“Fejleszteném, ha tudnám mi az – kaptam válaszként a minap a kompetenciafejlesztés gyakorlatára irányuló kérdésemre egy földrajztanár kollégától. Nem tagadom, megdöbbentett a válasz, hiszen elvileg csaknem két évtizede a kompetenciaalapú tanítási-tanulási folyamat áll az iskolai munka fókuszában, ennek szellemében készülnek a tantervek, a taneszközök, és erre képezzük a tanári pályára készülő egyetemi hallgatókat. Valószínűleg nem is a fogalom értelmezése okoz gondot, hanem a kompetenciafejlesztésre irányuló folyamat gyakorlati mintáinak és konkrét feladatainak hiánya.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földrajzi- és Földtudományi Intézet Földrajz szakmódszertani csoportja kiemelt fejlesztési feladatának tekinti a leendő földrajztanárok felkészítését a kompetencialapú tanítási-tanulási folyamatra. Az osztatlan tanárképzés bevezetése óta a hallgatók az elméleti felkészülés mellett sok ilyen jellegű feladatot készítenek szemináriumi, projekt- és vizsgafeladatként egyaránt. Ebben a kiadványban a 2018-ban készült kompetenciafejlesztési célú munkákból állítottunk össze egy válogatást egységes szempontok alapján, igyekezve átfogni a legtöbb területet. A 115 darab feladat a tanulási folyamat különböző és eltérő időtartamú szakaszaira vonatkozik, más-más munkaformákat igényelnek, és az egyes képességterületek megközelítése is eltérő a feladatírók személyisége és szemlélete szerint. Egy-egy feladat kompetenciaterületekbe való besorolása sokféle módon lehetséges, itt most a leginkább fejlesztendő területek szerint történt. Hangsúlyozzuk azonban, hogy semmiképpen nem cél az egyes kompetencia-területek egymástól való elhatárolása, hiszen azok a tanítási-tanulási folyamatban szorosan összefonódnak egymással éppúgy, mint az ismeretelsajátítással, a tartalommal” – olvasható a 207 oldalas Kompetenciafejlesztő feladattár a földrajz tanítás-tanuláshoz című kiadvány előszavában.
A válogatás a tanári mesterképzésben résztvevő hallgatók értékes munkáit adja közre abban a reményben, hogy ötletadók, és segíthetnek másoknak is a képességeken és magatartásmintákon alapuló tudáskoncepció megvalósításában.
A kiadvány elérhető és letölthető a Nemzeti Köznevelési Portálon: https://player.nkp.hu/play/237340/false/undefined
Egy egyetemi földrajz szakmódszertani projekt keretében a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia fejlesztésének lehetőségeivel foglalkoztunk. Ez a kulcskompetencia hozzásegíti a gyerekeket, hogy az iskolát elhagyva rendelkezzenek azokkal a készségekkel, képességekkel, amelyekre szükségük lehet mindennapi életükben ötleteik megvalósításakor, továbbá, hogy merjenek kezdeményezni és vállalkozni. A projektnek az volt a célja, hogy olyan feladatgyűjteményt hozzunk létre, amely egymásra épülő feladatrendszereken keresztül hozzájárulhat a földrajzot tanulók ezen kompetenciáinak fejlődéséhez. A fejlesztő feladatokat elsősorban a 7–10. évfolyam számára dolgoztuk ki. Igyekeztünk azokat úgy megalkotni, hogy bár konkrétan kapcsolódnak egy tankönyvcsaládhoz – a 2017-2018-ban megjelent újgenerációs földrajz tankönyvekhez –, átültethetők legyenek bármely tanmenetbe.
Feladatgyűjteményünk amellett, hogy kidolgozott konkrét fejlesztő feladatokat tartalmaz évfolyamonként, igyekszik választ találni az alábbi kérdésekre is:
a kerettantervek által megadott tananyagok közül melyekben nyílik leginkább lehetőség ezen kompetenciaterület fejlesztésére?
hogyan lehet ezeket a feladatokat beilleszteni az általános tanmenetbe?
elsősorban mely életkori sajátosságokra szükséges figyelni a feladatok készítése során?
hogyan lehet felmérni a korábban alkalmazott készségfejlesztő feladatok hasznosságát, sikerességét a felsőbb évfolyamokon?
Természetesen – ahogyan a címből is kiderül – az e kérdésekre adott válaszokat a földrajz tantárgy keretei, illetve a környezeti nevelés lehetőségei között vizsgáljuk, keressük.
A Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek adta keretek
Kiindulásképpen érdemes megemlíteni a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia kapcsán, hogy tartalma bizonyos szempontból ellentétben áll a mai magyarországi iskolarendszer adta lehetőségekkel, hiszen a többnyire konzervatív rendszerben kevés lehetőség adódik arra, hogy a tanulók kezdeményezései teret kapjanak. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy mind a NAT-ban, mind a kerettantervekben szerepel ezen kompetencia fejlesztésének a lehetősége, sőt kötelezősége. Az alaptanterv az Ember és társadalom műveltségi területen belül fogalmazza meg e kompetencia lényegét, elemeit és fejlesztésének céljait. Alapvetően a mindennapi életben lévő lehetőségek megragadásának, a kockázatvállalásának és az újítás hajlamának ad teret. Elsősorban gazdasági oldalról közelíti meg a kérdéskört, de fontos kiemelni, hogy ettől függetlenül nem csak a gazdasági szakirányú iskolák képzésében, nevelésében kell helyet kapnia, hiszen összefügg más tudományterületekkel is. A lehetőségek megragadásán túl célul tűzi ki, hogy a lehetőséget meg is tudják valósítani a tanulók. Ennek megfelelően fontos, hogy realisztikus, valóban életképes ötletekkel álljanak elő, illetve tisztában legyenek azokkal a jogi és gazdasági keretekkel, amelyek között ötletüknek, vállalkozásuknak működnie kell. Ahhoz, hogy ez kialakuljon a tanulókban, el kell érni, hogy tudjanak felelős döntéseket hozni. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy ismerjék a globalizálódó világ problémáit és lehetőségeit, érzékenyek legyenek a problémákra és ezekkel, illetve az új ismeretekkel szemben is kritikai hangvételt fogalmazzanak meg. Szintén fontos, hogy ezeket a helyzeteket képesek legyenek megfelelően elemezni is. A fent leírt folyamatokat mind egyéni, mind csoportos feladatmegoldások során érdemes fejleszteni. Érdemes azt is megjegyezni, hogy ez a kompetencia szoros összefüggésben van más kompetenciákkal, mint például a kommunikációs, az informatikai vagy az idegen nyelvi kompetenciákkal (Horváth, 2008. 1–9. o. ésMakádi, 2015. 56–57. o.).
A feladatsorok összeállításának alapvető szempontjai
Mielőtt évfolyamokra bontva specifikusan megvizsgálnánk a fejlesztő feladatok összeállításnak lehetőségeit, illetve azokat a szempontokat, amikre figyelni szükséges a feladatok összeállítása során, érdemes néhány alapvető kritériumot lejegyezni. Talán az a legfontosabb alapvetésünk, hogy ezt a kulcskompetenciát nem igazán lehet hagyományos, frontális oktatási formában fejleszteni. Ennek az az alapvető oka, hogy a hozzá kapcsolódó ismeretek döntő többsége túlságosan elméleti és elvont ahhoz, hogy a 12–16 éves gyerekek megértsék, el tudják képzelni. Ebből kiindulva olyan feladatokat kell alkalmaznunk, amelyek valamilyen gyakorlati tevékenység során ismertetik meg a tanulókkal a kompetencia kulcsmozzanatait.
Szintén érdemes kiemelni, hogy a tanulók sokkal könnyebben megértik az olyan példákat, gyakorlati feladatokat, amelyek a lakókörnyezetükhöz kapcsolódnak. Bár e kompetencia fejlesztése is azt a célt szolgálja, hogy a fiatalok a globális világban is érvényesülni tudjanak, mégis fejlesztésük során ajánlatos a helyi szintű problémákból, felmérésekből, lehetőségekből kiindulni. Ezekben a gyakorlati feladatokban szükséges, hogy a tanulók felismerjék az analógiát a mindennapi élettel. Ezáltal közelebb kerül hozzájuk az a világ, amelyben majd nekik is érvényesülniük kell. E szempontok alapján a dokumentációelemzés, a kérdőívösszeállítás és -kiértékelés, a problémafelvetés és az újító ötletek tervezése, kiértékelése, illetve a helyi szintű terepfelmérés és fotódokumentáció készítése tűnik a leghasznosabb feladatnak. A továbbiakban ezeket a feladattípusokat fogjuk részletesen bemutatni a különböző életkori szakaszokban.
A fenti alapvetéseken túl feladatgyűjteményünk további célja, hogy megtalálja az adott kerettantervi keretek között azokat a tananyagegységeket, ahol a vállalkozói kompetencia fejlesztése könnyen beilleszthető a tanmenetbe. Tény, hogy kellő fantáziával minden tananyagrésznél képesek lehetünk a fejlesztésére, mégis úgy gondoljuk, hogy érdemes megtalálni azokat a pontokat, ahol ez szorosabban kapcsolódik a tananyag tartalma által megkövetelt tudásátadási rendszerhez.
Alapozás: a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetenciafejlesztés 5-6. osztályban
Az 5-6. osztályos kerettanterv bevezetőjében részletesen szerepel, hogy mit várnak el a tanulóktól az adott életkori szakaszban. Ennek megfelelően ebben az életkorban a későbbi természettudományos tantárgyak alapozásán van a hangsúly. Feladatgyűjteményünk az 5-6. évfolyamon a természetismeret tantárgyra előírt tudáselemek lehetőségei szerint kínál néhány példafeladatot. Azonban a hangsúly inkább a 6. és a 7. évfolyam közötti átmenetre helyeződik, elsősorban arra, hogyan mérhető fel a kompetenciaterület alapozásának sikeressége.
