Kategória: Kaleidoszkóp

A rovat olyan ismeretterjesztő cikkeket, útleírásokat, érdekességeket közöl, amelyek kapcsolódnak az általános iskolai és a középiskolai kerettanterv tartalmi és módszertani elemeihez. A szerkesztőség elve szerint a rovat írásai a földrajztanárok munkájához kívánnak segítséget nyújtani. A cikkeknek lehet motiváló és problémafelvető szerepük, de felhasználhatók a tanárok által elkészített feladatokban az anyanyelvi, a természettudományos, a digitális, a hatékony és önálló tanulás kulcskompetenciák fejlesztéséhez.

A fejlődő országok gazdasági fejlődésének lendületet adhat a vidéki térségek fejlesztése

geometodika Szólj hozzá!

Arday István

EKE-OFI

arday.istvan@gmail.com

 

A fejlődő országok gazdaságának motorjává válhatnak a hátrányos helyzetű térségek, ezek jelentős növekedési potenciállal rendelkeznek az élelmiszertermelésben és az ahhoz kapcsolódó iparágakban – állítja az Egyesült Nemzetek Szervezete Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) egyik friss összegzése.

A fejlődő országokban az erőforrások jobb kiaknázásához javítani kell a gazdálkodók termelékenységét, választ kell adniuk a gyors népességszám növekedés és az urbanizáció kombinációjából adódó kihívásokra. A vidéki gazdaság javulása jelentős hatással lehet egész országok életére.

A tanulmány szerint 2020-ra a 15-24 éves korúak száma 100 millió fővel, 1,3 milliárd főre növekedhet, főleg a Szaharától délre fekvő országokban. A fejlődő országok nagy részében, (Dél-Ázsiában és a szubszaharai Afrikában) az ipar és a szolgáltató szektor növekedése lassú, ezért azok nem képesek a megjelenő új munkaerőt tömegesen felszívni, ahogyan a mezőgazdaság sem a jelenlegi formájában. Sokan ezért megélhetésüket máshol, például városokban keresik. Meg kell teremteni a jól működő élelmiszerláncokhoz és a városokhoz szervesen kapcsolódó agráriparágakat, amivel új munkahelyek létesíthetők.

A vidéki gazdaságnak a városi területek növekvő élelmiszerigénye jelentheti a megoldást. Támogató szakpolitikák és beruházások szükségesek, hogy a kisebb termelők, családi gazdálkodók piachoz jutását biztosítsák.

Afrikai kistermelő. Forrás.

A tanulmány három területen javasol beavatkozást:

  • olyan politikai döntések szükségesek, amelyekkel a kistermelők teljes egészében haszonélvezőivé válnak a városi élelmiszerigény növekedésének;
  • meg kell erősíteni a földbirtokjogokat, ugyanis így biztosíthatók egyenlő feltételek a beszállítói szerződéseknél, de egyben javítják a hitelhez jutás esélyét is;
  • biztosítani kell a szükséges infrastruktúrát a városi és vidéki területek összekötéséhez. Sok fejlődő országban a vidéki utak, a villamoshálózat, a tárolókapacitások és a hűtve szállítás lehetősége nem vagy csak hiányosan adott, ami a legfőbb kerékkötője annak, hogy a gazdálkodó családok zöldségeiket, gyümölcseiket, hús- és tejtermékeiket a városokban értékesítsék.

Továbbá azt is tanácsolja a FAO, hogy ne csak a nagyvárosokat kössék össze a falvakkal, hanem a körülöttük kialakult agglomeráció kisvárosait is vonják be ebbe a hálózatba. A kisebb városi központok olyan élelmiszer értékesítési lehetőséget jelentenek, amire idáig nem irányult figyelem.

A Föld lakosságának eloszlása régiónként. Forrás.

Javasolt feladatok a cikk iskolai feldolgozásához 

  1. Miért válhat a fejlődő országok gazdaságának motorjává a hátrányos helyzetű térségek fejlesztése?
  2. Miért szükséges a vidék fejlesztéséhez az infrastruktúra kiépítése?
  3. Hogyan kellene kialakítani a különböző típusú városok és falvak térbeli kapcsolatrendszerét? Mutasd be egy általad készített vázlatrajzon!
  4. Készíts logikai láncot a vidéki területek felzárkózásának lehetőségeire!
  5. Mik lehetnek a következményei, ha az ajánlott fejlesztések nem valósulnak meg?

