TÖMPE LÁSZLÓ – SIMKÓ KRISZTIÁN
történelem-földrajz, illetve földrajz-biológia szakos tanár
Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium
Egy a térképészeti ismeretek elsajátítását szolgáló gyakorlatot adunk közre, amely a középiskolák 9. osztályosai számára készült. A gyakorlat a diákokat tevékenységükkel bevonja az aktív tanulási folyamatba, együttműködésre készteti őket, ezen kívül a digitális és a nyomtatott térképek megismerését, valamint a térbeli tájékozódási készség fejlesztését szolgálja. Lebonyolításához a tanulók saját mobileszközére is szükség van.
Előzmények
Térképészettel a diákok előzetes tanulmányaik során – alapszinten ugyan, de – már 5. osztályban foglalkoztak természetismeret órán.
A gyakorlat leírása
A gyakorlat során a tanulók a Sighter mobilalkalmazást, a Google Maps segítségével készített nyomtatott térképet és a Google Earth programot használják. A tanóra során a tanulók csoportokra osztva egy kb. 2 km hosszú sétát tesznek, aminek fix állomásait a Sighter segítségével érintik, az applikáció navigálja őket. A séta során a tanulócsoportoknak különböző feladatuk van, mindössze a bejárandó útvonal közös. A feladat keretében különböző terepi elemek helyét kell rögzíteni a nyomtatott térképeken. Az útvonal bejárását követően otthoni feladat a tanulók számára, hogy az általuk megfigyelt terepi elemeket online, egy közösen szerkeszthető Google Earth/Maps felületen is rögzítsék.
Előkészítés
Eszközigény: csoportonként 1 db okostelefon, csoportonként és személyenként nyomtatott feladatok és térképek, toll; a terepi munka után: Google Earth, vagy Google Maps
A munka menete
1. Előzetes felkészülés az óra megtartása előtt
- A Sighter mobilapplikáció letöltése és telepítése a tanár mobiljára.
- Sightok (állomások) elkészítése a bejárandó útvonalon a tanórát megelőzően.
- A papírtérképek nyomtatása.
2. Előzetes feladatok a gyakorlati óra előtti tanóra végén és a séta elején
- 4-7 fős csoportok kialakítása.
- A Sighter mobilapplikáció letöltése és telepítése a csoport minimum egy tagjának okostelefonjára.
- Az első Sight megadása (kezdőpont).
- Papír alapú nyomtatott térképek kiosztása (személyenként 1 db), valamint a személyes feladatok kiosztásal:
- Rajzold föl a bejárt útvonalat, és jelöld be a SIGHTER állomásait!
- Rajzold föl a bejárt útvonalat, és jelöld be utatok során újságosbódékat!
- Rajzold föl a bejárt útvonalat, és jelöld be utatok során a köztéri szemeteseket!
- Rajzold föl a bejárt útvonalat, és jelöld be utatok során a parkolójegy-automatákat!
- Rajzold föl a bejárt útvonalat, és jelöld be utatok során a buszmegállókat!
- Rajzold föl a bejárt útvonalat, és jelöld be utatok során a zöldfelületeket és a fákat!
- Rajzold föl a bejárt útvonalat, és jelöld be utatok során a troli és villamos felsővezetéket!
Annak érdekében, hogy a tanulók megfelelő módon tudják használni a terepi munka után a Google Earth/Maps programot, a feladat kiadása előtt a diákokkal együtt ki kell próbálni annak különböző funkcióit.
3. Feladat lebonyolítása
Minden csoport más útvonalon halad.
A terepi gyakorlat időkerete: 45 perc
Az útvonal a Sighter alkalmazásban, a felfedezett pontok felugró menüjében derül ki.
A túra végén a csoport összes tagja leadja a megrajzolt térképeket.
4. Terepi munka utáni feladat
A séta alapján a Google Earth/Maps program segítségével a csoportok készítenek egy közös térképet (kmz fájl formájában), amelyen ábrázolják a csoport tagjai által rögzített terepi elemeket (1. ábra). Fontos, hogy az egyes terepi elemek jelölése legyen jól megkülönböztethető a térképen! Ennek érdekében a Google Earth programban található alapértelmezett helyjelzők mellett sajátok használata célszerű. A helyjelző leírásában szöveges információk mellett linkek és képek is elhelyezhetők.
Értékelés
A beadott feladatok értékelése csoportonként közösen történik. Mi négy párhuzamos osztályból kettőben szövegesen és pontszámmal gamifikációs rendszerben (Prievara Tibor-féle földrajzra alkalmazva), míg két osztályban szövegesen és hagyományos érdemjeggyel értékeltünk.
Értékelési szempontok:
- a megadott teljes útvonal bejárása;
- az időkeret betartása;
- az elkészített papíralapú térképek, a digitális térképek és a valóság egyezése;
- a térképek megfelelő részletgazdagsága;
- a digitális térképek megfelelő részletgazdagsága.
Tapasztalataink
A feladatmegoldások során két típushibával találkoztunk, amelyre érdemes odafigyelni a tanulási-tanítási folyamat egésze során, mivel nem az adott tanóra keretei között oldhatóak föl. Az egyik az üres lap, illetve fél feladat beadása volt (2. ábra), amiből a feladatmegértés hiányára, szövegértési problémákra következtettünk. A másik típushiba, mely szerint a tanulók a házakba, a Dunába rajzoltak (3. ábra). Ez az elnagyolás, a részletekre figyelés hiányával magyarázható.
A másik igen lényeges megfigyelés, amelyet az értékelések után készített diagram (4. ábra) jól szemléltet, hogy a tanári kommunikáció milyen mértékben befolyásolja a feladatok megoldását, közvetve pedig az eredményeket. A 9. c osztály esetében egyszeri feladatismertetés történt a gyakorlatot megelőző órán, a terepgyakorlaton már csak írott formában találkoztak a feladattal. A 9. e osztály számára viszont az indulás előtt mégegyszer szóban ismertettük a csoportos és az egyéni feladatokat is. A 9. a és 9. b osztály esetében az előzetes feladatismétlésen túl, a feladatlap beszedésekor ismételten rákérdeztünk, hogy mindkét kérdésre válaszoltak-e (útvonal, tereptárgyak). Az eredmények láthatóan erőteljesen tükrözik a tanári kommunikáció változtatását.
Fejlesztési lehetőségek
A tanórai kereteken kívül használható a gyakorlat tanulmányi kiránduláson, helyismereti séta, terepbejárás, művészettörténet oktatása során. Haszna lehet a részletekre fókuszálás tanításában. Nagy előnye az alkalmazás nehézkessége ellenére, hogy bármilyen helyszínre adaptálható.