A kompetenciaszint mérése nem könnyű, mivel itt nem konkrét tényre vagy adatra kérdezünk rá, hanem azt kell felmérni, hogy mire képesek a tanulók. Ennek megfelelően a hagyományos tudásmérő feladatlap helyett másféle feladatokból szükséges válogatni. A képességellenőrzésre a feleletalkotásos vagy elemzési feladatok a legalkalmasabbak. Úgy gondoljuk, az életkori sajátosságokhoz kötődően a legkönnyebben egy ötletrohamtípusú feladattal mérhető fel, hogy a tanulónak korábban már kellett-e megoldaniuk olyan feladatokat, amelyek a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciát fejlesztették. Szintén érdemes lehet konkrétan rákérdezni, hogy csináltak-e olyan jellegű feladatokat korábban, amelyek készségfejlesztéssel foglalkoztak (természetesen itt a konkrét feladatokra szükséges rákérdezni, hiszen a gyerekek nem feltétlenül tudják, mi a célja a tanárnak egy-egy feladattal). Ilyen feladat lehet például az, ha minden tanuló kap egy-egy képet, amin valamilyen környezeti probléma látható. Feladata, hogy 5 perc alatt minél több ötletet gyűjtsön össze, amivel javítható a képen bemutatott helyzet.
A 7–8. évfolyamos fejlesztési szakasz
7–8. évfolyamban már a földrajz tantárgy keretei között folyhat a fejlesztés. Az általános iskolai kerettantervben megfogalmazottak alapján fontos, hogy szélesítsük a diákok látókörét. A tényanyag elsajátíttatása mellett megtanítsuk őket arra, hogy egészben lássák a dolgokat, valamint a megszerzett tudásukat tudják integrálni. Fontos a nyitott gondolkodás és az önképzés elsajátítása, amely fejlesztésére remek lehetőséget adnak a kezdeményezőkészség- és vállalkozói kompetenciagyakorlatok, hiszen ezáltal kilépnek a szimpla tényanyag mögül, és a valós életben tudják megtapasztalni a tanultak hasznosságát. Emellett fontos az is, hogy jártasak legyenek a világban, viszont nem szabad elhanyagolni a közvetlen környezet ismeretét sem. Figyelnünk kell arra, hogy a tanulók lakóhelyüket és annak lehetőségeit, működését is lássák, megértsék. Így ebben a korosztályban azon van fő hangsúly, hogy a nagyvilág történéseit a közvetlen környezetükben vizsgálják, és a helyi példákon keresztül ismerjék meg a világ működését. A feladatokban is célszerű felhívni a tanulók figyelmét a világ egészére vonatkozó folyamatokra és tevékenységekre, viszont a feladatokat környezetükhöz kapcsolódóan kapják.
A kidolgozott feladatok helye a 7. osztályos tanmenetben
A középiskolai földrajztanítás során folytatódik a korábban megtanult tudáselemek elmélyítése, az összefüggések szorosabb megértése. Ennek megfelelően a tanulókat igyekszünk bevezetni a tágabb társadalmi-gazdasági folyamatok megértésébe helyi és globális szinten egyaránt. A kompetenciafejlesztés is azonos irányvonalon halad tovább, de az életkori sajátosságoknak megfelelően ebben a korosztályban már nagyobb hangsúlyt kaphat a tényleges önálló munka végzése, akár hosszabb időtartamon keresztül. Fontos azonban, hogy még mindig a gyakorlatorientáltság legyen a középpontban, ugyanis e kompetencia elméleti anyaga idegen és nehezen elképzelhető a tanulók számára még ebben a korban is.
A kidolgozott feladatok helye a 9. osztályos tanmenetben
Ahogy azt a bevezetőben is írtuk, igyekeztünk a korosztályos kihívásoknak megfelelően azokhoz igazodó feladatokat kidolgozni, amelyek a tanmenetben is elhelyezésre kerültek. Úgy gondoljuk, hogy munkánk komoly segítség lehet a tanárok számára még akkor is, ha nem az újgenerációs tankönyveket használják. Ezzel is igyekeztünk rövidíteni a tanítási folyamatra való felkészülési időt. Reméljük, hogy a tanulók és a tanárok számára egyaránt izgalmas, jól alkalmazható feladatokat sikerült összeállítanunk, amelyek teljesítése során, minden gyermekben kialakul az az érzés, hogy az ő véleménye és ötletei is megállhatják a helyüket a nagyvilágban.
Felhasznált irodalom
Horváth Á. (2008): A kezdeményezőképesség és vállalkozási kulcskompetencia fejlesztésének lehetőségei a környezeti nevelés területén. Országos Közoktatási Intézet, TÁMOP 3.1.1 – 08/1Q2008Q002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció.
A modern társadalom változásai hatására az ezredfordulón fontos oktatáspolitikai célkitűzéssé vált a kulcskompetenciák és a kompetenciafejlesztés beépítése a fejlett országok oktatási rendszerébe (Vargáné Engler Á. 2004). Az állampolgárok számára a sikeres élet (For a Successful Life), az államok számára a jól működő társadalom (Well-Functioning Society) elérése lett a cél a közoktatás segítségével. Ezen tanulmány célja a társadalmi kompetenciák fejlesztésére összpontosító fejlesztési terv bemutatása, hiszen e képességek nélkül nehezen képzelhető el jól működő társadalom, benne sikeres és boldog egyénekkel.
