A rovat célja, hogy felhívja a figyelmet a földrajzoktatást érintő hírekre, eseményekre, szaktudományi és szakmódszertani újdonságokra. Bemutat érdeklődésre számot tartó hazai és külföldi kiadványokat, tanulmányokat, tájékoztatást ad a földrajztanításhoz kapcsolódóan a tanárok, esetenként a tanulók számára is érdekes rendezvényekről. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy hírt ad a földrajzoktatást érintő tantervi változásokról és az azokból adódó új oktatási és képzési feladatokról.
Ebben az évben az őszi vizsgaidőszakban október 16-án délután került sor a földrajz érettségi vizsgára. Az időpont külön érdekessége, hogy – a hagyományoktól eltérően – már az első vizsganapon, a délelőtti magyar nyelv és irodalom vizsgát követte a földrajz írásbeli.
Október 16-án indult az őszi érettségi vizsgaidőszak. Forrás.
Most ötvennyolcan vizsgáztak középszinten és mindössze hatan emelt szinten. Bár tudjuk, hogy az őszi vizsgaidőszakra nem jellemző a sok földrajzból érettségiző – különösen igaz ez az előrehozott vizsgák korlátozása óta – mégis érdemes némi számvetést készítenünk, és visszapillantanunk az elmúlt évek történéseire. Már csak azért is, mert a földrajz érettségi szempontjából 2017. év hozta az első jelentősebb tartalmi változást a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta. Ez év május-júniusában vizsgáztak először a diákok az új vizsgakövetelmény és vizsgaszabályzat szerint. Ugyanakkor az elmúlt bő évtized alatt több vizsgát szabályozó dokumentum változott, ami kedvezőtlenül befolyásolta a földrajzból vizsgázók számának alakulását.
A középszintű földrajzi vizsgát választók száma 2005–2017 között. Forrás: Oktatási Hivatal
Nézzünk egy kicsit az adatok mögé! Az kétszintű érettségi bevezetése után megjelent statisztikák egyértelműen igazolták, hogy a földrajz népszerű, szívesen választott vizsgatárgy volt a diákok körében. A vizsgázók száma alapján az egyik legtöbbek által megjelölt kötelezően választható vizsgatárgy volt középszinten, közel 20 000 fő válaszotta. Létszámukban az első nagyobb csökkenés 2010-ben következetett be. A csökkenés oka a felnőttoktatásban a kötelező idegen nyelvi érettségi bevezetése volt, hiszen így – a nappali képzéshez hasonlóan – ebben a képzéstípusban is csak egy választható tárgy maradt a korábbi kettőhöz képest, a földrajz helyett pedig sokan inkább az informatikát választották. A földrajz számára a legnagyobb veszteség az előrehozott vizsga lehetőségének eltörlése volt. Ennek következtében 2014-ben közel a felére esett vissza a földrajzból érettségizők száma, elsősorban a gimnáziumi tanulók körében. 2017 tavaszán pedig már éreztette hatását az a törvénymódosítás, ami a szakgimnáziumi tanulók körében tette csaknem lehetetlenné a földrajz érettségi választását.
Az emelt szintű földrajzi vizsgát választók száma 2005–2017 között. Forrás: Oktatási Hivatal
Emelt szinten a kétszintű érettségi rendszer bevezetése óta mindig lényegesen kevesebben vizsgáztak, mint középszinten. A vizsgázók száma csak 2006-ban és 2007-ben haladta meg az 500 főt. Ennek alapvetően az az oka, hogy a földrajz érettségit elváró felsőoktatási intézmények nem tették kötelezővé az összetettebb és nehezebb megmérettetés teljesítését. Viszont nincs igazi magyarázat a jelentkezők számának jelentős évenkénti eltérésére.
