energiaföldrajz

Adjuk a gyerekek kezébe az energiát! – A 2017-es Energiakövetek program és oktatásmódszertani tapasztalatai

2018-09-302018-09-30 geometodika Szólj hozzá!

CSONTOS CSABA

egyetemi hallgató, ELTE TTK Geográfus MSc táj- és környezetkutató szakirány / csontos.csaba@ttk.elte.hu

NAGY BENCE

egyetemi hallgató, ELTE TTK biológia-földrajz tanárszak / kisgomba65@gmail.com

PERSA MÁRIA

egyetemi hallgató, ELTE TTK földrajz-magyar tanárszak / persam94@gmail.com

Abstract

The Energy Ambassadors 2017 energy awareness program supported by the Hungarian Energy and Public Utility Regulatory Authority has finished its first year successfully. As Energy Ambassadors the authors have visited 17 primary and secondary schools in Hungary, where – using ativity- and experience-based teaching methods – they have been trying to make energy- and environment-friendly life style more attractive for the 650 students visiting their performances. Conerning the direct feedback of the audience the applied methodology for teaching energy consciousness this alternative way, seems to be effective. The program continues in 2018.

Keywords: energy ambassadors, awareness program, energy geographic, irregular lessons, teaching methodology

Az Energiakövetek 2017 program bemutatása

A program célja

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2017 első ízben hirdette meg az Energiakövetek pályázatot, aminek elnyeréséhez részletes óratervet, költségtervezetet és egy rövid bemutatkozó motivációs videót is kellett készíteni. Elsősorban olyan egyetemi hallgatók jelentkezését várták, akik jártasak a természettudományokban és elkötelezettek a jövő generációk energetikai témájú szemléletformálásában.

A projekt jelmondata: Szuperhősöket a magyar oktatásba!Ennek megfelelően a hallgatóknak olyan egyedi és interaktív negyvenöt perces óraterveket kellett kidolgozni, amelyek aktívan képesek formálni a diákok energiahasználatról kialakított képzetét és hozzáállását. A kiválasztott négy energiakövet fejenként 300 000 Ft-os ösztöndíjban részesült. Továbbá a MEKH minden győztes terv megvalósításához 100 000 Ft-os „kreatív eszközkeretet” is biztosított, ami garantálta, hogy az órák igazán szemléletesek és élvezetesek legyenek (MEKH 2017).

Az „Energiakövetek” a 2017-es programot lezáró ünnepségen. Balról jobbra: Zsíros László Róbert (mentor és felkészítő tréner), Csontos Csaba Péter (ELTE), Molnár Janka Sára (ELTE), Grabner Péter (MEKH elnökhelyettes), Gyulánszki Zsuzsanna (SZTE), Nagy Bence (ELTE) (fotó: MEKH)

A program lebonyolítása

Az energiakövetek a nyár folyamán felkészítő kommunikációs és szakmai tréningeken vettek részt. Ezen kívül több helyi és országos médiumban is megjelenési lehetőséget kaptak arra, hogy a program szemléletformáló üzenetét a lehető legszélesebb társadalmi réteghez eljuttassák. 2017 ősztől 2018 tavaszáig tartott a követek aktív szerepvállalása. A MEKH szervezésében végül Nyíregyházától Veszprémig, Budapesttől Szegedig tizenkét település tizenhét általános és középiskolájába jutottak el a fenntartható energiarendszer hírnökei. Összesen huszonnégy rendhagyó órán több mint 650 diákba ültették el az energiatudatosság magjait.

*Az Energiakövetek 2017-es programról készült infografika (forrás: MEKH)*

Az élményközpontú foglalkozások során a gyerekek a naprakész tudás mellett értékes ajándékcsomaggal, valamint a tudatos életstílus kialakítását célzó – az ELTE „Erre van előre” fenntartható energiatervezési kutatócsoportja által lektorált – energiatakarékos tippeket tartalmazó füzettel is gazdagodtak.

Energia a földrajzórán, avagy mi is az az energiaföldrajz?

