Ahol jó volt földrajzosnak lenni

Földrajztanárnak készülő hallgatók magas színvonalú, érdekes előadásai a XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekciójában

 

ÜTŐNÉ VISI JUDIT

Oktatási Hivatal

judit.uto.visi@gmail.com

 

A több évtizedes múltra visszatekintő tudományos diákköri tevékenység (TDK) a tehetséggondozás egyik hatékony eszköze a felsőoktatásban. Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia az egyetemi hallgatók számára olyan, mint az OKTV-döntő a gimnazisták körében. A saját kutatási témákból elkészített pályamunkákat először házi versenyen mutatják be a hallgatók. Ezek közül a legjobbak jutnak be a kétévente megrendezésre kerülő országos döntőbe. 2019 tavaszán 16 szekcióban zajlottak a versenyek. A XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani-Tudástechnológiai Szekciójának három napos rendezvényére 2019. április 15–17-én került sor Esztergomban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Vitéz János Tanárképző Központjának szervezésében. A szekció 22 tagozatában összesen 147 előadás hangzott el, a mi szempontunkból legérdekesebbnek a Természettudományok tantárgypedagógiája tagozat előadásai ígérkeztek.

A rendezvénynek helyet adó épület a Bazilika szomszédságában (forrás)  
A nyitórendezvényen dr. Gloviczki Zoltán a Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szakmai Bizottság elnöke üdvözli a résztvevőket (forrás

A Természettudományok tantárgypedagógiája tagozatban 8 előadásra került sor, közülük 5 közvetlenül kapcsolódott a földrajzoktatáshoz. Ezeket szeretném röviden bemutatni. Izgalmas témát választott A boldogság szerepe a bhutáni és a magyar oktatásban című pályamű szerzője (Adamis Bence, Eötvös Loránd Tudományegyetem), hiszen ritkán olvashatunk a távoli ázsiai országról, és még ritkábban kaphatunk betekintést annak oktatásába. A dolgozatban összehasonlító dokumentumelemzésre vállalakozott a szerző – a különböző szintű magyar és a bhutáni földrajz és történelem tanterveket vetette össze tartalmi és szemléleti szempontból.

Ásvány- és kőzettani tudásszerzés terepen című dolgozatban a szerző (Furtner Nikolett, Eötvös Loránd Tudományegyetem) az ásvány- és kőzettani ismeretek oktatásának lehetőségeit vizsgálta az általános iskola felső tagozatán és a középiskolában. A kőzettani tudás szintjének mérésére tudásmérő feladatlapot állított össze, amelyben a feladatokat iskolában tanult ismeretek, máshol megszerezhető tudás és a kőzetek hasznosítása csoportba rendszerezte. A vizsgálat eredményeként megfogalmazott fejlesztési koncepcióban a szerző hangsúlyozta az iskolán kívüli, terepi és múzeumi lehetőségek beépítését. Ezek fontosságát a saját maga által tervezett terepi és múzeumpedagógiai foglalkozások bemutatásával támasztotta alá. A dolgozatban az egyes korcsoportok számára összeállított feladatgyűjtemény is helyet kapott.

Már a címe is figyelemfelkeltő volt a téri képességek fejlesztésének jelenlegi helyzetét és a fejlesztés további lehetőségét középpontba állító kutatásnak: (El)tévedni emberi dolog… avagy a térbeli intelligencia fejlesztési lehetőségei hagyományos és digitális eszközökkel a földrajztanításban (Gerlang Vivien, Eötvös Loránd Tudományegyetem). A szerző a szakirodalmi háttérre és a 9. évfolyamos tanulók és tanáraik körében végzett helyzetfeltáró kutatásra alapozva fejlesztést segítő módszereket és eszközöket mutatott be. A dolgozat nagy értéke az újszerű fejlesztő feladattár. A szerző a feladatok bemutatása mellett részletes segítséget ad azok tanórai felhasználására is, így a kifejlesztett feladatok azonnal beépíthetők a mindennapi tanári munkába.

