Megjelent Magyarország nemzeti atlaszának legújabb kötete

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

Bemutatták Magyarország nemzeti atlaszának legújabb kötetét az ország természeti környezetéről. A könyv nemcsak természetföldrajzi szempontból vizsgálja az ország területét, hanem szintetizáló fejezeteket is tartalmaz, ami a természet és a társadalom egymásra hatásairól is szól.

Az atlasz borítólapja

A kötetet a Magyar Tudományos Akadémia kormányzati támogatással adta ki. Az atlasz főszerkesztője Kocsis Károly akadémikus, munkáját segítette 8 szerkesztő, 140 fejezetszerző, 219 térképszerző, 14 térképész, valamint több tucat szakmai és nyelvi lektor. A könyv nemcsak Magyarország területét mutatja be, hanem ábrázolja a tágabb földrajzi környezetét, a Kárpát–Pannon-térséget is. Így 12 ország mintegy félmillió négyzetkilométerét és 34 ezer település dinamikus természeti-, társadalmi- és gazdasági térszerkezetét ábrázolja. Háromezer kötet minisztériumi támogatással jut el a magyarországi és határon túli magyar középiskolákba és felsőoktatási intézményekbe. A főszerkesztő tervei szerint az angol nyelvű fordítás három hónap múlva kerül kiadásra.

A kötet a Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi licenc alatt áll, vagyis az adott feltételek mellett teljes terjedelmében legálisan digitálisan letölthető. A pdf-ben megtekinthető térképeket fejezetenként lehet megnyitni. A 12 fejezet felöleli a természeti környezet témáit a földtani helyzettől a természeti veszélyekig. Mindegy egyes fejezetben részletes magyarázat egészíti ki a térképeket, de fényképek és diagramok is segítik a megértést. Alább két példa látható az atlasz anyagából.

Aki menekülni szeretne a parlagfű pollenjei elől Magyarországon, mert esetleg allergiás rá, annak rossz hír, hogy gyakorlatilag nincs olyan hely az ország területén, ahol ne élne. Megtudhatjuk az atlaszból, hogy az özönnövény ürömlevelű parlagfüvet Amerikából hurcolták be, és az 1920-as években regisztrálták először Somogyban. Azóta az egész ország területén elterjedt.

 

A parlagfű elterjedése Magyarországon (MNA, 167. o.)

Magyarország légszennyezése komoly problémákat okoz. Időbeli változása viszont reményteljes. A kén-dioxid kibocsátása elsősorban kevesebb kőszén felhasználásával és az erőművek korszerűbb működésével magyarázható. A nitrogén-oxidok a levegőben a modernebb technológiák elterjedésével csökkentek. Ezzel szemben viszont a szálló por koncentrációja jelentősen nőtt a szilárd háztartási fűtésnek köszönhetően.

 

Légköri szennyezők mennyiségváltozása hazánkban (MNA, 133. o.)

 

Források

Kocsis K. (főszerk., 2018): Magyarország nemzeti atlasza: természeti környezet. Budapest, MTA CSFK Földrajztudományi Intézet. https://mta.hu/mta_hirei/jovo-heten-mutatjak-be-magyarorszag-nemzeti-atlaszanak-uj-kiadasat-109023

http://eduline.hu/kozoktatas/2018/9/28/uj_tortenelematlasz_PXGFG1

http://www.nemzetiatlasz.hu/MNA/2.html

Egy turisztikai kampány tanórai feldolgozása

KAPUSI JÁNOS

középiskolai tanár, Debrecen

geo.bethlen@gmail.com

 

Hazánk idegenforgalma az utóbbi években folyamatosan bővül. Egyre többször láthatunk példát az ország látnivalóit, turisztikai célpontjait és hagyományait népszerűsítő plakátokra, imázsfilmekre. A 2017-ben indított Magyarország rád vár! című kampány – amelynek filmje az idei berlini idegenforgalmi seregszemle egyik díjazottja lett – is egy ezek közül. A kampányhoz kötődő források segítségével összerakható egy könnyedebb, lazább szerkezetű tanítási óra, akár Magyarország földrajzának tanításához, akár az év végi összefoglaláshoz, sőt, nyelvórákhoz is alapanyag lehet. 