A földrajztudomány a hagyományos értelmezés szerint három pilléren: a természet, a társadalom és a gazdaság térbeli folyamatainak megértésén nyugszik (Munkácsy B. 2011). Ennek a multidiszciplináris megközelítésnek az egyik legnagyobb előnye, hogy megköveteli az ok-okozati összefüggések feltárását, így formálva a diákok világlátását. Ugyanakkor ez jelenti a modern földrajzoktatás legnagyobb kihívását is. Hogyan lehet az iskolák falai között átadni dinamikusan változó világunk mindennapi életben is meghatározó folyamatait? Különösen aktuális ez a kérdés, ha a napjainkban tapasztalható, az emberiség által okozott súlyos környezeti problémákra és az erre adott reakciókra, pl. gyors ütemű energiaátmenetre (Kemp, M. 2010, Mathiesen, B. V. 2009) gondolunk.Ennek egyik leglátványosabb területe a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság forradalma. Mivel ez a folyamat együtt jár a decentralizációval, a térbeliség felértékelődésével, ezért a földrajztudomány is változni, alkalmazkodni kényszerült, így egy régi, de a térinformatika eszköztárával felvértezve mára megújult és megkerülhetetlenné vált területtel erősödött: az energiaföldrajzzal (Howell, J. P.–Bayliss, D. L. 2014). Az energiaföldrajznak a társadalmi, gazdasági megközelítések mellett nagyon szoros kapcsolata van a környezet- és természetvédelemmel, ebből fakadóan a Föld globális környezeti problémáival és az éghajlatváltozás okozta kihívásokkal is (Ang, B.W.–Su, B. 2016; Shuai, C. et al2017).Ezért színvonalasan művelni a geográfia hagyományaihoz híven csak komplex módon, a földrajztudomány és a többi természettudomány ismeretanyagának integrálásával lehet (Munkácsy B. 2005).Eszközeit és módszereit pedig fel kell használni az átfogó környezeti nevelési programok és a hétköznapi földrajzórák során is.

*A hazánkban hiánypótlónak számító Energiaföldrajz és energiatervezés című egyetemi jegyzet (szerző: Munkácsy B. 2018) borítója*

Az Energiakövetek program során használt módszerek

A MEKH nagy mozgásteret biztosított a témaválasztásban. Ennek következtében mind a négyen különböző nézőpontból és más-más részterületeket előtérbe helyezve közelítettük meg az energiagazdálkodás összetett kérdéskörét. Rendhagyó óráinkkal szintetizálni igyekeztünk a diákok által korábbi tanulmányaik során már elsajátított természettudományos ismereteket úgy, hogy ez az ő érdeklődésüket is felkeltse. Az energiatudatosság senkiben nem önmagától és nem egyik napról a másikra alakul ki. Ez egy összetett és hosszú folyamat, amelynek első állomását akár éppen egy különleges foglalkozás jelentheti. Az Energiakövetek program lehetőséget teremtett arra, hogy egy pozitív impulzussal érdekessé és vonzóvá tegyük az energia- és környezettudatos életstílust.

A foglalkozások megtervezése során ügyeltünk arra, hogy a természettudományos ismeretek szintetizálását és a komplex összefüggések megértését tapasztalati élménnyé tegyük. Ehhez nagy segítséget nyújtottak a számítógépes prezentációk, a modern mérő- és szemléltetőeszközök, valamint a gondosan kiválogatott ábra- és képanyag. Óráink során a diákok kipróbálhatták többek között a lézeres hőmérőket, az áramfogyasztás-mérőket és egy napelemes iskolatáskát is. A hatékony ismeretszerzés érdekében a frontális oktatás helyett tevékenykedtető módszerekkel és csoportmunkákkal igyekeztünk felkelteni a diákok érdeklődését. Feladataink a kompetenciafejlesztéstés a kreatív gondolkodástcélozták. Törekedtünk arra, hogy a rendhagyó tanóra pozitív élményként maradjon meg a gyerekekben, miközben alapvető ismereteket és a hétköznapok során is alkalmazható energiatudatos praktikákat tudnak elsajátítani. Fontosnak tartottuk, hogy minden megtartott tanóra után visszajelzéseket kapjunk, ezért a diákokat és a szaktanárok arra kértük, hogy töltsenek ki egy véleményező kérdőívet. Ezeket kiértékelve módosítottuk az óráink menetét, ami elősegítette, hogy szakmailag megalapozott, érthető és látványos órákat tartsunk.

*A csoportos feladatok és az eszközkeret elősegítették, hogy a rendhagyó foglalkozások intenzív és interaktív formában valósuljanak meg (fotó: MEKH)*

Példák a programban alkalmazott gyakorlatokról

Takarékos vagy hatékony?

Bemutatás: A fényforrások energiahatékonyságának vizsgálata a gyakorlatban

Eszközök:1 db hagyományos (wolfram szálas) izzó, 1 db halogén lámpa, 1 db kompakt fénycső, 2 db LED fényforrás (lehetőleg közel azonos fényteljesítményű eszközöket válasszunk, pl. 900–1100 lumeneseket), és lámpatestek, amibe a fényforrások becsavarhatók.

