KERESE TIBOR
Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium
Folytatjuk a tavasszal megkezdett sorozatot, amelyben bemutatjuk az legismertebb földrajzversenyzeket. Ebben a számban a kaposvári Lóczy Lajos Földrajzversennyel ismerkedhetünk meg.
A verseny elindítása Lóczy István nevéhez fűződik, aki 25 évig volt a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium meghatározó igazgatója. A földrajz órák számának csökkentését újszerű módszerekkel próbálta kompenzálni és fejleszteni tanulói logikai képességét, aktivitását, ezáltal a tananyag megértését és elsajátítását. Ezek közé az alapvető készségek közé tartozik a logikai térképolvasás, aminek népszerűsítésére 1968-ban meghívásos versenyt szervezett 6 iskola részvételével. A versenyt folyamatosan alakította a résztvevők véleményei alapján, így a szívós munkának köszönhetően 1985-ben az erőpróba a hivatalosan elfogadott és meghirdetett országos versenyek rangjára emelkedett, majd 1986-tól lett két évfolyamos gimnáziumi tananyagra épülő tantárgyi verseny.
A változó világ és az összegyűlt tapasztalatok folyamatos megújításra késztették a szervezőket. Ez különösen az ezredfordulón gyorsult fel újra, amikor nemcsak a tantervi célokban, módszertani eszközökben, a verseny tárgyát jelentő nagyvilágban következtek be komoly változások, hanem a szervezőgárda is megfiatalodott.
A korábban főleg a tananyagot számon kérő, 200 pontos írásbeli első forduló felbomlott egy inkább kompetenciaalapú és egy előre megadott témákból, a tankönyvinél kissé tágabb és mélyebb ismereteket kérő feladatlapra. Az első célja az előválogatás mellett a kíváncsiság és a lelkesedés felkeltése a világ dolgai iránt, a másodiké a 2×25 fős döntős csapat kiválasztása a tárgyi tudás és a tanulási kompetenciák alapján. A tantárgy jellegéből fakadóan és a digitális technika lehetőségeinek köszönhetően a feladatokban egyre több természet és társadalomföldrajzi aktualitás, valamint internetes forrás is szerepel. A feladatlapokat a Munkácsy Mihály Gimnázium földrajz munkaközössége készíti el és küldi ki – a korábbi nyomdai sokszorosítást követő postázás helyett ma már – elektronikusan. Mindkét fordulót a tanulók saját iskolájukban írhatják meg az érettségi szabályzat betartásával. A javítás az első fordulóban kiküldött megoldókulcs alapján a szaktanárok által történik, a második fordulót azonban már a szervezők értékelik. A tanulók felkészítését a versenykiírás mellett a honlapon megtalálható korábbi feladatlapok és egyéb módszertani tanácsok is segítik.
Évfolyamonként a 25-30 legjobb tanuló kerülhet be a döntőbe, mely a verseny kezdete óta Kaposváron zajlik az írásbeli érettségi vizsgák idején. A döntő talán még nagyobb változáson esett át, mint az írásbeli fordulók, bár megmaradt benne több hagyományos elem is. Ilyenek a hagyománnyá vált tartalmas szakmai nyitóelőadás, a kilencedikesek komplex térképolvasása és a regionális földrajz témakör. Nem változott az egy-egy egyetemi oktató által elnökölt háromfős zsűrik független értékelő tevékenysége sem. A szóbeli általános témakörei azonban ma már elektronikus forrásanyagra épülnek, a versenyzőnek 5-6 diakockás képes-ábrás prezentáció alapján kell felkészülnie, és saját maga logikája szerint sorba rendezve a diákat bemutatni egy-egy témát, majd válaszolni a zsűrik kérdéseire.
Társadalomföldrajzi felelet a verseny döntőjében
A döntő harmadik része – immár tíz éve – egy gyakorlati forduló, mely terepi tájékozódási, mérési, valamint elsősorban gyors döntéseket igénylő ismeretalkalmazási feladatokból áll. A verseny a Zselic gyönyörű táján zajlik a Kaposvár melletti erdőben a 9. és a 10. évfolyamos diákok számára külön-külön erre a célra létrehozott pályán. Egy ideje a versenyzők elszállásolása is a gyakorlat helyszínén történik a patcai Katica Tanyán.
Kőzetfelismerés a döntő gyakorlati részében
A díjazás is változott az idők során. A teljesítmények elismerése a döntősöknek a kezdetektől járó oklevéltől a felvételi pontokon a könyv- és tárgyjutalmakon át a nemzetközi versenyen való részvételig terjedt. Jelenleg oklevelet és a verseny logójával díszített pólót kap minden döntős. A legjobb 8-8 helyezett egyhetes külföldi szakmai tanulmányúton vehet részt. A legjobbaknak járó könyvjutalmak mellett a győztes és felkészítő tanáráé lesz a Lóczy-plakett is.
Résztvevők a Lóczy-tábor külföldi tanulmányútján 2017-ben
Az elmúlt évekre is jutott a változásokból. 2015 óta a határon túli magyar iskolák is nevezhetnek a Lóczy-versenyre. Az anyagi bázist évtizedek óta az állami pályázat, a versenyzők, illetve a küldő iskolák jelentik némi szponzori támogatással kiegészítve, mely az Eminens Alapítványon keresztül jut el hozzánk. A szervezők az anyagi támogatás bővítése érdekében megalapították a Lóczy Lajos Geográfus Tehetségpontot, melynek akkreditációja kiválóra sikerült. Később Európai Tehetségpont is lett a csapat Loczy Young Geographers Talent Point néven (LyGEO). Nemrég az egyetemek is újra bekapcsolódtak a díjazásba, és ösztöndíjakkal invitálják a Lóczy-verseny helyezettjeit a földrajz-földtan szakirányú továbbtanulásra, amellyel a munkaerőpiacon is egyre keresettebb képzettségeket szerezhetnek.
A Lóczy Lajos Földrajzverseny és a Kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium továbbra is várja a Kárpát-medence földrajzot szerető középiskolásait egy „világraszóló” kalandra.