A tanítási óra fontosabb elemei

  • A turisztikai imázsfilm (30 mp, Youtube-on elérhető, figyelemfelkeltéshez)
  • Az Itt kell lenned, hogy elhidd! és az Át kell élned, hogy elhidd! mottóval ellátott poszterek képformátumban – Google-kereséssel könnyen összegyűjthető kb. 15 kép (a mémeket kerüljük!).
  • A kampány weboldala
  • A kampány céljairól, megvalósításáról és sikeréről szóló cikk
  • Magyarország turisztikai régióinak térképe (itt is)
  • Magyarország kontúrtérkép, falitérkép vagy Google Maps, megvalósítástól függően
A kampányhoz tartozó plakátok egyike. Forrás.

A feldolgozást segítő főbb kérdések

  1. Mit lehet tudni a videóban bemutatott négy helyszín kialakulásáról, földrajzi jelentőségéről?
  2. Milyen újdonságai, sajátosságai voltak ennek a kampánynak? (pl. Instagram-arculat, ismert személyiségek)
  3. Milyen típusú úti célok, látnivalók kerültek be a kampányba? Miért? (pl. kevésbé ismert, frekventált helyek, kisebb városok, természeti kincsek)
  4. Kiknek szólt a kampány? Ki volt a célközönség? Mennyire tükrözi ezt a szándékot a videó és a mottó?
  5. Mi tette/teszi sikeressé ezt a kampányt? Mi a siker fokmérője?
  6. Miért lehet szükség ilyen kampányokra, ha hazánk idegenforgalma évről évre bővül?
A kampány őszi-téli plakátjainak egyike. Forrás.

Térképes feladat

  1. Jelöljétek kontúrtérképben a kampányban bemutatott helyeket! (atlasz, Google Maps)
  2. Vessétek össze a bejelölt helyeket a hazánk turisztikai régióit bemutató térképpel!
  3. Nevezzetek meg hasonló, a kampány arculatába illeszkedő úti célokat a térképen „üresen maradt” országrészekből, régiókból!
  4. Mutassatok be képpel, néhány mondatban egy-egy olyan helyszínt, ami bekerülhetett volna a kampányba! (páros vagy csoportmunka)

Kreatív továbbgondolás: készítsetek a kampányban látottakhoz hasonló képet vagy plakátot lakóhelyetekről vagy az iskola közelében található nevezetességek egyikéről! A képen minél többen szerepeljetek!

 

Források

  • http://fedezdfel.itthon.hu/
  • https://hellomagyarorszag.hu/
  • http://www.ma.hu/uzlet/312433/Aranyermes_lett_a_Magyarorszag_rad_var_a_berlini_ITBn
  • http://turizmusonline.hu/belfold/cikk/magyarorszag_rad_var____elindult_az_mtu_uj_kampanya

Tér-kép, 2016

GUBA ANDRÁS

andraas.guba@gmail.com

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

 

A Központi Statisztikai Hivatal 2018 januárjában jelentette meg a magyar gazdaság területi vonatkozásait taglaló kiadványát. A kiadványban elsősorban térképek, grafikonok és infografikák kaptak helyet kiegészítve rövidebb szöveges elemzésekkel. A magyar gazdasági-társadalmi folyamatok területi változásait a földrajzoktatásban is jól felhasználható vizuális anyagokkal segítheti.

Az elemzésekhez a legfrissebb, 2016-os adatokat vették alapul, de hosszabb távú kitekintést is találhatunk a folyamatokhoz kapcsolódóan. A kiadvány öt fejezetből áll, amelyből kettő kiemelt témát veséz ki részletesen:

  1. Nemzetközi kitekintés
  2. Területi különbségek Magyarországon
  3. Területi egyenlőtlenségek időbeli alakulása
  4. Kiemelt téma: A kis- és középvállalkozások területi jellemzői
  5. Kiemelt térség: Az ipari válságterületek jellemzői

Az első fejezetben elsősorban az európai gazdasági folyamatokra helyezi a hangsúlyt a kiadvány, főleg európai uniós kapcsolatokra fókuszálva. Itt az Európai Unió adatbázisára (EUROSTAT) alapozva készítették el a fejezetet. A fejezetben kitekintést kapunk nemcsak a társadalmi-gazdasági folyamatokra, hanem az infrastrukturális és regionális különbségekre.