Cél: Bemutatni, hogy mekkora hő szabadul fel a különböző fényforrások működése során, és rávilágítani arra, hogy egy eszköz nem lehet takarékos, csak hatékony. Takarékos kizárólag a felhasználó (pl. diák) lehet, aki energiatudatosan használja fel az energiahatékony eszközöket.

Feladat:A feladat megkezdése előtt pontos balesetvédelmi instrukciókat kell adni a diákoknak. Ezt követi a saját érzékszervekkel (pl. tenyérrel, ez az egyszerű és olcsó megoldás) vagy lézeres hőmérővel (ez a drágább, de izgalmasabb megoldás) végzett interaktív bemutató. A diákok egyesével felkapcsolják az előre 1-től 4-ig megszámozott fényforrásokat és megvizsgálják, melyik milyen mértékben forrósodik fel, így a különböző típusokat könnyedén egymáshoz tudják hasonlítani és eldönthetik, melyik működik a leghatékonyabban. Ugyanakkor az 5. számú LED lámpa felkapcsolására nem adunk utasítást, tehát a bemutató alatt ez a fényforrás nem használ fel energiát. A feladat végén lekapcsoljuk a lámpákat és feltesszük a kérdést: a bemutató alatt hányas számú fényforrás használta fel a legkevesebb energiát? (Fontos hangsúlyozni, hogy ehhez hasonló kísérlet számos eszközzel el lehet végezni, a hűtőszekrénytől kezdve az autóig, de a lámpákkal a legegyszerűbb szemléltetni.)

Üzenet: Még a legmodernebb, leghatékonyabb eszközök használata sem garancia arra, hogy csökkentsük az energiafelhasználásunkat. Ehhez kellenek a tudatos fogyasztók, akik helyesen és takarékosan tudják az eszközöket működtetni.

*Az energiahatékony fényforrásokat tesztelő bemutatás jól szemléltette a takarékosság és a hatékonyság közötti különbséget (fotó: MEKH)*

Tapasztalat: A diákok megértik a bemutatás üzenetét. Élvezik, hogy részt vehetnek benne és megtapasztalhatják, megmérhetik a fényforrások hőkibocsátását. A bemutató végén elhangzott kérdésre jellemzően a 4-es számú LED lámpát jelölik meg, miközben az 5-ös LED lámpát be sem kapcsoltuk. Ekkor döbbennek rá igazán, mi a hatékonyság és a takarékosság közötti különbség. Ehhez plusz segítséget jelenthet, ha a bemutató után a prezentációban megjelenítjük az ábra diagramját is, amely megmutatja, hogy a leghatékonyabb LED-es lámpák is még mindig 70%-ban hőt állítanak elő fény helyett.

*Eltérő technológiával készült fényforrások fény- és hőkibocsátásának százalékos megoszlása egységnyi villamosenergia-felhasználása esetén (forrás: Munkácsy B. 2018)*

Napelemes powerbank teszt

Eszközök: 1 db előre feltöltött napelemes powerbank (a beszerzés során ügyelni kell a minőségre, mert az olcsó eszközök meglepően gyorsan tönkremennek). Az időjárási viszonyok függvényében az eszköz feltöltése több napot is igénybe vehet.

Cél: Megújuló energiaforrással működő eszköz hétköznapi használatának bemutatása.

Feladat:Az eszköz gyakorlati tesztelése. Időtartam: kb. 40 perc (óra elején célszerű elkezdeni). A feladatra jelentkező diákok mobiljai közül kiválasztunk kettő, 50% alatti töltöttségi szintűt. A táblára rögzítjük a kiinduló értéket, majd a telefonokat az óra végéig a powerbankről töltjük.

A figyelemfelhívás fontos a teszt bevezetésekor (pl. „nagyon büszke vagyok az okostelefonomra, de nem a márkája vagy a teljesítménye miatt, hanem azért, mert ma 100%-ban napenergiával működik; tegye fel a kezét, akinek hasonló mobilja van!”).

Üzenet:Az energiaforradalom megkönnyíti a hétköznapokat, ráadásul lehet praktikus és divatos is egyben.

Tapasztalat: A teszt során +30-40%-ot sikerül tölteni a telefonokra. A diákok figyelmét leköti ez a kísérlet, és izgatottan várják az eredményt. Az óra végén 80-90%-uk jelentkezik, ha feltesszük a kérdést, hogy ki az, aki a teszt alapján szívesen használna ilyen eszközt.

