Energiatudatosság lemondások nélkül

NAGY BENCE

egyetemi hallgató, ELTE TTK 

nagybencelte@gmail.com

 

Az internetet böngészve, rádiót hallgatva vagy csak az utcán sétálva naponta találkozunk olyan hírekkel, amelyek a globális problémákkal foglalkoznak, legyen ez az éghajlatváltozás, a túlnépesedés vagy a biodiverzitás nagymértékű csökkenése. A diákokhoz is eljutnak ezen információk, de mivel ezekre a problémákra nincsenek megoldási képletek a kezükben, így legtöbbször úgy érezhetik, hiába cselekednek bármit is, a köznapi tetteikkel nem tudnak hozzájárulni bolygónk megóvásához. Sajnos tanárként mi sem tudunk azonnali és „világmegmentő” ötleteket adni számukra, de segíthetünk abban, hogy ebben a roppant összetett és szerteágazó rendszerben jobban tudjanak tájékozódni.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2017-ben indította el az Energiakövetek Programját, melyre olyan egyetemi hallgatók jelentkezését várták, akik otthonosan mozognak a természettudományokban világában és fontosnak tartják az energetikai témájú szemléletformálást. Az ebben a cikkben bemutatott foglalkozásterv is a díjazott pályamunkák között szerepelt, és a tanítási tapasztalatokat beépítve egy átdogozott formában kerül most ismertetésre. A Pályázat feltételei miatt az óra elsődlegesen az energiatudatosság fejlesztésére fókuszál, és ezen a szálon keresztül mutat be néhány jelentősebb globális problémát (lásd óraterv). Az óra megtervezése során igyekeztem a tudásanyagot a mindennapok szintjére hozni, kézzelfoghatóvá tenni az energiatakarékosság és energiahatékonyság kérdéskörét, szem előtt tartva azt, hogy a tanulók érezzenek a felelősséget Földünk jövőjéért, mely a foglalkozás során ösztönzőleg hathat rájuk. Ez lehet a motiváció, hogy megtapasztalják, hogy van értelme cselekedni, változni a magatartásunkon és megpróbálni változtatni a környezetünkön, hogy egy fenntarthatóbb világot tudjunk kialakítani. Kardinális fontosságú az összefogás, ezért a diákok az óra teljes ideje alatt három csoportra bontva dolgoznak, a közös ötletelés és a feladatok megoldása mind-mind segíti őket abban, hogy elhiggyék, együtt sokkal hatékonyabbak és ügyesebbek lehetnek, mint egyedül.

Az óra két nagyobb egységből áll. Az első részben a tanár magyarázatával kísért diasor (PPT-prezentáció) gyors körképet igyekszik adni a Földünkön uralkodó állapotokról és a veszélyeztető hatásokról. Három energetikai szempontból fontos tényező kerül itt bemutatásra: a Földünkön található véges és kimerülőben lévő erőforrások problémaköre; a pazarló magatartásból és a rossz hatékonyságból eredő energiaveszteségek; továbbá a növekvő népességszám, ami egyre növeli az energiarendszer felhasználóinak körét. Ezután a lehetséges forgatókönyvek kerülnek felvázolásra: mi történik, ha semmit nem változtatunk és milyen lehetőségeink vannak, hogy megőrizzük Földünket unokáink számára is. Majd az energiahatékonyság fogalma kerül bemutatásra, vele együtt a három nagy témakör: villamos energia; ivóvíz és szennyvíz; hőenergia; melyek a csoportmunka gerincét is adják.

A képen látható modell segítségével tapasztalák meg a tanulók, hogy egy csöpögő csapból éves szintre vetítve több ezer liter ivóvíz is elfolyhat. (fotó: Nagy Norbert, feol.hu)

Az óra második felében az előbb bemutatott három témát fogja részletesebben feldolgozni egy-egy csoport. Tíz perc alatt egy, a csoportra szabott feladatlapot kell megoldaniuk. Segítségükre lesznek különböző technikai eszközök, például áramfogyasztás-mérők, lézeres hőmérők és különböző fényforrások, továbbá az okostelefonjuk. Mindhárom csapatnál közös feladat, hogy meg kell tervezniük egy javaslatcsomagot, amelyben olyan egyszerű tippeket adnak társaiknak, melyekkel energiát vagy adott esetben vizet lehet megtakarítani. Ez azért kiemelt fontosságú, mert így ők maguk jöhetnek rá arra, hogy mennyi mindent tehetnek az erőforrások megtakarítása érdekében anélkül, hogy sok pénzbe kerülne vagy változtatna a megszokott életszínvonalukon.

