Címke: környezeti szemléletformálás

A fejlesztési programban található feladatok

1. programelem – Irány a szerkesztőség! – projektfeladat (A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai)
2. programelem – Tervezz meg! – stratégiai tervezés (A légkör földrajza)
3. programelem – Merülj el benne! – témanap (A vízburok földrajza)
4. programelem – Konferencia, konferencia… – problémaalapú tanulás (A földrajzi övezetesség)
5. programelem – Vállalod? – projektfeladat (Társadalmi folyamatok a 21. század elején és a világgazdaság jellemző folyamatai)
6. programelem – Reklámoznád? – dizájnalapú projektfeladat (Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában)
7. programelem – Járj utána! – kutatásalapú projektfeladat (Európa és az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői)
8. programelem – 10 dolog, amit szeretek benned – önálló feladat (Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei)

6. programelem – REKLÁMOZNÁD? – dizájnalapú projekt

A feladat hazánk természeti szépségeivel és a lakosság környezettudatos magatartásával kapcsolatos. Rendeződjetek 5 fős csoportokba, majd válasszatok egyet az alul található feladatok közül! Ezzel fogtok foglalkozni a következendő hetekben.

1. Marketinggel foglalkozó vállalatotok elnyert egy uniós pályázatot, melynek keretein belül az Európai Unió országaiban egy hétig hazánk természeti értékeit népszerűsítő sajtótermékek (óriásplakátok, televíziós- és rádióreklámok, szórólapok, beszélgetős műsorok, podcast-ok, rövidfilmek stb.) fognak megjelenni különböző helyszíneken, felületeken. Ti kaptátok a feladatot, hogy ezeket a médiatermékeket megtervezzétek!
2. Marketinggel foglalkozó vállalatotok elnyert egy pályázatot, melynek keretein belül a lakosság környezettudatos magatartásának kialakítását, megerősítését kell előmozdítanotok különféle sajtótermékek segítségével! Ezek különböző helyszíneken fognak megjelenni, ti kaptátok a feladatot, hogy ezeket a médiatermékeket megtervezzétek!

Feladatleírás

Rendeződjetek 5 fős csoportokba annak megfelelően, hogy milyen műfajban szeretnétek népszerűsíteni országunk természeti értékeit, vagy a környezettudatos magatartást! Gondoljátok végig, hogy milyen régiók, milyen helyszínei, illetve milyen látnivalóijöhetnek számításba, valamint azt, hogy milyen hiányosságokat tapasztaltok a lakosság környezettudatos magatartásában! Ezekhez alkalmazkodva próbáljátok meg kitalálni médiatermékeitek arculatát, hangulatát! Ügyeljetek a látványvilágra! Elkészült produktumaitok bemutatásra kerülnek majd osztálytársaitok előtt és a legjobban sikerült produkció helyszínére ellátogatunk majd.

Választható feladatok: a) rövidfilm készítése, b) podcast készítése, c) televíziós reklám készítése, d) rádióreklám készítése, e) szórólap/óriásplakát készítése, f) beszélgetős műsor készítés.

Öt fős csoportokban tervezzetek meg egy hét napig tartó kampányt valamelyik közösségi oldalon (pl. Facebook, Instagram), melynek során a környezettudatos magatartást népszerűsítitek kortársaitok körében! Készítsetek pontos tervet arról, hogy milyen módszerekkel, milyen eseményekkel, produktumokkal érnétek el ezt! Tervezzétek meg lépésről lépésre, hogy melyik napokon milyen módszereket alkalmaznátok! Készítsetek konkrét produktumokat is (pl. képeket, videókat, ábrákat stb.), amiket megosztanátok annak érdekében, hogy a fiatalok környezettudatosabban gondolkodjanak és éljenek! Produktumaitok legyenek meghökkentők, izgalmasak, és a lehető legkreatívabban próbálják meg felhívni a figyelmet a szemléletváltás szükségességére! A valóságban is próbáljátok ki az ötleteiteket!

A feladat időtartama: 5 hét

7. programelem – JÁRJ UTÁNA! – kutatásalapú projektfeladat

A feladat Földünk globális környezeti problémáival kapcsolatos. Az alábbi szemelvényekből válasszatok ki egyet, amivel a témakörök kapcsán foglalkozni szeretnétek! A feladat egy írásos összefoglaló munka és egy prezentáció elkészítése a témával kapcsolatban, amiben bemutatjátok kutatásotok legfontosabb eredményeit.

Feladatleírás

Rendeződjetek 5 fős kutatócsoportokba és a kiválasztott szemelvény alapján próbáljátok meg feltárni az abban leírtak kialakulásának okait és lehetséges természeti-társadalmi-gazdasági következményeit! Ne csak az egyes ország, régió szempontjából, hanem globális léptékben is gondolkodjatok, tehát vizsgáljátok meg, hogy a Föld egy adott helyszínén bekövetkező változás milyen következményekkel járhat egy máshol élő ember életére! Ügyeljetek arra, hogy egy-egy döntés meghozatala nem fekete-fehér, tehát ami elsőre jónak tűnik valaki számára, az nem feltétlenül jó egy másik ember, társadalmi csoport, kontinens számára is (ez természetesen fordítva is igaz!). Ügyeljetek a különféle médiumokban megjelenő hírek valódiságára, próbáljátok felmérni, hogy az egyes cikkekben megjelenő tartalmak valóban igazak-e! Törekedjetek arra, hogy összefoglaló munkátokba csak megbízható forrásokból származó információk kerüljenek!

Amennyiben szívesen járnál utána más, aktuális hírnek, amik valamilyen módon globális léptékben is jelentősek, azt is nyugodtan megteheted – előzetes egyeztetést követően!

