Szerző: geometodika

Tipp mindenkinek – 2017 képekben

geometodika Szólj hozzá!

KAPUSI JÁNOS

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnáziuma

geo.bethlen@gmail.com

 

Az év vége nem múlhat el az elmúlt tizenkét hónap összegzése nélkül, legyen szó a világ meghatározó eseményeiről vagy éppen saját munkánkról. Különösen igaz ez a sajtófotókat, képriportokat szüntelenül gyártó hírügynökségekre és a fotóikat átvevő híroldalakra is. Bár még december közepén járunk, néhány képgyűjtemény már elkészült, az ünnepi időszakban pedig még több várható, hazai és nemzetközi oldalról egyaránt.

Az eddigi legátfogóbb gyűjtést a Reuters tette közzé, itt százas nagyságrendben találunk fotókat, top 100-as listán és tematikus formában is. Az év nagy nyilvánosságot kapott –sokszor igen fájdalmas – eseményei természetesen jóval nagyobb arányban jelennek meg (természeti katasztrófák, rendkívüli időjárási események, politikai viharok, terrorizmus elleni harc, migráció és persze Trump) ezeken a listákon, de azért akadnak érdekes, (el)gondolkodásra késztető, pozitív üzenettel bíró, sőt kifejezetten szórakoztató felvételek is.

Jéghegy Új-Fundland partjainál. Forrás: Reuters.

Érdemes áttekinteni ezeket a válogatásokat, mert rendre sok földrajzi vonatkozású fotó bekerül az év legbeszédesebbnek gondolt fotói közé – az idei felhozatal sem jelent kivételt. A fotók és a rajtuk keresztül megismerhető történetek változatossága sokrétű tanórai felhasználást tesz lehetővé. Kiváló alapanyag lehet egy-egy évösszegző vagy évindító földrajzórához, projekthez, de történelemből, biológiából, idegen nyelvből is jó alkalmat teremhet arra, hogy kilépjünk a megszokott keretek közül és átbeszéljük, milyen is volt a 2017. év.

A Reuters listáiról bővebben a Mai Manó Ház oldalán

A Reuters 100-as listája

A World Press Photo díjnyertes fotói

A Business Insider válogatásai itt és itt

A Washington Post képei több kategóriában

Az év fotói a The Atlantic szerint:

A National Geographic válogatása az év riportjaiból

A CNN válogatása három kategóriában

A CNN Travel utazási rovatának legjobb képei

Stockholmi Ifjúsági Víz Díj

geometodika Szólj hozzá!

GUBA ANDRÁS

andraas.guba@gmail.com

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

 

A Stockholmi Ifjúsági Víz Díjat 1997-ben alapították. Egyike a legelismertebb nemzetközi ifjúsági díjaknak a szakterületen. Védnöke a svéd koronahercegnő, Viktória, ő adja át a díjat és találkozik a döntő résztvevőivel is az évente megrendezett stockholmi Víz Világhéten. A díj 15 000 dollár és egy kristályszobor.

A döntőben az egyes országok versenyének győztesei indulhatnak. A pályaművek olyan helyi, regionális, országos vagy globális témával foglalkozhatnak, amelyeknek környezetvédelmi, tudományos, társadalmi vagy műszaki jelentőségük van. A verseny nyelve angol. Évente több ezer 15–20 év közötti, középiskolai tanulmányokat folytató fiatal vesz részt világszerte ebben a szakmai vetélkedőben, ami kiváló eszköze a víz illetve a környezet védelme iránti érdeklődés felkeltésének.

A nevezés a hazai verseny honlapján http://www.ifivizdij.hu keresztül történik, egy legfeljebb egyoldalas angol nyelvű összefoglaló és a nevezési lap beküldésével. Határidő: 2018. február 4. Többszerzős dolgozat esetén ekkor még elég egy fő és a segítő tanár megjelölése a regisztrációhoz. A kiválasztott összefoglalók szerzői február 20-ig felkérést kapnak a teljes húszoldalas pályamű kidolgozására, amelyek benyújtási határideje 2018. április 15. A döntő résztvevőit (maximum 6 csapat) a verseny bíráló bizottsága 2018. május 4-ig jelöli ki. A résztvevők felkészülnek a döntőre, egy A0 méretű, álló elrendezésű posztert készítenek pályaművük bemutatására.