A diákok a 21. században egyre sokszínűbbé váló társadalmakban fognak felnőni. Nagyon fontos, hogy megismerjék más közösségekből jött emberek életét, és képesek legyenek megérteni a problémáikat, az élethelyzetüket. Ebben segíthet, ha az iskolában megismerhetik az európai kontinens egyik legkomolyabb társadalmi átalakulását kiváltó jelenséget, az európai migrációs válságot. E válság értelmezése mellett a társadalomföldrajz tanítási-tanulási folyamata még számos lehetőséget adhat a társadalmi kompetenciák fejlesztésére, az előzetes tanulói tudás felhasználására.
Az eddigi eredmények
A társadalmi kompetenciák Makádi M. (2015) meghatározása szerint minden olyan képességet magukban foglalnak, amelyekkel az egyén beilleszkedhet a társadalomba, és annak sikeres, építő tagjává válhat. A fogalmat a Nemzeti alaptantervben a szociális és állampolgári kompetencia, illetve a hozzá kapcsolódó kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia összevonásával alkotta meg (Makádi M. 2009). Mellette a hazai kutatók közül komoly eredményeket ért el Bagdy E., aki pszichológusként a személyiségfejlesztés fontosságát sürgeti már az 1980-as évek óta, az annak módszereivel foglalkozó könyvében (Bagdy E.–Telkes J. 2002) pedig gyakorlati ötletek is megjelennek. A társadalmi kompetenciák fontos része az aktív állampolgárrá nevelés. Az általam felhasznált aktív állampolgár fogalmát Gáti A. (2009) fejti ki. A társadalmi kompetenciák meghatározásának fontos forrása lehet maga a Nemzeti alaptanterv (2012) is.
Jelen tanulmány gyakorlati szempontból közelíti meg a társadalmi kompetenciákat, így az elméleti háttér mellett fontos, hogy a nemzetközi és magyar szakirodalmak által már az oktatás szintjére tervezett gyakorlati feladatokat is bemutassuk. Ginnis, P. (2007) írt hasonló, tanítási és tanulási receptekkel foglalkozó művet, emellett Makádi M. (2009) készített a kompetenciaalapú pedagógia lehetőségeivel foglalkozó feladatgyűjteményt. Érdemes még kiemelni Nichols, A.–Kinninment, D. (2011) gondolkodtatásra épülő munkáját is. Mindkét kötet részletesen mutat be mintafeladatokat és segédanyagokat.
A modern földrajztanítás során nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gyermekeket az élet több területén is használható tudással és képességgel vértezzük fel. Az erre való igény magukban a diákokban és a tanárokban is egyre határozottabban fogalmazódik meg. Az intellektuáliskompetencia egy olyan terület, ami a kreatív, a kritikai és a problémamegoldó gondolkodást foglalja magában. A gondolkodás ezen szintjeinek elsajátítása és magabiztos használata elengedhetetlen fontosságú és szükséges előfeltétele az életben való sikeres boldogulásnak. E gondolkodásmód elsajátítását segíti elő az alábbi kis feladattár, amely az intellektuális kompetencia fejlesztési lehetőségeit mutatja be. A feladatok az Európán kívüli kontinensek témaköréhez kapcsolódnak, mivel itt számos lehetőségünk nyílik a gondolkodási képességek fejlesztésére. Az egyéni munkaformára épülő feladatok 10. évfolyamon ajánlottak, elsősorban Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői témakörben.
Rejtély a térképen
A feladat céljai
Tartalmi célja – Érdekes helyismereti információkra tehet szert a diák. Mivel a feladat jellegénél fogva szórakoztató, így könnyen felkeltheti a gyerekek érdeklődését a térképhasználat iránt, illetve segítséget kíván nyújtani abban, hogy megbarátkozzanak annak használatával, elősegítse, hogy saját megfontolásból is szívesen használjanak térképeket.
Fejlesztési célja – A Google Térkép használatának segítségével hozzájárulni az információhasználati készségek fejlesztéséhez, a rejtvények megoldásával pedig javítani a problémamegoldó képességet és a kreatív gondolkodást.
A feladat leírása
Oldd meg a rejtvényeket a Google Térkép segítségével!
Az északi félgömb 14° szélességén létezik egy sziget, amiben van egy tó, amiben van egy sziget, amiben van egy tó, amiben van egy sziget. – Melyik ez a sziget?
A legnagyobb ember a legnagyobb kontinens legnagyobb tavának legnagyobb lagúnájának legnagyobb szigetén él. – Hol lakik a legnagyobb ember?
A Nagy-tavak között keleten fekszik, vize gyorsabb, mint a folyó, mégsem folyik.
Az Atacama-sivatag óriását akkor leled, ha Huarától 15 km-t haladva a 15-ösön egy hegyben keresed! – Mi az óriás neve?
Borneó partjánál fekszik három sziget, / E hármat Sabah városa mellett leled. / A titkot pedig most fejen állva keresd, / Aztán meglásd, rád mosolyog a szerencse! – Melyik ez a három sziget?
