A rovat olyan ismeretterjesztő cikkeket, útleírásokat, érdekességeket közöl, amelyek kapcsolódnak az általános iskolai és a középiskolai kerettanterv tartalmi és módszertani elemeihez. A szerkesztőség elve szerint a rovat írásai a földrajztanárok munkájához kívánnak segítséget nyújtani. A cikkeknek lehet motiváló és problémafelvető szerepük, de felhasználhatók a tanárok által elkészített feladatokban az anyanyelvi, a természettudományos, a digitális, a hatékony és önálló tanulás kulcskompetenciák fejlesztéséhez.
Iskolai tanulmányaink közös élménye lehet, amikor egy-egy ország, város vagy terület nevét ízlelgetve rádöbbenünk a névadás apropójára, a nevekben rejtőző információkra. Az igazi földrajzosok kapásból sorolják a híres helyeket és a nevek hátterét – vagy legalábbis megpróbálják –, de az Óriás-hegység felé tartó hosszú autóbuszút utolsó szakaszán már nyilvánvalóvá vált, hogy a kézenfekvőnek tetsző névmagyarázattal tévúton járunk. Túracélpontunk területe nagyjából a Börzsönyével vethető össze. Legmagasabb pontjára, az 1603 méter magas Snežka csúcsára pillantva pedig elmondhatjuk, hogy minden szomszédunknál találnánk ennél magasabb pontokat. Az alapvető földrajzi paraméterekre tehát ezúttal nem számíthattunk.
A hely és a szelleme
Az Óriás-hegység (csehül Krkonoše, lengyelül Karkonosze, németül Riesengebirge) a csehek legendáriuma szerint a hegyek szelleméről (Krkonoš) kaphatta a nevét, aki védi a jót, bünteti a rosszat, közben pedig őrzi az erdők és a völgyek békéjét. Kirándulásunk során ugyan több helyen is láttunk utalást mesebeli, szakállas figurákra, a mi benyomásainkban jóval kevesebb a transzcendens elem: ahogy régen ez az óriás adta a vidék lelkét, úgy most a turisták adják – vagy épp veszik el azt, olvasattól függően.
A cseh–lengyel határon északnyugat–délkeleti irányban húzódó Szudéták legmagasabb tagja, az Óriás-hegység gránitos tömbje az egyik legmagasabbra emelkedett rögösödött hegység Közép-Európában. Prágától mintegy kétórányi autózással érkezünk meg a hegység lábánál fekvő városkák egyikébe, de csak a szűk, kanyargós, észak–déli irányú folyóvölgyeken áthaladva férkőzhetünk igazán közel a hegység legnépszerűbb túracélpontjaihoz. Mivel az Óriás-hegység a fővárostól északkeleti irányban nyújtózik, több megközelítési lehetőség is kínálkozik, de talán Vrchlabí és Trutnov felől tűnik legközvetlenebbnek az elérés, ezekről a településekről érhetjük el a fenti két túra kiindulópontjait, Malá Úpát és Špindlerův Mlýnt. A hegység nyugati kapuját Harrachov jelenti, középső részén pedig Pec pod Sněžkou síközpontja említhető. A gerinctúra a cseh–lengyel barátságtúra vonalán, gyakorlatilag végig a határon halad. A lengyel oldalon a hegység meredeken lejt, a csillagtúrázáshoz kinézett települések – mint az általunk kiválasztott, közvetlenül a határ mellett elterülő Horní Malá Úpa – a hegyek lábához simulnak (1. és 2. ábra).
1. és 2. ábra. Malá Úpa hangulatos fogadói (a szerzők felvételei)1. és 2. ábra. Malá Úpa hangulatos fogadói (a szerzők felvételei)
Az Alföld északkeleti részén, a Felső-Tisza-vidék középtájhoz tartozó Beregi-sík különlegessége az asztallap simaságú felszínből éppen hogy kiemelkedő két vulkáni „hegy”. Ezek a belső-kárpáti vulkáni öv részének tekinthető romvulkánok: az egyik Tarpa mellett található (1. ábra), a másik Barabás közelében, de nagyrészt Ukrajnában, Mezőkaszony határában emelkedik ki a környezetéből (2. ábra).
1. ábra. A tarpai Nagy-hegy (154 m) (fotó: Arday I.)2. ábra. A mezőkaszonyi Tipet-hegy (221 m). Forrás.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tarpa neve hallatán többnyire történelmi ismereteink elevenednek fel. Itt született Esze Tamás, Rákóczi Ferenc jobbágya, Bajcsy-Zsilinszky Endre pedig 1931–1935 között a terület országgyűlési képviselője volt. A település egyik látványossága a szárazmalom. De ismert a környék a szilvatermesztéséről („nemtudom” szilva), a finom szilvalekváráról és a bódító erejű szilvapálinkájáról.
Tarpától északra, az út mentén jobbra találunk az Alföldön egyáltalán nem jellemző, nem túl magas kiemelkedést. Magassága és neve hallatán talán mindenki elmosolyodik. A dácit kőzetből felépülő 154 méter magas Nagy-hegyet ma szőlők és gyümölcsöskertek, valamint présházak uralják. A Második Katonai Felmérés (1806–1869) térképe szerint a 19. század előtt a hegyet két hosszabb és egy rövidebb, egymással nagyjából azonos szöget bezáró, az emberi beavatkozástól érintetlen sziklafalak alkották (3. ábra).
3. ábra. A tarpai Nagy-hegy a Második Katonai Felmérés térképén
Az építőkövekben szegény Beregi-síkon nagy kincsnek számított a hegy alapanyaga, ezért egy keskeny járaton keresztül kőbányát nyitottak a hegy belsejében. A bányában 1860-tól 1986-ig termelték ki a kőzetet, amit útalapként, a falubeli építkezések, illetve a Tisza mederrendezési munkákhoz (pl. partvédelem) használtak fel (4. ábra).
4. ábra. A Tisza kövekkel védett partja (fotó: Arday I.)
A bezárt bánya üzemi épületeinek nagy részét lebontották, a területet természetvédelem alá helyezték a növény- és állatvilága, valamint földtani, ásványtani értéke miatt. A hegy ásványtani különlegessége az utóvulkáni működések során keletkezett ásványtani ritkaságként számon tartott osumilit.
A tarpai Nagy-hegyen cseresznye, meggy, alma, körte, ribizli és szőlő terem. A szőlő termesztésénél a helybeliek sokáig előnyben részesítették az őshonos, magántermő fajokat (Izabella, Nova, Feri). Ezek azért válhattak népszerűvé, mert kevésbé igényeltek gondozást, szinte maguktól teremtek.
5. ábra. A híres szatmári szilvapálinka és a szilvalekvár alapanyaga (fotó: Arday I.)6. ábra. A Nagy-hegy a Google Earth felvételén (forrás: Google Earth)7. ábra. A tarpai Nagy-hegy „belülről”, az egykori kőbányából szemlélve (fotó: Arday I.)8. ábra. Agyagos piroklasztit kisebb-nagyobb dácittömbökkel, a fedőben limonitos breccsa (fotó: Arday I.)
Az ukrán határ közeli Barabás mellett emelkedő, többségében riolit kőzetből álló Kaszonyi-hegy (Tipet-hegy) legmagasabb pontja (221 m) már Ukrajnában található. A Tipet-hegy magyarországi savanyú lávakőzet előfordulások legkeletibb tagja. A hegy kövét elsősorban a Tisza partvédelmére használták, a köveket Tiszaadonynál rakták hajókra. A Tipet-hegy ma már természetvédelmi terület.