Minden tanév eleje egyben a „nagy” tavaszi vizsgaidőszakra történő felkészülés kezdete is. Milyen segítséget kapnak ehhez a pedagógusok és a diákok? Az Oktatási Hivatal honlapjára az ősz folyamán felkerülnek a felkészülést segítő nyilvános anyagok (pl. az emelt szintű szóbeli vizsga témakörei). A tankönyvkiadók is egyre több, a módosított vizsgakövetelményeknek megfelelő érettségi feladatgyűjteményt kínálnak. A szegedi Maxim Könyvkiadó több új kiadvánnyal is segíti a felkészülést. Ezek között a szóbeli vizsgára való készüléshez használható tételkifejtéseket, témavázlatokat és az „éles” érettségivel megegyező szerkezetű írásbeli feladatsorokat tartalmazó feladatgyűjteményeket egyaránt találunk. A feladatsorok és a tételek a valódi vizsgahelyzetet modellezik, a szerzők tudatosan törekedtek arra, hogy minden témakört lefedjenek és minél több feladattípust bemutassanak. A kötetekben a feladatok megoldása és értékelése is megtalálható. A könyvek egy része a korábban már megismert kiadványok átdolgozott változata, de teljesen új feladatsorokat tartalmazó feladatgyűjteményt is megjelentett a kiadó az elmúlt időszakban.
A nyári táborok, év végi osztálykirándulások kedvelt úticélja a Balaton. A vízparti programok mellett arra azonban ritkán jut idő, hogy a Balaton környékének településeit is felkeressük. Pedig érdemes! Egy-egy hűvösebb nyári napon vagy akár egy évközi kirándulás alkalmával érdekes úti cél lehet a Balaton-felvidék hangulatos kisvárosa, Tapolca.
1. kép.Tapolca a levegőből
A 15 000 lakosú város a nevét viselő Tapolcai-medence központjában fekszik, és a természeti látványosságai mellett kultúrtörténeti, építészeti látnivalókban is bővelkedik. Legismertebb közülük a tavasbarlang. Az 1903-ban felfedezett és 1912-ben megnyitott barlang csak egy töredék része a város alatt húzódó mintegy 10 km-es barlangrendszernek. A kristálytiszta vízű, karsztforrások táplálta tavasbarlang csónakkal történő bejárása önmagában is páratlan élmény.
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Földrajz- és Földtudományi Intézet; Eötvös József Collegium, Mendöl Tibor Földrajz-Földtudomány-Környezettudomány Műhely / gyorgy.varga.21@gmail.com
„…Az Eötvös Collegium Magyarország egyik legkevésbé ismert intézménye, melynek szervezetét és működését még a tanárság jó része sem ismeri, inkább csak a neve bukkan fel oly körökben, ahol magyar szellemi vonatkozásokról esik szó…” – Ezeket a sorokat Garai Imre idézi Szabó Miklós egykori igazgatónak 1942-ben megjelent vitairatából, az Eötvös Collegium 1895 és 1950 közötti történetéről szóló művében, majd megállapítja, hogy „ez talán ma sincs másként” (GARAI I. 2016). Az utóbbi években azonban ugyan korlátozott létszámban, de a Tehetségtábor, illetve a Természettudományos Tábor keretében már középiskolásként is lehetősége nyílik a diákoknak betekintést nyerni az egyetemi létbe, a Collegium életébe. A Collegium alapításától fogva a „tudós tanárok” képzését tekinti céljának, akik sokoldalú, de tudományos jellegű képzettségükkel képesek tanítványaik érdeklődését felkelteni és elkötelezni őket az önművelődés, valamint a tudományok iránt (GARAI I. é. n.). Az intézménybe az ELTE TTK-s, BTK-s, TÁTK-s és IK-s hallgatói, tehát nemcsak a tanárképzésben résztvevők, hanem a földrajzos, földtudós és környezettudomány szakos hallgatók is jelentkezhetnek; illetve nemcsak bentlakók, hanem bejáró hallgatók is részt vehetnek a műhelyek tevékenységében (http://honlap.eotvos.elte.hu/).