Néhány témajavaslat: Földünk legélhetőbb városai; környezeti ártalmak Oroszországban; Dél-nyugat Ázsia és a kőolajkitermelés; élet a metropolisokban; Japán és a bálnavadászat

A feladat időtartama: 12 hét

A feladattal kapcsolatos beadandók, teendők

1. Gondolattérkép készítése a szemelvény alapján, amiben a téma legfontosabb elemeit gyűjtitek össze (1 oldal).
2. A témával kapcsolatos források (könyvek, folyóiratok, internetes cikkek, filmek, sorozatok stb.) listájának összeállítása, melyekre az összefoglaló munkátokban hivatkozni szeretnétek majd (minimum 8 tétel).
3. A választott témával kapcsolatban egy írásos összefoglaló munka megírása, amiben tudományos igénnyel felvázoljátok annak legfontosabb tartalmi elemeit (múlt, jelen, jövő) és különféle hatásait az adott országra, régióra, valamint a Földre és az emberiségre nézve is.  A munkában fejtsétek ki a témával kapcsolatos saját véleményeiteket, gondolataitokat is (minimum 8 oldal)!
4. Egy bemutató osztálytársaitok számára kutatásotok eredményeiről (8-10 perc).

Szemelvények

1. 1990-től a mai napig összesen egy a Dél-afrikai Köztársaság területével megegyező nagyságú erdőterület tűnt el bolygónk felszínéről. Ez összesen 129 millió hektárnyi erdő kiirtását jelenti. Az októberben megválasztott brazil elnök felgyorsítaná az erdőirtást az Amazonasban és megszüntetné a környezetvédelmi minisztériumot is, mivel szerinte a természetvédelmi területek gátolják Brazíliát a fejlődésben. Ez azért aggasztja a tudósokat világszerte, mert a világ legnagyobb egybefüggő trópusi esőerdőjének, az Amazonasnak a kétharmada Brazíliában található. A Föld erdeinek több mint 50%-a öt országban (Brazília, USA, Oroszország, Kanada, Kína) található.  (forrás: 24. hu, magro.hu)
2. Jelenleg ott tartunk, hogy napjainkban évente 1,1 százalékkal gyarapodik a világ népessége. Ez 83 millió embert jelent. A népességnövekedés üteme 2050-re 0,5, a század végére mindössze 0,1 százalék körüli alakulhat. A jelentés rámutat, hogy a legjelentősebb népességrobbanás az afrikai kontinensen zajlik, ahol 1950-2017 között 5,5-szeresére nőtt a népességszám, de Latin-Amerika, Ázsia és Óceánia népessége is több mint háromszorosára emelkedett ugyanezen időszak alatt. A legkisebb növekedés Európában volt, mindössze 1,4-szeres szorzót sikerült összehozni. Észak-Amerika lakossága mindeközben duplájára nőtt. (forrás: origo.hu)
3. 1964 és 2014 között a mezőgazdaság, a haltenyésztés és a földhasználatból eredő üvegházhatású gázkibocsátás 30 százalékkal nőtt. De a fejlett országokban kisebb az agrárium részesedése az éves légszennyezésből – az USA-ban például mindössze 9 százalék –, mert az emisszió nagy része az olajpálma-ültetvények miatti erdőkivágásból ered. A pálmaültetvényeket viszont Ázsiában telepítik. A cukornádat, a gyapotot és a szóját szintén a harmadik világban termelik meg. Ettől függetlenül az európai gyapotfogyasztók felelősek például az Aral-tó apadásának 20 százalékáért. (forrás: piacesprofit.hu)
4. 2008 óta évente 21,5 millió ember hagyja el otthonát a szélsőséges időjárás miatt. Ez naponta 59 600, vagyis percenként 41 embert jelent. Az elmúlt három évtized mind melegebb volt, mint bármelyik megelőző évtized 1850 óta, és 2015-ben a hőmérséklet emelkedése meghaladta az 1 fokot, így egyes előrejelzések szerint az időjárás változása 720 millió embert taszíthat mélyszegénységbe. Az éghajlatváltozás generálta szárazság a Közel-Keleten és Afrikában a víz- és az élelmiszer-készletek miatti konfliktusokhoz vezet és az összecsapásokig fokozza a hagyományos regionális és etnikai feszültségeket (melyek így növelni fogják a migrációt is). (forrás: ecolounge.hu)
5. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya írásban értesítette az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ) a párizsi klímaegyezményből történő kilépési szándékáról. A washingtoni hivatalos értesítés az első írásbeli jelzés az ENSZ-nek az amerikai kormány azon szándékáról, hogy kilépteti az országot a 2015-ben a francia fővárosban csaknem 200 ország által aláírt nemzetközi egyezményből. A pénteken a kora esti órákban kiadott külügyi közlemény azt is leszögezi: az Egyesült Államok innovációs és technológiai fejlesztések révén a továbbiakban is csökkenti az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását, együttműködik más országokkal, tisztább és hatékonyabb módon hasznosítja a fosszilis tüzelőanyagokat, és igénybe vesz tiszta és megújuló energiaforrásokat is. (forrás: index.hu)
6. Dánia évtizedek óta éllovasa a szélenergia iparnak. Az észak-európai állam volt az első, amely a 70-es évek közepén megépítette az első szélturbinát a világon, hogy az olajválság kitörésekor ezzel próbálja olajimportra szoruló iparát kimenteni a bajból és így biztosítani az energiabiztonságot az államnak. 73 év múlva, 2014-ben Dánia ismét világelső lett a szélenergiában, mivel a teljes energia kapacitásának immáron a 39.1 százalékát a szélturbináinak köszönheti. Ezzel az eredménnyel az északi államnak tényleg meg van a lehetősége arra, hogy öt éven belül, 2020-ra, a szélenergiából nyert kapacitás elérje az általuk vállalt 50 százalékot. (forrás: greenfo.hu)
7. A feketeúszójú szirticápák újra megjelentek a híres Maya-öbölben. A Leonardo DiCaprio főszereplésével készült film, a Part megjelenése (2000) után elárasztották a turisták a partszakaszt, kora reggeltől folyamatosan érkeztek a motorcsónakos látogatók a szigetre. A motorcsónakok által kibocsátott szennyezés és a szemét miatt elpusztult a környékbeli korallzátonyok jelentős része, és a cápák is eltűntek a környékről. Ezért úgy döntöttek, hogy négy hónapra lezárják a strandot, de mivel ez nem volt elég a természet számára a regenerálódásra, a partot jelenleg is zárva tartják, bizonytalan ideig. A feketeúszójú szirticápák jelenléte nagyon fontos az ökoszisztéma számára, mert ők segítenek megakadályozni, hogy túlzottan elszaporodjanak a halak a korallzátonyok környékén. (forrás: index.hu)

8. programelem – 10 DOLOG, AMIT SZERETEK BENNED – önálló feladat         

Szinte minden nap jelennek meg az interneten újabbnál újabb ötletek, praktikák, javaslatok azzal kapcsolatban, hogy hétköznapjainkon mennyi mindent tehetünk Földük érdekében. De vajon tényleg hasznosak ezek a tanácsok?

