikönyv, mint egy egyszerű sillabusz a tanítás folyamatában? Miben ad többet a szerző a tárgyat tanítók számára? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására és egyben a kötet bemutatására illetve ajánlására vállalkozom az ismertető megírásával.

A szerző már a Bevezető soraiban komplex rendszert vázol fel, és megfogalmazza a tanári kézikönyv céljait. A tartalomjegyzékben négy fejezetet találunk, amelyek közül az utolsó már a munkafüzet módszertani bemutatása. Az első három rész a tankönyv általános szempontok és tartalmi egységek szerinti feldolgozása. Az első tematikai egység a tankönyvfejlesztés folyamatát, annak lépéseit és a megvalósult tananyag-fejlesztési program szakaszait bemutatva a tapasztalatokat és az ebből eredő változtatásokat ismerteti. Megtudhatjuk, hogy olyan könyveket (tankönyvcsaládot) és ezekhez kapcsolódó munkafüzetet, atlaszt és kézikönyvet használhat a földrajztanár, amely a kipróbálók véleményének figyelembe vételével került véglegesítésre. A szerző olyan bevezető és egyben fejlesztést támogató fejezetet írt, amely egyben szakmai felkészítés és továbbképzés is a mindennapi munkánkhoz. Arra inspirál, hogy a tanári gyakorlatban elengedhetetlennek érezzük a megújulást. Az új tudománypedagógia elvárásait, a tanagyag-tervezés és a tanuló- illetve tudásközpontú fejlesztés tartalmi elemeit és eszközrendszerét vázolja fel. Külön kitér arra, hogy elengedhetetlen a kutatásalapú ismeretszerzés és ehhez a tanári tudástartalomnak is meg kell újulnia. A kézikönyv későbbi fejezeteiben is tudatosan hangsúlyozza a szakmódszertani megújulás igényét és a kor követelményének megfelelő digitális és szemléltető tanulási-tanítási környezetet kialakítását. A fejezetben a 7. osztályos tankönyvhöz kapcsolódó ajánlásokat, példákat és módszertani megoldások sokaságát találja a gyakorló pedagógus. A tankönyvre építve a kézikönyv rengeteg módszert, kompetencia- és készségfejlesztő ötletet ad, amely a hatékony tanulást és tanítást segíti. Nagyon sok segítséget kap a szaktanár ahhoz, hogy diákjai aktivitását erősítve munkájában a tevékenykedtető és a problémamegoldó óraszervezés kapjon nagyobb hangsúlyt. A földrajztanítás új szemléletében a tudás egy jól felépített tananyagrendszer részeként jelenik meg. Ennek a rendszerépítésnek a támogatását vállalja fel a kézikönyv. Az első fejezetben megismerhetünk egy következetesen véghezvitt fejlesztési programot. Olyan kérdésekre ad választ, mint hogy milyen a 21. század műveltségképe, mi a korszerű ismeretszerzés kulcsa, és milyen út vezet az eredményes tanuláshoz. Természetesen nem kaphatunk mindenre kész választ, mindig alkalmazható receptet, de a gyakorló tanár kezébe tudományos és módszertani eszköztár kerül, amely minden kollégát a tanári gyakorlatának átgondolására és megújítására ösztönözhet, úgy hogy közben meg is adja a segítséget a tanári munka tervezéséhez és megvalósításához.

 

Kattintson ide a teljes cikk elolvasásához…

Mit tudunk a megújuló energiáról? – egy kutatásról röviden

ÜTŐNÉ DR. VISI JUDIT

Oktatási Hivatal

 

A társadalmi tanulási folyamatok szerepe a megújuló energiahordozókkal kapcsolatos ismeretekben két magyarországi megye esetében címmel 2016-ban kezdődött kutatás az Eszterházy Károly Egyetem Földrajz és Környezettudományi Intézete, Doktori Iskolája és a Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszékének közreműködésével. (A kutatás támogatója: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal – NKFIH, K 116595).

A kutatás témájának ötletét az adta, hogy a fenntarthatóság szempontjából egyre fontosabbá válik az, hogy energiaszükségleteinket minél nagyobb arányban alternatív, főként megújuló energiaforrások felhasználásával elégítsük ki. Ennek megvalósulásában jelentős szerepet kap a helyi közösségek környezet- és energiatudatossága. A kutatás abból a feltevésből indult ki, hogy a környezet- és energiatudatossága kialakulásában és szintjében az iskolai oktatásnak – ezen belül is a földrajzoktatásnak – valamint az erre épülő társadalmi tanulásnak meghatározó szerepe van. Ebben a rövid kitekintésben az oktatási vonatkozású vizsgálatok néhány elemét emeljük ki.

Hajdú-Bihar és Heves megye 3-3, meghatározott szempontok alapján kiválasztott településén a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban végeztek kérdőíves lakossági vizsgálatot. Az eredmények alapján kiderült, hogy a lakosságnak a biomasszával mint megújuló energiaforrással kapcsolatos ismeretei a legpontatlanabbak, sokkal többet tudnak a „klasszikus megújulókról”, a nap-, a víz- és a szélenergiáról. Legalaposabbak a napenergia hasznosításának megítélésében. Megállapítható, hogy a lakosság ismereteit jelentős mértékben befolyásolta az, hogy az adott településen milyen konkrét példákat láthattak a megújuló energiaforrások hasznosítására. Az oktatás szerepét igazolja, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, illetve a fiatalabb korosztályok tagjai lényegesen pontosabb ismeretekkel rendelkeztek a megújuló energiaforrásokról.

