Ritkán Magyarországra is kerülhet természetes úton szaharai eredetű sivatagi por. Az április közepén történt időjárási esemény egy ciklon miatt jött létre.
Az április 12-én Marokkó felett kialakult ciklon hatalmas mennyiségű port kavart fel, és vitt fel a magasba. A ciklon felhőzete az elkövetkező napokban északabbra mozdult, és elérte a Balkán-félszigetet és Közép-kelet-Európát. A ciklonban jelenlevő por kondenzációs magként sárgás színű felhőket hozott létre, majd 23-án Magyarországon több helyen sáros eső hullott. Így a por leülepedett a felszín tárgyaira, és szabad szemmel is lehetett észlelni, például az autók tetején. Az országos meteorológiai szolgálat animációs videóján is jól látszik, ahogyan az afrikai eredetű por eléri hazánkat.
A sáros eső pozitív hatásokat is okozhat a természetben, a talajba bekerülve különböző ásványi anyagokkal, például kalciummal gazdagíthatja a felső talajrétegeket. Az esővíz pH-ját növelheti, ami közömbösítheti is a savas esőt.
Kitűnő szőlőtermést jósoltak a szőlősgazdák a Szent Vince napjához kapcsolódó ópusztaszeri ünnepségen. Három levágott vesszőt mutattak be, majd a hegybíró elmondta, hogy a növény egészséges, a szőlő rügyei és a mellékrügyek szép zöldek.
A néphagyomány szerint Szent Vince vértanú napján, január 22-én tájegységenként különbözőképpen megjósolják a várható szőlőtermést. Az ismert rigmus szerint, ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince. Vagyis ha enyhe az idő és olvad ezen a napon, akkor jó bortermésre lehet számítani.
Kitűnő szőlőtermést, vidám szüretet jósoltak a környékbeli hegyközségek gazdái és a borrendek az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban a Szent Vince napjához kapcsolódó ünnepségen. (Forrás: MTI Fotó: Kászoni László)
Az Országos Meteorológiai Szolgálat Vince napjára kiadott előrejelzése szerint: nyugat felől fokozatosan csökken a felhőzet, keleten azonban estig erősen felhős vagy borult marad az ég. A Dunától keletre szórványosan várható havazás, délkeleten néhol havas eső, eső is. Éjszaka nyugat felől tovább csökken a felhőzet, hajnalra mindenütt megszűnik a csapadék. Hétfőn kezdetben általában napos idő várható fátyolfelhőkkel, délelőtt az Alpokalján, délutántól a Dunántúl többi részén is megvastagszik a felhőzet. Késő délutántól a Nyugat-Dunántúlon kisebb havazás előfordulhat, este néhol havas eső, kis eséllyel ónos eső is lehet. Az északnyugati szelet a Dunántúlon vasárnap több helyen erős, éjszaka néhol viharos lökések kísérik, hétfőn a Tiszántúlon erősödhet meg az északi szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -2 és -6 oC között alakul, de az Északi-középhegységben akár -10 oC alá is lehűlhet a levegő. A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn -1 és +4 oC között várható. (Időjárás-jelentés 2018. január 22.)
Azt, hogy milyen lesz az idei szőlő- és bortermés, nem tudjuk, a részletes időjárás-jelentés ellenére sem tudhatjuk, hiszen a Vince naphoz kötődő néphagyomány minden tudományos alapot nélkülöző időjóslás. Arra azonban választ kaphatunk egy másik régi hagyomány alapján, hogy az elmúlt 250 év tavaszain milyen szőlőhajtások fejlődtek. A szőlőhajtások fejlettségéből, méretéből pedig az adott év tavaszának hőmérsékletére következtethetünk. Hazánk egyik értékes kultúrtörténeti emléke a kőszegi Szőlő Jövésnek könyve. A bevezetőjéből kiderül, hogy miért is született meg e gyűjtemény: „Eleitűl ezen N(emes) Városban bévett szokás szerint Szent György napján, úgy, mint szokot, Bírói Választás napján az Hegy Mesterek az Tanátsházba szoktak szőlő jöviseket (hajtásokat) hozni, mellyek által az Városy Lakósok is az Borbéli terméshez reménységhek volt, ezen jövisek ekkoráigh könyvben nem rayszoltattak, következendőképpen Emberekk elméjébül is kihültek, hogy azért az Posteritás is megh tudhassa minémő boldogh lés boldogtalan Sorsra jutott ezen Városnak állapottya, ezen belől irt mód szerint következik az esztendők száma, mellyben continius temporibus de Anno ad Annum minémő jövisek lettenek, azokon minémő bor is termett.”
