Kategória: Hírek, események

A rovat naprakész válogatást nyújt a földrajztanításhoz kapcsolódó eseményekből, tájékoztat a konferenciákról és a továbbképzésekről, a tehetséggondozási pályázatokról, versenykiírásokról, versenyeredményekről, stb. Egyben tájékoztat a világban történt olyan természet- és társadalom-földrajzi, környezeti, fenntarthatósággal kapcsolatos hírekről, történésekről, eseményekről is, amelyek kapcsolódhatnak az általános és középiskolai földrajzoktatáshoz.

Megjelent a GeoMetodika folyóirat 1. száma!

geometodika Szólj hozzá!

“Köszöntjük a Kedves Olvasót a GeoMetodika földrajz szakmódszertani online folyóirat első számának megjelenése alkalmából! Folyóiratunkat annak a tarthatatlan helyzetnek a feloldására hoztuk létre, hogy immáron öt éve nincs hazánkban a földrajz tanításával kapcsolatos szakmódszertani periodika.”

– kezdődik a Geometodika folyóirat 1. számának bevezetője.

 

“A Magyar Földrajzi Társaság (MFT) támogatásával létrejött GeoMetodika folyóirat évente három számmal jelentkezik majd. Alkalmanként tematikus számot jelentetünk meg, ami egy földrajzi-környezeti vagy metodikai témakör köré csoportosítja tanulmányait, cikkeit. A folyóirat küldetésének tartja a magyar földrajztanítás-tanulás módszertani színvonalának emelését a hagyományos értékek erősítése mellett a tevékenykedtető, a kooperatív-kollaboratív, a digitális alapú tanítási és tanulási módszerek megismertetésével, terjesztésével. Meggyőződésünk szerint a földrajz csak akkor marad meg a közoktatási rendszerben, ha a társadalom – a tanulókon és szüleiken keresztül is – széles körben felismeri a tantárgy képzésben, állampolgári, gazdasági és fenntarthatósági nevelésben, szemléletformálásban és gondolkodásfejlesztésben betöltött jelentőségét, ha a tanulók felismerik, hogyan segíti a földrajzi tudás a mindennapi életüket.

A folyóiratban – a hozzá kapcsolódó honlappal együtt – publikációs lehetőséget kínálunk a kárpát-medencei magyar földrajztanároknak, kutatóknak, doktori iskolai hallgatóknak, Országos Tudományos Diákköri Konferencián kiemelkedően szereplő egyetemi hallgatóknak, biztosítjuk, hogy megosszák olvasóinkkal jó gyakorlataikat, kutatásaik eredményeit, valamint a földrajz tanítására és tanulására vonatkozó tartalmi és szakmódszertani fejlesztési törekvéseiket, ötleteiket. Hisszük, hogy az utóbbi évek módszertani kutatásai, tananyag- és taneszközfejlesztései, alkotóműhelyek jó kezdemé- nyezései kreatív és megújulni szándékozó szaktanári munkával eredményre vezetnek.”

(részletek a főszerkesztő köszöntőjéből)

 

A folyóiratszám ide kattintva érhető el.

A GeoMetodika folyóirat összes megjelent számát itt találja.

Kellemes szakmai feltöltődést kívánunk!

 

A GeoMetodika 2017/1. számban megjelent tartalmai:

TANULMÁNYOK

MŰHELY

KALEIDOSZKÓP

KITEKINTŐ

Mit tehetünk az éghajlatváltozás ellen? Pályázati felhívás iskolásoknak

geometodika Szólj hozzá!

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS és ÚTMUTATÓ

Pest Megye Önkormányzata és a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat a KEHOP-1.2.0-15-2016-00011 azonosítószámú, „Pest Megyei Klímastratégia kidolgozása és a Pest Megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozása” című projekt keretében több kategóriába klímavédelmi ötletpályázatot hirdet a Pest megyei oktatási intézmények tanulói számára.

MIT TEHETÜNK MI AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ELLEN?

címmel.

A pályázat célja az általános és középiskolai tanulók körében az éghajlatváltozással kapcsolatos információk elterjedése, az éghajlatváltozás mérséklésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak fontosságára való figyelemfelhívás, ezáltal a diákok környezet- és klímatudatos látásmódja és életmódja is fejlődik.

