Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete videópályázatot hirdet középiskolás osztályok számára. A verseny célja, hogy a fiatalok számára is előkészítse a 2019-es európai uniós választásokat.
A verseny során egy-egy osztálynak az európai uniós választások 2019-ben témájában kell egy kétperces filmet forgatniuk megadott szempontok alapján. A pályázat arra ösztönzi a fiatalokat, hogy részt vegyenek a választáson, és egyben megismerjék, milyen előnyökkel jár Magyarország számára az európai uniós tagság.
A Fedezd fel Európát verseny győztesei budapesti egynapos osztálykiránduláson vehetnek részt, mely során meglátogathatják az Európa Pontot, az Európai Unió Házát. A pályázat leadási határideje: 2018. november 26.
Az Euroscola-játék egy internetes kvízjáték, amelyet az Európai Parlament magyarországi Tájékoztatási Irodája szervez magyarországi oktatási intézmények középiskolás diákjai számára. A legjobban teljesítő csapatok nyereménye az Euroscola programban való részvétel, amelynek helyszíne Strasbourg, az Európai Parlament egyik székhelye.
Európa fiataljainak jövőjét meghatározza az Európai Unió világban betöltött helye és szerepe, tehát a szervezet nem maradhat távoli misztérium előttük. A részvétel az európai párbeszédben, a különbözőség és az egység megtapasztalása döntő fontosságú minden fiatal számára. E megfontolásból hirdette meg az Európai Parlament az Euroscola-programot, amely lehetővé teszi Európa fiataljai számára, hogy találkozzanak egymással, beszélgessenek és megvitassák nézeteiket Európa jövőjéről. A program keretében 28 tagállam 16–18 éves középiskolás diákjai vehetnek részt az Európai Ifjúsági Parlament formájában megrendezésre kerülő találkozókon az Európai Parlament üléstermében, Strasbourgban (1. ábra). Alkalmanként körülbelül 500 európai középiskolás látogathat el az Európai Parlamentbe, hogy ismerkedjen a Parlament munkájával, és maga is részt vegyen benne.
1. ábra. A 2017. évi legutóbbi Euroscola-találkozó diákjai az Európai Parlament üléstermében (fotó: Európai Parlament Központi Sajtószolgálat)
A program során a résztvevők bevezető előadást hallhatnak az európai integráció főbb állomásairól. Ezt követően a diákok maguk is munkacsoportokat alakítanak, és parlamenti vitákban tárgyalják meg az uniós kérdéseket. A vita lezárása után természetesen döntéshozatalra is sor kerül, hiszen így teljes a parlamenti folyamat modellezése. A programra való felkészülés segítésére az Európai Parlament strasbourgi Tájékoztatási Irodája előzetesen megküldi a résztvevőknek azokat a témaköröket, amelyekről majd beszélgetnek a diákok. Mivel az Euroscola-program találkozójának angol, illetve francia a tárgyalási nyelve (német nyelvi tolmácsolás elérhető a plenáris üléseken, de a munkacsoportok ülésein nem), ezért a programban való részvétel feltétele a fenti nyelvek egyikének magas szintű ismerete.
2. ábra. A 2018. évi Euroscola-verseny csapatainak felkészítő tanárai az Európai Parlament épületében (fotó: Európai Parlament Központi Sajtószolgálat)
Bár az Európai Unió irányítóit manapság nem a bővítés kérdése foglalkoztatja a leginkább, reális esélye van annak, hogy néhány éven belül újabb tagországok csatlakoznak a közösséghez. Ezek egyike szinte biztosan Montenegró lesz.
A hazánk területének alig hatodát kitevő, 620 ezres népességű nyugat-balkáni köztársaság elég jelentős változásokon keresztül jutott el az EU-csatlakozás előszobájáig. A második világháborút követően Jugoszlávia részévé vált, majd annak szétesése után Szerbiával közös államszövetségben folytatta, ahonnan a 2006. májusi népszavazást követően kilépve függetlenné vált. Előbb az ENSZ tagja lett, majd 2010-ben az EU hivatalosan is a felvette a tagjelöltek közé, idén pedig – nem kis belpolitikai feszültség árán – a NATO 29. tagállamává vált (1. kép), magára haragítva ezzel az országot sokáig patronáló oroszokat.