Megoldás
Az alkalmazás mindig mutatja a pontos koordinátáit annak a helynek, amelyikre ráközelítünk. Így csupán meg kell keresni megközelítőleges pontossággal a 14° szélességén az Egyenlítőtől északra, és meg kell vizsgálni közelebbről azt a néhány szigetet, melyek e szélességen fekszenek. A Fülöp-szigetek Luzon nevű főszigetének déli részén található a Taal-tó, ami egy kalderát tölt ki. E tóból emelkedik ki a Taal-vulkán, aminek van egy vízzel teli krátere. Ebben helyezkedik el egy aprócska sziget, a Vulcan Point Island (1. ábra).
A legnagyobb kontinens Ázsia, legnagyobb tava a Kaszpi-tenger, annak legnagyobb lagúnája a Garabogazköl Aylagy, aminek a legnagyobb szigete az Ostrov Taraba (2. ábra).
Chile Huara nevű településén a 15-ös úton 15 km-t haladva észak felé le lehet térni, ahol egy magányos hegy található a sivatagban, melyben egy óriás alakja látható. A neve The Atacama Giant (4. ábra).
Indonézia Borneó nevű szigetének északi részén fekszik Sabah. Tőle nyugatra található három kis sziget, melyeket ha északról dél felé nézünk, egy mosolyt formálnak. A szigetek nevei: Manukan-, Sulug- és Mamutik-sziget (5. ábra).
5. ábra. A Manukan-, a Sulug- és a Mamutik-sziget. Forrás.
Kincskereső
A feladat céljai
Tartalmi célja – A tanulók fogalmi tudásának szélesítse, és érdekes információk birtokába juttatásuk a megoldásig vezető út során.
Fejlesztési célja – A már meglévő vagy szerzett tudás alkalmazási, az információhasználati készség fejlesztése, a kreativitási és a problémamegoldó készség fejlesztése.
A feladat leírása
Az alábbi rövid leírások egy-egy kincs rejtekhelyét jelölik. Fejtsd meg a kincs pontos helyét!
Vigyázó szemedet most egy szigetországra vesd! Mássz az ország legnagyobb tava legnagyobb szigetének csúcsára, s ha 2028. július 22-én fényes nappal borul sötétbe a Nap, áss a talpad alatt!
Héraklész oszlopai között van a titok, mélyen a víz alatt.
A kincsemet Gaia hátán rejtettem el, távolabb a magtól nem is lehetne.
Afrika legnagyobb aranybányavidékén van a kincs. Keresd e gazdag ország enklávéját, majd tarts keletre, a hegyekbe. Leld meg a magas vízzuhatagot, mely mögött eléred a célod.
Megoldások
július 22-én napfogyatkozás lesz Új-Zélandon, ez interneten történő kereséssel, vagy szakkönyv használatával deríthető ki. A szigetország legnagyobb tava a Taupo-tó, legnagyobb szigete pedig a Motutaiko-sziget, melynek csúcsa rejti a kincset.
Héraklész oszlopai a görög mitológiában a Gibraltári-szoros elnevezése, amit interneten vagy lexikonban történő utánanézéssel lehet kideríteni. A kincs tehát a Gibraltári-szoros alján van.
Gaia a görög mitológia szerint a földanya, a Földet jelképezi, melynek a belső magjától legtávolabb eső pontja az Andok legmagasabb csúcsa, a Chimborazo. Ez azért van távolabb a középponttól, mint a Csomolungma csúcsa, a Mount Everest, mert az Egyenlítőnél nagyobb a Föld átmérője. Így annak ellenére van távolabb kb. 2 km-el a Chimborazo a magtól, mint az Everest, hogy utóbbi a tengerszinthez képest, 2,5 km-rel magasabbra nyúlik.
Afrika legnagyobb aranylelőhelyével a Dél-afrikai Köztársaság bír. Az ország enklávéja Lesotho (Szváziföld nem az!), melytől keletre a Sárkány-hegység húzódik. A hegység nagy zuhataga a Tugela-vízesés, amely a második legmagasabb vízesés a Földön.
Utazási tanácsadás
A feladat céljai
Tartalmi célja – Tartalmi tudást adni az Európán kívüli főbb országok alapvető adatairól (lásd 1. táblázat), továbbá lehetőséget biztosítson azok összehasonlítására, a hasonlóságok és az eltérések felfedezésére, átlátására.
Fejlesztési célja – A nagymennyiségű adatban való eligazodás segítése, és kialakítsa a tanulókban azt a képességet, hogy több kritériumnak is megfelelve meg tudják hozni a legideálisabb döntést elemzés és mérlegelés útján. A feladat hatékonyan hozzájárul a problémamegoldó képesség javításához és a matematikai kompetencia fejlesztéséhez is.
A feladat leírása
Utazási tanácsadóként dolgozol egy cégnél. Az emberek hozzád fordulnak segítségért, hogy az igényeiknek legmegfelelőbb helyre juthassanak el. Feladatod kiválasztani az utasok számára legideálisabb célországot a felsoroltak közül a táblázat adatai segítségével (1. táblázat).