Kiemelt cél, hogy az általános és középiskolás diákok által készített pályamű klímaváltozással kapcsolatos kreatív ötleteket, a klímatudatos életmód kialakítására vonatkozó és azzal kapcsolatos elképzeléseket, a klímaváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló egyéni és közösségi lehetőségeket ismertessen.

Résztvevők köre

  • Az ötletpályázatban bármely, Pest megyében működő állami, egyházi és egyéb fenntartású általános iskola, ökoiskola és középiskola diákja részt vehet, feltételként megjelölve a közösségi pályázást.
  • Csapatmunkákat várunk, minimum 3 fős csapatok részéről, de akár teljes osztály is pályázhat.

Témajavaslatok

A pályaművek elkészítésének megkönnyítéséhez pár témajavaslatot adunk:

  • Környezet és klímabarát közlekedési módok bemutatása (pl. biciklizés, rollerezés, közösségi közlekedés használata)
  • Hogyan védekezhetünk a nyári melegben a hőhullámok ellen? (pl. több ivóvízfogyasztás fontossága, megfelelő árnyékolás)
  • Részesítsük előnyben a közelben – akár otthon – megtermelt zöldségek, gyümölcsök fogyasztását!
  • Hasznosítsunk újra! Ne dobjuk ki, hanem használjuk másképp!
  • Védjük a zöldterületeket, ültessünk növényeket!
  • Csökkentsük az energiaszükségletünket – ne pazaroljuk lakó- és tanulmányi helyünkön az energiát!

Összesen 4 témakörben várunk pályaműveket az általános iskolák alsó, felső tagozatos és a középiskolás tanulóktól:

A pályázatok benyújtásának módja: a környezetvédelmi szemlélet alapján elektronikusan történik.

A pályázatok benyújtásának helye: nakfo.mbfsz.gov.hu/klimapalyazat holnapon

A pályaművek beküldési határideje: 2017. november 8. (szerda)

A pályaművekre vonatkozó formai követelmények és elektronikus benyújtási módja

rajz/kollázs/fotó

  • méret: min. A/3 – max: A/0-as papírméret
  • fotó esetében felbontás: 300 DPI
  • formátum: .jpg formátumban várjuk, rajz/kollázs esetén lefényképezve a pályaművet

mese/vers/novella/képregény méret: min. 1. – max. 10 oldal

  • formátum: WORD dokumentum .doc, .docx kiterjesztéssel, vagy .pdf vagy .jpg kiterjesztéssel

videó

  • méret: nincs korlátozva
  • időtartama: max. 2 perc
  • felbontás: full HD, HD
  • elérési információ megadása: valamilyen megosztó portálra pl. youtube oldalra feltöltött elérési link, javasolt a #klimapalyazat hashtag használata

„reart” mű

  • (pl. hulladékból, újrahasznosított anyagból készült tárgy, találmány)
  • méret: nincs korlátozás, de kiállítható mű legyen
  • formátum: 4 oldalról lefényképezett mű (elöl-, oldal-, felülnézeti és egy távlati kép)

Összesen max. 5 db állomány tölthető fel egy pályaműről és a legnagyobb fileméret: 40 MB lehet.

A pályázat érvényes feltöltéséhez a pályázók törvényes képviselőinek hozzájárulási nyilatkozataira vagy az iskola képviselője (igazgató vagy felkészítő tanár) által aláírt adatkezelési nyilatkozatra lesz szükség, amelyhez az adatlapok a nakfo.mbfsz.gov.hu/klimapalyazat honlapról letölthetők.

Pályázatok értékelése:

A pályázatokat több tagból álló zsűri értékeli és minden kategóriában és korcsoportban az első három helyezett (összesen 21 díjazott csapat) értékes tárgyjutalmat kap.

Díjazás:

A díjak átadására ünnepélyes keretek között kerül sor, tervezetten a Pest Megyei Megyeházán 2017. december elején.

A nyertes pályaművek kiállításra kerülnek a Pest Megyei Önkormányzati Hivatal épületében tartandó rendezvényen.

Segítség, bővebb információkérés

Letölthető dokumentumok:

Kutatók éjszakája 2017

geometodika Szólj hozzá!

Idén is megrendezésre kerül a Kutatók éjszakája programsorozat Magyarország szerte több mint 30 városban, közel 2000 programmal.