 

Források:

http://www.fao.org/3/a-I7658e.pdf

http://www.fao.org/state-of-food-agriculture/en, MTI)

Hogyan határozzák meg a futóáramlások egy kisebb térség időjárását?

geometodika Szólj hozzá!

Az elmúlt hetek hurrikánjai hatalmas pusztítást hagytak maguk után a Mexikói-öböl térségében, így nem csoda, ha az érdeklődés középpontjába kerültek.

A szakemberek szerint az Amerikai Egyesült Államok partjától alig 200 km-rel kelete örvénylő Maria és tőle keletre Lee nevű kistestvére – ha csak közvetve is – hatással lesz térségünk időjárására. Előfordul, hogy egy hurrikán bekerülve a nyugati szelek övezetébe, akár Európa partjaihoz is eljut, és jóval szelídebb formában, de még így is heves vihart okoz. Még gyakoribb, hogy a hurrikán által a légkörbe juttatott rendkívül meleg és nedves levegő járul hozzá a mérsékelt övezeti ciklonok fejlődéséhez. A különböző hőmérsékletű légtömegek, valamint a ciklonális és anticiklonális területek közötti globális kiegyenlítő mozgások eredményeként futóáramlások alakulnak ki. A planetáris hullámok (más néven légköri Rossby-hullámok) a sarki hideg és a mérsékelt övezeti meleg levegő közötti légtömeghatáron, örvénylő futóáramlásként jönnek létre a troposzférában.

A planetáris hullámok helyi szinten nagymértékben meghatározzák egy-egy kisebb térség időjárását. Ez történt 2013. május 30. és június 3. között, amikor nagy mennyiségű csapadék hullott a Duna bajorországi vízgyűjtőin, aminek következtében a Duna felső szakaszán régóta nem tapasztalt áradás kezdődött. A Duna Budapestnél 891 cm-rel tetőzött június 9-én. Ez a vízmagasság 31 cm-el volt magasabb az eddigi legnagyobb vízállásnál. Ebben a cikkben a kialakult rendkívüli árvíz időjárási hátterét mutatjuk be.

A Duna a budapesti Vigadó térnél a 2013. évi árvíz idején. Forrás.

Az árvíz időjárási háttere

2013. május végén Közép- és Nyugat-Európa fölött már több hete egy alacsony nyomású, hideg léghullám tartózkodott, ami két hét alatt alig mozdult. A léghullám egyike volt a Földet körülvevő áramlási rendszernek (2. ábra).

Az alacsony nyomású teknő folyamatosan Közép-Európa fölött tartózkodott. Forrás: OMSZ

A lassan mozgó léghullámokban hosszabb ideig maradnak fenn a csapadékos időjárást okozó ciklonok. A dunai árvizet közvetlenül kiváltó ciklon egy ilyen, heteken keresztül fennmaradó és nem mozduló léghullám alacsony nyomású részén alakult ki. A ciklon középpontja május 31-én Csehország fölött helyezkedett el, a keleti oldalán meleg levegő áramlott Oroszország, a Baltikum és Skandinávia fölé, ahol szokatlanul meleg nyári időjárást okozott. A ciklon hátoldalán a hűvös légtömeg francia, német, valamint az alpi területeken okozott szokatlan hideget (3. ábra).

A Közép-Európa fölött tartózkodó ciklon keleti oldalán meleg levegő áramlott a Baltikum és Skandinávia fölé, míg a nyugati részén szokatlanul hideg levegő árasztotta el az Alpok és Nyugat-Európa térségét 2013. május 31. 14 órakor. Forrás: OMSZ

A nagy magasságokban (9 000–10 000 m) kanyargó futóáramlások szerkezetét is meghatározta a hosszú ideje mozgó ciklon, az egyik ág éppen a Kárpát-medence fölött egy éles fordulatot téve körbefogta a térséget. Az összeáramló levegő meglehetősen sok nedvességet halmozott fel elsősorban a Földközi-tenger medencéjében. Újabb és újabb légörvények alakultak ki, amik nem tudtak elmozdulni így a szokásos hidegfronti és melegfronti szerkezet helyett spirál alakban csavarodó karokba koncentrálódott a nedvesség.