9. ábra. Versenytárgyalási hirdetmény a Tisza egy szakaszának partbiztosítási munkáihoz (1929) (forrás: Szatmár és Bereg)
De hogyan kerültek ide? Az Északi-középhegységgel (az Észak-magyarországi-középhegységgel) párhuzamosan, Dunaújváros–Szolnok–Nyíregyháza–Tarpa irányában helyezkedik el a mélyben vastag üledékkel fedve az a miocénben képződött vulkáni hegység, amelynek két kis darabja a Beregi-síkon felszínre bukkan. A beregi vulkánok a középső miocénben kezdtek kialakulni tekintélyes méretű árkos beszakadásokkal. Ekkor 10–20 km átmérőjű kalderák képződtek és a feltörő dácitos, riodácitos, riolitos, gyorsan mozgó izzó vulkáni törmelék (ártufa) az árkok kitöltése után az azokhoz közeli területet is befedte. E két vulkán egy törésvonal mentén helyezkedik el. A vulkáni működések fő szakasza 16,4–5,5 millió évvel ezelőttre tehető, azaz a Tokaj–Zempléni-hegyvidékkel egyidőben keletkeztek.
14 millió éve a megsüllyedt Pannon-medencét a Pannon-tenger vize öntötte el, majd a medencét övező hegységekből lefutó folyók ebbe a tengerbe ömlöttek. A lassan zsugorodó tenger vizének sótartalma folyamatosan csökkent a beletorkolló folyóknak köszönhetően, majd tóvá (Pannon-beltó) záródott és később feltöltődött. A Pannon-beltó medencéjének intenzív süllyedése a tokaji–zempléni-hegyvidéki szarmata korú riolitvulkanizmus befejeztével kezdődött, és e szerkezeti mozgás következtében a medencében vastag (2–6 km) üledéktömeg halmozódott fel. Mindkét kiemelkedést változó vastagságú (1–4 m), jégkori eredetű lösztakaró fedi.
11. ábra. Magyarország földtani térképe (forrás: Földrajzi atlasz középiskolásoknak, OFI)
Mintegy 2,5 millió éve már a Duna és a Tisza őse valamint mellékfolyói szállítottak üledéket a tovább süllyedő Kárpát-medencébe. Ekkor sem a Duna, sem a Tisza még nem a mai irányba folyt. A Tisza Csongrádnál érte el a Dunát, a Duna pedig a mai Szeged környékén egy tóban ömlött. A Duna és a Tisza valamint mellékfolyói sok üledéket raktak le az Alföldön, s miután kialakult a mai futásirányuk, a szél formálta tovább a szárazulattá vált Alföld felszínét. A folyók által korábban lerakott homokot az északias szél felkapta, elszállította majd felhalmozta azt, így homokbuckák tették enyhén hullámossá az Alföld egy részének (Nyírség, Kiskunság) felszínét.
A Felső-Tisza-vidék bővelkedik természeti és kulturális értékekben, gasztronómiai különlegességekben. A nyár remek időszak arra, hogy akár vízi-, akár kerékpártúrán megismerkedjünk e rendkívül sokszínű vidékkel.
Feladatok a cikk feldolgozásához
Tanulmányozd a hegy szerkezetét a Google Térkép (Maps) műholdképe alapján!
Állapítsd meg a bánya egykori helyét!
A hegy melyik oldalán nyitottak járatot a bánya felé?
Hogyan változott a tarpai Nagy-hegy területhasznosítása? Hasonlítsd össze a Második Katonai Felmérés térképe és a Google Térkép alapján!
Rendszerezd keletkezésük szerint a szövegben olvasható kőzeteket!
A vízesésekről általában távoli tájak dübörgő zuhatagjai jutnak az eszünkbe: a Kanada és az Amerikai Egyesült Államok határára turisták tömegeit vonzó, 59 méter magas, másodpercenként nagyjából 6000 m3 vizet szállító Niagara, a Kongó folyó Livingstone-vízesése, ami majdnem hatszor annyi vizet szállít mint a Niagara vagy a venezuelai, közel 1 km magas Angel-vízesés. Ezekhez képest vízhozamban és magasságban is eltörpül, ám mégis híres a svájci Schaffhausen mellett a Rajnán kialakult Rheinfall. E rövid írás Közép-Európa legnagyobb vízesésének kialakulását és turisztikai vonzerejének megkopását mutatja be.
Rheinfall névjegy
Első írásos emlék: Konrad I von Konstanz püspök életrajzában (12. század)
Első képi ábrázolás: Sebastian „Cosmographia universalis” (Münster, 1544)
Első helyes geológiai értelmezés: Leopold Würtenberger (1871)
Kora: kb. 15 000 év
Legkisebb vízhozam: 95 m3/s
Legnagyobb vízhozam: 1250 m3/s
Magassága: 23 méter
Szélessége: 150 méter
Vízenergia hasznosítása: a 11. század második felétől
A vízesések geológiai értelemben más felszíni formákhoz képest gyorsan változnak. Ez a változás függ a kőzet keménységétől, a kőzetrétegek dőlésszögétől és a vízeséseken aláhulló víz mennyiségétől.
1. ábra. A Rheinfall. Fotó: Arday I.
2. ábra. Leopold Würtenberger 1871-ben már helyesen magyarázta a Rajna medrének vándorlását és a vízesés kapcsolatát. Forrás.
A Rheinfall kialakulása a pleisztocénig nyúlik vissza. A mintegy 2,5 millió évvel ezelőtt kezdődött, és nagyjából 12 ezer évvel ezelőtt véget ért pleisztocént több, lehűléssel és felmelegedéssel járó időszak jellemezte. Az Alpokban 6 eljegesedést (glaciálist) mutattak ki, ezek sorrendben: Biber, Duna, Günz, Mindel, Riss, Würm. Ugyanakkor Észak-Amerikában csupán 4 eljegesedést azonosítottak, a Nebraska, a Kansas, az Illinois és a Wisconsin glaciálisokat.
3. ábra. Az Alpok gleccsereinek kiterjedése a pleisztocén a Riss, a Mindel és a Würm eljegesedések idején. Forrás.
A Würm glaciális idején az Alpok gleccserei morénával töltötték fel a Rajna egykori völgyét. A gleccserek visszahúzódása után a folyó bevágódott a jég által itt hagyott törmelékanyagba. A vízesés ott alakult ki, ahol a jura időszakban lerakódott keményebb mészkő és a lazább szerkezetű kavicsos moréna találkozik. A folyó ugyanis nem tudott bevágódni a mészkőbe, azonban a könnyen erodálható, a jég által lerakott kavicsos anyagot elszállította, és az így kialakuló szintkülönbség miatt a Rajna zuhatagon keresztül folytatta útját. E szintkülönbség ma 23 méter.
4. ábra. A Rajna a Würm eljegesedés idején. 1 – a gleccser legnagyobb kiterjedése a Würm glaciálisban, 2 – végmorénavonulat, 3 – a Rajna fő folyásiránya, 4 – szárazra került meder, 5 – a Rajna medre a Würm-Riss interglaciálisban. Forrás.
5. ábra. A Rajna-völgye és a Rheinfall napjainkban. 6 – Kohlfirst, 7 – kavicsos terasz, 8 – Neuhausen, 9 – szoros Schaffhausen és Klettgau között, 10 – hordalékkúp, 11 – Lieblosental, 12 – plató, 13 – végmoréna, 14 – Lauferberg, 15 – Rheinfall (vízesés). Forrás.6. ábra. A két különböző keménységű kőzet határán alakult ki a vízesés. Forrás: Hofman, Franz (1987): Geologie und Entstehungsgeschichte des Rheinfalls, Zürich
A 7. ábra bal oldali térképén a Rajna mai futása látható. A jobb oldali térkép kék nyíllal jelöli az Öreg-Rajnát. A folyó először a lila nyíllal jelölt irányba folyt, később a rózsaszínű nyíllal jelölt völgyben folytatta útját. A vízesés alatt a folyó megtalálta a régi medrét, a puha hordalékot elszállította onnan, azonban a folyó nem tudott bevágódni a kemény jura mészkőbe.
