Így élnek mások – interaktív foglalkozás 7. osztályosok számára az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban az Anthropolisz Egyesület Így élnek mások — Felfedező projekt a világ körül (2012) kiadványa alapján
Így élnek mások – projektkiadvány
A projekt tartalma
Az „Így élnek mások” projekt magját 16 család fotója adja. A fényképen látható családok a világ különböző kultúráinak és életmódjainak sokszínűségét mutatják be. A tanulók különböző életformákat, lakásviszonyokat, társadalmi helyzeteket ismerhetnek meg.
A projekt célja
A tanulók …
sztereotípiák és előítéletek nélkül fedezzék fel a kulturális sajátosságokat. Ismerjék fel, hogy az embereknek – helyzetüknél fogva – különböző lehetőségeik vannak egyetemes szükségleteik (lakni, enni, játszani, tanulni…) kielégítésére;
fejlődjön a szociális kompetenciájuk, kapcsolatteremtési készségük;
megtanuljanak érvelni, több szempont alapján mérlegelni, mások véleményét elfogadni.
Előzmények
A foglalkozásokat földrajzóra keretében, az aktuális tananyaghoz kapcsolódóan tartottam. A kontinensek földrajzával ismerkedtünk, ebbe illesztettem bele a különböző családok életét feldolgozó témát.
Előkészítés
A foglalkozásokat megelőző órán arra kértem a tanulókat, hogy a következő alkalomra nyolc négy fős csoportba szerveződjenek, ennek megfelelően rendezzék be a termet. Gyakran dolgozunk csoportban, ez tehát nem okozott gondot. A szükséges eszközöket (füzet, színes ceruzák, földrajzi atlasz) hozniuk kellett.
A munka menete
1. foglalkozás
Ismerkedés a képekkel
Nyolc képet választottam ki a tizenhatból, olyan családokét, amelyek országairól (vagy legalább a kontinensről) már tanultunk a tanév során. A képeket elhelyeztem az osztályteremben úgy, hogy jól körüljárhatók legyenek. Majd „csendes múzeumi séta” következett. A tanulók tanulmányozták a fényképeket, akár jegyzetelhettek is, azonban egymással nem beszélhettek.
Csendes múzeumi séta
A csendes vizsgálódás után a tanulók visszatértek csoportjaikhoz.
A következő kérdésekre kellett önállóan, írásban válaszolniuk:
Mi jutott eszedbe a képen látottakról?
Mi meglepő a képen?
Mi tett kíváncsivá a képekkel kapcsolatban?
Benyomások
Ismerkedés a családdal – Amiről tudni szeretnék
Miután a gyerekek megválaszolták a kérdéseket, megoszthatták válaszaikat egymással a csoporton belül, arra kértem a csoportokat, hogy válasszanak egy-egy képet, és adjanak választ közösen az alábbi kérdésekre:
Melyik országból származhat a család? Miből gondoljátok?
Milyen életkörülmények között élnek? Mi utal erre?
A gyerekek saját csoportjaikon belül megvitatták a kérdéseket.
Ismerkedés a családdalIsmerkedés a családdalIsmerkedés a családdal
Mire vagy kíváncsi? – Kérdezz a családtól!
Mit szeretnék tudni?
Ezután a tanulók a családhoz intéztek kérdéseket, amelyeket egymással is megosztottak a csoportok. Majd minden csoport megkapta „saját” családja részletes névjegykártyáját, amit összevetettek a családról, családtagokról alkotott elképzeléseikkel. Végül egy közös világtérképen kiszínezték az ország erületét, ahol a család él.
2. foglalkozás
Legbecsesebb tárgyak – vágyak
A fotókon látható tárgyak közül ki kellett választaniuk a tanulóknak, melyik lehet az, amelyet az egyes családtagok a legnagyobb becsben tartanak.
Melyek a legfontosabbak a család létfenntartásához?
Vajon milyen ajándéknak örülnének a családok, családtagok a legjobban?
Ismét összehasonlították elképzeléseiket a tényekkel.
„Az én családi fotóm”
A továbbiakban arról beszélgettünk, miben különbözne a saját családjukról készült kép a most megismert családétól. Mik az ő vágyaik, mi jelenti számukra a legfőbb értékeket.
„Ha a te családodról készülne hasonló fotó, mit ábrázolna, a feltett kérdésekre mik lennének a te válaszaid?”
Tapasztalataim
A téma nagyon jól illeszthető a földrajzórák sorába, akár a kontinensek témakörében, akár a társadalomföldrajzi témák keretén belül a globális problémák, pl. szegénység témakörében. A projekt remek módszer a szegénységgel szembeni érzékenyítésre. A tanulók nagy érdeklődéssel dolgoztak.