A vizsgálódások során a diákok a különböző fényforrások hőkibocsátását is megfigyelték. (fotó: Nagy Norbert, feol.hu)

Az óra a tapasztalatok összegzésével zárul. Mivel minden csoport csak a saját feladatait ismeri, ezért tíz percben megismerkedhetnek a többi csoport feladataival és megoldásaival. Az összegzést a három csapat főbb kérdéseit tartalmazó kitöltendő feladatlap segíti, aminek a végén egy „Fogadalom” rész található, a diákok ide írhatják azokat a tippeket és ötleteket, amelyeket az óra során hallottak és érdemesnek találnak arra, hogy a mindennapi életükben is alkalmazzák.

A feladatok megoldása során a gyermekek az okostelefonjukat is segítségül hívták. (fotó: MEKH)

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal támogatásával elkészült három oktatási segédanyagként szolgáló videó is, amelyek abban az esetben nyújthatnak segítséget, ha az iskolában nem állnak rendelkezésre a csoportos feladathoz szükséges eszközök.

A videók bemutatják

Az Energiakövetek Programnak és az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek köszönhetően, Magyarország területén több, mint huszonöt osztálynak tarthattam meg ezt a foglalkozást, ezáltal betekinthettem a legkülönbözőbb iskolák hétköznapjaiba, megismerkedhettem rengeteg gyermek ötletével és gondolatával az energiatudatosság témaköréből. Tapasztalataim alapján a diákok a téma aktualitása és életközelisége miatt nagyon nyitottak a közös gondolkodásra és szükségük van arra, hogy a meglévő tudásukat és tapasztalataikat szintetizáljuk és rendszerezzük. Bízom abban, hogy a foglalkozásvázlatom a Kedves Olvasó számára is hasznos lesz, és lehetősége lesz a munkája során alkalmazni.

Légy része TE is az energiaforradalomnak! – Szemléletformáló tanítási óra

CSONTOS CSABA PÉTER

Ph.D. hallgató, ELTE TTK, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék

csontos.csaba@ttk.elte.hu

 

A 2017-es Energiakövet program céljairól már írtunk. A folyóirat 2018. évi 3. számában pedig olvashatók lesznek a program metodikai tapasztalatai. Ezúttal az egyik foglalkozás, tanítási óra anyagát tesszük közzé.

 

Az óra célja a diákok energetikával kapcsolatos szemléletformálása, valamint az energiatudatos életstílusra való nevelése. A napenergia példáján keresztül lehetőség nyílik az energiaforradalom termelési és fogyasztási oldalának bemutatására, továbbá a különböző természettudományos ismeretek szintetizálására és az energiaföldrajzi összefüggések felvázolására. A tanulók motiváltságát és figyelmét a 21. századi ötletek, megoldások interaktív bemutatásával és a kötetlenebb hangulat kialakításával lehet fenntartani.

Az óra három nagy egységből áll, amelyek között szoros logikai kapcsolat van. A legfontosabb üzenetekre alapozó vetélkedő, a látványos, de ugyanakkor egyszerű „energiahatékony lámpák” bemutatása, valamint a napelemes mobiltelefontöltő teszt dinamikát és változatosságot adhat a foglalkozásnak. Az információk élményszerű átadását egy színes és célratörő prezentáció segíti, a gyerekek kreativitását pedig az óra végén egy asszociációs játék teszi próbára.

Az óra első harmadában az energiagazdálkodással összefüggő, globális környezeti problémák kerülnek fókuszba. Az egyéni felelőségvállalás iránti igény kialakítását ez a szakasz alapozza meg. Logikai láncok segítségével a diákok egy komplex képet kaphatnak arról, hogy a népesedési válság, a túlfogyasztás, valamint a nem megújuló és nem fenntartható energiaforrások használata mekkora kihívás elé állítja az emberiséget.

Tapasztalatszerzés energiahatékony lámpákkal (fotó: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal)

 

A második harmadban a fent említett környezeti válságok kezelésének egyik leghatékonyabb eszköze, az energiaforradalom kerül fókuszba. A napjainkban zajló dinamikus energiaátmenet termelési oldalának, azaz a megújuló és a fenntartható energiaforrások (ennek az órának a keretében főként a napenergia) hétköznapi hasznosításának bemutatása a cél. Az óra ezen szakaszában a kritikus hozzáállás és a rendszerben való gondolkodás elmélyítése is fontos szerepet kap.

A foglalkozás utolsó részében bemutatásra kerül az energiaforradalom termelési oldala, amelynek legfontosabb eleme a hatékonyság és a takarékosság közötti különbség megértetése. E harmadnak az egyéni felelősségérzet kialakítása, a tudatos energiafelhasználás és fogyasztói magatartás csírájának elvetése a célja. Ehhez nagy segítséget jelentenek: az „energiahatékony lámpák” bemutató, a Jevons-paradoxonra épülő gondolatkísérlet, valamint az energiatakarékossági tippek és praktikák megbeszélése.