A kőszegi szőlősgazdák 1740 óta minden évben Szent György napján – április 24-én – a hajnalban metszett szőlőhajtásokat összegyűjtik és bemutatják a város vezetőjének.
A szőlővesszők bemutatása Kőszegen. (fotó: Tánczos Mihály)
A bemutatott szőlőhajtásokat eredeti méretükben lerajzolják a Szőlő Jövésnek könyvébe.
Ceruzával lerajzolják a vesszőket, ezt követi az akvarell-festés. A rajzok minden szempontból igen pontosak, részletesek, megmutatják a szőlő növekedését, a növény állapotát. (fotó: Tánczos Mihály)
A gyűjtemény tanulmányozása alapján megállapítható, hogy volt már olyan év, amikor pótlappal kellett megnövelni a lap magasságát, mert a hatalmas leveles hajtások nem fértek el az oldalon. Azonban 1788-tól néhány éven keresztül semmit sem rajzoltak, mert a hideg idő miatt nem volt mit megörökíteni – írják a könyvben. A feljegyzésekből az is tudható, hogy 1849-ben a kevés szőlőből híg bor készült, annak ellenére, hogy a Szent György napi szőlőhajtások termetesek voltak tenyérnyi levelekkel. 1864-ben fagyosszentek tizedelték meg a hajtásokat, júliusban jég pusztított a szőlőhegyeken, majd az októberi fagy a maradék szőlőfürtöket is tönkre tette. Így a mérethű rajzok alapján megállapítható az elmúlt két és fél évszázad tavaszainak időjárása.
A szőlőhajtások hossza, valamint a márciusi és áprilisi középhőmérséklet közötti kapcsolat. (Az eltérés az átlagos hajtáshossztól cm-ben, a márciusi és az áprilisi középhőmérséklettől Celsiusban van ábrázolva.)
Amióta az eredeti könyv betelt, a Vaihingen testvérvárostól kapott új könyvbe nemcsak a kőszegi hajtásokat, a testvértelepülés szőlőinek hajtását is feljegyzik. A kőszegi szőlőjövés hagyománya 2013 szeptemberében felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti listájára.
A könyvek a kőszegi Jurisics Miklós Vármúzeumban láthatók.
Ajánlott kérdések és feladatok tanórai feldolgozáshoz:
Állapítsd meg az időjárás-jelentés alapján, hogy „megcsordult-e Vince”!
Miért nem alkalmazható a szőlőtermés megjóslására az idézett népi bölcsesség?
Gyűjts olyan népi bölcsességeket, megfigyeléseket, amelyeknek van valós alapjuk!
Miért született meg a Szőlő Jövésnek Könyve?
Melyek azok az időjárási szélsőségek hazánkban, amelyek veszélyeztethetik minden évben a szőlőtermést?
Milyen kapcsolat van a szőlőhajtások hossza, a levelek mérete és a tavaszi hónapok időjárása között?
Állapítsd meg, hogy mely években kellett pótlapokkal kiegészíteni a gyűjteményt!
Az elmúlt hetek hurrikánjai hatalmas pusztítást hagytak maguk után a Mexikói-öböl térségében, így nem csoda, ha az érdeklődés középpontjába kerültek.
A szakemberek szerint az Amerikai Egyesült Államok partjától alig 200 km-rel kelete örvénylő Maria és tőle keletre Lee nevű kistestvére – ha csak közvetve is – hatással lesz térségünk időjárására. Előfordul, hogy egy hurrikán bekerülve a nyugati szelek övezetébe, akár Európa partjaihoz is eljut, és jóval szelídebb formában, de még így is heves vihart okoz. Még gyakoribb, hogy a hurrikán által a légkörbe juttatott rendkívül meleg és nedves levegő járul hozzá a mérsékelt övezeti ciklonok fejlődéséhez. A különböző hőmérsékletű légtömegek, valamint a ciklonális és anticiklonális területek közötti globális kiegyenlítő mozgások eredményeként futóáramlások alakulnak ki. A planetáris hullámok (más néven légköri Rossby-hullámok) a sarki hideg és a mérsékelt övezeti meleg levegő közötti légtömeghatáron, örvénylő futóáramlásként jönnek létre a troposzférában.
