A világ vezetői 2015 szeptemberében New York-ban egy történelmi ENSZ-csúcstalálkozón elkötelezték magukat amellett, hogy véget vetnek a szegénységnek, megküzdenek a klímaváltozással és harcolnak az igazságtalanság ellen. A 2030-ig tartó fenntartható fejlődési keretrendszer egy jobb jövőt kínál bolygónk egészének és emberek milliárdjainak világszerte.
Az ENSZ fejlődési keretrendszerének („Világunk átalakítása”) gerincét, 17 Fenntartható Fejlődési Cél (Sustainable Development Goals – röviden SDGs) és 169 részcél alkotja. Ezekhez a pontokhoz kapcsolódóan indítjuk az SDG for kids versenyét a GWP Magyarország Alapítvány, amiben olyan alkotásokat várnak, melyek hangsúlyozzák e célok fontosságát és felhívják a figyelmet a velük kapcsolatos teendőkre.
A pályázat célja, hogy felébresszék a diákokban a környezetünk megvédésére és a fejlődési fordulat iránti fogékonyságot. Megértsék, hogy mit jelent ez a 17 Fenntartható Fejlődési Cél és mit tehetünk ezek megvalósítása érdekében.
Ajánlott forrásanyag: a www.gwpmo.huweboldalról elérhető és letölthető „A bolygó és a 17 célkitűzés” című képregény és a 2015-2016-os magyarországi helyzetkép az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai szerint.
A verseny kategóriái korcsoportok szerint:
1. kategória (7–14 éves korosztály) / fotópályázat, plakátverseny
2. kategória (14–19 éves korosztály) / fotópályázat, plakátverseny, filmpályázat
A versenyben nevezési díj nincs.
Jelentkezés és a pályamű beadás határideje: 2019. április 14.
Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék
toto@geo.u-szeged.hu
Immár hét éve annak, hogy a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéke és Földrajzi Földtudományi Intézete minden évben megszervezi a Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzversenyt. A kétfős csapatokból álló csapatverseny célja egyrészt tisztelgés a névadó Jakucs László nemzetközi hírű karsztkutató emléke előtt, másrészt megmérettetési lehetőséget biztostani a földrajz iránt érdeklődő tehetséges magyarországi és határainkon túli középiskolai tanulók számára. További cél a verseny révén elősegíteni a NAT Földünk–környezetünk műveltségi területéhez kapcsolódó készségek fejlesztését. A verseny fókuszában főként a földrajz tantárgyhoz kapcsolódó természetföldrajzi és környezeti folyamatok elemzése, megértésének vizsgálata áll.
Már 2011-ben az első alkalommal megrendezett versenyen 4 ország 84 iskolájából, 97 felkészítő tanár 175 két fős csapata regisztrált. A versenyen induló magyarországi és határainkon túli középiskolás tanulók száma azóta is évente 250-350 fő között mozog. A 2017/2018. tanévben 64 középiskola 118 csapata jelentkezett a vetélkedőre.
Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzversenyre jelentkezett csapatok és iskolák
Alapelvünk, hogy egyedi, más földrajz versenyekre nem, vagy csak kevéssé jellemző karaktere legyen versenyünknek. E cél érdekében a feladatlapok készítésénél mindig hangsúlyosnak tartjuk és tartottuk a problémaorientált, gondolkodtató feladatok beillesztését. A helyi írásbeli iskolai forduló után a középdöntő és a döntő feladatainak megoldása a tanszéki talajtani laboratóriumban történik. A verseny szervezésében fontosnak tarjuk az átláthatóságot, ezért a korábbi évek feladatai, megoldókulcsai elérhetők a verseny folyamatosan frissülő honlapján. A középiskolai tanár kollégáktól kapott visszajelzéseket, ötleteket, javaslatokat figyelembe vettük eddig is, és a jövőben is fel fogjuk felhasználni a szervezésben. 2014-től a határainkon túli magyar iskolákból nevező tanulók számára különdíjakat biztosítunk. 2017-től iskolánként három csapatban maximáltuk a jelentkezők számát.
Az első fordulóra való felkészülés az általános és a középiskolai földrajz tankönyvekben szereplő természetföldrajzi ismereteken túl valamilyen, az adott évi versenykiírásában szereplő természetföldrajzi témakörhöz (általában Jakucs László tudományos munkásságához) kapcsolódó szakirodalmi források tanulmányozásán alapszik. A verseny kiírását, valamint a felkészüléshez szükséges szakirodalmat (könyvrészleteket, térképeket, internetes hivatkozásokat) a verseny honlapján minden évben közzétesszük. Az iskolákban lebonyolított első fordulóban a versenyzőknek írásbeli feladatlapot kell kitölteniük. Az ezt követő középdöntőre Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén és laboratóriumaiban kerül sor. A középdöntőben általában 30-32 csapata méri össze tudását. Az írásbeli ideje alatt a felkészítő tanárok számára, azt követően pedig a versenyzők számára is érdekes szakmai programot szervezünk az egyetemen.