A következő két fejezetben a magyarországi területi különbségeket elsősorban a járási szinten ábrázolják, de egyes mutatóknál megjelenik más területi szint (megyei, települési) is. A 2. fejezetben többek között külön veszik a népességi, foglalkoztatási, társadalmi szolgáltatási, oktatási, ágazati és környezetvédelmi mutatókat.

A 3. fejezetben több mutatót vizsgálnak a területi fejlettség különbségeinek a leírására (relatív terjedelem, súlyozott relatív szórás). Ennek nyomán jól kirajzolódik a főváros-vidék és a kelet-nyugat különbség.

Az utolsó két fejezetben két speciális témát járnak körül a szerkesztők. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) számuk aránya alapján meghatározóak az összes vállalkozás közül, de gazdasági szerepük sem elhanyagolható a magyar gazdaságban. Az utolsó fejezetben pedig látleletet kaphatunk az ipari válságterületekről. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció definíciója alapján kilenc régió került az elemzett területek közé. Alapvetően így jellemezhető annak a négy észak-magyarországi (Kazincbarcikai, Miskolci, Ózdi, Salgótarjáni) és szintén négy közép-dunántúli (Ajkai, Oroszlányi, Tatabányai, Várpalotai), valamint egy dél-dunántúli (Komlói) járásnak a helyzete.

A kiadvány jól használható az általános iskolai vagy a középiskolai földrajzoktatásban elsősorban forrásként. Hasznos lehet klasszikus órai munka keretében, de projektek feldolgozására is. A térképek és grafikonok számos lehetőséget nyújthatnak a vizuális segédeszközök olvasásának és értelmezésének gyakorlására is.

 

Forrás: Tér-kép, 2016, felelős szerkesztő: Bódiné Vajda Györgyi, Központi Statisztikai Hivatal, 2018.

Öt év alatt 134 ezer fővel csökkent Magyarország népessége

Öt év alatt 134 ezerrel csökkent Magyarország népességszáma a 2011-es népszámlálás és a tavaly októberi kis népszámlálás, úgynevezett mikrocenzus között. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint október 1-jén 9 millió 803 ezer 837-en éltek az országban. 

A mikrocenzus célja, hogy két népszámlálás között ugyanazzal a tematikával frissítsék az adatokat, összegző felvételt készítsenek a társadalmi változásokról a szakpolitikák alakítói és a kutatók számára. A felmérést a lakosság 10 százaléka, 440 ezer háztartás bevonásával végezték 2148 településen, 3731 összeíró segítségével. Az első mikrocenzust 1963-ban tartották, és a korábbi adatfelvételeket 2 százalékos mintán végezték. A kérdőíveket most először kizárólag elektronikusan lehetett kitölteni, kérdezőbiztosok segítségével, vagy az interneten. Utóbbi lehetőséggel az érintettek 19 százaléka élt, ezen belül a legmagasabb arányban, 28 százalék Budapesten. A KSH korábbi tájékoztatása szerint az adatfelvétel és annak feldolgozása mintegy 3,5 milliárd forintba kerül.

Az adatok szerint a népességfogyásból következően a népsűrűség tovább mérséklődött, és 2016-ban egy négyzetkilométerre már csak 105-en jutottak. A legsűrűbben lakott település 2016-ban Budapest volt, ahol átlagosan 3360-an éltek egy négyzetkilométeren. A megyék közül Pest és Komárom-Esztergom volt a legsűrűbben, Somogy, Tolna, Bács-Kiskun és Békés pedig a leggyérebben lakott. A felmérés időpontjában a népesség 15 százaléka volt gyermekkorú, 67% tartozott az aktív korúak, 19% pedig a 65 éves és annál idősebbek közé. A gyermekkorúak aránya az átlagosnál magasabb a növekvő népességű Pest, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben.