Volt olyan tanulmány – A földrajzoktatás módszereinek összehasonlító vizsgálata különböző típusú iskolákban (Simonyi Sándor Rajmond, Eszterházy Károly Egyetem), – amelyben a szerző a korábbi ilyen jellegű kutatásokra építve a földrajztanárok módszertani kultúrájának vizsgálatára vállalkozott. Figyelemre méltó új eleme volt a kutatásnak, hogy az iskolában alkalmazott módszerek és a tanulói teljesítmények alakulása közötti összefüggést is vizsgálta.

Napjaink egyik érdeklődésre számot tartó kutatási területe a tévképzet-kutatás. A Csak hiszed! – Csillagászati földrajzi tévképzetek az oktatásban című pályamű (Schlachter Gabriella, Debreceni Egyetem) is ilyen vizsgálódásra vállalkozott, hiszen a tévképzetek problémája az utóbbi időben a földrajzban – főként a természetföldrajzban – egyre több pedagógus és kutató érdeklődését keltette fel. A tévképzetek meglétének vizsgálatára a csillagászati földrajz valóban jó „terep”. A szerző igyekezett megragadni azokat a témákat, amelyekben különösen nagy a veszélye a téves képzetek kialakulásának. A tévképzetek létének vizsgálatára feladatsort állított össze, illetve több tanulóval interjút készített.

Néhány pályamű csak közvetve kapcsolódott ugyan a földrajzhoz, de ennek ellenére a földrajztanárok számára is fontos témákkal foglalkozott. Ezek közé tartozott egy angol nyelvű tanulmány, amely a kéttannyelvű iskolák természetismeret-oktatásának sajátosságait állította a vizsgálat középpontjába (Becoming a Science in English teacher, The shift of methodology, Révész Adrienn Ildikó, Eötvös Loránd Tudományegyetem) Három szempontból közelítette meg a témát: vizsgálta a tanítási gyakorlatot, az alkalmazott módszereket és azok hatékonyságát, valamint a kétnyelvűségből adódó sajátos lehetőségeket és problémákat, illetve körüljárta az angol nyelvű tankönyvek tanórai alkalmazhatóságának kérdését.

Sajátos színfoltja volt a tagozati előadásoknak egy olyan informatikai fejlesztés bemutatása, amely az középiskolás korosztály számára – de akár az általános iskolások körében is – érdekes lehet: Világjáró hamufelhők – Interaktív oktatási anyag középiskolásoknak a légköri szennyeződésterjedés szemléltetésére (Kiss Mária Dominika Berzsenyi Dániel Gimnázium). A fejlesztés jó példája annak, hogy bonyolult folyamatok, jelenségek – ebben az esetben a légkörben terjedő vulkáni porfelhő mozgása –, megérthetővé tehetők a tanulók számára, ha megfelelő tartalommal és eszközökkel élet közelivé tesszük azokat. A kifejlesztett eszköz jó példája a tantárgyközi kapcsolatok tudatos megjelenítésének is, így a természettudományos gondolkodás elmélyítésének, az összefüggések felismertetésének. Külön kiemelendő, hogy a 12. évfolyamos gimnazista előadó határozott fellépésével, szakmai felkészültségével megállta a helyét az egyetemisták között is.

A zsűri egyik tagjaként elmondhatom, hogy nagyon nehéz volt meghozni a döntést. Minden versenyző magas szakmai felkészültségről, a pedagóguspálya iránti elkötelezettségéről tett tanúbizonyságot. Sok érdekes és értékes kutatást és módszertani fejlesztést ismertünk meg. A pályaművek többsége akár doktori értekezésként is megállta volna a helyét.

A három napos rendezvény ünnepélyes zárására, az eredményhirdetésre a Szent Adalbert Központ dísztermében került sor. dr. Szendrő Péter, az OTDT elnöke értékelte a rendezvénysorozatot, a díjakat dr. Gloviczki Zoltán a Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szakmai Bizottság elnöke dr. Fodor György dékán adta át.