A június 1-jén kezdődő rendkívül intenzív csapadékhullást az váltotta ki, hogy az Atlanti-óceán felől megerősödő anticiklon deformálta a ciklon nyugati oldalát, és a nagy nedvességtartalmú spirális karok a ciklon északnyugati oldalán összetorlódtak, déli irányba fordultak ahol az Alpok hegyvonulatai valósággal kirázták belőlük a nedvességet (4. ábra). A csapadékos időszaknak a ciklon lassú északkeletre mozdulása vetett véget.

A relatív nedvesség eloszlása 2013. május 31. 2.00 órakor (0 UTC). (A nyilak a nedves szállítószalagok helyzetét mutatják (700 hPa magasság, relatív nedvesség és szél viszonyai). Forrás: OMSZ

Tanításhoz ajánljuk

Milyen légköri folyamatok álltak hazánk egyik emlékezetes időjárási eseményeinek hátterében? Értelmezd a folyamatot a leírás és a térképek elemzése alapján!

  1. Mi volt a szerepük a futóáramlásoknak a rendkívüli időjárás kialakulásában?
  2. Miért segítette az anticiklon a tartós esőzés kialakulását?
  3. Járj utána, hogyan védekeztek az árvíz ellen!
  4. Hol okozott károkat az árvíz, és hol tudták megakadályozni a pusztítását?

 

Szerző:

ARDAY ISTVÁN

szerkesztő, EKE-OFI

arday.istvan@gmail.com

Ilyen kanyon is van Európában

geometodika Szólj hozzá!

ARDAY ISTVÁN

szerkesztő, EKE-OFI

arday.istvan@gmail.com

Ez a cikk a GeoMetodika folyóirat 2017. évi 1. számában jelent meg. A GeoMetodika folyóirat összes megjelent számát itt találja.

 

Hármas céllal indultunk Görögország legnagyobb nemzeti parkjába és egyben a magyar turisták által legkevésbé ismert részébe, az Északnyugat-Görögországban található Pindoszi Nemzeti Parkba. Feljutni a Pindosz-hegység Szmólikasz Orosz csúcsára – amely egyben Görögország második legmagasabb pontja, – megcsodálni az Aoosz-folyó szurdokvölgyét és végiggyalogolni a Vikosz-kanyonon.

A Pindosz-hegység Görögország északnyugati részén húzódik észak-déli irányban, közel az albán határhoz. Az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó harmadidőszaki gyűrthegység, a Dinaridáktól délre húzódó Hellenidák tagja. Végső soron a földtörténeti középidőben az Eurázsiai- és az Afrikai-kőzetlemez közé ékelődött a Tethys-tenger medencéjek emléke. Miután Afrika lemeze fokozatosan közeledett Eurázsiáéhoz, a két kőzetlemez összeütközésével a Tethys medencéje összezáródott. A két nagy lemez és több mikrolemez találkozásának sebhelye az újidő harmadidőszakában feltornyosult hegységrendszer, így tagjaként a Pindosz-hegység is. Az apró hegyközi medencékkel tagolt északi Pindosz hullámos, 1500-2000 méter magas felszínéből (ezt itt Zagóriának nevezik), néhány magasabb hegytömeg emelkedik ki, mint amilyen a Szmólikasz Orosz (2637 m) és a Timfi (Gamila, 2497 m) sziklaerődje (1. ábra).

1. ábra. A Timfi (Szabó Ödön felvétele)

Az örökzöld, mediterrán tölgyesekkel borított medencékben és a hegyoldalakon elszórtan apró falvak találhatók. E vidék valóságos néprajzi és etnikai múzeum. Két érdekes néptöredék él itt, az albán és az aromun (vagy vlach, ami gótul „idegent” jelent). Különösen a román nyelvű aromunok érdekesek, mert bár vitán felül a románok legközelebbi rokonai, de rejtély, hogy hogyan kerültek erre a vidékre.

A ritka buszjáratok és a vasúti hálózat hiánya miatt a tervezettnél egy nappal később érkeztünk a Szmólikasz lábánál fekvő kis hegyi faluba, Paraszkevibe (Ag. Paraskevi). A Vurkopotamosz-folyó völgyén – vize a Szarantoporosszal egyesülve Albánián keresztül éri el az Adriai-tengert –, fölfelé jó 10 km-es gyaloglás után értük el az albánok lakta települést. A néhány fős falu elöregedő lakói nagyon barátságosak voltak. Szóba elegyedtünk a falu főterén éppen sziesztázó idős férfiakkal, meglepetésünkre közülük ketten is jól beszéltek magyarul. Érthető, hiszen a görög polgárháború elől menekülve az 1950-es évek végéig Magyarországon éltek.