A planetáris hullámok helyi szinten nagymértékben meghatározzák egy-egy kisebb térség időjárását. Ez történt 2013. május 30. és június 3. között, amikor nagy mennyiségű csapadék hullott a Duna bajorországi vízgyűjtőin, aminek következtében a Duna felső szakaszán régóta nem tapasztalt áradás kezdődött. A Duna Budapestnél 891 cm-rel tetőzött június 9-én. Ez a vízmagasság 31 cm-el volt magasabb az eddigi legnagyobb vízállásnál. Ebben a cikkben a kialakult rendkívüli árvíz időjárási hátterét mutatjuk be.
A Duna a budapesti Vigadó térnél a 2013. évi árvíz idején. Forrás.
Az árvíz időjárási háttere
2013. május végén Közép- és Nyugat-Európa fölött már több hete egy alacsony nyomású, hideg léghullám tartózkodott, ami két hét alatt alig mozdult. A léghullám egyike volt a Földet körülvevő áramlási rendszernek (2. ábra).
Az alacsony nyomású teknő folyamatosan Közép-Európa fölött tartózkodott. Forrás: OMSZ
A lassan mozgó léghullámokban hosszabb ideig maradnak fenn a csapadékos időjárást okozó ciklonok. A dunai árvizet közvetlenül kiváltó ciklon egy ilyen, heteken keresztül fennmaradó és nem mozduló léghullám alacsony nyomású részén alakult ki. A ciklon középpontja május 31-én Csehország fölött helyezkedett el, a keleti oldalán meleg levegő áramlott Oroszország, a Baltikum és Skandinávia fölé, ahol szokatlanul meleg nyári időjárást okozott. A ciklon hátoldalán a hűvös légtömeg francia, német, valamint az alpi területeken okozott szokatlan hideget (3. ábra).
A Közép-Európa fölött tartózkodó ciklon keleti oldalán meleg levegő áramlott a Baltikum és Skandinávia fölé, míg a nyugati részén szokatlanul hideg levegő árasztotta el az Alpok és Nyugat-Európa térségét 2013. május 31. 14 órakor. Forrás: OMSZ
A nagy magasságokban (9 000–10 000 m) kanyargó futóáramlások szerkezetét is meghatározta a hosszú ideje mozgó ciklon, az egyik ág éppen a Kárpát-medence fölött egy éles fordulatot téve körbefogta a térséget. Az összeáramló levegő meglehetősen sok nedvességet halmozott fel elsősorban a Földközi-tenger medencéjében. Újabb és újabb légörvények alakultak ki, amik nem tudtak elmozdulni így a szokásos hidegfronti és melegfronti szerkezet helyett spirál alakban csavarodó karokba koncentrálódott a nedvesség.
A június 1-jén kezdődő rendkívül intenzív csapadékhullást az váltotta ki, hogy az Atlanti-óceán felől megerősödő anticiklon deformálta a ciklon nyugati oldalát, és a nagy nedvességtartalmú spirális karok a ciklon északnyugati oldalán összetorlódtak, déli irányba fordultak ahol az Alpok hegyvonulatai valósággal kirázták belőlük a nedvességet (4. ábra). A csapadékos időszaknak a ciklon lassú északkeletre mozdulása vetett véget.
A relatív nedvesség eloszlása 2013. május 31. 2.00 órakor (0 UTC). (A nyilak a nedves szállítószalagok helyzetét mutatják (700 hPa magasság, relatív nedvesség és szél viszonyai). Forrás: OMSZ
Tanításhoz ajánljuk
Milyen légköri folyamatok álltak hazánk egyik emlékezetes időjárási eseményeinek hátterében? Értelmezd a folyamatot a leírás és a térképek elemzése alapján!
Mi volt a szerepük a futóáramlásoknak a rendkívüli időjárás kialakulásában?
Miért segítette az anticiklon a tartós esőzés kialakulását?
Járj utána, hogyan védekeztek az árvíz ellen!
Hol okozott károkat az árvíz, és hol tudták megakadályozni a pusztítását?
