Huszonegy feladat a 21. században – terv a társadalmi kompetenciák fejlesztésére

VARJAS JÁNOS

egyetemi hallgató, Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézet

varjas031@freemail.hu

 

Ez a cikk a GeoMetodika folyóirat 2018. évi 2. számában jelent meg. A GeoMetodika folyóirat összes megjelent számát itt találja.

 

Bevezetés 

A modern társadalom változásai hatására az ezredfordulón fontos oktatáspolitikai célkitűzéssé vált a kulcskompetenciák és a kompetenciafejlesztés beépítése a fejlett országok oktatási rendszerébe (Vargáné Engler Á. 2004). Az állampolgárok számára a sikeres élet (For a Successful Life), az államok számára a jól működő társadalom (Well-Functioning Society) elérése lett a cél a közoktatás segítségével. Ezen tanulmány célja a társadalmi kompetenciák fejlesztésére összpontosító fejlesztési terv bemutatása, hiszen e képességek nélkül nehezen képzelhető el jól működő társadalom, benne sikeres és boldog egyénekkel.

A diákok a 21. században egyre sokszínűbbé váló társadalmakban fognak felnőni. Nagyon fontos, hogy megismerjék más közösségekből jött emberek életét, és képesek legyenek megérteni a problémáikat, az élethelyzetüket. Ebben segíthet, ha az iskolában megismerhetik az európai kontinens egyik legkomolyabb társadalmi átalakulását kiváltó jelenséget, az európai migrációs válságot. E válság értelmezése mellett a társadalomföldrajz tanítási-tanulási folyamata még számos lehetőséget adhat a társadalmi kompetenciák fejlesztésére, az előzetes tanulói tudás felhasználására.

Az eddigi eredmények

A társadalmi kompetenciák Makádi M. (2015) meghatározása szerint minden olyan képességet magukban foglalnak, amelyekkel az egyén beilleszkedhet a társadalomba, és annak sikeres, építő tagjává válhat. A fogalmat a Nemzeti alaptantervben a szociális és állampolgári kompetencia, illetve a hozzá kapcsolódó kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia összevonásával alkotta meg (Makádi M. 2009). Mellette a hazai kutatók közül komoly eredményeket ért el Bagdy E., aki pszichológusként a személyiségfejlesztés fontosságát sürgeti már az 1980-as évek óta, az annak módszereivel foglalkozó könyvében (Bagdy E.–Telkes J. 2002) pedig gyakorlati ötletek is megjelennek. A társadalmi kompetenciák fontos része az aktív állampolgárrá nevelés. Az általam felhasznált aktív állampolgár fogalmát Gáti A. (2009) fejti ki. A társadalmi kompetenciák meghatározásának fontos forrása lehet maga a Nemzeti alaptanterv (2012) is.

Jelen tanulmány gyakorlati szempontból közelíti meg a társadalmi kompetenciákat, így az elméleti háttér mellett fontos, hogy a nemzetközi és magyar szakirodalmak által már az oktatás szintjére tervezett gyakorlati feladatokat is bemutassuk. Ginnis, P. (2007) írt hasonló, tanítási és tanulási receptekkel foglalkozó művet, emellett Makádi M. (2009) készített a kompetenciaalapú pedagógia lehetőségeivel foglalkozó feladatgyűjteményt. Érdemes még kiemelni Nichols, A.–Kinninment, D. (2011) gondolkodtatásra épülő munkáját is. Mindkét kötet részletesen mutat be mintafeladatokat és segédanyagokat.

 

Kattintson ide a teljes cikk elolvasásához…

Izland megismerése zenei klip segítségével

GUBA ANDRÁS

andraas.guba@gmail.com

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

 

Hogyan lehetne egy könnyűzenei klipet földrajztanításra használni? Mivel a tanulók sok könnyűzenét hallgatnak és klipet néznek, így akár közelebb is hozhatók még elvont földrajzi fogalmak és folyamatok is popzenei klipek segítségével. A földrajzórán nem megszokott módszer segítheti a motivációt, de a tudatosságot is adhat: nemcsak a zenére, hanem a klipek tájaira, helyeire is odafigyelhetnek a diákok.