A környezeti nevelés a módszertani megújulás elősegítője lehet

A kutatás kiterjedt a Nemzeti alaptanterv, a természetismeret, az általános és középiskolai földrajz kerettantervek valamint az ezekre épülő tankönyvek elemzésére is. A kutatók abból a feltevésből indultak ki, hogy ha a természettudományi kompetenciák között hangsúlyossá váltak a környezettudatossággal, fenntarthatósággal kapcsolatos elemek, akkor ezzel párhuzamosan az ezeket közvetítő tartalmi elemeknek a tankönyvekben is meg kell jelenniük, mégpedig olyan módon, hogy segítsék a felnövekvő generáció környezeti szemléletének és attitűdjének – közöttük az energiatudatosságnak – kialakulását.

A tankönyvek jelentős része még mindig ismeretcentrikus

Örvendetes, hogy a tankönyvekben egyre nagyobb számban jelnek meg az energiatudatossághoz kapcsolódó tartalmak, a megújuló energiaforrásokra vonatkozó ismeretek, azonban sok esetben az előfordulás csak a magyarázat nélküli fogalom felsorolásra korlátozódik. Probléma továbbra is, hogy a fogalmak puszta említésén túl a tankönyvek még mindig keveset tesznek az energiatudatos szemléletmód kialakításáért. A jelenlegi tankönyvekre hagyatkozva a diákok továbbra sem válnak a megújuló energiaforrásokat, az energiagazdaság korszerű vívmányait használó, egyre energiatudatosabb állampolgárokká. Az elemzések rámutatnak a mindennapi életben hasznosítható, gyakorlati szempontok hiányára is. A tanterv- és tankönyvelemzés eredményeiről az elmúlt év tavaszán a HuCER budapesti konferenciáján már elhangzottak előadások, és a közeljövőben várható az összegző tanulmány megjelenése.

 

Képek: Bartha Jánosné felvételei

November a tudomány hónapja

ÜTŐNÉ DR. VISI JUDIT

judit.uto.visi@gamil.com

Oktatási Hivatal

 

A Magyar Tudomány Napját 1997-ben ünnepelték meg először, hivatalosan pedig 2003 óta nevezzük november 3-át a Magyar Tudomány Napjának. Azért ezt a napot, mert 1825-ben ezen a napon Széchenyi István javaslatára – aki birtokainak egy évi jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudós Társaság megalapítására – az országgyűlés határozatot hozott az 1840-től Magyar Tudományos Akadémia nevet viselő testület megalapítására.

Az országgyűlés ezért november 3-át a 2003. évi XCIII. törvényben a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította. A törvény indoklása szerint „az Országgyűlés a tudomány társadalomban betöltött szerepét kiemelkedően fontosnak, a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet elismerésre és kiemelkedő támogatásra méltónak tartja” Az elmúlt évek során a tudomány napjához ­– vagy ahogy újabban nevezzük – a tudomány ünnepéhez kapcsolódó rendezvényekre már nemcsak a nevezetes napon, hanem az egész hónapban sor kerül.

A Magyar Tudomány Ünnepének nyitórendezvénye Pécsett. Forrás.

Ebben az évben a megalapításának 650. évfordulóját ünneplő Pécsi Tudományegyetem adott otthont a nyitórendezvénynek. Barnabás Beáta, az MTA főtitkár-helyettese, az Magyar Tudomány Ünnepe programtanácsának elnöke, valamint Török Ádám, az MTA főtitkára köszöntőjével kezdődött meg a 2017-es rendezvénysorozat, amelynek tudományos eseményeire országszerte és a határon túl is egészen a hónap végéig várják az érdeklődőket.

Ízelítőül íme néhány rendezvény:

2017. november 22-én 9.30–14.00 között kerül sor az Okos eszközök – digitális készségek című szakmai rendezvényre az EKE Sárospataki Comenius Campusának dísztermében. A pedagógia, szakmódszertani program célja, hogy felkészítse a korunkra jellemző gyors technikai fejlődés kihívásaiból adódó feladatok megoldására az oktatással foglalkozó szakembereket, pedagógusokat, és bevezesse őket a robotika tanórai alkalmazásának rejtelmeibe.

Comenius Campus épülete Sárospatakon. Forrás.

November végén az MTA rendezésében is számos izgalmas rendezvényre kerül sor. A földrajzosok körében külön érdeklődésre tarthat számot A fejlődéstől a fenntarthatóságig című konferencia, amit november 23-án rendeznek az Akadémia székházának dísztermében. Izgalmasnak ígérkezik a csillagászat iránt érdeklődőknek a 2017. november 24. 17.00–19.00 óra között tartandó előadás és csillagászati bemutató a Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetben.

A Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet épülete. Forrás