*A napelemes powerbank akcióban. Egyszerre akár több eszközön is el lehet végezni a kísérletet (fotó: MEKH)*

Asszociációs játék (Dixit kártyajáték mintájára)

Eszközök:Egy különleges, gondolatébresztő kép, amely összefüggésben van az órán elhangzott ismeretekkel.

Cél: A kreativitás fejlesztése, szabad gondolkodás serkentése, a téma összegzése.

Feladat: Csoportmunka. A tanulóknak ki kell találnia egy olyan szót, gondolatot, idézetet vagy kifejezést, ami a képről az órán elhangzottak alapján eszükbe jut. Nagyon fontos a bátorítás, és annak hangsúlyozása, hogy nincs rossz válasz. Önbizalmuk növelése érdekében fontos a pozitív megerősítés és a dicséret az összes megoldásra.

Üzenet:Légy kreatív, merd kimondani, amire gondolsz, használd az eszed!

Tapasztalat: Eleinte kicsit értetlenkedve fogadják a feladatot, mert sok iskolában nincsenek hozzászokva az efféle feladatokhoz. Egy kis bátorítás után azonban az összes csapatnak sikerült megalkotnia saját képzettársítását. Minden osztályban születnek frappáns, ötletes és kevésbé kreatív, egyszerű megoldások is. A feladat akkor éri el célját, ha mindenki be tud kapcsolódni a játékba.

*Kép az asszociációs feladathoz (forrás: https://allworldbest.blogspot.hu/2016/11/grab-sun-and-moon-creative-photographs.html)*

Összegzés

Az Energiakövetek 2017-es program a résztvevők (9. ábra) visszajelzései alapján sikeresnek és biztatónak nevezhető. Az energetikával foglalkozó szemléletformáló órák akár életre szóló motivációt is nyújthatnak a gyerekeknek. Az Energiakövetek programot 2018-ban is meghirdették, azonban hosszú távon akkor válhat igazán hatékonnyá, ha az energiatudatosság, a környezeti nevelés és a természettudományos összefüggések oktatása sokkal nagyobb szerepet kap a tantervekben és a gyakorlatban egyaránt. Hiszen ne feledjük el, a környezetvédelem ügye egész Földünk jövőjét illetően sorsdöntő jelentőségű, ezért a környezet védelmére irányuló folyamatos nevelés a földrajztanár egyik legalapvetőbb kötelessége (Makádi M. 2013).

*A mosolygós arcok és csillogó szemek minden szónál többet jelentenek (fotó: MEKH)*

Irodalom

Ang, B.W.–Su, B. 2016:Carbon emission intensity in electricity production: A global analysis. Energy Policy 94. pp. 56–63.

Howell, J. P.–Bayliss, D. L. 2014: Mapping energy: Cartographies of energy into the twenty-first century. Geographical Review 104. pp. 209–228.

Kemp, M. 2010:Zero Carbon Britain 2030. Centre for Alternative Technology. 384 p.

Makádi M. (szerk.) 2013:Tanulási-tanítási technikák a földrajztanításban, Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK FFI, Budapest. 216 p.

Mathiesen, B. V.–Lund, H.–Karlsson, K. 2009.The IDA Climate Plan 2050: Background report. The Danish Society of Engineers, IDA, Koppenhága. 191 p.

MEKH 2017: Energiakövetek 2017. „Szuperhősöket” a magyar oktatásba! http://energiakovetek.hu/#three(2017.09.28.)

Munkácsy B. 2005: The wind energy in power production and its importance in geography teaching. International Research in Geographical and Environmental Education14. pp. 133–142.

Munkácsy B.(szerk.) 2011:Erre van előre! Egy fenntartható energiarendszer keretei Magyarországon.ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék – Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület, Budapest. 166 p.

Munkácsy B.(szerk.) 2014:A fenntartható energiagazdálkodás felé vezető út. Erre van előre! Vision 2040 Hungary 2.0. ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék – Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület, Budapest. 196 p.

Munkácsy B. 2018:Energiaföldrajz és energiatervezés. ELTE. 135 p. http://munkacsy.web.elte.hu/energiafoldrajz%20tankonyv.pdf

Shuai, C.–Shen, L.–Jiao, L.–Wu, Y.–Tan, Y. 2017:Identifying key impact factors on carbon emission: Evidences from panel and time-series data of 125 countries from 1990 to 2011. Applied Energy 187. pp. 310–325.

Légy része TE is az energiaforradalomnak! – Szemléletformáló tanítási óra

2018-08-022018-09-11 geometodika Szólj hozzá!