A hazai döntő időpontja: 2018. május 26. Ezen a résztvevők kb. 5 percben, angol nyelven bemutatják pályázatukat, majd válaszolnak a zsűri kérdéseire. Egy csapat meghallgatása kb. 15 percig tart. A pályázat értékelésébe beszámít az írásos anyag és a szóbeli bemutató is. A nyertes képviseli Magyarországot a stockholmi Víz Világhéten rendezendő nemzetközi döntőn, költségeit a versenyszervezők fedezik. A részvétel egyben a nyertes kötelezettsége is. A II. és III. helyezett díjat, a döntő többi résztvevője emléklapot kap. A hazai döntőbe jutó csapatok felkészítő tanárai (csapatonként egy fő) külön jutalmat kapnak. A nyertes csapat, iskoláján keresztül pénzjutalomban is részesül munkája további fejlesztésének támogatására.

További információ és részletes versenyleírás:http://www.ifivizdij.hu/

 

Források: http://www.ifivizdij.hu/

Kép forrása: Guba András

„Has, alkoss, gyarapíts! Iskolai foglalkozások a fenntartható táplálkozásról” – könyvajánló

geometodika Szólj hozzá!

KIS KELEMEN ÉVA

földrajz vezetőtanár

ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium

 

Az EAThink2015 projekt és az Anthropolis Egyesület közösen megjelentetett kézikönyvét ajánlom – elsősorban általános és középiskolai tanár – olvasóink figyelmébe.

Az iskolai foglalkozásokat tartalmazó kézikönyv borítója

Globális világunk változásai rendkívüli mértékben felgyorsultak. Az ebben való tájékozódás nagy kihívás valamennyiünk, de elsősorban a gyerekek számára. Tehát komoly feladat hárul a tanárokra, hogy segítsék diákjaikat eligazodni, kritikusan gondolkodni, illetve aktív cselekvésre ösztönözni a globális fejlődés kihívásaival szemben. Ebben segít ez a kézikönyv részletesen kimunkált óravázlataival, oktatási segédanyagaival, amelyek a fenntartható élelmiszer-rendszereket, az élelemhez való jogot, az egymásrautaltságot dolgozzák fel. Az óravázlatok tanulóközpontúak és interaktív módszerekre épülnek. Céljuk, hogy a globális nevelés szemlélete ne tanterven kívüli területként, hanem integráltan jelenjen meg tanítási gyakorlatunk mindennapjaiban, tantárgyaktól függetlenül.

Példák a fejezetnyitó oldalpárokra

Az EAThink2015 projektről szóló tájékoztató, valamint a projekt keretében készült valamennyi oktatási anyag az alábbi linkre kattintva érhető el: http://eathink2015.org/hu/

 

Források:

  • Tartalmi: Bán Dávid – Nagy Balázs (szerk.): Has, alkoss, gyarapíts! EAThink2015 projekt – Anthropolis Egyesület, Budapest, 2017
  • Képek: Kis Kelemen Éva

Csak bent? – Kooperatív módszerekkel a szabadban

geometodika Szólj hozzá!

GUBA ANDRÁS

andraas.guba@gmail.com

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

 

Földrajzórákat hatékonyan lehet(ne) tartani a szabadban, hiszen a körülöttünk levő természeti és földrajzi környezettel foglalkozik. Mégis a tanórák igen jelentős része zajlik a tanteremben. A szabadban tartott órákhoz nyújthat módszertani segítséget az alábbi webinárium.