7. ábra. A Rajna völgye napjainkban és a glaciálisok idején. Forrás.8. ábra. A Rajna egykori és jelenlegi medre a Google Maps térképén. 1 – A Rajna medre a Riss glaciálisban, 2 – A Würm glaciálisban a Rajna bal oldali partja volt a jelenlegi vízesés Forrás.9. ábra. A schaffhauseni vízesés domborzati profiljának elkészítése a Google Earth programmal
10. ábra. A Rajna alacsony vízállása miatt felszínre kerülő, jura mészkőben kialakult barlang 1921. április 3-án. Forrás: Hofman, Franz (1987): Geologie und Entstehungsgeschichte des Rheinfalls, Zürich
11. ábra. Schaffhausen gazdasága a Rajnára épül. 1 – vízerőmű, 2 – Rajna, 3 – Óváros, 4 – Erőd, 5 – szabadtéri nyilvános fürdő, 6 – vasútállomás, 7 – Breite városrész, 8 – Emmersberg városrész, 9 – ipari terület. Forrás.
12. ábra. A Rajna egy szakasza térképen és a Google Earth program műholdfelvételén
13. ábra. Drónfelvétel a vízesésről (Fotó: Bartis Barna)
Hogyan tovább?
A Neuer Zürcher Zeitung 2015. április 18-ai cikke szerint az 1960-as években évente több mint 3 millió turista látogatta Svájc egyik leghíresebb turisztikai látványosságát, a Rhainfallt, 2015-ben már csak kb. 1,2 millióan, 60%-kal kevesebben voltak kíváncsiak a vízesésre. A cikk szerint a látogatók számának csökkenését részben a nagyobb svájci szabadidőstevékenység-kínálat okozza. De a Rheinfall példája azt is megmutatja, hogy a pénzhiány, a kantonok közötti együttműködés és átfogó koncepció hiánya miatt hogyan vesztette el a vonzerejét ez a turisztikai látványosság. Probléma, hogy az idelátogatók kevés időt töltenek itt.
Az ezredfordulón új fejlesztési koncepciót dolgoztak ki Rheinfall 2000 plus néven, a megvalósításhoz 40 millió svájci frankra lett volna szükség, amit magánbefektetőktől reméltek. A megvalósítást azonban a lakosság egy része nem támogatta, ezért az átfogó tervet megrövidítették, kisebb elemekre bontották. A megvalósítás bizonytalanná vált, ezért a magánbefektetők nem jöttek, így 2002-ben sikertelenül lezárták a projektet. 2009-ben IG Rheinfall társaság újabb tervvel lépett a nyilvánosság elé, akik a meg nem valósult Rheinfall 2000 plus programot akarták megvalósítani, azonban ez a próbálkozás is sikertelenül zárult.
Ajánlott feladatok a cikk iskolai feldolgozásához
Melyek a gleccserek kialakulásának éghajlati feltételei?
Járj utána, hogy miről nevezték el a Würm és a Riss glaciálist!
Keresd meg az atlasz térképén a Rajnát! Kövesd nyomon az útját a torkolatig! Hol ered a folyó? Melyik tengerbe ömlik a Rajna?
Magyarázd el az 5., 6. és 7. ábra alapján a Rheinfall kialakulását!
Azonosítsd a 12. ábra az Öreg-Rajna völgyét és a Rajna-völgy településeit!
Készítsd el a Niagara-vízesés domborzati profilját a Google Earth program segítségével! Hasonlítsd össze a Rheinfall domborzati profiljával!
Hogyan hasznosítják a Rajna nyújtotta lehetőségeket Schaffhausenben?
Milyen okokkal magyarázható a vízesést meglátogató turisták számának csökkenése?
Miért nem támogatta a lakosság egy része a fejlesztési tervek megvalósulását? Érveljetek a lakosság döntése ellen és mellett?
Hogyan lehetne újra vonzóvá tenni Schaffhausen és Neuhausen környékének turisztikai látnivalóit? Írj ötleteket!
Források:
Eberhard Czaya (1988): A Föld folyói. Gondolat Kiadó, Budapest
Még az általános iskolások is tudják, hogy a Duna a Fekete-erdőben ered és a Fekete-tengerbe torkollik. A folyó pontos forrásának a meghatározása ennek ellenére több érdekességgel szolgál.
Földrajzi háttér
Mivel a Fekete-erdő főleg kristályos kőzetekből áll, és Németország egyik legcsapadékosabb tája, sok felszíni folyással találkozunk. Ezek a felszíni vízfolyások viszont kétfelé folynak: a hegység a kontinens nagy vízválasztóján helyezkedik el. A hegység nyugati részén folyó vízfolyások vize a Rajnába kerül, míg a keletre jutó vizek a Dunába folynak. Ezek között található a Duna forrásága is.
Ókori források
Már a Rómaiak is tudták, hogy a Fekete-erdőben van a Duna forrása. Tacitus, a római történetíró is említi a Kr. u. 1. században a Germania című történeti munkájában:
„A Danuvius az Abnoba-hegység lankás és szelíden emelkedő vonulatáról tör elő és több nép földjét járja végig, míg végül hat mederben a Pontusi-tengerbe ömlik”. Az idézetben megjelenő Abnoba egy gall istennő neve volt, akit elsősorban a Fekete-erdő és környékén tiszteltek. A krónikában a hegység a nevet az istennőtől kapta.
Több forrás – egy folyó
Ha megnézzünk egy térképet a Fekete-erdő keleti oldaláról, akkor láthatjuk, hogy a Duna folyót csak két patak összefolyása után nevezik Dunának Donaueschingen településénél. Addig a két patak a Breg és a Brigach néven csörgedezik le. Más folyóknál is találhatunk hasonló furcsaságokat. Például a világ legnagyobb vízfolyása, az Amazonas a Maranón és az Ucayali találkozása után kapja meg ismert nevét. A két fekete-erdei patakot összehasonlítva a Breg hosszabb, több az átlagos vízhozama, és nagyobb méretű a vízgyűjtő területe. Így hidrológiai értelemben a Duna forrását a Breg forrásánál kell keresnünk.
Donaueschingenben a Fürstenberg hercegek családi kastélya mellett építették ki a Duna szimbolikus forrását. A környező Baar-fennsík mészkőtömbjéből több forrás is kilép a felszínre, ez az egyik legnagyobb vízhozamú. A forrást 1828-ban kör alakban foglalták kőbe, ami jelentős turistalátványosság. A forrás fölött Adolf Heer szoborcsoportja található, melyen a Baar-fennsíkot egy anya szimbolizálja, aki a világnak átadja fiatal lányát, a Dunát. A forrás vize a kastély parkján keresztül a föld alatt folyik bele a Brigachba.
A Duna szimbolikus forrása Donaueschingenben (fotó: Guba András)
Magyar vonatkozású kapcsolódás, hogy Donaueschingen testvérvárosa a magyarországi Vác. A 25 éves testvérvárosi kapcsolat jubileumát ünneplik, így a városban több magyar vonatkozású hirdetéssel találkozhatunk.
Magyar vonatkozású hirdetés Donaueschingenben (fotó: Guba András)
A hidrológiai forrás
A Breg patakja Donaueschingentől egy órányi buszúttal érhető el Furtwangen településétől északnyugatra. A völgyfőnél találhatjuk meg a pici forrást, amit egy 2017-ben emelt Danuvius szobor díszít. A forrástól nem messze egy középkori, 900 körül épített kápolna, a Szent Márton kápolna vigyázza a völgy nyugalmát.