Feladatleírás

Keress az interneten olyan képeket, cikkeket, amik tanácsokat és iránymutatást adnak számunkra környezetünk megóvása érdekében! Ezekből válasz ki egyet, ami szerinted a leginkább lefedi az általunk tanultakat és a leghasznosabb tanácsokat nyújtja az emberek számára! Gondold végig, hogy ezek a tanácsok valóban hasznosak-e, és amennyiben találsz az egyes felsorolásokban olyat, ami nem elég pontos vagy esetleg felesleges, azokat javítsd ki, írd át, pontosítsd!

Készítsd egy A/3-as, színes plakátot a te saját 10-es listádról, amit majd osztálytársaid előtt is bemutatsz! A plakát lehet nyomtatott vagy kézzel írott, a lényeg, hogy figyelemfelkeltő legyen és a lehető legpontosabban fogalmazza meg az egyes pontokat! Mérlegelj, gondold végig, hogy megvalósíthatók-e az általad leírtak, illetve elegendők- e ahhoz, hogy komoly változást lehessen velük elérni?! Törekedj a közérthetőségre!

Amennyiben úgy gondolod, az alábbi felsorolásból is választhatsz és az itt látható szereplők, csoportok életéhez is elkészítheted 10-es listádat!

• fejlettnek mondott országok középosztálya
• fejlődőnek mondott országok lakosai
• az Európai Unió politikusai
• a BRICS országok politikusai
• az USA közép- és felsőosztálya

Válaszd ki osztálytársaid munkáiból azt, amelyik szerinted a leginkább hasznosítható tanácsokat tartalmazza! Próbáld meg legalább két hétig szigorúan betartani az azon szereplő pontokat! Készíts dokumentációt erről (pl. jegyzet, fénykép, videó, blog, vlog)! A két hét letelte után összegezd a tapasztalataidat és vond le a tanulságokat!

• Mit gondolsz, hasznosak voltak-e osztálytársad tanácsai?
• Mennyiben tért el ez a két hét korábbi életviteledtől?
• Mennyiben fog eltérni ez a két hét a jövőbeni életviteledtől?
• Milyen költségekkel, megtakarításokkal járt ezt a két hét? Milyen áldozatokat hoztál ezen időszak alatt?
• Mi volt a legkönnyebb ebben a két hétben?
• Mi volt a legnehezebb ebben a két hétben?
• Rádöbbentett-e valamire ez a két hét? Ha igen, mire?

Források

• Luikham, Siobhan (2010): Motivation and behavioural change. In. Kemp, Martin (szerk.) ZERO CARBON BRITAIN 2030: A New Energy Strategy.Centre for Alternative Technology. pp. 147–185.
• Makádi Mariann (2015): Kompetenciafejlesztő földrajztanítás. Összefoglaló szakmódszertani tanulmány. ELTE TTK FFI. Budapest. 76 p.
• Seres Zoltán (2018): Környezeti szemléletformálás – a fenntarthatóság témakörének feldolgozási módszerei és eszközei a földrajztanításban. OTDK dolgozat. Budapest. 87 p.
• Teperics Károly (2015): Önálló tanulói tevékenység szerepe az oktatásban, kiselőadások. Csoportmunka, projektmunka szerepe, lehetőségei. In: Teperics Károly – Sáriné Gál Erzsébet – Németh Gábor – Sütő László – Homoki Erika: Földrajztanítás – válogatott módszertani fejezetek.Debreceni Egyetemi Kiadó. Debrecen. pp. 67–72.
• Kerettanterv a gimnáziumok számára. Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest, 2012. Letöltés: http://kerettanterv.ofi.hu. (2019.05.11.)

A fejlesztési programban található feladatok

1. programelem – Irány a szerkesztőség! – projektfeladat (A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai)
2. programelem – Tervezz meg! – stratégiai tervezés (A légkör földrajza)
3. programelem – Merülj el benne! – témanap (A vízburok földrajza)
4. programelem – Konferencia, konferencia… – problémaalapú tanulás (A földrajzi övezetesség)
5. programelem – Vállalod? – projektfeladat (Társadalmi folyamatok a 21. század elején és a világgazdaság jellemző folyamatai)
6. programelem – Reklámoznád? – dizájnalapú projektfeladat (Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában)
7. programelem – Járj utána! – kutatásalapú projektfeladat (Európa és az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői)
8. programelem – 10 dolog, amit szeretek benned – önálló feladat (Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei)

3. programelem – MERÜLJ EL BENNE! – témanap

A témanap középpontjában a vízburokkal kapcsolatos környezeti tartalmak állnak. A témanapon – a témákat előzetesen kiválasztva, 4-5 fős csoportokban dolgozva – az egész osztály részt vesz. A feladat a választott téma alapos körüljárását követően egy adott napon/napra elkészítendő kiállítás, egy azzal kapcsolatos szemléletformáló játék/feladat elkészítése, illetve egy rövid tárlatvezetés megtartása.

A témanap időtartama: 5 tanóra, melyre nagyrészt iskolán kívül kell felkészülnötök!

Feladatleírás

Rendeződjetek 4-5 fős csoportokba és válasszatok ki egyet az alább felsorolt témákból! A szakirodalom és az internet segítségével dolgozzátok fel a választott témát a témanapra! A feladat három nagyobb részből áll. Készítsetek egy „minikiállítást” (1.) a témával kapcsolatban, aminek elemeit hozzátok is magatokkal a témanapra és ott helyezzétek el azokat úgy, ahogyan azt egy kiállításon láthatjuk! A kiállítás elemeit ti határozzátok meg, lehetnek kézzel fogható produktumok (pl. tablók, képek, ábrák, makettek, egyéb tárgyak), sőt virtuális vagy online produktumok (pl. videók, animációk, hangfelvételek) is. Törekedjetek az újrahasználatra, újrahasznosításra is!