A földrajz- és földtudomány már az alapítás óta jelen van a Collegiumban, de az intenzív műhelymunka 1923-ban kezdődött (GYŐRI R. 2014a). Ennek hátterében egyrészt a földrajz pozíciójának általános megerősödése, másrészt Teleki Pálnak a Collegium kurátorává 1921-ben történt kinevezése áll. Teleki személyiségének kétségkívül fontos szerepe volt az intézmény helyzetének stabilizálásában az új politikai környezetben, azonban a földrajzórákat nem ő, hanem közeli munkatársa, Fodor Ferenc tartotta meg. Módszertani szempontból mindenképp érdekesek a félévek végén készített tanári jelentések, amelyekből kiderül, hogy Fodor milyen problémákkal szembesült kezdetben és hogyan kísérletezte ki végül azt a rendszert, amelynek bizonyos elemei napjaink műhelymunkáját is jellemzik. A jelentések alapján Fodor szerint a legfőbb probléma az, hogy az egyetemen „csupán egyirányú megvilágításban” ismerik meg a hallgatók a földrajzot; illetve a tanulmányaik különböző szakaszában járó diákokkal nehezen lehet egységesen foglalkozni. Ezen problémák megoldására a collegiumi szeminárium 1926-tól kezdődően átalakult tudománytörténeti és módszertani szövegolvasó szemináriummá. Fodor szakvezetőségét követően annyi változás történt, hogy minden félévben két szemináriumot is tartottak, amelyek közül az egyik a fodori tematikát követte, a másik pedig speciális ágazati (például településföldrajzi, városföldrajzi) kérdésekkel foglalkozott. Mi sem bizonyítja jobban a két világháború közötti földrajzos műhelymunka sikerességét, minthogy későbbi tanszékvezetők, Bulla Béla, Kádár László, illetve az 1990-es évek végén újjászervezett műhelyünk névadója, Mendöl Tibor is itt folytatta tanulmányait további, később nevet szerzett földrajzosok, földtudósok mellett (GYŐRI R. 2014b). Emiatt mondhatjuk joggal – Newton szavaival élve – hogy földrajzosként mi is óriások vállán állunk itt a Collegiumban. A szemináriumokon, amelyek jelentős része napjainkban is tudománytörténeti és módszertani szövegolvasó szeminárium mi magunk is megismerkedhetünk például a már említett geográfusok életművével. Az ilyen jellegű kurzusok pedig alkalmasak arra, hogy a különböző évfolyamokra járó hallgatóknak is egyszerre tudjanak új ismeretekkel szolgálni. A felsőbb évesekkel való közös óralátogatás amellett, hogy rendkívül motiváló légkört teremt ezeken az órákon; lehetőséget ad arra is, hogy segítséget, tanácsokat kapjunk az egyetemi tanulmányokkal kapcsolatban. Az egyik legkülönlegesebb élmény pedig talán az, amikor olyan oktatók tartják a szemináriumot, akikkel az előző félévben még közösen hallgattunk egy korábbit. További nagyon lényeges jellemzője ezeknek a szemináriumoknak, hogy a szakirodalom (gyakran idegen nyelvű) olvasása, feldolgozása képezi központi elemüket és általában a félév végére egy választott témakör, kérdés írásban történő részletesebb kidolgozása az értékelés alapja. Ezek hasznosságát különösen a szakdolgozat, illetve TDK-dolgozat írásakor ismerjük fel hallgatóként. A szemináriumok során feldolgozott témák pedig általában az egyetemi képzésben kisebb hangsúllyal kerülnek elő. A