Környezeti szemléletformálás a földrajztanításban – fejlesztési program középiskolás tanulók részére, II. rész

SERES ZOLTÁN

egyetemi hallgató, ELTE TTK Földrajz szakmódszertani csoport

seres.zltn@gmail.com

Szerkesztői megjegyzés: az írás az XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai szekciójában a természeti környezet megismerésének pedagógiája tagozatban I. díjat nyert dolgozat alapján készült. Három írásban tesszük közzé a szemléletformáló feladatokat. Ezúttal a fejlesztési program 3–5.  programelemét mutatjuk be.

Tanárként hatalmas szerepünk van a tanulók környezettudatos szemléletének megalapozásában. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a földrajzórákon is nagy hangsúlyt helyezzünk a környezeti szemléletformálásra, ami éppúgy magában foglalja a fenntarthatóság pedagógiai alapelveit, mint a környezeti nevelését.

A fejlesztési programban található feladatok

  1. programelem – Irány a szerkesztőség! – projektfeladat (A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai)
  2. programelem – Tervezz meg! – stratégiai tervezés (A légkör földrajza)
  3. programelem – Merülj el benne! – témanap (A vízburok földrajza)
  4. programelem – Konferencia, konferencia… – problémaalapú tanulás (A földrajzi övezetesség)
  5. programelem – Vállalod? – projektfeladat (Társadalmi folyamatok a 21. század elején és a világgazdaság jellemző folyamatai)
  6. programelem – Reklámoznád? – dizájnalapú projektfeladat (Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában)
  7. programelem – Járj utána! – kutatásalapú projektfeladat (Európa és az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői)
  8. programelem – 10 dolog, amit szeretek benned – önálló feladat (Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei)

3. programelem – MERÜLJ EL BENNE! – témanap

A témanap középpontjában a vízburokkal kapcsolatos környezeti tartalmak állnak. A témanapon – a témákat előzetesen kiválasztva, 4-5 fős csoportokban dolgozva – az egész osztály részt vesz. A feladat a választott téma alapos körüljárását követően egy adott napon/napra elkészítendő kiállítás, egy azzal kapcsolatos szemléletformáló játék/feladat elkészítése, illetve egy rövid tárlatvezetés megtartása.

A témanap időtartama: 5 tanóra, melyre nagyrészt iskolán kívül kell felkészülnötök!

Feladatleírás

Rendeződjetek 4-5 fős csoportokba és válasszatok ki egyet az alább felsorolt témákból! A szakirodalom és az internet segítségével dolgozzátok fel a választott témát a témanapra! A feladat három nagyobb részből áll. Készítsetek egy „minikiállítást” (1.) a témával kapcsolatban, aminek elemeit hozzátok is magatokkal a témanapra és ott helyezzétek el azokat úgy, ahogyan azt egy kiállításon láthatjuk! A kiállítás elemeit ti határozzátok meg, lehetnek kézzel fogható produktumok (pl. tablók, képek, ábrák, makettek, egyéb tárgyak), sőt virtuális vagy online produktumok (pl. videók, animációk, hangfelvételek) is. Törekedjetek az újrahasználatra, újrahasznosításra is!

A kiállítás témájához készítsetek egy szemléletformáló játékot vagy feladatot (2.) is, amit egy minimum 12 perces tárlatvezetéssel (3.) összekötve a témanap keretein belül be is mutattok osztálytársaitoknak! Mindhárom feladat alapvető célja a szemléletformálás: a témáitokkal kapcsolatos problémák kidomborítása mellett lehetséges megoldási javaslatokon, ötleteken is gondolkozzatok el és ezek eredményeit is mutassátok be az egyes részfeladatokban!

A témanap idejére az osztálytermet egy múzeummá alakítjuk, melynek különböző pontjain az egyes témák kiállításait helyezitek majd el. A témanap öt tanórát vesz igénybe: az elsőn lehetőségetek nyílik az elkészült produktumokból berendeznetek az osztálytermet, illetve felkészülnötök a nap későbbi részére! A második, harmadik és negyedik tanórán –tematikus egységek szerint – a kiállítások közös megtekintése történik a ti tárlatvezetésetekkel forgószínpad-szerűen. Ezt követően, az utolsó tanórán közös összefoglalásra, az eredmények értékelésére kerül sor.

Beadandó feladatok

  1. A feladat/játék szövegei
  2. A tárlatvezetés szakmai szövegei. A tárlatvezetés szövege csapatonként minimum 4 oldal, ami tartalmazza a téma vázlatát, valamint megoldást kínál az azzal kapcsolatos problémákra, mind egyéni, mind az emberiség szintjén. Mindezen kívül egy rövid reflexiót is tartalmaz a csoport munkájáról.