 

Kattintson ide a teljes cikk elolvasásához…

Tombol az Irma hurrikán

geometodika Szólj hozzá!

Csökkent a Floridában pusztító Irma hurrikán erőssége, de a vihar változatlanul életveszélyes.

Helyi idő szerint 2017. szeptember 10-én vasárnap estére a Floridában tomboló vihar 2-es erősségűre csökkent, de óránkénti 175 kilométeres széllökéseivel és a tenger négy-ötméteresre korbácsolt hullámaival változatlanul életveszélyes. A vihar elsősorban az állam nyugati partvidékén, Tampa környékén erős. Tampában és Miamiban este hét órától kijárási tilalmat vezettek be, Dél- és Közép-Floridában már több mint 3 milliónyian vannak áram nélkül. Komoly károk keletkeztek a miami repülőtér berendezéseiben is.

Florida déli és középső vidékein mintegy 6 és fél millió ember számára rendeltek el evakuálást és nagyon kevesen vannak, akik otthonukban maradtak. Arra szólítottak fel mindenkit, hogy ne menjen ki, mert az utcákon hömpölygő, helyenként derékig érő víz szinte bizonyosan fertőző. Tetézi a bajt, hogy Miamiban és környékén két tornádót észleltek, Florida déli részein pedig többet is. Az állam egész területén tornádóriadó van érvényben.

Három hurrikán a Mexikói-öbölben és az Atlanti-óceánban. Forrás
Az Irma hurrikán a NASA felvételén. Forrás
Az Irma hurrikán pusztítása (jobb oldali kép) a Brit Virgin-szigetek harmadik legnagyobb szigetén a Virgin Gorda szigeten. Forrás

Feladatok a téma feldolgozásához a földrajztanításban

  1. Hol és hogyan keletkeznek a hurrikánok?
  2. Miért okoznak nagy károkat?
  3. Mit kell tenniük a lakosoknak, hogy csökkentsék a hurrikánok okozta károk mértékét?
  4. Járj utána, hogy hogyan adnak nevet a hurrikánoknak!
  5. Mi a különbség a forró övezeti ciklonok és a mérsékelt övezeti ciklonok között?

Forrás: MTI, NASA. Képek forrásai a feliratokban.

Szerző: Arday István

Öt év alatt 134 ezer fővel csökkent Magyarország népessége

geometodika Szólj hozzá!

Öt év alatt 134 ezerrel csökkent Magyarország népességszáma a 2011-es népszámlálás és a tavaly októberi kis népszámlálás, úgynevezett mikrocenzus között. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint október 1-jén 9 millió 803 ezer 837-en éltek az országban. 

A mikrocenzus célja, hogy két népszámlálás között ugyanazzal a tematikával frissítsék az adatokat, összegző felvételt készítsenek a társadalmi változásokról a szakpolitikák alakítói és a kutatók számára. A felmérést a lakosság 10 százaléka, 440 ezer háztartás bevonásával végezték 2148 településen, 3731 összeíró segítségével. Az első mikrocenzust 1963-ban tartották, és a korábbi adatfelvételeket 2 százalékos mintán végezték. A kérdőíveket most először kizárólag elektronikusan lehetett kitölteni, kérdezőbiztosok segítségével, vagy az interneten. Utóbbi lehetőséggel az érintettek 19 százaléka élt, ezen belül a legmagasabb arányban, 28 százalék Budapesten. A KSH korábbi tájékoztatása szerint az adatfelvétel és annak feldolgozása mintegy 3,5 milliárd forintba kerül.

Az adatok szerint a népességfogyásból következően a népsűrűség tovább mérséklődött, és 2016-ban egy négyzetkilométerre már csak 105-en jutottak. A legsűrűbben lakott település 2016-ban Budapest volt, ahol átlagosan 3360-an éltek egy négyzetkilométeren. A megyék közül Pest és Komárom-Esztergom volt a legsűrűbben, Somogy, Tolna, Bács-Kiskun és Békés pedig a leggyérebben lakott. A felmérés időpontjában a népesség 15 százaléka volt gyermekkorú, 67% tartozott az aktív korúak, 19% pedig a 65 éves és annál idősebbek közé. A gyermekkorúak aránya az átlagosnál magasabb a növekvő népességű Pest, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben.