2017. szeptember 29-én pénteken délutántól késő éjszakáig számtalan, a tudományos élettel kapcsolatos program várja az érdeklődőket. A programok ingyenesek, és több korosztálynak szólnak. Az programsorozatot az Európai Unió Bizottsága kezdeményezte, hogy mindenki megismerhesse a K+F szektor fontosságát, és képet kaphasson a legújabb kutatásokról. Ezzel együtt vonzóvá is szeretné tenni a pályát.

A programok hivatalos oldala: http://www.kutatokejszakaja.hu/2017/

Néhány, a földrajzhoz kapcsolódó program a teljesség igény nélkül:

ELTE-TTK Kőzettani és Geokémiai Tanszék – játékos vulkánkísérletek

TIT Uránia Csillagvizsgáló – Távcsöves Nap-bemutató

Szegedi Tudományegyetem – Mindennapi földrajz kvíz

Debreceni Egyetem – Földrajz mindenhol

SZIE-GTK – Faluszeminárium 2017: faluföldrajzi vetélkedő középiskolásoknak

 

Szerző: Guba András

Kép forrása

A Magyar Földrajzi Társaság tagtoborzást hirdet!

geometodika Szólj hozzá!

TAGTOBORZÓ FELHÍVÁS

A 145 éve alapított Magyar Földrajzi Társaság egyike Európa legrégebbi tudományos társaságainak. Társaságunk célja a földrajz- és a többi földtudomány népszerűsítése mellett a földrajzoktatás színvonalának, a köznevelésben elfoglalt helyének javítása. E célok eléréséhez szükség van az Ön aktivitására, hatékony közreműködésére, támogatására.

Kérjük az Ön közreműködését, ha

  • fontos Önnek, hogy a földrajzoktatás és a földrajztudomány ügyét a Magyar Földrajzi Társaság hatékonyabban tudja képviselni;
  • szeretne tagja lenni a földrajztanárok, földrajztudósok, geográfusok 600 fős közösségnek;
  • szeretné földrajzoktatással kapcsolatos véleményét, tapasztalatait elmondani, megosztani másokkal;
  • szeretne rendszeresen hírlevélben tájékozódni a Magyar Földrajzi Társaság előadásairól, programjairól, tanártovábbképzéseiről, tanári fórumairól;
  • szeretné illetménylapként kézhez kapni a Földgömb magazint és a Földrajzi Közleményeket;
  • szeretne részesülni a Magyar Földrajzi Társaság tagjait illető kedvezményekben, díjakban (amelyeknek a körét a jövőben folyamatosan bővíteni szeretnénk);
  • szeretne részt venni a Magyar Földrajzi Társaság szakosztályainak munkájában, Intéző szerveinek megválasztásában, illetve munkájában.

 

VÁRJUK TAGJAINK SORÁBA!

Bővebb információ ide kattintva, a Belépési nyilatkozat pedig ide kattintva tölthető le. 

 

Geotóp Nap – a földtudományi ismeretterjesztés napja!

geometodika Szólj hozzá!

2008-ban indította útnak a Debrecinum Hexasakk és Természetbarát Egyesület a No megállj csak! Less Nándor Emléktúra keretein belül a Geotóp Napot.

A német mintára szerveződött földtudományi ismeretterjesztő nap, a Magyarhoni Földtani Társulat segítségével, mára országos eseménnyé vált. Idén két hétvégén, október 7-én és október 14-én kiváló szakemberek várják a földtani, felszínalaktani, valamint az ezekhez kapcsolódó kultúrtörténeti értékek iránt érdeklődő kirándulókat. A tíznél több helyszínen változatos interaktív játékok, vezetett túrák segítségével ismerhetik meg a résztvevők a környezet kialakulását. Kiváló alkalom nemcsak iskoláknak, hanem családoknak, gyerekeknek, felnőtteknek is a földtan-földrajz megszerettetésére! A programok helyszíneiről a http://www.geotopnap.hu/ honlapon kaphatnak információt.

Forrás

Szerző: Sütő László

Hurrikánszezon

geometodika Szólj hozzá!

Nemrég vonult el a régióból a Harvey hurrikán, mostanra három újabb hurrikán fejlődött ki a karibi térségben. A hurrikánok ebben az évben is hatalmas pusztítást vittek végbe, de az előrejelzések alapján további sűrűn lakott területeket is érintenek.