CSONTOS CSABA PÉTER

Ph.D. hallgató, ELTE TTK, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék

csontos.csaba@ttk.elte.hu

A 2017-es Energiakövet program céljairól már írtunk. A folyóirat 2018. évi 3. számában pedig olvashatók lesznek a program metodikai tapasztalatai. Ezúttal az egyik foglalkozás, tanítási óra anyagát tesszük közzé.

Az óra célja a diákok energetikával kapcsolatos szemléletformálása, valamint az energiatudatos életstílusra való nevelése. A napenergia példáján keresztül lehetőség nyílik az energiaforradalom termelési és fogyasztási oldalának bemutatására, továbbá a különböző természettudományos ismeretek szintetizálására és az energiaföldrajzi összefüggések felvázolására. A tanulók motiváltságát és figyelmét a 21. századi ötletek, megoldások interaktív bemutatásával és a kötetlenebb hangulat kialakításával lehet fenntartani.

Az óra három nagy egységből áll, amelyek között szoros logikai kapcsolat van. A legfontosabb üzenetekre alapozó vetélkedő, a látványos, de ugyanakkor egyszerű „energiahatékony lámpák” bemutatása, valamint a napelemes mobiltelefontöltő teszt dinamikát és változatosságot adhat a foglalkozásnak. Az információk élményszerű átadását egy színes és célratörő prezentáció segíti, a gyerekek kreativitását pedig az óra végén egy asszociációs játék teszi próbára.

Az óra első harmadában az energiagazdálkodással összefüggő, globális környezeti problémák kerülnek fókuszba. Az egyéni felelőségvállalás iránti igény kialakítását ez a szakasz alapozza meg. Logikai láncok segítségével a diákok egy komplex képet kaphatnak arról, hogy a népesedési válság, a túlfogyasztás, valamint a nem megújuló és nem fenntartható energiaforrások használata mekkora kihívás elé állítja az emberiséget.

*Tapasztalatszerzés energiahatékony lámpákkal (fotó: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal)*

A második harmadban a fent említett környezeti válságok kezelésének egyik leghatékonyabb eszköze, az energiaforradalom kerül fókuszba. A napjainkban zajló dinamikus energiaátmenet termelési oldalának, azaz a megújuló és a fenntartható energiaforrások (ennek az órának a keretében főként a napenergia) hétköznapi hasznosításának bemutatása a cél. Az óra ezen szakaszában a kritikus hozzáállás és a rendszerben való gondolkodás elmélyítése is fontos szerepet kap.

A foglalkozás utolsó részében bemutatásra kerül az energiaforradalom termelési oldala, amelynek legfontosabb eleme a hatékonyság és a takarékosság közötti különbség megértetése. E harmadnak az egyéni felelősségérzet kialakítása, a tudatos energiafelhasználás és fogyasztói magatartás csírájának elvetése a célja. Ehhez nagy segítséget jelentenek: az „energiahatékony lámpák” bemutató, a Jevons-paradoxonra épülő gondolatkísérlet, valamint az energiatakarékossági tippek és praktikák megbeszélése.

A 45 perces tanítási óra az asszociációs játékkal, a vetélkedő eredményhirdetésével, a napelemes mobiltöltő teszt eredmények értékelésével, valamint az energiaforradalommal kapcsolatos legfontosabb információk rövid összegzésével zárul.

A foglalkozás tanítási vázlata, annak indoklása és prezentációja itt érhető el.

Az „Energiakövetek 2017” program bemutatása

2017-10-062017-10-06 geometodika Szólj hozzá!

Szerzők:

Nagy Bence egyetemi hallgató, Eötvös Loránd Tudományegyetem biológia-földrajz osztatlan tanári mesterszak / kisgomba65@gmail.com

Csontos Csaba Péter egyetemi hallgató, Eötvös Loránd Tudományegyetem geográfus Msc / csocso777@gmail.com

Bevezetés

Az Energiakövetek 2017 program bemutatása

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2017 márciusában egy hazánkban eddig egyedülálló pályázatot hirdetett meg. Az Energiakövetek 2017 névre keresztelt programban olyan egyetemi hallgatók jelentkezését várták, akik jártasak a természettudományokban és elkötelezettek a jövő generációinak energetikai témájú szemléletformálásában. Ennek oka az a felismerés, miszerint korunk egyik legégetőbb globális problémája a helytelen erőforrásgazdálkodás és a pazarló életstílusból fakadó felelőtlen energiafelhasználás. A huszonegyedik század globalizált és erősen digitalizált világa új kihívások elé állítja a tanárokat, hiszen a diákok érdeklődési köre jelentősen megváltozott, ezért a hagyományos értékek megtartása mellett az oktatási módszertan és a tananyag folyamatos frissítésére is szükség van. Erre utal a projekt jelmondata is: „Szuperhősöket a magyar oktatásba!”. A hallgatóknak egyedi, interaktív és holisztikus megközelítésű negyvenöt perces óraterveket kellett készíteni, amelyek új benyomásokkal aktívan képesek formálni a diákok energiahasználatról kialakított képét és hozzáállását. Az óravázlat megvalósításához a MEKH százezer forintos “kreatív eszközkeretet” is biztosított, amely garantálja, hogy az órák igazán innovatívak, szemléletesek és élvezetesek legyenek, továbbá háromszázezer forint ösztöndíjat, amit az energiakövetek szabadon felhasználhatnak (MEKH 2017).