Tavaly 149 111 nem magyar állampolgár élt Magyarországon, ami 6 ezerrel több, mint öt évvel korábban. Arányuk 1,5% volt, ez alig haladta meg az öt évvel korábban mért 1,4 százalékot. Az itt élő nem magyar állampolgárok között több a férfi, mint a nő, legtöbben aktív korúak, több mint háromnegyedük a 15-64 éves csoportba tartozik. A 15 éves és annál idősebb népesség körében az általános iskolainál alacsonyabb végzettségűek aránya tovább mérséklődött, 3,2 százalékra. 2016-ban a felnőtt népesség több mint fele rendelkezett érettségivel vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel. A felsőfokú végzettségűek aránya öt év alatt 17 százalékról 20 százalékra emelkedett. A diplomások között továbbra is több a nő: a felsőfokú végzettségű nők aránya 18-ról 22 százalékra nőtt. A diplomások arányának területi különbségei azonban tovább nőttek: míg a fővárosban 41%, addig Nógrád megyében csupán 13% a felsőfokú végzettségűek aránya.

Magyarország népességének száma kor és nem szerint. Forrás

Az adatok szerint tavaly a teljes népesség 46 százaléka dolgozott, 2,6% volt munkanélküli, 28% az ellátásban részesülő inaktívak, és 24% az eltartottak aránya. Az aktivitási arány továbbra is Budapesten a legmagasabb, 52 százalékos, a megyék közül Győr-Moson-Sopron, Vas, Komárom-Esztergom és Fejér megyében 50%, míg Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Tolna megyében csak 45-46% az aktívak aránya. A foglalkoztatottak száma 4 millió 503 ezer, a munkanélküliek száma 250 ezer fő volt. A foglalkoztatottak száma 14 százalékkal emelkedett, a munkanélkülieké 56 százalékkal csökkent a legutóbbi népszámlálás óta.

A 4 millió 21 ezer háztartás 66 százalékában családok éltek, a háztartások további egyharmad része zömében egyedülállókból állt. Csökkent az egyedülállók száma, 2016-ban 1 millió 217 ezren voltak, ez a népesség 12 százaléka. Közülük csaknem 105 ezren 30 évnél fiatalabbak, 424 ezren 30-59 év közöttiek és 688 ezren annál idősebbek.

A családok száma 2016-ban 2 millió 743 ezer 338 volt. A családok 82 százaléka, azaz 2 millió 240 ezer család párkapcsolaton alapult. Az élettársi kapcsolatok egyre nagyobb teret hódítanak: számuk a párkapcsolatokon belül meghaladta a 483 ezret. Jelentős az egyszülős családok száma is: 2016-ban 503 ezer családban élt egy szülő a gyermekével vagy gyermekeivel. A gyermekes házaspárok száma 35,1%, a gyermekteleneké 28,9% volt tavaly.

A népesség száma családi állapot és nemek szerint. Forrás

A felmérés szerint 4405 ezer lakás van az országban, ez 14 ezerrel több, mint a 2011. évi népszámláláskor. A lakások 21 százaléka Budapesten, 52 százaléka más városokban, 28 százaléka pedig községekben található. A lakások többsége két- vagy háromszobás, átlagos alapterületük 2016-ban 84 négyzetméter volt, ez 6 négyzetméterrel több, mint 2011-ben.
A lakások csaknem kétharmada téglából épült, 14 százalékuk volt panel, 13 százalékuk vályog. A legtöbb panellakás Budapesten található, ahol a lakott lakások 25 százaléka ilyen. Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Fejér megyében a panellakások aránya 17-20 százalék között alakul.

Feladatok a téma feldolgozásához a földrajztanításban

  1. Tanulmányozd a http://www.ksh.hu/mikrocenzus2016/grafikonok/book02/index.html#!4|0 oldalon a 30-39 éves korú népesség nemek szerinti családi állapotát! Hasonlítsd össze a két nem családi állapotát! Próbáld megfejteni az okát!
  2. Elemezd ezt a diagramot! Állapítsd meg, hogy 1990 óta hogyan változott a családok száma családösszetétel szerint! Magyarázd meg a változás okait!