A kiállítás témájához készítsetek egy szemléletformáló játékot vagy feladatot (2.) is, amit egy minimum 12 perces tárlatvezetéssel (3.) összekötve a témanap keretein belül be is mutattok osztálytársaitoknak! Mindhárom feladat alapvető célja a szemléletformálás: a témáitokkal kapcsolatos problémák kidomborítása mellett lehetséges megoldási javaslatokon, ötleteken is gondolkozzatok el és ezek eredményeit is mutassátok be az egyes részfeladatokban!

A témanap idejére az osztálytermet egy múzeummá alakítjuk, melynek különböző pontjain az egyes témák kiállításait helyezitek majd el. A témanap öt tanórát vesz igénybe: az elsőn lehetőségetek nyílik az elkészült produktumokból berendeznetek az osztálytermet, illetve felkészülnötök a nap későbbi részére! A második, harmadik és negyedik tanórán –tematikus egységek szerint – a kiállítások közös megtekintése történik a ti tárlatvezetésetekkel forgószínpad-szerűen. Ezt követően, az utolsó tanórán közös összefoglalásra, az eredmények értékelésére kerül sor.

Beadandó feladatok

1. A feladat/játék szövegei
2. A tárlatvezetés szakmai szövegei. A tárlatvezetés szövege csapatonként minimum 4 oldal, ami tartalmazza a téma vázlatát, valamint megoldást kínál az azzal kapcsolatos problémákra, mind egyéni, mind az emberiség szintjén. Mindezen kívül egy rövid reflexiót is tartalmaz a csoport munkájáról.

Választható témák

1. A víz mint természeti-gazdasági érték (pl. mezőgazdaság, ipar, vízerőművek, túlhalászat)
2. Ésszerű, takarékos vízhasználat háztartási, lokális léptékben
3. Ésszerű, takarékos vízhasználat globális léptékben
4. A világ egészséges ivóvíz-ellátásának problémái, az édesvizek jelentősége
5. Vízszennyezés: hulladékszigetek, környezeti katasztrófák, megoldások
6. Vizes élőhelyek: az állat- és növényvilág védelme
7. A jövő kérdőjelei – növekvő termelés és fogyasztás. Mi vár ránk 50 év múlva?
8. A vízburok és az éghajlatváltozás

Értékelési szempontok

• A kiállítás tárgyi berendezése: a kiállított objektumok megvalósítása (sokszínűség, kreativitás), kivitelezése, elhelyezése, a választott témához illeszkedése.
• A tárlatvezetés megvalósítása: a választott téma és az azzal kapcsolatos problémák lehetséges megoldásainak ismertetése. Kapcsolat a kiállítás objektumai és a tárlatvezetés között.
• A játék vagy feladat kidolgozottsága: interaktivitás (pl. mennyire mozgatja meg az osztály tagjait), kreativitás, a szemléletformálás megvalósulása.

4. programelem – KONFERENCIA, KONFERENCIA… – problémaalapú tanulás

Ebben a témakörben a konferenciáké lesz a főszerep. A témakör során négy nemzetközi találkozón kell részt vennetek, négy különböző helyszínen, négy különböző témában! A találkozókra a témakör második felében kéthetente kerül sor, minden alkalommal egy 7-8 fős delegáció készül fel és mutatja be a téma legfontosabb elemeit. A feladat középpontjában a földrajzi övezetességgel kapcsolatos környezeti tartalmak állnak.

Feladatleírás

7-8 fős csoportokba rendeződve az alábbi témák közül válasszatok magatoknak egyet, amivel az egész témakör alatt foglalkozni kívántok! Ezután minden csoport megkapja az adott csapat témájával kapcsolatos legfontosabb teendőket, eszközöket, sablonokat stb. Ezt követően a rendelkezésetekre álló idő alatt (kb. három-öt hét) készüljetek fel egy 30 perces konferencia megtartására az osztály előtt, amiben felvázoljátok választott öveteket sújtó problémákat, azok kiváltó okait, és megoldási javaslatokkal álltok elő ezek orvoslására. A projekt során segítségetekre lehet az alább olvasható értékelési szempont. Az ebben leírt pontokat mindenképpen vegyétek figyelembe a feladat elkészítése során!

A konferencia megtartása mellett egy projekttervet kell majd elkészítenetek a munkafolyamat elején, amiben leírjátok a legfontosabb lépéseket felelősökhöz, időpontokhoz kapcsolva. A konferenciát követő egy héten belül pedig le kell adnotok egy minimum 6 oldalas projektnaplót is, amelyben leírjátok, hogy mit és hogyan csináltok, milyen volt a közös munka, milyen eredményeket értetek el, illetve fényképekkel bizonyítjátok, hogy valóban közösen dolgoztatok a konferencia létrejöttén! Ügyeljetek a határidők betartására!

Értékelési szempontok

A projektre összesen 50 pontot lehet szerezni, melyből 15 pontot a diákok, 35 pontot pedig a tanár ad.

Tanár értékelési szempontjai

1. A konferencia tartalma (15 pont) – A konferencia alaposan felépített, ismerteti a téma legfontosabb problémáit, okait, láttatja az ok-okozati összefüggéseket és megoldási javaslatokkal áll elő az egyes gondok orvoslására. Felhívja a figyelmet a környezet állapota és az emberi tevékenységek közötti kapcsolatra, ismerteti azon emberek helyzetét, akiket közvetetten vagy közvetve, de érint a probléma. Megoldást próbál találni a különféle konfliktushelyzetekre, amik a probléma körül fennállnak.
2. Szemléltető eszközök, mellékletek (10 pont) – A szemléltető eszközök (képek, videók, prospektusok stb.) sokrétűek, relevánsan a problémához kapcsolódnak, színesen vannak összeválogatva. A szemléltető eszközök kiválasztása és használata kreatív, azok tartalma és színvonala valóban egy tudományos konferencia hangulatát idézi. A beadott mellékletek (pl. projektterv, projektnapló) alaposan átgondoltak, jól felépítettek és a valóságot tükrözik.
3. Szaknyelv (5 pont) – A témával kapcsolatos szakszavak megfelelő helyen és időben, tényleges jelentésük szerint vannak használva. Az esetleges új szakszavak jelentésének magyarázata megtörténik, mindenki számára világos.
4. Kreativitás, struktúra (5 pont) – A konferencia lebonyolítása kreativitásról árulkodik, jól felépített, van elég idő az egyes elemek feldolgozására, az előadás címe eredeti, a konferencia tanulsággal zárul.