A földrajzi tanulmányok során Norvégiáról az a képzet alakul ki, hogy a gyönyörű, ámde hideg országban a halászaton kívül nincs is más mezőgazdaság és élelmiszertermelés. Ezt látszik igazolni az adat is, miszerint az ország területének mindössze 3%-a termőterület. Azonban ha az országban teszünk egy kis utazást, a fjellek és a fjordok lenyűgöző látványa mellett azonnal feltűnik, mennyire hozzátartozik a norvég táj képéhez a mezőgazdaság (itt most csak a földművelést és az állattenyésztést értve azon). Oslo környékén a vörösbarna hatalmas gazdasági épületek között még szeptemberben is ringatózó gabonamezők terpeszkednek. A fővárostól mintegy 100 km-re északra fekvő Mjøsa – a legnagyobb norvégiai tó – földrajzi szélességében a nagykiterjedésű gabonatáblák burgonyaföldekkel s közöttük kisebb eperföldekkel, zöldségtermelő gazdaságokkal váltakoznak (1. ábra). Az észak–déli irányban 117 km hosszan húzódó tótól északra már nincsenek szántók, ugyanakkor a meredek, zöld hegyoldalakon tehenek legelnek szerteszét (2. ábra). De a Skandináv-hegységbe nyugatról behatoló fjordvidéken – még Trondheim magasságában (é.sz. 63°) is – ismét gabonaföldekkel találkozunk.
1. ábra. Jellegzetes vegyes mezőgazdaságú vidék (Gudbransdalen, Oppland) (fotó: Makádi M.)2. ábra. A tejgazdaságokra csak a legelő tehenek utalnak a tájban (Fjærland, Sogn og Fjordane) (fotó: Makádi M.)
Az elmúlt évtizedekben többször (főleg az Európai Unióhoz való csatlakozásra vonatkozó 1994-es népszavazás, illetve a politikai választások idején) felmerült a kérdés az országban, hogy miért kell jelentős állami támogatással életben tartani a mezőgazdaságot és az élelmiszertermelést, miért nem vásárolják meg az olcsóbb ciprusi és észak-amerikai burgonyát, spanyol paradicsomot és olasz gyümölcsöt, hiszen megtehetnék, mert főként a szénhidrogén-gazdagság miatt igen nagy a növekvő számú népesség vásárlóereje. A gazdaságpolitika alapvetően tükrözi a hagyományos norvég mentalitást: az élelmiszer ugyan árucikk, de az élelemtermelés nemzeti ügy. Büszkék arra, hogy a norvég parasztság a speciális gazdálkodási körülmények között is képes megtermelni az ország élelmiszerszükségletének a felét, a fogyasztói tej egészét, és arra, hogy az élelmiszeripari termékek, takarmányok 35%-a GMO- és termésfokozószer-mentes. A norvég vásárlók nagy része előnyben részesíti a hazai termékeket a külföldivel szemben, és szívesen vásárol a kistermelőktől (3. ábra). A mezőgazdasági termelésben éppen úgy a megélhetés biztonságát látják ma is, mint ahogy a korábbi évszázadokon át. Az éghajlatváltozásból adódóan a világban fellépő élelmezési problémák és a bevándorlás következtében 20 éven belül várható 1 millió fős norvégiai népességgyarapodás még inkább felerősítették ezt a szemléletet.
3. ábra. Kistermelői tojás és burgonya vásárolható az utak mentén becsületkasszával (Trondheim környéke, Sør-Trøndelag) (fotó: Makádi M.)
Kitűnő szőlőtermést jósoltak a szőlősgazdák a Szent Vince napjához kapcsolódó ópusztaszeri ünnepségen. Három levágott vesszőt mutattak be, majd a hegybíró elmondta, hogy a növény egészséges, a szőlő rügyei és a mellékrügyek szép zöldek.
A néphagyomány szerint Szent Vince vértanú napján, január 22-én tájegységenként különbözőképpen megjósolják a várható szőlőtermést. Az ismert rigmus szerint, ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince. Vagyis ha enyhe az idő és olvad ezen a napon, akkor jó bortermésre lehet számítani.
Kitűnő szőlőtermést, vidám szüretet jósoltak a környékbeli hegyközségek gazdái és a borrendek az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban a Szent Vince napjához kapcsolódó ünnepségen. (Forrás: MTI Fotó: Kászoni László)
Az Országos Meteorológiai Szolgálat Vince napjára kiadott előrejelzése szerint: nyugat felől fokozatosan csökken a felhőzet, keleten azonban estig erősen felhős vagy borult marad az ég. A Dunától keletre szórványosan várható havazás, délkeleten néhol havas eső, eső is. Éjszaka nyugat felől tovább csökken a felhőzet, hajnalra mindenütt megszűnik a csapadék. Hétfőn kezdetben általában napos idő várható fátyolfelhőkkel, délelőtt az Alpokalján, délutántól a Dunántúl többi részén is megvastagszik a felhőzet. Késő délutántól a Nyugat-Dunántúlon kisebb havazás előfordulhat, este néhol havas eső, kis eséllyel ónos eső is lehet. Az északnyugati szelet a Dunántúlon vasárnap több helyen erős, éjszaka néhol viharos lökések kísérik, hétfőn a Tiszántúlon erősödhet meg az északi szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -2 és -6 oC között alakul, de az Északi-középhegységben akár -10 oC alá is lehűlhet a levegő. A legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn -1 és +4 oC között várható. (Időjárás-jelentés 2018. január 22.)
Azt, hogy milyen lesz az idei szőlő- és bortermés, nem tudjuk, a részletes időjárás-jelentés ellenére sem tudhatjuk, hiszen a Vince naphoz kötődő néphagyomány minden tudományos alapot nélkülöző időjóslás. Arra azonban választ kaphatunk egy másik régi hagyomány alapján, hogy az elmúlt 250 év tavaszain milyen szőlőhajtások fejlődtek. A szőlőhajtások fejlettségéből, méretéből pedig az adott év tavaszának hőmérsékletére következtethetünk. Hazánk egyik értékes kultúrtörténeti emléke a kőszegi Szőlő Jövésnek könyve. A bevezetőjéből kiderül, hogy miért is született meg e gyűjtemény: „Eleitűl ezen N(emes) Városban bévett szokás szerint Szent György napján, úgy, mint szokot, Bírói Választás napján az Hegy Mesterek az Tanátsházba szoktak szőlő jöviseket (hajtásokat) hozni, mellyek által az Városy Lakósok is az Borbéli terméshez reménységhek volt, ezen jövisek ekkoráigh könyvben nem rayszoltattak, következendőképpen Emberekk elméjébül is kihültek, hogy azért az Posteritás is megh tudhassa minémő boldogh lés boldogtalan Sorsra jutott ezen Városnak állapottya, ezen belől irt mód szerint következik az esztendők száma, mellyben continius temporibus de Anno ad Annum minémő jövisek lettenek, azokon minémő bor is termett.”
A kőszegi szőlősgazdák 1740 óta minden évben Szent György napján – április 24-én – a hajnalban metszett szőlőhajtásokat összegyűjtik és bemutatják a város vezetőjének.
A szőlővesszők bemutatása Kőszegen. (fotó: Tánczos Mihály)
A bemutatott szőlőhajtásokat eredeti méretükben lerajzolják a Szőlő Jövésnek könyvébe.
Ceruzával lerajzolják a vesszőket, ezt követi az akvarell-festés. A rajzok minden szempontból igen pontosak, részletesek, megmutatják a szőlő növekedését, a növény állapotát. (fotó: Tánczos Mihály)
A gyűjtemény tanulmányozása alapján megállapítható, hogy volt már olyan év, amikor pótlappal kellett megnövelni a lap magasságát, mert a hatalmas leveles hajtások nem fértek el az oldalon. Azonban 1788-tól néhány éven keresztül semmit sem rajzoltak, mert a hideg idő miatt nem volt mit megörökíteni – írják a könyvben. A feljegyzésekből az is tudható, hogy 1849-ben a kevés szőlőből híg bor készült, annak ellenére, hogy a Szent György napi szőlőhajtások termetesek voltak tenyérnyi levelekkel. 1864-ben fagyosszentek tizedelték meg a hajtásokat, júliusban jég pusztított a szőlőhegyeken, majd az októberi fagy a maradék szőlőfürtöket is tönkre tette. Így a mérethű rajzok alapján megállapítható az elmúlt két és fél évszázad tavaszainak időjárása.