A tavasszal lezárult pályázási időszakban harminckilenc pályamű érkezett be. Mindegyiknek részletes óratervet, költségtervezetet és maximum egy perc hosszúságú bemutatkozó motivációs videót kellett tartalmaznia. A pályázatokat egy három fős bizottság bírálta, akik a szakmai tartalom mellett a tanórai alkalmazhatóságot is vizsgálták. A zsűri végül négy Energiakövetet hirdetett ki, közülük Csontos Csaba Péter, Molnár Janka Sára és Nagy Bence az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának hallgatói, míg Gyulánszki Zsuzsanna a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karának hallgatója.

*Az „Energiakövetek”: Gyulánszki Zsuzsanna, Molnár Janka Sára, Nagy Bence, Csontos Csaba Péter Cseh László zsűritaggal (fotó: MEKH)*

Szakmai felkészültség

A szakmai felkészítéséhez a MEKH minden segítséget megadott. Ezért felkészítő, kommunikációs és szakmai tréningeken is részt vehettünk. Ezen kívül több helyi és országos médiumban is megjelenési lehetőséget kaptunk azért, hogy a program szemléletformáló üzenetét a lehető legszélesebb társadalmi réteghez eljuttathassuk. 2017 őszétől kezdetét vette aktív szerepvállalásunk. Hárman közülünk középiskolákban, egy követ pedig általános iskolákban tartja meg a rendhagyó tanórákat. A MEKH elvárása szerint fejenként legalább öt-öt, azaz összesen húsz órát kell tanítanunk, lehetőség szerint az országot minél jobban lefedve. A program kihirdetése után az első visszajelzések nagyon pozitívak voltak és annyira sok iskola jelezte részvételi szándékát, hogy a tervezett húsz óra nem bizonyult elegendőnek.

Külföldi példák

Az Energiakövetek 2017 program Magyarországon ugyan újdonságnak számít, de a világ számos országban már működik, és nagy sikereket ért el néhány hasonló kezdeményezés. Az egyik nagyszabású projektet a La Manche-csatorna két partján fekvő angol és francia önkormányzatok indították el. A SEACS névre keresztelt sokrétű energiaprogram egyik kulcseleme a felvilágosító tanórák szervezése, iskolák közötti energiatakarékossági versenyek megrendezése és új oktatási módszerek kidolgozása volt. A feladatot öt teljes állású Klíma- és Energiakövet koordinálta, akik a tanárokkal együttműködve közös oktatási programot dolgoztak ki (SEACS 2014).

Személyes motivációnk

Hiszünk abban, hogy a jövőt formálni leginkább az oktatással és a hiteles ismeretterjesztéssel lehet. Rossz beidegződéseinken nehéz változtatni, ezért kulcsfontosságú, hogy a gyermekekben minél fiatalabb korban kialakítsuk az energia- és környezettudatos élethez szükséges szemléletet. A naponta meghozott apró döntéseink is óriási hatással vannak környezetünkre. Az egyik legfontosabb üzenetünk a diákoknak, hogy tetteikkel ők formálják a jövőt. Hosszútávon minden mozdulatuknak pozitív vagy negatív következményei lesznek. Ezért nekünk, Energiaköveteknek kiemelt felelőségünk van abban, milyen példát mutatunk a diákoknak. Arra törekszünk, hogy az élet minden területén követendő mintát szolgáltassunk és inspirációt nyújtsunk annak a generációnak, akik már az energiaéhségben szenvedő világba születtek bele. A huszonegyedik század problémáit csak rendszerszintű gondolkodással és közös összefogással, igazi értékek mentén lehet ujjászervezni, hiszen egy olyan társadalomban szeretnénk élni, ahol az egyén felismeri, hogy az emberi boldogság NEM áll összefüggésben az elfogyasztott energia mennyiségével (Munkácsy B. 2014).