Egy magyar orvosokból álló csapat elhatározza, hogy egy hónapos külföldi expedícióra indulnak, és a szegény körülmények között élő emberek körében nyújtanak egészségügyi szolgálatot. Úgy döntenek, hogy abba az országba mennek, ahol a legalacsonyabb az egy főre jutó GNI. Azonban állami támogatást csak akkor kapnak, ha az adott országban 70 év alatt van a várható átlagos élettartam. Az anyagi támogatás pedig nélkülözhetetlen számukra. Melyik országba vegyék a csoportos repülőjegyet?
Magyarországról szeretne repülőjegyet vásárolni egy rabbi, ahol a legnagyobb vele azonos vallású közösség él. Hová utazzon?
Egy nyugdíjas házaspár úgy dönt, időskori éveiket Amerikában szeretnék tölteni. Nyugodt, zavartalan környéket keresnek, olyan országot, ahol a népsűrűség nem haladja meg az 50 fő/km2-t, hogy könnyedén találjanak egy csendes vidéket. Mivel életük hátralevő részét már ebben az országban szeretnék leélni, ezért előnyben részesítik azt a helyet, ahol magasabb az átlagéletkor. Melyik ez az ország?
Egy jezsuita misszionárius hittérítő útra indul. A hatékony munka érdekében olyan országot keres, ahol a katolikusok aránya nem éri el a 10%-ot. Hogy saját vallását közben megfelelő módon tudja gyakorolni, ezért szüksége lesz az adott országban templomra is, így csak olyan helyre megy, ahol a keresztény populáció eléri a 3 000 000 főt. A pap úgy látja, hogy olyan országban tudna hatékonyan tevékenykedni, ahol az iszlám még kevésbé hódított teret. Melyik ez az ország?
Egy szerény keresettel bíró magyar férfinak kedve támad világot látni. Ha tehetné, be is járná a világot, ám ennek komoly anyagi akadályai vannak, ezért úgy dönt, nem utazik 6000 km-nél messzebb (légvonalban). Mivel szeretné pénztárcáját megkímélni, ezért azt az országot választaná, amelyikben kevesebbet keresnek az emberek, abban a reményben, hogy ott gazdaságosabban jön ki anyagilag. Melyik ország számára az ideális választás?
Egy zsémbes, összeférhetetlen ember szeretné elhagyni az országot, ám maga sem tudja, hová kérje a repülőjegyet. Iskoláskorában több európai nyelvet is próbált elsajátítani nem sok sikerrel, ezért elhatározta, hogy semmilyen újlatin nyelvet nem szeretne hallani többé, így nem megy olyan országba, ahol az a hivatalos nyelv. Mivel a volt felesége, akitől elvált, mélyen vallásos volt, ezért nem utazik olyan országba, ahol a népesség legkevesebb 90%-a egyetlen vallás híve. A fennmaradó országok közül olyan szempontok szerint fog választani, hogy minél alacsonyabb legyen a népsűrűség, mivel nem kedveli az embereket, magas legyen az átlagéletkor, mert sokáig szeretne élni és magas legyen a GNI/fő, mert sokat is szeretne keresni. A kiemelt szempontok azonos súllyal nyomnak a latba. Melyik számára a legideálisabb választás?
Megoldás
Az átlagéletkor 3 országban van 70 év alatt: Dél-afrikai Köztársaság, India, Thaiföld. Az egy főre jutó GNI-t, úgy tudjuk ezeknél kiszámítani, hogy a megadott GNI-t elosztjuk a szintén megadott népességszámmal. Így megkapjuk, hogy az egy főre jutó GNI Dél-Afrika esetében 6100 USD, Indiában 1340 USD, Thaiföldön pedig 4210 USD. A legalacsonyabb Indiáé, így oda szól a jegyük.
Izraelita vallású nagyobb közösség Izraelen kívül az USÁ-ban él. A táblázat alapján százalékszámítással állapítható meg, hogy melyikben hány fő él. Izrael 7 600 000 fős lakosságának a 76%-a zsidó, azaz kb. 5 776 000. Az USA 313 000 000 fős népességének az 1,7%-a izraelita, ami kb. 5 334 600 főt tesz ki. A rabbinak tehát Izraelbe kell mennie.
Három amerikai ország jöhet számításba: Brazília, Mexikó, USA. Ezek népsűrűsége kiszámítható: 24,2 fő/km2; 58,5 fő/km2; 31,9 fő/km2. Mexikóé túl magas, a várható átlagos élettartam pedig Brazília és USA közül az utóbbiban a magasabb, így ez a megoldás.
Azok az országok, ahol a katolikusok aránya nem éri el a 10%-ot, de meghaladja számuk a 3 000 000 főt, azok Dél-afrikai Köztársaság és India. Ez hol egyszerű leolvasással, hol pedig százalékszámítással megállapítható. Mivel Indiában a muszlimok arányszáma és a népességszám is nagyobb, így számítás nélkül is kijelenthető, hogy a pap célországa a Dél-afrikai Köztársaság.