A 45 perces tanítási óra az asszociációs játékkal, a vetélkedő eredményhirdetésével, a napelemes mobiltöltő teszt eredmények értékelésével, valamint az energiaforradalommal kapcsolatos legfontosabb információk rövid összegzésével zárul.

A foglalkozás tanítási vázlata, annak indoklása és prezentációja itt érhető el.

Mit tudunk a megújuló energiáról? – egy kutatásról röviden

ÜTŐNÉ DR. VISI JUDIT

Oktatási Hivatal

 

A társadalmi tanulási folyamatok szerepe a megújuló energiahordozókkal kapcsolatos ismeretekben két magyarországi megye esetében címmel 2016-ban kezdődött kutatás az Eszterházy Károly Egyetem Földrajz és Környezettudományi Intézete, Doktori Iskolája és a Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszékének közreműködésével. (A kutatás támogatója: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal – NKFIH, K 116595).

A kutatás témájának ötletét az adta, hogy a fenntarthatóság szempontjából egyre fontosabbá válik az, hogy energiaszükségleteinket minél nagyobb arányban alternatív, főként megújuló energiaforrások felhasználásával elégítsük ki. Ennek megvalósulásában jelentős szerepet kap a helyi közösségek környezet- és energiatudatossága. A kutatás abból a feltevésből indult ki, hogy a környezet- és energiatudatossága kialakulásában és szintjében az iskolai oktatásnak – ezen belül is a földrajzoktatásnak – valamint az erre épülő társadalmi tanulásnak meghatározó szerepe van. Ebben a rövid kitekintésben az oktatási vonatkozású vizsgálatok néhány elemét emeljük ki.

Hajdú-Bihar és Heves megye 3-3, meghatározott szempontok alapján kiválasztott településén a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban végeztek kérdőíves lakossági vizsgálatot. Az eredmények alapján kiderült, hogy a lakosságnak a biomasszával mint megújuló energiaforrással kapcsolatos ismeretei a legpontatlanabbak, sokkal többet tudnak a „klasszikus megújulókról”, a nap-, a víz- és a szélenergiáról. Legalaposabbak a napenergia hasznosításának megítélésében. Megállapítható, hogy a lakosság ismereteit jelentős mértékben befolyásolta az, hogy az adott településen milyen konkrét példákat láthattak a megújuló energiaforrások hasznosítására. Az oktatás szerepét igazolja, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, illetve a fiatalabb korosztályok tagjai lényegesen pontosabb ismeretekkel rendelkeztek a megújuló energiaforrásokról.

A környezeti nevelés a módszertani megújulás elősegítője lehet

A kutatás kiterjedt a Nemzeti alaptanterv, a természetismeret, az általános és középiskolai földrajz kerettantervek valamint az ezekre épülő tankönyvek elemzésére is. A kutatók abból a feltevésből indultak ki, hogy ha a természettudományi kompetenciák között hangsúlyossá váltak a környezettudatossággal, fenntarthatósággal kapcsolatos elemek, akkor ezzel párhuzamosan az ezeket közvetítő tartalmi elemeknek a tankönyvekben is meg kell jelenniük, mégpedig olyan módon, hogy segítsék a felnövekvő generáció környezeti szemléletének és attitűdjének – közöttük az energiatudatosságnak – kialakulását.

A tankönyvek jelentős része még mindig ismeretcentrikus

Örvendetes, hogy a tankönyvekben egyre nagyobb számban jelnek meg az energiatudatossághoz kapcsolódó tartalmak, a megújuló energiaforrásokra vonatkozó ismeretek, azonban sok esetben az előfordulás csak a magyarázat nélküli fogalom felsorolásra korlátozódik. Probléma továbbra is, hogy a fogalmak puszta említésén túl a tankönyvek még mindig keveset tesznek az energiatudatos szemléletmód kialakításáért. A jelenlegi tankönyvekre hagyatkozva a diákok továbbra sem válnak a megújuló energiaforrásokat, az energiagazdaság korszerű vívmányait használó, egyre energiatudatosabb állampolgárokká. Az elemzések rámutatnak a mindennapi életben hasznosítható, gyakorlati szempontok hiányára is. A tanterv- és tankönyvelemzés eredményeiről az elmúlt év tavaszán a HuCER budapesti konferenciáján már elhangzottak előadások, és a közeljövőben várható az összegző tanulmány megjelenése.

 

Képek: Bartha Jánosné felvételei