Forrás

Téma: Csak bent? – Kooperatív módszerekkel a szabadban

Előadó: Kálmán Éva, az Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakgimnázium, Gimnázium és Kollégium igazgató-helyettese

Biztos, hogy minden tananyagot csak az osztályteremben, a szokásos légkörben lehet és célszerű megtanítani? Milyen előnyei vannak annak, ha a tanár egy osztálytermen kívüli helyszínt választ? Melyek lehetnek ezek a helyszínek? Melyek azok a kooperatív módszerek, melyek felhasználásával akár történelmet is lehet tanítani egy sportpályán? Mit feleljünk kifogásokra? Ezekre a kérdésekre adja meg a választ ez a webinárium.

Regisztráció

 

Hírforrás

Negyedszázados a Less Nándor Földrajzverseny

geometodika Szólj hozzá!

ARDAY ISTVÁN

szerkesztő

EKE-OFI

 

A Földrajzverseny Alapítvány és a Debreceni Egyetem Földtudományi Intézete 25. alkalommal rendezi meg a Less Nándor Országos Földrajzversenyt. A verseny szervezésébe az Országos Meteorológiai Szolgálat is bekapcsolódott.

 A versenyt olyan tanulóknak ajánlják, akik a tantervi követelményeken túl többet szeretnének tudni az őket körülvevő világról, globálisan átlátják Földünk, környezetünk jelenségeit, összefüggéseit, komplexen tudják értékelni a természeti és társadalmi folyamatokat.

A kétfordulós versenyt négy kategóriában hirdetik meg a 7. évfolyam, a 8. évfolyam, a 9. évfolyam és a 10–12. évfolyam szármára. Mindkét fordulóban újszerű feladatokkal találkoznak a versenyzők: a megtanult tények visszaadása helyett döntően gondolkodásra és a megszerzett tudás alkalmazására van szükség. A földrajzi-környezeti jelenségeket egyedi példákon és modellszerűen kell értelmezniük, magyarázniuk. A verseny kiemelt célja, hogy a tanulók képesek legyenek a földrajzi jelenségeket bemutató és magyarázó egyszerű megfigyeléseket, vizsgálatokat, méréseket végezni, a mérési adatokat feldolgozni, grafikusan ábrázolni, elemezni és a tények közötti összefüggéseket bemutatni.

A verseny döntőjének írásbeli fordulója (fotó: Arday István)

A döntő írásbeli fordulójában a versenyzők tesztszerű és gondolkodtató feladatokat oldanak meg, amelyek alapján összemérik tér- és időbeli tájékozódási, tartalmi lényegkiemelési, földtudományi logikai gondolkodási képességeiket. A szóbeli fordulóban problémaközpontú feladatokat oldanak meg: rövid szemelvény és ábrák alapján, megadott szempontsor szerint kell felismerniük, bemutatniuk jelenségeket és azok társadalmi hatásait, környezeti következményeit. Az utóbbi években szerzett versenytapasztalatok visszaigazolják az új szemléletű feladatok létjogosultságát.

Felelők a verseny döntőjében (fotó: Arday István)

Az első fordulót 2018. március 5-én tartják, a szervező által összeállított 100 pontos feladatlapot a versenyzők a saját iskolájukban írják meg. A döntőt 2018. április 20–21-én – hagyományosan a Föld napjához kapcsolódva – rendezik a Debreceni Egyetemen.

A nevezési határidő: 2018. január 12.

A versenyről bővebben a less.foldrajzverseny.hu oldalon olvashatnak.

November a tudomány hónapja

geometodika Szólj hozzá!

ÜTŐNÉ DR. VISI JUDIT

judit.uto.visi@gamil.com

Oktatási Hivatal

 

A Magyar Tudomány Napját 1997-ben ünnepelték meg először, hivatalosan pedig 2003 óta nevezzük november 3-át a Magyar Tudomány Napjának. Azért ezt a napot, mert 1825-ben ezen a napon Széchenyi István javaslatára – aki birtokainak egy évi jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudós Társaság megalapítására – az országgyűlés határozatot hozott az 1840-től Magyar Tudományos Akadémia nevet viselő testület megalapítására.