A Nemzeti Hurrikán Központ honlapja alapján a Mexikói-öbölben és a Karib-tengeren három nagy hurrikán fejlődött ki: Irma, Katia és Jose. A három hurrikán közül a legerősebb az Irma: Saffir-Simpson-féle hurrikánskála legmagasabb, pusztító, 5-ös fokozatán volt található. Szeptember 8-ra kicsit csökkent a szélsebesség a hurrikánban185 m/h-ról 150 m/h-ra, így már a 4 fokozatot kapta, de így is igen erős.

Az Irma útvonala a Kis-Antillák felől húzódott Puerto Ricon át a Dominikai Köztársaság, Haiti és Kuba felé. Barbuda szigetén vonult át a hurrikán szeme, így a szigeten kétszer pusztított a vihar. Az előrejelzések szerint Florida félszigetén fog átmenni a hurrikán, így hatóságok a legmagasabb szintű figyelmeztetést adták ki. Több százezer embert kellett evakuálni, az utak teljesen bedugultak, és a benzinkutaknál elfogytak a készletek.

Szerző: Guba András

Forrás: (1), (2) 

Képek forrása: (1), (2), (3)

Houston, az USA árvízi fővárosa

geometodika Szólj hozzá!

Philip R. Berke, a Texas A&M Egyetem professzora szerint Houston nevezhető az Amerikai Egyesült Államok árvízi fővárosának. Cikkjében részletesen kifejti, hogy ennek milyen okai vannak. A cikkben interaktív előtte-utána jellegű térképekkel nyomon követhetjük a természeti és társadalmi változásokat is.

A Harvey hurrikán pusztításai nyomán a napokban a hírek célpontjába került város többször a víz alá került. A visszatekintés alapján gyakorlatilag évenként elöntötte a víz a város jelentős részét. A cikk szerzője említi a 2015-ös és a 2016-os nagy árvízeket. Az árvizek 16 ember halálát okozták, és több, mint 1 milliárdnyi dollárba került a helyreállítás. A nagy árvizeknek több oka is lehet, ezeket alább tanulmányozhatjuk.

A város terjeszkedése

Ma a városban és a környékén 6,8 millió ember él, az előrejelzések alapján 2040-ben akár 10 millióan is lakhatnak a régióban. A nagy népességszám-növekedés önmagában nem biztos, hogy árvizeket okoz, de a cikk szerzője szerint a lakóhelyek fejlesztése nem igazán terv szerint történt, például a városban több parkra lenne szükség.

A természetes élethelyek eltűnése

Az eredeti élőhelyek eltűntek, helyettük autópályák és lakónegyedek foglalták el a helyüket. A füves területeket beépítették, és a mocsarakat lecsapolták, ennek eredményeképpen az esővizet nem tudja beszívni a talaj: a felszíni vízlefolyás mértéke megnövekedett.

Houston, a motorizáció városa

A városban elsősorban az autós infrastruktúra fejlesztésére koncentráltak. Az árvízvédelemre arányaiban keveset költöttek. Így inkább autópályák, magasabb rendű utak és parkolók épültek, mint árvízvédelmi töltések vagy víztározók.

Megoldás

A szerző szerint a várost több szempontból újra kell tervezni. Meg kell állítani a rendszerszintű terv nélküli építkezéseket, és többet kell költeni az árvízvédelemre. Országos szintű összefogásra van szükség, mert a helyi kormányzat nem bírja biztosítani a megfelelő anyagi támogatást.

 

Szerző: Guba András

Források: Philip R Berke: Why is Houston so vulnerable to devastating floods?

Képek: (1), (2)

Két ezüst és egy bronzérem a Nemzetközi Földrajzi Olimpián!

geometodika Szólj hozzá!

2017-ben Belgrád adott otthont az évente megrendezésre kerülő Nemzetközi Földrajzi Olimpiának (iGeo).

A döntő résztvevői 41 ország 160 versenyzője vett részt. Hazánkat négy diák képviselte a belgrádi megmérettetésen: Budapestről Verkmann Zsombor a Fazekas Gimnázium, Ujvári Márton az Eötvös József Gimnázium és Kliment Dávid a Veres Pálné Gimnázium tanulói valamint Kovács Eszter a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium diákja. A magyar versenyzők a HunGeoContest országos, angol nyelvű földrajzversenyen elért eredményük alapján kerültek kiválasztásra. A csapatot a Pécsi Tudományegyetem docense, Trócsányi András készítette fel, munkáját Bálint Dóra doktorandusz segítette.

