Az Ínség-szikla tetején

GUBA ANDRÁS

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

andraas.guba@gmail.com

 

Duna vízgyűjtőjén az utóbbi időkben tapasztalt extrém kicsi csapadékmennyiség extrém alacsony vízállásokat eredményezett a folyón. Ennek eredményeképpen ritkán látható felszínformákat lehetett tanulmányozni a Duna budapesti szakaszán.

A hivatalos adatok szerint a rekordok megdőltek a Duna alacsony vízállásával kapcsolatban. Az LKV (legkisebb vízszint) 2018. október 25-én 9 órakor 38 cm volt. Ez 3 cm-rel alacsonyabb vízállás volt, mint a 2018. október 17-es negatív rekordnál. Az előrejelzések alapján a vízállás emelkedni fog a vízgyűjtőn leesett csapadék miatt. Az Országos Vízjelző Szolgálat adatai alapján novemberre a vízállás akár 200 cm fölé is emelkedhet Budapestnél.

A Duna vízállása (forrás: http://www.hydroinfo.hu/Html/hidelo/hidelo_graf_duna.html)

A tartósan alacsony vízállás következményeképpen a Duna medrében ritkán látható zátonyok is láthatóvá és látogathatóvá váltak. Ilyen hely Budapesten a Gellért-hegy lábánál található Ínség-szikla is. A nevét onnan kapta, hogy csak nagyon alacsony vízszinteknél emelkedik a vízszint felé. Ezekben az időszakokban extrém kevés csapadék esik, ami aszályos időszakot okoz a mezőgazdaságban, ezzel együtt kevés termést és akár éhínséget is jelenthet.

Az Ínség-szikla elhelyezkedése

A szikla a Szabadság hídtól északra található a 1645,4 folyamkilométernél. Körülbelül a 95 cm-es vízállásnál látszik ki a szikla, addig csak zátonyként ül a mederben. A geológiai felmérések alapján látható, hogy a szikla kapcsolódik a Gellért-hegy kőzettömegéhez és  szerkezetéhez. A kőzetben látható törésrendszer észak–dél és északnyugat–délkelet irányú, azaz illeszkedik a Gellért-hegy törésrendszeréhez. Kőzete pedig megegyezik a Gellért-hegy fő tömegét adó dolomitot fedő kovás márgával cementált, tűzkőtörmelékes homokkővel.

Az Ínség-szikla meghódítása (Guba András felvételei)

Források

https://dunaiszigetek.blogspot.com/2012/07/geologiai-megfigyelesek-az-inseg-konel.html

https://dunaiszigetek.blogspot.com/2011/11/duna-mederbe-sullyedt-hegy-csucsa-az.html

http://www.ovf.hu/hu/hirek-ovf/tajekoztato20181025

http://www.hydroinfo.hu/Html/hidelo/hidelo_graf_duna.html

Hol ered a Duna?

GUBA ANDRÁS

andraas.guba@gmail.com

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

 

Még az általános iskolások is tudják, hogy a Duna a Fekete-erdőben ered és a Fekete-tengerbe torkollik. A folyó pontos forrásának a meghatározása ennek ellenére több érdekességgel szolgál.

Földrajzi háttér

Mivel a Fekete-erdő főleg kristályos kőzetekből áll, és Németország egyik legcsapadékosabb tája, sok felszíni folyással találkozunk. Ezek a felszíni vízfolyások viszont kétfelé folynak: a hegység a kontinens nagy vízválasztóján helyezkedik el. A hegység nyugati részén folyó vízfolyások vize a Rajnába kerül, míg a keletre jutó vizek a Dunába folynak. Ezek között található a Duna forrásága is.

Ókori források

Már a Rómaiak is tudták, hogy a Fekete-erdőben van a Duna forrása. Tacitus, a római történetíró is említi a Kr. u. 1. században a Germania című történeti munkájában:

„A Danuvius az Abnoba-hegység lankás és szelíden emelkedő vonulatáról tör elő és több nép földjét járja végig, míg végül hat mederben a Pontusi-tengerbe ömlik”. Az idézetben megjelenő Abnoba egy gall istennő neve volt, akit elsősorban a Fekete-erdő és környékén tiszteltek. A krónikában a hegység a nevet az istennőtől kapta.

Több forrás – egy folyó

Ha megnézzünk egy térképet a Fekete-erdő keleti oldaláról, akkor láthatjuk, hogy a Duna folyót csak két patak összefolyása után nevezik Dunának Donaueschingen településénél. Addig a két patak a Breg és a Brigach néven csörgedezik le. Más folyóknál is találhatunk hasonló furcsaságokat. Például a világ legnagyobb vízfolyása, az Amazonas a Maranón és az Ucayali találkozása után kapja meg ismert nevét. A két fekete-erdei patakot összehasonlítva a Breg hosszabb, több az átlagos vízhozama, és nagyobb méretű a vízgyűjtő területe. Így hidrológiai értelemben a Duna forrását a Breg forrásánál kell keresnünk.

A Duna forráspatakjai. Forrás

 

Átlagos vízhozam

Vízgyűjtő terület nagysága  

Hossz

 

A forrás magassága

Breg
5,95 m³/s 291,2 km² 45,9 km 1078 m
Brigach 3,37 m³/s 195,0 km² 40,2 km 940 m
A Breg és a Brigach összefolyása. Forrás.

A szimbolikus forrás

Donaueschingenben a Fürstenberg hercegek családi kastélya mellett építették ki a Duna szimbolikus forrását. A környező Baar-fennsík mészkőtömbjéből több forrás is kilép a felszínre, ez az egyik legnagyobb vízhozamú. A forrást 1828-ban kör alakban foglalták kőbe, ami jelentős turistalátványosság. A forrás fölött Adolf Heer szoborcsoportja található, melyen a Baar-fennsíkot egy anya szimbolizálja, aki a világnak átadja fiatal lányát, a Dunát. A forrás vize a kastély parkján keresztül a föld alatt folyik bele a Brigachba.

A Duna szimbolikus forrása Donaueschingenben (fotó: Guba András)

Magyar vonatkozású kapcsolódás, hogy Donaueschingen testvérvárosa a magyarországi Vác. A 25 éves testvérvárosi kapcsolat jubileumát ünneplik, így a városban több magyar vonatkozású hirdetéssel találkozhatunk.

Magyar vonatkozású hirdetés Donaueschingenben (fotó: Guba András)

A hidrológiai forrás

A Breg patakja Donaueschingentől egy órányi buszúttal érhető el Furtwangen településétől északnyugatra. A völgyfőnél találhatjuk meg a pici forrást, amit egy 2017-ben emelt Danuvius szobor díszít. A forrástól nem messze egy középkori, 900 körül épített kápolna, a Szent Márton kápolna vigyázza a völgy nyugalmát.

A Breg forrása (fotó: Guba András)

 

Források