Az országgyűlés ezért november 3-át a 2003. évi XCIII. törvényben a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította. A törvény indoklása szerint „az Országgyűlés a tudomány társadalomban betöltött szerepét kiemelkedően fontosnak, a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet elismerésre és kiemelkedő támogatásra méltónak tartja” Az elmúlt évek során a tudomány napjához ­– vagy ahogy újabban nevezzük – a tudomány ünnepéhez kapcsolódó rendezvényekre már nemcsak a nevezetes napon, hanem az egész hónapban sor kerül.

A Magyar Tudomány Ünnepének nyitórendezvénye Pécsett. Forrás.

Ebben az évben a megalapításának 650. évfordulóját ünneplő Pécsi Tudományegyetem adott otthont a nyitórendezvénynek. Barnabás Beáta, az MTA főtitkár-helyettese, az Magyar Tudomány Ünnepe programtanácsának elnöke, valamint Török Ádám, az MTA főtitkára köszöntőjével kezdődött meg a 2017-es rendezvénysorozat, amelynek tudományos eseményeire országszerte és a határon túl is egészen a hónap végéig várják az érdeklődőket.

Ízelítőül íme néhány rendezvény:

2017. november 22-én 9.30–14.00 között kerül sor az Okos eszközök – digitális készségek című szakmai rendezvényre az EKE Sárospataki Comenius Campusának dísztermében. A pedagógia, szakmódszertani program célja, hogy felkészítse a korunkra jellemző gyors technikai fejlődés kihívásaiból adódó feladatok megoldására az oktatással foglalkozó szakembereket, pedagógusokat, és bevezesse őket a robotika tanórai alkalmazásának rejtelmeibe.

Comenius Campus épülete Sárospatakon. Forrás.

November végén az MTA rendezésében is számos izgalmas rendezvényre kerül sor. A földrajzosok körében külön érdeklődésre tarthat számot A fejlődéstől a fenntarthatóságig című konferencia, amit november 23-án rendeznek az Akadémia székházának dísztermében. Izgalmasnak ígérkezik a csillagászat iránt érdeklődőknek a 2017. november 24. 17.00–19.00 óra között tartandó előadás és csillagászati bemutató a Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetben.

A Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet épülete. Forrás. 

Földrajzi koordináta-rendszert szemléltető eszköz

geometodika Szólj hozzá!

TÖMPE LÁSZLÓ

történelem-földrajz szakos tanár

Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium

 

Tanítási gyakorlatomban sikerrel használtam egy a földrajzi koordináta-rendszert szemléltető eszközt a 9. osztályosok csillagászati ismereteinek segítésére. Az eszköz fejleszti a térlátás készségét, a diákokat tevékenységükkel bevonja az aktív tanulási folyamatba, továbbá egyszerű és kis költséggel könnyen elkészíthető. Az eszköz elkészítését és használatának bemutatását, további lehetőségeket és segédleteket tartalmazó leírás.

Az eszköz célja

  • A földrajzi szélesség és hosszúság eredeztetésének szemléltetése, megértetése.
  • A térlátás, tájékozódás készségének fejlesztése.
  • Tantárgyi koncentráció matematikai feladatok elvégeztetésével.

Előzmények

Az eszközt földrajzóra keretében, a 9. osztály csillagászati földrajzi ismeretek tananyaghoz kapcsolódóan “A Föld alakja és a földrajzi koordinátarendszer” című tanórához készítettem. Általános iskolai tanulmányaik során a diákok 5. osztályban természetismeretből, majd 7-ben és 8-ban földrajzból a témát már érintik, azonban mélyebb matematikai alapjait, okait nem boncolgatják. Így a koordinátarendszer rendszer jellegével tulajdonképpen először találkoznak.

Az eszköz leírása

Az eszköz két kivágott kör és egy kivágott és bevágott félkör alakú skálázott papírlap összeillesztéséből áll. A két egész kör jelképezi a gömb felezőit, a kezdő szélességi és hosszúsági köröket. A skálázott körről – a tulajdonképpeni Egyenlítőről – olvashatóak le a hosszúsági koordináták, míg a félkör egy fél-fél hosszúsági kör, aminek skálájáról a szélességi koordináták olvashatóak le.