Diákok értékelési szempontjai

1. Bevonódás (6 pont) –A diákok bevonódnak a konferenciába, aktív résztvevői annak, a résztvevőket az alkotó jelenlét jellemzi a projektben, a felmerülő véleménykülönbségek és konfliktusok megfelelően vannak kezelve. A konferenciát rendezők felhívják a figyelmet az össztársadalmi érdekekre, s megmutatják az utat, hogy az egyének miként járulhatnak hozzá ezen érdekek biztosításához, jelentős szerepet kap az emberi felelősség.
2. Élmény, új ismeretek (5 pont) – A konferencia maradandó élményeket nyújtott, új ismeretekkel járult hozzá tanulmányainkhoz.
3. Bónusz pontok (4 pont) – Az osztály saját szempontjai, amivel jutalmazhatják az előadókat (alapos indoklás szükséges).

Helyszínek, témakörök

Segítség az elinduláshoz

• Mit gondoltok, miért az adott kontinensen/városban rendezik meg a konferenciát?
• Mik a témakör legfontosabb problémái? Hogyan jelentkezhetnek ezek? Mely területeket érintik közvetetten vagy közvetve ezek a problémák?
• Mik a legfontosabb emberi tényezők, amik az egyes problémákat előidézhetik?
• Milyen megoldások születhetnek az egyes gondok orvoslására? Mit tehetünk egyéni, országos, regionális és globális szinten a problémák elkerülése ellen?

Az alábbi táblázatban összegyűjtöttem, hogy az egyes programelemek mely kompetenciaterületeket hivatottak fejleszteni és ezek miként épülnek egymásra a 10. évfolyamon.

5. programelem – VÁLLALOD? – projektfeladat

A projektfeladat a 21. század társadalmi-gazdasági folyamataival kapcsolatos. Rendeződjetek 6 fős csoportokba, majd válasszatok egy szituációt az alábbi lehetőségek közül! Ezzel fogtok foglalkozni a következő hetekben.

Tervezzétek meg saját vállalkozásotokat! Gondoljátok végig, hogy a választott szituációban milyen lehetőségeitek lennének egy saját vállalkozás beindításához! Mindenképpen vegyétek figyelembe a szövegben leírt társadalmi-gazdasági tényezőket is! Járjatok utána, hogy az adott helyszínen milyen tényezőket (pl. lehetséges célcsoport) kell mindenképpen mérlegelnetek, hogy vállalkozásotok sikeres legyen!

Tervezzétek meg lépésről lépésre, hogy miként indulnátok el az úton! Bármelyik szektorban gondolkodhattok, a lényeg, hogy vállalkozásotok környezettudatos alapokraépüljön és fő profilotok is ezzel kapcsolatos legyen! Gondolkodhattok cégben, boltban, gyárban, farmban, oktatásban, kutatásban, egyszóval bármiben – csak a képzelet szabhat határokat. Fontos, hogy ügyeljetek a határidők betartására!

A feladat időtartama: 8 hét

A feladattal kapcsolatos beadandók, teendők

1. A vállalkozásotok logójának megtervezése és rövid leírása.
2. A választott szöveggel kapcsolatos társadalmi-gazdasági tényezők leírása és az azokból levont következtetések bemutatása (maximum 2 oldalban).
3. Pénzügyi és marketingterv (maximum 1 oldal).
4. A vállalkozásotok tervezete, amiben leírjátok, hogy miért választottátok azt, miért tartjátok megfelelőnek, miben nyilvánul meg abban a környezettudatosság (konkrét példákkal!), valamint vállalkozásotok lehetséges utóéletét (pl. sikerek, kockázatok) is felvázoljátok (minimum 7 oldal).
5. Egy rövid bemutató osztálytársaitok számára (8-10 perc).

Szituációk

1. Megelégelted zajos, nyüzsgő New York-i életedet és úgy döntöttél, hogy hazaköltözöl Magyarországra. Fejedbe vetted, hogy egy Békés megyei, 6000 fős településen saját vállalkozást indítasz. Meglehetősen keveset tudsz az ország e részéről, de alapos informálódás után, felmérve a helyszín sajátosságait sikerül egy jó ötletet kitalálnod. Amit viszont mindenki tud a településről: a lakosság 65%-a 60 éven felüli, a településen mindössze egy 50 főt foglalkoztató cipőgyár működik, valamint a környéken sincs sok munkalehetőség.
2. Agglomerációban élő fiatalként megelégelted, hogy napjaid jelentős része ingázással telik. Elhatároztad, hogy ezen változtatsz és egy saját vállalkozást indítasz csupa fiatalokkal. A településeden 54 000-en élnek, akik nagyrészt az elmúlt 15 éven belül költöztek ide. Városodban leginkább a középosztály képviselteti magát, a leggyakrabban 2-3 gyerekes, kertes házban élő családokkal találkozhatunk itt. A település lélekszáma a beköltözések miatt napjainkban is dinamikusan nő, az infrastrukturális fejlesztések miatt pedig egyre több a zöldövezet.
3. Úgy gondolod, tanyasi emberként pontosan tudod, hogy mi kell egy budapestinek! Hosszas mérlegelés – és persze néhány év spórolás – után felköltözöl a fővárosba és saját vállalkozást indítasz. Sikerül az V. kerületben egy 70 m²-es helyiséget bérelned, de hosszú távú célod, hogy tovább terjeszkedsz. Az ötleted egyedülálló a fővárosban, de vannak hasonló profillal rendelkező vállalkozások, amik nehézséget okozhatnak számodra, sőt néhányan azt rebesgetik, hogy egy kartell van kialakulóban… Célod, hogy legalább 30 embert foglalkoztass.
4. Meguntad csendes, kisalföldi életedet és Svédországba költözöl, hogy vállalatot alapíts. Magyarországon már próbálkoztál egy ökogazdasággal, csakhogy nem sok sikerrel. Svédországban van egy ismerősöd, aki képzett informatikus, ő hívott, hogy alapítsatok közös vállalatot. A településen közel 50 000-en laknak és termékeny talajjal rendelkezik. A közlekedési kapcsolatok szörnyűek, noha a legközelebbi nagyobb város mindössze 27 km-re van, és számtalan 2-3000 fős település is van a környéken.
5. Bezárt a bánya, oda a munkád. Félretett megtakarításodból egy új vállalkozás alapításán töröd a fejed, ami a hozzád hasonló közel 100 embernek nyújtana munkalehetőséget. Településeden az iskolázottság viszonylag alacsony és a lakosok többnyire rossz körülmények között élnek, ám a volt bánya miatt a közlekedési adottságok kiválóak. Szabadidős lehetőség egyáltalán nincs a környéken, ám a szomszédos nagyvárosban dinamikusan emelkedik az oktatás színvonala. Korábbi tapasztalataidból tudod, hogy a lakosság nyitott az újdonságokra.
6. Az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások miatt a turizmus megszűnőben van környékeden, ráadásul a helyi adók is emelkednek.  Tőkéd még csak-csak lenne, azonban a környékről folyamatosan költöznek el az emberek, mondván, hogy ott semmi lehetőség nincs. Pedig az egykor virágzó turizmus számos munkalehetőséget kínált a többnyire fiatal, középkorú lakosságnak, akiknek – a közeli iskolavárosok miatt – jelentős hányada magasan képzett. Elhatározod, hogy egy vállalat elindításával megállítod az itt zajló folyamatokat és vállalatot alapítasz.

