Hogyan űzte a globalizáció a Lappföldre a Mikulást?

MAKÁDI MARIANN
ELTE TTK FFI Földrajz szakmódszertani csoport

makadim@caesar.elte.hu

 

Ki ne tudná, hogy december 6. Miklós nevenapja, hiszen e nap köré legendák és szokások sokasága kötődik régtől fogva. Nincs, aki valamilyen formában ne találkozott volna ezekkel vagy talán még a jóságos, nagyszakállú Mikulással is, aki a Lappföldön ajándékokkal megrakott rénszarvasszánjára pattanva száguldja át Európát, hogy megajándékozza a gyerekeket. Ám a Mikuláshoz kötődő mai szokások és azok eredete meglehetősen távol állnak egymástól a térben és szellemiségükben egyaránt.

Szent Miklós egyházi ábrázolása (forrás)
A Mikulás klasszikus romantikus ábrázolása (forrás)

Persze mint minden szokásnak, a Mikulás-kultusznak is van valóságalapja, hiszen a Mikulás alakjában a 3–4. század fordulójának Szent Miklós püspöke él tovább világszerte, nemzedékek sokasága számára. De ki is volt Szent Miklós? A gyerekek, a diákok és a tengerészek védőszentje. Élettörténete több bizonytalanságot tartalmaz, alapvetően a 13. századi Legenda Aureában (latin nyelvű legendagyűjtemény) megjelent leírások alapján élt tovább a történelem során. Eszerint Miklós egy gazdag család gyermekeként született a kis-ázsiai Patarában (ma Gelemiş, Antalya tartomány, Törökország) valószínűsíthetően Kr. sz. 270–286. között (de még a 245 év is felbukkan születési dátumaként). Csakhogy már kisgyermekként árvaságra jutott, mert szüleit elvitte egy járvány. Nagybátyjához, a patarai érsekhez került, kolostorban nőtt fel, így talán nem is csoda, hogy a papi hivatást választotta. Emberszeretetének és segítőkészségének híre messzi földre eljutott. 270-ben egy zarándokútról hazafelé tartva betért imádkozni Myra (ma Demre, Antalya tartomány, Törökország) városába. Ennek a cselekedetének püspöki cím lett a vége, melyet 52 éven át viselt. Hogyan lett az akkori anatóliai főváros püspöke? A legenda szerint komoly küzdelem folyt a város püspöki székéért, mert az könnyű gazdagságot ígért. Hatalmaskodó és korrupt önjelöltekből nem volt hiány az akkori püspökválasztáskor sem. Ezért a püspöki kar az egyik főpap jósló álma alapján úgy határozott, hogy az a felszentelt pap legyen a püspök, aki aznap elsőként lépi át a város kapuját. Nos Miklós pap volt az. A városlakók mindig hálával gondoltak vissza erre az eseményre, mert a püspök egyszerű emberként a néppel együtt élt, figyelt a gondjaikra, tanított és szeretetet hirdetett. Ebből táplálkozik a Mikulás-legenda alapja.

Myra különös szépségű város sziklafalba faragott épületeivel (forrás)

A kolostor szomszédságában élt egy elszegényedett nemesember, aki úgy elnyomorodott, hogy betevő falatra is alig jutott a családjának. Három eladó lánya volt. Tudták, hogy mindnyájuk boldogsága aligha teljesülhet, hiszen a férjhezmenetelhez hozomány kell. Úgy gondolták, hogy ez azzal teremthető elő, ha valamelyiküket eladják szolgának.  Egy este azon vitatkoztak, hogy ki hozza meg az áldozatot a többiekért. Az utcán ballagó püspök a család ablaka alatt meghallotta az alkudozást. Nem tétovázott, visszasietett a templomba, ahol egy marék aranyat kötött egy kendőbe, majd bedobta a család ablakán. A lányok azt hitték, csoda történt. Egy év múlva ugyanebben az időben egy újabb keszkenő aranyat dobott be a második lánynak. A lépteit meghalló lányok kiszaladtak a ház elé, s úgy látták, egy pirosruhás öregember sietett el a sötétben. A harmadik évben ezen a napon nagyon hideg volt, ezért zárva voltak az ablakok. Ekkor a püspök felmászott a sziklaoldalban épült ház tetejére, és a nyitott tűzhely kéményén dobta be az aranyat. A kincs a legkisebb lány harisnyájába pottyant, amit éppen ekkor akasztott ki száradni. Az emberek a városban egyre erősebben kezdték hinni, hogy ezen a téli napon a havas Taurus hegységből jön le a városba az ajándékot osztó tél-apó. Persze később kitudódott, hogy a püspök az ajándékozó, aki később névnapja előestéjén édességet és apró ajándékokat osztogatott a gyerekeknek. Ebből a legendából táplálkozik a 19. század óta a városokban az a szokás, hogy az ablakokba kitett zoknikba, kitisztított cipőkbe piros zacskókba csomagolt édességet és gyümölcsöt hoz a Mikulás.

