Szerzők:
Nagy Bence egyetemi hallgató, Eötvös Loránd Tudományegyetem biológia-földrajz osztatlan tanári mesterszak / kisgomba65@gmail.com
Csontos Csaba Péter egyetemi hallgató, Eötvös Loránd Tudományegyetem geográfus Msc / csocso777@gmail.com
Bevezetés
Az Energiakövetek 2017 program bemutatása
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2017 márciusában egy hazánkban eddig egyedülálló pályázatot hirdetett meg. Az Energiakövetek 2017 névre keresztelt programban olyan egyetemi hallgatók jelentkezését várták, akik jártasak a természettudományokban és elkötelezettek a jövő generációinak energetikai témájú szemléletformálásában. Ennek oka az a felismerés, miszerint korunk egyik legégetőbb globális problémája a helytelen erőforrásgazdálkodás és a pazarló életstílusból fakadó felelőtlen energiafelhasználás. A huszonegyedik század globalizált és erősen digitalizált világa új kihívások elé állítja a tanárokat, hiszen a diákok érdeklődési köre jelentősen megváltozott, ezért a hagyományos értékek megtartása mellett az oktatási módszertan és a tananyag folyamatos frissítésére is szükség van. Erre utal a projekt jelmondata is: „Szuperhősöket a magyar oktatásba!”. A hallgatóknak egyedi, interaktív és holisztikus megközelítésű negyvenöt perces óraterveket kellett készíteni, amelyek új benyomásokkal aktívan képesek formálni a diákok energiahasználatról kialakított képét és hozzáállását. Az óravázlat megvalósításához a MEKH százezer forintos “kreatív eszközkeretet” is biztosított, amely garantálja, hogy az órák igazán innovatívak, szemléletesek és élvezetesek legyenek, továbbá háromszázezer forint ösztöndíjat, amit az energiakövetek szabadon felhasználhatnak (MEKH 2017).
A tavasszal lezárult pályázási időszakban harminckilenc pályamű érkezett be. Mindegyiknek részletes óratervet, költségtervezetet és maximum egy perc hosszúságú bemutatkozó motivációs videót kellett tartalmaznia. A pályázatokat egy három fős bizottság bírálta, akik a szakmai tartalom mellett a tanórai alkalmazhatóságot is vizsgálták. A zsűri végül négy Energiakövetet hirdetett ki, közülük Csontos Csaba Péter, Molnár Janka Sára és Nagy Bence az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának hallgatói, míg Gyulánszki Zsuzsanna a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karának hallgatója.
Szakmai felkészültség
A szakmai felkészítéséhez a MEKH minden segítséget megadott. Ezért felkészítő, kommunikációs és szakmai tréningeken is részt vehettünk. Ezen kívül több helyi és országos médiumban is megjelenési lehetőséget kaptunk azért, hogy a program szemléletformáló üzenetét a lehető legszélesebb társadalmi réteghez eljuttathassuk. 2017 őszétől kezdetét vette aktív szerepvállalásunk. Hárman közülünk középiskolákban, egy követ pedig általános iskolákban tartja meg a rendhagyó tanórákat. A MEKH elvárása szerint fejenként legalább öt-öt, azaz összesen húsz órát kell tanítanunk, lehetőség szerint az országot minél jobban lefedve. A program kihirdetése után az első visszajelzések nagyon pozitívak voltak és annyira sok iskola jelezte részvételi szándékát, hogy a tervezett húsz óra nem bizonyult elegendőnek.
Külföldi példák
Az Energiakövetek 2017 program Magyarországon ugyan újdonságnak számít, de a világ számos országban már működik, és nagy sikereket ért el néhány hasonló kezdeményezés. Az egyik nagyszabású projektet a La Manche-csatorna két partján fekvő angol és francia önkormányzatok indították el. A SEACS névre keresztelt sokrétű energiaprogram egyik kulcseleme a felvilágosító tanórák szervezése, iskolák közötti energiatakarékossági versenyek megrendezése és új oktatási módszerek kidolgozása volt. A feladatot öt teljes állású Klíma- és Energiakövet koordinálta, akik a tanárokkal együttműködve közös oktatási programot dolgoztak ki (SEACS 2014).
Személyes motivációnk
Hiszünk abban, hogy a jövőt formálni leginkább az oktatással és a hiteles ismeretterjesztéssel lehet. Rossz beidegződéseinken nehéz változtatni, ezért kulcsfontosságú, hogy a gyermekekben minél fiatalabb korban kialakítsuk az energia- és környezettudatos élethez szükséges szemléletet. A naponta meghozott apró döntéseink is óriási hatással vannak környezetünkre. Az egyik legfontosabb üzenetünk a diákoknak, hogy tetteikkel ők formálják a jövőt. Hosszútávon minden mozdulatuknak pozitív vagy negatív következményei lesznek. Ezért nekünk, Energiaköveteknek kiemelt felelőségünk van abban, milyen példát mutatunk a diákoknak. Arra törekszünk, hogy az élet minden területén követendő mintát szolgáltassunk és inspirációt nyújtsunk annak a generációnak, akik már az energiaéhségben szenvedő világba születtek bele. A huszonegyedik század problémáit csak rendszerszintű gondolkodással és közös összefogással, igazi értékek mentén lehet ujjászervezni, hiszen egy olyan társadalomban szeretnénk élni, ahol az egyén felismeri, hogy az emberi boldogság NEM áll összefüggésben az elfogyasztott energia mennyiségével (Munkácsy B. 2014).