földrajztanárrá, geográfussá váláshoz azonban legalább annyira hasznosak, mint egyetemi kurzusaink, ami már akkor nyilvánvalóvá vált számomra, amikor első műhelyórám, Vitakérdések a geográfiában című kurzus leírását elolvastam. Ezen a szemináriumon a Questioning geography (Fundamental debates) című tankönyv (CASTREE, N. et al. 2005) alapján foglalkoztunk olyan kérdésekkel például, hogy mi a földrajz, egységes tudomány-e a földrajz. Elsőéves hallgatóként nekem például azért volt igazán érdekes a kurzus, mert arra adott egyfajta választ, hogy tulajdonképpen mit várhatok attól, mit jelent az, hogy földrajz szakos hallgató lettem. A szemináriumokon túl további értékes ismereteket gyűjthetünk a külföldi vendégelőadók előadásaiból, akik gyakran látogatják Műhelyünket. Az előadók ilyenkor saját kutatási témájukról számolnak be, majd általában ahhoz kötődően folytatódik a beszélgetés. A felölelt témák, az elmúlt évek előadásai alapján elmondható, hogy rendkívül változatosak voltak, a történeti földrajztól kezdve a geopolitikán át a városföldrajzig terjedtek. Emellett például lehetőségünk volt bekapcsolódni műhelytagként a Fodor Ferenc önéletírásai című kötet (GYŐRI R. – JOBBIT, S. 2016) gondozásába is; illetve a Műhely könyvtári állományának rendezésébe. A közös szakmai programokon kívül a kevésbé szakmai jellegűek is, mint például a műhelykirándulás, amely során legutóbb a Tiszazugi Földrajzi Múzeumot és Szarvason Mendöl Tibor „relikviáit” is felkerestük, valamint a hagyományos műhelybográcsozások szintén hozzájárulnak a Műhelyben uralkodó kellemes légkör fenntartásához.
A Mendöl Műhely a 2016. szeptemberi műhelygyűlésen. Forrás
Marcin Solarz előadása az Eötvös Collegiumban. Forrás
A Műhely (http://mendolmuhely.elte.hu/hu/) életébe adott rövid bepillantás alapján remélem sikerült kedvet csinálnom akár a szemináriumainkhoz hasonló középiskolai szakkörök szervezéséhez, illetve elegendő információval szolgálni, hogy ösztönözzék a földrajz iránt érdeklődő diákok Collegiumba történő jelentkezését. Ez úgy gondolom, hogy a földrajz jövője és a földrajzoktatás bázisát jelentő kiváló tanárok utánpótlása szempontjából is alapvető fontosságú.
Irodalom
CASTREE, N. – ROGERS, A. – SHERMAN, D. (eds.) 2005: Questioning geography (Fundamental debates). Blackwell, Oxford, 330 p.
GARAI I. 2016: A tanári elitképzés műhelye. A Báró Eötvös József Collegium története 1895– 1950. Eötvös József Collegium, Budapest, 506 p.
GARAI I. é. n.: Tanárképzés a Gellért-hegy déli oldalán egykor és ma. http://honlap.eotvos. elte.hu/fooldal/tortenet/ (utolsó letöltés ideje: 2017. 09. 08.)
GYŐRI R. 2014a: Mendöl Tibor Földrajz-, föld- és környezettudományi műhely. In: Benyó Krisztián – Horváth László (szerk.) 2014: Dögészek a Filoszterben. ELTE Eötvös József Collegium, Budapest, 88 p.
GYŐRI R. 2014b: Földrajz és földtudomány az Eötvös Collegiumban – régen és ma. In: Győri R. (szerk.) 2014: Földrajz és földtudomány az Eötvös Collegiumban. ELTE Eötvös József Collegium, Budapest, 220 p.
GYŐRI R. – JOBBIT, S. (szerk.) 2016: Fodor Ferenc önéletírásai. ELTE Eötvös József Collegium, Budapest, 350 p.