Tavaly 149 111 nem magyar állampolgár élt Magyarországon, ami 6 ezerrel több, mint öt évvel korábban. Arányuk 1,5% volt, ez alig haladta meg az öt évvel korábban mért 1,4 százalékot. Az itt élő nem magyar állampolgárok között több a férfi, mint a nő, legtöbben aktív korúak, több mint háromnegyedük a 15-64 éves csoportba tartozik. A 15 éves és annál idősebb népesség körében az általános iskolainál alacsonyabb végzettségűek aránya tovább mérséklődött, 3,2 százalékra. 2016-ban a felnőtt népesség több mint fele rendelkezett érettségivel vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel. A felsőfokú végzettségűek aránya öt év alatt 17 százalékról 20 százalékra emelkedett. A diplomások között továbbra is több a nő: a felsőfokú végzettségű nők aránya 18-ról 22 százalékra nőtt. A diplomások arányának területi különbségei azonban tovább nőttek: míg a fővárosban 41%, addig Nógrád megyében csupán 13% a felsőfokú végzettségűek aránya.

Magyarország népességének száma kor és nem szerint. Forrás

Az adatok szerint tavaly a teljes népesség 46 százaléka dolgozott, 2,6% volt munkanélküli, 28% az ellátásban részesülő inaktívak, és 24% az eltartottak aránya. Az aktivitási arány továbbra is Budapesten a legmagasabb, 52 százalékos, a megyék közül Győr-Moson-Sopron, Vas, Komárom-Esztergom és Fejér megyében 50%, míg Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Tolna megyében csak 45-46% az aktívak aránya. A foglalkoztatottak száma 4 millió 503 ezer, a munkanélküliek száma 250 ezer fő volt. A foglalkoztatottak száma 14 százalékkal emelkedett, a munkanélkülieké 56 százalékkal csökkent a legutóbbi népszámlálás óta.

A 4 millió 21 ezer háztartás 66 százalékában családok éltek, a háztartások további egyharmad része zömében egyedülállókból állt. Csökkent az egyedülállók száma, 2016-ban 1 millió 217 ezren voltak, ez a népesség 12 százaléka. Közülük csaknem 105 ezren 30 évnél fiatalabbak, 424 ezren 30-59 év közöttiek és 688 ezren annál idősebbek.

A családok száma 2016-ban 2 millió 743 ezer 338 volt. A családok 82 százaléka, azaz 2 millió 240 ezer család párkapcsolaton alapult. Az élettársi kapcsolatok egyre nagyobb teret hódítanak: számuk a párkapcsolatokon belül meghaladta a 483 ezret. Jelentős az egyszülős családok száma is: 2016-ban 503 ezer családban élt egy szülő a gyermekével vagy gyermekeivel. A gyermekes házaspárok száma 35,1%, a gyermekteleneké 28,9% volt tavaly.

A népesség száma családi állapot és nemek szerint. Forrás

A felmérés szerint 4405 ezer lakás van az országban, ez 14 ezerrel több, mint a 2011. évi népszámláláskor. A lakások 21 százaléka Budapesten, 52 százaléka más városokban, 28 százaléka pedig községekben található. A lakások többsége két- vagy háromszobás, átlagos alapterületük 2016-ban 84 négyzetméter volt, ez 6 négyzetméterrel több, mint 2011-ben.
A lakások csaknem kétharmada téglából épült, 14 százalékuk volt panel, 13 százalékuk vályog. A legtöbb panellakás Budapesten található, ahol a lakott lakások 25 százaléka ilyen. Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Fejér megyében a panellakások aránya 17-20 százalék között alakul.

Feladatok a téma feldolgozásához a földrajztanításban

  1. Tanulmányozd a http://www.ksh.hu/mikrocenzus2016/grafikonok/book02/index.html#!4|0 oldalon a 30-39 éves korú népesség nemek szerinti családi állapotát! Hasonlítsd össze a két nem családi állapotát! Próbáld megfejteni az okát!
  2. Elemezd ezt a diagramot! Állapítsd meg, hogy 1990 óta hogyan változott a családok száma családösszetétel szerint! Magyarázd meg a változás okait!

Forrás: (1) (2). Képek forrása a feliratokban.

Szerző: Arday István