Energia a földrajzórán, avagy mi az energiaföldrajz
Felvetődhet azonban a kérdés, hogy miért ennyire fontos a földrajz tanítása során az energetikáról beszélni. Ennek magyarázatát az adja, hogy napjainkban drasztikus energiaátmenet zajlik, amelynek egyik leglátványosabb területe a megújuló energiaforrások forradalma (de a hatékonyság javítása és a tudatos, takarékos energiafelhasználás is éppen ilyen lényeges). A technológia gyors fejlődésével ezek a források évről-évre gazdaságosabban és egyre nagyobb arányban fedezik a világ energiaigényét. Mivel a megújuló energiaforrások alkalmazása együtt jár a decentralizációval, a térbeliség felértékelődésével, így a földrajztudomány is változni, alkalmazkodni kényszerült, így egy újabb, megkerülhetetlen irányzattal, az energiaföldrajzzal bővült. Ezt színvonalasan művelni a geográfia hagyományaihoz híven csak komplex módon, a földrajztudomány és a természettudományok többi ága ismeretanyagának integrálásával lehet (Munkácsy B. 2005).
Az energiaföldrajznak a társadalmi, gazdasági aspektusok mellett nagyon szoros kapcsolata van a környezet- és természetvédelemmel és ebből fakadóan a Föld globális környezeti problémáival, így az éghajlatváltozással (Ang, B.W. – Su, B. 2016; Shuai, C. et al 2017) okozta kihívásokkal is. Rendhagyó óráinkkal, ezért szintetizálni szeretnénk a diákok által korábbi tanulmányaik során már elsajátított természettudományos ismereteket és ebbe a folyamatba segítségül hívjuk az informatikai eszközöket is, hiszen ezek együttes felhasználásával alakulhat ki a gyerekekben az energia- és környezettudatos szemléletmód.
Módszertan
Az óratervekről általánosan
A MEKH nagy mozgásteret biztosított az óratervek témaválasztásában. Emiatt mind a négyen különböző aspektusból közelítettük meg az energiatermelés, -fogyasztás, -pazarlás és -takarékosság összetett kérdéskörét. Az óravázlatok elkészítése során ügyeltünk arra, hogy a természettudományos ismeretek szintetizálását és a komplex összefüggések megértését tapasztalati élménnyé tegyük. Ehhez gondosan kiválogatott képanyagot (Power Point prezentációkkal) és modern eszközöket (lézeres hőmérő, fogyasztásmérő, napelemes mobiltelefontöltő) használunk. Az osztályokat több csoportra bontjuk, ez elősegíti a gördülékenyebb óramenetet és a hatékonyabb tanulást.
Minden megtartott tanóra után fontosnak tartottuk, hogy visszajelzéseket kapjunk, ezért a diákokat arra kérjük, hogy töltsenek ki egy kérdőívet. Az ő véleményük mellett, legalább ilyen fontos a szaktanárok visszajelzése is. Ezen reflexiókat kiértékeljük, és a tapasztalatok alapján, módosítjuk az óráink menetét, így garantálni tudjuk, hogy szakmailag megalapozott, érthető és látványos órákat tartsunk.
Tanítási módszerek
Az egyik fő célunk gyermekek rendszerszintű gondolkodásának fejlesztése. Ahhoz, hogy a diákok az energiatermelést és –felhasználást, valamit az ezzel járó következményeket megértsék, célszerű irányított kérdéseket feltenni számukra. Ezekkel elérhetjük azt is, hogy más természettudományos tantárgyakban megszerzett ismereteiket összekapcsolják és felhasználják. Ezen gondolkodásmód fejlesztéséhez középiskolás diákok számára jó módszer lehet, ha a tanulók csoportokban végig követik a megújuló- és nem megújuló energiaforrások által előállított villamos energia útját. Mondhatni, egy leegyszerűsített életciklus elemzést végeznek, onnantól kezdve, hogy felépítik az erőműveket, odáig, hogy lebontják. Közben feljegyzik, hogy milyen igényei voltak az adott folyamatoknak, és azt is, hogy milyen károsanyag-kibocsátással jártak.