Előkészítés

Eszközigény 1 db eszköz készítéséhez: 2 db A4 (180 g) papír, 1 db A5 (normál) papír, színes nyomtató, olló

A három kör illetve félkör alakú alkatrészt két vastagabb (150-200 g) A4-es formátumú papírra nyomtatjuk, majd kivágjuk, félig bevágjuk és összeillesztjük. A papír vastagsága az eszköz állékonyságát, könnyebb használhatóságát biztosítja. Az alkatrészek tulajdonképpen papírszögmérők (1 db 180°-os és 1 db 360°-os) és egy feliratokkal ellátott kör. A gyakorlati feladatok érdekében színes betűk kerültek elhelyezésre az alkatrészeken. Nyomtassuk ki a feladatsort is.

A munka menete

Érdemes annyi eszközt készíteni, hogy minden asztalra kerülhessen egy, így párosával használhassák. Célszerű az eszközöket összecsukott állapotban átadni, hogy ne sérüljenek, majd egy tanári példányon bemutatni az összeállítását. A mosolygós fejecskének célszerű az eszközt tartó diák felé állnia. Kiosztásra kerül a feladatlap is. A feladatlap kérdéseinek megválaszolására 5-8 perc munkaidőt lehet szánni a pároknak.

  1. Melyik betű jelöl szélességi kört?
  2. Melyik betű jelöl hosszúság kört?
  3. Melyik félgömbökön fekszik az A betű?
  4. Melyik félgömbökön fekszik a B betű?
  5. Melyik szélességi kör hosszabb az é. sz. (északi szélesség) 40° vagy az é. sz. 53°?
  6. Melyik hosszúsági kör hosszabb a k. h. (keleti hosszúság) 23,5° vagy az ny. h. 66,5°?
  7. Keresd meg az atlaszodban, hogy melyik nagyváros található a D, C koordinátákkal jelölt helyen!
  8. Hová lyukadnánk ki, ha átfúrnánk a Földet (ellenlábas pontnak nevezik)?

A kérdések összeállítása azt a célt szolgálja, hogy a megválaszolásukkal segítség nélkül a megfigyeléseik alapján értik meg és tanulják meg használni a földrajzi koordináta-rendszer működési elvét.

Az ellenlábas pont kiszámításával a diákok térlátása is fejlődik, egyben ellenőrizhető, hogy valóban megértette a koordináta-rendszer logikáját. Érdemes a feladat végén közösen ellenőrizni azokat és rögzíteni a helyes megoldásokat.

Tapasztalataim

Az eszköz kiosztása után annak összeállítás a bemutató ellenére kicsit nehézkes a tanulók számára, éppen a térlátásbeli hiányosságaik miatt. A sikeres összeállítást követően viszont különösebb probléma nélkül képesek megoldani a feladatokat.

Fejlesztési lehetőségek

Lehetséges bonyolultabb feladatok készítése is az eszközhöz. Ezen kívül az eszköz alkalmazható esetleg a Nap égi pályájának bemutatásához is.

Forrás

Az eszköz saját fejlesztésű. Az első darabok készítéséhez kollégám, Simkó Krisztián segítségét vettem igénybe, kinek ezúton is köszönetet mondok.

Képek: saját felvételek.

Mellékletek

Felhívás a XI. Országos Középiskolai Földtudományi Diákkonferenciára

geometodika Szólj hozzá!

GUBA ANDRÁS

andraas.guba@gmail.com

Gödöllői Török Ignác Gimnázium

 

A Földtudományi Diákkonferencia legfőbb célja, hogy összegyűjtse azokat a középiskolás diákokat, akik a földtudományok valamelyik ágával a tananyagon túlmenően is foglalkoznak, kutatásokat végeznek, és egy konferencia keretében lehetőséget nyújtson nekik arra, hogy az így szerzett ismereteiket egymással és az érdeklődőkkel megosszák.