A döntőben a magyar versenyzők három érmet szereztek, az eredményhirdetéskor Kliment Dávid és Verkmann Zsombor ezüstérmet, Ujvári Márton pedig bronzérmet vehetett át.

Kép és szöveg forrása: Eduline

Szerző: Ütőné Visi Judit (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal)

Hatalmas jégtábla szakadt le az Antarktiszról

geometodika Szólj hozzá!

A déli félteke negyedik legnagyobb selfjegéről szakadt le egy közel Pest megyével egyező nagyságú jégtábla a napokban a NASA híradásai alapján.

A műholdas felvételek és mérések nyomán bizonyítható, hogy 2017. július elején szakadt le a hatalmas jégtábla az Antarktisz Larsen C nevű selfjegéről. A terület a Weddell-tengerben található az Antarktiszi-félsziget északi részénél, a Graham-földtől keletre. A régióban már 2014 óta felgyorsult a jégmező borjadzása, szétesése, ami további nagyobb jégtáblák leválását eredményezheti.

A kutatók szerint az a fő kérdés, hogy a következő hónapok és évek során mi lesz a Larsen C jégmező sorsa. Egyrészt teljesen szétesik, mint a szomszédos Larsen A és B? Vagy csak lecsökken a területe a folyamatosan leváló táblák miatt?

A tudósok nem feltétlenül kapcsolják össze a folyamatot a globális felmelegedéssel, mert a jégtáblák leválása a selfjégről folyamatos. Ennek ellenére az ekkora nagyságú jégtáblák ritkán válnak le a jéggel fedett területeken. Douglas Fox, a National Geographic szerzője szerint „az elmúlt harminc évben az [Anktartiszi-]félsziget körül négy self töredezett jéghegyekre.”

Az A86-nak elkeresztelt jégtábla sorsáról a tudósok úgy vélekednek, hogy sok folyamat együttes eredményeképpen északra fog sodródni. Mindezt befolyásolják a tengeráramlatok és az uralkodó szelek. Az USA Nemzeti Tengeri Hajózási Jégközpont folyamatosan monitorozni fogja a jégtábla mozgását: az előrejelzések alapján az Antarktiszi-félsziget mentén északra fog sodródni, majd az Atlanti-óceán déli térségeiben fog elolvadni.

Képek forrása: #1, #2

Cikk forrásai: #1 #2

Douglas Fox: Olvadóban – Mi vár a déli jégtakaróra? National Geographic, 2017. július, 78–93.

Szerző: Guba András

Szélsőségesen magas tengervízszintek jöhetnek?

geometodika Szólj hozzá!

GUBA ANDRÁS

andraas.guba@gmail.com

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

 

A Közép-Floridai Egyetem kutatói számítógépes szimuláció segítségével előjelezték, hogy a part menti területek extrém magas tengerszintje gyakoribb lesz, mint várták.

A kutatások alapján a globális léptékű előrejelzések korábbi méréseken és számítógépes modellezésen alapulnak, és azt jelzik, hogy az általános tengervízszint-emelkedés mellett a szélsőségesen magas vízszintek gyakorisága magasabb lesz. A mai előrejelzések alapján a kiemelten magas vízszintek átlagban száz évenként veszélyeztetik a partokat, de ezek az események tíz évenként vagy évenként is várható lesznek sok helyen 2050-re.

A fellépő vihardagályok pusztítása elsősorban USA nyugati partját, Ausztrália és Európa nagy részét érintheti. Thomas Wahl, a kutatás vezetője kiemelte, hogy az extrém magas vízszintek nemcsak természeti katasztrófákkal fenyegetnek, hanem negatív gazdasági hatásai is lesznek.

Kép forrása.

Eredeti cikk forrása: T. Wahl, I. D. Haigh, R. J. Nicholls, A. Arns, S. Dangendorf, J. Hinkel, A. B. A. Slangen. Understanding extreme sea levels for broad-scale coastal impact and adaptation analysis. Nature Communications, 2017; https://www.nature.com/articles/ncomms16075