A Magyar Földrajzi Társaság gazdag programkínálatában is kiemelt helyet foglal el az évente egy alkalommal megrendezésre kerülő Vándorgyűlés. Az idei, sorrendben 70. Vándorgyűlésnek Sopron adott otthont, a helyszín a Széchenyi István Gimnázium volt. 2016 után – idén második alkalommal – a Magyar Földrajzi Társaság rendezvényére a Magyar Földrajzi Napok keretében augusztus 25–27. között került sor. A Vándorgyűlés tudományos ülésszakának előadásait, amelyek témái a határmentiség köré szerveződtek, augusztus 26-án délelőtt hallgathatták meg az érdeklődők. Az előadásokban a határmenti térség tájváltozásairól, környezeti problémáiról és turisztikai jelentőségéről hangzottak el elemzések. Ezt követően zajlott le a Társaság 141. tisztújító Közgyűlése. A tagság meghallgatta a Magyar Földrajzi Társaság 2016. évi tevékenységéről szóló beszámolót, majd a tisztújító szavazásra és a kitüntetések táadására került sor.
A rendezvénynek helyet adó Széchenyi István Gimnázium felújított épülete. Forrás.A Társaság tisztújító közgyűlésén (fotó: Karancsi Zoltán)
A Vándorgyűlést a hagyományoknak megfelelően tanulmányút zárta. A buszos kirándulás részvevői érintették a Károly-magaslatot, megnézték az ausztriai Ruszt városát, hajókiránduláson vettek részt a Fertő tavon, felkeresték a Fertő–Hanság Nemzeti Park több nevezetességét, a Fertőrákosi Kőfejtőt és Barlangszínházat és a fertőbozi Gloriette-kilátót.
Beszélgetés a földrajztanítás helyzetéről (fotó: Mari László)
A Magyar Földrajzi Napok keretében a Magyar Földrajzi Társaság megújult Geopolitikai Szakosztályának szervezésében geopolitikai konferenciára került sor. A konferencia aktualitását a világgazdaság és a világpolitika rendszerének napjainkban is zajló alapvető átalakulása, a kelet-közép-európai térség geopolitikai helyzetének átértékelődése adta. A plenáris előadások is elősorban Közép- és Kelet-Európa a 21. századi geopolitika helyzetének alakulásával foglalkoztak. Emellett elemzést halhattak a résztvevők a közép-ázsiai térség geopolitikai helyzetéről, világpolitikai súlyáról illetve Magyarország afrikai szerepvállalásáról. A Vándorgyűlés lehetőséget adott arra is, hogy folytatódjon az idén tavasszal megkezdődött szakmai vita a földrajzoktatás tartalmi-módszertani megújításának szükségességéről, amelynek aktualitását az új Nemzeti alaptanterv kidolgozása jelenti.
Kirándulás a gólyák és a vörös borok városaként ismert Ruszton. (fotó: Mari László)
A Magyar Földrajz Társaság új tisztikarának és választmányi tagjainak illetve a kitüntetésben részesültek névsora a szervezet honlapján olvasható.
A Magyar Földrajzi Múzeum, mint Érd városának egyetlen közgyűjteménye 34 éve várja látogatóit. Az intézményt alapító dr. Balázs Dénes elképzelésében egy a földrajztudomány kiemelkedő személyiségeinek emléket állító múzeum szerepelt. Egy olyan közgyűjteményt álmodott, amely nem csak állandó kiállításaival, de programjaival, időszakos tárlataival, a tudományos ismeretterjesztés élő központja. Szavait idézve, egy „Élő múzeumot akartam csinálni”.
Az Érd központjában lévő műemléki múzeumépület, mely 170 éves története során már sokféle funkciót ellátott (fogadó, fiúiskola, községháza), ma gyönyörű kertje miatt kedvelt a város lakóinak körében. Azonban, hogy milyen érdekességeket rejt maga az épület, sokan nem is sejtik.
