Megjelent Magyarország nemzeti atlaszának legújabb kötete

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

Bemutatták Magyarország nemzeti atlaszának legújabb kötetét az ország természeti környezetéről. A könyv nemcsak természetföldrajzi szempontból vizsgálja az ország területét, hanem szintetizáló fejezeteket is tartalmaz, ami a természet és a társadalom egymásra hatásairól is szól.

Az atlasz borítólapja

A kötetet a Magyar Tudományos Akadémia kormányzati támogatással adta ki. Az atlasz főszerkesztője Kocsis Károly akadémikus, munkáját segítette 8 szerkesztő, 140 fejezetszerző, 219 térképszerző, 14 térképész, valamint több tucat szakmai és nyelvi lektor. A könyv nemcsak Magyarország területét mutatja be, hanem ábrázolja a tágabb földrajzi környezetét, a Kárpát–Pannon-térséget is. Így 12 ország mintegy félmillió négyzetkilométerét és 34 ezer település dinamikus természeti-, társadalmi- és gazdasági térszerkezetét ábrázolja. Háromezer kötet minisztériumi támogatással jut el a magyarországi és határon túli magyar középiskolákba és felsőoktatási intézményekbe. A főszerkesztő tervei szerint az angol nyelvű fordítás három hónap múlva kerül kiadásra.

A kötet a Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi licenc alatt áll, vagyis az adott feltételek mellett teljes terjedelmében legálisan digitálisan letölthető. A pdf-ben megtekinthető térképeket fejezetenként lehet megnyitni. A 12 fejezet felöleli a természeti környezet témáit a földtani helyzettől a természeti veszélyekig. Mindegy egyes fejezetben részletes magyarázat egészíti ki a térképeket, de fényképek és diagramok is segítik a megértést. Alább két példa látható az atlasz anyagából.

Aki menekülni szeretne a parlagfű pollenjei elől Magyarországon, mert esetleg allergiás rá, annak rossz hír, hogy gyakorlatilag nincs olyan hely az ország területén, ahol ne élne. Megtudhatjuk az atlaszból, hogy az özönnövény ürömlevelű parlagfüvet Amerikából hurcolták be, és az 1920-as években regisztrálták először Somogyban. Azóta az egész ország területén elterjedt.

 

A parlagfű elterjedése Magyarországon (MNA, 167. o.)

Magyarország légszennyezése komoly problémákat okoz. Időbeli változása viszont reményteljes. A kén-dioxid kibocsátása elsősorban kevesebb kőszén felhasználásával és az erőművek korszerűbb működésével magyarázható. A nitrogén-oxidok a levegőben a modernebb technológiák elterjedésével csökkentek. Ezzel szemben viszont a szálló por koncentrációja jelentősen nőtt a szilárd háztartási fűtésnek köszönhetően.

 

Légköri szennyezők mennyiségváltozása hazánkban (MNA, 133. o.)

 

Források

Kocsis K. (főszerk., 2018): Magyarország nemzeti atlasza: természeti környezet. Budapest, MTA CSFK Földrajztudományi Intézet. https://mta.hu/mta_hirei/jovo-heten-mutatjak-be-magyarorszag-nemzeti-atlaszanak-uj-kiadasat-109023

http://eduline.hu/kozoktatas/2018/9/28/uj_tortenelematlasz_PXGFG1

http://www.nemzetiatlasz.hu/MNA/2.html