A gyerekek véleménye
„nagyon érdekes volt látni, hogy milyen sokféle család van”
„sokkal jobban tudom értékelni azt, amim van”
„nem az anyagiak jelentik a boldogságot”
„amikor országokról tanulunk, ott igazi emberek élnek”
„sosem láttam még közelről ilyen szegénységet”
„elfogadóbb leszek”
Forrás:
Így élnek mások – Felfedező projekt a világ körül, Anthropolis Egyesület, 2012
Képek: a szerző saját felvételei (a fotók jogtiszták, szabadon felhasználhatók)
A Budapesti Pedagógiai Oktatási Központ 2017. november 13-17. között szervezi meg az Őszi Pedagógiai Napokat. A rendezvénysorozat keretében a plenáris előadások és szakmai műhelyfoglalkozások mellett számos bemutatóórát, foglalkozást kínálnak a különböző szakterületeken az érdeklődő, szakmai gyakorlatukat felfrissíteni, gazdagítani, megújítani kívánó pedagógusok számára.
A programkínálat kiemelt témakörei az intézményfejlesztés, a pedagógiaiinnovációk és az eredményestanulás.
A honlapról szintén letölthető a teljes programfüzet, valamint a plakát.
A programok ingyenesen látogathatók, azonban a helyszínek korlátozott vendéglétszáma miatt a részvétel a Budapesti POK honlapján történő regisztrációhoz kötött.
Az Őszi Pedagógiai Napok keretében Arday István OFI munkatárs, tankönyvszerző, szerkesztő tart előadást és konzultációt az OFI-s tankönyvek fejlesztéséről és az online tankönyvek használatáról.
Téma: Új generációs földrajztankönyvek fejlesztése
Időpont: 2017. november 13. (hétfő) 15:00–16:00
Helyszín: Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az Oktatási Hivatal bázisintézménye,1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.
A legutóbbi kutatások alapján tudósok figyelmeztetnek arra, hogy a világ sós tavai végveszélyben vannak. A Föld különböző pontjain elhelyezkedő tavak mélysége és területe csökkenő tendenciát mutat, elsősorban az emberi vízhasználatnak köszönhetően. Ha ezek a tavak kiszáradnak, az élővirágra és a gazdaságra is jelentős hatással lehetnek.
Az Urmia-tó vízszintjének változása 1984 és 2003 között. Forrás.
A Nature Geoscience című folyóiratban megjelent cikk bemutatja, hogy a világ különböző pontjain, az Antarktika kivételével, minden földrészen drasztikusan csökken a sós tavak területe. A cikkben közölt térkép alapján Ázsiában a Holt-tenger, az Urmia-tó, a Lop-Nór, az Ebi-tó és az Aral-tó; Amerikában a Nagy-sóstó, a Salton-tó, az Owens-tó, és a Poopói-tó, Afrikában a Csád-tó; míg Ausztráliában a Corangamite-tó van a legnagyobb veszélyben.
A sóstavak fontos élőhelyeknek számítanak a vándormadarak számára, mert hatalmas mennyiségben találhatnak sórákokat és sólegyeket. Az ipar számára is negatív hatással lehet a kiszáradásuk: számos ásványianyag-lelőhely károsulna. A turizmus is jelentősen lecsökkenne ezeken a helyeken, például a Holt-tenger vízszintcsökkenése már most hatással van a turizmusra. A sós tavaknak közvetlen hatása is van a helyiek egészségére. Ha ezek a tavak kiszáradnak, hatalmas mennyiségű por kerül a levegőbe és az emberek tüdejébe. A megnövekedett porkoncentráció miatt jelentősen megnőtt a légzésszervi megbetegedések száma ezen tavak környékén. Például az USA-ban, az Owens-tó közelében levő Los Angeles városa több pénzt fog költeni az elkövetkező 25 évben a száraz por miatt kialakuló betegségek ellátására, mint maga a kitermelt víz értéke.
A tudóscsoport esettanulmányként mutatja be az Utah állambeli Nagy-sóstó helyzetét. Az utóbbi 160 évben több, mint 3 méterrel csökkent tó vízszintje, a területe pedig 50 %-kal lett kisebb. A közelben levő Salt Lake City városát pedig közvetlenül sújtják a porviharok.
A cikk alapján bebizonyosodik, hogy a tavak vízszintjének csökkenése nem elsősorban a hosszú távú éghajlatváltozás eredménye, hanem az emberi vízhasználat miatt jött létre. A vízfelhasználás nagy részét a mezőgazdaság adja. Például a Nagy-sóstóba folyó Bear-folyó emberi vízfelhasználásának 92%-át a mezőgazdaság adta.
A tudósok szerint a tavak egészséges állapotának visszaállításához jelentős mennyiségű vízre volna szükség. Például a Nagy-sóstó egyensúlyi állapotához közel 30%-kal több befolyó víz kellene.