Variációk vállalkozóknak

Amennyiben valami másban gondolkodsz, akkor alkosd meg saját társadalmi-gazdasági környezetedet és ahhoz alkalmazkodva indítsd be sikeres vállalkozásodat!

A fejlesztési program gondolata

Ahányan vagyunk, annyiféleképpen gondolkodunk a környezetről. E gondolkodást rengeteg tényező befolyásolhatja: gyermekkori élmények, közös kirándulások, természeti katasztrófák, ügyesen megírt újságcikkek, a társadalmi környezet és persze mi, pedagógusok. Talán mondanom sem kell, hogy tanárként mekkora szerepünk lehet a tanulók környezettudatos szemléletének megalapozásában. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a földrajzórákon is nagy hangsúlyt helyezzünk a környezeti szemléletformálásra, ami éppúgy magában foglalja a fenntarthatóság pedagógiai alapelveit, mint a környezeti nevelését. Noha ehhez szükséges némi idő- és energiabefektetés, látnunk kell, hogy mindez rendkívül kifizetődő lehet bolygónk, így ezáltal az emberiség szempontjából is.

A tavalyi év elején fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy a fenntarthatóság témakörével meglehetősen keveset foglalkoznunk a földrajzórák keretein belül.Elhatároztam, hogy megvizsgálom az ehhez való viszonyulást és megnézem, hogy a tanulók és a tanárok milyen módszereket kedvelnek, alkalmaznak a tanulási-tanítási folyamatban. Az általam összeállított kérdőívekre adott válaszokból világosan kiderült, hogy mind a tanulók, mind a pedagógusok oldaláról van igény ezen ismeretek megszerzésére, elsajátítására, erre pedig a legalkalmasabb terep a földrajzóra. Mindent összevetve kidolgoztam egy két évfolyamon átívelő fejlesztési programot a középiskolai tanítási-tanulási folyamathoz, ami nyolc nagyobb volumenű feladattal tesz kísérletet a tanulók környezettudatos magatartásának előmozdítására. Az egyes programelemek illeszkednek a kerettantervek által szabályozott tematikus egységekhez, a korosztály várható igényeihez, valamint különböző kompetenciák fejlesztését is szolgálják. Fontos azonban, hogy mielőtt az egyes feladatokat alkalmazzuk, gondoljuk át, hogy azt miként tudjuk saját osztályunk sajátosságaihoz, igényeihez igazítani – nem feltétlenül jó tehát, ha egy az egyben átveszünk innen feladatokat. Ezek kiindulópontként, katalizátorként foghatók fel, melyekkel a célom a gondolkodás beindítása – mind a tanulók, mind a pedagógusok elméjében. Igyekeztem olyan feladatokat kidolgozni, amelyek egyaránt izgalmasak és érdekesek (nemcsak a tanulóknak, hanem a tanároknak is), módszertanilag változatosak, színesek, gondolkodásra ösztönöznek és az életre nevelnek.

Az e cikkben megjelenő feladatok az OTDK dolgozatomból származnak. Mivel a személyes tapasztalatszerzést elengedhetetlennek tartom – hiszen csak ezáltal kaphatok reális képet a kidolgozott módszerek hasznosságáról – így a fejlesztési program első három állomását iskolai környezetben is kipróbáltam, melyekkel kapcsolatban pozitív volt a tanulók visszajelzése. Örömmel vették ki részüket a feladatokból, elkészítettek egy újságot és néhány videofilmet, sőt vissza is jeleztek, mind direkt, mind indirekt módon. Ezeket be is építettem a fejlesztési programomba, azonban a kimaradt feladatok gyakorlati kipróbálása – ugyan nem sokáig, de – még várat magára.  Ebben nehézséget okoz, hogy az egyes programelemek egymásra épülnek és feltételezik az előző programelemekből megszerzett tudást, fejlesztett készségeket, így a program teljes kipróbálása két tanévet ölel fel. A tanulók visszajelzése mellett azonban a tanárok visszajelzése is fontos lenne, így amennyiben sort kerítenek valamelyik programelem kipróbálására, kérem, hogy tapasztalataikat, ötleteiket mindenképpen osszák meg velem.