XXXIV. OTDK Tanulás- és Tanításmódszertani- Tudástechnológiai Szekciójának rázórendezvény (forrás)  

Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai szekció Természettudományok tantárgypedagógiája tagozatának díjazottjai:

1. díjat nyert: Furtner Nikolett (Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, témavezető: dr. Makádi Mariann)

A Természettudományok tantárgypedagógiája tagozat győztese, Furtner Nikolett (forrás

2. díjat nyert: Gerlang Vivien (Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, témavezető: dr. Makádi Mariann)

3. díjat nyert: Schlachter Gabriella (Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar, témavezető: dr. Teperics Károly)

A DOSZ különdíját nyerte: Furtner Nikolett (Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, témavezető: dr. Makádi Mariann)

Különdíjat kapott: Kiss Mária Dominika (Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, témavezető: dr. Haszpra Tímea)

Gratulálunk a díjazottaknak és témavezetőiknek!

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny – Földrajz

BARNA KATALIN

a verseny ügyvezető elnöke

barnakatalin@gmail.com

 

A versenyekről szóló sorozatunkat a legnagyobb múlttal rendelkező földrajzversennyel az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny bemutatásával (OKTV) zárjuk.

Az OKTV az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) által meghirdetett és finanszírozott tanulmányi verseny. Az első OKTV-t 1923-ban rendezték matematikából, 1927-től indult a fizika, illetve a természettan verseny.

Minden tanév kezdete előtt az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint az Oktatási Hivatal közösen meghirdeti az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny részvételi feltételeit, követelményeit, a lebonyolítás rendjét és időpontjait. A versenyen azok a tanulók indulhatnak, akik valamely magyarországi középiskola nappali rendszerű képzésében vesznek részt, valamint a versenykiírás tanévében az adott középiskola pedagógiai programja szerint a középiskolai szakaszt lezáró évfolyam vagy az azt közvetlenül megelőző évfolyam tanulói. Bizonyos tárgyaknál, mint például az élő idegen nyelv, lehetnek kizáró okok: valamelyik szülő vagy a tanuló anyanyelve az adott idegen nyelv, 12. életévük betöltése után legalább egy tanéven át folytattak tanulmányokat az adott nyelvterületen stb. A földrajzverseny háromfordulós és egy kategóriában kerül kiírásra. A versenynek vannak olyan tantárgyai, amelyekhez pályamunka írása tartozik, a földrajzon kívül ilyen a dráma, a magyar nyelv, a mozgóképkultúra és médiaismeret, a művészettörténet, a történelem és a vizuális kultúra. A pályamunkák témáját, terjedelmét, elvárt kiegészítéseit is a versenykiírás tartalmazza.

A verseny szakmai irányítását és felügyeletét tantárgyanként szakmai elnökből, ügyvezető elnökből és legalább még egy bizottsági tagból álló versenybizottság látja el. A földrajz tantárgyi bizottságot szakmai elnök (akit az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere bíz meg 3 évre) és ügyvezető elnök vezeti, akit évente az Oktatási Hivatal bíz meg. A szakmai feladatok – feladatlap és javítókulcs készítése, a szakmaiság felügyelete és biztosítása – a szakmai elnök feladata. Az ügyvezető elnök feladata a verseny kiírás szerinti szervezése, határidők figyelemmel kísérése, egyéb ügyviteli feladatok ellátása. A bizottság tagjai magyarországi egyetemek oktatói, gyakorló középiskolai tanárok, egyéb szakmai szervezetek képviselői van közöttük geológus illetve térképész is. A tantárgyi bizottságok feladata a versenykiírás véleményezése, módosítások kezdeményezése. A tantárgyi bizottságok készítik el az egyes fordulok feladatlapjait, egyéb feladatait. Az első forduló feladatlapjainak javítása a jelentkező tanuló iskolájában történik. Innen azokat a dolgozatokat küldik tovább, melyek a tantárgyi bizottság által meghatározott pontszámot elérik. A javított dolgozatok felülvizsgálatát, valamint a további fordulók feladatainak értékelését a tantárgyi bizottságok végzik. Az utolsó forduló a döntő. Erre szinten a versenykiírás alapján meghatározott számú versenyzőt hívhatnak be a tantárgyi bizottságok. Az eredmény az Oktatási Hivatal által szervezett ünnepségen ismerhetik meg a versenyzők. Ezen az ünnepségen kategóriánként díjazzák az első három helyezettet. Minden évben díjazzák tantárgyanként a legjobb felkészítő tanárokat is.