Források:
Wayne A. Wurtsbaugh, Craig Miller, Sarah E. Null, R. Justin DeRose, Peter Wilcock, Maura Hahnenberger, Frank Howe, Johnnie Moore. Decline of the world’s saline lakes. Nature Geoscience, 2017; DOI: 10.1038/ngeo3052
„A kőszén mozgatja a világot. A gyors haladás lelke őtőle jön; vasút, gőzhajó tőle kölcsönzi csodaerejét; minden gép, mely alkot, teremt, a kőszén által él…” – olvashatjuk Jókai Mór klasszikus sorait a Fekete gyémántok című regényében. A mű születése után közel másfél évszázaddal a párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) kiadott „Renewables 2017” című tanulmányapedig arról ad hírt, hogy 2016-ban a világon duplájára nőtt a fotovoltaikus áramtermelő kapacitás. A világon hónapról-hónapra egyre több, lítiumos-akkumulátorral működő elektromos autó talál gazdára. Talán nem túlzás azt állítani, hogy hamarosan a lítium mozgatja a világot.
2015-ben világszerte egy millió elektromos személyautót használtak, 2016-ban már két millió gurult az utakon. A növekedésben minden bizonnyal szerepet játszottak a különböző kormányok vásárlásösztönző programjai. A világon még így is csak a személygépkocsik 0,2 százaléka villanymeghajtású. Az elektromos mobilitásban Norvégia jár az élen, ahol az autók 29 százaléka elektromos meghajtású. Norvégiát követi a sorban Hollandia (6,4%), Svédország (3,4%), valamint Kína, Franciaország és Anglia (1,5-1,5%). Az IEA számításai szerint 2020 és 2025 között az elektromos autók száma elérheti a 40-70 millió darabot. Ezt az előrejelzést a Nemzetközi Energiaügynökség az egyes országok nemzeti célirányzataira és az autógyárak prognózisaira alapozza. Egyre többen vásárolják majd ezeket az autókat, amelyek egyre több kilométert tudnak megtenni egy feltöltéssel, lehetővé téve akár egy ország átszelését megállás nélkül.
Az indiai kormány azt tervezi, hogy a benzin- és dízel hajtású autókat végképp száműzik az utakról, 2030-ra csak elektromos autókkal közlekednek. Az elektromos autók egyre nagyobb teret hódítanak a világon, az előrejelzések szerint 2030-ra a mostani 1%-os szintről akár 30%-ra is növekedhet az arányuk az autók piacán.
Az IEA tanulmánya szerint a következő öt évben kétszeresére nő az elektromos járművek áramfogyasztása. 2022-re várhatóan ezer gigawattal nő majd a megújuló energiaforrásokra épülő áramtermelés, ami nagyjából a jelenleg aktív szenes áramtermelő kapacitás fele. 2017-ben 12 százalékkal több megújuló energiaforrásra épülő új áramtermelési kapacitást kapcsolnak hálózatra, mint tavaly, aminek többségét a fotovoltaikus (napelemes, PV) forrás teszi ki. A megújuló áramtermelési források növekedésének kétharmad részét három ország adja: Kína, India és az Amerikai Egyesült Államok. Földünk napelemes áramtermelési kapacitása 2022-re már meg fogja haladni India és Japán mai teljes áramtermelési kapacitását. A megújuló energiaforrásokra támaszkodó áramtermelés növelésében Kína élenjár, 2022-ig a 360 gigawattos globális kapacitásnövekedés 40 százalékát fogja adni. Kína már túlteljesítette a 2020-ra tervezett napelemes kapacitásnövelési célját is, de a szélerőművei által termelt elektromos energia mennyisége is több már, mint ahogyan azt előzetesen tervezte.
Lítium nélkül nem megy
Az elektromos autókat fejlesztő mérnökök számára a legnagyobb kihívás az elektromos motor meghajtásához szükséges villamos energia hatékony tárolása. Ezekben az autókban az energiát lítiumion-akkumulátorban tárolják. Számos kísérlet folyik a világon a biztonságos, a hosszabb élettartamú és a több áram tárolására alkalmas akkumulátorok kifejlesztésére. 2020-ban a világon a lítiumion-akkumulátorok 62%-át Kínában gyártják majd, de az Amerikai Egyesült Államok, Dél-Korea és Lengyelország is komoly piaci szereplő.
Egy kis kémia és fizika
A lítiumion-akkumulátorokban a töltés tárolásáról lítiumionok gondoskodnak, amelyek töltéskor a negatív, szénalapú elektródához, kisütéskor pedig a pozitív fém-oxid-elektródához vándorolnak. Az újratölthető lítiumion-akkumulátorok élettartama véges. Ennek az az oka, hogy az akkumulátor lemerülésekor lezárul egy töltésciklus, de a félig lemerült akkumulátor újratöltése is egy töltésciklust jelent, így idővel az akkumulátor kapacitása lassan csökken. Például a notebookhoz készített Li-ion-akkumulátoroknak általában 300 teljes töltésciklus után már kevesebb mint 80%-os a kapacitásuk. A nagyobb autógyártók is csak bonyolult eljárásokkal tudták nyolc év fölé tornászni a lítiumion-akkumulátorok életciklusát.