A fejlesztési programban található feladatok:

1. programelem – Irány a szerkesztőség! – projektfeladat (A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai)

2. programelem – Tervezz meg! – stratégiai tervezés (A légkör földrajza)

3. programelem – Merülj el benne! – témanap (A vízburok földrajza)

4. programelem – Konferencia, konferencia… – problémaalapú tanulás (A földrajzi övezetesség)

5. programelem – Vállalod? – projektfeladat (Társadalmi folyamatok a 21. század elején és a világgazdaság jellemző folyamatai)

6. programelem – Reklámoznád? – dizájnalapú projektfeladat (Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában)

7. programelem – Járj utána! – kutatásalapú projektfeladat (Európa és az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői)

8. programelem – 10 dolog, amit szeretek benned – önálló feladat (Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei)

Az 1. táblázatban összegyűjtöttem, hogy az egyes programelemek mely kompetencia-területeket hivatottak fejleszteni és ezek miként épülnek egymásra a 9. évfolyamon.

1. programelem – IRÁNY A SZERKESZTŐSÉG! – projektfeladat

A projekt középpontjában a kőzetburokkal kapcsolatos környezeti tartalmak állnak. A feladatban – a különféle szerepköröket, munkafolyamatokat egymás között felosztva – az egész osztály részt vesz. A feladat egy kinyomtatott (szövegeket, képeket, ábrákat, riportokat stb. tartalmazó) ismeretterjesztő újság határidőre történő elkészítése.

Feladatleírás

Rendeződjetek két csoportba! Készítsetek egy minimum 12 oldalas ismeretterjesztő újságot, aminek középpontjában a kőzetburokkal kapcsolatos környezeti tartalmak állnak! Keressetek olyan témákat, amikben valamilyen formában megjelennek a kőzetburkot érintő különféle problémák, valamint olyanokat, amik a fenntarthatóságot helyezik előtérbe!

Az általatok érdekesnek talált témákkal kapcsolatban írjatok rövid cikkeket, készítsetek interjúkat, kutatásokat, majd ezeket rendezzétek különféle rovatokba (pl. Vélemény, Aktuális, Fotó stb.) úgy, ahogyan azt a valódi újságoknál megszokhattuk! Az egyes cikkeknél legyen feltüntetve a szerző(k) neve, fényképeknél, ábráknál pedig azok készítőjének neve, illetve a forrás is!

Az újság legyen színes, legyen saját arculata, legyen figyelemfelkeltő és kreatív címe, valamint címlapja is! Az újságban legyenek ábrák (pl. diagramok), képek, valamint egyéb – tartalmilag helyes – elemek. Az újság elején legyen feltüntetve az impresszum, amely tartalmazza a kiadó, a szerkesztőség és a kiadvány legfontosabb adatait!

Osszátok fel magatok között a szerepköröket, a feladatokat! Ezek alapján pedig alakítsátok meg a „szerkesztőséget”, amiben mindenki kapjon valamilyen testhezálló pozíciót!

A munkafolyamat elején el kell készítenetek egy projekttervet, amiben leírjátok a legfontosabb lépéseket felelősökhöz, időpontokhoz kapcsolva. A projekt végén, az elkészült újság mellett le kell adnotok egy minimum 3 oldalas projektnaplót is, amelyben leírjátok, hogy mit és hogyan csináltok, milyen volt a közös munka, milyen eredményeket értetek el, illetve fényképekkel bizonyítjátok, hogy valóban közösen dolgoztatok az újság létrejöttén! Ügyeljetek a határidők betartására!

Alapforrásként a tankönyv idevágó leckéit („A Föld mint kőzetbolygó”, 56–107. oldal)javaslom. Azonban ez nem lesz elegendő, így ezen kívül érdemes a könyvtárakban és az interneten fellelhető anyagokat is használni.

Néhány példa a cikkek lehetséges témájához (A szerepkörök kiosztását követően az újságírok válasszanak maguknak egy-egy témát, amivel dolgozni szeretnének!)

• A geotermikus energia felhasználása
• Hulladéklerakók létesítésére alkalmas területek geológiája, kőzettani tulajdonságai
• A savas esők hatása a talajokra, a kőzetekre; a mészkőszobrok és az épületek károsodása
• Az ásványkincsek kitermelésének környezeti hatásai
• Az öntözés hatása a talaj minőségére, a szikesedés
• A monokultúrás földművelés hatása a talaj minőségére
• A talaj eltartóképessége és az adott terület gazdasági fejlettsége közötti összefüggés

A szerkesztőség (33 fő):

• projektmenedzser (1 fő) – ő felel a projekttervben foglalt határidők betartásáért, ő felügyeli a munkafolyamatokat;
• főszerkesztő (1 fő) – az ő felelőssége az újságban megjelenő tartalmak ellenőrzése, valamint a kreatív igazgatóval az újság stílusának/megjelenésének kialakítása:
  • • főszerkesztő-helyettes (1 fő);
    • szerkesztők;
• kreatív igazgató (1 fő) – ő felügyeli a fotósok, képszerkesztők, grafikusok munkáját, hozzá futnak be az elkészült produktumok, amelyek közül a legjobbakat eljuttatja a szerkesztőknek/főszerkesztőnek, akivel az újság stílusát/megjelenését is alakítják.
  • • fotósok;
    • képszerkesztők;
    • grafikusok.
• rovatvezetők (min. 3 fő) – ők vezetik az egyes rovatokat, hozzájuk futnak be az újságírók és riporterek elkészült cikkei ellenőrzésre, melyeket ezt követően továbbítanak a szerkesztőknek/kreatív igazgatónak:
  • • újságírók;
    • riporterek.

2. programelem – TERVEZZ MEG! – stratégiai tervezés

1.     A hely, ahol élünk

Terv vagy probléma

• A városvezetés egy új autógyár létesítését szavazta meg helyszíneteken.
• Közösségi kezdeményezésre a közeljövőben szélerőmű park épül helyszínetek közelében.
• A városvezetés népszavazást kezdeményez az évszázadok óta a város szívében lévő park mélygarázzsá alakításáról.
• Helyszínetek külterületein egy műtrágyagyártó üzem fog létesülni.
• Télen helyszínetek bizonyos részeiben műanyaggal, gumival, ruhákkal és egyéb környezetszennyező dolgokkal fűtenek.
• A tervek szerint helyszínetek közelében egy kőolaj-finomítót létesítenek.
• Helyszíneteken az utóbbi évben drasztikusan emelkedett a tüdővel kapcsolatos megbetegedések száma.
• A városvezetés elhatározta, hogy a helyszínen és környékén betiltja az autóval való közlekedést.