Választható témák

  1. A víz mint természeti-gazdasági érték (pl. mezőgazdaság, ipar, vízerőművek, túlhalászat)
  2. Ésszerű, takarékos vízhasználat háztartási, lokális léptékben
  3. Ésszerű, takarékos vízhasználat globális léptékben
  4. A világ egészséges ivóvíz-ellátásának problémái, az édesvizek jelentősége
  5. Vízszennyezés: hulladékszigetek, környezeti katasztrófák, megoldások
  6. Vizes élőhelyek: az állat- és növényvilág védelme
  7. A jövő kérdőjelei – növekvő termelés és fogyasztás. Mi vár ránk 50 év múlva?
  8. A vízburok és az éghajlatváltozás

Értékelési szempontok

  • A kiállítás tárgyi berendezése: a kiállított objektumok megvalósítása (sokszínűség, kreativitás), kivitelezése, elhelyezése, a választott témához illeszkedése.
  • A tárlatvezetés megvalósítása: a választott téma és az azzal kapcsolatos problémák lehetséges megoldásainak ismertetése. Kapcsolat a kiállítás objektumai és a tárlatvezetés között.
  • A játék vagy feladat kidolgozottsága: interaktivitás (pl. mennyire mozgatja meg az osztály tagjait), kreativitás, a szemléletformálás megvalósulása.

4. programelem – KONFERENCIA, KONFERENCIA… – problémaalapú tanulás

Ebben a témakörben a konferenciáké lesz a főszerep. A témakör során négy nemzetközi találkozón kell részt vennetek, négy különböző helyszínen, négy különböző témában! A találkozókra a témakör második felében kéthetente kerül sor, minden alkalommal egy 7-8 fős delegáció készül fel és mutatja be a téma legfontosabb elemeit. A feladat középpontjában a földrajzi övezetességgel kapcsolatos környezeti tartalmak állnak.

Feladatleírás

7-8 fős csoportokba rendeződve az alábbi témák közül válasszatok magatoknak egyet, amivel az egész témakör alatt foglalkozni kívántok! Ezután minden csoport megkapja az adott csapat témájával kapcsolatos legfontosabb teendőket, eszközöket, sablonokat stb. Ezt követően a rendelkezésetekre álló idő alatt (kb. három-öt hét) készüljetek fel egy 30 perces konferencia megtartására az osztály előtt, amiben felvázoljátok választott öveteket sújtó problémákat, azok kiváltó okait, és megoldási javaslatokkal álltok elő ezek orvoslására. A projekt során segítségetekre lehet az alább olvasható értékelési szempont. Az ebben leírt pontokat mindenképpen vegyétek figyelembe a feladat elkészítése során!

A konferencia megtartása mellett egy projekttervet kell majd elkészítenetek a munkafolyamat elején, amiben leírjátok a legfontosabb lépéseket felelősökhöz, időpontokhoz kapcsolva. A konferenciát követő egy héten belül pedig le kell adnotok egy minimum 6 oldalas projektnaplót is, amelyben leírjátok, hogy mit és hogyan csináltok, milyen volt a közös munka, milyen eredményeket értetek el, illetve fényképekkel bizonyítjátok, hogy valóban közösen dolgoztatok a konferencia létrejöttén! Ügyeljetek a határidők betartására!

Értékelési szempontok

A projektre összesen 50 pontot lehet szerezni, melyből 15 pontot a diákok, 35 pontot pedig a tanár ad.

Tanár értékelési szempontjai

  1. A konferencia tartalma (15 pont) – A konferencia alaposan felépített, ismerteti a téma legfontosabb problémáit, okait, láttatja az ok-okozati összefüggéseket és megoldási javaslatokkal áll elő az egyes gondok orvoslására. Felhívja a figyelmet a környezet állapota és az emberi tevékenységek közötti kapcsolatra, ismerteti azon emberek helyzetét, akiket közvetetten vagy közvetve, de érint a probléma. Megoldást próbál találni a különféle konfliktushelyzetekre, amik a probléma körül fennállnak.
  2. Szemléltető eszközök, mellékletek (10 pont) – A szemléltető eszközök (képek, videók, prospektusok stb.) sokrétűek, relevánsan a problémához kapcsolódnak, színesen vannak összeválogatva. A szemléltető eszközök kiválasztása és használata kreatív, azok tartalma és színvonala valóban egy tudományos konferencia hangulatát idézi. A beadott mellékletek (pl. projektterv, projektnapló) alaposan átgondoltak, jól felépítettek és a valóságot tükrözik.
  3. Szaknyelv (5 pont) – A témával kapcsolatos szakszavak megfelelő helyen és időben, tényleges jelentésük szerint vannak használva. Az esetleges új szakszavak jelentésének magyarázata megtörténik, mindenki számára világos.
  4. Kreativitás, struktúra (5 pont) – A konferencia lebonyolítása kreativitásról árulkodik, jól felépített, van elég idő az egyes elemek feldolgozására, az előadás címe eredeti, a konferencia tanulsággal zárul.