Az Apple a felhasználóinak ezt így magyarázza
A lítiumion-akkumulátort akkor töltheted, amikor csak szeretnéd. Nem kell megvárnod a teljesen lemerülését ahhoz, hogy újratölthesd. Az Apple lítiumion-akkumulátorai töltési ciklusokban működnek. Egy töltési ciklus akkor fejeződik be, amikor felhasználtál (lemerítettél) az akkumulátorkapacitás 100%-ának megfelelő mennyiséget, de nem feltétlenül egyetlen töltés alkalmával. Előfordulhat például, hogy egyik nap az akkumulátorkapacitás 75%-át használod fel, majd éjszaka teljesen újratöltöd. Ha a következő nap 25%-ot használsz fel, akkor felhasználtad összesen a 100%-ot, és a két nap használata összeadódik egyetlen töltési ciklussá. Egy ciklus befejezése több napig is tarthat. Bármilyen típusú akkumulátor kapacitása lecsökken bizonyos számú újratöltés után. A lítiumionos akkumulátorok esetében is minden teljes töltési ciklus során egy kicsit csökken a kapacitás. Az Apple lítiumion-akkumulátorai úgy lettek megtervezve, hogy eredeti kapacitásuk legalább 80%-át megőrizzék sok töltési cikluson át. Ezek a ciklusszámok termékenként eltérnek. (https://www.apple.com/hu/batteries/why-lithium-ion)
A lítium (Li) az alkálifémek közé tartozó kémiai elem, elnevezése a görög lithosz (=kő) szóból származik. Elemi állapotban lágy, ezüstfehér színű fém. A lítium a vágásfelületén fémesen csillog, de ha nedves levegővel érintkezik, akkor a korrodálódás miatt ezüstszürke, majd fekete lesz. A természetben csak vegyületeiben fordul elő. A lítium pegmatit ásványokban és (a lítiumion oldhatósága miatt) óceánokban található, ezért gyakran nyerik ki telített sósvízből és agyagból.
2013 óta a lítium ára duplájára nőtt a világon, mert egyre több akkumulátor készül. Az előrejelzések szerint az áremelkedés folytatódik, ugyanis a kereslettel nem tart lépést a kínálat. Jelenleg 9 000 USD a lítium tonnánkénti ára, de az előrejelzések szerint hónapokon belül meghaladhatja a 10 ezer dollárt is. További áremelkedésre lehet számítani, mert az elmúlt két évtizedben nem bukkantak jelentős lítium-lelőhelyre.
Bolívia, Argentína és Chile alkotják a „lítium háromszöget”. Argentína Salar del Hombre Muerto mellett jelentős lítium-készletek vannak, mennyiségük a becslések szerint legalább 75 évig elegendő.
Kína (2000 millió tonna)
Miközben Kínában a lítium előállítása nem számottevő, az elektromos járművek iparának köszönhetően a világ legnagyobb lítium-fogyasztója.
Zimbabwe (900 millió tonna)
A magántulajdonban levő zimbabwei Bikita Minerals a világ legnagyobb ismert lítium-készletével rendelkezik. További kitermelők: Portugália, Brazília (200 millió tonna), USA.
A nehéz hozzáférhetőség miatt egyik országban sem fokozható a bányászat, kivételnek számít a kínai Tianqi Lithium és az amerikai Albemarle cég közös beruházása: hamarosan a duplájára növelik a kitermelést az ausztráliai Greenbushes lelőhelyen, így a világ lítium-termelésének 30 százaléka innen származik majd. A legnagyobb lítium-tartaléka Chilének, Kínának, Argentínának és Ausztráliának van.
A részvénypiac haszonélvezői
A részvénypiacokon a chilei Sociedad Quimica y Minera (SQM), és az amerikai Albemarle cég húz igazán nagy hasznot a lítium iránti növekvő keresletből (5. ábra). Az előbbi papírjait 110, az utóbbiét 70 százalékkal magasabb árfolyamon jegyezték október elején, mint január 1-jén. Az Albemarle az idei évre 2,90 és 3,05 milliárd dollár közötti nettó árbevételre számít, az egy részvényre jutó eredménye pedig 4,20 és 4,40 dollár között mozog.
A Sociedad Quimica y Minera (SQM) és az Albemarle árfolyama. Forrás.