Energia a földrajzórán, avagy mi az energiaföldrajz

Felvetődhet azonban a kérdés, hogy miért ennyire fontos a földrajz tanítása során az energetikáról beszélni. Ennek magyarázatát az adja, hogy napjainkban drasztikus energiaátmenet zajlik, amelynek egyik leglátványosabb területe a megújuló energiaforrások forradalma (de a hatékonyság javítása és a tudatos, takarékos energiafelhasználás is éppen ilyen lényeges). A technológia gyors fejlődésével ezek a források évről-évre gazdaságosabban és egyre nagyobb arányban fedezik a világ energiaigényét. Mivel a megújuló energiaforrások alkalmazása együtt jár a decentralizációval, a térbeliség felértékelődésével, így a földrajztudomány is változni, alkalmazkodni kényszerült, így egy újabb, megkerülhetetlen irányzattal, az energiaföldrajzzal bővült. Ezt színvonalasan művelni a geográfia hagyományaihoz híven csak komplex módon, a földrajztudomány és a természettudományok többi ága ismeretanyagának integrálásával lehet (Munkácsy B. 2005).

Az energiaföldrajznak a társadalmi, gazdasági aspektusok mellett nagyon szoros kapcsolata van a környezet- és természetvédelemmel és ebből fakadóan a Föld globális környezeti problémáival, így az éghajlatváltozással (Ang, B.W. – Su, B. 2016; Shuai, C. et al 2017) okozta kihívásokkal is. Rendhagyó óráinkkal, ezért szintetizálni szeretnénk a diákok által korábbi tanulmányaik során már elsajátított természettudományos ismereteket és ebbe a folyamatba segítségül hívjuk az informatikai eszközöket is, hiszen ezek együttes felhasználásával alakulhat ki a gyerekekben az energia- és környezettudatos szemléletmód.

Módszertan

Az óratervekről általánosan

A MEKH nagy mozgásteret biztosított az óratervek témaválasztásában. Emiatt mind a négyen különböző aspektusból közelítettük meg az energiatermelés, -fogyasztás, -pazarlás és -takarékosság összetett kérdéskörét. Az óravázlatok elkészítése során ügyeltünk arra, hogy a természettudományos ismeretek szintetizálását és a komplex összefüggések megértését tapasztalati élménnyé tegyük. Ehhez gondosan kiválogatott képanyagot (Power Point prezentációkkal) és modern eszközöket (lézeres hőmérő, fogyasztásmérő, napelemes mobiltelefontöltő) használunk. Az osztályokat több csoportra bontjuk, ez elősegíti a gördülékenyebb óramenetet és a hatékonyabb tanulást.

Minden megtartott tanóra után fontosnak tartottuk, hogy visszajelzéseket kapjunk, ezért a diákokat arra kérjük, hogy töltsenek ki egy kérdőívet. Az ő véleményük mellett, legalább ilyen fontos a szaktanárok visszajelzése is. Ezen reflexiókat kiértékeljük, és a tapasztalatok alapján, módosítjuk az óráink menetét, így garantálni tudjuk, hogy szakmailag megalapozott, érthető és látványos órákat tartsunk.

Tanítási módszerek

Az egyik fő célunk gyermekek rendszerszintű gondolkodásának fejlesztése. Ahhoz, hogy a diákok az energiatermelést és –felhasználást, valamit az ezzel járó következményeket megértsék, célszerű irányított kérdéseket feltenni számukra. Ezekkel elérhetjük azt is, hogy más természettudományos tantárgyakban megszerzett ismereteiket összekapcsolják és felhasználják. Ezen gondolkodásmód fejlesztéséhez középiskolás diákok számára jó módszer lehet, ha a tanulók csoportokban végig követik a megújuló- és nem megújuló energiaforrások által előállított villamos energia útját. Mondhatni, egy leegyszerűsített életciklus elemzést végeznek, onnantól kezdve, hogy felépítik az erőműveket, odáig, hogy lebontják. Közben feljegyzik, hogy milyen igényei voltak az adott folyamatoknak, és azt is, hogy milyen károsanyag-kibocsátással jártak.

A diákok számára a villamosenergia sok esetben egy megfoghatatlan fogalom, ezért megalkottuk a „pizzaegységet”. Egy pizzaegység kétszázötven wattórának felel meg, mivel számításaink szerint egy ezer watt teljesítményű sütőben négy darab normál pizzát lehet elkészíteni egy óra alatt. Ennyi idő alatt ez a sütő egy kilowattórát, azaz ezer wattórát fogyasztott, így könnyen kiszámolható, hogy egy pizza elkészítése kétszázötven wattórát igényel. A pizza ilyen célú felhasználása ezért is lehet előnyös, mert a pizzát lehet felezni és akár negyedelni is, továbbá ezt az ételt szinte minden gyermek szereti és ismeri.