A Magyar Földrajzi Múzeum épülete (Boros Sándor felvétele)
A Magyar utazók, földrajzi felfedezők című kiállításunk 70 magyar utazó, földrajzi felfedező munkásságát, élményeit tárja a látogatók elé. A kiállítás célja bemutatni, hogy hazánk szülöttei milyen sokat tettek a Föld megismerésében. Sokféle életút, sokféle munkásság áll az utazó mögött, de a megismerés vágya és a felfedezés élménye iránti vágy mindannyiukban közös. Gondoljunk csak Benyovszky Móric madagaszkári tevékenységére, Cholnoky Jenő kínai utazására, Germanus Gyula orientalista munkásságára, vagy Farkas Bertalan űrutazására. Az utazók által gyűjtött néprajzi tárgyak és preparátumok teszik igazán látványossá a kiállítást. S aki még nem látott zsugorított emberfejet (másolat) annak is érdemes ellátogatni hozzánk.
A Magyar utazók, földrajzi felfedezők című kiállítás részlete (múzeumi munkatárs felvétel)Múzeumi óra az Ázsiában járt magyar utazókról (múzeumi munkatárs felvétele)
A Kárpát-medence tudományos feltárói című kiállítás hazánk kutatástörténetét mutatja be. A Balaton-kutatás dokumentumai, a geológusok-geográfusok munkássága, a térképezés és a barlangkutatás története mind hazánk jobb megismerését segíti. A Balaton-kutatás során használt összehajtható bőrcsónak, a Hátszegen megtalált őshüllők maradványai, a légifotózás során használt Zeiss C5-ös légifotó kiértékelő műszer, vagy a zsombolyt idéző Barlangászok terme mind igazi különlegesség a látogatók számára.
A 3276 expedíciós nap, Balázs Dénes a múzeumalapító geográfus újraolvasva című tárlat, az intézményalapító Balázs Dénes munkásságát mutatja be. A kiállításon végigsétálva úgy érezhetik magukat a látogatók, mint egy Föld körüli utazás résztvevői. A barlangok, a sivatagok, az őserdők, a jég és a vulkánok világában tehetnek kirándulást, ezen keresztül megismerve azt a példaértékű munkát, amit Balázs Dénes végzett. Láthatják a Balázs Dénes által feltérképezett Szabadság-barlang és Mészégető-zsomboly egy-egy részletét maketten, az őserdők élővilágát diorámán, részesei lehetnek a fang népcsoport m’biri szertartásának, és akinek ez sem elég, az foghat halat az atapaszk indiánok halfogó kerekével.
Diákcsoport a 3276 expedíciós nap, Balázs Dénes a múzeumalapító geográfus újraolvasva című kiállításon (múzeumi munkatárs felvétele)Diákcsoport a 3276 expedíciós nap, Balázs Dénes a múzeumalapító geográfus újraolvasva című kiállításon (múzeumi munkatárs felvétele)
Érd város történetét mutatja be az őskortól a 20. század közepéig a Helytörténeti kiállítás. Az egykori eszközök, berendezett enteriőrök adnak bepillantást az egykori mezőváros életébe. Továbbá megismerhetik a látogatók az egykori repülőtér történetét, és megnézhetik az egykori Sina-kastély makettjét is.
A kiállításhoz kapcsolóan a múzeum rendszeresen tart múzeumi órákat, kézműves foglalkozásokat, versenyeket. Elsősorban óvodás és általános iskolás csoportok veszik igénybe ezeket a programokat. A legkisebbek számára a múzeum állandó kiállításain tett Manóséták, és a Föld születését bemutató foglalkozások a legkedveltebbek. Az alsótagozatosok körében az indiánok kultúráját és a neandervölgyi ősember életét bemutató órák a legnépszerűbbek. A felsőtagozatos korosztály az Afrikában és az Ázsiában járt utazókról szóló foglalkozásokat részesíti előnyben. Az órák nagyon fontos része a tárgyak megismerése, a drámapedagógia és a csoportos vagy egyéni munkán alapuló kutatómunka. A múzeum részletes múzeumpedagógia programkínálatát a www.foldrajzimuzeum.hu oldalon olvashatják.
