KAPUSI JÁNOS
DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnáziuma
geo.bethlen@gmail.com
Hosszú várakozás után leszállt Szent Ilona szigetén, a világ egyik legelszigeteltebb pontján az első menetrend szerinti repülőjárat.
A Napóleon száműzetésének helyszíneként ismert, hozzávetőleg 4000 fős Szent Ilona az Atlanti-óceán déli részén fekszik, körülbelül 2000 km-re az afrikai partoktól (1. ábra). Évszázadok óta az Egyesült Királyság egyik legnehezebben megközelíthető, tengerentúli területe. 2012-ben ennek feloldását tűzte ki célul a brit kormány, amikor megkezdte a sziget első légikikötőjének építését. 2015-ben már arról írt a nemzetközi sajtó, hogy hamarosan hivatalosan is megnyílhat a forgalom előtt a 285 millió angol fontból épülő repülőtér. A megnyitót azonban hosszú időre elnapolták, aminek okai a sziget természeti adottságaiban keresendők.
A repülőtér elhelyezkedéséből adódóan elég változatos – és veszélyes – szélviszonyokkal szembesülnek a szigetre érkező gépek. Az északi irányból érkezőknek a megszokottnál is erősebb turbulenciával és szélnyírással kell számolniuk. A leszállópálya közelében egy közel függőleges falú szikla magasodik (2. és 3. ábra), ez okozza a turbulenciát. A déli irányból érkezőket pedig szinte állandó hátszél és széllökések fenyegetik.
Szintén gondot jelent, hogy a fennsíkra épített pálya a sziget adottságai miatt viszonylag rövid (a leszállásra alig több, mint 1500 méter áll rendelkezésre), így további nehézségekkel számolhatnak a pilóták. 2016 májusában videofelvétel is készült arról, hogy egy Boeing is csak többszöri próbálkozás után tudott landolni a gépet meg-megbillentő szél miatt.
2017 októberében azonban mégis beindult a légiforgalom. Az első járatot az Airlink égisze alatt egy, a Boeingnél kisebb testű és pályaigényű, Embraer E-190-es típusú utasszállító teljesítette. A járat Johannesburgból indult és egy rövid namíbiai megállót beiktatva, összesen több mint hat órányi repülés után érkezett meg Szent Ilonára. A kabin 99 üléses, de csak 76 helyet értékesítenek a járaton. A járattal hosszabb távon szeretnék kiváltani azt a több napig tartó hajójáratot, amely jelenleg az egyetlen rendszeres összeköttetést jelenti a sziget és az afrikai kontinens között.
A történelmi jelentőségű apró földdarabon a turizmus alapos fellendülését remélik a repülőtér megnyitásától. Annak ellenére, hogy a szakértők keményen dolgoznak, a brit sajtóban csak a „világ legfeleslegesebb repülőterének” nevezett légikikötő biztonságossá tételén, a brit kormány még mindig tarthat attól, hogy a projekt nem lesz más, mint egy hatalmas pénzeket elnyelő „fehér elefánt”, vagyis egy felesleges beruházás, valódi haszon és eredmény nélkül.
Ajánlott feladatok tanórai feldolgozáshoz
- Mi okozza a Szent Ilona-sziget évszázados elszigeteltségét?
- Miért számít kiemelt jelentőségűnek napjainkban a repülőterek építése és fejlesztése? Milyen reményeket fűzhetnek a Szent Ilonán élők a repülőtér beindulásától?
- Mely helyi problémák, természeti adottságok nehezítették a repülőtér építését és biztonságos használatát? (Képgaléria itt)
- Miért nevezhette el a brit sajtó a világ legfeleslegesebb repülőterének a Szent Ilonára épített légikikötőt?
- Atlaszod segítségével keress példát olyan világrészekre, ahol a Szent Ilona-szigethez hasonlóan nehezen megközelíthető úti célok vannak!
- Melyik országból szállt fel az a járat, amely az első utasokat szállította Szent Ilonára 2017 októberében?
- Milyen folyamat hozhatta létre a szigetet? Miből következtetsz erre?
- Internetes kereséssel gyűjtsétek össze, milyen turisztikai erőforrásokkal, látnivalókkal rendelkezik a sziget?
Forrás: Indóház, airportal.hu, BBC