Az ajándékosztó Szent Miklós-legenda ábrázolása: Fra Angelico A három szűz férjhez adása című festményén (forrás)

A püspök feltehetően 343. (vagy 350.) december 6-án hunyt el, így szentté avatása után a keresztény egyház ezt a napot választotta ünnepnapjának. Nyugat-Európában már a középkorban megjelent a mai Mikulás-ünnep elődje, amelyen a gyerekeket apró ajándékokkal lepték meg szüleik. Ünneplése hazánkban is kötelező volt 1560–1611 között (ennek emlékét őrzik településneveink, pl. Kunszentmiklós, Szigetszentmiklós, Törökszentmiklós). Azt követően december 6-át megtartható emléknappá minősítették át.Az emléknaphoz kötődő ajándékozás általános szokássá a 19. század végén, szláv közvetítéssel vált, a neve is erre utal (Mikulas = Miklós). Azonban e nap egyházi kötődése még a két világháború között is erős volt: a Mikulás a mennyben lakott, a gyerekeket az égből figyelte. Alakjának erkölcsi szerepe is volt, hiszen a jó gyerekeket ajándékozta meg finomságokkal angyalok segítségével, a rosszaknak virgácsot adatott a krampuszokkal. Sőt, egész éven át figyelte a gyerekeket, s éves cselekedeteik alapján „ítélt”.

A rénszarvasok vontatta szánon érkező Mikulás ábrázolása képeslapon (forrás)

Aztán – főleg amerikai hatásra – a Mikulás egyre inkább ajándékhozó alakká vált. Sőt, mivel a ma egyre terjedő felfogás szerint az ajándékot már nem kell kiérdemelni, az „alanyi jogon jár” minden gyereknek, az ajándékozás úgymond „kötelezővé” vált. Így hát a Mikulás erkölcsi „bíróból” lassan kívánságokat teljesítő „csomagküldő szolgálattá” vált. Kilenc repülő rénszarvas vontatta szánjával december 25-én egyetlen éjszaka alatt körbe rohanja a Földet, és szétszórja ajándékait (nem kis teljesítmény, 40 000 km 10-12 óra alatt!). Azokat az ajándékokat, amelyeket megrendeltek tőle. Hiszen a gyerekek analóg vagy elektronikus levelet írhatnak a Mikulásnak, amiben leadhatják a rendelésüket (lásd a párhuzamot az internetes vásárlással!). A városokat ellepik a Mikulás-ügynökök, joviális, kedves alakjával termékek millióit (a Coca Colától a szörfdeszkáig) és általában a vásárlást reklámozzák. A legendából táplálkozó jóságos, pocakos, öreg Mikulás képzetét felváltotta a dinamikusan száguldó „futár-Mikulás”.

Mikulásfalva (Santa Claus Village) Rovaniemi mellett a sarkkör közelében, azaz finnül, Napapiirinél (forrás)

Ha a Mikulás megrendelést teljesít, akkor valahol telephelyének is kell lennie. Ezt előbb a finnországi Korvatunturira (Fül-hegy; é. sz. 68004’25”; k. h. 29004’25”), majd a lappföldi Rovaniemi (é. sz. 66030’05”; k. h. 25044’05”) közelébe, az Északi sarkkörre találták ki. (Igaz, ma már nem teljesen a sarkkörön van Mikulásfalva, mert a planetáris precesszió következtében a sarkkör évi 20 métert vándorol, jelenleg észak felé.) Azt hihetnénk, hogy a nagy hó és a titokzatos északi fény romantikája helyezi ide „Télapó” lakhelyét. Valójában részben csillagászati, részben vallási alapja van. Ugyanis az északi népeknek (főképp a vikingeknek) volt egy kereszténység előtti szokásuk, miszerint a téli napforduló idején megajándékozták egymást. A legősibb skandináv isten, Odin éppúgy ajándékokkal megrakott szekéren száguldozott az északi égbolton, mint a finn Mikulás, azaz Joulupukki. Ma repülővel érkezik a világ bármely részére édességet osztogatni, s szelfik milliói készülnek látogatásakor. Amúgy is, a Mikulás kétlaki, hiszen postacíme is kettő van: az Északi sarkkör (96930 Artic Cicle, Finnland) és az attól még 300 km-re északra fekvő Korvatunturi. (Újabban a sarkkörit  irodája helyeként, Korvatunturit pedig szülőhelyeként tüntetik fel.) A két hely közötti hatórányi autóút persze repülő szánnal mindössze 4-5 perc. A Mikulás hivatalos honlapja pedig minden földlakó számára elérhetővé teszi bármikor (magyarul itt). Így kebelezte be a globális üzleti világ egy szentéletű ember emlékét.

A Mikulás két otthona (Google térkép)

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Mikulás

http://tortenelemcikkek.hu/node/310

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/343_december_6_szent_miklos_puspok_halala/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.