Montenegró zászlaját felvonják a NATO brüsszeli központjában. Forrás.
Az ország EU- és NATO-csatlakozásának támogatói – közöttük a magyar kormány – a mielőbbi belépést sürgetik. Idén a magyar államfő és a kormányfő is találkozott montenegrói kollégájával. Áder János szerint jelenleg a csatlakozásra váró országok közül Montenegró áll a legközelebb a teljes jogú tagsághoz, Orbán Viktor pedig a nyugat-balkáni régió (lásd 2. kép) stabilitásának megteremtésével érvelt az ország euro-atlanti integrációja mellett.
A nyugat-balkáni országok uniós integrációja. Forrás.
Hazánk gazdasága szempontjából Montenegró stabil partnernek tekinthető: a magyar cégek és befektetők jelenléte, valamint a Budapest–Podgorica repülőjárat beindítása mellett a legfontosabb hidat a turizmus teremti meg a két ország között. Egyre több magyar turista látogat Montenegróba, hiszen az ország – méretei ellenére – rendkívül változatos természeti adottságokkal rendelkezik és hivatalos fizetőeszközként az eurót használja. A növekvő turizmus árnyoldala (túlzsúfoltság, rohamosan emelkedő árszínvonal) viszont még nem érzékelhető annyira, mint az egyre csak dráguló horvát tengerparton. Az ország egyik legszebb városát, Kotort például a Lonely Planet a világ legjobb turistacélpontjai közé emelte 2016-ban.
A csatlakozási folyamat első fejezeteit 2012-ben nyitották meg. Bár egyre több fejezet nyílt meg az évek során, Montenegró integrációs folyamata a közelmúltban kicsit lelassult, így a belépés dátuma bizonytalanná vált. Az Unió bővítési biztosa ezért óvatosan fogalmaz a csatlakozás időpontját illetően, így elképzelhető, hogy arra csak a 2020-as évek első felében kerül sor, bár végső dátum vagy határidő nem került megállapításra. Nincs kizárva az sem, hogy Montenegró Szerbiával egyszerre csatlakozhat majd az Unióhoz, bár ehhez az kell, hogy a brüsszeli szemszögből nézve az oroszok felé sodródó, a koszovói kapcsolatok ügyében is vonakodó szerbekkel felgyorsuljanak a tárgyalások.
Bármilyen forgatókönyv felé haladjon is az együttműködés, Montenegró vágyott integrációjának eléréséhez a belpolitikai és gazdasági stabilitás megőrzése, valamint a feketegazdaság és a szervezett bűnözés visszaszorítása alapvető feltétel lesz.
Ajánlott kérdések és feladatok tanórai feldolgozáshoz:
Milyen kilátásai vannak Montenegrónak az uniós csatlakozást illetően?
Milyen előnyökkel járna Montenegró számára az uniós integráció?
Mi történik az EU és a tagjelölt ország között a csatlakozási folyamat során?
Mi lehet a magyarázata annak, hogy a csatlakozási folyamat egyes országok esetében akár 10-15 évig is eltarthat? Fogalmazzatok meg két lehetséges magyarázatot!
Montenegró mely szomszédja tagja már az EU-nak és mióta?
A nyugat-balkáni régió államain kívül mely országok tárgyalhatnak még az Unióhoz való csatlakozásról? Milyen esélyeik lehetnek a csatlakozásra?
Milyen típusú együttműködést takar a NATO-tagság?
A cikkek, a videó és az itt letölthető térkép segítségével gyűjtsétek össze az ország legfontosabb, illetve számotokra legérdekesebb turisztikai célpontjait! Nézzetek utána, milyen módon lehetne eljutni Montenegróba a lakhelyetekről!