A versennyel kapcsolatos közérdekű információkat csak az Oktatási Hivatal hozhatja nyilvánosságra, melyek a Hivatal honlapján megtalálhatók. Az OKTV eredményeivel kapcsolatos információk 1986 és 2013 közötti időszakról az OFI honlapján szerepelnek Neuwirth Gábor kutatásai alapján. Az OKTV összesített adata az Oktatási Hivatal honlapján a 2004/2005-ös tanévtől szerepelnek.

A földrajz OKTV első és második fordulós feladatlapjai a 2010/2011. tanévig csak természetföldrajzi, illetve a második fordulóban zömében társadalomföldrajzi kérdéseket tartalmaztak. 2010/2011-től változott a feladatlapok összeállításának módszere. Az első forduló feladatlapja továbbra is csak feleletválasztásos tesztkérdéseket tartalmaz. Az összesen megszerezhető 200 pontból 100 a természetföldrajzi és 100 a társadalom földrajzi kérdésekkel összegyűjthető pontok száma. A változtatások után, egy átmeneti időszakban még a természetföldrajzi kérdésekkel szerezhettek több pontot a versenyzők, hiszen az előző években csak ilyen kérdések szerepeltek az első fordulóban. Egy-két év elteltével a diákok felkészülése már igazodott az elvárásokhoz, így nem mutatkozik szignifikáns különbség a két témakör pontjai között. A versenykiírás alapján maximum 60 fő hívható be a második fordulóba. Az utóbbi években 55-57 tanuló jut tovább az első fordulóból, az elmúlt évek tapasztalata alapján minimum 170 illetve annál magasabb ponttal van reális esély a továbbjutásra. A második forduló feladatlapja is 200 pontos. A feladatok itt már jelentős arányban nyílt végűek, amelyek között problémamegoldó esszé, illetve számítási feladatokat is találunk, és ezek egy részét a feladatlapban közölt források alapján kell megoldani. Tartalmukat tekintve pedig azonos arányban tartalmaznak természetföldrajzi illetve társadalomföldrajzi témákat. Az első fordulóhoz hasonlóan itt is megfigyelhető, hogy a versenyzők közel azonos számú pontot a természetföldrajzi és társadalom földrajzi kérdésekre adott helyes válaszokkal. Örvendetes, hogy minden évben több olyan versenyző is van, aki a második fordulóban is 180 pont feletti eredményt ér el.

A második fordulóba jutott tanulóknak be kell küldeniük az önállóan elkészített pályamunkájukat is. Ezek témái a versenykiírásban szintén megtalálhatóak a formai követelményekkel együtt. Évente 4-5 különböző pályamunkatéma közül választhatnak egyet a versenyzők. A témák a természet és társadalomföldrajziak is lehetnek. Valamennyi megadott pályamunkacímhez tartozik egy rövid leírás, elvárások megfogalmazása, mely segít a pályamunkák íróinak a dolgozat elkészítésében. Minden dolgozat elkészítésénél nagyon fontos az önálló kutatómunka, illetve ennek alapján saját megállapítások közlése. Ez alapulhat terepbejáráson, dokumentumelemzésen vagy önálló megfigyelésen, kérdőíves felmérésen. A dolgozat témájának feldolgozásához a kutatómunka módszere szabadon választható, a legfontosabb kritérium a saját eredmények minél hitelesebb ismertetése. A pályamunkára maximum 100 pontot kaphatnak a diákok, ebből 70 pont a tartalomra, 20 pont az illusztrációra és 10 pont a felhasznált irodalomra adható. Minden évben több maximális pontot érő pályamunkával találkozik a bíráló bizottság.