A szőlőhajtások hossza, valamint a márciusi és áprilisi középhőmérséklet közötti kapcsolat. (Az eltérés az átlagos hajtáshossztól cm-ben, a márciusi és az áprilisi középhőmérséklettől Celsiusban van ábrázolva.)
Amióta az eredeti könyv betelt, a Vaihingen testvérvárostól kapott új könyvbe nemcsak a kőszegi hajtásokat, a testvértelepülés szőlőinek hajtását is feljegyzik. A kőszegi szőlőjövés hagyománya 2013 szeptemberében felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti listájára.
A könyvek a kőszegi Jurisics Miklós Vármúzeumban láthatók.
Ajánlott kérdések és feladatok tanórai feldolgozáshoz:
Állapítsd meg az időjárás-jelentés alapján, hogy „megcsordult-e Vince”!
Miért nem alkalmazható a szőlőtermés megjóslására az idézett népi bölcsesség?
Gyűjts olyan népi bölcsességeket, megfigyeléseket, amelyeknek van valós alapjuk!
Miért született meg a Szőlő Jövésnek Könyve?
Melyek azok az időjárási szélsőségek hazánkban, amelyek veszélyeztethetik minden évben a szőlőtermést?
Milyen kapcsolat van a szőlőhajtások hossza, a levelek mérete és a tavaszi hónapok időjárása között?
Állapítsd meg, hogy mely években kellett pótlapokkal kiegészíteni a gyűjteményt!
Bár az Európai Unió irányítóit manapság nem a bővítés kérdése foglalkoztatja a leginkább, reális esélye van annak, hogy néhány éven belül újabb tagországok csatlakoznak a közösséghez. Ezek egyike szinte biztosan Montenegró lesz.
A hazánk területének alig hatodát kitevő, 620 ezres népességű nyugat-balkáni köztársaság elég jelentős változásokon keresztül jutott el az EU-csatlakozás előszobájáig. A második világháborút követően Jugoszlávia részévé vált, majd annak szétesése után Szerbiával közös államszövetségben folytatta, ahonnan a 2006. májusi népszavazást követően kilépve függetlenné vált. Előbb az ENSZ tagja lett, majd 2010-ben az EU hivatalosan is a felvette a tagjelöltek közé, idén pedig – nem kis belpolitikai feszültség árán – a NATO 29. tagállamává vált (1. kép), magára haragítva ezzel az országot sokáig patronáló oroszokat.
Montenegró zászlaját felvonják a NATO brüsszeli központjában. Forrás.
Az ország EU- és NATO-csatlakozásának támogatói – közöttük a magyar kormány – a mielőbbi belépést sürgetik. Idén a magyar államfő és a kormányfő is találkozott montenegrói kollégájával. Áder János szerint jelenleg a csatlakozásra váró országok közül Montenegró áll a legközelebb a teljes jogú tagsághoz, Orbán Viktor pedig a nyugat-balkáni régió (lásd 2. kép) stabilitásának megteremtésével érvelt az ország euro-atlanti integrációja mellett.
A nyugat-balkáni országok uniós integrációja. Forrás.
Hazánk gazdasága szempontjából Montenegró stabil partnernek tekinthető: a magyar cégek és befektetők jelenléte, valamint a Budapest–Podgorica repülőjárat beindítása mellett a legfontosabb hidat a turizmus teremti meg a két ország között. Egyre több magyar turista látogat Montenegróba, hiszen az ország – méretei ellenére – rendkívül változatos természeti adottságokkal rendelkezik és hivatalos fizetőeszközként az eurót használja. A növekvő turizmus árnyoldala (túlzsúfoltság, rohamosan emelkedő árszínvonal) viszont még nem érzékelhető annyira, mint az egyre csak dráguló horvát tengerparton. Az ország egyik legszebb városát, Kotort például a Lonely Planet a világ legjobb turistacélpontjai közé emelte 2016-ban.
A csatlakozási folyamat első fejezeteit 2012-ben nyitották meg. Bár egyre több fejezet nyílt meg az évek során, Montenegró integrációs folyamata a közelmúltban kicsit lelassult, így a belépés dátuma bizonytalanná vált. Az Unió bővítési biztosa ezért óvatosan fogalmaz a csatlakozás időpontját illetően, így elképzelhető, hogy arra csak a 2020-as évek első felében kerül sor, bár végső dátum vagy határidő nem került megállapításra. Nincs kizárva az sem, hogy Montenegró Szerbiával egyszerre csatlakozhat majd az Unióhoz, bár ehhez az kell, hogy a brüsszeli szemszögből nézve az oroszok felé sodródó, a koszovói kapcsolatok ügyében is vonakodó szerbekkel felgyorsuljanak a tárgyalások.
Bármilyen forgatókönyv felé haladjon is az együttműködés, Montenegró vágyott integrációjának eléréséhez a belpolitikai és gazdasági stabilitás megőrzése, valamint a feketegazdaság és a szervezett bűnözés visszaszorítása alapvető feltétel lesz.
Ajánlott kérdések és feladatok tanórai feldolgozáshoz:
Milyen kilátásai vannak Montenegrónak az uniós csatlakozást illetően?
Milyen előnyökkel járna Montenegró számára az uniós integráció?
Mi történik az EU és a tagjelölt ország között a csatlakozási folyamat során?
Mi lehet a magyarázata annak, hogy a csatlakozási folyamat egyes országok esetében akár 10-15 évig is eltarthat? Fogalmazzatok meg két lehetséges magyarázatot!
Montenegró mely szomszédja tagja már az EU-nak és mióta?
A nyugat-balkáni régió államain kívül mely országok tárgyalhatnak még az Unióhoz való csatlakozásról? Milyen esélyeik lehetnek a csatlakozásra?
Milyen típusú együttműködést takar a NATO-tagság?
A cikkek, a videó és az itt letölthető térkép segítségével gyűjtsétek össze az ország legfontosabb, illetve számotokra legérdekesebb turisztikai célpontjait! Nézzetek utána, milyen módon lehetne eljutni Montenegróba a lakhelyetekről!
Hosszú várakozás után leszállt Szent Ilona szigetén, a világ egyik legelszigeteltebb pontján az első menetrend szerinti repülőjárat.
A Napóleon száműzetésének helyszíneként ismert, hozzávetőleg 4000 fős Szent Ilona az Atlanti-óceán déli részén fekszik, körülbelül 2000 km-re az afrikai partoktól (1. ábra). Évszázadok óta az Egyesült Királyság egyik legnehezebben megközelíthető, tengerentúli területe. 2012-ben ennek feloldását tűzte ki célul a brit kormány, amikor megkezdte a sziget első légikikötőjének építését. 2015-ben már arról írt a nemzetközi sajtó, hogy hamarosan hivatalosan is megnyílhat a forgalom előtt a 285 millió angol fontból épülő repülőtér. A megnyitót azonban hosszú időre elnapolták, aminek okai a sziget természeti adottságaiban keresendők.
A repülőtér elhelyezkedéséből adódóan elég változatos – és veszélyes – szélviszonyokkal szembesülnek a szigetre érkező gépek. Az északi irányból érkezőknek a megszokottnál is erősebb turbulenciával és szélnyírással kell számolniuk. A leszállópálya közelében egy közel függőleges falú szikla magasodik (2. és 3. ábra), ez okozza a turbulenciát. A déli irányból érkezőket pedig szinte állandó hátszél és széllökések fenyegetik.
Szintén gondot jelent, hogy a fennsíkra épített pálya a sziget adottságai miatt viszonylag rövid (a leszállásra alig több, mint 1500 méter áll rendelkezésre), így további nehézségekkel számolhatnak a pilóták. 2016 májusában videofelvétel is készült arról, hogy egy Boeing is csak többszöri próbálkozás után tudott landolni a gépet meg-megbillentő szél miatt.