Diákok értékelési szempontjai

  1. Bevonódás (6 pont) –A diákok bevonódnak a konferenciába, aktív résztvevői annak, a résztvevőket az alkotó jelenlét jellemzi a projektben, a felmerülő véleménykülönbségek és konfliktusok megfelelően vannak kezelve. A konferenciát rendezők felhívják a figyelmet az össztársadalmi érdekekre, s megmutatják az utat, hogy az egyének miként járulhatnak hozzá ezen érdekek biztosításához, jelentős szerepet kap az emberi felelősség.
  2. Élmény, új ismeretek (5 pont) – A konferencia maradandó élményeket nyújtott, új ismeretekkel járult hozzá tanulmányainkhoz.
  3. Bónusz pontok (4 pont) – Az osztály saját szempontjai, amivel jutalmazhatják az előadókat (alapos indoklás szükséges).

Helyszínek, témakörök

Segítség az elinduláshoz

  • Mit gondoltok, miért az adott kontinensen/városban rendezik meg a konferenciát?
  • Mik a témakör legfontosabb problémái? Hogyan jelentkezhetnek ezek? Mely területeket érintik közvetetten vagy közvetve ezek a problémák?
  • Mik a legfontosabb emberi tényezők, amik az egyes problémákat előidézhetik?
  • Milyen megoldások születhetnek az egyes gondok orvoslására? Mit tehetünk egyéni, országos, regionális és globális szinten a problémák elkerülése ellen?
Projektterv (sablon)

Az alábbi táblázatban összegyűjtöttem, hogy az egyes programelemek mely kompetenciaterületeket hivatottak fejleszteni és ezek miként épülnek egymásra a 10. évfolyamon.

5. programelem – VÁLLALOD? – projektfeladat

A projektfeladat a 21. század társadalmi-gazdasági folyamataival kapcsolatos. Rendeződjetek 6 fős csoportokba, majd válasszatok egy szituációt az alábbi lehetőségek közül! Ezzel fogtok foglalkozni a következő hetekben.

Tervezzétek meg saját vállalkozásotokat! Gondoljátok végig, hogy a választott szituációban milyen lehetőségeitek lennének egy saját vállalkozás beindításához! Mindenképpen vegyétek figyelembe a szövegben leírt társadalmi-gazdasági tényezőket is! Járjatok utána, hogy az adott helyszínen milyen tényezőket (pl. lehetséges célcsoport) kell mindenképpen mérlegelnetek, hogy vállalkozásotok sikeres legyen!

Tervezzétek meg lépésről lépésre, hogy miként indulnátok el az úton! Bármelyik szektorban gondolkodhattok, a lényeg, hogy vállalkozásotok környezettudatos alapokraépüljön és profilotok is ezzel kapcsolatos legyen! Gondolkodhattok cégben, boltban, gyárban, farmban, oktatásban, kutatásban, egyszóval bármiben – csak a képzelet szabhat határokat. Fontos, hogy ügyeljetek a határidők betartására!

A feladat időtartama: 8 hét

A feladattal kapcsolatos beadandók, teendők

  1. A vállalkozásotok logójának megtervezése és rövid leírása.
  2. A választott szöveggel kapcsolatos társadalmi-gazdasági tényezők leírása és az azokból levont következtetések bemutatása (maximum 2 oldalban).
  3. Pénzügyi és marketingterv (maximum 1 oldal).
  4. A vállalkozásotok tervezete, amiben leírjátok, hogy miért választottátok azt, miért tartjátok megfelelőnek, miben nyilvánul meg abban a környezettudatosság (konkrét példákkal!), valamint vállalkozásotok lehetséges utóéletét (pl. sikerek, kockázatok) is felvázoljátok (minimum 7 oldal).
  5. Egy rövid bemutató osztálytársaitok számára (8-10 perc).