A tantárgyi bizottság 40-45 versenyzőt hív be a szóbeli döntőre. A szóbeli döntőn a bizottságok a beküldött pályamunkák témái alapján szerveződnek. Azok a tanulók, akik ugyanabból a témából írták a pályamunkájukat, ugyanahhoz a bizottsághoz kerülnek. Esetenként előfordul, hogy egy témából több bizottság is alakul, ha sokan írnak azonos témában pályamunkát. A szóbelin 60 pont a maximálisan elérhető pontszám. A döntőn egyrészt a pályamunka tartalmával, a felhasznált irodalommal, az illusztrációkkal kapcsolatban, másrészt a pályamunka tágabb témaköréhez kapcsolódó, a közép- és emelt szintű érettségi vizsga követelményeinek megfelelő témákból kapnak kérdéseket a versenyzők. Több év tapasztalata, hogy a versenyzők a pályamunkájukat saját kutatásuk alapján készítik. Esetenként a hatékonyabb kutatási módszerek kiválasztásához kapnak segítséget felkészítőiktől. Örvendetes, hogy a pályamunka témájához kapcsolódó, bővebb ismereteket igénylő kérdésekre is szakmailag hiteles válaszokat tudnak adni és szívesen fogalmazzák meg saját véleményeiket, javaslataikat is. A minden évben tapasztalható jó eredmények, mind az írásbeli és a szóbeli fordulón is azt mutatják, hogy a versenykiírásban szereplő követelmények teljesíthetők. Bár a tantárgyi bizottságban többször felmerültek már a verseny szerkezetével kapcsolatos változtatási javaslatok, a tanárok körében végzett ilyen jellegű felmérések nem fogalmaznak meg egyértelmű változtatási igényeket. Ezért a tantárgyi bizottság a jövőben nem tervezi az eddigi versenyszervezési gyakorlat jelentős megváltoztatását.

A legjobbak díjazása – díjátadó ünnepség a Móricz Zsigmond Gimnáziumban 2018. június 1-jén (forrás)

A nagyhagyományú Teleki Pál Kárpát-medencei földrajz-földtan verseny

VÍZY ZSOLT

Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Budapest

vizsol@f.fazekas.hu

Teleki Pál Kárpát-medencei földrajz-földtan verseny az egyik legrégebbi az országos – illetve az utóbbi években már nemzetközivé vált – földrajzi témájú tanulmányi versenyek között. Keretében a tanulók földrajzi tudásának megmérettetésére a 2018-2019. tanévben immár 27. alkalommal kerül sor. A verseny néhány évvel ezelőtt Tardy János, a Magyar Természettudományi Társulat elnöke erőfeszítései eredményeként nemzetközivé szélesedett. Ennek köszönhetően versenyzők érkezhetnek a Felvidék, Kárpátalja, Erdély és a Vajdaság különböző iskoláiból is. A verseny kiírója és rendezője aMagyar Természettudományi Társulat (MTT), de számos más szervezet is segíti szakmai megvalósítását. A szakmai együttműködők között találjuk a Magyar Földrajzi Társaságot, az Eszterházy Károly Egyetemet, az ELTE Természettudományi Karát, a Bükki Nemzeti Park egri igazgatóságát, Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot (MBFSZ), a Magyarhoni Földtani Társulatot, a TIT Szövetség tagegyesületeit és a TermészetBúvár Alapítványt. A verseny szervezésében jelentős részt vállalnak az Oktatási Hivatal Pedagógiai Oktatási Központjai és a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium. A verseny megrendezését több szervezet anyagilag is támogatja.

A verseny az általános iskolás (13-14 éves) tanulóknak kínál megmérettetési lehetőséget. Célja, hogya föld- és a földrajztudomány iránt érdeklődő, tehetséges magyarországi és külhoni magyar anyanyelvű tanulók összemérhessék elméleti tudásukat és az ismeretek gyakorlati alkalmazására irányuló képességüket. A verseny egyben találkozási lehetőséget is jelent a versenyfelkészítésben aktív pedagógusok számára.