A megoldáshoz szükség van atlaszra és körzőre, utóbbira fel kell venni a méretarány segítségével a helyes mértéket. Ha Magyarország helyére szúrjuk az eszközt és körívezünk vele, láthatjuk, hogy Izrael, Szaúd-Arábia és Törökország esik a körön belül. Az egy főre jutó kereset újfent az adott ország népességszámát a GNI számával történő elosztással kapjuk, ami 27 340 USD, 17 200 USD, 9500 USD. A legalacsonyabb tehát Törökországé, ide érdemes elutaznia az embernek.
Az újlatin nyelvű országok, vagyis ahol hivatalos az angol, spanyol vagy a portugál, azaz Brazília, Dél-afrikai Köztársaság, India, Mexikó, USA kiesnek. Ugyancsak nem vehetjük számításba azokat az országokat, ahol valamelyik vallás hívei eléri a népesség 90%-át. Ezek Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország. A maradék Izrael, Japán és Kína. A népsűrűség, a GNI/fő és az átlagéletkor ezekben az országokban a következő: Izrael: 365,5 fő/km2, 27 340 GNI/fő, 82 év. Japán: 337 fő/km2, 42 150 GNI/fő, 83 év. Kína 140 fő/km2, 4260 GNI/fő, 75 év. Mivel e szempontok azonos prioritásúak, és Japán két szempont szerint is a legideálisabb választás (GNI/fő, élettartam), így Japán a legideálisabb választás az utazásra.
Mértékváltó
A feladat céljai
Tartalmi célok – Használható tudást biztosítása a diákoknak a földrajzhoz kötődő mértékegységekkel kapcsolatban. A táblázatban (lásd 2. táblázat) olyan mértékegységek kerülnek elő, amelyekkel jó eséllyel már találkoztak vagy hallottak róluk, mivel azonban a közbeszéd nem, vagy csak ritkán használja őket, így valószínűleg nem ismerik nagyságrendjüket, alkalmazási lehetőségeiket. E hiány pótlását szolgálja az alábbi feladat.
Fejlesztési célok – A földrajzban ritkábban alkalmazott mértékegységek használati képességének fejlesztése, a matematikai kompetencia számítások és átváltások révén történő fejlesztése, valamint a természettudományos kompetencia fejlesztése.
A feladat leírása
A legtöbb bizonyított olajkészlettel rendelkező ország jelenleg Venezuela, ahol az aktuális mérések szerint 298 milliárd hordó kitermelhető kőolaj található. Emellett Venezuela az egyik legnagyobb kőolajexportőr is a világon.
Oldd meg a megadott mértékegységek segítségével a feladatokat (2. táblázat)!
2. táblázat. Mértékegységek (forrás: Miehle J. – Szalamonidesz S. – Szigeti B.: Földrajzi Világatlasz. Cartographia Kft. Budapest, 2012)
a) Hány km3 lehet a térfogata ennek a kőolajkészletnek?
b) Hány gallont tesz ki ez a mennyiség billióra kerekítve?
c) Véleményed szerint milyen hatással lenne a környezetre, ha ezt a mennyiségű kőolajat néhány évtizeden belül felhasználnák?
Egy Caracasból útnak induló olajszállító hajó hossza 320 méter, rakománya 200 millió liter.
d) Hány fonál a hajó hossza (egész számra kerekítve) és ez hány rőfnek felel meg? (A maradékot fejezd ki lábban és hüvelykben!)
e) Mekkora a rakomány súlya tonnában kifejezve, és ez egész számra kerekítve hány millió fontnak felel meg, ha a kőolaj átlagos sűrűsége 0,88 g/cm3?
f) Hány hordó kőolaj van a hajón?
g) Milyen veszélyekkel járhat a tengeri úton történő olajszállítás?
Az olajszállítónak egy pontosan 3000 km-es utat kell megtennie, hogy eljusson az USA mexikói-öböli célállomására.
h) Hány tengeri mérföldre van a hajó végállomása (egész számra kerekítve)?
i) Átlagosan hány csomóval halad a szállítóhajó, ha 5 teljes nap elteltével érkezik meg? Ez hány km/h-s átlagsebességet jelent?
Tehát kb. 13 billió gallon kőolajat tesz ki ez a mennyiség.
c) Hatalmas környezetszennyezéssel járna. Megnőne a levegő szennyezettsége, erősödne az üvegházhatás, fokozódna a globális klímaváltozás, élőlények pusztulnának el, csökkenne a biodiverzitás, leromlana az emberiség egészségügyi állapota.
Tehát átlagosan 13,5 csomóval halad az olajszállító hajó, ami 25 km/h-s átlagsebességet jelent.
Lítium-háromszög
A feladat céljai
Tartalmi célok – Tartalmi célkitűzése, hogy a diákok az újonnan értékessé vált természeti erőforrással, a lítiummal kapcsolatban tegyenek szert minél több tudásra, ezáltal jóval többet fognak tudni az általuk vagy mások által használt informatikai vagy gépi eszközökről. Az idézett tartalmi ismereteket nyújt a lítium kitermeléséről és annak felhasználásáról.
Fejlesztési célok – A földrajzi-környezeti információk használati készségének fejlesztése, a folyamatokban történő gondolkodás segítése, az írott szöveg képekkel való párosítási készségének fejlesztése.