Szituációk

  1. Megelégelted zajos, nyüzsgő New York-i életedet és úgy döntöttél, hogy hazaköltözöl Magyarországra. Fejedbe vetted, hogy egy Békés megyei, 6000 fős településen saját vállalkozást indítasz. Meglehetősen keveset tudsz az ország e részéről, de alapos informálódás után, felmérve a helyszín sajátosságait sikerül egy jó ötletet kitalálnod. Amit viszont mindenki tud a településről: a lakosság 65%-a 60 éven felüli, a településen mindössze egy 50 főt foglalkoztató cipőgyár működik, valamint a környéken sincs sok munkalehetőség.
  2. Agglomerációban élő fiatalként megelégelted, hogy napjaid jelentős része ingázással telik. Elhatároztad, hogy ezen változtatsz és egy saját vállalkozást indítasz csupa fiatalokkal. A településeden 54 000-en élnek, akik nagyrészt az elmúlt 15 éven belül költöztek ide. Városodban leginkább a középosztály képviselteti magát, a leggyakrabban 2-3 gyerekes, kertes házban élő családokkal találkozhatunk itt. A település lélekszáma a beköltözések miatt napjainkban is dinamikusan nő, az infrastrukturális fejlesztések miatt pedig egyre több a zöldövezet.
  3. Úgy gondolod, tanyasi emberként pontosan tudod, hogy mi kell egy budapestinek! Hosszas mérlegelés – és persze néhány év spórolás – után felköltözöl a fővárosba és saját vállalkozást indítasz. Sikerül az V. kerületben egy 70 m2-es helyiséget bérelned, de hosszú távú célod, hogy tovább terjeszkedsz. Az ötleted egyedülálló a fővárosban, de vannak hasonló profillal rendelkező vállalkozások, amik nehézséget okozhatnak számodra, sőt néhányan azt rebesgetik, hogy egy kartell van kialakulóban… Célod, hogy legalább 30 embert foglalkoztass.
  4. Meguntad csendes, kisalföldi életedet és Svédországba költözöl, hogy vállalatot alapíts. Magyarországon már próbálkoztál egy ökogazdasággal, csakhogy nem sok sikerrel. Svédországban van egy ismerősöd, aki képzett informatikus, ő hívott, hogy alapítsatok közös vállalatot. A településen közel 50 000-en laknak és termékeny talajjal rendelkezik. A közlekedési kapcsolatok szörnyűek, noha a legközelebbi nagyobb város mindössze 27 km-re van, és számtalan 2-3000 fős település is van a környéken.
  5. Bezárt a bánya, oda a munkád. Félretett megtakarításodból egy új vállalkozás alapításán töröd a fejed, ami a hozzád hasonló közel 100 embernek nyújtana munkalehetőséget. Településeden az iskolázottság viszonylag alacsony és a lakosok többnyire rossz körülmények között élnek, ám a volt bánya miatt a közlekedési adottságok kiválóak. Szabadidős lehetőség egyáltalán nincs a környéken, ám a szomszédos nagyvárosban dinamikusan emelkedik az oktatás színvonala. Korábbi tapasztalataidból tudod, hogy a lakosság nyitott az újdonságokra.
  6. Az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások miatt a turizmus megszűnőben van környékeden, ráadásul a helyi adók is emelkednek.  Tőkéd még csak-csak lenne, azonban a környékről folyamatosan költöznek el az emberek, mondván, hogy ott semmi lehetőség nincs. Pedig az egykor virágzó turizmus számos munkalehetőséget kínált a többnyire fiatal, középkorú lakosságnak, akiknek – a közeli iskolavárosok miatt – jelentős hányada magasan képzett. Elhatározod, hogy egy vállalat elindításával megállítod az itt zajló folyamatokat és vállalatot alapítasz.

Variációk vállalkozóknak

Amennyiben valami másban gondolkodsz, akkor alkosd meg saját társadalmi-gazdasági környezetedet és ahhoz alkalmazkodva indítsd be sikeres vállalkozásodat!

Források

Luikham, Siobhan (2010): Motivation and behavioural change. In. Kemp, Martin (szerk.) ZERO CARBON BRITAIN 2030: A New Energy Strategy. Centre for Alternative Technology. pp. 147–185.

Makádi Mariann (2015): Kompetenciafejlesztő földrajztanítás. Összefoglaló szakmódszertani tanulmány. ELTE TTK FFI. Budapest. 76 p.

Seres Zoltán (2018): Környezeti szemléletformálás – a fenntarthatóság témakörének feldolgozási módszerei és eszközei a földrajztanításban. OTDK dolgozat. Budapest. 87 p.

Teperics Károly (2015): Önálló tanulói tevékenység szerepe az oktatásban, kiselőadások. Csoportmunka, projektmunka szerepe, lehetőségei. In: Teperics K.– Sáriné – Németh G. – Sütő L. – Homoki E.: Földrajztanítás – válogatott módszertani fejezetek. Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen. pp. 67–72.

Kerettanterv a gimnáziumok számára. Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest, 2012. Letöltés: http://kerettanterv.ofi.hu. (2019.05.11.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.