Forrás: (1) (2). Képek forrása a feliratokban.

Szerző: Arday István

A modern rabszolgaság

geometodika Szólj hozzá!

A Global Slavery Index alapján 2016-ban közel 45,8 millió ember élt modern rabszolgaságban a világban.

Magyarország a 167 vizsgált ország listáján a 41. helyen áll (2014-ben 71. volt). (Minél nagyobb a szám, annál jobb az értékelés.) A menekültek egy része az emberkereskedelem révén modern rabszolgaságba kényszerül, vagyis nagyon kevés pénzért nagyon sokat kell dolgozniuk (kényszermunka, prostitúció stb.). A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint az emberkereskedelem évente 150 milliárd illegális nyereséget termel a különböző bűnszervezetek számára. Egyes számítások szerint a nemzetközi emberkereskedelem a bűnszervezetek egyik legnagyobb bevételi forrása a kábítószer-kereskedelem után.

Modern rabszolgaság

Magyarországon 22 500 áldozatról tudnak. Az érintettek legtöbbször az emberkereskedelem útján válnak áldozattá. A kényszerprostitúció céljából folytatott emberkereskedelemben Magyarország kibocsátó, tranzit és célország is egyben. Az emberkereskedők által külföldre csábított, rászorult munkaerő kényszermunkát végez (nők, férfiak egyaránt), ezért e szempontból kibocsátónak tekinthető az ország. Fokozottan veszélyeztetettek az ország keleti részén élő nők, akiket főként Budapesten vagy nyugat-európai országokban kényszerítenek prostitúcióra. Országszerte rendkívül veszélyeztettettek az állami gondozásban lévő felnőtt roma nők és lányok. Ők országon belül gyakran válnak kényszerprostitúció áldozatává.

A látencia óriási, a bejelentett esetek száma évente nem éri el a százat. A rabszolgák jelentős része a hazai vagy nemzetközi emberkereskedelem révén válik áldozattá. Az emberkereskedők azt használják ki, hogy az áldozatok többsége nagyon nehéz körülmények között él, ezért jelentős kockázatot is hajlandó vállalni a boldogulás reményében. A hazai kutatások szerint főként prostitúcióban, adósrabszolgaként és szerződéses rabszolgaként élnek az áldozatok, köztük elsősorban nők. Az áldozatok legalább negyede 18 évesnél fiatalabb.

„Az Időtlen Rabszolgaság?” c. projekt a veszélyeztetett megyékben indított átfogó szemléletformáló, rehabilitációs és a jogi szabályozást felülvizsgáló tevékenységet. Épít a civil szervezetek, valamint a gyermekvédelmi intézmények, bűnüldözői szervek, rehabilitációs szolgálatok, védőnői szolgálatok prevenciós programok és kutatások eddigi eredményeire.

Afgán gyerekek téglákat pakolnak a kabuli Sadat téglagyárban, ahol naponta 8 és 17 órát is dolgoznak.

Feladatok a téma feldolgozásához a földrajztanításban

  1. Állapítsd meg a https://www.globalslaveryindex.org/index oldal alapján, hogy melyek modern rabszolgaság szempontjából a legveszélyeztetettebb országok!
  2. Hasonlítsd össze Magyarország adatait az európai országokéval!
  3. Hogyan lehet csökkenteni az áldozatok számát?
  4. Miért a keleti, északkeleti országrész a legveszélyeztetettebb Magyarországon?
  5. Miért kevés a bejelentett eset?
  6. Fogalmazd meg a modern rabszolgaság lényegét! Melyek a fő okai a kialakulásának?

Forrás: (1) (2) 

Képek forrása 

Szerző: Arday István

Ne a bolygót fűtsük, hanem az otthonunkat!

geometodika Szólj hozzá!

A klímaváltozás mérséklése közös érdek, az energiahatékonyságnak globális lelkiismereti kérdéssé kellene válnia.

Különösen fontos felhívni erre a felelősségre a lakosság figyelmét: ahogy az a párizsi klímacsúcson is elhangzott, a világ energiafogyasztásának egyharmadát az épületek üzemeltetésére fordítjuk, pedig korszerű nyílászárókkal, hőszigeteléssel és fűtéskorszerűsítéssel ez az érték jelentősen csökkenthető lehetne. Magyarországon a rezsiköltség háromnegyedét a fűtés és hűtés költsége teszi ki.