Életkép a Jakucs László Földrajzverseny döntő fordulóról – Tárlatvezetés (fotó: Szilassi Péter)
A döntőbe nem jutott csapatok és kísérő tanáraik részére játékos GPS-es városi vetélkedőt, szakmai városnézést, számítógépes vetélkedőt szervezünk minden évben. A középdöntőbe jutott csapatok közül a legjobb 8 csapat jut be a döntőbe. A verseny egyedülálló sajátossága, hogy a döntőbe jutott versenyzőknek laboratóriumi feladatot kell megoldaniuk.
A döntő négy fő részből áll:
1. laboratóriumi gyakorlat: természetföldrajzi kísérlet elkészítése, majd a kapott eredmények értékelése, a kísérlettel kapcsolatos kérdések megválaszolása
Életkép a Jakucs László Földrajzverseny döntő fordulóiról – Laborgyakorlat (fotó: Szilassi Péter)
2. térképészeti számításos feladat: mérések, számítások a térképen, földrajzi számításos feladat megoldása.
3. szóbeli feladat: egy adott környezeti problémával kapcsolatos tanulói projekt, vita vagy szerepjáték bemutatása (felkészülési idő 1 óra).
4. földrajzi kvíz, amelyben természetföldrajzi és topográfiai ismereteikről adnak számot a tanulók szóbeli vetélkedő formájában.
A pályázati támogatásoknak köszönhetően az összes döntőbe jutott csapat tárgy- és könyvjutalmat, könyvutalványt kap. Mind a hét eddigi versenyen az első csapat Jakucs László emlékplakettet vehetett át. Az első három csapat és kísérőtanáraik pedig 4 napos szakmai tanulmányutakon vehettek részt.
Az első három helyezett csapat és kísérőtanáraik nyereménye szakmai tanulmányút – Iszapvulkánok a Kanyar-Kárpátokban (fotó: Szilassi Péter)
Részletes információk (eredmények, képek, a korábbi évek feladatlapjai, stb.) elérhetők a verseny honlapján.
Az Euroscola-játék egy internetes kvízjáték, amelyet az Európai Parlament magyarországi Tájékoztatási Irodája szervez magyarországi oktatási intézmények középiskolás diákjai számára. A legjobban teljesítő csapatok nyereménye az Euroscola programban való részvétel, amelynek helyszíne Strasbourg, az Európai Parlament egyik székhelye.
Európa fiataljainak jövőjét meghatározza az Európai Unió világban betöltött helye és szerepe, tehát a szervezet nem maradhat távoli misztérium előttük. A részvétel az európai párbeszédben, a különbözőség és az egység megtapasztalása döntő fontosságú minden fiatal számára. E megfontolásból hirdette meg az Európai Parlament az Euroscola-programot, amely lehetővé teszi Európa fiataljai számára, hogy találkozzanak egymással, beszélgessenek és megvitassák nézeteiket Európa jövőjéről. A program keretében 28 tagállam 16–18 éves középiskolás diákjai vehetnek részt az Európai Ifjúsági Parlament formájában megrendezésre kerülő találkozókon az Európai Parlament üléstermében, Strasbourgban (1. ábra). Alkalmanként körülbelül 500 európai középiskolás látogathat el az Európai Parlamentbe, hogy ismerkedjen a Parlament munkájával, és maga is részt vegyen benne.
1. ábra. A 2017. évi legutóbbi Euroscola-találkozó diákjai az Európai Parlament üléstermében (fotó: Európai Parlament Központi Sajtószolgálat)
A program során a résztvevők bevezető előadást hallhatnak az európai integráció főbb állomásairól. Ezt követően a diákok maguk is munkacsoportokat alakítanak, és parlamenti vitákban tárgyalják meg az uniós kérdéseket. A vita lezárása után természetesen döntéshozatalra is sor kerül, hiszen így teljes a parlamenti folyamat modellezése. A programra való felkészülés segítésére az Európai Parlament strasbourgi Tájékoztatási Irodája előzetesen megküldi a résztvevőknek azokat a témaköröket, amelyekről majd beszélgetnek a diákok. Mivel az Euroscola-program találkozójának angol, illetve francia a tárgyalási nyelve (német nyelvi tolmácsolás elérhető a plenáris üléseken, de a munkacsoportok ülésein nem), ezért a programban való részvétel feltétele a fenti nyelvek egyikének magas szintű ismerete.