2017 októberében azonban mégis beindult a légiforgalom. Az első járatot az Airlink égisze alatt egy, a Boeingnél kisebb testű és pályaigényű, Embraer E-190-es típusú utasszállító teljesítette. A járat Johannesburgból indult és egy rövid namíbiai megállót beiktatva, összesen több mint hat órányi repülés után érkezett meg Szent Ilonára. A kabin 99 üléses, de csak 76 helyet értékesítenek a járaton. A járattal hosszabb távon szeretnék kiváltani azt a több napig tartó hajójáratot, amely jelenleg az egyetlen rendszeres összeköttetést jelenti a sziget és az afrikai kontinens között.
Az első menetrend szerinti járat felszállás előtt 2017 októberében. Forrás.
A történelmi jelentőségű apró földdarabon a turizmus alapos fellendülését remélik a repülőtér megnyitásától. Annak ellenére, hogy a szakértők keményen dolgoznak, a brit sajtóban csak a „világ legfeleslegesebb repülőterének” nevezett légikikötő biztonságossá tételén, a brit kormány még mindig tarthat attól, hogy a projekt nem lesz más, mint egy hatalmas pénzeket elnyelő „fehér elefánt”, vagyis egy felesleges beruházás, valódi haszon és eredmény nélkül.
Ajánlott feladatok tanórai feldolgozáshoz
Mi okozza a Szent Ilona-sziget évszázados elszigeteltségét?
Miért számít kiemelt jelentőségűnek napjainkban a repülőterek építése és fejlesztése? Milyen reményeket fűzhetnek a Szent Ilonán élők a repülőtér beindulásától?
Mely helyi problémák, természeti adottságok nehezítették a repülőtér építését és biztonságos használatát? (Képgaléria itt)
Miért nevezhette el a brit sajtó a világ legfeleslegesebb repülőterének a Szent Ilonára épített légikikötőt?
Atlaszod segítségével keress példát olyan világrészekre, ahol a Szent Ilona-szigethez hasonlóan nehezen megközelíthető úti célok vannak!
Melyik országból szállt fel az a járat, amely az első utasokat szállította Szent Ilonára 2017 októberében?
Milyen folyamat hozhatta létre a szigetet? Miből következtetsz erre?
Internetes kereséssel gyűjtsétek össze, milyen turisztikai erőforrásokkal, látnivalókkal rendelkezik a sziget?
„A kőszén mozgatja a világot. A gyors haladás lelke őtőle jön; vasút, gőzhajó tőle kölcsönzi csodaerejét; minden gép, mely alkot, teremt, a kőszén által él…” – olvashatjuk Jókai Mór klasszikus sorait a Fekete gyémántok című regényében. A mű születése után közel másfél évszázaddal a párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) kiadott „Renewables 2017” című tanulmányapedig arról ad hírt, hogy 2016-ban a világon duplájára nőtt a fotovoltaikus áramtermelő kapacitás. A világon hónapról-hónapra egyre több, lítiumos-akkumulátorral működő elektromos autó talál gazdára. Talán nem túlzás azt állítani, hogy hamarosan a lítium mozgatja a világot.
2015-ben világszerte egy millió elektromos személyautót használtak, 2016-ban már két millió gurult az utakon. A növekedésben minden bizonnyal szerepet játszottak a különböző kormányok vásárlásösztönző programjai. A világon még így is csak a személygépkocsik 0,2 százaléka villanymeghajtású. Az elektromos mobilitásban Norvégia jár az élen, ahol az autók 29 százaléka elektromos meghajtású. Norvégiát követi a sorban Hollandia (6,4%), Svédország (3,4%), valamint Kína, Franciaország és Anglia (1,5-1,5%). Az IEA számításai szerint 2020 és 2025 között az elektromos autók száma elérheti a 40-70 millió darabot. Ezt az előrejelzést a Nemzetközi Energiaügynökség az egyes országok nemzeti célirányzataira és az autógyárak prognózisaira alapozza. Egyre többen vásárolják majd ezeket az autókat, amelyek egyre több kilométert tudnak megtenni egy feltöltéssel, lehetővé téve akár egy ország átszelését megállás nélkül.
Az indiai kormány azt tervezi, hogy a benzin- és dízel hajtású autókat végképp száműzik az utakról, 2030-ra csak elektromos autókkal közlekednek. Az elektromos autók egyre nagyobb teret hódítanak a világon, az előrejelzések szerint 2030-ra a mostani 1%-os szintről akár 30%-ra is növekedhet az arányuk az autók piacán.
Az IEA tanulmánya szerint a következő öt évben kétszeresére nő az elektromos járművek áramfogyasztása. 2022-re várhatóan ezer gigawattal nő majd a megújuló energiaforrásokra épülő áramtermelés, ami nagyjából a jelenleg aktív szenes áramtermelő kapacitás fele. 2017-ben 12 százalékkal több megújuló energiaforrásra épülő új áramtermelési kapacitást kapcsolnak hálózatra, mint tavaly, aminek többségét a fotovoltaikus (napelemes, PV) forrás teszi ki. A megújuló áramtermelési források növekedésének kétharmad részét három ország adja: Kína, India és az Amerikai Egyesült Államok. Földünk napelemes áramtermelési kapacitása 2022-re már meg fogja haladni India és Japán mai teljes áramtermelési kapacitását. A megújuló energiaforrásokra támaszkodó áramtermelés növelésében Kína élenjár, 2022-ig a 360 gigawattos globális kapacitásnövekedés 40 százalékát fogja adni. Kína már túlteljesítette a 2020-ra tervezett napelemes kapacitásnövelési célját is, de a szélerőművei által termelt elektromos energia mennyisége is több már, mint ahogyan azt előzetesen tervezte.
Lítium nélkül nem megy
Az elektromos autókat fejlesztő mérnökök számára a legnagyobb kihívás az elektromos motor meghajtásához szükséges villamos energia hatékony tárolása. Ezekben az autókban az energiát lítiumion-akkumulátorban tárolják. Számos kísérlet folyik a világon a biztonságos, a hosszabb élettartamú és a több áram tárolására alkalmas akkumulátorok kifejlesztésére. 2020-ban a világon a lítiumion-akkumulátorok 62%-át Kínában gyártják majd, de az Amerikai Egyesült Államok, Dél-Korea és Lengyelország is komoly piaci szereplő.
Egy kis kémia és fizika
A lítiumion-akkumulátorokban a töltés tárolásáról lítiumionok gondoskodnak, amelyek töltéskor a negatív, szénalapú elektródához, kisütéskor pedig a pozitív fém-oxid-elektródához vándorolnak. Az újratölthető lítiumion-akkumulátorok élettartama véges. Ennek az az oka, hogy az akkumulátor lemerülésekor lezárul egy töltésciklus, de a félig lemerült akkumulátor újratöltése is egy töltésciklust jelent, így idővel az akkumulátor kapacitása lassan csökken. Például a notebookhoz készített Li-ion-akkumulátoroknak általában 300 teljes töltésciklus után már kevesebb mint 80%-os a kapacitásuk. A nagyobb autógyártók is csak bonyolult eljárásokkal tudták nyolc év fölé tornászni a lítiumion-akkumulátorok életciklusát.