Az órák sarkalatos kérdése az is, hogy milyen eszközökkel tudjuk az otthonunk energiahatékonyságát növelni. Igazán érdekes azt látni, hogy hogyan befolyásolja egy jégtömb olvadását, illetve egy csésze tea hőmérsékletváltozását néhány centiméter hungarocell szigetelés. Ezt tovább gondolva a diákok megérthetik, hogy miért szükséges a házakat leszigetelni, vagy miért fontos, hogy a hűtőszekrény ajtaját mindig jól becsukják. A világítótestek terén is nagy fejlődés volt az utóbbi tíz évben, a LED fényforrások ugyanis azonos fényteljesítmény mellett hozzávetőlegesen tízszer kevesebb villamos energiát igényelnek. Az óra alkalmával mi ezt fogyasztás- és infrahőmérőkkel bizonyítjuk be. A diákok körében mindig megdöbbenést vált ki, hogy egy hagyományos wolframszálas izzó akár százötven-kétszáz Celsius fokosra is felmelegszik, míg a LED-es az ötven Celsius fokot sem mindig éri el. Mindemellett az fogyasztásmérők tízszeres többlet energiaigényt mérnek a hagyományos fényforrás esetében. Kiemelten fontos szemléltetnünk a diákoknak, hogy minden döntésünknek következménye és energetikai vonzata van. Közös ötletbörzével, energiatudatos tippekkel segítjük a tudatos életstílus kialakítását, például: bevásárláskor kérnek-e műanyag zacskót; a kedvenc üdítőjüket alumínium, PET vagy visszaváltható üveg csomagolásból fogyasztják-e; illetve a lépcsőt vagy a liftet részesítik inkább előnyben.

Összegzés

A MEKH által meghirdetett Energiakövetek 2017 program úttörőnek számít hazánkban. Az energiatudatosság terjesztése, a jövő generációk felvilágosítsa és motiválása kiemelt fontosságú napjaink globális energiaválságban. A környezetvédelem ügye egész Földünk jövőjét illetően sorsdöntő jelentőségű, ezért a környezet védelmére irányuló folyamatos nevelés a földrajztanár egyik legalapvetőbb kötelessége (Makádi M. 2013). Energiakövetként erre most kiváló lehetőségünk nyílik, hiszen számtalan olyan oktatási módszert tudunk alkalmazni, amelyek normál esetben eszközigényük miatt nehezen kivitelezhetők. Továbbá az energiaföldrajz irányzata biztosítja, hogy a diákok naprakész információkat és komplex megközelítést kapjanak a témában. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy az általános és középiskolások számára indított figyelemfelhívó kampány a lehető legszélesebb társadalmi réteghez eljusson. A közösségi média felületeit felhasználva minden esélyünk megvan arra, hogy a program igazán sikeres legyen és 2018-ban újabb “Szuperhősök” érkezzenek a magyar oktatásba. Honlapunk: http://energiakovetek.hu/

Irodalom

Ang, B.W. – Su, B. 2016: Carbon emission intensity in electricity production: A global analysis. Energy Policy, 94. pp. 56–63.
Makádi M. (szerk.) 2013: Tanulási-tanítási technikák a földrajztanításban, Eötvös Loránd Tudományegyetem, TTK? FFI, Budapest 216. p
MEKH 2017: Energiakövetek 2017 “Szuperhősöket” a magyar oktatásba. http://energiakovetek.hu/#three (2017.09.28.)
Munkácsy B. 2005: The Wind Energy in Power Production and Its Importance in Geography Teaching. – International Research in Geographical and Environmental Education 14. 2. pp. 133–142.
Munkácsy B. (szerk.) 2014: A fenntartható energiagazdálkodás felé vezető út Erre van előre! Vision 2040 Hungary 2.0. ELTE TTK, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék, Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület, Budapest, 196 p.
SEACS 2014: Tackling the Energy Challenge Together SEACS Final Project Report. http://en.seacs.eu/wp-content/uploads/2014/02/SEACS-Final-Report-EN.pdf (2017.09.28.)
Shuai, C. – Shen, L. – Jiao, L. – Wu, Y. – Tan, Y. 2017: Identifying key impact factors on carbon emission: Evidences from panel and time-series data of 125 countries from 1990 to 2011. Applied Energy, 187.1. pp. 310–325.

Címke: energiaföldrajz