A Rheinfall: múlt, jelen, jövő

geometodika Kaleidoszkóp

ARDAY ISTVÁN

EKE-OFI

arday.istvan@gmail.com

 

A vízesésekről általában távoli tájak dübörgő zuhatagjai jutnak az eszünkbe: a Kanada és az Amerikai Egyesült Államok határára turisták tömegeit vonzó, 59 méter magas, másodpercenként nagyjából 6000 m3 vizet szállító Niagara, a Kongó folyó Livingstone-vízesése, ami majdnem hatszor annyi vizet szállít mint a Niagara vagy a venezuelai, közel 1 km magas Angel-vízesés. Ezekhez képest vízhozamban és magasságban is eltörpül, ám mégis híres a svájci Schaffhausen mellett a Rajnán kialakult Rheinfall. E rövid írás Közép-Európa legnagyobb vízesésének kialakulását és turisztikai vonzerejének megkopását mutatja be.

Rheinfall névjegy

  • Első írásos emlék: Konrad I von Konstanz püspök életrajzában (12. század)
  • Első képi ábrázolás: Sebastian „Cosmographia universalis” (Münster, 1544)
  • Első helyes geológiai értelmezés: Leopold Würtenberger (1871)
  • Kora: kb. 15 000 év
  • Legkisebb vízhozam: 95 m3/s
  • Legnagyobb vízhozam: 1250 m3/s
  • Magassága: 23 méter
  • Szélessége: 150 méter
  • Vízenergia hasznosítása: a 11. század második felétől

A vízesések geológiai értelemben más felszíni formákhoz képest gyorsan változnak. Ez a változás függ a kőzet keménységétől, a kőzetrétegek dőlésszögétől és a vízeséseken aláhulló víz mennyiségétől.

1. ábra. A Rheinfall. Fotó: Arday I.

 

2. ábra. Leopold Würtenberger 1871-ben már helyesen magyarázta a Rajna medrének vándorlását és a vízesés kapcsolatát. Forrás.

A Rheinfall kialakulása a pleisztocénig nyúlik vissza. A mintegy 2,5 millió évvel ezelőtt kezdődött, és nagyjából 12 ezer évvel ezelőtt véget ért pleisztocént több, lehűléssel és felmelegedéssel járó időszak jellemezte. Az Alpokban 6 eljegesedést (glaciálist) mutattak ki, ezek sorrendben: Biber, Duna, Günz, Mindel, Riss, Würm. Ugyanakkor Észak-Amerikában csupán 4 eljegesedést azonosítottak, a Nebraska, a Kansas, az Illinois és a Wisconsin glaciálisokat.

3. ábra. Az Alpok gleccsereinek kiterjedése a pleisztocén a Riss, a Mindel és a Würm eljegesedések idején. Forrás. 

A Würm glaciális idején az Alpok gleccserei morénával töltötték fel a Rajna egykori völgyét. A gleccserek visszahúzódása után a folyó bevágódott a jég által itt hagyott törmelékanyagba. A vízesés ott alakult ki, ahol a jura időszakban lerakódott keményebb mészkő és a lazább szerkezetű kavicsos moréna találkozik. A folyó ugyanis nem tudott bevágódni a mészkőbe, azonban a könnyen erodálható, a jég által lerakott kavicsos anyagot elszállította, és az így kialakuló szintkülönbség miatt a Rajna zuhatagon keresztül folytatta útját. E szintkülönbség ma 23 méter.

4. ábra. A Rajna a Würm eljegesedés idején. 1 – a gleccser legnagyobb kiterjedése a Würm glaciálisban, 2 – végmorénavonulat, 3 – a Rajna fő folyásiránya, 4 – szárazra került meder, 5 – a Rajna medre a Würm-Riss interglaciálisban. Forrás.

 

5. ábra. A Rajna-völgye és a Rheinfall napjainkban. 6 – Kohlfirst, 7 – kavicsos terasz, 8 – Neuhausen, 9 – szoros Schaffhausen és Klettgau között, 10 – hordalékkúp, 11 – Lieblosental, 12 – plató, 13 – végmoréna, 14 – Lauferberg, 15 – Rheinfall (vízesés). Forrás.
6. ábra. A két különböző keménységű kőzet határán alakult ki a vízesés. Forrás: Hofman, Franz (1987): Geologie und Entstehungsgeschichte des Rheinfalls, Zürich

 A 7. ábra bal oldali térképén a Rajna mai futása látható. A jobb oldali térkép kék nyíllal jelöli az Öreg-Rajnát. A folyó először a lila nyíllal jelölt irányba folyt, később a rózsaszínű nyíllal jelölt völgyben folytatta útját. A vízesés alatt a folyó megtalálta a régi medrét, a puha hordalékot elszállította onnan, azonban a folyó nem tudott bevágódni a kemény jura mészkőbe.