Az Apple a felhasználóinak ezt így magyarázza
A lítiumion-akkumulátort akkor töltheted, amikor csak szeretnéd. Nem kell megvárnod a teljesen lemerülését ahhoz, hogy újratölthesd. Az Apple lítiumion-akkumulátorai töltési ciklusokban működnek. Egy töltési ciklus akkor fejeződik be, amikor felhasználtál (lemerítettél) az akkumulátorkapacitás 100%-ának megfelelő mennyiséget, de nem feltétlenül egyetlen töltés alkalmával. Előfordulhat például, hogy egyik nap az akkumulátorkapacitás 75%-át használod fel, majd éjszaka teljesen újratöltöd. Ha a következő nap 25%-ot használsz fel, akkor felhasználtad összesen a 100%-ot, és a két nap használata összeadódik egyetlen töltési ciklussá. Egy ciklus befejezése több napig is tarthat. Bármilyen típusú akkumulátor kapacitása lecsökken bizonyos számú újratöltés után. A lítiumionos akkumulátorok esetében is minden teljes töltési ciklus során egy kicsit csökken a kapacitás. Az Apple lítiumion-akkumulátorai úgy lettek megtervezve, hogy eredeti kapacitásuk legalább 80%-át megőrizzék sok töltési cikluson át. Ezek a ciklusszámok termékenként eltérnek. (https://www.apple.com/hu/batteries/why-lithium-ion)
A lítium (Li) az alkálifémek közé tartozó kémiai elem, elnevezése a görög lithosz (=kő) szóból származik. Elemi állapotban lágy, ezüstfehér színű fém. A lítium a vágásfelületén fémesen csillog, de ha nedves levegővel érintkezik, akkor a korrodálódás miatt ezüstszürke, majd fekete lesz. A természetben csak vegyületeiben fordul elő. A lítium pegmatit ásványokban és (a lítiumion oldhatósága miatt) óceánokban található, ezért gyakran nyerik ki telített sósvízből és agyagból.
2013 óta a lítium ára duplájára nőtt a világon, mert egyre több akkumulátor készül. Az előrejelzések szerint az áremelkedés folytatódik, ugyanis a kereslettel nem tart lépést a kínálat. Jelenleg 9 000 USD a lítium tonnánkénti ára, de az előrejelzések szerint hónapokon belül meghaladhatja a 10 ezer dollárt is. További áremelkedésre lehet számítani, mert az elmúlt két évtizedben nem bukkantak jelentős lítium-lelőhelyre.
Bolívia, Argentína és Chile alkotják a „lítium háromszöget”. Argentína Salar del Hombre Muerto mellett jelentős lítium-készletek vannak, mennyiségük a becslések szerint legalább 75 évig elegendő.
Kína (2000 millió tonna)
Miközben Kínában a lítium előállítása nem számottevő, az elektromos járművek iparának köszönhetően a világ legnagyobb lítium-fogyasztója.
Zimbabwe (900 millió tonna)
A magántulajdonban levő zimbabwei Bikita Minerals a világ legnagyobb ismert lítium-készletével rendelkezik. További kitermelők: Portugália, Brazília (200 millió tonna), USA.
A nehéz hozzáférhetőség miatt egyik országban sem fokozható a bányászat, kivételnek számít a kínai Tianqi Lithium és az amerikai Albemarle cég közös beruházása: hamarosan a duplájára növelik a kitermelést az ausztráliai Greenbushes lelőhelyen, így a világ lítium-termelésének 30 százaléka innen származik majd. A legnagyobb lítium-tartaléka Chilének, Kínának, Argentínának és Ausztráliának van.
A részvénypiac haszonélvezői
A részvénypiacokon a chilei Sociedad Quimica y Minera (SQM), és az amerikai Albemarle cég húz igazán nagy hasznot a lítium iránti növekvő keresletből (5. ábra). Az előbbi papírjait 110, az utóbbiét 70 százalékkal magasabb árfolyamon jegyezték október elején, mint január 1-jén. Az Albemarle az idei évre 2,90 és 3,05 milliárd dollár közötti nettó árbevételre számít, az egy részvényre jutó eredménye pedig 4,20 és 4,40 dollár között mozog.
A Sociedad Quimica y Minera (SQM) és az Albemarle árfolyama. Forrás.
Az olcsó kobalt és az emberi jogok
A kobalt szintén fontos nyersanyag, a természetben elemi állapotban nem fordul elő, csak vegyületeiben, a lítiumion-akkumulátorok elektródájaként használják, de megnöveli a lítium-ion akkumulátorok kapacitását is. A ritka fém tonnánkénti ára jelenleg 58 000–62 000 dollár között mozog. De az sem lehetetlen, hogy teljesen elszáll az ára: a világ kobaltkészletének 60%-a Kongóban van, a maradék nagyobbik részén pedig a Közép-afrikai Köztársaság és Zambia osztozik. Ezek viszont olyan fejlődő országok, amelyekben évtizedek óta polgárháborúk és békés időszakok váltják egymást. Egyre több világcég (például az Apple és a Tesla) próbál más beszállítókat találni, jelenleg Kanada az egyetlen alternatívájuk, ahol viszont jóval költségesebb a kobalt kitermelése.
Egyes számítások szerint 2020-ban a lítiumion-akkumulátoroknak már a 75%-a tartalmaz kobaltot. 2016-ban a világon 100 ezer tonna kobaltra volt szükség, ennek felét az elektromos autókban, okostelefonokban, hordozható számítógépekben és vezeték nélküli motoros szerszámokban használt akkumulátorok gyártására használtak.
Kongói Demokratikus Köztársaság (66 000 millió tonna)
A Kongói Demokratikus Köztársaság a Föld kobalttermelésének mintegy 53 százalékát adja. A szegény, életüket a kobalt bányászatából tengető emberek tízezrei mit sem sejtenek abból az őrületből, aminek a középpontjában az olcsó kobalt áll. Az újratölthető lítiumion-akkumulátorokhoz nélkülözhetetlen ásványi anyagát termelik ki, amit olyan vállalatok, mint az Apple, a Samsung és a nagyobb autógyártók használnak fel okostelefonok, laptopok és elektromos járművek gyártásához. A világ növekvő kobalt iránti keresletét kielégítő vállalatok bányászai gyakran veszélyes és embertelen körülmények között dolgoznak, közöttük sok a gyermek. Többségük kéziszerszámot használ, gyakorta biztonsági intézkedések nélkül dolgoznak. A kibányászott kobaltot először kereskedők vásárolják fel, akik eladják a Congo Dongfang bányászati társaságnak, ami a Zhejiang Huayou Cobalt bányásztársaság leányvállalata. Így kerül az anyag Kínába, ahol aztán tovább értékesítik az akkumulátor-gyártóknak, akik legyártják a lítiumion-akkumulátorokat.
Az Amnesty International 87 egykori és jelenlegi kobaltbányásszal készített interjút, akik közül 17 kiskorú volt. A gyerekek azt mondták, hogy átlagosan 12 órát dolgoztak a bányákban, nehéz súlyokat cipelve, napi 1-2 dolláros fizetésért. Egy 14 éves fiú azt mesélte el, hogy voltak 24 órás váltások is az alagutakban. Egyes számítások szerint a Kongói Demokratikus Köztársaság bányáiban kb. 40 000 kiskorú dolgozik.
Az Apple a jelentést követően megerősítette, hogy továbbra is zéró toleranciával viseltetnek a gyermekmunka felé, legyen szó bármelyik beszállítóról. „A gyermekmunkát soha nem tűrtük el a beszállítóinktól, és büszkék vagyunk arra, hogy úttörők lehetünk az iparágban, ami a munkavédelmet illeti. Most is tucatnyi beszállítót értékelünk, hogy megfelelnek-e a munka- és környezetvédelmi elvárásainknak, ami nekünk is lehetőséget biztosít, hogy érvényesítsük a fenntarthatósággal kapcsolatos álláspontunkat.” Ha az Apple fényt derít arra, hogy a beszállítója kiskorúakat foglalkoztatott, akkor az alábbi lépésekre kötelezi: (1) azonosítja a munkást, elősegíti és fizeti a biztonságos hazajutását; (2) fizeti a munkás oktatását, amit a gyerek vagy annak családja választ; (3) továbbra is kifizeti a dolgozó bérét; (4) ha eléri a törvényes korhatárt, amitől kezdve már dolgozhat, munkát ajánl neki.
Kína (7 700 millió tonna)
Az ázsiai ország a világ vezető finomított, magas tisztaságú kobalt előállítója, és az Amerikai Egyesült Államok legfőbb kobaltszállítója.