Múzeumi óra óvodásoknak a neandervölgyi ősemberekről (múzeumi munkatárs felvétele)Kézműves foglalkozásokat is rendszeresen tart a múzeum (múzeumi munkatárs felvétele)
Minden utazni vágyó és a világ érdekességeire nyitott embert vár a Magyar Földrajzi Múzeum.
Ebben az évben május 19-én zajlottak le a földrajz írásbeli érettségi vizsgák.
Bár kétszintű vizsgát már 2005-óta tehetnek a diákok, az idei azért különleges, mert ebben az évben került sor először a 2012-es Nemzeti alaptanterv illetve az erre kidolgozott új kerettanterveknek megfelelő, módosított vizsgakövetelmények szerinti vizsgákra. Ilyen mélységű, minden tantárgyak érintő változtatás most történt első ízben a vizsgarendszer 2005-ös bevezetés óta.
Ebben az évben földrajzból középszinten 7 275 fő jelentkezett érettségi vizsgára, emelt szinten pedig 217 fő méretette meg a tudását. Ez további csökkenést jelent az előző évekhez képest (2015-ben 10 140 illetve 247 fő, 2016-ban pedig 9279 illetve 328 fő). Változás ebben az évben az is, hogy 2016-tól a szakgimnáziumok tanulói csak szabadon választható (6.) tárgyként tehettek vizsgát földrajzból. Érdekesség, hogy 228 fő idegen (angol, francia német olasz román és spanyol) nyelven tett középszintű vizsgát, az emelt szintű vizsgát mindössze ketten választották, ők német nyelvű feladatsort oldottak meg.
Az ez évi érettségi feladatsorok és az új vizsgakövetelmények az alábbi a címen érhetők el
A Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (Hungarian Educational Research Assitoation, HERA) hagyományosan május végén tartja éves konferenciáját a HuCER-t (Hungarian Conference on Educational Research).
A rendezvényre ebben az éveben Innováció, kutatás, pedagógusok címmel 2017. május 15-16-án került sor Budapesten. A szakmai fórumon két szekcióval is képviseltette magát a HERA Környezetpedagógia szakosztálya.
A szakosztály dr. habil. Lükő István vezetésével fontos szerepet játszik abban, hogy bemutassa a földrajzoktatás szerepét a környezeti nevelésben. Az idei előadások központi témája a földrajzoktatásnak az energiatudatosságra nevelésben betöltött szerepe volt. Az előadók annak a kutatássorozatnak az első eredményeit mutatták be, amely a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kutatási támogatásával (K 116595) a debreceni és az egri egyetem együttműködésében megvalósuló meg. A kutatás célja a társadalom – beleértve az általános és középiskolai tanulók – energiatudatosságának és ezzel kapcsolatos attitűdjének feltárása, amiben fontos elem a földrajzoktatás szerepének és lehetőségeinek vizsgálata is. Az érdeklődők emellett az időjárási ismeretekkel, a fenntarthatóságra neveléssel kapcsolatos kutatások eredményeiről is hallhatak előadásokat.
Az Innováció, kutatás, pedagógusok című 2017. évi HuCER konferencia plenáris előadásai online megtekinthetőek az alábbi elérhetőségeken.
Jani Ursin
Demetrovics Zsolt
Halász Gábor
A konferenciáról és a szervezetről bővebb információ található ide kattintva vagy az Egyesület honlapján: http://hera.org.hu
Rovatvezető: Ütőné dr. Visi Judit (szakmai vezető, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal)
A rovat célja, hogy felhívja a figyelmet a földrajzoktatást érintő hírekre, eseményekre, szaktudományi és szakmódszertani újdonságokra. Bemutat érdeklődésre számot tartó hazai és külföldi kiadványokat, tanulmányokat, tájékoztatást ad a földrajztanításhoz kapcsolódóan a tanárok, esetenként a tanulók számára is érdekes rendezvényekről. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy hírt ad a földrajzoktatást érintő tantervi változásokról és az azokból adódó új oktatási és képzési feladatokról.