Az olcsó kobalt és az emberi jogok
A kobalt szintén fontos nyersanyag, a természetben elemi állapotban nem fordul elő, csak vegyületeiben, a lítiumion-akkumulátorok elektródájaként használják, de megnöveli a lítium-ion akkumulátorok kapacitását is. A ritka fém tonnánkénti ára jelenleg 58 000–62 000 dollár között mozog. De az sem lehetetlen, hogy teljesen elszáll az ára: a világ kobaltkészletének 60%-a Kongóban van, a maradék nagyobbik részén pedig a Közép-afrikai Köztársaság és Zambia osztozik. Ezek viszont olyan fejlődő országok, amelyekben évtizedek óta polgárháborúk és békés időszakok váltják egymást. Egyre több világcég (például az Apple és a Tesla) próbál más beszállítókat találni, jelenleg Kanada az egyetlen alternatívájuk, ahol viszont jóval költségesebb a kobalt kitermelése.
Egyes számítások szerint 2020-ban a lítiumion-akkumulátoroknak már a 75%-a tartalmaz kobaltot. 2016-ban a világon 100 ezer tonna kobaltra volt szükség, ennek felét az elektromos autókban, okostelefonokban, hordozható számítógépekben és vezeték nélküli motoros szerszámokban használt akkumulátorok gyártására használtak.
Kongói Demokratikus Köztársaság (66 000 millió tonna)
A Kongói Demokratikus Köztársaság a Föld kobalttermelésének mintegy 53 százalékát adja. A szegény, életüket a kobalt bányászatából tengető emberek tízezrei mit sem sejtenek abból az őrületből, aminek a középpontjában az olcsó kobalt áll. Az újratölthető lítiumion-akkumulátorokhoz nélkülözhetetlen ásványi anyagát termelik ki, amit olyan vállalatok, mint az Apple, a Samsung és a nagyobb autógyártók használnak fel okostelefonok, laptopok és elektromos járművek gyártásához. A világ növekvő kobalt iránti keresletét kielégítő vállalatok bányászai gyakran veszélyes és embertelen körülmények között dolgoznak, közöttük sok a gyermek. Többségük kéziszerszámot használ, gyakorta biztonsági intézkedések nélkül dolgoznak. A kibányászott kobaltot először kereskedők vásárolják fel, akik eladják a Congo Dongfang bányászati társaságnak, ami a Zhejiang Huayou Cobalt bányásztársaság leányvállalata. Így kerül az anyag Kínába, ahol aztán tovább értékesítik az akkumulátor-gyártóknak, akik legyártják a lítiumion-akkumulátorokat.
Az Amnesty International 87 egykori és jelenlegi kobaltbányásszal készített interjút, akik közül 17 kiskorú volt. A gyerekek azt mondták, hogy átlagosan 12 órát dolgoztak a bányákban, nehéz súlyokat cipelve, napi 1-2 dolláros fizetésért. Egy 14 éves fiú azt mesélte el, hogy voltak 24 órás váltások is az alagutakban. Egyes számítások szerint a Kongói Demokratikus Köztársaság bányáiban kb. 40 000 kiskorú dolgozik.
Az Apple a jelentést követően megerősítette, hogy továbbra is zéró toleranciával viseltetnek a gyermekmunka felé, legyen szó bármelyik beszállítóról. „A gyermekmunkát soha nem tűrtük el a beszállítóinktól, és büszkék vagyunk arra, hogy úttörők lehetünk az iparágban, ami a munkavédelmet illeti. Most is tucatnyi beszállítót értékelünk, hogy megfelelnek-e a munka- és környezetvédelmi elvárásainknak, ami nekünk is lehetőséget biztosít, hogy érvényesítsük a fenntarthatósággal kapcsolatos álláspontunkat.” Ha az Apple fényt derít arra, hogy a beszállítója kiskorúakat foglalkoztatott, akkor az alábbi lépésekre kötelezi: (1) azonosítja a munkást, elősegíti és fizeti a biztonságos hazajutását; (2) fizeti a munkás oktatását, amit a gyerek vagy annak családja választ; (3) továbbra is kifizeti a dolgozó bérét; (4) ha eléri a törvényes korhatárt, amitől kezdve már dolgozhat, munkát ajánl neki.
Kína (7 700 millió tonna)
Az ázsiai ország a világ vezető finomított, magas tisztaságú kobalt előállítója, és az Amerikai Egyesült Államok legfőbb kobaltszállítója.
Kanada (7 300 millió tonna)
A kanadai kobalt főként a nikkel- és rézbányászat mellékterméke. Az elkövetkező években az ország termelése valószínűleg bővül, mert új lelőhelyeket tártak fel.
Oroszország (6 200 millió tonna)
Az ország az elkövetkező években jelentősen növelni fogja kobalttermelését.
Ausztrália (5 100 millió tonna)
Az ausztrál kobalt a réz és a nikkelbányászat mellékterméke. Az ország nikkelbányái az ország nyugati részén találhatók, leginkább a Kalgoorlie-Leonara régió környékén.
Kobaltbányászat kézi erővel a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Forrás.A nagy tisztaságú kobalt. Forrás.
Mit hoz a jövő?