Kanada (7 300 millió tonna)
A kanadai kobalt főként a nikkel- és rézbányászat mellékterméke. Az elkövetkező években az ország termelése valószínűleg bővül, mert új lelőhelyeket tártak fel.
Oroszország (6 200 millió tonna)
Az ország az elkövetkező években jelentősen növelni fogja kobalttermelését.
Ausztrália (5 100 millió tonna)
Az ausztrál kobalt a réz és a nikkelbányászat mellékterméke. Az ország nikkelbányái az ország nyugati részén találhatók, leginkább a Kalgoorlie-Leonara régió környékén.
Kobaltbányászat kézi erővel a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Forrás.A nagy tisztaságú kobalt. Forrás.
Mit hoz a jövő?
Lítiumból, kobaltból, grafitból és nikkelből az elkövetkező évtizedben egyre többet szippant majd fel az autóipar. A freiburgi Öko-Institut szerint jobban oda kellene figyelni az elektromos autók akkumulátoraihoz szükséges nyersanyagok utánpótlására és az elhasznált akkumulátorok újrahasznosítására. A világon van elegendő ezekből a nyersanyagokból, azonban a kitermelésük üteme nem tud lépést tartani a felhasználásuk ütemével. Ez tükröződik a lítium és a kobalt árának növekedésében. A tanulmány szerint megoldást jelentene az akkumulátorok újrahasznosításának fejlesztése.
Előrejelzések szerint az elektromos járműveket legalább 2030-ig a lítiumion-alapú akkumulátorok látják majd el energiával. Ennek megfelelően a lítium iránti kereslet ötszörösére is nőhet, de bő egy évtized múlva kobaltból is kétszer annyit szippant majd fel a gazdaság, mint ma. Az elektromos autók fejlesztőinek még egy problémát kell megoldaniuk: a lemerült akkumulátorok gyors feltöltését.
2016 végén több mint 322 000 elektromos autótöltő egység volt a világon, ezek közül 88 000 Kínában található. Forrás.
Ajánlott feladatok a cikk iskolai feldolgozásához
Melyek az elektromos autók széle körű elterjedésének hátráltató tényezői?
Valóban környezetkímélők az elektromos autók? Mik az előnyeik és a hátrányaik? Érveljetek az elektromos autók használata ellen és mellett!
Magyarázd meg a lítium és a kobalt árának változását!
Hogyan jut olcsón Kína az afrikai kobalthoz? Mi a leányvállalat szerepe a nyersanyag kereskedelmében?
Honnan származnak az okostelefonodba épített alkatrészek alapanyagai? Ábrázold térképen!
Tanulmányozd a https://finance.yahoo.com/chart/ALB oldalon elérhető árfolyamváltozást! Mely ismert tőzsdei kifejezéseket találod a diagramon? Hasonlítsd össze az interaktív diagramon Albemarle (ALB) és a Sociedad Quimica y Minera (SQM) részvényeinek változását!
Melyek az elektromos autók elektromos energiával történő feltöltésének jelenlegi nehézségei?
Nézz utána, mely nyersanyagok és milyen arányban nyerhetők ki az elhasznált lítiumion-akkumulátorok újrahasznosításával!
A stabilitás, az egészségügyi ellátás, az oktatás, a kultúra és a környezet, valamint az infrastruktúra szempontjából pontozzák a városokat.
Továbbra is Melbourne a világ legélhetőbb helye londoni elemzők szerint. Az ausztrál város sorozatban a hetedik alkalommal végzett az Economist Intelligence Unit (EIU) listájának élén Budapest a harminchatodik.
Az EIU a stabilitás, az egészségügyi ellátás, az oktatás, a kultúra és a környezet, valamint az infrastruktúra szempontjából pontozza a városokat, majd ezeket az értékeléseket foglalja különböző súlyozásokkal egy nullától százig terjedő átfogó minőségi indexbe. A zéró osztályzat „elviselhetetlen”, a 100-as „ideális” életkörülményeket jelöl.
A második helyre hajszálnyival lemaradva Bécs került, az osztrák fővárost pedig három kanadai város követi: Vancouver, Toronto és Calgary. Az ausztrál városok közül Adelaide és Perth is bekerült az első tízbe. Előbbi holtversenyben az ötödik, utóbbi a hetedik helyen. Nyolcadik az új-zélandi Auckland, a kilencedik pedig Finnország fővárosa, Helsinki. A tizedik helyet Hamburg érdemelte ki a világ egyik legnagyobb nem befektetési banki jellegű elemző és előrejelző intézetének szakértőitől.
A 140 várost vizsgáló tanulmány listájának végén továbbra is Damaszkusz áll, ami a polgárháború 2011-es kitörése előtt jóval előkelőbb helyen szerepelt a rangsorban. A szíriai főváros előtt a nigériai Lagos, Líbia fővárosa, Tripoli; Banglades fővárosa, Dakka, valamint Pápua Új-Guinea fővárosa, Port Moresby szerepel az utolsó helyeken.
Budapest nagyot lépett előre
Budapest az utóbbi években az 50. hely körül szerepelt. A magyar főváros mellett javult például Amszterdam, Reykjavík, Szingapúr és Montevideo besorolása is.
A sereghajtó városok
A sereghajtó Damaszkusznak 30,2 pontja lett, Melbourne 97,5 pontot szerzett. Száz-száz pontot kapott az egészségügyi ellátásra, az oktatásra és az infrastruktúrára, 95,1-et a kultúrára és a környezetre, 95-öt a stabilitásra.
Utóbbi kategóriában biztonsági kockázatokat is figyelembe vesznek, Sydney például ezek alapján került ki az első tízből, és végzett idén a 11. helyen, noha tavaly még a hetedik volt. Ugyanilyen okokból romlott Manchester és Stockholm besorolása. A brit városban májusban öngyilkos merénylő hajtott végre pokolgépes robbantást Ariana Grande koncertjének helyszínén, huszonkét embert ölve meg, a svéd fővárosban pedig áprilisban követtek el merényletet.
Az Economist Intelligence Unit 15. alkalommal tette közzé listáját.
Az európai városok sorrendje
(zárójelben a világranglistán elfoglalt helyezés):
Bécs (2.)
Helsinki (9.)
Hamburg (10.)
Zürich (15.)
Genf (18.)
Amszterdam (18.)
Frankfurt (21.)
Koppenhága (21.)
Berlin (21.)
München (24.)
Oslo (25.)
Stockholm (26.)
Luxembourg (27.)
Brüsszel (28.)
Lyon (29.)
Barcelona (30.)
Párizs (32.)
Düsseldorf (32.)
Budapest (36.)
Reykjavík (37.)
Madrid (40.)
Dublin (43.)
Milánó (43.)
Róma (50.)
Manchester (51.)
London (53.)
Lisszabon (56.)
Prága (59.)
Pozsony 63.)
Varsó (65.)
Athén (69.)
Szentpétervár (76.)
Moszkva (80.)
Bukarest (83.)
Szófia (86.)
Belgrád (96.)
Almati (99.)
Baku (103.)
Isztambul (114.)
Taskent (117.)
Kijev (131.)
Javasolt feladatok a cikk tanórai feldolgozásához
Miért ezeket a szempontokat veszik figyelembe a városok élhetőségének elemzésekor?
Gyűjtsd össze Budapest jellemzőit a használt szempontok alapján!
Mely szempontok fontosak számodra egy város élhetőségének megállapításához? Indokold a válaszodat!
Színezd be egy európai országok kontúrjait tartalmazó kontúrtérképen azt az öt országot, amelyiknek legtöbb városa szerepel az európai rangsor 1-25. helyének valamelyikén! Írd a beszínezett országok területére a listán megtalálható városok számát is!
Mely városok megítélésén ronthat a terrorizmus?
Adj rá magyarázatot: miért ezek a legélhetetlenebb városok (1. ábra)!