Külön kategóriában versenyeznek a 7. és a 8. osztályosok. A verseny több fordulóból áll. Az iskolai fordulóból a legjobbak a megyei illetve a budapesti kerületi döntőbe juthatnak. Ebben az évben a házi, iskolai, Budapest esetében a kerületi forduló időpontja 2019. február 18. hétfő 15.00 óra. A verseny első fordulóján az MTT által biztosított központi feladatlapot oldják meg a diákok 90 perc alatt, amivel maximum 100 pontot szerezhetnek. A verseny szervezését az iskolákban a szaktanárok koordinálják, az ő feladatuk a feladatlapok nyomtatása, a verseny lebonyolítása, a dolgozatok értékelése és az eredménylista megküldése a megyei illetve a budapesti versenyfelelősnek. Minden megyében a megyei versenyfelelős határozza meg a megyei döntőbe jutás feltételeit. A megyei fordulókkal kapcsolatban a megyei TIT Szervezetek vagy az Oktatási Hivatal Pedagógiai Oktatási Központjainak versenyfelelősei adnak tájékoztatást. Budapesten a kerületi versenyek szervezését a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium végzi. A fővárosban kerületenként és évfolyamonként 2-2 tanuló juthat tovább a budapesti döntőbe.

megyei és budapesti fordulóban – ebben az évben április 6-án – a versenyzők ugyancsak 100 pontos központi feladatsort oldanak meg 120 perc alatt. A dolgozatokat központi javítókulcsok alapján a helyi versenybizottság javítja és értékeli. A megyékből a legmagasabb pontszámot elért 7. évfolyamos és 8. évfolyamos tanuló jut a döntőbe. (A fővárosból évfolyamonként az első három-három helyzet jut tovább a Kárpát-medencei döntőbe.) Holtverseny esetén 10 kérdésből álló feladatsort kell megoldaniuk az érintetteknek. Az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági résztvevők a helyi fordulók legjobbjaiból kerülnek a döntőbe. Magyarországot a döntőben 22 hetedik és 22 nyolcadik osztályos tanuló képviseli. Hozzájuk csatlakozik Erdélyből 8, a Felvidékről 4, a Vajdaságból 4 és Kárpátaljáról 2 tanuló. Így áll össze a döntő 62 fős mezőnye.

Versenydolgozatot írnak a tanulók a kerületi fordulóban (forrás)

Kárpát-medencei döntőt 2019. május 10–12. Egerben az Eszterházy Károly Egyetemen rendezik. A döntő a hagyományoknak megfelelően háromfordulós: írásbeli, terepgyakorlati és szóbeli fordulót foglal magában. A versenyzők először egy 100 pontos feladatlapot oldanak meg, amire 90 perc áll rendelkezésre. A második versenyrész gyakorlati jellegű. A két évfolyam versenyzői a döntő idején közösen szervezett terepbejáráson vesznek részt, az itt látottakhoz, hallottakhoz kapcsolódnak a feladatok. A harmadik rész szóbeli, ahol a versenyzők tételt húznak, és a kihúzott témákban rövid (5 perces) előadásokat tartanak, ami térképhasználati és a terepi fordulóhoz kapcsolódó kőzet-felismerési feladattal egészül ki. A szóbeli versenyen csak a szervezők által biztosított falitérképek, atlaszok használhatók.

A 2018. évi döntő megnyitója Egerben az Eszterházy Károly Egyetem dísztermében (forrás)

Terepi információgyűjtés a döntőben 2018-ban (forrás)

Az MTT a versenyzőknek és a felkészítő-tanároknak emléklapot ad. Évfolyamonként a verseny első hat helyezettje és felkészítő tanára oklevélben részesül, míg a Kárpát-medencei első helyezett tanulók a Teleki Pál érmet is megkapják. A döntő első 3-3 helyezett versenyzője és a határon túli régiók legeredményesebb diákjai 2019 nyarán részt vehetnek az egyhetes III. Kárpát-medencei Tehetségtáborban, amelyet a Magyar Természettudományi Társulat szervez. A 2017-2018. tanév tehetségtábora a Balaton-felvidéken került megrendezésre.