Lítiumból, kobaltból, grafitból és nikkelből az elkövetkező évtizedben egyre többet szippant majd fel az autóipar. A freiburgi Öko-Institut szerint jobban oda kellene figyelni az elektromos autók akkumulátoraihoz szükséges nyersanyagok utánpótlására és az elhasznált akkumulátorok újrahasznosítására. A világon van elegendő ezekből a nyersanyagokból, azonban a kitermelésük üteme nem tud lépést tartani a felhasználásuk ütemével. Ez tükröződik a lítium és a kobalt árának növekedésében. A tanulmány szerint megoldást jelentene az akkumulátorok újrahasznosításának fejlesztése.
Előrejelzések szerint az elektromos járműveket legalább 2030-ig a lítiumion-alapú akkumulátorok látják majd el energiával. Ennek megfelelően a lítium iránti kereslet ötszörösére is nőhet, de bő egy évtized múlva kobaltból is kétszer annyit szippant majd fel a gazdaság, mint ma. Az elektromos autók fejlesztőinek még egy problémát kell megoldaniuk: a lemerült akkumulátorok gyors feltöltését.
2016 végén több mint 322 000 elektromos autótöltő egység volt a világon, ezek közül 88 000 Kínában található. Forrás.
Ajánlott feladatok a cikk iskolai feldolgozásához
Melyek az elektromos autók széle körű elterjedésének hátráltató tényezői?
Valóban környezetkímélők az elektromos autók? Mik az előnyeik és a hátrányaik? Érveljetek az elektromos autók használata ellen és mellett!
Magyarázd meg a lítium és a kobalt árának változását!
Hogyan jut olcsón Kína az afrikai kobalthoz? Mi a leányvállalat szerepe a nyersanyag kereskedelmében?
Honnan származnak az okostelefonodba épített alkatrészek alapanyagai? Ábrázold térképen!
Tanulmányozd a https://finance.yahoo.com/chart/ALB oldalon elérhető árfolyamváltozást! Mely ismert tőzsdei kifejezéseket találod a diagramon? Hasonlítsd össze az interaktív diagramon Albemarle (ALB) és a Sociedad Quimica y Minera (SQM) részvényeinek változását!
Melyek az elektromos autók elektromos energiával történő feltöltésének jelenlegi nehézségei?
Nézz utána, mely nyersanyagok és milyen arányban nyerhetők ki az elhasznált lítiumion-akkumulátorok újrahasznosításával!
Ebben az évben az őszi vizsgaidőszakban október 16-án délután került sor a földrajz érettségi vizsgára. Az időpont külön érdekessége, hogy – a hagyományoktól eltérően – már az első vizsganapon, a délelőtti magyar nyelv és irodalom vizsgát követte a földrajz írásbeli.
Október 16-án indult az őszi érettségi vizsgaidőszak. Forrás.
Most ötvennyolcan vizsgáztak középszinten és mindössze hatan emelt szinten. Bár tudjuk, hogy az őszi vizsgaidőszakra nem jellemző a sok földrajzból érettségiző – különösen igaz ez az előrehozott vizsgák korlátozása óta – mégis érdemes némi számvetést készítenünk, és visszapillantanunk az elmúlt évek történéseire. Már csak azért is, mert a földrajz érettségi szempontjából 2017. év hozta az első jelentősebb tartalmi változást a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta. Ez év május-júniusában vizsgáztak először a diákok az új vizsgakövetelmény és vizsgaszabályzat szerint. Ugyanakkor az elmúlt bő évtized alatt több vizsgát szabályozó dokumentum változott, ami kedvezőtlenül befolyásolta a földrajzból vizsgázók számának alakulását.
A középszintű földrajzi vizsgát választók száma 2005–2017 között. Forrás: Oktatási Hivatal
Nézzünk egy kicsit az adatok mögé! Az kétszintű érettségi bevezetése után megjelent statisztikák egyértelműen igazolták, hogy a földrajz népszerű, szívesen választott vizsgatárgy volt a diákok körében. A vizsgázók száma alapján az egyik legtöbbek által megjelölt kötelezően választható vizsgatárgy volt középszinten, közel 20 000 fő válaszotta. Létszámukban az első nagyobb csökkenés 2010-ben következetett be. A csökkenés oka a felnőttoktatásban a kötelező idegen nyelvi érettségi bevezetése volt, hiszen így – a nappali képzéshez hasonlóan – ebben a képzéstípusban is csak egy választható tárgy maradt a korábbi kettőhöz képest, a földrajz helyett pedig sokan inkább az informatikát választották. A földrajz számára a legnagyobb veszteség az előrehozott vizsga lehetőségének eltörlése volt. Ennek következtében 2014-ben közel a felére esett vissza a földrajzból érettségizők száma, elsősorban a gimnáziumi tanulók körében. 2017 tavaszán pedig már éreztette hatását az a törvénymódosítás, ami a szakgimnáziumi tanulók körében tette csaknem lehetetlenné a földrajz érettségi választását.