Szereplőgárda

• a polgármester, egy helyi munkás, egy helyi termelő, egy mérnök (+2 fő opcionális)
• egy ügyvéd, egy tisztviselő, egy helyi munkás, egy turista (+2 fő opcionális)
• egy helyi munkás, egy autótulajdonos, egy borász, egy turista (+2 fő opcionális)
• egy olajmágnás, egy helyi lakos, egy orvos, egy egyetemista (+2 fő opcionális)
• egy környezetvédő, egy tanár, egy mérnök, egy turista (+2 fő opcionális)
• egy munkás/bányász, egy természettudós, egy sportoló, a polgármester (+2 fő opcionális)
• egy kertész, egy jogász, egy mérnök, egy nyugdíjas (+2 fő opcionális)
• egy vállalkozó, egy építész, egy turista, egy környezetvédő (+2 fő opcionális)

Helyszínek

• esőerdővidék
• Peking
• Hortobágy
• iparvidék
• egy német kisváros
• kőszénbányászatból élő település
• Budapest belvárosa
• természetvédelmi terület stb.

Példa a kártyákra

Segítség az értékelő táblázathoz és az értékeléshez

A feladatra összesen 50 pontot lehet szerezni, melyből 25 pontot a diákok, 25 pontot pedig a tanár ad. Az egyes szempontokat 1–5-ig lehet pontozni (kivéve a 2. oszlopot), s az e szempontokra kapott számok összege teszi ki a végső pontszámot.

A karakterek kidolgozottsága, aktivitás (5 pont)

Maximális pontszám akkor adható, ha az egyes karakterek életszerűen vannak kidolgozva (hanghordozás, szókincs, gesztusok stb.), kiderül foglalkozásuk, társadalmi státuszuk és ahhoz mérten viszonyulnak az egyes problémákhoz.  Mindemellett a diákok aktívan és energikusan vesznek részt mind az előkészületekben, mind a jelenetek bemutatásában.

A probléma reális megoldása, a történet hitelessége (10 pont)

Maximális pontszám akkor adható, ha a jelenetből kiderül a helyszínt érintő probléma, annak bemutatása alapos és (a lehetőségekhez képest) árnyalt. A történet hiteles, nem tartalmaz meseszerű elemeket, nem rugaszkodik el a valóságtól. A megoldás alaposan átgondolt, abban megjelennek releváns földrajzi ismeretek. A megoldás valóban megoldás, figyelembe veszi a hosszú távú hatásokat, illetve a megoldásra adott reakciókat (pl. társadalmi, gazdasági, kulturális szempontokat is szem előtt tart).

Kreativitás (5 pont)

Maximális pontszám akkor adható, ha a diákok kreatívan oldják meg a felmerülő probléma mellett magát a jelenet előadását is. A jelenet során kiderül a helyszín (az erre utaló mondatok, eszközök, gesztusok kreatívan tükrözik azt), illetve a szereplők egymáshoz való viszonya. Az alaphelyzet és szituáció világos, érdekes, eredeti. A jelenetben egyéb teátrális elemek is előfordulnak, kiderül annak műfaja (dráma, komédia stb.) is.

A földrajzi tényezők, fogalmak szakszerű használata (5 pont)

Maximális pontszám akkor adható, ha a felmerülő problémával kapcsolatban elhangzanak olyan (szak)szavak, fogalmak, amik a téma alapos ismeréséről tesznek tanúbizonyságot. A jelenetben az egyes fogalmak pontosan szerepelnek, az egyes problémákra adott válaszok illeszkednek a földrajztudomány által elfogadott nézetekhez.

2/1. Reklámfilm

Készítsetek egy reklámfilmet az előző órán látott szituációk témáiból választva! A film elkészítéséhez használjátok az eddig tanultakat: segítségetekre lehetnek az előző órán készített szituációk is! Nézelődjetek az interneten; a különféle videós portálokon számtalan reklámfilmet találhattok, amik a segítségetekre lehetnek!

Térjetek ki arra, hogy milyen előnyökkel/veszélyekkel járhat a szituációkban megjelenített probléma/terv, és hívjátok fel a figyelmet a légkör károsításával kapcsolatos emberi tevékenységekre és azok következményeire is!

Használjatok minél több filmes eszközt, ügyeljetek arra, hogy filmetek minél hitelesebb legyen, és az valóban megfeleljen a reklámfilm elvárásainak!

A reklámfilm maximum egy perces legyen és összességében a környezettudatos életmódra hívja fel a figyelmet!

Az egyes reklámfilmek elkészítésében maximum hat fő vehet részt.

Készüljetek legalább két kérdéssel a filmetekkel kapcsolatban, amit majd feltesztek osztálytársaitoknak a vetítést követően!

2/2. Videófilm

Készítsetek egy rövid videófilmet azzal kapcsolatban, hogy egy általatok választott településen (pl. polgármesterként, civilként, turistaként stb.) miket tennétek annak érdekében, hogy a levegő minősége javuljon! Ne csak azt gondoljátok végig, hogy milyen intézkedésekkel lehetne elérni a javulást, hanem azt is, hogy ezek milyen érzéseket váltanának ki az emberekből és ezeknek milyen rövid- illetve hosszútávú következményei lennének.

A videófilm maximum két perces legyen és összességében a környezettudatos életmódra és az ehhez szükséges változásokra hívja fel a figyelmet!

Az egyes videófilmek elkészítésében maximum hat fő vehet részt.

Készüljetek legalább két kérdéssel a filmetekkel kapcsolatban, amit majd feltesztek osztálytársaitoknak a vetítést követően!

A filmek bemutatását követően feltehető kérdések (példák):

•  Mik voltak a filmek legjobb, leghatásosabb elemei, s mik voltak azok, amiken szerintetek változtatni kellene?
• Hiányzik-e valamilyen (akár a korábbi órákon elhangzott) fontos érv a reklámból? Mi(k) az(ok)? Hogyan lehetett volna az(oka)t is megjeleníteni?
• Milyen érzéseitek voltak a filmek nézése közben?

Források