A diákok számára a villamosenergia sok esetben egy megfoghatatlan fogalom, ezért megalkottuk a „pizzaegységet”. Egy pizzaegység kétszázötven wattórának felel meg, mivel számításaink szerint egy ezer watt teljesítményű sütőben négy darab normál pizzát lehet elkészíteni egy óra alatt. Ennyi idő alatt ez a sütő egy kilowattórát, azaz ezer wattórát fogyasztott, így könnyen kiszámolható, hogy egy pizza elkészítése kétszázötven wattórát igényel. A pizza ilyen célú felhasználása ezért is lehet előnyös, mert a pizzát lehet felezni és akár negyedelni is, továbbá ezt az ételt szinte minden gyermek szereti és ismeri.
Az órák sarkalatos kérdése az is, hogy milyen eszközökkel tudjuk az otthonunk energiahatékonyságát növelni. Igazán érdekes azt látni, hogy hogyan befolyásolja egy jégtömb olvadását, illetve egy csésze tea hőmérsékletváltozását néhány centiméter hungarocell szigetelés. Ezt tovább gondolva a diákok megérthetik, hogy miért szükséges a házakat leszigetelni, vagy miért fontos, hogy a hűtőszekrény ajtaját mindig jól becsukják. A világítótestek terén is nagy fejlődés volt az utóbbi tíz évben, a LED fényforrások ugyanis azonos fényteljesítmény mellett hozzávetőlegesen tízszer kevesebb villamos energiát igényelnek. Az óra alkalmával mi ezt fogyasztás- és infrahőmérőkkel bizonyítjuk be. A diákok körében mindig megdöbbenést vált ki, hogy egy hagyományos wolframszálas izzó akár százötven-kétszáz Celsius fokosra is felmelegszik, míg a LED-es az ötven Celsius fokot sem mindig éri el. Mindemellett az fogyasztásmérők tízszeres többlet energiaigényt mérnek a hagyományos fényforrás esetében. Kiemelten fontos szemléltetnünk a diákoknak, hogy minden döntésünknek következménye és energetikai vonzata van. Közös ötletbörzével, energiatudatos tippekkel segítjük a tudatos életstílus kialakítását, például: bevásárláskor kérnek-e műanyag zacskót; a kedvenc üdítőjüket alumínium, PET vagy visszaváltható üveg csomagolásból fogyasztják-e; illetve a lépcsőt vagy a liftet részesítik inkább előnyben.
Összegzés
A MEKH által meghirdetett Energiakövetek 2017 program úttörőnek számít hazánkban. Az energiatudatosság terjesztése, a jövő generációk felvilágosítsa és motiválása kiemelt fontosságú napjaink globális energiaválságban. A környezetvédelem ügye egész Földünk jövőjét illetően sorsdöntő jelentőségű, ezért a környezet védelmére irányuló folyamatos nevelés a földrajztanár egyik legalapvetőbb kötelessége (Makádi M. 2013). Energiakövetként erre most kiváló lehetőségünk nyílik, hiszen számtalan olyan oktatási módszert tudunk alkalmazni, amelyek normál esetben eszközigényük miatt nehezen kivitelezhetők. Továbbá az energiaföldrajz irányzata biztosítja, hogy a diákok naprakész információkat és komplex megközelítést kapjanak a témában. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy az általános és középiskolások számára indított figyelemfelhívó kampány a lehető legszélesebb társadalmi réteghez eljusson. A közösségi média felületeit felhasználva minden esélyünk megvan arra, hogy a program igazán sikeres legyen és 2018-ban újabb “Szuperhősök” érkezzenek a magyar oktatásba. Honlapunk: http://energiakovetek.hu/
Irodalom
- Ang, B.W. – Su, B. 2016: Carbon emission intensity in electricity production: A global analysis. Energy Policy, 94. pp. 56–63.
- Makádi M. (szerk.) 2013: Tanulási-tanítási technikák a földrajztanításban, Eötvös Loránd Tudományegyetem, TTK? FFI, Budapest 216. p
- MEKH 2017: Energiakövetek 2017 “Szuperhősöket” a magyar oktatásba. http://energiakovetek.hu/#three (2017.09.28.)
- Munkácsy B. 2005: The Wind Energy in Power Production and Its Importance in Geography Teaching. – International Research in Geographical and Environmental Education 14. 2. pp. 133–142.
- Munkácsy B. (szerk.) 2014: A fenntartható energiagazdálkodás felé vezető út Erre van előre! Vision 2040 Hungary 2.0. ELTE TTK, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék, Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület, Budapest, 196 p.
- SEACS 2014: Tackling the Energy Challenge Together SEACS Final Project Report. http://en.seacs.eu/wp-content/uploads/2014/02/SEACS-Final-Report-EN.pdf (2017.09.28.)
- Shuai, C. – Shen, L. – Jiao, L. – Wu, Y. – Tan, Y. 2017: Identifying key impact factors on carbon emission: Evidences from panel and time-series data of 125 countries from 1990 to 2011. Applied Energy, 187.1. pp. 310–325.