A zenei klipek és a térábrázolás

A zenei klipek jelentős része nem rendelkezik földrajzi szempontból érdekes képi világgal. Ez érthető, mivel a filmek elsősorban a zenét és a szöveget próbálják mozgóképpel hangsúlyozni. Viszont vannak olyan klipek, ahol a háttér földrajzi tartalommal is rendelkezik. Ez a képi háttér lehet egy természeti táj vagy városkép is, minek segítségével felerősítheti a rendező a zenei mondanivalót. Ezek a terek kapcsolódhatnak konkrétan a szöveghez vagy az alkotóhoz, de jellemzően metaforikusak vagy szimbolikusak. Elsősorban érzések és hangulatok segítségével követik a zenei világot. Sokszor csak epikus történetek háttéréül szolgálnak. Wim Wenders, a híres rendező azt nyilatkozta egyik riportjában, hogy „minden táj egy történetet mesél el.”

Izland klipben elmesélve

A következőkben egy Izlandon forgatott kliphez kapcsolódó feladatsorról lesz szó. Az előadó Bon Iver, a szám címe: Holocene. A dal stílusa folk-indie. A rendező az ausztrál származású Nabil Elderkin, a klipet 2011-ben mutatták be először a National Geographic honlapján. A film egy utazást mutat be az Izland déli részén található Vik közelében. Az utazás során egy szőke kisfiú tipikus izlandi természeti tájakat fedez fel. Mivel a tájak és a geomorfológiai formák nagyon jellemzőek Izlandra, és jól láthatóak a klip során, jól felhasználhatók egy összefoglaló feladathoz Izland vagy egy hasonló adottságú táj tanításához.

Holocén

Már a szám címe is egy geológiai időszak, mely a jelenkor eseményit foglalja magában az utolsó 10 200 évben. (A szerző szerint a név egyben egy általa látogatott oregoni bár neve is – de ez földrajzi szempontból kevésbé fontos). A szám szövege konkrétan ugyan nem utal sem Izlandra, sem a földrajzi változásokra. Ennek ellenére a dalszerző szerint az (élet)korszakok, az emberek és helyek összekapcsolódnak. Mind lehetnek különbözőek és hasonlóak ugyanabban az időben. Az emberi élet korszakait a geológiai korszakokhoz hasonlítja, amik egyszerre nagyon fontos időtartamokat ölelnek fel, de a folyamatos változást is jelképezik. Ezt erősíti a dal refrénje is: „Once I knew I was not magnificent.” (Egyszercsak tudtam, hogy nem vagyok nagyszerű).

A feladatsor felhasználása

A feladatokat elsősorban gimnázium 9. év végén vagy 10. évfolyamon lehet jól felhasználni. Az időkeret lehet egy egész tanóra is, de a feladatokat fel lehet adni házi feladatként is. Egy részük konkrétan kapcsolódik a kliphez, mások inkább a klipből kiindulva létrejött fejlesztő feladatok. Az első feladat elsősorban geomorfológiai-hidrológiai formák felismerését gyakoroltatja. A tanulók által már megtanult felszínformákat úgy mutatja be a klip, mintha sétálnának együtt a kisfiúval. Ezáltal élményszerű lehet a felismerés. Másrészt felszínformák nagy része nem található meg Magyaroroszágon, ezáltal könnyebben nem csak tankönyvi vagy tanári magyarázat során ismerhetik fel a formákat. A második feladat a felszínformák folyamatos változására hívja fel a figyelmet. A harmadik feladat kérdései nagyobb perspektívába helyezik az izlandi felszínformákat. Végül az utolsó feladat a konkrét helyek leírását tűzi ki célul.

A feladatok elkészítése

A tapasztalatok alapján a diákok nagy része sikeresen megoldotta a feladatok jelentős részét. Érdemes az első feladat elkészítése előtt átismételni az adott formákat, megbeszélni kinézetüket, utalni keletkezésükre. A klipet lehet kivetítőn egész osztály előtt lejátszani, de ha adott a lehetőség, a tanulók saját mobileszközüket használva is (fülhallgatóval) megnézhetik a filmet egyedül. Ha közösen nézik meg a klipet, nehézség lehet az is, hogy a zene lassú, a képek lassan változnak. Ezért egyes tanulók unalmasnak tarthatják a feladatot. A második-harmadik-negyedik feladat fejlesztő feladatként adható ki diákoknak. A negyedik feladathoz megjegyzendő, hogy elsősorban angol nyelvű forrásokat lehet találni az interneten. A tanulók előképzettségétől, motivációjától függőn jól alkalmazható differenciációhoz vagy extra feladatként is.

A feladatsor letölthető itt.

Izland filmen

Ugyan az észak-európai országok, és ezen belül Izland földrajza nem tartozik a hangsúlyos tananyagok közé, ennek ellenére érdekessége folytán jól motiválhatja a diákok munkáját. Az érdeklődőnek további ismeretek szerzésére jó szívvel ajánlható a szegedi filmkészítők díjnyertes filmje Izlandról.