Energiapazarló épületeink is hozzájárulnak a klímaváltozáshoz

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint a világ energiafogyasztása több mint 9 milliárd toe (tonna kőolajjal egyenértékű), amiből a lakossági célú energiafelhasználás több mint 2 milliárd toe-t tesz ki. A világ lakossága egy évben 4,5 millió TJ energiát fűt el, aminek 22%-át, azaz közel 1 millió TJ-t az EU 28 tagállama használja fel, ahol azonban a Föld lakosságának csupán 8%-a él. Magyarországon a lakossági fűtési energiafelhasználás 22 ezer TJ. Ennek jelentős része megtakarítható lehet, ha az utcák fűtése helyett felelősen gondolkodunk a felhasznált energiáról és ingatlanjaink energetikai korszerűsítésével csökkentjük a fűtési célú gáz- és villamosenergia-felhasználást. Magyarország ökológiai lábnyoma másfélszeres, tehát ennyivel több erőforrást használunk, mint az a fenntarthatóság elve szerint tehetnénk.

A magyar lakosság szén-dioxid kibocsátása megegyezik az iparéval

Az ipar energiafelhasználása Magyarországon, Ausztriában és Szlovákiában is 30%-a a teljes energiafogyasztásnak, azonban a lakossági energiafogyasztás aránya ezekben az országokban jóval alacsonyabb a miénknél. Az utóbbi másfél évtizedben Szlovákiában a lakossági energiafelhasználás aránya – az ipar stagnálása ellenére is – 26%-ról 20%-ra csökkent. Magyarországon ez az arány 30%, vagyis megegyezik az ipar energiafogyasztásával. Ennek oka az, hogy az épületállomány energiahatékonysági szempontból rendkívül elavult. A falakon, a födémeken és az ablakokon keresztül távozik a hő, ezért rezsink 75%-át fűtésre és hűtésre kell költenünk, holott korszerű hőszigetelés alkalmazásával jelenlegi energiapazarló épületeink akár 50% fűtési célú energiát is megspórolhatnak számunkra, jelentősen csökkentve CO2-kibocsátásunkat és rezsinket.

A klímavédelem tehát nem csak bolygónk megóvása miatt rendkívül égető kérdés, de rövidtávú érdekünk is, hogy épített környezetünk fenntartható módon működjön, csökkentve energiacélú kiadásainkat.

Az energiapazarlás könnyen kimutatható

Miért fontos az energiahatékonyság?

  • csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását
  • egészségesebbé válik a környezetünk
  • csökkenti a légszennyezést
  • hozzájárul az energiabiztonsághoz
  • csökkenti az energiaárakat
  • pozitív makroökonómiai hatásai vannak
  • hozzájárul az ipari termelékenységhez
  • hozzájárul a szegénység csökkenéséhez
  • munkahelyeket teremt
  • növeli az elkölthető jövedelmet

 Feladatok a téma feldolgozásához a földrajztanításban

  1. Melyik fenntarthatóbb: hatékonyabban és olcsóbban energiát előállítani vagy az energiatakarékosság, a hatékony energiafelhasználás? Vitassátok meg!
  2. Mi lehet az oka annak, hogy Magyarországon még mindig a lakosság a fő energiafogyasztó?

Forrás: Knauf Insulation Kft., Premier Kommunikációs Iroda, International Energy Agency

Kép forrása

Szerző: Arday István

Bemutatkozik a Kaleidoszkóp rovat

geometodika

Rovatvezető: Arday István (főszerkesztő, Eszterházy Károly Egyetem – Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet)

A rovat olyan ismeretterjesztő cikkeket, útleírásokat, érdekességeket közöl, amelyek kapcsolódnak az általános iskolai és a középiskolai kerettanterv tartalmi és módszertani elemeihez. A szerkesztőség elve szerint a rovat írásai a földrajztanárok munkájához kívánnak segítséget nyújtani. A cikkeknek lehet motiváló és problémafelvető szerepük, de felhasználhatók a tanárok által elkészített feladatokban az anyanyelvi, a természettudományos, a digitális, a hatékony és önálló tanulás kulcskompetenciák fejlesztéséhez.