2. ábra. A 2018. évi Euroscola-verseny csapatainak felkészítő tanárai az Európai Parlament épületében (fotó: Európai Parlament Központi Sajtószolgálat)
Ahogy azt már megszoktuk, áprilistól egymást érik a tanulmányi versenyek döntői. Az idei versenyszezonból két vidéki földrajzversenyt szeretnénk kiemelni, a Less Nándor földrajzversenyt és az Itthon otthon vagy földrajzversenyt. Azért esett ezekre a választás, mert mindkét versenyen a földrajzi ténytudás szintjének összevetése mellett nagy hangsúlyt kap a megszerzett földrajzi tudás alkalmazása, a kreatív földrajzi gondolkodás. Közös jellemző az is, hogy mindkét megmérettetésen általános és középiskolás diákok is részt vehetnek.
A fiatalon elhunyt geográfuskutató, Less Nándor nevét viselő, ebben az évben a 25. születésnapját ünneplő földrajzversenyre a 2017-18-as tanévben az ország 58 iskolájának 400 diákja nevezett be. A verseny első fordulójában mind a négy kategóriában (I/A. – 7. évfolyam, I/B. – 8. évfolyam, II. – 9. évfolyam, III. – 10–13. évfolyam) központi feladatlapot töltöttek ki a versenyzők, a döntőbe a legjobb eredményt elért 87 tanuló jutott be. A döntőnek immár negyedik alkalommal a Debreceni Egyetem adott helyet. A kétnapos döntő első napján írásbeli feladatsort oldottak meg a versenyzők, a második napon került sor a szóbeli feladatokra. A szervezők arról is gondoskodtak, hogy a két forduló között érdekes szakmai sétán vehessenek részt a versenyzők.
Bár az írásbeli feladatsorokban is szépszámmal találunk az ismeretek alkalmazását elváró feladatokat, a szóbeli részben már minden versenyzőn ilyen kérdéseket kapott. A 7–8. évfolyamos tanulók képzeletbeli földrajzi utazásra indultak. Adatok, képek rövid leírások alapján egy-egy elképzelt, a valóságban nem létező tájról kellett földrajzi jellemzőket megfogalmazni, illetve a megadott adottságokból, erőforrásokból kiindulva a társadalmi-gazdasági élet jellemző vonásaira következtetni. A gimnazistáknak szemelvények és képek alapján egy-egy természetföldrajzi, illetve társadalmi-gazdasági vagy környezeti probléma elemzését kellett elvégzeniük. A verseny jó példája annak, hogy a tanórán elsajátított földrajzi ismereteket hogyan lehet logikus gondolkodással más összefüggésben sikeresen alkalmazni, segíti azt is, hogy a tanulók megértsék a tények és a vélekedések közötti különbséget.
Bővebb információt a verseny weboldalán találhatnak az érdeklődők:
Felkészülés a szóbeli feladatra (Arday István felvétele)Munkában a zsűri – a sok jó felelet értékelése egyáltalán nem volt könnyű (Arday István felvétele)
8 éves múltra tekint vissza, de nagyon rövid idő alatt országos versennyé vált a tatai Eötvös József Gimnázium és Kollégium földrajztanárai által 2011-ben útjára indított, 7–10. osztályos tanulók számára kiírt regionális verseny, az Itthon otthon vagy. Az első versenyen még csak negyvenen vettek részt, az idei tanévben már 198 tanuló jelentkezett az ország 13 megyéjéből. A háromfordulós verseny érdekessége, hogy a döntő feladatai mindig hazánk egyik tájának természeti, kulturális és idegenforgalmi nevezetességei köré szerveződnek. Az idén a kiválasztott táj a Balaton-felvidék volt. Az első, iskolai írásbeli fordulóban egy 90 perces tesztet töltenek ki a tanulók. A második fordulóban egy 4–10 oldalas pályamunkát készítenek, amelynek témáját a kiírásban megjelenő három, a lakóhely földrajzához kapcsolódó téma közül választhatták ki a versenyzők. Az első két fordulóban elért eredmény alapján jutnak be a legjobbak a döntőbe. A kétnapos döntő írásbeli feladatlapja alapvetően az adott évben kiválasztott táj idegenforgalmi adottságihoz kapcsolódik. A második napon itt is a szóbeli megmérettetésre kerül sor. A versenyzőknek egy háromnapos – ebben az évben a Balaton-felvidékre tervezett – osztálykirándulás programját kellett bemutatniuk egy ppt prezentációban. A verseny sajátossága, hogy nagy hangsúlyt fektet a lakóhely, illetve a kiválasztott táj idegenforgalmi értékeinek, természeti és társadalmi-kulturális erőforrásainak megismerésére és bemutatására. Külön érdekesség, hogy a kirándulásterveknek ki kell térnie az útvonal pontos megtervezésére és a költségvetésre is. Sajátos vonása a versenynek az is, hogy a döntőben az egyes kategóriákban legjobb írásbeli és szóbeli teljesítményt nyújtó diák különdíjban részesül.