Mivel az oktatás szervezeti struktúrája az előző években jelentős mértékben átalakult, és eltérő mértékben működik a munkaközösség-vezetői, illetve tantárgygondozói rendszer, egyre nagyobb kihívást jelent a fővárosi és a kerületi fordulók megszervezése. A verseny eredményes működésében és fennmaradásában a lelkes földrajztanárok mellett a Magyar Természettudományi Társulat eredményes lobbi-tevékenységének köszönhető. Valamennyi érintett fontosnak tartja, hogy ez a több évtizede létező, és diákok ezreit megmozgató verseny a jövőben is megmaradjon és az eddigiekhez hasonlóan eredményesen működjön.

A Földgömb Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny – Mindenről szól, s talán éppen ezért a „legföldrajzosabb” verseny?

GRUBER LÁSZLÓ

a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium tanára

lgruber@index.hu

Jól tudjuk, „minden szentnek maga felé hajlik a keze”. Ha valaki mélyebben beleássa magát egy adott tudományba (vagy elegendő „csupán” tanítani), elkezd hinni annak „mindenhatóságában”. Istennek hála, a földrajz diszciplínája iránt érdeklődőknek erre nincs igazán szüksége, hiszen ők tudják: a geográfia a legszerteágazóbb tudomány. Besorolása szinte lehetetlen, ugyanis a természet-, a társadalom-, a település-, a gazdasági- és a regionális földrajzon kívül számtalan kapcsolódási pontot találhatunk a történelemmel (pl. történeti földrajz), a közgazdaságtannal (pl. pénzföldrajz), a biológiával (pl. biogeográfia), a szociológiával (pl. társadalmi helyzet, egészségügyi ellátás), a matematikával (pl. helyi idő számítás, térképészet, csillagászat), a fizikával (pl. a hegységen átkelő légtömeg fizikai jellemzői), a kémiával (pl. karsztosodás), a környezetvédelemmel (pl. a légkör, a vízburok szennyezése és azok következményei), a globalizáció problémakörével, s még sorolhatnánk. A földrajztudomány komplexitására szerettünk volna rávilágítani akkor is, amikor először rendeztük meg versenyünket.

 „Ésszel járom be a Földet!” A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány, A Földgömb magazin, valamint a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Vámbéry Ármin szavaival – s egyben saját mottójával – hirdette meg 2008-ban első alkalommal nemzetközi, magyar nyelvű földrajzversenyét, amelyen magyarországi és határon túli középiskolák két fős csapatai indulhatnak. A verseny alapvetően az általános és középiskolai tananyagra, aktuális hírekre, valamint az általános műveltségre épít. Az eddigiek során évente 100 és 200 között mozgott a Kárpát-medence közoktatási intézményeiből jelentkező csapatok száma.

Minden évben kiemelünk egy-egy témakört, amely lehet „általánosan speciális” (pl. Csillagászat és űrkutatás, Földünk szigetvilága, Bolygónk vizei), vagy éppen egy kiemelt terület földrajza (pl. Afrika, Amerika, Ázsia földrajza − a kontinensek felfedezésének története, természeti, gazdasági, társadalmi és kulturális földrajzuk, világhírű az adott térségekhez kötődő emberek stb.). Természetesen külön hangsúlyt kapnak A Földgömb magazinban megjelent és általunk kijelölt cikkek, írások.

A feladatok az első fordulóban és a középdöntőben klasszikusnak tekinthető, 60-70%-ban a kiemelt témákra koncentráló feladványok. Igyekszünk odafigyelni arra, hogy a megoldások mindig egyértelműek legyenek, így különös figyelmet fordítunk a kérdések pontos megfogalmazására. A döntőben hasonló a helyzet, de mivel nézők előtt zajlik, izgalmassá kellett tennünk. A kvíz- és információs játékokat képek (fotók, műholdfelvételek, torzított térképek stb.) felismerése, számításos feladatok, „Hol járunk?” típusú feladványok, ún. „Virtuális utazások” és vegyes villámkérdések teszik változatossá − s a nyomógombok felhasználásával látványossá. A középdöntőbe jutott 12-18 csapatból 8 jut a döntőbe, s a középdöntő helyezéseitől függően értékes pontokat hozhatnak magukkal.

