Mire következtethetünk a szőlőhajtásokból földrajzórán?

ARDAY ISTVÁN

EKE-OFI

 

Kitűnő szőlőtermést jósoltak a szőlősgazdák a Szent Vince napjához kapcsolódó ópusztaszeri ünnepségen. Három levágott vesszőt mutattak be, majd a hegybíró elmondta, hogy a növény egészséges, a szőlő rügyei és a mellékrügyek szép zöldek.

A néphagyomány szerint Szent Vince vértanú napján, január 22-én tájegységenként különbözőképpen megjósolják a várható szőlőtermést. Az ismert rigmus szerint, ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince. Vagyis ha enyhe az idő és olvad ezen a napon, akkor jó bortermésre lehet számítani.

 

Az Országos Meteorológiai Szolgálat Vince napjára kiadott előrejelzése szerint: nyugat felől fokozatosan csökken a felhőzet, keleten azonban estig erősen felhős vagy borult marad az ég. A Dunától keletre szórványosan várható havazás, délkeleten néhol havas eső, eső is. Éjszaka nyugat felől tovább csökken a felhőzet, hajnalra mindenütt megszűnik a csapadék. Hétfőn kezdetben általában napos idő várható fátyolfelhőkkel, délelőtt az Alpokalján, délutántól a Dunántúl többi részén is megvastagszik a felhőzet. Késő délutántól a Nyugat-Dunántúlon kisebb havazás előfordulhat, este néhol havas eső, kis eséllyel ónos eső is lehet. Az északnyugati szelet a Dunántúlon vasárnap több helyen erős, éjszaka néhol viharos lökések kísérik, hétfőn a Tiszántúlon erősödhet meg az északi szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -2 és -6 ^oC között alakul, de az Északi-középhegységben akár -10 ^oC alá is lehűlhet a levegő. A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn -1 és +4 ^oC között várható. (Időjárás-jelentés 2018. január 22.)

Azt, hogy milyen lesz az idei szőlő- és bortermés, nem tudjuk, a részletes időjárás-jelentés ellenére sem tudhatjuk, hiszen a Vince naphoz kötődő néphagyomány minden tudományos alapot nélkülöző időjóslás. Arra azonban választ kaphatunk egy másik régi hagyomány alapján, hogy az elmúlt 250 év tavaszain milyen szőlőhajtások fejlődtek. A szőlőhajtások fejlettségéből, méretéből pedig az adott év tavaszának hőmérsékletére következtethetünk. Hazánk egyik értékes kultúrtörténeti emléke a kőszegi Szőlő Jövésnek könyve. A bevezetőjéből kiderül, hogy miért is született meg e gyűjtemény: „Eleitűl ezen N(emes) Városban bévett szokás szerint Szent György napján, úgy, mint szokot, Bírói Választás napján az Hegy Mesterek az Tanátsházba szoktak szőlő jöviseket (hajtásokat) hozni, mellyek által az Városy Lakósok is az Borbéli terméshez reménységhek volt, ezen jövisek ekkoráigh könyvben nem rayszoltattak, következendőképpen Emberekk elméjébül is kihültek, hogy azért az Posteritás is megh tudhassa minémő boldogh lés boldogtalan Sorsra jutott ezen Városnak állapottya, ezen belől irt mód szerint következik az esztendők száma, mellyben continius temporibus de Anno ad Annum minémő jövisek lettenek, azokon minémő bor is termett.”

A kőszegi szőlősgazdák 1740 óta minden évben Szent György napján – április 24-én – a hajnalban metszett szőlőhajtásokat összegyűjtik és bemutatják a város vezetőjének.

A bemutatott szőlőhajtásokat eredeti méretükben lerajzolják a Szőlő Jövésnek könyvébe.

A gyűjtemény tanulmányozása alapján megállapítható, hogy volt már olyan év, amikor pótlappal kellett megnövelni a lap magasságát, mert a hatalmas leveles hajtások nem fértek el az oldalon. Azonban 1788-tól néhány éven keresztül semmit sem rajzoltak, mert a hideg idő miatt nem volt mit megörökíteni – írják a könyvben. A feljegyzésekből az is tudható, hogy 1849-ben a kevés szőlőből híg bor készült, annak ellenére, hogy a Szent György napi szőlőhajtások termetesek voltak tenyérnyi levelekkel. 1864-ben fagyosszentek tizedelték meg a hajtásokat, júliusban jég pusztított a szőlőhegyeken, majd az októberi fagy a maradék szőlőfürtöket is tönkre tette. Így a mérethű rajzok alapján megállapítható az elmúlt két és fél évszázad tavaszainak időjárása.

Amióta az eredeti könyv betelt, a Vaihingen testvérvárostól kapott új könyvbe nemcsak a kőszegi hajtásokat, a testvértelepülés szőlőinek hajtását is feljegyzik. A kőszegi szőlőjövés hagyománya 2013 szeptemberében felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti listájára.

A könyvek a kőszegi Jurisics Miklós Vármúzeumban láthatók.

Ajánlott kérdések és feladatok tanórai feldolgozáshoz:

1. Állapítsd meg az időjárás-jelentés alapján, hogy „megcsordult-e Vince”!
2. Miért nem alkalmazható a szőlőtermés megjóslására az idézett népi bölcsesség?
3. Gyűjts olyan népi bölcsességeket, megfigyeléseket, amelyeknek van valós alapjuk!
4. Miért született meg a Szőlő Jövésnek Könyve?
5. Melyek azok az időjárási szélsőségek hazánkban, amelyek veszélyeztethetik minden évben a szőlőtermést?
6. Milyen kapcsolat van a szőlőhajtások hossza, a levelek mérete és a tavaszi hónapok időjárása között?
7. Állapítsd meg, hogy mely években kellett pótlapokkal kiegészíteni a gyűjteményt!