Az emelt szintű földrajzi vizsgát választók száma 2005–2017 között. Forrás: Oktatási Hivatal
Emelt szinten a kétszintű érettségi rendszer bevezetése óta mindig lényegesen kevesebben vizsgáztak, mint középszinten. A vizsgázók száma csak 2006-ban és 2007-ben haladta meg az 500 főt. Ennek alapvetően az az oka, hogy a földrajz érettségit elváró felsőoktatási intézmények nem tették kötelezővé az összetettebb és nehezebb megmérettetés teljesítését. Viszont nincs igazi magyarázat a jelentkezők számának jelentős évenkénti eltérésére.
Minden tanév eleje egyben a „nagy” tavaszi vizsgaidőszakra történő felkészülés kezdete is. Milyen segítséget kapnak ehhez a pedagógusok és a diákok? Az Oktatási Hivatal honlapjára az ősz folyamán felkerülnek a felkészülést segítő nyilvános anyagok (pl. az emelt szintű szóbeli vizsga témakörei). A tankönyvkiadók is egyre több, a módosított vizsgakövetelményeknek megfelelő érettségi feladatgyűjteményt kínálnak. A szegedi Maxim Könyvkiadó több új kiadvánnyal is segíti a felkészülést. Ezek között a szóbeli vizsgára való készüléshez használható tételkifejtéseket, témavázlatokat és az „éles” érettségivel megegyező szerkezetű írásbeli feladatsorokat tartalmazó feladatgyűjteményeket egyaránt találunk. A feladatsorok és a tételek a valódi vizsgahelyzetet modellezik, a szerzők tudatosan törekedtek arra, hogy minden témakört lefedjenek és minél több feladattípust bemutassanak. A kötetekben a feladatok megoldása és értékelése is megtalálható. A könyvek egy része a korábban már megismert kiadványok átdolgozott változata, de teljesen új feladatsorokat tartalmazó feladatgyűjteményt is megjelentett a kiadó az elmúlt időszakban.
A tanárképzési helyszínekhez gyakorlóiskolák is kapcsolódnak, amelyek az egyetemek szerves részét képezik, velük együttműködve teremtenek lehetőséget a minőségi tanárképzés megvalósulásához. A gyakorlóiskolák szövetséget hoztak létre, aminek a működéséről a http://www.gyakorloiskolakszovetsege.hu/ honlapon bővebben olvashat.
Az alábbiakban összefoglaljuk az egyes magyarországi felsőoktatási intézmények gyakorlóiskoláival kapcsolatos alapinformációkat.
Debreceni Egyetem
Iskola neve: DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája
Nemzetközi kutatások eredményeképpen bebizonyosodni látszik, hogy az ózonpajzs felépülése lassulhat a gyorsan lebomló klórtartalmú vegyületek egyre nagyobb kibocsátása miatt.
A nemzetközi egyezmények, többek között a Montreali Jegyzőkönyv (1987) hatására a lassan bomló hidrogénezett klórtartalmú vegyületek kibocsátását az aláíró országok csökkentették. Ennek eredményeképpen az ózonpajzs elkezdett felépülni. A Meteorológiai Világszervezet jelentése (2006) alapján az ózonernyő olyan mértékű pusztulása, mint az 1990-es években volt, nem tapasztalható.
A gyorsan bomló klórtartalmú vegyületek kibocsátását viszont nem szabályozza a jegyzőkönyv. A legújabb kutatások alapján kiderül, hogy többek között a diklór-metán mennyisége az utóbbi évtizedben 60%-kal nőtt a troposzférában. Ezt a mérgező gázt a PVC gyártásához és festékek lemaratására használják. Mivel a PVC felhasználási köre és termelése nőtt – elsősorban a mezőgazdaságban, például fóliákhoz – az ózont károsító klórtartalmú vegyület kibocsátása is nőtt. Ezidáig a tudósok azt gondolták, hogy a vegyület a sztratoszférába érve lebomlik, de a legújabb kutatások rámutattak arra, hogy feljuthat a troposzféra felső 10-12 km-es magasságáig is.
A pontokkal jelölt mintavételi területeken a troposzféra felső részén a diklór-metán szintje akár háromszorosa is volt a vártnál.
A Kelet- és Délkelet-Ázsiában történt mérések eredményképpen látható, hogy a főként Kínából származó gáz a Csendes-óceán keleti régióiba kerül, majd Malajzia térségében a felső troposzférába száll. A sztratoszférába kerülve pedig közvetlenül károsíthatja az ózonréteget. A kutatás vezetője szerint a mostani előrejelzések alapján az ózonpajzs 2050 környékére állhat helyre. Viszont ezt a folyamatot a gyorsan bomló klórtartalmú vegyületek növekvő kibocsátása 20-30 évvel késleltetheti.