Izgatott diákok, felkészítő tanárok és szülők a megnyitón. Forrás.
Az idei versenyről a döntőnek helyet adó Edutus Főiskola honlapján olvashatunk bővebben.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Oktatási Hivatal filmpályázatot hirdet 14–18 éves középiskolásoknak. A versenyre 2-3 fős csapatok nevezhetnek a visegrádi országokhoz kapcsolódó 2-5 perces alkotásokkal 2018. március 1-ig.
Célkitűzés
A pályázat célja, hogy a középiskolások aktív és kreatív közösségi tevékenységként, élményszerű tanulás során ismerjék meg a V4-es kapcsolatok fontosságát, a közös múltunkban és jövőnkben, a közös közép-európai önazonosságunkban rejlő lehetőségeket és erőt. A film mint médium alkalmas a fiatalok megszólítására, nyelvtől független kifejezésrendszere pedig lehetővé teszi az elkészült művek nemzetközi megosztását. A kiíró olyan 2-5 perces mozgóképes alkotásokat vár, amelyek a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) életét, kapcsolatrendszerét, együttműködési formáit dolgozzák fel. A pályázat a visegrádi négyek együttműködése mentén fellelhető értékek filmes bemutatását tűzi ki célul. Követelmény, hogy a pályázó csapat a választott téma kapcsán az általa készített rövidfilmben valamilyen módon mind a négy államot jelenítse meg. A filmek témája politikai természetű is lehet, ugyanakkor az aktuálpolitikától tartson egészséges távolságot.
Téma
A rövidfilmek készülhetnek bármilyen dokumentarista, fikciós vagy animációs megközelítéssel, eszközzel, bármely műfajban. A pályamű szólhat az említett országok történelmének hasonlóságairól és különbözőségeiről, néprajzuk közös vonásairól, a területükön található természeti és kulturális örökségről. A film szólhat továbbá például az ott élő kisebbségek értekeiről, gépjárműgyártásuk vagy üvegiparuk múltjáról vagy jelenéről, olimpiai szerepléseik történetéről, a kultúra, a tudomány, a művészet, a vallás, a gazdaság területén elismert személyiségekről vagy akár hétköznapi emberekről is. A pályázat célja minél közvetlenebb módon látni és láttatni a V4-es országok együttműködésének sajátos formáit.
A nevezők köre
A pályázatra 2-3 fős, magyarországi középiskolával jogviszonyban álló és a nevezési határidő napján 14. életévét már betöltött, de 19. életévét még be nem töltött tanulókból álló iskolai csapatok jelentkezhetnek; egyéni nevezésre nincs lehetőség.
További információk a versennyel és a jelentkezéssel kapcsolatban letölthetőek itt.
A Stockholmi Ifjúsági Víz Díjat 1997-ben alapították. Egyike a legelismertebb nemzetközi ifjúsági díjaknak a szakterületen. Védnöke a svéd koronahercegnő, Viktória, ő adja át a díjat és találkozik a döntő résztvevőivel is az évente megrendezett stockholmi Víz Világhéten. A díj 15 000 dollár és egy kristályszobor.
A döntőben az egyes országok versenyének győztesei indulhatnak. A pályaművek olyan helyi, regionális, országos vagy globális témával foglalkozhatnak, amelyeknek környezetvédelmi, tudományos, társadalmi vagy műszaki jelentőségük van. A verseny nyelve angol. Évente több ezer 15–20 év közötti, középiskolai tanulmányokat folytató fiatal vesz részt világszerte ebben a szakmai vetélkedőben, ami kiváló eszköze a víz illetve a környezet védelme iránti érdeklődés felkeltésének.