A feladat leírása
„A dél-amerikai „lítium-háromszög” országai lehetnek a jövő energia-nagyhatalmai, olyan gazdagodásra számíthatnak, mint az Perzsa-öböl országai. A lítium a periódusos rendszer harmadik eleme, a legkönnyebb fém. Chile Argentínával és Bolíviával alkotja az úgynevezett lítium-háromszöget – ebben a térségben található ugyanis a világ ismert tartalékainak 85 százaléka. A lítiumot sci-fibe illő dél-amerikai helyszíneken bányászat útján vagy sós tavakból nyerik ki. A világon a legtöbb lítiumot Chilében, az ország északi részén fekvő Atacama-sivatagban, a föld egyik legszárazabb vidékén termelik ki. A sivatagot a nedvességtől az egyik felén az Andok, a másik felén a parti hegység védi. Egyes helyeken 5-20 évente esik 1 milliméter csapadék, a fennsíknak emiatt nincs vízelvezetése, és a talajvíz hosszan megmarad. A magas ásványianyag-tartalmú sós talajvizet lepárló tavakba pumpálják. A lepárlások eredménye a kellő koncentrátumú lítium-karbonát. Az elektromos autók elterjedése miatt a lítium iránti kereslet robbanásszerűen nőhet a jövőben, ezek az akkumulátorok ugyanis jelenleg 4-7 kg lítiummal működnek, sokszorosával egy mobiltelefon vagy laptop igényének. A lítium kitermelése a föld egyik legérintetlenebb régiójában folyik. A növekvő kitermelés egyre erősebben terheli az itt található ökológiai rendszereket. Az elpárologtatott talajvíz pótlására egyik kitermelő sem tesz kísérletet, felborítva ezzel a terület működési egyensúlyát.” (forrás: http://index.hu/nagykep/2013/04/14/litium_a_jovo_olaja/, utolsó letöltés: 2017.10.15.)
Párosítsd a képeket a szövegekkel, majd készíts folyamatábrát!
a) Talajvíz kiszivattyúzása
b) Talajvíz eltűnése, egyensúly megbomlása
c) A lítium lelőhelyeinek meghatározása, terület megjelölése
d) Akkumulátoros elektronikai eszközök megjelenése
e) Egy konkrét lítiumban gazdag sósivatag kiválasztása
f) Lítium-ion akkumulátorok gyártása üzemekben
g) Sós talajvíz feldolgozása óriási lepárlómezőkön
táblázat. A lítium
4. táblázat. Páralkotás6. ábra. A folyamatábra váza7. ábra. A folyamatábra megoldása
Ok és okozat
A feladat céljai
Tartalmi célok – A diákok képesek legyenek ok-okozati összefüggések mentén meglátni, mely ország milyen erős lehet a különböző gazdaságföldrajzi szempontok szerint. A feladat szintetizálja a korábban megszerzett földrajzi ismereteket a tananyag ide kapcsolódó új ismereteivel.
Fejlesztési célok – Az összefüggésekben való gondolkodás elősegítése, valamint az információhasználat, a logikai és kritikai gondolkodás fejlesztése.
A feladat leírása
Az atlaszodban található térképek segítségével következtess a Föld különböző természetföldrajzi sajátosságaiból arra, hogy a felsorolt országok közül melyik állhat legelőrébb az adott rangsorban! Húzd alá a helyes országot!
a) Rizstermelés: Argentína, Banglades, Ausztrália, Niger, Oroszország
b) Kávétermelés: Japán, Egyiptom, Paraguay, Brazília, Kanada
c) Szőlőtermelés: Chile, Koreai Köztársaság, Elefántcsontpart, Kanada, Mexikó
p) Közutak sűrűsége: Nepál, USA, Japán, Vietnam, Kína
q) Idegenforgalmi bevételek: Brazília, Oroszország, India, USA, Kína
Megoldások
a) Banglades, b) Brazília, c) Chile, d) Ecuador, e) Indonézia, f) Szomália, g) Mongólia, h) Nigéria, i) Japán, j) Kanada, k) Kína, l) Arab Emírségek, m) Kanada, n) Chile, o) Tajvan, p) Japán, q) USA
Sorakozó!
A feladat céljai
Tartalmi célok – A különböző kontinensek, országok és városok közötti különbségek tudatosítása, az ezekre történő rávilágítás.
Fejlesztési célok – A feladatok elvonatkozatott gondolkodást kívánnak, logikai gondolatmenettel és kritikai szemlélettel. Bizonyos pontoknál összetett szempontok szerint kell döntést hozni. A megoldásokra a már meglévő tudásunk felhasználásával, logikai következtetések útján juthatunk el. A fejlesztési cél tehát e gondolkodási módok gyakorlása.
A feladat leírása
Tedd sorrendbe az alábbi földrajzi egységeket a megadott szempontok alapján úgy, hogy a megoldásig logikus megfontolás útján juss el, mindenféle segédeszköz használata nélkül!
1) Állítsd sorrendbe a földrészeket a megadott szempontok alapján!
Népesség (növekvő): Dél-Amerika, Óceánia, Ázsia, Afrika