A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara együttműködésben a Magyarhoni Földtani Társulat Oktatási és Közművelődési Szakosztályával 2007-ben indította útjára az Országos Középiskolai Földtudományi Diákkonferenciát, amely 2018-ben már tizenegyedik alkalommal kerül megrendezésre. A résztvevők száma alkalmanként (kísérő tanárokkal együtt) 40-80 fő, a résztvevő iskolák száma 10-20. A kezdetek óta több mint 200 előadást nevezek be a konferenciára.

A konferencián részt vehet bármely hazai középiskola tanulója, valamint a környező országok magyar nyelvű középiskolás diákjai. A konferencia a legjobb előadásoknak közvetlen bejutási lehetőséget biztosít a soron következő Országos Tudományos Diákköri Konferenciára! A regisztrált résztvevőknek ingyenes belépési lehetőséget biztosítunk a 2018. március 3–4-én a Miskolci Egyetemen megrendezésre kerülő 36. Nemzetközi Ásványfesztiválra.

A konferencia tématerületei:

  1. Csillagászat, planetológia, meteoritok
  2. Meteorológia, légköri fizika
  3. Felszínalaktan, felszínformáló folyamatok
  4. Talaj és víz
  5. Ásványi kőzetek, ásványi nyersanyagok
  6. Kövületek, az élővilág fejlődése
  7. Geofizika és geoinformatika
  8. Fosszilis és megújuló energiaforrások, környezetbarát felhasználásuk
  9. Természeti erőforrások hasznosítása, hulladékok újrahasznosítása
  10. Földtani környezetvédelem és természetvédelem

További információk: http://mfk.uni-miskolc.hu/?page_id=4137

Jelentkezési lap

 

Forrás, Kép forrása

Montenegró – valahol útban az Unió felé

geometodika Szólj hozzá!

KAPUSI JÁNOS

DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnáziuma

geo.bethlen@gmail.com 

 

Bár az Európai Unió irányítóit manapság nem a bővítés kérdése foglalkoztatja a leginkább, reális esélye van annak, hogy néhány éven belül újabb tagországok csatlakoznak a közösséghez. Ezek egyike szinte biztosan Montenegró lesz.

A hazánk területének alig hatodát kitevő, 620 ezres népességű nyugat-balkáni köztársaság elég jelentős változásokon keresztül jutott el az EU-csatlakozás előszobájáig. A második világháborút követően Jugoszlávia részévé vált, majd annak szétesése után Szerbiával közös államszövetségben folytatta, ahonnan a 2006. májusi népszavazást követően kilépve függetlenné vált. Előbb az ENSZ tagja lett, majd 2010-ben az EU hivatalosan is a felvette a tagjelöltek közé, idén pedig – nem kis belpolitikai feszültség árán – a NATO 29. tagállamává vált (1. kép), magára haragítva ezzel az országot sokáig patronáló oroszokat.

Montenegró zászlaját felvonják a NATO brüsszeli központjában. Forrás. 

Az ország EU- és NATO-csatlakozásának támogatói – közöttük a magyar kormány – a mielőbbi belépést sürgetik. Idén a magyar államfő és a kormányfő is találkozott montenegrói kollégájával. Áder János szerint jelenleg a csatlakozásra váró országok közül Montenegró áll a legközelebb a teljes jogú tagsághoz, Orbán Viktor pedig a nyugat-balkáni régió (lásd 2. kép) stabilitásának megteremtésével érvelt az ország euro-atlanti integrációja mellett.

A nyugat-balkáni országok uniós integrációja. Forrás. 

Hazánk gazdasága szempontjából Montenegró stabil partnernek tekinthető: a magyar cégek és befektetők jelenléte, valamint a Budapest–Podgorica repülőjárat beindítása mellett a legfontosabb hidat a turizmus teremti meg a két ország között. Egyre több magyar turista látogat Montenegróba, hiszen az ország – méretei ellenére – rendkívül változatos természeti adottságokkal rendelkezik és hivatalos fizetőeszközként az eurót használja. A növekvő turizmus árnyoldala (túlzsúfoltság, rohamosan emelkedő árszínvonal) viszont még nem érzékelhető annyira, mint az egyre csak dráguló horvát tengerparton. Az ország egyik legszebb városát, Kotort például a Lonely Planet a világ legjobb turistacélpontjai közé emelte 2016-ban.