Források:
Oram, D. E. és mások: A growing threat to the ozone layer from short-lived anthropogenic chlorocarbons, Atmos. Chem. Phys., 17, 11929–11941 (https://www.atmos-chem-phys.net/17/11929/2017/)
A stabilitás, az egészségügyi ellátás, az oktatás, a kultúra és a környezet, valamint az infrastruktúra szempontjából pontozzák a városokat.
Továbbra is Melbourne a világ legélhetőbb helye londoni elemzők szerint. Az ausztrál város sorozatban a hetedik alkalommal végzett az Economist Intelligence Unit (EIU) listájának élén Budapest a harminchatodik.
Az EIU a stabilitás, az egészségügyi ellátás, az oktatás, a kultúra és a környezet, valamint az infrastruktúra szempontjából pontozza a városokat, majd ezeket az értékeléseket foglalja különböző súlyozásokkal egy nullától százig terjedő átfogó minőségi indexbe. A zéró osztályzat „elviselhetetlen”, a 100-as „ideális” életkörülményeket jelöl.
A második helyre hajszálnyival lemaradva Bécs került, az osztrák fővárost pedig három kanadai város követi: Vancouver, Toronto és Calgary. Az ausztrál városok közül Adelaide és Perth is bekerült az első tízbe. Előbbi holtversenyben az ötödik, utóbbi a hetedik helyen. Nyolcadik az új-zélandi Auckland, a kilencedik pedig Finnország fővárosa, Helsinki. A tizedik helyet Hamburg érdemelte ki a világ egyik legnagyobb nem befektetési banki jellegű elemző és előrejelző intézetének szakértőitől.
A 140 várost vizsgáló tanulmány listájának végén továbbra is Damaszkusz áll, ami a polgárháború 2011-es kitörése előtt jóval előkelőbb helyen szerepelt a rangsorban. A szíriai főváros előtt a nigériai Lagos, Líbia fővárosa, Tripoli; Banglades fővárosa, Dakka, valamint Pápua Új-Guinea fővárosa, Port Moresby szerepel az utolsó helyeken.
Budapest nagyot lépett előre
Budapest az utóbbi években az 50. hely körül szerepelt. A magyar főváros mellett javult például Amszterdam, Reykjavík, Szingapúr és Montevideo besorolása is.
A sereghajtó városok
A sereghajtó Damaszkusznak 30,2 pontja lett, Melbourne 97,5 pontot szerzett. Száz-száz pontot kapott az egészségügyi ellátásra, az oktatásra és az infrastruktúrára, 95,1-et a kultúrára és a környezetre, 95-öt a stabilitásra.
Utóbbi kategóriában biztonsági kockázatokat is figyelembe vesznek, Sydney például ezek alapján került ki az első tízből, és végzett idén a 11. helyen, noha tavaly még a hetedik volt. Ugyanilyen okokból romlott Manchester és Stockholm besorolása. A brit városban májusban öngyilkos merénylő hajtott végre pokolgépes robbantást Ariana Grande koncertjének helyszínén, huszonkét embert ölve meg, a svéd fővárosban pedig áprilisban követtek el merényletet.
Az Economist Intelligence Unit 15. alkalommal tette közzé listáját.
Az európai városok sorrendje
(zárójelben a világranglistán elfoglalt helyezés):
Bécs (2.)
Helsinki (9.)
Hamburg (10.)
Zürich (15.)
Genf (18.)
Amszterdam (18.)
Frankfurt (21.)
Koppenhága (21.)
Berlin (21.)
München (24.)
Oslo (25.)
Stockholm (26.)
Luxembourg (27.)
Brüsszel (28.)
Lyon (29.)
Barcelona (30.)
Párizs (32.)
Düsseldorf (32.)
Budapest (36.)
Reykjavík (37.)
Madrid (40.)
Dublin (43.)
Milánó (43.)
Róma (50.)
Manchester (51.)
London (53.)
Lisszabon (56.)
Prága (59.)
Pozsony 63.)
Varsó (65.)
Athén (69.)
Szentpétervár (76.)
Moszkva (80.)
Bukarest (83.)
Szófia (86.)
Belgrád (96.)
Almati (99.)
Baku (103.)
Isztambul (114.)
Taskent (117.)
Kijev (131.)
Javasolt feladatok a cikk tanórai feldolgozásához
Miért ezeket a szempontokat veszik figyelembe a városok élhetőségének elemzésekor?
Gyűjtsd össze Budapest jellemzőit a használt szempontok alapján!
Mely szempontok fontosak számodra egy város élhetőségének megállapításához? Indokold a válaszodat!
Színezd be egy európai országok kontúrjait tartalmazó kontúrtérképen azt az öt országot, amelyiknek legtöbb városa szerepel az európai rangsor 1-25. helyének valamelyikén! Írd a beszínezett országok területére a listán megtalálható városok számát is!
Mely városok megítélésén ronthat a terrorizmus?
Adj rá magyarázatot: miért ezek a legélhetetlenebb városok (1. ábra)!