Izgalmas kvíz verseny a döntőben (forrás: Izgalmas kvíz verseny a döntőbenhttps://afoldgomb.hu/rendezvenyeink)

Versenyünk eddigi győztesei és dobogósai (felkészítő tanáraikkal együtt) eljuthattak Törökországba, a Baltikumba, olasz vulkántúrára, Andalúziába, a Dachsteinbe, Korzikára és Szardíniára, Bécsbe és Prágába, de az Alpok és a francia Riviéra tájaiban is gyönyörködhettek. Az ötödik, jubileumi verseny első három helyezett csapata Kirgizisztánba utazhatott el. Jelenleg a tizenegyedik megmérettetésre készülünk. A fődíjak felajánlásáért elsősorban az Eupolisz Utazási Irodának, versenyünk fő támogatójának tartozunk hálával. Happ Gergő a kezdetektől fogva töretlen lelkesedéssel állt mellénk „A Földgömb Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny” díjazásában.

A 10., jubileumi verseny győztesei: Gyuris Imre és Virág Nándor, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanulói, felkészítő tanáruk Szőllősy László és Szőllősyné Pálfi Melinda (forrás: https://felfedezoknapja.info/eloadasok/a-foldgomb-foldrajzverseny-dijazottainak-bemutatkozasa)

Az első hét év feladatsorait (első fordulók, középdöntők és döntők) 2016-ban könyv formájában adtuk közre a Heiling Média Kiadó Kft. gondozásában. Ez a feladatgyűjtemény kiváló lehetőséget nyújt a felkészülés során.

Versenyünkről, s az előző évtizedben elvégzett munkáról és az elért eredményekről a következő oldalon lehet részletesebben olvasni: https://verseny.afoldgomb.hu/.

 

Átadták a 2017. évi Bonis Bona díjakat

GUBA ANDRÁS

andraas.guba@gmail.com

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

 

Kiemelkedő tehetséggondozásért kaptak Bonis Bona díjat pedagógusok 2017. június 21-én.

Elsősorban az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyre való felkészítésben nyújtott kiemelkedő munkájáért kapott több pedagógus és munkaközösség Bonis Bona – A Nemzet Tehetségeiért díjat. A díjakat az Országos Tanulmányi Versenyt koordináló Oktatási Hivatal és az OKTV versenybizottságok jelölése alapján adták ki.

A földrajz tantárgyhoz kapcsolódóan kiemelkedő tehetségsegítő munkájáért Szőllősy László, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanára kapott elismerést.

 

Forrás. Kép forrása.

További információk a Bonis Bona elismerésről.

Kihirdették a földrajz tanulmányi versenyeket a 2017/18. tanévre

MAKÁDI MARIANN

ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet

 

Elkészült a földrajzi tanulmányi versenyek versenynaptára a 2017/18. tanévre.

Sűrű időszaka lesz a földrajz versenyzőknek már 2017 novemberében, hiszen akkor indul az OKTV és a HunGeoConest angol nyelvű földrajzverseny is – és már csak a Teleki Pál Országos Földrajz-Földtan Verseny időpontjára várunk. A legtöbb versenyen kettő vagy három fordulóban is megméretnek majd a jelentkezők. 2018 májusára összesen 9 országos verseny győzteseit köszönthetjük majd.

A versenyek fordulóinak időpontjairól ebben a gyűjteményben tájékozódhat.

Sok sikert a jelentkezőknek és a felkészítő tanáraiknak!

Kép forrása: Makádi Mariann (a képen a 2016. évi Less Nándor Földrajzverseny döntője)

Forrás: Magyar Földrajzi Társaság Oktatás-módszertani Szakosztály