A csatlakozási folyamat első fejezeteit 2012-ben nyitották meg. Bár egyre több fejezet nyílt meg az évek során, Montenegró integrációs folyamata a közelmúltban kicsit lelassult, így a belépés dátuma bizonytalanná vált. Az Unió bővítési biztosa ezért óvatosan fogalmaz a csatlakozás időpontját illetően, így elképzelhető, hogy arra csak a 2020-as évek első felében kerül sor, bár végső dátum vagy határidő nem került megállapításra. Nincs kizárva az sem, hogy Montenegró Szerbiával egyszerre csatlakozhat majd az Unióhoz, bár ehhez az kell, hogy a brüsszeli szemszögből nézve az oroszok felé sodródó, a koszovói kapcsolatok ügyében is vonakodó szerbekkel felgyorsuljanak a tárgyalások.

Bármilyen forgatókönyv felé haladjon is az együttműködés, Montenegró vágyott integrációjának eléréséhez a belpolitikai és gazdasági stabilitás megőrzése, valamint a feketegazdaság és a szervezett bűnözés visszaszorítása alapvető feltétel lesz.

Ajánlott kérdések és feladatok tanórai feldolgozáshoz:

  1. Milyen kilátásai vannak Montenegrónak az uniós csatlakozást illetően?
  2. Milyen előnyökkel járna Montenegró számára az uniós integráció?
  3. Mi történik az EU és a tagjelölt ország között a csatlakozási folyamat során?
  4. Mi lehet a magyarázata annak, hogy a csatlakozási folyamat egyes országok esetében akár 10-15 évig is eltarthat? Fogalmazzatok meg két lehetséges magyarázatot!
  5. Montenegró mely szomszédja tagja már az EU-nak és mióta?
  6. A nyugat-balkáni régió államain kívül mely országok tárgyalhatnak még az Unióhoz való csatlakozásról? Milyen esélyeik lehetnek a csatlakozásra?
  7. Milyen típusú együttműködést takar a NATO-tagság?

A cikkek, a videó és az itt letölthető térkép segítségével gyűjtsétek össze az ország legfontosabb, illetve számotokra legérdekesebb turisztikai célpontjait! Nézzetek utána, milyen módon lehetne eljutni Montenegróba a lakhelyetekről!

 

Források: MNO, Index, Origo, 24.hu, Politico

Milyen a 21. századi digitális pedagógus?

geometodika Szólj hozzá!

GUBA ANDRÁS

andraas.guba@gmail.com

TIG

 

Az ELTE Neveléstudományi Intézete, a Tempus Közalapítvány és az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete pedagógiai konferenciát szervez a digitális kompetencia és a digitális műveltség témakörében.

A konferencián az alábbi kérdésekre keresnek választ:

  • Mit jelent a digitális korban a tanulás? Hogyan alakul át a tanár-diák kapcsolat, mi a pedagógus dolga és felelőssége? Mi minden segíti, és mi gátolja az eredményes oktatást?
  • Hogyan készíthet fel az iskola a jövőre? Mely készségek megszerzése és fejlesztése nélkülözhetetlen a munka világában való sikeres boldoguláshoz?
  • Mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekek biztonságosan és otthonosan mozogjanak a valamennyiünket körülvevő digitális térben, és képesek legyenek ennek lehetőségeit saját életükben kihasználni?
  • Miként köthetők össze, szervezhetők hálózattá az országban már hatékonyan működő IKT-műhelyek?
  • Mi várható a Digitális Oktatási Stratégia bevezetésétől?

A konferencia időpontja: 2017. november 18.

A konferencia helyszíne: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27.

A konferencia részletes programja és további információk letölthető: http://digitalispedagogus.hu/

 

Forrás, Kép forrása