7. ábra. A Rajna völgye napjainkban és a glaciálisok idején. Forrás.
8. ábra. A Rajna egykori és jelenlegi medre a Google Maps térképén. 1 – A Rajna medre a Riss glaciálisban, 2 – A Würm glaciálisban a Rajna bal oldali partja volt a jelenlegi vízesés Forrás.
9. ábra. A schaffhauseni vízesés domborzati profiljának elkészítése a Google Earth programmal

 

10. ábra. A Rajna alacsony vízállása miatt felszínre kerülő, jura mészkőben kialakult barlang 1921. április 3-án. Forrás: Hofman, Franz (1987): Geologie und Entstehungsgeschichte des Rheinfalls, Zürich

 

11. ábra. Schaffhausen gazdasága a Rajnára épül. 1 – vízerőmű, 2 – Rajna, 3 – Óváros, 4 – Erőd, 5 – szabadtéri nyilvános fürdő, 6 – vasútállomás, 7 – Breite városrész, 8 – Emmersberg városrész, 9 – ipari terület. Forrás.

12. ábra. A Rajna egy szakasza térképen és a Google Earth program műholdfelvételén

13. ábra. Drónfelvétel a vízesésről (Fotó: Bartis Barna)

Hogyan tovább?

A Neuer Zürcher Zeitung 2015. április 18-ai cikke szerint az 1960-as években évente több mint 3 millió turista látogatta Svájc egyik leghíresebb turisztikai látványosságát, a Rhainfallt, 2015-ben már csak kb. 1,2 millióan, 60%-kal kevesebben voltak kíváncsiak a vízesésre. A cikk szerint a látogatók számának csökkenését részben a nagyobb svájci szabadidőstevékenység-kínálat okozza. De a Rheinfall példája azt is megmutatja, hogy a pénzhiány, a kantonok közötti együttműködés és átfogó koncepció hiánya miatt hogyan vesztette el a vonzerejét ez a turisztikai látványosság. Probléma, hogy az idelátogatók kevés időt töltenek itt.

Az ezredfordulón új fejlesztési koncepciót dolgoztak ki Rheinfall 2000 plus néven, a megvalósításhoz 40 millió svájci frankra lett volna szükség, amit magánbefektetőktől reméltek. A megvalósítást azonban a lakosság egy része nem támogatta, ezért az átfogó tervet megrövidítették, kisebb elemekre bontották. A megvalósítás bizonytalanná vált, ezért a magánbefektetők nem jöttek, így 2002-ben sikertelenül lezárták a projektet. 2009-ben IG Rheinfall társaság újabb tervvel lépett a nyilvánosság elé, akik a meg nem valósult Rheinfall 2000 plus programot akarták megvalósítani, azonban ez a próbálkozás is sikertelenül zárult.

Ajánlott feladatok a cikk iskolai feldolgozásához

  1. Melyek a gleccserek kialakulásának éghajlati feltételei?
  2. Járj utána, hogy miről nevezték el a Würm és a Riss glaciálist!
  3. Keresd meg az atlasz térképén a Rajnát! Kövesd nyomon az útját a torkolatig! Hol ered a folyó? Melyik tengerbe ömlik a Rajna?
  4. Magyarázd el az 5., 6. és 7. ábra alapján a Rheinfall kialakulását!
  5. Azonosítsd a 12. ábra az Öreg-Rajna völgyét és a Rajna-völgy településeit!
  6. Készítsd el a Niagara-vízesés domborzati profilját a Google Earth program segítségével! Hasonlítsd össze a Rheinfall domborzati profiljával!
  7. Hogyan hasznosítják a Rajna nyújtotta lehetőségeket Schaffhausenben?
  8. Milyen okokkal magyarázható a vízesést meglátogató turisták számának csökkenése?
  9. Miért nem támogatta a lakosság egy része a fejlesztési tervek megvalósulását? Érveljetek a lakosság döntése ellen és mellett?
  10. Hogyan lehetne újra vonzóvá tenni Schaffhausen és Neuhausen környékének turisztikai látnivalóit? Írj ötleteket!

 

Források:

  1. Eberhard Czaya (1988): A Föld folyói. Gondolat Kiadó, Budapest
  2. http://luftbilder-der-schweiz.ch/images/f/f6/01_Rheinfall_PrintQuality.pdf
  3. Hofman, Franz (1987): Geologie und Entstehungsgeschichte des Rheinfalls, Zürich (http://www.e-periodica.ch/cntmng?type=pdf&pid=nsh-002:1987:39::131)
  4. https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Map_of_Alpine_Glaciations.png
  5. http://www.met.hu/eghajlat/fold_eghajlata/foldtorteneti_korok_eghajlata
  6. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1D58/a-karpat-medence-foldtortenete-1FEC/pleisztocen-schweitzer-ferenc-2247/a-pleisztocen-kronologia-kerdesei-2250
  7. https://www.nzz.ch/zuerich/region/schlendrian-am-rheinfall-1.18524817
  8. https://www.ensi.ch/de/technisches-forum/langzeitszenarien-und-tiefenerosion-im-standortgebiet-zuerich-nordost

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.