A nevezés a hazai verseny honlapján http://www.ifivizdij.hu keresztül történik, egy legfeljebb egyoldalas angol nyelvű összefoglaló és a nevezési lap beküldésével. Határidő: 2018. február 4. Többszerzős dolgozat esetén ekkor még elég egy fő és a segítő tanár megjelölése a regisztrációhoz. A kiválasztott összefoglalók szerzői február 20-ig felkérést kapnak a teljes húszoldalas pályamű kidolgozására, amelyek benyújtási határideje 2018. április 15. A döntő résztvevőit (maximum 6 csapat) a verseny bíráló bizottsága 2018. május 4-ig jelöli ki. A résztvevők felkészülnek a döntőre, egy A0 méretű, álló elrendezésű posztert készítenek pályaművük bemutatására.
A hazai döntő időpontja: 2018. május 26. Ezen a résztvevők kb. 5 percben, angol nyelven bemutatják pályázatukat, majd válaszolnak a zsűri kérdéseire. Egy csapat meghallgatása kb. 15 percig tart. A pályázat értékelésébe beszámít az írásos anyag és a szóbeli bemutató is. A nyertes képviseli Magyarországot a stockholmi Víz Világhéten rendezendő nemzetközi döntőn, költségeit a versenyszervezők fedezik. A részvétel egyben a nyertes kötelezettsége is. A II. és III. helyezett díjat, a döntő többi résztvevője emléklapot kap. A hazai döntőbe jutó csapatok felkészítő tanárai (csapatonként egy fő) külön jutalmat kapnak. A nyertes csapat, iskoláján keresztül pénzjutalomban is részesül munkája további fejlesztésének támogatására.
A Földtudományi Diákkonferencia legfőbb célja, hogy összegyűjtse azokat a középiskolás diákokat, akik a földtudományok valamelyik ágával a tananyagon túlmenően is foglalkoznak, kutatásokat végeznek, és egy konferencia keretében lehetőséget nyújtson nekik arra, hogy az így szerzett ismereteiket egymással és az érdeklődőkkel megosszák.
A konferencián részt vehet bármely hazai középiskola tanulója, valamint a környező országok magyar nyelvű középiskolás diákjai. A konferencia a legjobb előadásoknak közvetlen bejutási lehetőséget biztosít a soron következő Országos Tudományos Diákköri Konferenciára! A regisztrált résztvevőknek ingyenes belépési lehetőséget biztosítunk a 2018. március 3–4-én a Miskolci Egyetemen megrendezésre kerülő 36. Nemzetközi Ásványfesztiválra.
A konferencia tématerületei:
Csillagászat, planetológia, meteoritok
Meteorológia, légköri fizika
Felszínalaktan, felszínformáló folyamatok
Talaj és víz
Ásványi kőzetek, ásványi nyersanyagok
Kövületek, az élővilág fejlődése
Geofizika és geoinformatika
Fosszilis és megújuló energiaforrások, környezetbarát felhasználásuk
Természeti erőforrások hasznosítása, hulladékok újrahasznosítása
A Szegedi Tudományegyetem TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéke immár 7. alkalommal hirdeti meg a Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Földrajzversenyt a magyarországi és határon túli, 9-12. osztályos középiskolai tanulók részére.
A versenyre kétfős középiskolás csapatok jelentkezését várják, egy iskolából maximum 3 csapat jelentkezhet! A versenyen a részvétel ingyenes!
A tanulmányi verseny az általános és középiskolai természetföldrajzi tananyagra épít, ezen túlmenően a 2017/2018-as tanévben a verseny kiemelt témája:
Magyarország barlangjai, különös tekintettel a Béke-barlangra
A felkészüléshez ajánlott szakirodalom INNEN letölthető, illetve felkészüléshez a szervezők javasolják még a korábbi versenyek honlapról letölthető megoldókulcsait.
A Bugát Pál Kárpát-medencei Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő 35. alkalommal kerül megrendezésre 2018-ban. Az országos vetélkedő meghirdetői: a budapesti TIT Stúdió Egyesület, a Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium és a gyöngyösi Mátra Művelődési Központ.
A vetélkedő témaköre: A klímaváltozás és globális hatásai
A Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia (IOAA) magyarországi koordinátorai diákolimpiára felkészítő csillagászati szakkört indítanak Budapesten 2017. szeptembertől, elsősorban 10-12. osztályos gimnáziumi diákoknak.
A szakkör célja a hazai és nemzetközi csillagászati versenyekre és diákolimpiára való felkészítés. Aki ezekre a foglalkozásokra eljár, bizonyosan nagyobb eséllyel kapcsolódhat be a vetélkedésbe, hiszen a tehetséggondozásban jártas szakemberektől sajátíthatja el mindazokat az ismereteket és módszereket, amikkel eredményt lehet elérni.
